Nagyot futott a neten egy cikk, ami arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakossági állampapírokat bár az Államkincstár visszaváltja jelenleg 1%-os költség mellett (júniustól az újakat várhatóan 0,25%-os költség mellett), de ez igazából nincs sehol kőbe vésve, sőt az állam személyenként csak napi 30 millió forintig vállalja ezt.
Az erről szóló cikket és az erre reagáló cikkeket már többször megkaptam, így a legegyszerűbb inkább írni róla egy rövidet.
A fenti cikk kiemeli, hogy az Államkincstár bármikor meggondolhatja magát, emelheti a visszaváltás költségét, vagy akár fel is függesztheti azt.
Erre annyian megrémültek, hogy kérdezték, ilyenkor mi van.
A dologban a vicces az, hogy a fentebb leírtak minden értékpapírra igazak. Minden értékpapírt a napi piaci áron tudsz eladni, de csak akkor, ha van rá kereslet, legyen az részvény, kötvény, ETF, befektetési alap (ami ezeknek a papíroknak csak a kombinációja és az alapkezelő szintén csak a piacon tudja visszaváltani a befektetési jegyeket az aktuális piaci árakon).
Ha jön egy vihar, minden értékpapírral előfordulhat, hogy akár csak átmenetileg, akár hosszabb távra elveszti a likviditását. Másik eset, hogy bár a likviditása megmarad, de csak a remélt ár töredékéért tudod eladni.
Mert vevő mindig van, más kérdés, tetszik-e az az ár, amit ő kínál. Még a teljes csődben lévő görög vagy ukrán állampapírokra is volt mindig vevő, igaz olyan áron, ami nem volt egy jó ajánlat annak, aki névértéken szállt be ezekbe a papírokba. De ez már az árfolyamkockázat, ami szintén minden értékpapírnál jelen van.
Tehát felesleges megrémülni, hogy az Államkincstár bármikor meggondolhatja magát a visszaváltással kapcsolatban. Mert ez a visszaváltási lehetőség csak egy plusz ajánlat, ami a többi típusú értékpapírnál eleve meg sincs. Ha nem ott akarod eladni, bármikor eladhatod a lakossági állampapírodat a bankokon keresztül is. Mert fontos tudni, hogy nem csak az Államkincstárnál lehet eladni ezeket az államkötvényeket.
Ennek ellenére igaz az, hogy az Államkincstár (is) bármikor emelheti a visszaváltás költségét, s az is igaz, hogy soha nem tesszük az összes tojásunkat egy kosárba, ahogy azt az angol mondás tartja.
Az állampapír egy nagyon jó, költség- és kockázatmentes befektetési lehetőség, ennek ellenére egy bizonyos összeg felett másban is tartjuk a pénzünket, nem csak abban.
Mert bármikor bármi megtörténhet. Tönkre mehet az állam is, ahogy egy ingatlanalap, egy kötvényeket vagy részvényeket kibocsátó cég vagy bármi más is.
De hát ez a befektetések alapja: mindig diverzifikálunk, vagyis mindig több lábon állunk. Többféle értékpapírt tartok, lehetőleg eleve több devizában. Ha átmenetileg nem tudom jó áron eladni az állampapírjaimat, visszaváltom például az eurós kötvény ETF-eim egy részét és kész. De ettől még tarthatom a pénzem állampapírban is.
Az, hogy a magyar állam nem tudna visszafizetni forintban kibocsátott állampapírokat, elég valószínűtlen, hiszen a legrosszabb esetben nyomtat forintot. Az, hogy pont a lakossági papírokat nem akarná visszafizetni, amikor a lakosság bármikor az utcára vonulhat és lángba boríthatja azt, megint csak nem annyira valószínű. Hamarabb nem fizet külföldi nyugdíjalapoknak. Ennek ellenére diverzifikálunk, mert bármi bármikor megtörténhet.
De mi van akkor, ha zárolja az állam az államkincstári számlákat, szokták sokan kérdezni. Miért, az összes többi számlát nem tudja bármikor zárolni, ahogy ezt tették Görögországban az összes számlával a válság mélypontján? Ebből a szempontból semmi különbség nincs egy bankbetét, egy befektetési alap vagy az állampapírok között.
Honnan tudom előre, mikor lesz államcsőd? Itt erről a régi cikk, hol tudod ellenőrizni, lesz-e államcsőd a következő fél évben:
