Aktív vagy passzív befektetés? A Nagy Fogadás
2006-ban Warren Buffett egy fogadást ajánlott, egymillió dollár értékben: a legokosabb portfolió menedzserek túl tudják-e szárnyalni a létező legegyszerűbb passzív befektetést, egy S&P 500-as amerikai tőzsdeindexbe befektető alapot? A felhívást elfogadták, a verseny 2008 január elseje és 2017 december 31-e között tart. A nyereményt mindkét fél jótékony célra ajánlotta fel.
A fogadás megtalálható az erre szakosodott weboldalon is, a Longbets.org-on. Itt mindketten elmondják, miért gondolják úgy, hogy nekik van igazuk.
A verseny jelenleg a kilencedik évében jár, tavaly év végén ez volt a pillanatnyi állás:
Az első év nem sikerült túl jól a passzív alapnak, évtizedek óta nem látott esés volt a tőzsdén. Ilyenkor remekelhetett a hedge fund, kiderült, mennyire igaz a nevében a lefedezés a veszteségek ellen.
Azonban a további évek nem sikerültek ilyen jól az aktívan kezelt alapnak, újra csak 2015-ben tudta túlszárnyalni a Buffett által választott Vanguard S&P 500 ETF teljesítményét, akkor is csak 0,3%-kal.
A nagy különbség nem azért van, mert annyival gyengébbek az alapkezelőnél, hanem mert az éves költség 2% plusz a hozam ötöde, mint sikerdíj szemben a Vanguard ETF 0,05% éves költségével. Ez olyan nagy költség, amit nehéz kigazdálkodni, hogy a befektető is jól járjon.
A tavaly év végi állás 65,7% vs. 21.9% kumulált hozam Buffett javára, még úgy is, hogy az elmúlt nyolc évben a S&P 500 tőzsdeindex átlagos hozama messze elmaradt az ötvenéves átlagától, csak évi 6,5% volt, ami majdnem 3 százalékponttal kevesebb, mint az átlag.
A versenynek még nincs vége, másfél év alatt még sok minden megtörténhet, de eddig a passzív alap áll nyerésre.
Köszönjük Daninak a linket.
A dotcomlufit és a válságot megelőző időszakban 1500 pontig ment fel az értéke, most meg már +40%-on is túl vagyunk ezekhez képest, és 2100 pontokat nyaldossa (800 pontos alj-ból!). Én már biztosan nem vennék ilyet, megvárnám amíg legalább 30%-kal olcsóbb lesz, míg a válság idején kb. felére esett az árfolyam.
A meglátásom szerint a nagyon alacsony alapkamatok rájátszanak arra, hogy senki se tartsa a pénzét a kötvényekben, ezért minden létező pénz a részvényekbe áramlik, ezért is tartunk most itt. Ez az alacsony kamatszint nagyon olcsó hitelt eredményez, így a vállalatok olcsón tudnak beruházni hitelből, ezáltal remélhetőleg több profitot tudnak termelni. (Viszont mi van akkor, ha 1 dollárnyi hitellel már alig fog többet hozni a cég?
A növekvő infláció az, ami szintén a részvényeket segíti, egészen kb. 4-5%-ig, amikortól már nem jó, na ekkor kéne a kötvényeknek szerepet kapniuk. Ha nő az infláció, akkor növelik a kamatokat is. Vajon mikor lesz vége ennek a kb. korrekció nélküli emelkedésnek? Vajon az infláció növekedése most is segíti majd a részvényeket, vagy az extrém alacsony alapkamatok következtében annyira sok a részvénytulajdonos, hogy már az infláció/kamatnövekedés hatására csökkenni fognak az árfolyamok?
Olcsón venni, drágán eladni ugye. (és lehetőleg ritkán fordítva mint a birkacsorda)
Én lassan shortolnék már.
Lehet, hogy az aktív alap többet tud, mint a passzív, csak éppen az ügyfél nem kapja meg.
Az átlagos alapra azonban valóban igaz, hogy nem tudja megverni a piacot!
lustaport.wordpress.com/2014/07/31/10-bol-9-fogorvosnak-ezt-ajanlja-warren-buffett/
A dolog valahogy úgy működik, hogy minél jobb valaki, annál több pénzzel tömik ki, egészen addig, amíg már nem képes kiemelkedő teljesítményre. Szóval azzal már nem megyünk sokra, hogy Buffett nagyon jó volt évtizedekig. Előre kellett volna tudni…
A diagramon is látszik ez a kisebb szórás a hedge fundok esetében. És ez ellentmond annak, hogy a hedge fundok azért teljesítenek rosszabbul, mert nagyobb a költség. Ha ez így lenne, akkor ennek a hátránynak 2008-ban is meg kellett volna mutatkoznia, de épp az ellenkezője látszik.
Egyébként meg a fogadás arról szólt, túl tudja-e teljesíteni a passzív alapot. Nyilván nem állampapírban tartották a pénzt.
Mit jelent az, hogy egy hedge fund szórása?
