Állampapír visszaváltás
Nagyot futott a neten egy cikk, ami arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakossági állampapírokat bár az Államkincstár visszaváltja jelenleg 1%-os költség mellett (júniustól az újakat várhatóan 0,25%-os költség mellett), de ez igazából nincs sehol kőbe vésve, sőt az állam személyenként csak napi 30 millió forintig vállalja ezt.
Az erről szóló cikket és az erre reagáló cikkeket már többször megkaptam, így a legegyszerűbb inkább írni róla egy rövidet.
A fenti cikk kiemeli, hogy az Államkincstár bármikor meggondolhatja magát, emelheti a visszaváltás költségét, vagy akár fel is függesztheti azt.
Erre annyian megrémültek, hogy kérdezték, ilyenkor mi van.
A dologban a vicces az, hogy a fentebb leírtak minden értékpapírra igazak. Minden értékpapírt a napi piaci áron tudsz eladni, de csak akkor, ha van rá kereslet, legyen az részvény, kötvény, ETF, befektetési alap (ami ezeknek a papíroknak csak a kombinációja és az alapkezelő szintén csak a piacon tudja visszaváltani a befektetési jegyeket az aktuális piaci árakon).
Ha jön egy vihar, minden értékpapírral előfordulhat, hogy akár csak átmenetileg, akár hosszabb távra elveszti a likviditását. Másik eset, hogy bár a likviditása megmarad, de csak a remélt ár töredékéért tudod eladni.
Mert vevő mindig van, más kérdés, tetszik-e az az ár, amit ő kínál. Még a teljes csődben lévő görög vagy ukrán állampapírokra is volt mindig vevő, igaz olyan áron, ami nem volt egy jó ajánlat annak, aki névértéken szállt be ezekbe a papírokba. De ez már az árfolyamkockázat, ami szintén minden értékpapírnál jelen van.
Tehát felesleges megrémülni, hogy az Államkincstár bármikor meggondolhatja magát a visszaváltással kapcsolatban. Mert ez a visszaváltási lehetőség csak egy plusz ajánlat, ami a többi típusú értékpapírnál eleve meg sincs. Ha nem ott akarod eladni, bármikor eladhatod a lakossági állampapírodat a bankokon keresztül is. Mert fontos tudni, hogy nem csak az Államkincstárnál lehet eladni ezeket az államkötvényeket.
Ennek ellenére igaz az, hogy az Államkincstár (is) bármikor emelheti a visszaváltás költségét, s az is igaz, hogy soha nem tesszük az összes tojásunkat egy kosárba, ahogy azt az angol mondás tartja.
Az állampapír egy nagyon jó, költség- és kockázatmentes befektetési lehetőség, ennek ellenére egy bizonyos összeg felett másban is tartjuk a pénzünket, nem csak abban.
Mert bármikor bármi megtörténhet. Tönkre mehet az állam is, ahogy egy ingatlanalap, egy kötvényeket vagy részvényeket kibocsátó cég vagy bármi más is.
De hát ez a befektetések alapja: mindig diverzifikálunk, vagyis mindig több lábon állunk. Többféle értékpapírt tartok, lehetőleg eleve több devizában. Ha átmenetileg nem tudom jó áron eladni az állampapírjaimat, visszaváltom például az eurós kötvény ETF-eim egy részét és kész. De ettől még tarthatom a pénzem állampapírban is.
Az, hogy a magyar állam nem tudna visszafizetni forintban kibocsátott állampapírokat, elég valószínűtlen, hiszen a legrosszabb esetben nyomtat forintot. Az, hogy pont a lakossági papírokat nem akarná visszafizetni, amikor a lakosság bármikor az utcára vonulhat és lángba boríthatja azt, megint csak nem annyira valószínű. Hamarabb nem fizet külföldi nyugdíjalapoknak. Ennek ellenére diverzifikálunk, mert bármi bármikor megtörténhet.
