Adóváltozások jövőre
Néhány kedvező adóváltozás lesz jövőre a törvénytervezet szerint.
Az első, hogy a kisvállalkozók 12 millió forintos értékhatárig áfamentesek lehetnek a mostani 8 millió forintos határ helyett. Mivel a KATA határa is 12 millió forint, így az áfamentes katások 12 millió forintig akár havi 50 ezer forintos adóval minden kötelezettségüket teljesítik. (Ezen túl már csak a helyi iparűzési adót és az éves kamarai védelmi pénzt kell megfizetni.) 12 millió forint felett egyszerre jön be a 27% áfa és a 40%-os adó.
A kétgyerekes családok adójóváírása is nő havi ötezer forinttal.
Csökken még a tartós tejek áfája is.
Egyszerűsödik a magán célra is használt cégautók adózása. Ha valaki akarja, útnyilvántartás nélkül is le lehet vonni a bérlési díj áfájának felét. Ha ennél többet szeretne elszámolni, akkor kell csak útnyilvántartás.
Részben megoldódni látszik az új lakások áfaproblémája. Mint ismert, 2020 január elsejétől a mostani 5% áfa újra 27% lesz az új lakások esetén. Ha eddigre az építmény legalább szerkezetkész és be is nyújtják az ingatlannyilvántartásba vételhez szükséges iratokat, akkor megúszható a magasabb áfa a törvénytervezet szerint.
Nem teljesen ide tartozik de a Kata adózásról lenne néhány kérdésem.
Sajnos a korábbi Kata-s témához nem tudok hozzászólni, és regisztrálni sem tudtam ez idáig az oldalra, hogy hozzászólhassak a témákhoz. Itt is most csak azért tudok hozzászólni, mert láttam a leave a comment feliratot, de a többi témánál ezt nem látom sajnos.
Igazából tanácsot szeretnék kérni, hogy Katás legyek-e jövőre vagy sem, a feltételek adottak lennének a jelenlegi tevékenységemet rendes munkavállalóként végzem. Br 600-as bérét. Ennek a nettója 4 körül van ugye. Ha ezt egy évre lebontom akkor 4,8M a bevétel, ha katás lennék akkor a havi 50+10 (egyéb költségekre) illetve évente még egyszer kb 50-et levonnék és 11 hónappal számolva, levonva 1 hónap szabadságot, kijönne olyan 6M. De persze nem számoltam még azzal, hogy akár beteg is lehetek, viszont lehetséges, hogy készenlétezni is kellhet így akár töb
Tubi, bevételt ír a törvény, az áfa nincs benne.
Azok, akik pedig átgondolatlanul ugráltak bele ilyen projektekbe, elkerülik a következményeket. Remek üzenete van ennek. Kiszamitható, stabil környezetre lenne szükség, ez minden, csak nem az.
Az irány jó, bár az én rálátásom szerint az építőiparban van manapság a legjobban jelen a számlabiznisz így én ott csökkenteném, de lehet hogy az túl nagy vágás lenne az első évben a költségvetésnek…..
Tehát érdemes lenne kb10-15%ot kérni pluszban a 726ra.
Másrészt meg nagyon figyelni kell arra hogy ha a NAV bújtatott munkaviszonynak minősíti, akkor minden adót ki kell fizetni büntivel együtt!
A másik meg hogy nem érdemes a teljes differenciával számolni, mert azt a 60ezer nyugdíjjárulékot “illene” valahová félretenni, különben rossz vége lesz.
mostmár bármi változás után az emberek jogbiztonságot fognak követelni? Már évek óta tudható, hogy kivezetik az 5%-os áfát, most eltolták lényegileg fél évvel. Hogy megyek így holnap munkába? Lehet, hogy addigra bezárják…
Ha ez igaz lesz, akkor ennek mi az értelme?
A tipp1 az OK – köszönöm szépen – de egyébként nem látom mögötte azt dolgot, akinek ez hasznos lenne.
Vagy látják, hogy olyan kevés a kiutalás, hogy kerekítési hiba amit buknak, de jól néz ki, mint változás?
Volt valami olyan info, hogy az MNB be akar lépni a nyugdíjmegtakarítások piacára (?), arról lehet esetleg tudni valamit?
ha csak egy helyről kapod számlát akkor könnyedén munkaviszonynak minősíthetnek.
Valami volt olyan hogy a bevétel 50% -a nem lehet egy helyről.
