A váltóról a legtöbben semmit nem tudnak, noha egy elterjedt és hasznos, több évszázados, sőt évezredes értékpapír. A második világháború előtt teljesen általános volt váltóval fizetni, de jelenleg is akár milliárdos üzletek mögött is gyakran váltó van. Bár a nyolcvanas években volt igen elterjedt, de ma is használhatod, vagy találkozhatsz vele. Ezért gondoltam, hogy érdemes röviden írni róla.

A váltó egy tartozást elismerő értékpapír, egy ígérvény, vagy fizetési felszólítás egy harmadik félnek. Ezt egy kicsit érdemes megmagyarázni:

Alapesetben az áruhitelt igénybe vevő a saját tartozását ismeri el és kötelezi magát, hogy a megjelölt időben a bemutatónak kifizeti a váltón szereplő összeget. Ezt hívják saját váltónak. Ilyenkor a váltó egy fizetési ígérvény, hogy a megjelölt helyen és időben a kötelezett fizetni fog.

Azonban váltóval egy nekem tartozó harmadik felet is felszólíthatok, hogy fizessen a váltó bemutatójának egy meghatározott összeget. (Ezzel természetesen letudta a felém való tartozásának adott részét.) Ilyenkor idegen váltóról beszélünk. Az idegen váltó tehát fizetési felszólítás. (A váltó kibocsátója természetesen felel, ha a felszólított nem fizet.)

Miért jó a váltó? A váltó egy rövid lejáratú és egyszerű értékpapír, a tartozás elismeréséhez sem közjegyző, sem ügyvéd nem kell.

Amiért nagyon szeretik a cégek, az a váltójog. Ugyanis, ha a törvényben előírt kellékek (saját váltónál  a váltó elnevezés az okirat szövegében; a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen kötelezettségvállalás; az esedékesség megjelölése; a fizetési hely megjelölése; annak a neve, akinek részére vagy rendelkezésére kell a fizetést teljesíteni; a váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése; a kiállító aláírása) megtalálhatóak a váltón, akkor kifogásnak helye nincs, a váltót ki kell fizetni.

Vagyis hiába hivatkozik bármilyen kifogásra a kibocsátó, hogy a leszállított áru selejtes volt, nem kapta meg időben, visszaküldte, bármi, ez nem befolyásolhatja a váltó kifizetését. A váltót ki kell fizetnie, majd utána ha akar, perelhet a hibás teljesítésért. Ha nem fizet, a váltójog alapján a bíróság villámgyorsan megítéli a tartozás kifizetését, ha egyébként a váltó tartalmazza az összes kötelező kelléket. (Ha ebből bármelyik hiányzik, vagy nem értelmezhető, akkor a váltó nem minősül váltónak.) A keresetlevél beérkezésétől 8 napon belül ki kell tűzni a tárgyalást, az elmarasztaló ítéletet 3 napon belül teljesíteni kell, a fellebbezésre is csak 3 nap áll rendelkezésre. A váltó bemutatásával a hitelező a bizonyítást letudta a maga részéről, az adósnak kell bizonyítania, ha a váltóért nem kapott ellentételezést, vagy az alapjogviszony érvénytelen.

Ez az egyik ok, amiért a cégek szeretik a váltót. A másik, hogy mint más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a váltót is el lehet adni lejárat előtt (ez a leszámítolás, amikor mondjuk egy bank megveszi tőlünk X forintért a váltót), vagy akár fizetni is lehet vele egy harmadik személynek, ezt hívják forgatásnak. (Ez az értékpapír lét miatt is ilyen szigorú a váltótörvény, hiszen mi köze a harmadik személynek ahhoz, hogy hibás volt-e a leszállított áru.)

A forgatásnál az összes továbbadó ugyanúgy felel a váltó kifizetéséért, mint az eredeti adós, hiszen ő is egy tartozása fejében adta tovább a váltót.

Írhatnék még az üres és teljes forgatásról, meg hogy a váltót ki lehet állítani adott dátumra, vagy bemutatáskor fizetendőre, de akit igazán érint, úgyis utánanéz, akár a fentebb belinkelt törvényben is.

A lényeg: ha cégeknek nyújtasz áruhitelt, érdemes meggondolnod a váltó használatát, nagyon megkönnyíti az életedet a váltószigor, vagyis hogy a bíróságon nem lehet megtámadni a fizetési kötelezettséget mindenféle indokkal. Nem véletlen, hogy milliárdos áruhiteleket is váltóval adnak, noha az kinézetre nem több egy sajtpapírnál. Természetesen a rosszhiszemű, csaló ügyfelekkel szemben a váltó sem ér semmit, de egyébként egy egyszerű, olcsó és jól használható értékpapír áruhitel nyújtása esetén.

