Az egészségügy számokban

Megjelent az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) statisztikai évkönyve az elmúlt évről. Ebből sok érdekes adatot tudunk meg.

A biztosítottak száma 3,94 millió fő, ez mintegy százezerrel több, mint 3 éve.

Az ellátásra jogosultak száma 9,65 millió, vagyis boldog-boldogtalan, mindenki jogosult az ellátásra. A maradék szűk 300 ezer ember nem tudom, miért maradt ki a jogosultak köréből.

A szaksajtóban többször elhangzott már, hogy miért bohóckodunk a TB kártyával, ha úgyis mindenki kap ellátást? Így csak felesleges adminisztráció és pénzkidobás az egész. El kellene dönteni, hogy most biztosítási alapon van egészségügy, vagy mindenkinek alanyi jogon jár.

A járulékfizetésből befolyó pénz a 41%-át teszi ki a költségvetésnek (768 milliárd az 1.845 milliárdból), a fennmaradó összeg oroszlánrésze költségvetési kiegészítés, vagyis az adókból van kipótolva.

Gyógyszertámogatásokra 296 milliárd ment el, pénzbeli ellátásra (segélyek, táppénz, gyermekgondozási díj, stb.) 553 milliárd.

A gyógyszertámogatások összegének csökkenése az előző évekhez képest egyrészt a vaklicit eredménye, másrészt viszont csak egy átkönyvelés miatti látszatcsökkenés. A lakosság a vényköteles gyógyszerek árának 27%-át fizette.

A táppénzre jogosultak (3,8 millió) közül naponta 1,4% volt táppénzen, átlagosan 24 napig, napi 2.928 forint kiadást okozva. Így 58 milliárd ment el táppénzre.

TGYS-t 24 ezren, GYED-et 81 ezren vettek igénybe, átlag napi 4367 és 3228 forint értékben.

Egy konferencián a napokban elhangzott előadás alapján az OEP átlagosan 147 ezer forintot költött tavaly egy biztosítottra, de nagyon nagy  szórás mellett. A teljes 1271 milliárd forint 85%-át a biztosítottak 20%-ra költötték, a legdrágább 20 beteg 3,3 milliárdba került, összesen 86 betegre költöttek 50 millió forintnál többet.

Ezzel szemben a biztosítottak bő fele még húszezer forintba sem került. A 60 éven felüliekre költötték a kiadások bő 50%-át, míg a negyven év alattiakra az ötödét sem.

Mindezek az adatok azért érdekesek, mert amint már volt róla szó, a nyugdíjrendszer mellett az egészségügy is fenntarthatatlan, mert itt is a járulékfizetők és az egyéb adófizetők befizetésének nagy részét az inaktívak gyógyítására fordítják.

Ha kevesebb lesz a befizető és több a felhasználó, akkor az egészségügyi kasszát sem lehet tovább fenntartani még ezen a szinten sem.

Annyi a szerencséje a mindenkori kormánynak, hogy az egészségügyi kasszába bármikor viszonylag fájdalommentesen bele tud nyúlni. Csökkentsük felére a gyógyszerek támogatását, vagy vonjunk el a kórházaktól, esetleg zárjunk be párat. (Egyébként már most is túl keveset költ az egészségügyre a kormány, akár összegszerűen, akár a GDP arányában nézzük. A GDP 5%-át költi erre a célra kormány, az OECD átlag 6,7%. Ez meg is látszik az egészségügy színvonalán és a lakosság általános egészségügyi helyzetén is. Az úgynevezett egészséges élettartam nőknél 20, férfiaknál 14 évvel rövidebb, mint a várható élettartam. Ezen is változtatni kellene, mert ennek a szakasznak a finanszírozása is igen költséges.)

Azonban ha csökken a gyógyszerár-támogatás a felére, akkor több mint a duplájáért fogja a lakosság megkapni a mostani gyógyszereit. Ha az ellátás forráshiány miatt színvonaltalan lesz, akkor a gyógyulni szándékozóknak fizetős alternatívákat kell majd nézni. Erre jobb minél hamarabb anyagilag is felkészülni.