De mi van akkor, ha zárolja az állam az államkincstári számlákat, szokták sokan kérdezni. Miért, az összes többi számlát nem tudja bármikor zárolni, ahogy ezt tették Görögországban az összes számlával a válság mélypontján? Ebből a szempontból semmi különbség nincs egy bankbetét, egy befektetési alap vagy az állampapírok között.
Honnan tudom előre, mikor lesz államcsőd? Itt erről a régi cikk, hol tudod ellenőrizni, lesz-e államcsőd a következő fél évben:
Befektetés fogalma: (ahogy emlékszem) a jelenlegi pénzértékről való lemondás, hogy a jövőben több pénzérték legyen.
Az állampapírra csak az első igaz, hogy most lemondasz róla, mert a jövőben nem lesz több, hanem ugyanannyi pénz.
Mi erről a véleményed?
Nem tudom, mi lenne a helyes szó rá, talán értékmegőrzés. Az inflációt kitermeli, de azon felül szemmel látható hasznot nem hoz.
Ekkora baj esetén bevetnének más eszközöket is: pl. megemelnék a kamatadót, korlátoznák a pénzkivétet, és külön adókat vetnének ki amire csak akarnak.
Sőt a felsoroltak jóval előbb meglépnék, mint hogy nem fizetnék vissza az állampapírokat.
Az új állampapírok “hátrányaival” az alapkezelők próbálnak riogatni, hiszen sok pénzt fog tőlük elszívni, nagyon félnek tőle. Jogosan.
Mi lenne akkor a befektetés?
Bajban vannak az alapkezelők, a portfóliók zöme konzervatív. Kíváncsi leszek az önkéntes nyugdíjpénztárakra is, hiszen ott az adójóváírását elviszik a költségek.
Lesznek itt változások.
Igen, ilyen alapon még a részvény sem befektetés, hiszen 40-50%-os esés esetén nem tart lépést még a 0%-os inflációval sem.
A rémhírek egy része arról szól, hogy Magyarországon már egyetlen szabad dolgozó sincs, ami katasztrófa, a másik része pedig arról, hogy a teljes autóipar fejreáll és 20%-os lesz a munkanélküliség.
A jelenlegi helyzetben az első a nagyobb probléma. A még szabad munkaerőt elsősorban az építőipar szívja fel. Ismerős vállalkozó szerint egy nagy logisztikai építkezésen a munkaerő 99%-a cigány. M0 mellett.
A munkaerőhiányon pl. úgy lehet javítani, ha az MNB még több szabad lakossági tőkét bevonz állampapírba és az így feleslegessé váló mindenféle alapoknál dolgozók más, hasznosabb területekre mehetnek el dolgozni. 🙂
Akkor az ingatlan, az arany, a részvény még inkább nem befektetések, mert azoknál még kevésbé garantált, hogy a jövőben több pénzértéked lesz.
Persze ettől még nem kell pánikolni, csak ugye ezek a kommuniációk nem a pénzügyileg tudatos embereket célozza, hanem Marcsi nénit, Rézfánfütyülő falu egyetlen megtakarítóját, aki a helyi takarékból inkább állampapírba rakná a pénzét.
Sajnos nem tudom mi a jó befektetés.
A belinkelt cikkben és az abban belinkeltben leírt államcsőd-veszély-jelek kapcsolatban nagyon jó lenne egy update! Tudom, hogy sok munka lenne, de mivel a cikk 2012-es megírása óta, többször volt, hogy átmenetileg nem sikerült kötvénykibocsátani vagy megugrottak a hozamok és aztán valami intézkedés és/vagy Mo-tól független esemény történt, így jó lenne ezeket összeszedve, akár akár valami táblázatban látni.
Tanulságos lenne látni, hogy 2014-ben x napig nem tudott kötvény kibocsátani az állam, aztán pedig x hozam mellett és eközben milyen intézkedés vagy nemzetközi esemény történt. Nem kell rögtön ok-okozatként állást foglalni, csak látni, hogy volt, mi volt. Segítségképpen esetleg, nincs egy szakdolgozat előtt álló ifjú közgazdász ilyen adatbányász érdeklődéssel? 🙂
A fiókban tartani a pénzt is befektetés. Vagy szalvétát gyűjteni is befektetés. Legfeljebb rossz befektetés – de hát ki tudhatja.
