“Napi” összefoglaló
Sajnos időhiány miatt nem tudom írni a napi összefoglalókat, de mostanában annyi érdekes dolog történt, hogy mégis időt szakítok rá.
Az egyik ilyen hír, hogy a Nemzeti Bank közel 10 milliárd forintért felvásárolja a GIRO (‘zsiró’) rendszert, amelyen keresztül futnak a bankok közötti átutalások, gyakorlatilag szinte a teljes bankközi forgalom, beleértve a magánszemélyek és cégek összes utalását is (mintegy 300 millió utalásról van szó). Amit senki nem ért, hogy mi szükség van erre, illetve az alapító bankok, az eddigi tulajdonosok miért adják el az egyébként nyereséges üzletágukat.
(A kilencvenes évek elején minden bank saját banki rendszert és saját számlaszámrendszert használt, ami átláthatatlan volt. Ezen segített a GIRO felállítása, ami egységesítette az utalásokat és például bevezette a 3×8 számjegyből álló bankszámlaszámot, amit azóta minden bank használ. Hogy ebből mit tudsz kiolvasni és mi az IBAN és társai, arról itt már írtam. Az alapító bankok és maga az MNB is a tulajdonosai voltak eddig a rendszernek, most kivásárolta őket az MNB.)
A rossz nyelvek szerint azért, hogy minden utalást láthasson és mindenkiről mindent tudjon, a pozitívan hozzáállók szerint a bankok közötti piaci verseny növelése céljából szerezte meg a GIRO-t.
Ezen kívül is sokan furcsálják, hogy mi mindent vásárol össze az MNB, festményektől kezdve ingatlanon át hegedűkig mindent vesz, aminek a leghalványabb köze sincs egy nemzeti bank feladatköréhez, ráadásul százmilliárdos tételben, amiről nem számol el senkinek. De például a saját reklámozására is hatmilliárdot költ, ami talán az eddig volt legnagyobb állami marketingmegrendelés az ország életében.
További hír az MNB-ről, hogy átalakítja az eddigi kötvénykibocsátását. Az MNB folyamatosan bocsát ki kéthetes kötvényeket, amit a bankok szoktak megvásárolni, akik akár a kötelezően a nemzeti bankban tartandó pénzüket, akár az egyéb szabad pénzeszközüket is tarthatják itt. Ennek a kéthetes kötvénynek a kamata a jegybanki alapkamat.
(Ezért mondják azt, hogy sokba fog még kerülni a gazdasági szereplőknek adott ingyenhitel, amit az MNB nyújt 0%-os kamat mellett, erre teszik rá a bankok a 2,5%-os marzsukat. Igaz, hogy az MNB-nek ez ingyen van, de a hitelfelvevő elkölti, akinél elköltötte, beteszi a bankba a pénzt, az meg berakja kamatra az MNB-hez. Tehát a legvégén mégis fog kamatot fizetni az MNB az általa ingyen adott hitelre. Ha pedig elkezd emelkedni a jegybanki alapkamat, akkor egyre többet és többet.)
Ennek a kötvényekre fizetett kamat nettó kiadás az MNB-nek, ezért mostanában felröppent, hogy ezt valahogy megváltoztatják. A legdurvább az lett volna, hogy nem fizetnek kamatot, még a bankoknak a kötelezően itt tartandó pénze után sem. Ilyen állapot már volt a kilencvenes években, ez tulajdonképpen egy nagyon durva bankadó volt, főleg az akkori inflációs viszonyok között.
Szerencsére most nem erről van szó, hanem átalakítják a kéthetes kötvényt kéthetes betétté, így a külföldi bankok már nem tarthatják az MNB-nél tovább a pénzüket, ezzel mintegy 6-800 milliárd forinttól szabadul meg az MNB, amire nem kell ezután kamatot fizetnie.
Pozitív esetben ez a pénzösszeg átvándorol állampapírba és ekkor a nagyobb kereslet felhajtja az állampapírok árát, azaz csökkenő kamat mellett is el lehet őket adni.
Negatív esetben ezt az összeget a tulajdonosaik visszaváltják euróra, vagy dollárra és kiviszik az országból. Ekkor gyengülni fog a forint, hiszen nő a kereslet az euróra a forinttal szemben.
További MNB döntések bővebben itt.
*********************************
Közben Ukrajnában egyre feszültebb a helyzet. A szovjet párttitkár orosz elnök ugyanazt a taktikát játssza, mint a Krím esetén, illetve előtte már a grúz háborúban, szentpétervári akcentussal beszélő “helyi” szakadárokat bevetve megvárja az ukrán válaszlépést, majd bevonul megvédeni a szentpétervári helyi oroszokat. Egyre nagyobb az esélye a komolyabb háborúnak, ami rossz kihatással lesz a forint árfolyamára is.
*********************************
Románia felfogta, hogy a magas áfa nem növeli, hanem csökkenti az adóbevételeket, ha annak mértéke adóelkerülésre ösztönöz. A sütőipari termékek áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkentése 25%-kal csökkentette a feketegazdaság méretét a szektorban fél év alatt. A teljes adóbevételt figyelembe véve most több adó folyik be a szektorból, mint a magasabb áfakulcs mellett, miközben a boltokban átlagosan 12%-kal csökkent a termékek ára.
Érdemes lenne erről itthon is elgondolkodni.
***********************************
Az OTP részvényesei 147 forint osztalékot kapnak a mai közgyűlés döntése alapján.
**********************************
Egy héten belül várható az Európai Bíróság döntése a magyar devizahiteles perrel kapcsolatban. Erről és ennek fő kérdéséről már itt írtam.
**********************************
Kijött a NAV egy mindentudó mobilalkalmazással, ami állítólag minden okosságot tud a személyes adónaptártól a TEÁOR számokig. Szerintem érdemes kipróbálni, androidra és ios-re is letölthető. Sajtóközlemény és letöltési linkek itt.
