Állampapír visszaváltás

Nagyot futott a neten egy cikk, ami arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakossági állampapírokat bár az Államkincstár visszaváltja jelenleg 1%-os költség mellett (júniustól az újakat várhatóan 0,25%-os költség mellett), de ez igazából nincs sehol kőbe vésve, sőt az állam személyenként csak napi 30 millió forintig vállalja ezt.

Az erről szóló cikket és az erre reagáló cikkeket már többször megkaptam, így a legegyszerűbb inkább írni róla egy rövidet.

A fenti cikk kiemeli, hogy az Államkincstár bármikor meggondolhatja magát, emelheti a visszaváltás költségét, vagy akár fel is függesztheti azt.

Erre annyian megrémültek, hogy kérdezték, ilyenkor mi van.

A dologban a vicces az, hogy a fentebb leírtak minden értékpapírra igazak. Minden értékpapírt a napi piaci áron tudsz eladni, de csak akkor, ha van rá kereslet, legyen az részvény, kötvény, ETF, befektetési alap (ami ezeknek a papíroknak csak a kombinációja és az alapkezelő szintén csak a piacon tudja visszaváltani a befektetési jegyeket az aktuális piaci árakon).

Ha jön egy vihar, minden értékpapírral előfordulhat, hogy akár csak átmenetileg, akár hosszabb távra elveszti a likviditását. Másik eset, hogy bár a likviditása megmarad, de csak a remélt ár töredékéért tudod eladni.

Mert vevő mindig van, más kérdés, tetszik-e az az ár, amit ő kínál. Még a teljes csődben lévő görög vagy ukrán állampapírokra is volt mindig vevő, igaz olyan áron, ami nem volt egy jó ajánlat annak, aki névértéken szállt be ezekbe a papírokba. De ez már az árfolyamkockázat, ami szintén minden értékpapírnál jelen van.

Tehát felesleges megrémülni, hogy az Államkincstár bármikor meggondolhatja magát a visszaváltással kapcsolatban. Mert ez a visszaváltási lehetőség csak egy plusz ajánlat, ami a többi típusú értékpapírnál eleve meg sincs. Ha nem ott akarod eladni, bármikor eladhatod a lakossági állampapírodat a bankokon keresztül is. Mert fontos tudni, hogy nem csak az Államkincstárnál lehet eladni ezeket az államkötvényeket.

Ennek ellenére igaz az, hogy az Államkincstár (is) bármikor emelheti a visszaváltás költségét, s az is igaz, hogy soha nem tesszük az összes tojásunkat egy kosárba, ahogy azt az angol mondás tartja.

Az állampapír egy nagyon jó, költség- és kockázatmentes befektetési lehetőség, ennek ellenére egy bizonyos összeg felett másban is tartjuk a pénzünket, nem csak abban.

Mert bármikor bármi megtörténhet. Tönkre mehet az állam is, ahogy egy ingatlanalap, egy kötvényeket vagy részvényeket kibocsátó cég vagy bármi más is.

De hát ez a befektetések alapja: mindig diverzifikálunk, vagyis mindig több lábon állunk. Többféle értékpapírt tartok, lehetőleg eleve több devizában. Ha átmenetileg nem tudom jó áron eladni az állampapírjaimat, visszaváltom például az eurós kötvény ETF-eim egy részét és kész. De ettől még tarthatom a pénzem állampapírban is.

Az, hogy a magyar állam nem tudna visszafizetni forintban kibocsátott állampapírokat, elég valószínűtlen, hiszen a legrosszabb esetben nyomtat forintot. Az, hogy pont a lakossági papírokat nem akarná visszafizetni, amikor a lakosság bármikor az utcára vonulhat és lángba boríthatja azt, megint csak nem annyira valószínű. Hamarabb nem fizet külföldi nyugdíjalapoknak. Ennek ellenére diverzifikálunk, mert bármi bármikor megtörténhet.

De mi van akkor, ha zárolja az állam az államkincstári számlákat, szokták sokan kérdezni. Miért, az összes többi számlát nem tudja bármikor zárolni, ahogy ezt tették Görögországban az összes számlával a válság mélypontján? Ebből a szempontból semmi különbség nincs egy bankbetét, egy befektetési alap vagy az állampapírok között.

