Az átlagos amerikai pénzügyei számokban
Nagyon jó lenne, ha létezne felmérés az átlagos magyar pénzügyi helyzetéről, de sajnos én nem hallottam ilyen felmérést. (Ha te ismersz ilyen felmérést, kérlek oszd meg a hozzászólásokban.)
Ezért röviden néhány adat arról, hogyan is él egy átlagos amerikai.
– A medián amerikai otthon 205.100 dollárba kerül (szűk 52 millió forintba), ez 6,8%-kal magasabb, mint egy éve. Az újépítésű ingatlanok medián ára 318.700 dollár. A házak méretének évtizedek óta tartó növekedése megállt, a tetőzést 2015-ben érték el, az átlagos újépítésű ház akkor 234 négyzetméter volt. De semmi ok az aggodalomra, az átlagos méretcsökkenés okát a hurrikánok pusztítása miatti újraépítésben látják a szakemberek, illetve abban, hogy a beruházók inkább a városokhoz közelebbi, drágább otthonok építésében látták a nagyobb anyagi haszon lehetőségét, ott viszont drágábbak a telkek, így kisebbek lettek a házak.
(Mi a különbség az átlag és a medián között? Ebből a cikkből megtudhatod.)
Aki bérli az ingatlanát, átlagosan 688 dollárt fizet érte havonta, a legdrágábbak Kalifornia nagyvárosai, az észak-keleti nagyvárosok csak egy lehelettel olcsóbbak. A hírhedten drága San Franciscoban 2.450 dollár átlagosan az egy hálószobás lakás havi bérleti díja.
– Az átlagos amerikai diák 30.100 dollár (7,6 millió forint) hitellel hagyja el az egyetemet/főiskolát, a diákhitelek együttes összege eléri az 1.300 milliárd dollárt, ami azért már egy szabad szemmel is látható összeg.
Persze ez aprópénz az amerikai háztartások 13 ezer milliárdnyi teljes hitelállományához képest, az átlag amerikai adós háztartás 140.133 dollárral tartozik jelenleg. Az autóhitelek átlagos havi törlesztője 503 dollár havonta.
Az átlagos amerikaiak 30%-a szerint soha nem fog megszabadulni a hiteleitől, 38%-ának fogalma sincs, mikor fog ez megtörténni. A többiek átlagosan kilenc évre teszik a szabadulás dátumát. (Forrás)
– A medián háztartás jövedelme több éve tartó emelkedés után 59.039 dollár, amiből nagyon kényelmesen meg lehet élni Bakersfield, Kaliforniában (ehhez elég 43 ezer dollár), de nagyon kevés lenne New Yorkban, ahol ugyanezen életszínvonalhoz közel 90 ezer dollár kellene.
A medián éves fizetés 30,53 ezer dollár, az átlagfizetés azonban 46,6 ezer dollár.
– Az amerikaiak majdnem fele hétről-hétre, fizetéstől fizetésig él, bő kétharmada nem tudna finanszírozni egy hosszabb fizetéskiesést, közel háromnegyede nincs anyagilag felkészülve arra, hogy elveszítheti az állását.
– Az amerikaik 55%-a maximum 10 ezer dollár megtakarítással kezdi meg a nyugdíjas éveit, ez ugye négyhavi medián jövedelemmel egyenlő. Mindeközben az átlagos nyugdíjas évi 45 ezer dollárt költ. (Természetesen a legtöbben kapnak valamiféle nyugdíjat az államtól vagy a volt munkáltatójuktól.)
– 6,8 millió amerikai háztartás rendelkezik legalább egymillió dollárnyi befektethető vagyonnal, a számuk gyorsan nő, 2020-ra további 3,1 milliónyi háztartás fogja elérni ezt a szintet. (Sajnos az infláció a milliomos megtisztelő címét is leértékeli, ma közel 25 millió dollár kellene ahhoz, hogy annyi pénzünk legyen, mint egy milliomosnak 1913-ban.) Egy felmérés szerint az amerikai férfiak 40, a nők 17%-a gondolja úgy, hogy eléri ezt a szintet az élete során. Mindeközben a családok 75%-a éppen csak megél a jövedelméből.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Az itt kommentelők jó része így is fizet valamilyen formában a jobb ellátásért. A nagyon drága kezelések említése meg azért nem fair, mert piaci biztosítási alapon sem pusztán te fizetnéd zsebből, hanem a biztosítás fedezné azon szerencsétlenül jártaknak, akik balesetet szenvednek, vagy lebetegednek. A biztosítás ugyanis épp erről szól, lehet hogy egész életeden át fizeted, de semmit vagy minimálisat kapaz vissza, de lehet hogy többet kifizetnek neked, mint amennyit életedben beletettél. Ezt elvben egy állami és egy magánbiztosítás egyaránt biztosíthatja. A különbség az, hogy a magyar állami egészségügyi biztosítás valójában feneketlen kút, amiből jó eséllyel épp akkor sem kapsz majd semmit, ha bajba kerülsz.