*********************************
Az önkormányzati lakások bérleti jogának eladása illegális, ennek ellenére már ipari méretekben űzik ezt egy törvényi kiskapu kihasználásával. A Magyar Nemzet cikke itt.
********************************
Az Adócsaló Számlára eddig 6,8 milliárd forintot fizettek be, ez az összeg 74 embertől származott. Úgyhogy eddig nem egy nagy sikertörténet.
********************************
Hogyan számít be a külföldön megszerzett munkaviszony a magyar nyugdíjba? Az adózóna cikke itt.
*******************************
Ezen a honlapon nem zsidózunk, meg libsizünk.
Köszi.
pl: 20ev magyar biztositas + 10ev angol biztositas.
Akarhogy olvasom ezeket, valami logikai szal (vagy pontosabb megfogalmazas) mindig hianyzik nekem a leirasban.
kosz
Ha megemlíted az OTP osztalékát, akkor meg lehetne említeni a MOL tegnapi döntését a 60 milliárd / egy részvényre 588 Ft osztalékát is.
üdv,
L
Ez pontosan miért is baj (az esetlegesen okozott inflációtól eltekintve)? Az MNB annyi forintot tud kibocsájtani, amennyit akar, nem?
“There are also some of us who believe Stamp Scrip to be more than a temporary auxiliary currency for the present emergency, believing that (if its volume and stampintervals were regulated according to varying conditions) it would be the best regulator of monetary speed, which is the most baffling factor in stabilizing the price level.” – Irving Fisher, 1933
Haha! Te sem szeretnél már orosz vízumot ebben az életben, hogy megnézd Szentpétervár nevezetességeit, csak mert az elnök egy?
“Egyre nagyobb az esélye a komolyabb háborúnak”
WAT!?
Felcsaptál külpolitikai szakértőnek is?
Őszintén remélem, hogy a pénzügyekhez azért jobban értesz. 🙁
With respect
Mert ehhez aztán nagy külpolitikai szakértőnek kell lenni. 40 ezer katona a határon, eszméletlen mennyiségű tank és helikopter. Amikor támadják az embereit, egyre jobban fenyegetőzik.
Talán ha olvasol híreket, te is le tudod szűrni ezt a nagy összefüggést. A hír lényege egyébként, hogy a háború vagy annak veszélye miatt gyengülhet akár jelentősen is a forint.
Az MNB esetén nem tudom – most a függetlenségével operálva próbál “harácsolni” vagy evvel próbálják elérni hogy mindenki szükségét lássa hogy központilag ellenőrzés alá vonják? Vannak jó ötletek, de per pillanat inkább ámokfutásnak tűnik.
Az Adócsaló Számla lehet, hogy (még) nem nagy sikertörténet, de annak a 74 embernek, akik átlagosan fejenként (!) 100 millió Ft-ot betettek nem jött rosszul.
A londoni olimpia idején éppen a grúz elnök akart volna erőlködni, nem pedig az orosz.
“bevonul megvédeni a szentpétervári helyi oroszokat”
És amikor az amcsik egy egész országot bombáztak ki a koszovói albánok részére 1999-ben?
Esetleg még:
katpol.blog.hu/2014/03/02/az_ukran_krizisrol_roviden
Az amcsik se a koszovóiak miatt bombázták a szerbeket, hanem a boszniai háború miatt, 1999-ben, ha egy kicsit utánanézel. A koszovói függetlenség kikiáltása egy évtizeddel a bombázás után volt, 2008-ban.
Utánanéztem. Pedig de. Koszovó tényleg csak 2008-ban lett jogilag független, de 1999 óta már csak papíron volt Jugoszlávia (Szerbia) része.
“Between 24 March and 10 June 1999, NATO intervened by bombing Yugoslavia aimed to force Milošević to withdraw his forces from Kosovo (…) Ultimately by June, Milošević had agreed to a foreign military presence within Kosovo and withdrawal of his troops.”
en.wikipedia.org/wiki/Kosovo
Az olyan események, mint amik Kelet-Ukrajnában vannak, persze sajnálatosak, de nem szabadna tátott szájjal csodálkozni azon, hogy ilyesmi megtörténik. Lásd, pl. hogy az USA mit meg nem tett a dominóelmélet miatt.
Úgy látszik, a navnak bejön ez az online pénztárgép dolog. Ugyanis azokra utazik, akik úgy gondolják, hogy majd töredékét ütik be a pénztárgépbe, és akkor nem kell leadózniuk. Szépen figyelik a forgalmat, és ahol gyanúsan kicsi, ott lecsapnak.
Amennyire tudom, az a konfliktus nem nagyon vethető össze a mostanival.
“Az Európai Unió Heidi Tagliavini svájci diplomatanő által vezetett vizsgálóbizottsága 2009. szeptember 30-án kiadott hivatalos jelentése megállapította: a háborút Grúzia kezdte, a grúz állítások az előzetes orosz támadásról hamisak.”
hu.wikipedia.org/wiki/Orosz%E2%80%93gr%C3%BAz_h%C3%A1bor%C3%BA
Külső forrás megjelölés az oldalon található, beleértve a jelentést (én azt már nem olvastam végig).
1) vagy csak annyi van, hogy a magyar szerinti nyugdijosszeget kapom, de az angol biztosito utalja az 1/3-at (igy az angol biztosito nyer rajtam).
2) Vagy ugy szamolja, hogy a 30 eves magyar nyugdij 2/3-at magyar biztosito, az angol 30 eves nyugdij 1/3-at pedig az angol biztosito utalja.
Gondolkozom, hogy attelepulok az angol biztosito hatalya
ala, de csak ha megeri.