Miklós, mi az a bizonyos összeg, ami felett te személy szerint nem tartanál már állampapírban?
A visszaváltási igérettel szerintem is gond van, és egyáltalán nem tekinteném csak egy bónusznak. Ha visszavonják, akkor ez a kötvény eladhatatlan lesz és ki kell várni vele a lejáratot. Vagy az árat garantálják, vagy a visszaváltás lehetőségét, a kettő együtt nem megy. Az nekem is nagyon fura, hogy a Fidesz kormány felvállal egy ilyen politikai kockázatot. Lehet, hogy elbízták magukat a nagy pénzbőségben?
“Az állampapír egy nagyon jó, költség- és kockázatmentes befektetési lehetőség, ennek ellenére egy bizonyos összeg felett másban is tartjuk a pénzünket, nem csak abban.”
Az “ennek ellenére” kötőszavak nyelvtanilag teljes mértékben hiteltelenítik azt az állítást, hogy “Az állampapír egy nagyon jó, költség- és kockázatmentes befektetési lehetőség”. Azaz, M. kommunikációjából az tűnik ki, hogy ő sem hisz annyira benne, mint azt próbálja sugallni. Érthető módon, persze!
Az már csak hab a tortán, ebben a “nyugtató cikkben” hogy olyan, mint “kockázatmentes befektetési lehetőség” nincs. Ezt Miklós is tudja, vagy kellene tudnia, de a magán ny.pénztár tagjai biztosan tudják.
Alap kock. gyengülő HUF, real értékvesztés
2 hónapja volt utoljára cikk az aktuális lakáshitel kamatokról. Azóta még sokkal jobbak lettek a kondíciók.
Én kaptam <1.9%-os kamatos ajánlatot is 1 éves periódusra, úgyhogy ebből lakás vásárlás lesz. De 5 évesre is van már 3% körüli.
Maga a cikk is leírja, hogy a június 1-től kibocsátott értékpapírok visszaváltási jutaléka negyedére esik. Korábban volt 2% a jutalék, ezt hozták lejjebb 1%-ra talán 2017-ben.
Miért emelnék akkor az egekbe a korábbi papírok jutalékát?
Az állam duplázni szeretné a lakossági állampapírok állományát és erre biztosan nem lenne jó hatással, ha váratlan jutalékemeléssel megszívatnák a korábbi állampapírok vásárlóit.
Lehet persze olyan érdekük, hogy a korábbi papírokat ne váltsák át újabbakra a tulajdonosaik, de az 1% visszaváltási jutalék így is elég magas, komoly one-off bukta, ami csak 1-2 év alatt jön vissza (pl. a megtakarított kamatadón).
Szóval: szerintem elméletben filozofálgatunk valami nagyon életszerűtlen dolgon.
Aztán lehet, hogy nincs igazam.
Én Cetelemen tartom a vésztartalékot (4 havi költés), önsegélyező pénztárban kb. 2 havi tartalékot. Ezen felül a megtakarításunk (kb egy pesti kétszobás lakás ára) állampapírban ketyeg, euróban és forintban vegyesen.
Meddig érdemes kimaxolni az állampapírt, és mi lenne a következő lépcső? ETF?
Tőzsdéhez egyelőre (!) még nem értek 🙁 köszönöm!
Nyilván különböző egyéni helyzetek, jövedelemszintek, vagyonok, élethelyzetek vannak, de mégis mit jelent számodra a “bizonyos összeg” fogalma? Például vázolnék 3 különböző helyzetet/személyt:
a. Átlagjövedelemmel, alacsony-közepes kockázatviselési hajlammal, 0 hitellel rendelkező személy
b. 4xátlag jövedelemmel rendelkező, közepes kockázatviselési hajlandóságal rendelkező személy, akinek jövedelme 25%-át még 10 évig hiteltörlesztésként kell fizetnie
c. 6x átlagjövedelemmel rendelkező, alacsony kockázatviselési hajlandósággal rendelkező személy, aki 6 évnyi jövedelmét szeretné majd felhasználni egy előre elhatározott célra -pl. gyerekei oktatása, családiház, stb..