Honnan tudom előre, mikor lesz államcsőd? Itt erről a régi cikk, hol tudod ellenőrizni, lesz-e államcsőd a következő fél évben:

Honnan fogod felismerni az államcsődöt?

Share

127 hozzászólás

  • Szabó Gábor
    Miklós, nem tartod megtévesztőnek, sőt, kissé durvábban szólva átverésnek, hogy következetesen “befektetés”-ként hivatkozol az állampapírra?
    Befektetés fogalma: (ahogy emlékszem) a jelenlegi pénzértékről való lemondás, hogy a jövőben több pénzérték legyen.
    Az állampapírra csak az első igaz, hogy most lemondasz róla, mert a jövőben nem lesz több, hanem ugyanannyi pénz.
    Mi erről a véleményed?

    Nem tudom, mi lenne a helyes szó rá, talán értékmegőrzés. Az inflációt kitermeli, de azon felül szemmel látható hasznot nem hoz.

  • maveryck
    “Az, hogy a magyar állam nem tudna visszafizetni forintban kibocsátott állampapírokat, elég valószínűtlen, hiszen a legrosszabb esetben nyomtat forintot.”

    Ekkora baj esetén bevetnének más eszközöket is: pl. megemelnék a kamatadót, korlátoznák a pénzkivétet, és külön adókat vetnének ki amire csak akarnak.
    Sőt a felsoroltak jóval előbb meglépnék, mint hogy nem fizetnék vissza az állampapírokat.

    Az új állampapírok “hátrányaival” az alapkezelők próbálnak riogatni, hiszen sok pénzt fog tőlük elszívni, nagyon félnek tőle. Jogosan.

  • Kiszamolo
    Gábor, ha infláció felett X%-ot hoz, miért is nem befektetés? Miért jobban befektetés egy befektetési alap, ami közül rengeteg még ennyit sem hoz mostanában?

    Mi lenne akkor a befektetés?

  • bankarospityu
    Szabó Gábor: nézd vissza, hogy az elmúlt 10 évben mekkora hozama volt a PMÁP-nak mekkora infláció mellett.
  • maveryck
    Nincs kamatadó, így TBSZ-en sem kell tartani. Előre tudod, hogy 4,95% éves hozamod lesz 5 év után, de közben is visszaválthatod és még kapsz is hozamot.
    Bajban vannak az alapkezelők, a portfóliók zöme konzervatív. Kíváncsi leszek az önkéntes nyugdíjpénztárakra is, hiszen ott az adójóváírását elviszik a költségek.
    Lesznek itt változások.
  • Meister
    Erre mondják az okosok, hogy ők ingatlant vesznek. De a Magyar Állam már egyszer azt is elvette minden tulajdonostól az 50-es években. Szóval ja, rettegni mindentől lehet, csak akkor ésszel, és akkor semmi tulajdona/értéke/megtakarítása ne legyen itthon a fidesztől rettegőknek, hiszen _technikailag_ mindent el tud venni tőle az állam.
  • Blend Ahmed
    “Mi lenne akkor a befektetés?”

    Igen, ilyen alapon még a részvény sem befektetés, hiszen 40-50%-os esés esetén nem tart lépést még a 0%-os inflációval sem.

  • Dörnyei József
    A fenti cikkhez nem volt szerencsém, de rémhírek mindig voltak, vannak és lesznek. Most egy EU választás közeledik, ősszel pedig önkormányzati.
    A rémhírek egy része arról szól, hogy Magyarországon már egyetlen szabad dolgozó sincs, ami katasztrófa, a másik része pedig arról, hogy a teljes autóipar fejreáll és 20%-os lesz a munkanélküliség.

    A jelenlegi helyzetben az első a nagyobb probléma. A még szabad munkaerőt elsősorban az építőipar szívja fel. Ismerős vállalkozó szerint egy nagy logisztikai építkezésen a munkaerő 99%-a cigány. M0 mellett.

    A munkaerőhiányon pl. úgy lehet javítani, ha az MNB még több szabad lakossági tőkét bevonz állampapírba és az így feleslegessé váló mindenféle alapoknál dolgozók más, hasznosabb területekre mehetnek el dolgozni. 🙂

  • Herr Riporter

    Akkor az ingatlan, az arany, a részvény még inkább nem befektetések, mert azoknál még kevésbé garantált, hogy a jövőben több pénzértéked lesz.