Akit érdekel a statisztikai kiadvány, itt tudja a többi adatot böngészni: OEP 2013

Share

99 hozzászólás

  • jurta
    Ismeritek őket? szike.postr.hu/ Nemcsak finanszírozásról, de bőségesen arról is.
    (oké, a most első cikk külső kinézete elég komolytalan, de ettől most tekintsünk el, volt már jobb is.)

    Elég komolyan indultak neki valamikor egy-két éve, egyesületet is alapítottak, és úgy tűnik, még mindig aktívak. Ugyanakkor a saját blogjukon kívül nem hallok róluk.

    (Valami hasonló megalapításáról álmodom a lakásbérlés fellendítésére.)

  • Woo
    ” A maradék szűk 300 ezer ember nem tudom, miért maradt ki a jogosultak köréből.”

    Mert en peldaul nemet TB-t fizetek 🙂

  • Chemist
    Lehet nyafogni a szolidaritáson alapuló ellátásokon, csak nem érdemes, mert úgysem változik semmi, és NEM valami titkos háttérhatalom vagy gonosz kormány miatt, hanem az aktívak saját döntése miatt.

    Az inaktív – definíció szerint – önellátásra képtelen. Ha nem adunk nekik pénzt (ellátást) akkor meghal (megfagy vagy ellátatlan betegségben veszik oda). Namármost ha megfogunk egy hangos öngondoskodáspártit és rámutatunk egy véletlenül kiválasztott inaktívra és megkérdezzük tőle, hogy hagyjuk-e ezt az inaktívat meghalni, akkor elvörösödik és azt mondja, hogy ne. Teljesen biztos vagyok benne, hogy 20 itteni kommentelőből 19 nem tudná a szemébe mondani annak a bizonyos 150 millió forintos ellátottnak, hogy “ennyi volt, nem adunk több pénzt”, pedig ahhoz, hogy az ő életét 1 órával meghosszabbítsuk, 20 ingyen munkaórára kell kényszeríteni az átlagfizetésből élőt.

  • Lomnici Tamara
    @geza
    Akkor meg főleg nem értem. Én is – mint több százezer magyar – külföldön dolgozom, és egy német „Krankenkasse” tagja vagyok, azaz én semmit nem fizetek az OEP-nak. (Mondjuk az is megérne egy misét, ha holnap Budapesten elütne egy autó, akkor a kórházi kezelésem hogyan, ki által és milyen mélységig lenne finanszírozva.)
    A változást becsületesen bejelentettem, hogy ne legyen probléma, mert az egyik barátom megjárta. Tíz évig kinn élt Ausztráliában, kettős (ausztrál-magyar) állampolgár volt, kinn is adózott. Mikor egy évre hazajött dolgozni, szerette volna magát biztosítani, de az OEP-nél mondták, hogy van tartozása – pár millió forint -, mert ők nem tudták, hogy ő kiment, csak azt látták, hogy nem fizetett. Aztán valami holland (!) biztosítóval kötött szerződést, mert az egyszerűbb volt, mivel akiknek dolgozott Magyarországon, azok amszterdami székhelyűek voltak.
  • Szilvi
    Na, már megint a közalkalmazottak. Tessék már róluk leszállni, ugyanis a közalkalmazottak végzik a műtéteket, az ápolást, a gyerekeid oktatását helyetted, és a többi és a többi. Nélkülük fizethetnél akármennyi járulékot akárhova, mert nem gyógyítana meg senki, ha beteg vagy!
  • Gabi
    A nyakló nélküli gyógyszer felíratást és az össze-vissza kivizsgáltatást meg lehetne szüntetni nagyon egyszerűen. Elektronikusan kellene nyilvántartani mindent, ha elmegyek egy orvoshoz, belép a rendszerbe a TAJ számommal, és látja, hogy mikor mi történt.
    Aki meg olyan szemérmes, hogy nem akarja hogy a nőgyógyász lássa az epekövet, vagy a háziorvos az abortuszt, az menjen magánklinikára.
  • Imre
    Mivel kicsit közelebbről láttam a témát (egy időben eü. szoftvereket supportáltam és volt néhány kíváncsi kérdésem, bár nem mélyedtem el benne, csak az IT része volt a lényeg)
    Ha valaki tartósan külföldre távozik, és pl. külföldön fizeti a járulékot, és ezt jelenti az APEH és a TB fele, akkor inaktiválják a TAJ számát, vagy ahogy többen is fölvettétek, aki nem dolgozik, nem jelentkezik sehol ellátásra, (hétköznapibban mondva, eltartják), ők mind-mind olyanok, akik ezt a 300 ezres számot gyarapítják.
    Az, hogy a jogosultak ilyen magas száma mivel magyarázható? Nos, egyszerű. Minden vizsgálat előtt kötelező a TAJ szám szűrése (itt léptem be én, hogy ez az infrastruktúra működjön), ha zöld volt, akkor mehetett az ellátás (a rendszer nem nézi, milyen jogon ellátott), vagy piros, ugyan ekkor is ellátják, de kötelezően jelentenie kell a TB fele, különben az elvégzett kezeléseket nem fizeti
  • Imre
    ki a TB. Kevés olyan dolog van, amitől tényleg minden állampolgár fél, az egyik ilyen a NAV, ezért inkább rendezik, főleg, hogy havi 6 ezer körül van csak a járulék, ha magad fizeted. Ezt akár az önkormányzat is átvállalhatja, segélyezés keretében, de szélsőséges esetében feketézés mellett is megéri, ha inkább magad fizeted. Akkor max. akkor buksz le, ha valakit tényleg érdekelni kezd, miből élsz, de adott esetben hazudhatod azt is, hogy eltartanak.
  • Kiszamolo
    Érdekes, hogy kiveri a biztosítékot a közalkalmazottaknál az a tény, hogy nem csak a fizetését, de annak járulékait is az állam fizeti. Ebben mi az olyan nagy újdonság? Senki nem beszélt arról, hogy hasznos munkát végeznek-e, mégis sokan mindjárt támadásnak veszik, ha valaki meg meri említeni ezt a nem túl komplikált dolgot.
  • Majomparádé

