Ez történt a héten 03.05
Az amerikai hivatalos adatok alapján az 55-64 év közötti nők felének és a férfiak 47%-ának nincs semmilyen nyugdíjmegtakarítása.
Az amerikai ingatlaneladások száma alulmúlta még a 2020 tavaszi értéket is, amikor a COVID miatt nem történtek adásvételek. Nem csak a vevők lettek kevesebben a 7% fölé kúszó ingatlanhitel-kamatok miatt, de sok eladó sem költözik, mert akkor elveszítené a mostani 3%-os hitelkamatát, így inkább lemondanak sokan az ingatlancseréről.
Az új lakáshitelek utáni érdeklődés is 27 éves mélyponton van:
Az amerikai hitelkártyák után körülbelül 15 milliárd dollárnyi kedvezményt osztanak ki a bankok a kártyatulajdonosoknak ingyen repülőjegy, hotel és egyéb kedvezmények formájában. Ez az “ajándék” egyrészt a magas banki költségekből származik, az amerikai 2-2,25%-os kereskedők által fizetett kártyaelfogadási díj a többszöröse az európainak, másrészt ez a jutalom azoknak a zsebéből származik, akik fizetik a hitelkártyák 20% feletti éves kamatát. a New York Times cikke erre. (Fizetős)
A jegybankárok az ár-bér spiráltól tartanak, vagyis hogy a magas infláció miatt nagy béremelések lesznek, ami újra magas inflációt okoz és minden kezdődik elölről. Közben azt találták, hogy szemben a hetvenes évek magas inflációjával, most nem a munkavállalók bérei növekednek és okoznak inflációt, mert a legtöbb országban csökken a munkabérek reálértéke. Most a vállalatok profitrátája nőtt meg, vagyis a cégek kihasználják a magas inflációt és a szükséges mértéknél sokkal magasabban emelték az áraikat. A Reuters cikke erre.
2021-től felrobbant a tengeri szállítmányozás költsége, soha nem látott magasságba emelkedtek az árak. Most az inga a másik irányba lendült ki, 2018 óta nem volt ilyen olcsó a szállítás, mint mostanában.
A kínai népesség száma csökkenni kezdett, egymillióval vannak kevesebben, mint egy éve. Ilyen utoljára a hatvanas években volt. A fő ok az egyke politika, vagyis 2016-ig büntették, ha valakinek egynél több gyereke született. Ezt feloldották, sőt 2021-ben már a három gyerek sem volt nem kívánatos. A mostani fiatalok viszont hasonlóan a világ többi részén élőkhöz, nem kívánnak több gyereket vállalni, így a termékenységi mutató 1,28-ra csökkent. Mivel jelenleg Kína a világ gyártósora, így az ottani demográfiai változások az egész világon éreztethetik a hatásukat.
Németországban be akarják tiltani a gyerekeknek szóló édességreklámokat reggel hat és este 11 között, ideértve a youtube, tiktok csatornákat, de még az óriásplakátokat is óvodák és iskolák közelében. Minden hatodik német gyerek túlsúlyos vagy elhízott, 11 év felett pedig már minden ötödik, s a COVID alatt a helyzet még rosszabb lett. (2035-re az elhízás évi 4,32 billió dollárba fog kerülni világszinten, mivel szinte mindenhol romlik a helyzet.)
A 14 milliárd eurós német édességpiac szereplői természetesen nem örülnek a tervezetnek és megpróbálják megakadályozni azt. Pedig lehetne még tovább is menni, Chilében például olyan figyelmeztetések vannak az édességek csomagolásán, mint máshol a dohánytermékeken szokás. A felmérések szerint érdemben csökkent Chilében az édességfogyasztás a 2016-os bevezetés óta.
Izraelben nem csak társadalmi ellenállás van a bírósági függetlenség kormány általi felszámolása miatt, de már a gazdaság is szenved az antidemokratikus tervezettől. Az izraeli tőzsde 8%-ot esett februárban, a sékel 10%-ot gyengült a dollárhoz képest és több cég megkérdőjelezi, hogy kíván-e tovább befektetni az országban. A Moody is negatívnak értékeli a gazdaságra nézve a fejleményeket.