  • gaborr
    Szerintem a “riogatás”-nak van jogosultsága. Aki most állampapírba rakja a pénzét az eddig nem etfet, részvényt vagy befektetési alapot vásárolt, hanem banki lekötésben tartotta a pénzét, és ugyanazt a likviditást várja el, mint a lekötött betéteknél, ami jelenleg megvan, csak kérdés, hogy mindig meglesz-e.
    Persze ettől még nem kell pánikolni, csak ugye ezek a kommuniációk nem a pénzügyileg tudatos embereket célozza, hanem Marcsi nénit, Rézfánfütyülő falu egyetlen megtakarítóját, aki a helyi takarékból inkább állampapírba rakná a pénzét.
  • Szabó Gábor
    Valóban, matematikailag befektetés, hiszen a hozama nagyobb, mint nulla. Csak épp egy hajszálnyival.

    Sajnos nem tudom mi a jó befektetés.

  • Recap
    Kedves Kiszámoló!
    A belinkelt cikkben és az abban belinkeltben leírt államcsőd-veszély-jelek kapcsolatban nagyon jó lenne egy update! Tudom, hogy sok munka lenne, de mivel a cikk 2012-es megírása óta, többször volt, hogy átmenetileg nem sikerült kötvénykibocsátani vagy megugrottak a hozamok és aztán valami intézkedés és/vagy Mo-tól független esemény történt, így jó lenne ezeket összeszedve, akár akár valami táblázatban látni.
    Tanulságos lenne látni, hogy 2014-ben x napig nem tudott kötvény kibocsátani az állam, aztán pedig x hozam mellett és eközben milyen intézkedés vagy nemzetközi esemény történt. Nem kell rögtön ok-okozatként állást foglalni, csak látni, hogy volt, mi volt. Segítségképpen esetleg, nincs egy szakdolgozat előtt álló ifjú közgazdász ilyen adatbányász érdeklődéssel? 🙂
  • speki
    Szerintem meg ma Magyarországot minden jobb befektető messzire elkerüli, mind a magyar részvénypiacot, mid a magyar állampapírokat. Magyarországon ma már egy haveroknak leosztott gazdaságba nem lehet befektetni, messzire kerülni kell mindent ami Magyarországgal kapcsolatos. Az elhibázott kormányzásnak, (értem ezalatt, hogy a kormány túlságosan beavatkozik a gazdasági folyamatokba, amit nagyon rosszul is csinál) meg lesznek a mindenki számára érezhető következményei. A fiatal munkaképes lakosság menekül az országból, a társadalom egymást is gyűlöli a politikusoknak köszönhetően, ebből hosszú távon nem lehet sok örömre számítani.
  • józsenzbazsen
    Szerintem minden olyan pénzügyi döntés befektetés, amikor egy meglévő pénzeszközt nem közvetlen ás azonnali fogyasztásra használ fel valaki.

    A fiókban tartani a pénzt is befektetés. Vagy szalvétát gyűjteni is befektetés. Legfeljebb rossz befektetés – de hát ki tudhatja.

  • Joe
    “Az állampapír egy nagyon jó, költség- és kockázatmentes befektetési lehetőség, ennek ellenére egy bizonyos összeg felett másban is tartjuk a pénzünket, nem csak abban.”

    Miklós, mi az a bizonyos összeg, ami felett te személy szerint nem tartanál már állampapírban?

  • András György
    Nem lenne rossz egy hivatkozás a “neten nagyot futott” cikkre, mert így csak találgatni lehet (tiszta Kádár korszak feeling, akkor volt tele a sajtó olyan válasz cikkekkel, ahonnan gondosan kispórolták a forrást) mi szerepel benne.

    A visszaváltási igérettel szerintem is gond van, és egyáltalán nem tekinteném csak egy bónusznak. Ha visszavonják, akkor ez a kötvény eladhatatlan lesz és ki kell várni vele a lejáratot. Vagy az árat garantálják, vagy a visszaváltás lehetőségét, a kettő együtt nem megy. Az nekem is nagyon fura, hogy a Fidesz kormány felvállal egy ilyen politikai kockázatot. Lehet, hogy elbízták magukat a nagy pénzbőségben?

  • Panther
    A következő mondat mindent elmond, amit a cikk írója ( tudatalatt) gondol a termékről, csak nyilván politikailag öngyilkosság a “nagymagyarállamtapír” ellen érveket bemutatni!