    “Aki meg olyan szemérmes, hogy nem akarja hogy a nőgyógyász lássa az epekövet, vagy a háziorvos az abortuszt, az menjen magánklinikára.”

    Ilyet nem lehet csinálni, ez ellenkezik az emberi jogokkal és az adatvédelmi törvénnyel. Nem csak epeköve vagy abortusza lehet valakinek, hanem olyan betegsége, amihez senkinek semmmi köze és a beteg dönti el, ki nézhet bele az adataiba. Pl. ha valakinek AIDS-e van, akkor innentől ezt bármilyen orvos láthatja? Akkor mi értelme van az anonim AIDS szűrésnek, amihez mindenkinek joga van. Tudnék még hasonló példákat sorolni.

  • Körtefa
    Mondjuk az orvos bizonyos vizsgálatoknál nem árt, ha tudja, hogy éces a páciens, lehet akkor még jobban figyel.
  • okoska (nem tudom fentebb ki írt a nevemben)
    Most nem jogos a felháborodása a közalkalmazottaknak, nem szólt senki rájuk egy rossz szót sem!
    Azért nagyon durva felvetés, hogy 65-70 év felett ne finanszírozzuk az életet meghosszabbító kezeléseket. A társadalmi szolidaritást alapjaiban kérdőjelezi meg ez a gondolat.
    Az viszont tényleg nevetséges, hogy nincs egy normális adatbázisa a TB-nek, ahol rögzítve vannak a kezelések, meg kórtörténetek. És butaság, hogy ez titkos infó lenne, hiszen pont hogy életmentő lehet, ha ott van az előzményekben az összes korábbi laborlelet, szűrések eredményei stb. Legalább nem csak egy vizsgálat alapján menne a találgatás, mi lehet a gond a betegnél. Arról nem is beszélve, hogy nehezebb lenne vizsgálatokat duplázni, meg felesleges gyógyszereket feliratni.
  • GabenHUN

    Mert az igazi megoldas a valasztasokon tuti buko lenne…
  • Zsolti
    “A táppénzre jogosultak “…” volt táppénzen, átlagosan 24 napig.”
    Átlagosan 24 napig? Az nagyon sok. Feltételezem a táppénzesek nagy része szezonális betegségek miatt nem dolgozik (vírusok, influenza), de ezeket 1-2 hét alatt ki lehet kúrálni. Még ha hozzávesszük a sokkal ritkább, de előforduló baleseteket (csonttörés, műtét), akkor is…nekem az átlag túl soknak tűnik.
  • Kiszamolo
    Lehet a táppénz baleset miatt fél év is, az felhúzza az átlagot.
  • Zabalint