Az orosz helyzet nagy nyertesei a kínai autógyárak, soha nem adtak még el ennyi autót Oroszországban, mint az elmúlt évben:
Magyarországon a medián nyugdíj a legfrissebb adatok alapján 185 ezer forint, vagyis a nyugdíjasok fele kap ennél kevesebb és a másik fele ennél több nyugdíjat.
A magyar-orosz gázszerződés titkos, mert mi köze a népnek ahhoz, hogy mennyiért kapjuk az orosz gázt. Azonban a KSH adatokból ki lehet számolni, hogy mennyit fizetünk. Az, hogy nagyon nem előnyös szerződést kötöttünk, azt már régen lehet tudni, gyakorlatilag a piaci árat fizetjük két hónap csúszással. A kérdés már csak az, hogy akkor miért írtunk alá ilyen feltételekkel 15 évet, a szabad piacon bármikor vehetnénk gázt ezen az áron. A Népszava kiszámolta, hogy tavaly 265 milliárd forinttal fizettünk többet a gázért, mintha a szabadpiacon vettük volna azt meg.
A hazai turizmus jól kezdte az évet, a januári adatok alapján 18%-kal nőtt a vendégéjszakák száma és már csak hét százalékkal kevesebb ez az érték, mint a 2018-2019-es átlag.
Az ingatlan.com szerint átlagosan 48%-kal esett az érdeklődés a lakások iránt a tavaly februári adatokhoz képest és 32%-kal nőtt a kínálat.
Az MNB a duplájára emelte fel a bankoknak a kötelező tartalékráta összegét, ezzel is pénzt vonva ki a gazdaságból, így csökkentve az inflációs nyomást. A probléma csak az, hogy a tartalékráta negyedére nem fizet semmilyen kamatot, a maradékra is csak 13%-ot, miközben az egyéb banki betétekre 18%-os kamatot ad.
Ezt nem értem teljesen. Az MNB adja az egyéb banki betétekre is a 18%-os kamatot a bankoknak, nem? Akkor miért gond az, ha a tartalékrátára kevesebb kamatot ad? Tehát miért kellene önként mindenre 18%-ot adnia?
Mert a **banckepu es haverjai nyilvan visszakapnak valamit belole. Nincs az a biznisz, amin ne szednek meg magukat.
Meg az is a heten tortent, hogy az egyhazak ingyen lenyulhatjak az addig hasznalt onkormanyzati ingatlanokat. Nem csoda, hogy MZP is kiakadt tole. De hatha felveti majd a kovetkezo misen, hogy hivo ember (es most eme definicio kapcsan a kelletenel megengedobb vagyok a romai katolikus egyhazszervezettel) vajon elveheti-e ellentetelezes nelkul valaki mas tulajdonat?
a legutóbbi emelés óta sikerült egyszer sem használnom.
+ a reptéri busz is jelentősen megdrágul, amivel azt érik el, hogy egy 4 fős társaságnak semmi oka nem lesz azt választani taxi helyett.
A kínai népességfogyás másik oka, hogy a lánygyermekeket gyakran inkább “eltüntetik”.
…. az Eu-s országok közü Németország, Hollandia, és Lengyelország a legnagyobb támogatója az orosz háborúnak a foszilis tüzelőanyagok vásárlásán keresztűl.
De még Belgium is előzi Magyarországot, az egy lakosra jutó orosz olaj vásárlásuk több, mint duplája a magyarnak. A németek is előzik ebben a magyarokat.
Lásd: elements.visualcapitalist.com/the-countries-buying-russian-fossil-fuels-since-the-invasion/
Az EU a második legnagyobb vásárló Kína után a szankciós csomag bevezetése óta is.
Az orosz gyémánt szankciós listára helyezése továbbra sincs napirenden. Egyes vélemények szerint ez már antiszemita felvetés.
Persze mi vagyunk “oroszbarátok” meg “békepropagandisták”
Képmutatás ez az egész….
Az adatok milliárd dollárban vannak, nem tudom, honnan szedted az egy főre jutó kifejezést.
Olajra szankció december óta van, előtte önként csökkentették a németek a vásárlást.
Ezek szerintem előrehozott költések lehetnek. A régóta (tavaly október 15. előtt) gyűjtögetett pénzt sokan elköltik, mert májusvégén levonnak belőle 15%-ot.
A gyémánt meg nem ipari felhasználás esetén tképp felesleges is.
index.hu/tudomany/til/2018/10/06/a_gyemant_egy_atveres/
És ez miért probléma? Majd kevesebb plazmatévét vesznek a bankárok. Más negatív hatása nem hiszem, higy lenne.
