Elkezdődnek a kamatfizetések a prémium állampapíroknál, így többen keresnek alternatív befektetési formát, hiszen mostantól sokkal kevesebb kamatot fog fizetni az inflációkövető állampapír.
(Az emberek boldogok, ha magas infláció mellett magas kamatot kapnak, de depresszióba esnek, ha csak 4-5% a kamat az alacsony infláció miatt. Nehéz nekik elmagyarázni a reálkamat, reálhozam értelmét, hogy jobban kell örülni 2% kamatnak 0% infláció mellett, mint 18% kamatnak 25% infláció mellett. Ha sok kamatot kap, az jó, ha keveset, az rossz és kész.)
Az állampapírokból kiáramló pénz egy része bankbetétbe fog landolni, van is már akár 8%-os, új pénzre szóló ajánlat is a piacon, ami több, mint például a Fix állampapírban elérhető 6,5%, tehát oda kell tenni a pénzt.
Néhány dologra érdemes azért odafigyelni.
Az első, hogy ez akciós kamat, jellemzően 60-90, de a legjobb esetben 180 napig jár, utána egy sokkal rosszabb kamattal fog továbbmenni a bankbetét.
Ha berakod a pénzed 8%-os akciós kamatra, ami négy hónapig jár, ahelyett, hogy hagynád 6,5%-os állampapírban, akkor a kamatkülönbséged 1,5%. De egy évre, az akciós kamat pedig csak harmadévre szól, ezért csak 0,5% lesz a nyereséged, adózás előtt.
S itt jön mindjárt az adózás. Az állampapír kamatadómentes, a bankbetét, befektetési alap és minden más nem az.
Most már 15+13% a kamatadó a bankbetétre és a legtöbb befektetési alapra is, vagyis ha egy évig kapnál 8% kamatot a bankban (de nem kapsz), az adózás után 5,76%-nak felel meg. Vagyis a négy hónapra szóló 0,5%-os kamatelőny az adózás miatt tulajdonképpen 0,25% ráfizetés. A bankbetétnek éves szinten 9%-ot kellene kamatoznia, hogy megfeleljen a kamatadó miatt a 6,5%-os, jelenleg elérhető Fix állampapír kamatának.
Sajnos még nincs vége az adózásnak, hála a nyomorult tranzakciós adónak. Elutalni a pénzedet egy bankszámlára, majd négy hónap múlva, az akciós kamatidőszak lejárta után továbbutalni, az belekerül 2×0,45% tranzakciós adóba, maximum 40 ezer forintba. (Elvileg az államkincstárhoz utalni és onnan saját bankszámlára utalni adómentes, de nem biztos, hogy ezt a bankod nem számítja fel.)
Annyira magas a tranzakciós adó (nem győzőm mindig megköszönni, Marci, igazán szép munka volt, már várom mikor lesz 2% minden utalás, mert a fantáziátok és a hozzáértésetek annyi, mint egy betonbékának), hogy nagyon meg kell gondolni, hogy megéri-e bármilyen összeget bárhová utalni.
Ott van még a bankszámlavezetés költsége is, mert jellemzően az is kell ahhoz, hogy pénzt köthess le a bankban. Ezt is vond le az esetleges haszonból vagy inkább add hozzá a várható veszteséghez.
S itt még nincs vége a problémáknak.
A legtöbb esetben, ha 8% körüli kamatokat kínál egy bank, még ha csak 3-4 hónapra is, kér érte egy apró szívességet cserébe, azt, hogy legyél olyan jó és vegyél a befektetési alapjaikból is legalább ugyanolyan összegért valamit.
Ehhez egyrészt nyitnod kell egy értékpapírszámlát, annak minden költségével, venned kell befektetési alapot, annak minden költségével, gyakran akár 3-4%-os vásárlási jutalék mellett, majd már csak az éves alapkezelői költséget (1,5-3% évente) kell fizetned a számlavezetési díj (0,25-0,35% évente) felett.