    “Érdekes, hogy kiveri a biztosítékot a közalkalmazottaknál az a tény, hogy nem csak a fizetését, de annak járulékait is az állam fizeti. Ebben mi az olyan nagy újdonság? ”

    Azért “újdonság”, mert ez nem igaz. Annyira fizeti az állam, amennyire a versenyszférában a munkáltató fizeti. Mivel normális esetben, tehát eltekintünk a tipikus sóhivataloktól, a munkavállaló termeli ki a szuperbruttó bérét, és ez független attól, hogy a versenyszférában vagy az állami szférában dolgozik. Az állami szférában egyetlen különbség van, az hogy történetesen a munkáltató és az, akinek ezután a szuperbruttó után ki kell fizetni az SZJA-t és a járulékokat, azonos, ezért technikailag valójában nincsen kifizetés. Ettől még az államnak egy alkalmazott pontosan a szuperbruttóba kerül, mint ahogy egy cégnek is.

  • Zabalint

    Lehet szélsőséges példákat hozni, de ha azt vesszük, hogy az állam azért foglalkoztat embereket, mert szüksége van rájuk az állami szolgáltatások nyújtásához (a közmunka programnál ez nem állja meg a helyét), akkor azt lehet mondani, hogy közszolgák pontosan ugyanúgy fizetik a járulékot, mint bárki más, és az államnak ugyanúgy a szuperbruttóba kerülnek, mint egy cégnek (amely történetesen lehet állami cég is), az már történetesen nem tartozik ide, hogy technikailag máshogy bonyolódik le, és hogy már eleve adóbevétel volt az, amiből “kifizetik”. Utóbbi ráadásul mint írtam, állami tulajdonú cégnél (ha az nem termeli ki a működéséhez szükséges pénzt, ez sokra igaz is), sőt állami megrendelésre dolgozó cégnél is igaz. Ha azt akarod számolni, hogy mennyi a tényleges járulékfizető, aki nem eleve adóbevételből fizeti, akkor nehéz lenne a határvonalat megtalálnod.
  • Zabalint

    Speciel az AIDS-ről pont hogy tudnia kellene a beteg összes orvosának, mert az ha nem is könnyen terjed, de fertőző betegség, így fokozottabb elővigyázatosságra van szükség bizonyos beavatkozások esetében. Egyébként meg ugye orvosi titoktartás van, tehát a nőgyógyász az epekövet sem pletykálhatja el senkinek, vagyis ha mindenki tartja magát az orvosi etikához, akkor azon kívül, akiknek a beteg maga mondja el, csak az orvosok tudnak.

    Egyébként meg rengeteg olyan helyzet lehet, amikor kimondottan előnyös a beteg szempontjából, ha az orvosa tud a másik szakorvos által diagnosztizált betegségéről.

  • Zsoca
    Könyörgök, senki sem mászott rá a közalkalmazottakra, pusztán közölve lett a tény (aminek a levezetését már korábban kifejtettem) hogy a közalkalmazottak járulékai ugyanúgy költségvetési pénz mint a nyugdíj vagy az egészségügyi kasszáé.
  • Zsoca
    Nagyon jó példát hoztál fel, én az ilyen esetekre hoznám létre az “inaktívak kasszáját” (eredetileg a jelenlegi nyugdíjrendszer megszüntetésére találtam ki a “nyugdíjas-ellátó-kasszát”, innen a név), és ha bárki megkérdezné tőlem hogy hagynám e meghalni szegény szerencsétlen inaktívot (vagy nyugdíjast), azt mondanám hogy ugyan kérlek, ott van az inaktívak kasszája, ahová bárki befizethet, például TE is, és abból a kasszából fedeznénk az ellátásukat. Te már mennyit fizettél be? SEMENNYIT? És te kérsz számon engem? És hogy én mennyit fizettem már be? Ó én semennyit, de nekem el kell látnom a beteg-öreg szüleimet, erre már nincsen pénzem…
    Szerintem ezzel a megoldással pikk-pakk át lehetne alakítani az összes ellátórendszert.
  • L70

    Baleset miatt nálam volt már 10 nap kórház + 2 hónap otthon tartózkodás miatt táppénz. Ez önmagában felért tizenvalahány influenzással.