1. thorough research – alapos kutatas: vagyis hogy mindig jarj utana az adott befektetesi eszköznek es vizsgald meg mennyire eri meg neked ebbe fektetni;
2. adequate returns – elegseges hozamok: ez szubjektiv es aki olvassa ezt a blogot annak ezt nem kell reszletezni;
3. margin of safety – biztonsagos hatar: soha ne tedd fel az összes penzedet egy lapra (diverzifikacio) es mindig legyen gyorsan hozzaferhetö tartalek az esösebb idökre.
Am az allampapirok mint befektetesi eszközök magyar sajatossagok vagy mashol is alkalmazzak öket? Gondolok itt elsö sorban Ausztriara, peldaul.
Nagyon örülök, hogy írtál a témában, már kérni akartalak erre.
Arról van szó, hogy az előző cikk már túlságosan hátrébb sorolodott és nincs szem előtt.
A visszavalthatosag lehetősége és kondíciói számomra egy nagyon fontos kérdéskör.
Jelenleg Cetelem takarekszamlan tartom minden megtakaritasomat és keresem a lehetőségeket, hogy mibe fektessem és hogy diverzifikaljam.
Ingatlan, részvény, etf, állampapír kb. a szoba jöhető lehetőségek.
Az elsővel a probléma, hogy nem akkora összeg az a 16 millió amiből úgy ingatlanba tudom fektetni, hogy tudjak tenni máshova is, jusson máshova is “tojás”. Az utóbbi időben szépen hozott, ami nem jelent semmi garanciát a jövőre nézve és nem likvid.
A középső kettővel meg ismerkedem, egyelőre nem érzem túl magabiztosnak magam, de likvidek. Az állampapír likvid vagy nem likvid? Mivel keresem a pénzem helyet, egyáltalán nem biztos, hogy 5 évre..
A bitcoint hogy veszi el?
Ha azt ígérik, hogy visszavaltjak akkor ezt ne az ügyintéző igerje, hanem legyen a kondícióban benne, leírva. Ha ez nincs akkor miért ígérik? Nagyon nem mindegy, hogy beülök a nemzeti kotvenybe azzal a tudattal, hogy likvid és amikor elszáll az infláció vagy jon egy válság és lennének jobb lehetőségek amelyhez forrás kell akkor visszaváltani ígéretük ellenére nem tudom. Ettől függetlenül az ajánlat vonzó, gondolkodom rajta esazon is, hogy prémium vagy a most kijövő un. nemzeti legyen, valamint, hogy mennyi pénzt fektessek bele.
De ha pénzről van szó, akkor nem szeretem a lebegtetett szabályokat, vagy így van vagy úgy, az ügyintéző meg a pénzügyminiszter mond valamit, de leírni már nem merik(?)
Az említettek miatt számomra nagyon fontos hogy likvid vagy nem.
lustaport.wordpress.com/2019/05/09/nemzeti-kotveny/#more-6300
Az is befektetés, amelynek a hozama negatív.
A magánnyugdíjpénztárok államosításának egyik tanulsága az volt számomra, hogy akinek van pénze, az nem annyira utcára vonulós fajta… Amíg többen vannak, akiknek nincs pénzük és őket megfelelően hergelve lehet utcára küldeni (lásd Békemenet, vagy a románoknál a “bányászfelvonulások”), addig még ettől sem kell tartania az államnak.
A cikk OK, de fúrja az oldalam, neked lenne ilyesmi?