Ha pedig még veszteséget is hoz a befektetési alap, az egy további veszteségforrás.
Ahogy azt a Kiszámoló Akadémián elmondtam, ebben az esetben a 3-4 hónapra járó magasabb bankbetéti kamat nem más, mint csali a horgon, hogy eladhassanak neked egy jellemzően igen drága befektetési alapot, amiből nem fogsz olyan könnyen vagy olcsón ki- és beugrálni.
Mivel várható, hogy egyre több bank fog (újra) előjönni ilyen ajánlatokkal, nagyon fontos, hogy mielőtt még átrakod a pénzed az államkincstárból máshová, ezeket a kérdéseket (kamatadó, tranzakciós adó, időtáv, járulékos költségek és kötelező járulékos termékek) jó alaposan gondold végig.
Bankok azért vannak a befektetési piacon, hogy megkopasszák azokat, akik lusták beletenni a munkát és megkeresni maguknak a megfelelő befektetéseket.
Az emberek nagy része nem lusta. Hanem szimplán nem érti ezt az egészet, és elemi pénzügyi ismeretek hiányában nem is lehet könnyen elmagyarázni. Erről nem ők tehetnek szerintem...
Tehát ön szerint az emberek ezen része nem tehet róla, hogy az alap pénzügyek sem érdeklik öket.
Tehát ők nem is tehetnek róla, csak használják a pénzt, anélkül, hogy tudnák mi az és hogy h9gyan kellene használni.
A szó, amit keresünk: empátia. Könnyű ítélkezni, de ha senki nem tanította meg őket, akkor nem tehetnek róla, ugyanakkor tehetnek érte (jellemzően egy bizonyos kor fölött, amikor megérnek rá). Az előbbi eliminálja a hibáztatást (ritkán vezet eredményre, márpedig ugye ez lenne a cél), az utóbbi pedig proaktívan segíti a fejlődést. Már ha empatikusan állunk az emberekhez.
Gondolom ön mindenhez is ért, magának épít házat, orvoshoz se jár, ügyvédje sincs, sorolhatnám. Csak azért mert valaki jobban ért valamihez, jelen esetben a pénzügy, attól még nem lesz jobb, vagy okosabb másoknál. Senki nem ért mindenhez.
A pénzt mindenkinek használnia kell, de nem tanítják ezeket az iskolákban. Tehát először is tudomást kell szerezni róla, hogy egyáltalán lehet jobb megoldás, mint egy bank, majd ementén tudatosan önállóan kitanulni, vagy elmenni valami külön képzésre. Az emberek jó része berögződések mentén csinálja. A családban sem látta, pl. ő az első, aki felesleget halmoz föl, vagy éppen a pénz használata tabu volt a családjában. De ez minden szinten megvan. Van az a szegény, zsákfaluban élő ember, aki nyilván befektetésekben nem gondolkodhat, de neki már az is segítene, ha valaki elmondaná, hogy ha átmegy a 30 km-re lévő Lidl-be vásárolni, akkor sokkal jobban jár, mint ha a helyi kisboltban lehúzzák. Sőt, 3-4-en össze is foghatnak a faluból, biztos nincs mindenkinek kocsija, és még benzint is spórolnak. Ezek sem maguktól értetődő dolgok, pedig az internethez szinte mindenki hozzáfér.
Igen. Ahogy pl anno a CD-t is használták az emberek, bár nem ismerték a Reed-Solomon kódolást, vagy pl a cd-t forgató motorok vezérlését. (Alap kódolás és vezérlés sem érdekelte az embereket). Cserébe a CD olvasó gyártó cég nem élt vissza ezzel a tudással.
Azt akarod mondani, hogy a CD gyártó cégek tök jófejek, a bankok viszont nem és visszaélnek az emberek tudatlanságával? Miért?
Szerintem mindkét irányba sántít a hasonlatod.