    Ehhez jött még a nem pénzbeni gyógytorna és a segédeszköz támogatása.

    Ritkább eset az tud ám sokba kerülni, műtét nélkül is erős hatjegyű volt a kórházi elbocsátáson a bekerülés ára.

  • okoska (nem tudom fentebb ki írt a nevemben)
    Vagy aki veszélyeztetett terhes, a várandósság alatt végig táppénzen van, az majdnem 9 hónap!
  • Györgyi
    Vagy például sok nő az egész terhesség idejére, vagy legalábbis viszonylag korán táppénzre meg.
  • Kiszamolo
    Zabalint: Na de akkor is az állam pénze, nem???? Mi az olyan komplikált abban megérteni, hogy az egészségügyi kassza járulékbevételeinek is a 20%-a szintén az államtól jön, mert azt az állam fizeti be a saját alkalmazottai után?????

    Most teljesen mindegy, hogy azok az alkalmazottak mennyire produktívak, vagy léhűtők, hogy kell-e a munkájuk, vagy felesleges, vagy hogy olcsóbb vagy drágább lenne-e piaci szereplőnek kiadni ezt a munkát.

  • Én is akarok kommentelni...

    Azért ennek a gondolatmenetnek fuss neki újra, mert édesanyámnak szüksége lett volna egy sürgős műtétre tavaly, elő is jegyezték valamikor 2016-ra…

    Egy magánklinikán egy hónap múlva elvégezték a beavatkozást. Az ár tökéletesen lényegtelen, mert addig nem bírta volna ki.

    Szerintem, és ez itt most nagyon szigorúan saját vélemény: sokkal olcsóbb lenne az egészségügy, ha eltörölnénk az egész állami egészségügyet a fenébe, mindenki az EÜ befizetéseit, és az adóból oda pótolt pénzét megtarthatná, és fizetne piaci szintű EÜ ellátásért piaci árat.
    Én (+cégeim) adót és járulékot összesen mennyit is fizethettem kb. tavaly? Olyan 50 milliót?

    Ezért cserébe az államtól az alábbiakat kaptam tavaly:
    – új SZIG igénylése 1 hét, megkapása újabb 1 hónap
    – volt 5 vitás ügyem a NAV béna ügyintézői miatt, még csak elnézést se kértek
    – egyre szarabb utakat

  • Zsoca
    Na még egyszer: a közalkalmazottak rendkívül hasznos tagjai a társadalomnak, ezt mondom én is, nélkülük működésképtelen lenne a társadalmunk, ezt mondom én is, fizetik a bérük után a járulékot, ezt mondom én is, de a fizetésükből levont járulék KÖZPÉNZBŐL megy, az ÁLLAMKASSZÁT terheli! És amíg a nyugdíj és egészségügyi rendszer ÁLLAMI rendszer lesz addig az ő járulékbefizetésük nem pluszpénz mivel ott az állam teszi a pénzt egyik zsebéből a másikba! Majd ha a nyugdíj és egészségügyi rendszer NEM lesz állami, hanem az államtól független ÖNÁLLÓ (privát) rendszer lesz, na ott fog az közalkalmazottak járulékbefizetése is pluszbefizetésnek minősülni, mivel nem ugyanannak a rendszernek lesznek a részei! Ennél szájbarágósabban már tényleg nem tudom elmagyarázni…
  • Zabalint

    Pont a magánbiztosítós példát akartam volna hozni, hogy megértessem veled, miről is van szó, de látom te leírtad ugyanezt.
    Annak, hogy az egészségügy és nyugdíjbiztosítás állami, vagy magán semmi köze ehhez, pont hogy az a lényeg, hogy az állam szemszögéből van egy teljes bérköltség, amiben benne van a járulék is, az egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás felé meg van egy befizetés, ami ebből megy. De attól, hogy technikailag ez nem történik meg, mert egyik zsebből a másik zsebbe teszi az állam, ez még két egymástól független esemény, hiszen az államnak akkor is ugyanúgy állnia kellene a teljes bérköltséget közvetve, ha valamilyen beruházással külső vállalkozókat bíz meg, és akkor is befolyna ugyanez a járulék ezektől az alkalmazottaktól, már ha itthon vannak bejelentve.
  • Zabalint
    Folyt.
    Az eredeti példád sem korrekt, mert rajtad kívül senki sem állította, hogy ha több a járulékfizető, akkor több pénze lesz az államnak, mert nem következik abból, amit én vagy mások állítottak azzal kapcsolatban, hogy a közalkalmazottak által befizetett járulék is ugyanolyan járulék.