2018-10-21 at 18:18
hogy ott vezesd a számlád, amin állampapírt tartasz, ne pedig másnál…
Nem kevés a kiutalás, semmi ilyen nincs benne, sőt. csak ez sokaknál szempont lehetett, főleg rövid távú befektetések esetén.
Ahogy furmint kolléga is jelezte, most már számolni sem kell tudni. 🙂
a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
Ezt nem úgy védik ki, vagy védhető ki, hogy nem a cég eszközeit használod illetve nem a cég által meghatározott munkarendben dolgozol?
Üzletkötőket látok, akiket kiraktak KATÁ-ba, szerintem valami hasonló lenne a magyarázat ott is (akkor megy az üf-hez amikor akar + saját laptopot használ (ami igaz is))
“Szintén változás jövőre, hogy a kincstári számláról saját banki folyószámlára történő utalás mentesül a tranzakciós illeték alól.
Ha ez igaz lesz, akkor ennek mi az értelme?”
Vannak befektetési szolgáltatók, ahonna az utalás ingyenes vagy lényegesen olcsóbb, mint a 0,3%. Ezekhez képest az AKK hátrányban van.
pl.
alapforgalmazo.hu ingyenes
Random Capital 0,05 % minimum: 300 Ft, max. 20.000 Ft
KBC Equitas 0,05%, min. 500 Ft, max. 10 000 Ft
Equilor 0,125 % min. 200,- Ft max.15.000,- Ft
Az érintettek akik állítólag nyernek ezzel, lakásárfronton milliókat buknak el. A gazdagok pedig tovább gazdagodnak.
Valahol zseniális.
Kincstári számlás tranzakcióadó eltörlése welcome. Segítené a versenyt és visszaszorítaná a kp-t, hogyha magánszemély a saját tulajdonú bankszámlái között is ingyen utalhatna, bankok között is.
“Ne felejtsük ki, hogy a (nem tőzsdei céges) osztalék után nem lesz 14% EHO, de lesz 19,5% szociális hozzájárulási adó. És nem 450.000 lesz ennek határa, hanem 24x minimálbér (vagyis 24x nemtudjukmégmennyi).” – az összeghatár a minimálbér 24x-e után fizetendő szociális hozzájárulási adó lesz ami 19.5% jelenleg és ami (jelen állás szerint) 645 840. Mivel beleszámít a minimálbér után fizetendő adó is így valójában nem lesz nagy változás az előző rendszerhez képest.
Bocsanat, nem igazan ertem ezt a reszt. Tehat ha valaki KATA-s es as eves bevetel meghaladja a 12M akkor mi vonatkozik ra?
Idén nettó 8 és 12 millió között ÁFAt kell fizetni, a nettó 12 millió feletti részre 40% plusz teher jön az ÁFAn felül.
Szerintem a KATA-sok havi kötelezettségét is fogják emelni. Pedzegetik már a 75ezret, de mindent időben meg fogunk tudni! (legkésőbb 2018.december 31.!:D)
említetted, hogy érdemes félretenni azt a plusz pénzt különben rossz vége is lehet. Ti ezt, hogyan kezelitek ? 25 éves vagyok, van fél évi megtakarításom és még kb 2 millió parlagon nemsokára lekötöm valamibe szerintem. Csak azért kérdezem ezt, hogy ha majd később házat szeretnék vagy építkezni, nagyobb költség .. akkor, számomra kicsit fura a helyzet. Bár tudom hogy ott lenne valamennyi pénz, de mégsem szeretnék hozzányúlni, mert az elvileg nem arra van.
Ti ezt hogy kezelitek ?
Ti ezt hogyan oldottátok meg? Elhatároztátok, hogy ennyit fordítotok házra a többi hitel ? Vagy inkább a fél évre elegendő megtakarítás-on kívül felhasználtátok az összes pénzeteket és inkább kevesebb hitelt vettetek fel, s majd később pótoltátok az addig más célra feltett pénzeteket. Erről amúgy, nem tudom, hogy volt-e már cikk, de ha nem és Miklós is úgy gondolja, akkor szívesen olvasnék, hogy úgymond fiatalabbak számára, milyen tippeket, tapasztalatokat tudtok megosztani, aki még mindezek előtt áll. Tudom nem egyszerű a téma, és rengeteg az élethelyzet, melyet nem lehet lemásolni, de köszönöm előre is a válaszutaitokat.
Üdv.
Én 60-hoz közel már nem foglalkozom a nyugdíjjal. Illetve teszek félre magamnak, öngondoskodok.
Azt még tedd hozzá, hogy minimálbér brutto mellett (vagy annak a 3/4-e), tehát az annyi mint a semmi.