Mintha az állampolgároknak fejenként 10 millió forintot kellene állampapírban tartani, de kamatot nem kapnának rá. További 10 millióra pedig csak 8% kamatot kapnának a 16% helyett.
Másrészt ha a teljes magyar igényt szabadpiacon vesszük, akkor lehet a szabadpiaci ár sem ennyi? Vagy ennyi, csak nem baromi drága a szállítás, ha egyáltalán megoldható?
A magyarok 85%-a kifejezetten szeretne 10milliót bárhol is tartani (96%-uk meg 20milliót), akár kamatmentesen is. Ha lenne.
🙂
Amúgy persze igazad van. Ettől aztán nem a bankár fog kevesebb plazmatévét venni, hanem a banki ügyfelek.
Ezért….
A GYÁMÁNTOT visztont én sem értem srácok – az miatt miért nincs olyan nagy hangoskodás? Ha nem venne senki sem európából ( tudom akkor máshol adnák el ), nem hallnánk bele és nem látom mi lenne a negatív hatása….. Kiszámoló mi a véleményed?
Ha mástól nem is, ettől ráléptünk az egészségügy fényességes jövője felé vezető útra.
Akkor éri meg 15 évre szerződni, ha valami előnye van: olcsóbb ár, hosszan fixált ár és hasonlóak.
De az, hogy tőzsdei áron vesszük, de cserébe 15 évig KELL vennünk?
Nem csoda, hogy titkosították a szerződést. Ilyen rossz szerződést csak a hülyék kötnek vagy azok, akik keresnek rajta.
Az, hogy az állam mit balfékeskedett a sok felesleges támogatott hitellel, az most hogy jön ide?
A bankok (most még) magánkézben vannak és őket adóztatják rommá.
Amit persze ráterhelnek a lakosságra majd, de az egybites agyhalottak boldogok lehetnek, hogy a kormány a bankokat meg az üzletláncokat adóztatja, nem őket. Mintha nem ők fizetnék meg a végén.
A támogatott hitel annyit jelent, hogy a bank több hitelt tud kihelyezni, tehát olyan cégek/magánszemélyek is vesznek fel hitelt, akik amúgy nem vettek volna fel hitelt, tehát nő a hitelállomány, nőtt a bank profitja, amit tulajdonképpen az államtól kapott. Ha ezt megadóztatják, annyit jelent, mintha kevesebb pénzt kapna a bank az államtól.
“A bankok (most még) magánkézben vannak és őket adóztatják rommá.” kevesebb állami pénzt kapnak, ennyi történik.
Rosszul látom? (ha trollkodásnak tűnik, töröld az üzenetet).
Szerintem ez szintén érdekes
ECB confronts a cold reality: companies are cashing in on inflation
“Data articulated in more than two dozen slides presented to the 26 policymakers showed that company profit margins have been increasing rather than shrinking, as might be expected when input costs rise so sharply, the sources told Reuters.
An ECB spokesperson declined to comment for this story.
“It’s clear that profit expansion has played a larger role in the European inflation story in the last six months or so,” said Paul Donovan, chief economist at UBS Global Wealth Management. “The ECB has failed to justify what it’s doing in the context of a more profit-focused inflation story.””
Sikerült belinkelni ugyanazt a cikket, amit én is belinkeltem a saját cikkemben. 🙂
A rend kedvéért azért megjegyezném, hogy nem tudjuk mi van a szerződésben, mivel titkosították.
(Nem támogatom ezt a nagy titkolózást, ugyanakkor a jelen körülmények között lehet ennek értelme.)
Amikor a hazai befektetők örültek a magas lakossági állampapír hozamoknak – valahol joggal – te leszóltál itt mindenkit, hogy tulajdonképpen maguknak fizetjük a kamatokat. Azért én nem sajnálom annyira a bankokat se a tartalékrátás kavarás miatt. Az arra kapott a kamatot is mi fizetjük nekik, csak aztán az valahogy már vissza se csurog hozzánk, látra, lekötött betétre továbbra is elkeserítően alacsony kamat jár. Tudom persze lehúzza őket az állam a bankadóval, meg minden, de azért nem ennyire…
És igen, kvázi kötelező a banknál tartanom a pénzt 0 kamaton, mert oda jön a fizetésem, nem tarthatok mindent a MÁK-nál. Választhatok a bankok között, de nem olyan kényelmes állandóan ugrálni egyikről a másikra. Ugyanígy a bankoknak sem kötelező Magyarországon működniük, csak ahogy én se, úgy ők sem fognak “naponta” ugrálni.