Egyrészt a banknál sem kell tudnom, hogy milyen adatbázisban tárolják a pénzem. A CD usernek viszont kellett tudnia, hogy az alját ne fogdossa, meg ne tegye le az asztalra. Aki ezt sem tudta, annak hamar olyan állapotba került a lemeze, hogy azon a Reed-Solomon kódolás sem segített.
Másrészt biztosan előfordult, hogy a gyártók ugyanazt a technikát eladták különböző márkanéven. Aki nem nézett nagyon utána, csak megvette a drágábbat mert az biztos jobb, az ugyanúgy lehúzás áldozata lett.
Egy adatok tárolására és kiolvasására szolgáló szabványt próbálsz hasonlatként használni a vagyon gyarapításának különböző, a tulajdonosa által választható vagy mellőzhető eszközeire. Így tényleg érdekes következtetésekre lehet jutni.
Ez a hasonlat ott sántít, hogy nem nem is kellett hogy édekelje őket a használathoz. A befektetések piaca viszont egy annyira összetett, sok tényezős dolog, ahol nem fogsz a megfelelő ismeretek nélkül boldogulni. Ezért aztán igen, időt és energiát kell bele fektetni, ha nem akarja valaki a kevésbé optimális megoldással beérni.
Kérdés: Tisztában vannak-e az emberek azzal, hogy a kocsmában drágább a sör, mint a tescoban?
nagyon igazad van!
Én kifejezetten üdvözlöm ezt a 8%-os banki kamu-kamatot, végre a hülyék járnak rosszabbul. Ha elég pénz áramlik ki emiatt az államkötvényekből, akkor ez talán pozitív hatással lehet a következő kibocsátások kamataira is 🙂 Win-win-win, kivéve akik bedőlnek a 8%-nak 😀
Teljesen mindegy, mert nem fog tudatosulni, hogy rosszabbul jart.
Aki meregdraga befalapot vesz, es esetleg latja a pozitiv hozamokat, abban sem tudatosul, hogy ugyanezt megvehette volna brokernel ETF formaban, es elerhetett volna magasabb hozamot.
Ha esetleg tanul is rola, es kesobb rajon erre, akkor se fogja visszatesztelni, hogy "ha X eve az Y befalap helyett a Z etf-et vettem volna, akkor most W HUF osszeggel tobb lenne".
Állampapír nettó kamat.
A kereskedelmi bankok által megadott EBKM-ből vond le a pénz be- és kiutalási költségeit, valamint az adózást.
Tényleges nettó kamatod így lesz
- Állampapír eladás után a bankszámlára utalás ingyenes!
- Állampapírt pedig bankkártyával is lehet vásárolni, így nincs ott sem utalási költség!
Nyilatkozni kell, hogy saját a bankszámla, mert csak akkor ingyenes.
Ami még durvább, hogy az adó kifizetést is terhelik tranzakciós adóval, vagyis minden adó még plusz 0,45%-kal magasabb.
Hol és hogyan kell nyilatkozni? A banknál vagy a NAV-nál? Tudsz linket hozzá? Köszönöm!
@Lui szerencsére nem ilyen bonyolult 🙂
Webkincstár -> beállítások -> bankszámlaszámok, itt kell egy pipa, hogy az a te neveden van, egy bankszámlát fogad el a nevedre.
Több bankszámlát is megadhatsz, forint és euró számlát is és díjmentesen utalhatsz.
Nincs ebben semmi meglepő. A jövedéki adó után is kell ÁFÁ-t fizetni.
a kamatos kamat mintájára itt az adós adó
"a kamatos kamat mintájára itt az adós adó"
Az adóztatott adót már régen kitalálták. Az üzemanyagnál a jövedéki adóval növelt értékre számolják az ÁFÁ-t, vagyis még az adót is megadóztatják.
Korábban így volt, de néhány éve már csak arról kell nyilatkozni, hogy a bankszámla, amelyre utalsz, magánszemély nevén/tulajdonában van.
