Államkötvény: emelkedik a Bónusz Államkötvény kamata
Március egytől (másodikai dátummal) magasabb felárral lehet megvenni a Bónusz Államkötvényt, írja az AKK a honlapján.
A közlemény teljes terjedelmében az alábbi:
“A piaci változásokra és igényekre reagálva az ÁKK 2016. március 2-tól megemeli a BMÁK kamatprémiumait. A négyéves BMÁK induló kamata 3,05 százalék, a hatéves futamidejű kötvényé 3,55 százalék, a tízévesé 3,80 százalék. A kamatprémium a négyéves kötvénynél emelkedett a legjelentősebben, 75 bázisponttal. A hatévesnél 50, a tízévesnél 25 bázispontos növekedésről döntött az adósságkezelő.
Az elmúlt évben 82 milliárd forinttal emelkedett a BMÁK állománya, amely a Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) növekedési ütemétől több mint 100 milliárd forinttal maradt el, ezért döntött úgy az adósságkezelő, hogy megemeli a kamatprémiumot, így biztosítva a BMÁK versenyképességét.
A Bónusz Magyar Államkötvényt az ÁKK azzal a céllal dolgozta ki, hogy ne csupán a futamidők hosszában nyújtson alternatívát a befektetőknek, hanem a kamatozás módjában is. A három és ötéves futamidejű Prémium Magyar Államkötvények kamatai az inflációhoz igazodnak, míg a Bónusz Magyar Államkötvények kamatai a pénzpiaci kamatok változását követik. A BMÁK így jól kiegészíti a lakossági állampapír portfóliót mind a futamidejével, mind a kamatozás módjával.”
A többi papírnál nem néztem meg a részleteket, de gondolom hasonló lenne a helyzet.
Szerintem inkább prémium. Ami a következő évekre (szerintem) tendenciaként várható az az, hogy az infláció növekszik, de az alapkamathoz nem nagyon fognak nyúlni, amíg nem muszáj, így a bónusz alapját adó kamatok sem fognak számottevően nőni. Én a bónuszt TBSZ-en most csak arra használom, hogy a fizetett hozamok újrabefektetésénél megmaradó tört összeg, ami már nem rakható 1000/10000 Ft-os névértékű papírokba, befektethető az 1 Ft névértékű bónuszba.
Én felesben veszem a bónuszt és a prémiumot.
Egyrészről jól hangzik, másrészről felvetődik bennem a kérdés, ha emelni lehet a kamatprémiumot, akkor csökkenteni is lehet (a forgalomba lévő papírokra)?
Ezt az EBKM adja meg a bankbeteteknel.
tortevi kamat:
(1+(x*n/12))^(n/12)
x: eves kamat
n : honapok szama
^ : hatvanyozas
Ezzel kiszamolhatod, hogy tetszoleges kamatperiodusok kozul melyik eri meg jobban
en mindig a legnagyobb ebkm-et valasztom lekotesnel, ha tudom, hogy ugyse fog kelleni a penz a lejaratig
De, ha valaki csak fél évre tudja nélkülözni a pénzét, akkor a legjobb a féléves, mert az 1-2 éves papírok az első 3 hónapban nem fizetnek kamatot.
gyakorlatilag 6 hónapot bukik mindenki és mindenki bukik 6 hónapot hiszen annak a valószínűsége hogy pont akkor kellejna pénz amikor 1:365.
A PMAK és BMAK nem arról szól, hogy az év bármelyik napján kellhet a pénz. Ez olyan pénz legyen, ami legkorábban az állampapír lejáratakor kell majd, vagy sokkal utána (mert nyugdíjra, a gyerek egyetemére és hasonlókra szánjuk, vagy tervezett autócserére sok év múlva, de véletlenül sem a majdan egyszercsak elromló mosógép pótlására). A vésztartalékot szerintem nem szabad idetenni.
Azért azt vedd figyelembe, hogy ha lenne OTC piaca, akkor ptt nem időarányosan lenne az árfolyam, azaz a 2%-nál jóval nagyobb veszteség is benne van a pakliban.
Anno mikor 1% volt az a 2%, rengeteg spekulációs lehetőséget adott a prémium-normál váltás oda-vissza.
Abban az esetben is inkabb az euros premium allampapirt ajanlod, ha valaki norveg koronaban kapja a fizeteset? Koszi
Ahogy összecsuklott a norvég korona, lehet, hogy egy kicsit érdemes várni, hogy észhez térjen, ha emelkedik a kőolaj ára és addig ott befektetni valamibe. De persze a jövőt nem látjuk.
Az meg már végképp futurizmus lenne, ha a babakötvény mintájára egy adott évi TBSZ-nél amolyan automatikus önbefektetés lenne, hogy a hozamot azonnal befektetik abba a papírba, ami a TBSZ lejáratával egyezik. Beteszem a pénzt 2016-ban, aztán hátradőlök, és kiveszem 2021. évvégén. Na ez az, ami az ügyfélnek kellene.
Mert 3-4 év után agyonaprózott újrabefektetett hozamokból áll egy ilyen TBSZ portfóliója.