EUR-ban az európai hozamok már nagyon régóta nulla volt, az EUs országoké is (vagy ha nullánál kicsit nagyobb, akkor ott kockázat is volt rendesen, ld. PIIGS) meg a vállalatoké is, na most egy ilyen ETF-et megvenni/tartani nekem nem tűnik jó biznisznek…
High yield EUR alapú kötvényalapra gondolsz, ami nem Európai papírokat tart, de EUR-ban denominált? Esetleg USA kötvények EUR-ban denominált ETF-be csomagolva? Ezek ugye nem EUR kitettséget jelentenek, az csak egy technikai dolog, hogy éppen EUR-ban kapom meg, jó nekem, mert SEPÁval olcsóbban utalgatom ide-oda, de annyi, attól még az pl. USD a portfóliómban.
Azért kérdezem, mert én EUR-ban (tényleg EUR-ban) nem nagyon láttam étvágygerjesztő célpontokat, kötvényalapút különösen, szeretném szélesíteni a látókörömet.
Főleg a mai lakhatási költség emelkedés mellett igazán érdekes. Ilyen alapon köthetjük a befektetést az inflációhoz, viszont ha az kevésbé képezi le a tényleges áremelkedést, számítási módtól függően ugyanúgy veszíthet reál értékéből a pénz. Persze nem lehet az inflációt személyre szabni, de azért a lakhatási költség sokaknál a kiadás jelentős részét kiteheti, így az emelkedése erősen inflálhatja a fizetést.
Ezek alapján az állampapír befektetés egyértelműen, abból is a legkiszámíthatóbb fajta.
Ellenpéldák:
Van egy határozott elképzelésem az alaptermék árának irányáról, és ebből rövid távon profitálnék -> ez a spekuláció.
Fogalmam sincs semmiről, de veszek valamit, mert ezt hallottam a szomszédtól/neten/akármi -> ez kb a fogadás, tippelés. Sajnos sokan ezt csinálják.
Ha nem érdekel hosszú távon az ára semminek, csak a magából a mozgásból akarok profitálni -> ez a kereskedés.
Ha nem is akarok profitálni, csak az izgalmat keresem -> na ez meg a kaszinó. Ilyen is van…
Nem tudom, hogy keveset lattal-e a vilagbol vagy csak hamar felejtesz, de minden, ami leirtal 10, 20 es 30 evvel ezelott is igy volt. 50-nel is, csak akkor meglogni volt nehezebb.
Ettol fuggetlen, jobb lenne, ha jobban csinalnank.
Ha a kibocsátó a futamidő alatt névérték mínusz 1%-os áron folyamatos visszaváltást biztosít, akkor nem baj, ha arról értesül a vevő (legjobb esetben a kibocsátótól), hogy a folyamatos visszaváltásra nincsen semmilyen jogi kötelező ereje, a visszavétel és annak árfolyama kizárólag a kibocsátó döntésén múlik. Ez tény, nem riogatás. Ennek eltitkolása pedig megtévesztés.
Számból vetted ki a szót. Tapasztalt befektetők számára evidencia, hogy vihar idején befagynak a piacok. Viszont az állampapír értékesítés tapasztalatlanabb kisbefektetőket is megcéloz, akik nem látják ezeket a kockázatokat. Akik hírből sem ismernek olyan kifejezéseket, hogy diverzifikáció meg likviditás. Mariska néniket és Pista bácsikat, akik ahhoz vannak szokva, hogy a pénzt bármikor felvehetik a bankból.
Ezért fontos hangsúlyozni, hogy csak annyi pénzt fektessenek 5 éves kötvénybe, amennyit 5 évig mindenképpen nélkülözni is tudnak. Akkor is, ha közben felnő a csemete, és nagy szüksége lenne a család támogatására az életkezdéshez. És akkor is, ha valami váratlan esemény bekövetkezik: munkahely elvesztése, súlyos betegség, család felbomlása stb.
Az ennek ellenére pedig semmit nem hiteltelenít, csak bevezeti az összetett mondat másik felét.
Itt van a kutya elásva. Tőzsdei értékpapíroknál a keresletet a globális tőkepiac biztosítja, és megfelelő diszkontáron mindig lesznek bátrabb befektetők, akik a keresleti oldalt erősítik.