    “Az állampapír egy nagyon jó, költség- és kockázatmentes befektetési lehetőség, ennek ellenére egy bizonyos összeg felett másban is tartjuk a pénzünket, nem csak abban.”

    Az “ennek ellenére” kötőszavak nyelvtanilag teljes mértékben hiteltelenítik azt az állítást, hogy “Az állampapír egy nagyon jó, költség- és kockázatmentes befektetési lehetőség”. Azaz, M. kommunikációjából az tűnik ki, hogy ő sem hisz annyira benne, mint azt próbálja sugallni. Érthető módon, persze!

    Az már csak hab a tortán, ebben a “nyugtató cikkben” hogy olyan, mint “kockázatmentes befektetési lehetőség” nincs. Ezt Miklós is tudja, vagy kellene tudnia, de a magán ny.pénztár tagjai biztosan tudják.

    Alap kock. gyengülő HUF, real értékvesztés

  • gaborr
    /off
    2 hónapja volt utoljára cikk az aktuális lakáshitel kamatokról. Azóta még sokkal jobbak lettek a kondíciók.
    Én kaptam <1.9%-os kamatos ajánlatot is 1 éves periódusra, úgyhogy ebből lakás vásárlás lesz. De 5 évesre is van már 3% körüli.
  • Unemployed
    Nem tűnik nagyon életszerűnek és aktuálisnak az egész téma.
    Maga a cikk is leírja, hogy a június 1-től kibocsátott értékpapírok visszaváltási jutaléka negyedére esik. Korábban volt 2% a jutalék, ezt hozták lejjebb 1%-ra talán 2017-ben.
    Miért emelnék akkor az egekbe a korábbi papírok jutalékát?

    Az állam duplázni szeretné a lakossági állampapírok állományát és erre biztosan nem lenne jó hatással, ha váratlan jutalékemeléssel megszívatnák a korábbi állampapírok vásárlóit.
    Lehet persze olyan érdekük, hogy a korábbi papírokat ne váltsák át újabbakra a tulajdonosaik, de az 1% visszaváltási jutalék így is elég magas, komoly one-off bukta, ami csak 1-2 év alatt jön vissza (pl. a megtakarított kamatadón).

    Szóval: szerintem elméletben filozofálgatunk valami nagyon életszerűtlen dolgon.
    Aztán lehet, hogy nincs igazam.

  • Laki Gizi
    Mekkora az a cikkben említett “bizonyos összeg”, ami felett érdemes állampapíron kívül is gondolkozni?

    Én Cetelemen tartom a vésztartalékot (4 havi költés), önsegélyező pénztárban kb. 2 havi tartalékot. Ezen felül a megtakarításunk (kb egy pesti kétszobás lakás ára) állampapírban ketyeg, euróban és forintban vegyesen.

    Meddig érdemes kimaxolni az állampapírt, és mi lenne a következő lépcső? ETF?
    Tőzsdéhez egyelőre (!) még nem értek 🙁 köszönöm!

  • Geribá
    Miklós, a cikkben írod, hogy “egy bizonyos összeg felett másban is tartjuk a pénzünket, nem csak abban”.
    Nyilván különböző egyéni helyzetek, jövedelemszintek, vagyonok, élethelyzetek vannak, de mégis mit jelent számodra a “bizonyos összeg” fogalma? Például vázolnék 3 különböző helyzetet/személyt:
    a. Átlagjövedelemmel, alacsony-közepes kockázatviselési hajlammal, 0 hitellel rendelkező személy
    b. 4xátlag jövedelemmel rendelkező, közepes kockázatviselési hajlandóságal rendelkező személy, akinek jövedelme 25%-át még 10 évig hiteltörlesztésként kell fizetnie
    c. 6x átlagjövedelemmel rendelkező, alacsony kockázatviselési hajlandósággal rendelkező személy, aki 6 évnyi jövedelmét szeretné majd felhasználni egy előre elhatározott célra -pl. gyerekei oktatása, családiház, stb..
  • Finci
    Május 9-ével az Aegon lakástakarékpénztár számlákat átvette az Erste bank, ugyanakkor az Erste banknál megjelent 2 új lakástakarék pénztár konstrukció.
  • Zylver
    En a befektetes definiciojat Benjamin Graham-töl eredeztetem (elvegre az ö legnagyobb tanitvanya Warren Buffet). Ö harom kriteriat fogalmazott meg a befektetesekkel kapcsolatban (szemben a spekulacioval):
    1. thorough research – alapos kutatas: vagyis hogy mindig jarj utana az adott befektetesi eszköznek es vizsgald meg mennyire eri meg neked ebbe fektetni;
    2. adequate returns – elegseges hozamok: ez szubjektiv es aki olvassa ezt a blogot annak ezt nem kell reszletezni;
    3. margin of safety – biztonsagos hatar: soha ne tedd fel az összes penzedet egy lapra (diverzifikacio) es mindig legyen gyorsan hozzaferhetö tartalek az esösebb idökre.