És mellesleg nem csak az egészségügyi járulékból megy, hanem gyakran pótolják más forrásból. Én fizetném többszörösét jobb ellátásért, de ebbe nem tennék több pénzt.
Azt írtam én is, hogy más ott és itt. Amúgy egy statisztikában nyilván nem egyéni szinten használják, hanem valamifajta minimum kosárhoz hasonlítják – ennek meghatározása lehet vita tárgya.
Azzal nem értek egyet, hogy ez személyre szabott: az nem “épphogy”, hanem “elfogadhatóan”. Csak jobban hangzik az “épphogy”, mert az emberek szeretik magukat sajnáltatni, maguknak is hazudni. Nem akkora ciki, mint a többség valósága, hogy “elszórom a jövedelmem hülyeségekre, ezért nem tudok félretenni”.
Az “épphogy” és a “kánaán” között még van egypár lépcső azért, nem?
Amúgy ha már párizsit is veszel, az már nem is épphogy, csak szólok. A tészta olcsóbb fajlagosan, mint a hús.
Ami a lényeg, ahogy egy 80-100 milliós vagyonnal Magyarországon sem vagy gazdag, úgy egy-két millió USD vagyonnal az USA-ban sem.
Én egy forintot sem vagyok többet áldozni arra, hogy a bent lévőknek jobb kaját adjanak.
Ha én bent vagyok a családom elhallmoz étellel, ha nem lenne családom pont úgy ennék mint otthon: pénzből rendelnék, vagy vennék a büfébe. Egy forinttal sem szeretnék többet fizetni annak a bizonyos rétegnek, akik amúgy sem fizetnek ebbe a rendszerbe semmit, hogy jobb legyen az élelmiszer ellátásuk.
Az egészségügyi szolgáltatások az már egy sokkal nehezebb téma!
“Vagy hogy milyen magánbiztosítás fedezné azt, ha mondjuk az autópályán beléd megy egy barom, ”
Ezt a barom felelősségbiztosítása fedezi, aztán a magánvagyona.
Amúgy igazad van, hogy a többség nem lenne hajlandó többet fizetni egy jobb tb-ért. Pedig ebből a pénzből ez jön ki. OK, lopnak is belőle, de az nem számottevő a teljes összeghez képest.
“az amerikai egészségügy nem egyszerűen “drága”, hanem a világ legdrágább és egyik (ha nem a) legegyenlőtlenebb eü. rendszere.”
Hát igen, Obama jól elszúrta, de most visszacsinálják valszeg. Maradni kellett volna tisztán piaci alapon. Egészségügyi szolgáltatás nem “jár”, az egy termék, amit megvehetsz, ha van rá pénzed, vagy vettél megfelelő biztosítást, ez biztosítja az egyenlő esélyeket (nem az egyenlő ellátást, ha hülye vagy, megszívod – ez teljesen igazságos így).
Elrepült már a ló sokakkal itt a fórumon.
Egyáltalán nem. Gazdag az ha jól tudom akinek kb 1 millió USD szabad pénzügyi vagyona van a szociológia szerint. Az olyan 250-300 milla. Kb nálunk is ez így van, tehát 80-100 millával még nem vagy “gazdag”.
Nem a lopás számottevő, hanem az optimálistól távol eső működés, aminek a rossz ösztönzők az okai. Bizonyos dolgokra nincs pénz, más dolgokban meg rengeteg a teljesen felesleges pazarlás.
Elég szélsőséges példa, de pont egy ilyet ismerek: ha valakinek van egy nagyszülőktől örökölt, viszonylag jó helyen lévő, de régi, lepukkant, budapesti családi háza, amibe beköltözött a korábban bérelt panelből, az már könnyen karcolhatja a 80M vagyont, miközben nincs pénze még felújítani sem.
Anyagilag nyilván jobban járna, ha eladná a házat, venne max. a feléből egy modernebb lakást/házat kevésbé drága környéken, a maradékot pedig okosan befektetné, de ezt lelki-érzelmi okokból nem is szeretné megtenni, más kérdés, hogy mennyire sikerülne okosan befektetni a kapott pénzt.
Szerintem az igazság az hogy ott valóban rengetegen élnek napról napra, talán az emebrek 70%-a. Ilyen szempontból nem különb amerika sem.
(úgy mondják más nyomora fél vigasz legyen számunkra:D) Én úgy képzelem hogy ott is van kb. 5-10% vállalkozó, üzletemeber aki viszont 100-200millió
feletti vagyonnal rendelkezik (ahogy írtad 6,5 millió ember a 300 millióból ) aki jól él .