De a nevet sem tudod átírni, így csak saját számlára tudsz kiutalni.
Én mindenkinek ajánlom, hogy ne ragadjon be a folyószámlájába, ha az nem megfelelő és megteheti hogy vált.Engem a tranzakciós adó már elvi szinten is annyira kihoz a sodromból, hogy ha csak lehet, elkerülöm. Szerencsére harmadik félen keresztül keresztül még mindig találni olyan lakossági folyószámlát, ahol a költségek legnagyobb részét, köztük ezt az adót is elengedik neked némi feltételért cserébe, amit azért sokak meg tudnak ugorni. Én személy szerint a bankmonitoron keresztül kötöttem új CIB folyószámlaszerződést és 5 évig garantálják a tranzakciós adó menteséget. Jelenleg 4 bank felé van ilyen folyószámla szerődésük azt hiszem. Egyenlőre nem látom hogy levonnák az adót, teljesen ingyenesen utalok, működni látszik. Annó ugyanezt az eljátszottam az ERSTE-vel is, működött akkor is (csak lejárt a 3 év - ők ennyit adtak).
http://bash.hu/14617
mi ló.. ez?
Csak rá akar mutatni az "egyenlőre" és az "egyelőre" szavak közötti különbségre.
Sajnos az emberek "egyenlőre" nem értik meg, hogy mit akarsz mondani 🙂
kitartóan próbálkozok azért 😀
Helyesen: próbálkozom. Kár, hogy erre nincs egy bash.hu. 😛 Amúgy bírom, ha valaki így javítgat, én is ilyen vagyok, de már kezdem hagyni; ha a köznyelv vissza akar fejlődni, hát fejlődjön vissza. Csak aztán a jövőből visszanézve ne boomer legyek, pl. azt hiszem még a századelőn az volt a helyes, hogy "ő zongoráz", most meg már "ő zongorázik", és ugyebár nem visszafejlődésnek hallom, sőt. Az a fránya perspektíva.
Ha már ennyire off-topic...
"Csak aztán a jövőből visszanézve ne boomer legyek..."
Én kételkedek abban, hogy Magyarországon egyáltalán vannak-e boomerek. Akik nálunk a Rákosi-rendszerben születtek és nőttek fel, átélték 1956-ot, és a Kádár-korszak legkeményebb éveit, ugyanúgy gondolkodnának, mint azok, akik az '50-es évek Amerikájában látták meg a napvilágot?
Ha meg ennek a generációnak ennyire eltérő a tapasztalata és a világlátása van, akkor miért használjuk rájuk ugyanazt a (már pejoratívnak számító) címkét?
A boomer címke nem a történelem diktálta kulturális kondicionálás/hozzáállás függvénye, hanem egyszerűen csak ahogy idősödünk, annál jobban látjuk elkényeztetettnek/elfajzottnak a fiatalságot, s erre lett a válasz a fiataloktól az "OK, boomer" kifejezés (lásd wikipedián az eredetét). Gyakorlatilag a klasszikus "bezzeg a mi korunkban még értelmesek voltak a fiatalok" című rigmus Z-generációs riposztja. Mindig is voltak boomerek, itthon és Amerikában is, csak a fiataloknak nem volt ekkora pofájuk visszabeszélni. 🙂
Anyanyelvi beszelokent az ember kisgyerekkorban megtanul kb. egymillio szoalakot, ugy, hogy kicsi fejeben felepul egy szintaxisfa is. Aki nemet, erzesre le tudja vezetni a szobol hogy der/die/das, aki angol, erzi a kiejtesi gyokoket, aki magyar, vegig tudja ragozni a szavakat. Ugy latszik, anyanyelvi magyarok tomegenek nincs meg a fejeben az a pattern, amivel 120 szo/perc leirasa kozben kapcsolni lehet az egyelore es az egyenlore kozott. Es akkor mi van? Ha magadba nezel, lehet, neked sincs meg, csak mindig utankorrigalod magadat, mer az oskolaban erre kondicionaltak.