    Egyébként a magánbiztosítós példát tovább lehetne folytatni, ha mondjuk az oktatást is kivesszük az államtól, és mindenki fizet érte. Ez esetben te mint járulékfizető fizetsz az iskolának, az meg a tanárnak, amiből ő szintén járulékot fizet. Ha jobban belegondolsz, itt pontosan ugyanaz történik, csak nem adófizetésen keresztül, hanem közvetlenül, nincsen ott az állam. Az államnál is pontosan ez van, amikor a pedagógus bérét kifizetik, akkor az már egy következő láncszem, csak nem tandíjjal fizetsz érte, hanem adóval, amivel te kifizeted az ő járulékát is persze.

  • Zabalint

    De hát én is pont ezt mondom, amit most leírtál.
  • Zabalint
    Hozzáteszem még, hogy elvileg az egészségkassza és az állami nyugdíjrendszer elvileg külön alrendszer, az más kérdés, hogy az állam gyakran finanszírozza a központi kasszából, ami helytelen, mert inkább a járulékok és az adók szintjét kellene úgy alakítani, hogy ne kelljen átcsoportosítani. Tehát mivel külön kassza, ezért nincs is lényegi különbség ebből a szempontból az állami alkalmazottaknál, hogy oda megy vagy magánpénztárba, ezzel lehet legjobban szemléltetni miről is beszélek. Speciális eset az egészségügyi dolgozók, mert ott ugyanaz a kassza, de valójában ott is független egymástól a két esemény, ugyanis a járulék befizetéskor azt ugyanúgy a munkájuk után kapják, mint a nettó bérüket, a járulékot pedig azért fizetik be, hogy cserébe szolgáltatást kapjanak. Tehát nem az állam teszi át az egyik zsebből a másikba, hanem a dolgozó kapja és ő fizeti be kötelező jelleggel, mint mások.
  • Zabalint
    A dolog olyan, mint mikor a sörgyár alkalmazottja sört vesz a gyári boltban.
  • Poszáta
    Hát igen, amikor a költségvetésből kifizetett különböző támogatásokat az állampolgárok elköltik a boltban, akkor sem azt mondjuk, hogy az áfa összegével ne is számoljunk, mert az nem más, mint egyik zsebből a másikba tétele a pénznek (csak közben fut egy kört a piacon). Bruttó elszámolás érvényesül itt is, mint a könyvelésben. Nem lehetséges az 1×1 szintjére leegyszerűsíteni a folyamatokat, mivel a gazdaság komplex egész, melynek egy szereplője az állam is.
  • Zsoca
    Hidd el, amit leírsz annak se füle se farka, ám attól még ugyanúgy forog a Föld, a közalkalmazottak járuléka nem minősül PLUSZpénznek a társadalombiztosításban. Mint ahogy a magánbiztosító alkalmazottjának a magánbiztosítóba utalt járuléka sem minősül pluszpénznek, mivel rendszeren belül van a pénzmozgás. Minden más tekintetben megegyezik bárki más járulékfizetésével, csak nem pluszpénz a rendszer számára.
  • Zabalint

    Azt hiszem elég részletesen szádba rágtam, amit gondolok erről, ha szerinted se füle se farka, akkor legyen, feladtam, többet nem próbálkozok, hogy megértessem veled.
  • Zsoca
    Én sajnálom hogy nem sikerült megértened hogy az állami alkalmazottak járulékait az állam fizeti.
  • Zsoca
    Amúgy a legszebb hogy a vita alapját képező járuléknak semmi köze az egész társadalombiztosítási rendszerhez, mivel az szimplán a költségvetés része, a “nyugdíjkassza” meg az “egészségügyi kassza” meg csupán virtuális címkék, az egész rendszer álszentségét mutatja az is hogy például a nyugdíjjáruléknak semmi köze a majdani nyugdíjhoz, mivel azt a szolgálati időből és a kereset nagyságából állapítják meg, nem a befizetett járulékból.
  • Zabalint

    Azért kicsit idegesítő, hogy ennyit sikerült felfognod abból, amit írtam.