    Am az allampapirok mint befektetesi eszközök magyar sajatossagok vagy mashol is alkalmazzak öket? Gondolok itt elsö sorban Ausztriara, peldaul.

  • V.A.Laki
    Off, de ha valaki olvasta a Bolyongas a Wall Street-en c. konyvet, abban ugy definialjak, hogy a befektetes vs. spekulacio az a ket szelsoseges “strategia”, ami alapjan egy vasarlo dontest hozhat. A befektetes eseten ugy gondolom, hogy amit megveszek, annak egyfajta erteke van (pl. a magyar allam sokaig fog elni es viragozni, vagy mondjuk az Xyz vallalat letezese egy jo es ezert megerdemli, hogy bevasaroljak). A spekulans pedig ugy gondolkozik, hogy az ar emelkedni fog, es ezert a vasarlassal jol jar. A befektetes egy vegtelenul idealista strategia, a spekulacio pedig egy vegtelenul cinikus strategia. Szoval befektetni csak hittel lehet, ami vegul is a magyar allampapir eseten akar teljesulhet is, mig a parnacihaban gyujtott penzeknel nehez megindokolni, hogy eppen milyen hasznos folyamatban vesz ott reszt:). Bar halado filozofiai szeminariumokon lehet erre otletelni.
  • Moltiszanti
    Kedves Miklós,

    Nagyon örülök, hogy írtál a témában, már kérni akartalak erre.
    Arról van szó, hogy az előző cikk már túlságosan hátrébb sorolodott és nincs szem előtt.
    A visszavalthatosag lehetősége és kondíciói számomra egy nagyon fontos kérdéskör.
    Jelenleg Cetelem takarekszamlan tartom minden megtakaritasomat és keresem a lehetőségeket, hogy mibe fektessem és hogy diverzifikaljam.
    Ingatlan, részvény, etf, állampapír kb. a szoba jöhető lehetőségek.
    Az elsővel a probléma, hogy nem akkora összeg az a 16 millió amiből úgy ingatlanba tudom fektetni, hogy tudjak tenni máshova is, jusson máshova is “tojás”. Az utóbbi időben szépen hozott, ami nem jelent semmi garanciát a jövőre nézve és nem likvid.
    A középső kettővel meg ismerkedem, egyelőre nem érzem túl magabiztosnak magam, de likvidek. Az állampapír likvid vagy nem likvid? Mivel keresem a pénzem helyet, egyáltalán nem biztos, hogy 5 évre..

  • Pék
    “hiszen _technikailag_ mindent el tud venni tőle az állam”

    A bitcoint hogy veszi el?

  • Moltiszanti
    Folyt. Ez akkor is igaz, ha a megtakarításom egy részét tartom csak benne.
    Ha azt ígérik, hogy visszavaltjak akkor ezt ne az ügyintéző igerje, hanem legyen a kondícióban benne, leírva. Ha ez nincs akkor miért ígérik? Nagyon nem mindegy, hogy beülök a nemzeti kotvenybe azzal a tudattal, hogy likvid és amikor elszáll az infláció vagy jon egy válság és lennének jobb lehetőségek amelyhez forrás kell akkor visszaváltani ígéretük ellenére nem tudom. Ettől függetlenül az ajánlat vonzó, gondolkodom rajta esazon is, hogy prémium vagy a most kijövő un. nemzeti legyen, valamint, hogy mennyi pénzt fektessek bele.
    De ha pénzről van szó, akkor nem szeretem a lebegtetett szabályokat, vagy így van vagy úgy, az ügyintéző meg a pénzügyminiszter mond valamit, de leírni már nem merik(?)
    Az említettek miatt számomra nagyon fontos hogy likvid vagy nem.