Amiert ez meg nem feltetlenul oda/vissza fejlodes, hogy ugyan nem reklamozzak, sok ilyen "helyesirasi szabaly" ugy keletkezett, hogy pl. Kazinczynek egyszer rossz napja volt, aztan kitalalt valami teljesen mesterseges f*szsagot, amivel azota is mindenkit gyotornek. Az, hogy ezek lassan kikopnak, szerintem nem kar.
Helyesen: próbálkozok, ugyanis alanyi ragozású, nem tárgyas.
A próbálkozom helytelen, még ha az utóbbi évtizedekben el is terjedt (már amennyiben nyelvtannáciskodni akarunk, és nem vesszük figyelembe a nyelv változását).
Próbálkozom, mert az ikes igéket máshogy kell ragozni: https://e-nyelv.hu/2009-08-14/ikes-es-targyas-ragozas/
Allamkincstarbol kiutalni csak sajat szamlara lehet? MAK-nal azt olvastam csak, hogy termeszetes szemelynek lehet tranzakciosado mentesen kiutalni.
Webkincstárban ha saját számlaként van felvéve a banki számlaszám, akkor a kiutalás ingyenes - ez nem a bankon múlik. Ellenkező irányba utalás helyett célszerű a bankkártyás állampapír vásárlást választani, úgy biztosan meg lehet megúszni a banki költségeket - persze csak ha van a bankszámlához kapcsolódó bankkártya.
Ne becsüljük le a betonbéka hozzáértését, a jelek szerint meghaladja az emlitett
"szakemberekét"
😀 🙁 🙁
Azt már tudjuk, hogy mit ne:
Egy mezei, hülye alkalmazott hová tegyen 2-5-10-20 millió forintot?
Keverje a fentieket és akkor jól kijön egy átlag hozam, vagy mégis húzzon bele a fenti listából egyetlen, számára szimpatikus irányba?
A vége úgyis az, hogy ha bejött, akkor tudta előre, ha bukott, akkor meg a tudjukkik miatt történt.
tök mindegy hova , inkább keress pénzt addig meg kösd le valami nem lehuzos dolgora
ezt a tudást honnan szerezted?
Vagy a Nepszabadsagbol, vagy a Nok Lapjabol.
Minimum ez a 3 ebben a formában így szerintem hülyeség. De ha szerinted nem, akkor van egy rossz hírem. A lényeget kihagytad...
"Utánaolvasni, kicsit képezni magam pár hét alatt az alap dolgokkal? Á azt nem...arra nincs se időm, se energiám"
Kiadott ingatlan és részvény/ETF magas kockázat, infláció mellett viszont 5-7% átlaghozam
Államkötvény alacsony kockázat, infláció felett 3% hozam.
Arany 0,5% éves átlaghozam jelentős kockázat mellett.
Bankbetét 1-2% átlaghozam nulla kockázattal.
Te magad döntsd el, hogy sok pénzt akarsz keresni, vagy biztonságban kuporgatni a pénzedet:)
Ha semmit nem értesz a befektetéshez (nem tudod, mit az a TBSZ-ETF-osztaékadó), akkor neked az ingatlan a legjobb.
Tanácsot adni úgy, hogy nem ismerjük a pénzügyi és élethelyzetét nagy felelőtlenség. Ingatlanbefektetést ráadásul az általa megjelölt összeg tetejéből se lehet megvalósítani.
A bankbetétnek meg nem nulla a kockázata, hanem összeghatárig biztosított a betét. Nem mindegy. Míg az állam a saját devizájában ki tudja fizetni a hiteleit. Raádásul egy bankcsőd általában derült égből jön, míg egy államcsőd nem. ETF-eknek nem magas a kockázata, hanem bármi az alacsonytól az extrémig. Az átlaghozam önmagában sosem szempont.