Tisztázni kellene először a fogalmat. Volatilitást értelmezni kellő számú (mondjuk napi felbontású) piaci hatásoktól függő, likvid módon kereskedett pénzügyi termék árfolyamára (hozamaira egész pontosan) lehet. Egy hedge fund értéke, sőt a portfóliójában szereplő számos termék (egzotikus opciók, illikvid részvények, kötvények) sem ilyen. Számolhatsz a 8 darab éves hozamra is szórást, de semmi információtartalma nem lesz.
Az SP500 ETF-ek maguk is passzív alapok, amiknek van költségük (Vanguard-é a legalacsonyabb). Hogy értetted azt, hogy így spórolni a passzív alaphoz képest?
Kell, hogy legyen olyan indikátorod, ami “kizavar” a portfólióból, ha az eszközök nagyobb része mind esésben van, azaz tudni kell cash-be menekülni. – én személy szerint attól tartok, hamarosan ez fog jönni.
Indikátorokkal trédelni ugyanúgy hülyeség, mint teljesen figyelmen kívül hagyni a piac jelzéseit.
Majdnem passzív, majdnem aktív. Az igazság nem odaát, hanem a kettő között van.
Én arra gondoltam, hogy mi lenne, ha CFD-ként vennék S&P 500-at. Ilyenkor már szóba jöhet a tőkeáttét is, amit 1:2 aránynál nagyobbra nem mernék állítani hosszú távon.
Nekem van éles Oanda számlám, ahol 1:50 a tőkeáttét, de azt hiszem lehet módosítani, viszont most úgy számolok, mintha lenne 3 millió Ft-om (tehát 1:50 tőkeáttét miatt ott van a 3mFt a számlán, de csak 60ezer Ft-ot kötök be), így 5-6 egység S&P 500-at vehetnék (7297,5GBP-8757GBP, bocsi font alapú a számlám, 397HUF 1GBP most). Van az Oandának interest kalkulátora. 5 egységre 24 óránként 0,18GBP-t kapnánk, 6 egységre 0,22GBP-t. Felszorozva 365 nappal ez 65,7 – 80,3 GBP, tehát 26083 – 31879 Ft egy év alatt mostani GBP árfolyammal –> évi 8,6943% – 10,6263%. Költség csak pénz fel-leutaláskor van, de főleg visszautaláskor, akkor 4-6ezer Ft (felutaláskor nem tudom mennyit szed le a bank).
Ha CFD-vel kötöttem volna be 2008 január elején, akkor 2015 végére kamatokkal együtt +49,23%-on állnánk az árfolyamnyereségnek köszönhetően, míg a Vanguard +65,7%-ra volt képes. Ennyit számít az osztalékfizetés, 8 év alatt +15%pont a végeredmény.
Ez egy fogadás, nem pedig a nagy szent igazság bizonyítása ETF vs Hedge fund kérdésben.
Egyébként senki nem állította, hogy semmikép nem járhatsz jobban ha managelt alapot veszel mint ha kvázi a piacot magát. Ez inkább arról szól (és ez itt a kiszámolón is téma volt már többször), hogy egy átlagember számára nagyobb valószínűséggel hoz hosszabb távon jó eredményt a piac megvásárlása egy olcsó ETF-en keresztül mint ha tetszőlegesen kiválasztott managelt alapba (alapokba) fektetne.
A szép az, hogy nem kell egyetértenünk. Mindenki főz amit és ahogyan akar aztán
majd szépen meg is eszi.
Az átlagemberek egy jó része a válság mélyén eladja az ETF-jeit vagy részvényeit, mivel jó eséllyel akkor kell neki a pénz, ahogy esernyő sem napos időben kell.
Gratula, nagyszerűen lovagolsz szavakon. De ha részvényekbe fektetsz akkor az hosszú távra szól és ezt egy ‘átlag ember’ is felfogja, tehát azt a pénzét kezeli így amire a következő években nem lesz szüksége ha esik ha fúj. Ha nincs ilyen pénze akkor ez nem neki való és pont.
Bár való igaz, a zsenialitás és a hülyeség között a legfontosabb különbség, hogy a hülyeségnek nincsnek határai.
Aloha
Nem feltétlenül kell “haszonleső” bróker, (aki 2%-os éves dijért nem csinál semmit), hogy elveszitsd a pénzed.
Igy van, nem érdemes senkit győzködni, mindenki azt eszi, amit főzött. Legalábbis igy lenne, ha az állam nem nyújtana mentőövet a felelőtleneknek.
Az ETF egyik nagy hátránya, hogy nem látod az éves költségeket, ha magad veszel. Ahogy bankolásnál se látod a tranzakciós adót. Lenne még hova fejlődni az állami szabályozó szerepnek és a hazai pénzügyi tudatosságnak is. De ahogy látom Miklós pont erről irt a next topic-ban.
youtube.com/watch?v=gvZSpET11ZY
Nagyon ajánlom, elég jól, laikusok számára is érthetően körüljárja a témát, és természetesen humoros, mint mindig.
Persze aki amúgy is Kiszámolót olvas már egy ideje annak sok újat nem mond.