Igen ez engem is érdekelne mert pont ez gondoltam en is. Sokkal többen vettek fel most mint akinek kellett volna és itt a haszon a bankoknál csapódik le.
(Másik meglátásom lehet a lovagok jól járnak a Gazos szerződéssel, de nem gondolom hogy volt egyéb lehetőségük , ha Putyin ide szól hogy veszel akkor veszel, nem gondolom hogy sok beleszólásuk volt)
Megtiltanám, hogy a bankok díjat szedjenek a kereskedőtől a kártyás vásárlás után, és kötelezném őket, hogy a kártyatulajdonosnak számlázzák ki a kártyahasználat díját.
(Enyhébb formában: lehetővé tenném a kereskedőknek, hogy a kártyás fizetés díját egy az egyben kiszámlázzák a vásárlónak)
Egy csapásra pofonegyszerű lenne eldönteni, melyik kártya kerül pofátlanul sokba.
az általad linkelt Visual Capitalist cikkben az is le van írva, hogy: “The EU’s bans and price caps have resulted in a decline of daily fossil fuel revenues from the bloc of nearly 85%, falling from their March 2022 peak of $774 million per day to $119 million as of February 22nd, 2023.”
A stílus is, és a tartalom is, kívánnivalót hagy maga után. Ez így kontraproduktív, és közösségromboló is, meg kicsit uszításnak is tűnhet.
Erre kérek 2 linket. Melyik számot melyikkel kell elosztani, hogy az egységárat megkapjuk? És ez differenciál a beszerzési források közül? Ui. nem 100%-ban orosz a gázforrásunk.
Tényleg? Már nem is kattintunk vagy keresünk a google-lel, linket kérsz?
Olvass kicsit utána, egy éve téma mindenhol és azt is leírják, miből számolják ki.
Kulfoldon elek, de van ket lakasom Budapesten, amiket most ujittattam fel.
Kiadni akartam oket, de azota nagyon magas lett ugye a kamat, 10-15% korul is kaphatnek ra, ha eladnam.
Viszont nem igazan bizom a magyar rendszerben, felek az allamra bizni ennyi penzt, a lakasomat talan nem allamositjak, mig pl. a MNYP sikerult ellopniuk szo nelkul.
De a kiadas az ertekhez kepest talan ha 5%-ot general.
Szoval a dilemma, hogy mi legyen.
Nem az egyik zsebéből teszi a másikba. Egyiktől elvesz, másiknak meg ad. Nagy az állami újraelosztás. Ez nem feltétlenül rossz. De mondjuk nem túl elegáns ha sumákban történik. Tehát nem bevallja, hogy növeli a bankadót, hanem ilyen nyakatekert módon szedi be a pénzt.
tradingeconomics.com/belgium/crude-oil-imports-from-russia
tradingeconomics.com/germany/crude-oil-imports-from-russia
Ha erre nem panaszkodtak, arra se banaszkodjanak, ha egy részét bankadóban visszaszedik, amolyan az “Úr adta, az Úr elvette”-jelleggel.
Azt nem tudom, hogy a kettő a bankszektor egészét nézve hogyan aránylik. Azt viszont igen, hogy nem szokott jó vége lenni, ha a kormány cincálja a piaci szereplőket.
A kötelező biztosításom 8 ezret csökkent, az éves cascom meg 3 ezret emelkedett, havi 250 Forintot, az amúgy 5 éves Ford focusomra.
Nagyon remélem, hogy ez volt a nagy áthárítás amit amúgy én is hangoztattam…
Hozzáteszem, tanultam bankszabályozást, monetáris politkáról és az MNB-ről is tanultam, de ezeket mind csak érintőlegesen, vagyis nem közgáz-fókuszú képzésre jártam (jogász és közigazgatástant tanultam).
A nagy képet egyszerűen nem látom. Mivel a Kiszámoló Akadémián (és azóta is sok cikkben) érzem, hogy úgy tudsz kontextusba helyezni bizonyos kérdéseket, hogy az teljesen érthető, átlátható legyen (megadod a Big picture-t) ezért szívesen fogadnék egy cikket az MNB-ről.