Nem "vagy", hanem "és". A kettő közti arány meg nagyon a helyzettől és a személytől függ.
Ha valaki nem tudja mit csináljon a pénzével, az menjen el egy hiteles pénzügyi tanácsadóhoz, vagy vagyonkezelőhöz. Még az is lehet, hogy a pénze elköltése lesz a legjobb befektetés.
Ezeket a hozamokat honnan vetted? Nálad a nem értesz a befektetéshez = nem tudod mi az a TBSZ és osztalékadó? Az ingatlan nem befektetés, vagy ahhoz pont nem kell érteni?
Ha elfogadjuk kiindulopontnak ezeket az alusisakos, fogalmatlan allitasokat, akkor lottozz. Vegyel a 2-20 milliobol szelvenyeket. Esetleg a kaszino is jo valasztas.
Továbbra is nagyon likviditáséhes a Gránit bank. Összehasonlításképp a HUF kockázatmentes hozamgörbe 5.78% - 3 hónap, 5.67% - 6 hónap.
szerintem semmilyen likviditáséhségről nincs szó. egyszerűen egyik zsebedből kiveszi és a másikba berakja, mindezt úgy, hogy azt hiszed jól jártál.
végülis volt egy jó minta amit lemásolt a G bank. A Magyar Állam.
Ez simán csak beetetés, a magas kamatot csak rövid időre adják és mellé kell vegyed a banki befalapot is. Arra játszanak, hogy utána a közel nullkamattal is ottmarad a berakott pénzed, vagy legalább a befalapba fektetett része. Gránit Hozampáros, K&H Mix, CIB Tandem, ... mind egy kutya, azonos a recept.
Köszönjük!
Hasznos összefoglaló.
"Az emberek boldogok, ha magas infláció mellett magas kamatot kapnak, de depresszióba esnek, ha csak 4-5% a kamat az alacsony infláció miatt. "
és teszik ezt szinte teljes joggal, hiszen amíg a kamati tutira alacsony addig a magas infla nem biztos, hogy teljes mértékben érinti az embert, lehet amiket ő vesz annak a vásárlói kosárnak harmadával kevesebb volt az inflája
Igencsak egyetértek, számomra is egyértelműen (és durván) jobb a matek, mikor egekben a kamatok (no meg az infla)
Nagyon pofatlan a kormanyzati kommunikacio. Dicsekednek, hogy a napokban mennyi penzt adnak a csaladoknak. De arrol senki nem beszel, hogy ez a ksh megtrukkozott inflacios adata+1.5% vagyis valojaban jol lemerheted mennyit is romlott a penzed egy ev alatt. Ha ezt elkoltod akkor valojaban a megtakaritasod realerteket csokkented.
Hát ezaz. ha csak az inflációval növekszik az emberek zsebe, akkor semmivel sem lett több pénzük, mint volt. Legalábbis reálértéken nincs mit elkölteni, nincs semmiféle pénzeső.
De egyértelmű, hogy a kormányzat azt szeretné, ha ezt a pénzt elköltenénk. Szerintem az emberek nem fogják. Az a 800ezer család akikről beszél OV azok nem annyira hülyék, hogy elköltsék.
(csak zárójelben, honnan tudja, hogy hány család? van nyilvántartás kik tartoznak egy családba és melyik család mennyi állampapírt birtokol? 😮 )
Már várom mikor lehet majd a Start számlákat felhasználni ingatlanvásárlásra 18 éves kor elérése előtt. Valakiknek majd fel kell vásárolni a Grand-Budapest lakásait. Legalább 10000Mrd ft értékű ingatlanról beszélünk.
nem adnak semmit, az csak az infláció/pénzromlás egy részének pótlása
az állam használja a pénzemet
Zseniális, szóval kifizetik a kamatot a hitelük után és ezt is sikerül úgy előadni, hogy ők bármit is "adnának"?