Volt egy videó ahol californiában egy ember mondta hogy egy fizikai munkás ott 1500$-t kap ami semmire sem elég. Ott sem lehet mindenki manager…
Úgyhogy az összkép (és ami vigasztaljon minket ) az szerintem az hogy ott sincs álomélet a tömegek számára csak a munka életfogytiglan és a hitelek törlesztése.Pedig ott ha valaki egy kicsit is spórolna folyt*
akkor hamarabb lehetne anyagi független mint itt.
Nyugdíjasok: Nem tudom hogy él az átlag , de florida tele van velük: de miért ? nem is oylan gazdagok a nyugdíjasok , csak a nagy számok törvénye alapján(300 milliós lakosság) nyilván “összejön” 1-2-3 millió jómódúbb(vagy akaár napról napra élő) nyugdíjas aki nyaranta foloridában nyaral.Na de ott is mi van a több millió átlagnyugdíjassal?Mert szerintem hónapról hónapra él.
Az a felső 5-10°% pedig onnan érte el a vagyonát szerintem hogy egy része kitalált valami sikeres vállalkozást, másik része meg ott is valószínű a kormányközeli mutyizásból. Nagyjából ennyi amerika szerintem.
70 M vagyon felett a felső 5%-ban vagy
A szolidaritásnak is ideje lenne határt szabni,és fent emlegetett befizetett pl. havi 25 ezres TB-t fizetőnek adjunk inkább jobb ellátást az így megspórolt pénzből,már csak azért is,hogy tovább tudja fizetni a 25 ezres TBt.
Gondold meg ha 1 hónapra ő kiesik,akkor nem csak hogy nem fizeti be a 25 ezres TB-t,de még táppénzt is kivesz ergo brutális veszteség,míg ha cserébe pl. 3 ember esik ki 1-1 hónapra aki semmit nem fizet,és nem kap táppénzt,az pénzügyileg jobb döntés.
Arról nem is beszélve hogy a nagy befizetőknek ki nem fizetett táppénzből (hisz hamarabb gyógyulnak) a kis befizetőket,”ingyenélőket” jobban el lehet látni.
Többszintű állami EÜ-t kéne bevezetni,opciós magánnal!
Az hogy kapitalista vagy “piaci” nagyon nem mind1, profitorientált lesz, és sajnos elég könnyen utasítják el pl rákos betegek kezelését az amcsi biztosítók mindenféle indokkal…. ha pedig 1 ember is meghalt ezért az már sok.
De nem kell messzire menni, mindenki fel tud menni ugyfélkapun a saját tb történetét átnézni. Minden mellé oda lenne írva az FT sokan meglepődnének, egy vérkép, egy kopogtatás a háziorvosnál hogy bele néz a torkodba… 5p…. 15.000
A kommunista egészségügyben valójában még jóval több esetben nem kapja meg a létfontosságú kezelést a rákos beteg, mivel mind a kapitalista, mind a kommunista egészségügyben korlátozottak a kapacítások, ezen túl pedig a kommunista egészségügy sokkal rosszabbul optimalizált, így valójában ugyanazon ellátás sokkal több erőforrásba kerül, csak ezt a rendszer nem fejezi ki ugyanúgy pénzben. Hatalmas önbecsapás azt hinni, hogy létezhet olyan jól működő egészségügy, ahol mindig mindenki időben megkapja a létfontosságú kezeléseket, és csak a kosztban, extrákban tesznek különbséget. Komcsi egészségügyben ez kapcsolatok és hálapénz alapján dől el
Addig viszont örökös ellentét lesz az életképtelen, vezetésre szoruló birkák és a libertariánus farkasok között. Illetve a mindent a seggük alá kapók és a 0-ról indulók között. És ehhez még jön a normális családban/környezetben, illetve elmebeteg családban/környezetben felnőtt ember és ezen 3 skála 2-2 oldalának tetszőleges változatai. És ami az egyiknek jó, a másiknak rossz.
A vásárlóerő-paritásunk szerint kicsit több mint az amerikai (átváltott) nominál érték fele.
Legalábbis az OECD szervezet által számolt PPP szerint.
en.wikipedia.org/wiki/Purchasing_power_parity#OECD_comparative_price_levels
vs
“az emberek 24%-a sorolható a zsugori kategóriába, akik kevesebbet költenek, mint kellene és 15%-a a pénzszórók közé, akik sokkal többet költenek, mint költhetnének, a maradék mintegy 60% ebből a szempontból egyik végletbe sem sorolható.”
https://kiszamolo.hu/zsugori-es-tulkoltekezo-mennyi-lehet-az-aranyuk/
Valamelyik felmérés nem reprezentatív. Ha a populáció 60%-ának állítólag normálisak a pénzügyi, akkor hogyan lehet, hogy ugyanakkora %-nak nincs elég megtakarítása?