Közkívánatra: A váltó egyik nagyszerűsége az egyszerűsége. Nem attól váltó a váltó, hogy egy füzetből kitépett lapra tollal, vagy egy zsíros csomagolópapírra szemceruzával írtad-e, mert mindkettő érvényes váltó, ha az összes fentebb felsorolt kellék megtalálható rajta. Bár kapható előre nyomtatott váltótömb is, annak semmi szerepe, mindössze annyi, hogy segít abban, lehetőleg ne maradjon ki semmi.

Tipikus hibák, hogy nincs megjelölve a devizanem ("fizetek 300 ezret" Mit? Forintot, eurót, vagy zsák krumplit?), nem létező dátumkor jár le a váltó (június 31.-én), nincs feltüntetve a teljesítés helye, a váltó szó nem szerepel, vagy nem a váltó kiállításának a nyelvén szerepel.

Update: most beszéltem egy értékpapír-joggal foglalkozó iroda vezetőjével, egy kicsit árnyalta a képet, hogy a magyar bíróság gyakorlata némileg eltér a törvényben előírtaktól, főleg a határidők tekintetében. Hiába lenne 8 nap a határidő, ha például fuldokolnak a devizaperekben a bíróságok, akkor a fővárosban 3 hónapra tűzik ki a tárgyalást, illetve bár nem lehetne, mégis vizsgálgatják az alapügylet megvalósulását, ha a felek ugyanazok, mint az alapügyletnél. Ha a váltó már tovább lett adva, akkor könnyebb a helyzet. Kértem, hogy írja le röviden, amint megérkezik, közzéteszem.

Megjött a levél az ügyvéd úrtól:

"A mai váltós írásod jól ismerteti a váltó szabályait. A gond az, hogy a bíróságok leterheltsége miatt a szabályok betartása nem mindig lehetséges. Ez azt jelenti, hogy például a devizaperekben fuldokló bíróságok gyakorlatilag képtelenek 8 napra kitűzni az első tárgyalást. Nem ritka, hogy váltóperben is csak hónapok múlva kerül sor erre. A per sem mindig gyorsabb, mint egy „normál” eljárás. Ez főleg akkor van így, ha az alapügylet felei (pl. egy adásvétel esetén a váltóra, mint biztosítékra szállító eladó és a vételárat ki nem fizető vevő) lesznek a váltóper alanyai (az eladó a váltóbirtokos a vevő a váltóadós). Ilyenkor a bírói gyakorlat sajnos a váltó ellenére helyt ad az alapügylettel kapcsolatban előadott kifogások (pl. hibás volt az eladott dolog, érvénytelen volt a szerződés, nem is létezett alapügylet) alaposságának igazolására felajánlott bizonyítási indítványoknak, azaz tanúkat hallgat meg és adott esetben szakértőt rendel ki. Kicsit jobb a helyzet, ha a váltóbirtokos nem volt fél az alapügyletben (pl. az eladónk a váltót arra a harmadik személyre forgatta, akitől ő szerezte be az eladott dolgot). Ilyenkor már nem mindegyik bíró ad helyt a bizonyítási indítványoknak, de sajnos nem egy esetben ilyen felállás esetén is bizonyítani kell, hogy ténylegesen jár a követelt összeg. A távolságtartó hozzáállásra talán az a magyarázat, hogy a váltó valóban kockázatos instrumentum és lehetőséget ad visszaélésre. Pl. a vevő tényleg kifizette már a vételárat, de a váltót nem kapta vissza és a harmadik fél a váltójogviszony alapján a váltóra is fizetést követel tőle. Ilyenkor csak úgy lehet megúszni a kétszeri fizetést, ha bizonyítani lehet, hogy a harmadik fél a váltó megszerzésével tudatosan a váltóadós hátrányára cselekedett. Ez azonban szinte lehetetlen feladat."

Ha szeretnél többet tudni a váltókról, mert használnád az ügyfeleiddel való kereskedésben, szerintem fizess be az ügyvédi irodában egy órára, ahol elmondják mire figyelj és mire készülj fel. Nem tudom az óradíjukat, de egy érzésre egyszeri 20-30 ezer forintot mindenképpen megér, hogy segítsenek. (Természetesen máshová is mehetsz, arra figyelj, hogy az ügyvéd ne válóperes ügyvéd legyen, hanem kifejezetten értékpapír-joggal foglalkozzon.) Az ügyvédi irodát ezen a linken tudod elérni.