Végül is, ha azt veszem, hogy egy időben egyes kommentelőktől azt a riogatást lehetett olvasni, hogy nem fogják kifizetni a magas PMÁP kamatokat ilyen-olyan ürüggyel...
Egyenlítő számla, ha van hiteled is.
Nekem a Cetelem megtakarítási számlája tökéletes arra, amire kell - ott áll a havi költőpénz (értelemszerűen amíg el nem költöm számlákra, stb.) és az a pár százezer, ami a tartalékok első védvonala - just in case, pl ha elromlik a mosógép. Hoz havi pár ezer forintot a nulla helyett az a pénz, amit pár napig, vagy max pár hétig parkoltatok. Nézegettem az új akciókat, de tényleg nem sietek váltani - még úgy sem, hogy azért a kamatokat szépen lefaragták itt is.
A cetelem számlára utaláskor nincs tranzakciós adó? Azt tudom, hogy visszautaláskor nincs, értelmezésem szerint betételkor van és pár napig parkoltatni, ha van tr adó, akkor nem tudom mennyire éri meg.
A beutalás kondíciója a normál számládtól függ csak. Akkor lesz ingyenes a Cetelemre utalás, ha máshova is az lenne.
OFF
Időgépet használ a miniszter!
Marci bejelentette: 18 misire nőtt januártól az áfás alanyi adómentesség! Hurrá!
Gyönyörűen lenyúlta a G7 a cikkedet:
https://g7.hu/penz/20250123/jol-hangzik-a-8-szazalekos-banki-kamat-de-az-ado-elviszi-tobb-mint-a-negyedet/
Nem biztos, hogy az enyémet, volt valami hasonló sajtóközlemény is a napokban, bár abban nem tudom, volt-e szó adózásról.
"(Az emberek boldogok, ha magas infláció mellett magas kamatot kapnak, de depresszióba esnek, ha csak 4-5% a kamat az alacsony infláció miatt. Nehéz nekik elmagyarázni a reálkamat, reálhozam értelmét, hogy jobban kell örülni 2% kamatnak 0% infláció mellett, mint 18% kamatnak 25% infláció mellett. Ha sok kamatot kap, az jó, ha keveset, az rossz és kész.)"
Értem mi az üzenet, és egyet is értek vele. Viszont egy másik szempont ehhez: Ha magas inflációban sem hoz több kamatot bármi más befektetés, akkor igenis jobban járt az aki prémium papírt vett. Persze ha többet akkor nem 😀
Amikor én fektettem be - igen, prémium állampapírba - akkor nem volt más ami ilyen kevés rizikóval kínált összesen ~17/18% kamatot. Most én is az említett csoportba tartozok, felszabad a pénz, és keresem mibe fektessem be.
Az S&P500 elmult evek eves hozamai:
2022: -18.11%
2023: +24.23%
2024: +24.17%
Az a "vicces", hogy ez az infláció mellett Ft-ban számolva is épphogy több, mint egy nagy darab nulla. Dollárerősödést beleszámolva. Mint a PMÁP 3 év alatt. Most meg meglátjuk S&P500 mit fog csinálni idén, de van már benne azért nem kicsi kockázat. A szokásos "a fák se nőnek az égig", a dollár is elég erős, és a narancshajú is a fene tudja mit fog villantani, ha elkezd felpörögni. Én mindenesetre idén nem valószínű, hogy ezt a lábat fogom erősíteni a PMÁP-ból.
Szia! Tudnál segíteni abban, hogy ha valaki Magyarországon dolgozik és a fizetése nagy részét euróban kapja, amihez nem akar hozzányúlni, mi most a legjobb opció számára (eur állampapír, banki lekötés) ? Hosszabb távon lakásvásárlás a cél, tehát a későbbiekben nagy eséllyel forintosítani kellene. Köszönöm!
Szerintem simán elfogadják vásárláskor,nem kell forintosítani.