“Akkor ezek szerint tényleg jönni fog a hazai ingatlanár-csökkenés.”
Szerintem arra ne számíts, hogy az ingatlanok HUF-ban kifejezett értéke csökkenni fog. Ami viszont biztosan történt, hogy az előző évben az ingatlanok árai nem emelkedtek az infláció ütemében, vagyis reálértékben már csökkentek.
Más kérdés, hogy viszonylag kevés munkavállaló kapott inflációkövető fizetésemelést (az általam közvetlenül látott multikban jóval infla alatt emelnek, az Audi-ban meg egy-két fórumbejegyzés alapján azért megy a balhé, mert a szakszervezetek 25%-ot akarnak.)
Szóval ha jó helyen tartod a befektetéseidet és a fizetésed/bevételed követi az inflációt, akkor a te szempontodból zuhantak az ingatlanárak.
AZ A NORMÁLIS, ha egy betétes kap kamatot. Akár bank, akár magánszemély, akár cég.
AZ NEM NORMÁLIS, ha valakit rákényszerítenek, hogy kamat nélkül tegye be a pénzét vagy a piacinál sokkal alacsonyabb kamatra.
Azok az emberek, akik most úgy gondolják, hogy örüljenek a bankok, hogy egyáltalán kapnak valami kamatot, fel lennének háborodva, ha a fizetésükből békekötvényt kellene kötelezően venniük, kamat nélkül.
Ez ugyanaz.
Az, meg hogy 18% a normális kamat jelenleg (ami még mindig negatív kamat a 26%-os infláció mellett, csak szólok), arról nem a bankok tehetnek, hanem a kormány, amelyik ezt intézte nekünk.
„amúgy nem igazán drágák az ingatlanok (a bérek alacsonyak).“ – ahogy Marosán elvtárs mondta, nem a zsemle kicsi, hanem a pofátok nagy. Mégis mihez kellene mérni a nem mozdítható vagyon értékét? Szerintem nem ahhoz, hogy 2000 kilométerrel odébb mennyiért adják-veszik a nem mozdítható vagyontárgyakat, hanem a helyben elérhető jövedelemhez.
vow:) es ennek igy kene mukodnie egy jogallamban, demokraciaban, szabad piaci “kapitalizmusban”?:)
Egy banknak vannak reszvenyesei es ugyfelei. A fenti kezivezerlesu “piacpolitika” az a kommunizmus maga. Az allatfarmos jellegu. Mindenki egyenlo, csak a disznok egyenlobbek. A fenti peldaban a reszevnyesek es az ugyfelek fizetik a disznok egyenlobb penzet.
Tenyleg mukodik a propaganda.. Lenyeg, hogy bastya elvtars odavert a rothado nyugatnak:)
Ahogy én látom:
1. Rizikós: add ki a lakásokat, és vegyél fel hitelt 8% kamatra, a pénzből vegyél államkötvényt, ami fizet 16%-ot.
2. Kevésbé rizikós: add ki a lakásokat, és nyeld le a békát
3. Rizikós: add el a lakásokat, és vegyél belőle EUR-t. Az EUR-ból pedig EUR állampapírt.
AZ A NORMÁLIS, ha egy betétes kap kamatot. Akár bank, akár magánszemély, akár cég.”
Évek óta a magánszemélyek a banki betétjükre nem kapnak kamatot, szóval régóta nincs normalitás, erre nem érdemes hivatkozni. A bankok kockázat nélkül helyezhettek ki állami hiteleket, amire kaptak kamatot, most rosszabbul megy a szekér, kevesebbet kapnak, de ahhoz képest, amennyi betéti kamatot fizetnek, még mindig igen szépen keresnek a betéteseik pénzén (kockázat nélkül).
Nem baj, ha valaki kamatot kap, csak az legyen arányban a kockázattal, amit visel. Kockázatmentes magas kamat nem jó. Másik oldalról pedig a 18%-os jegybanki alapkamat arra kell, hogy a forint ellen fogadókat távol tartsák.
Van egyszerű megoldás: Cetelem Takarékszámla
Amit fentebb irtam azt nem neked irtam, csak a gondolatra amit jol osszefoglaltal:)