    lustaport.wordpress.com/2019/05/09/nemzeti-kotveny/#more-6300

  • Blend Ahmed
    “matematikailag befektetés, hiszen a hozama nagyobb, mint nulla”
    Az is befektetés, amelynek a hozama negatív.
  • Szak1
    Allampapirnal vezetett ertekpapirszamlan levo allamkotvenyeimet hogy tudom masnak (tehat nem a kincstarnak, hanem a “piacon”) eladni?
  • NAR
    “Az, hogy pont a lakossági papírokat nem akarná visszafizetni, amikor a lakosság bármikor az utcára vonulhat és lángba boríthatja azt, megint csak nem annyira valószínű. ”

    A magánnyugdíjpénztárok államosításának egyik tanulsága az volt számomra, hogy akinek van pénze, az nem annyira utcára vonulós fajta… Amíg többen vannak, akiknek nincs pénzük és őket megfelelően hergelve lehet utcára küldeni (lásd Békemenet, vagy a románoknál a “bányászfelvonulások”), addig még ettől sem kell tartania az államnak.

  • naa
    “visszaváltom például az eurós kötvény ETF-eim egy részét”
    A cikk OK, de fúrja az oldalam, neked lenne ilyesmi?
    EUR-ban az európai hozamok már nagyon régóta nulla volt, az EUs országoké is (vagy ha nullánál kicsit nagyobb, akkor ott kockázat is volt rendesen, ld. PIIGS) meg a vállalatoké is, na most egy ilyen ETF-et megvenni/tartani nekem nem tűnik jó biznisznek…
    High yield EUR alapú kötvényalapra gondolsz, ami nem Európai papírokat tart, de EUR-ban denominált? Esetleg USA kötvények EUR-ban denominált ETF-be csomagolva? Ezek ugye nem EUR kitettséget jelentenek, az csak egy technikai dolog, hogy éppen EUR-ban kapom meg, jó nekem, mert SEPÁval olcsóbban utalgatom ide-oda, de annyi, attól még az pl. USD a portfóliómban.
    Azért kérdezem, mert én EUR-ban (tényleg EUR-ban) nem nagyon láttam étvágygerjesztő célpontokat, kötvényalapút különösen, szeretném szélesíteni a látókörömet.
  • omuamuaomua
    Az infláció mérésének módszertanáról mit gondoltok? Zsiday cikkezett egyszer erről: zsiday.hu/blog/nincs-infl%C3%A1ci%C3%B3

    Főleg a mai lakhatási költség emelkedés mellett igazán érdekes. Ilyen alapon köthetjük a befektetést az inflációhoz, viszont ha az kevésbé képezi le a tényleges áremelkedést, számítási módtól függően ugyanúgy veszíthet reál értékéből a pénz. Persze nem lehet az inflációt személyre szabni, de azért a lakhatási költség sokaknál a kiadás jelentős részét kiteheti, így az emelkedése erősen inflálhatja a fizetést.

  • Zolika
    Szerintem a befektetés definíciójánál a legfontosabb a hosszú távon való gondolkodás. Emellett, a lehető legtöbb információ birtokában történő megfontolt döntés jellemzi, akár fix hozammal akár csak egy vélt/kalkulált hozammal.
    Ezek alapján az állampapír befektetés egyértelműen, abból is a legkiszámíthatóbb fajta.
    Ellenpéldák:
    Van egy határozott elképzelésem az alaptermék árának irányáról, és ebből rövid távon profitálnék -> ez a spekuláció.
    Fogalmam sincs semmiről, de veszek valamit, mert ezt hallottam a szomszédtól/neten/akármi -> ez kb a fogadás, tippelés. Sajnos sokan ezt csinálják.
    Ha nem érdekel hosszú távon az ára semminek, csak a magából a mozgásból akarok profitálni -> ez a kereskedés.
    Ha nem is akarok profitálni, csak az izgalmat keresem -> na ez meg a kaszinó. Ilyen is van…
  • Csekkmagus
    A legtanulságosabb az összes kommentben hogy senkinek nem jutott eszébe, hogy ekkora fix kamatot csak elinflálni lehet. ERGO a forintot fogják tovább gyengíteni. Érdemes lehet tehát a pénzt devizára váltani és befektetni. Akár alapokba akár etfbe akár bármibe. A forintgyengülés 5 év alatt simán lesz 25%. Ugyanis ez a galeri csak ennyit tud..
  • szifonkutya
    speki: Szerinted. Tanulmányozd egy kicsit a belga, a holland(!), a spanyol és az olasz belpolitikát, utána térjünk vissza erre a kérdésre. Nem úgy működik Nyugat-Európa sem, mint ahogy a 444 és a 24.hu leírja.
  • maveryck
    Volt, hogy elvették a magánnyugdíj befizetéseket, bevezették a bankadót, amit végül a lakosság fizetett meg. Korábban pedig a másik oldal az ingatlanadót vezette volna be, csak 2010-ben az Alkotmánybíróság elmeszelte.
  • Matetoth