A lakossági állampapírok korlátozott forgalomképességűek, a keresleti oldalról az intézményi befektetők és a globális tőkepiac ki vannak zárva. Bár a bankok örömmel vásárolnák, ezt csak nagyon szűk korlátok között tehetik meg. Így jó esély van rá, hogy vihar idején a kereslet hiánya miatt a tőzsdei papíroknál csak rosszabb feltételek mellett lehet eladni, ha egyáltalán.
A lakossági állampapírok nagyon jó termékek. Csak legyünk tudatában, hogy a kamatprémiummal a magasabb likviditási kockázat árát kapjuk meg.
“Allampapirnal vezetett ertekpapirszamlan levo allamkotvenyeimet hogy tudom masnak (tehat nem a kincstarnak, hanem a “piacon”) eladni?”
A MÁK-tól az államkötvényállományt transzferálni lehet banki értékpapírszámla-vezetőhöz. A bankok másodpiaci forgalomban kereskedhetnek a papírokkal. Viszont a lakossági kötvények szabályai szerint a “Forgalmazók kizárólag az elsődleges piacon szerzésre jogosult személyek részére ruházhatják át”. Azaz másodpiacon lényegében a csak annyit lehet eladni, amennyit más lakossági ügyfelek hajlandóak megvenni.
Mikortól tartod érdemesnek a befektetések diverzifikációját?
Lakás van, autó van, hitel nincs, PEMÁK-ban figyel kb. 10 millió Ft, jelenlegi havi megtakarítási szint 150-200 ezer ft, folyamatosan növekszik.
Mi lenne a következő lépés szerinted? Némi ETF mondjuk a KBC-nél?
A tankönyvi definíció szerint a kockázatmentes befektetés a RÖVID FUTAMIDEJŰ, az állam saját devizájában kibocsátott államkötvény (éppen az inflációs és a visszaváltási-likviditási kockázat miatt) – ez is csak annak, akinek a jövedelme és a későbbi kötelezettségei ugyanebben a devizában vannak.
A másik: ha nincs igazi visszavásárlási garancia, akkor szerintem nem teljes értékű az a kijelentés, amit többször láttam itt a blogon, hogy érdemesebb a hosszabb futamidőt választani és lejárat előtt visszaváltani a papírt, mert akkor jobban járunk.
Alaptézis, hogy a fix futamidejű instrumentumot próbáljuk olyan lejárati szerkezetben tartani, ami igazodik a jövőbeli szükségleteinkhez – még akkor is érdemes ehhez ragaszkodni, ha a kamatozás miatt vonzóbbnak tűnik a hosszabb futamidő.
A hosszabb futamidőre kínált magasabb kamatozást hívja a pénzügytan likviditási felárnak – azonban fontos tudni, hogy ezért cserébe likviditási (eladhatósági) kockázatot is vállal a befektető, nevezetesen azt, hogy ha a lejárat előtt értékesíteni szeretné befektetését, azt esetleg nem, vagy csak nyomott áron teheti meg.
Ezért mondom: ha tudom, hogy három évre van befektetni való pénzem (mert pl. akkor érettségizik a gyerek, és ha teszem azt Szegedre veszik fel egyetemre, lakást szeretnék ott neki venni), akkor nem vásárolok öt éves futamidejű papírt. A klasszikus “jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok” esete ez.
Szerintem ez az: alapblog.hu/a-lakossagi-allampapirok-leginkabb-alulbecsult-kockazata/
Számból vetted ki a szót.
Normális devizában (EUR,USD) már nem nagyon bocsátanak ki magyar állampapírt, ez az álmoskönyv szerint nem sok jót jelent.
Szeretnék tévedni, de egy erre utaló jelet se látok. Biztos vagyok benne, hogy brutálisan el lesz inflálva az államadósság.
Nem véletletlenül a 3. 2/3 óta a vagyonom max 20%-a HUFban, és egy része már egy másik országban.