    Nem tudom, hogy keveset lattal-e a vilagbol vagy csak hamar felejtesz, de minden, ami leirtal 10, 20 es 30 evvel ezelott is igy volt. 50-nel is, csak akkor meglogni volt nehezebb.

    Ettol fuggetlen, jobb lenne, ha jobban csinalnank.

  • kridli
    Talán a legfontosabb kimaradt, hogy egy az egész csak a lejárat előtti visszaváltásnál merül fel egyáltalán, lejáratkor mindenképpen fizet a kincstár teljes értéken, ha nincs államcsőd.
  • Second Wave
    A sokat citált 4,5 %-os kockázatmentes papír egy 5 éves futamidejű államkötvény.

    Ha a kibocsátó a futamidő alatt névérték mínusz 1%-os áron folyamatos visszaváltást biztosít, akkor nem baj, ha arról értesül a vevő (legjobb esetben a kibocsátótól), hogy a folyamatos visszaváltásra nincsen semmilyen jogi kötelező ereje, a visszavétel és annak árfolyama kizárólag a kibocsátó döntésén múlik. Ez tény, nem riogatás. Ennek eltitkolása pedig megtévesztés.

  • mgpx

    Számból vetted ki a szót. Tapasztalt befektetők számára evidencia, hogy vihar idején befagynak a piacok. Viszont az állampapír értékesítés tapasztalatlanabb kisbefektetőket is megcéloz, akik nem látják ezeket a kockázatokat. Akik hírből sem ismernek olyan kifejezéseket, hogy diverzifikáció meg likviditás. Mariska néniket és Pista bácsikat, akik ahhoz vannak szokva, hogy a pénzt bármikor felvehetik a bankból.

    Ezért fontos hangsúlyozni, hogy csak annyi pénzt fektessenek 5 éves kötvénybe, amennyit 5 évig mindenképpen nélkülözni is tudnak. Akkor is, ha közben felnő a csemete, és nagy szüksége lenne a család támogatására az életkezdéshez. És akkor is, ha valami váratlan esemény bekövetkezik: munkahely elvesztése, súlyos betegség, család felbomlása stb.

  • Kiszamolo
    Panther, az állam saját devizájában kibocsátott kötvénye maga a kockázatmentes befektetés a definíció szerint, ehhez képest definiálnak minden mást hozam és kockázat szerint a pénzügyben. Csak hogy tudd.

    Az ennek ellenére pedig semmit nem hiteltelenít, csak bevezeti az összetett mondat másik felét.

  • Kiszamolo
    András György, ma is vehetsz és adhatsz el állampapírt banki megbízással, államkincstár nélkül is, így nem értem, miért ne lehetne ezeket eladni továbbra is, ha az államkincstár nem váltaná vissza őket.
  • mgpx
    “Minden értékpapírt a napi piaci áron tudsz eladni, de csak akkor, ha van rá kereslet”

    Itt van a kutya elásva. Tőzsdei értékpapíroknál a keresletet a globális tőkepiac biztosítja, és megfelelő diszkontáron mindig lesznek bátrabb befektetők, akik a keresleti oldalt erősítik.

    A lakossági állampapírok korlátozott forgalomképességűek, a keresleti oldalról az intézményi befektetők és a globális tőkepiac ki vannak zárva. Bár a bankok örömmel vásárolnák, ezt csak nagyon szűk korlátok között tehetik meg. Így jó esély van rá, hogy vihar idején a kereslet hiánya miatt a tőzsdei papíroknál csak rosszabb feltételek mellett lehet eladni, ha egyáltalán.

    A lakossági állampapírok nagyon jó termékek. Csak legyünk tudatában, hogy a kamatprémiummal a magasabb likviditási kockázat árát kapjuk meg.

  • mgpx

    “Allampapirnal vezetett ertekpapirszamlan levo allamkotvenyeimet hogy tudom masnak (tehat nem a kincstarnak, hanem a “piacon”) eladni?”

    A MÁK-tól az államkötvényállományt transzferálni lehet banki értékpapírszámla-vezetőhöz. A bankok másodpiaci forgalomban kereskedhetnek a papírokkal. Viszont a lakossági kötvények szabályai szerint a “Forgalmazók kizárólag az elsődleges piacon szerzésre jogosult személyek részére ruházhatják át”. Azaz másodpiacon lényegében a csak annyit lehet eladni, amennyit más lakossági ügyfelek hajlandóak megvenni.

  • Tamás
    Azért az nem tűnik nekem túl életszerűnek, hogy a lakosság emiatt az utcára vonulna… 🙂 Szerintem ha megkérdezném az ismerőseimet, akkor az 1%-uk se tudná, hogy egyáltalán mi az az állampapír, ennél még kevesebb lenne akinek még van is ilyenje.
  • Moo Tehén
    Szia Miklós!

    Mikortól tartod érdemesnek a befektetések diverzifikációját?

    Lakás van, autó van, hitel nincs, PEMÁK-ban figyel kb. 10 millió Ft, jelenlegi havi megtakarítási szint 150-200 ezer ft, folyamatosan növekszik.

    Mi lenne a következő lépés szerinted? Némi ETF mondjuk a KBC-nél?

  • Mézesmázos Mózes
    Miklós, néha azt érzem, hogy nagyvonalúan és pongyolán fogalmazol – már elnézést.
    A tankönyvi definíció szerint a kockázatmentes befektetés a RÖVID FUTAMIDEJŰ, az állam saját devizájában kibocsátott államkötvény (éppen az inflációs és a visszaváltási-likviditási kockázat miatt) – ez is csak annak, akinek a jövedelme és a későbbi kötelezettségei ugyanebben a devizában vannak.
    A másik: ha nincs igazi visszavásárlási garancia, akkor szerintem nem teljes értékű az a kijelentés, amit többször láttam itt a blogon, hogy érdemesebb a hosszabb futamidőt választani és lejárat előtt visszaváltani a papírt, mert akkor jobban járunk.
    Alaptézis, hogy a fix futamidejű instrumentumot próbáljuk olyan lejárati szerkezetben tartani, ami igazodik a jövőbeli szükségleteinkhez – még akkor is érdemes ehhez ragaszkodni, ha a kamatozás miatt vonzóbbnak tűnik a hosszabb futamidő.
  • Mézesmázos Mózes
    (folyt.)
    A hosszabb futamidőre kínált magasabb kamatozást hívja a pénzügytan likviditási felárnak – azonban fontos tudni, hogy ezért cserébe likviditási (eladhatósági) kockázatot is vállal a befektető, nevezetesen azt, hogy ha a lejárat előtt értékesíteni szeretné befektetését, azt esetleg nem, vagy csak nyomott áron teheti meg.
    Ezért mondom: ha tudom, hogy három évre van befektetni való pénzem (mert pl. akkor érettségizik a gyerek, és ha teszem azt Szegedre veszik fel egyetemre, lakást szeretnék ott neki venni), akkor nem vásárolok öt éves futamidejű papírt. A klasszikus “jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok” esete ez.
  • Blend Ahmed
    “Nem lenne rossz egy hivatkozás a “neten nagyot futott” cikkre, mert így csak találgatni lehet (tiszta Kádár korszak feeling, akkor volt tele a sajtó olyan válasz cikkekkel, ahonnan gondosan kispórolták a forrást) mi szerepel benne.”

    Szerintem ez az: alapblog.hu/a-lakossagi-allampapirok-leginkabb-alulbecsult-kockazata/

  • Gary

    Számból vetted ki a szót.
    Normális devizában (EUR,USD) már nem nagyon bocsátanak ki magyar állampapírt, ez az álmoskönyv szerint nem sok jót jelent.
    Szeretnék tévedni, de egy erre utaló jelet se látok. Biztos vagyok benne, hogy brutálisan el lesz inflálva az államadósság.
    Nem véletletlenül a 3. 2/3 óta a vagyonom max 20%-a HUFban, és egy része már egy másik országban.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.