    De még egy utolsó próbát teszek. Sehol sem vitattam, hogy technikailag az állam fizeti az állami járulékokat, ahogy azt sem vitattam, hogy attól az államnak nem lesz több pénze az egészségügyre és a nyugdíjra, ha több alkalmazottja van és több járulékot fizetnek. Én azt állítottam, hogy az, hogy az állam fizeti, és hogy az állam kapja, kettő egymástól független esemény, és technikailag valóban egyik kalapból megy a másikba, de ettől még az egyiket az állam az alkalmazott munkájáért kapja, a másikat pedig az alkalmazott fizeti az állami biztosításért cserébe. Azért érted meg nehezen, mert kötelező befizetésről van szó, ha mondjuk lenne kórházi napidíj, amit az állami alkalmazott a nettó béréből fizet be az állami kórháznak, annál a példánál gondolom te is érted, hogy miről is van szó.

  • Zabalint
    De mit csináljak még, hoztam példákat (állami megrendeléseknél beszállítók), részletesen leírtam miért gondolom, hogy két egymástól független esemény van, csak a kettő eredménye a 0, és akkor ezek után te leírod, hogy nem fogom fel, hogy az állam fizeti az állami alkalmazottak után a járulékokat. Baromira idegesítő, mikor ignorálják az összes érvedet, majd megpróbálják szádba adni a hülyeségeket. Igazából persze tényleg én vagyok a hülye, mert már az elején közölnöm kellett volna, hogy szalmabáb érveléssel szemben nem vitatkozok.
  • emberes

    Igen, nagy valószínűséggel olcsóbb lenne – neked. (Bár egy életed végéig tartó, éves szinten 150 millióba kerülő kezelésnek valószínűleg te sem örülnél.) Viszont talán nem mondok azzal újat, hogy nagyon sokan élnek olyanok, akik a szükséges mindennapi gyógyszereiket sem tudnák megvenni ilyen esetben. Vagy ez nem gond?

    A blog egyik fő témája az, hogy az emberek többsége nem takarít meg, mindig annyit, (vagy inkább többet…) költ, mint amennyit keres, ha nő a fizetése, akkor annyival többet. Szerinted mennyi realitása lenne annak, hogy legalább az így felszabaduló pénzt összegyűjtik a későbbiekre?

  • Zsoca
    “Én azt állítottam, hogy az, hogy az állam fizeti, és hogy az állam kapja, kettő egymástól független esemény…”

    Ez így van, ezt soha senki sem tagadta, pusztán arról van szó hogy a közalkalmazottak járulékai nem pluszpénz a rendszerben, mivel azt az állam fizette nekik. A kórházi napidíjas példád remek, ahol az állami alkalmazott a nettó béréből fizet be az állami kórháznak, na az ő befizetésük se lenne pluszpénz a rendszerben, hiszen onnan származik a jövedelme. Hiszen ha csak állami alkalmazottak léteznének akkor a bérükből levont adókból kéne kifizetni újra a bérüket, ami lehetetlen, ezért van szükség a REÁLGAZDASÁG adóbefizetéseire. Amúgy nem véletlenül hívják REÁLgazdaságnak a reálgazdaságot. ÚÚÚ na most jön az hogy na de az állami alkalmazottak is hasznos munkát végeznek… (ez nem tőled van).

  • jurta

    “Addig kene garantalni az egeszsegugyi ellatast, amig ez nem pusztan az elet meghosszabbitasara, hanem a minosegi, szinvonalas elet meghosszabbitasara, fenntartasara iranyul. Ha az utobbira mar nem kepes, akkor az elobbit se kene eroltetni.”

    Az emberiség történetében elég sokan gondolkodtak már el ezen. 🙂 A kisebb baj, hogy elméletben sem tudod meghúzni ezt a határt. A nagyobb baj, hogy egy ilyen döntés a motivációt kilőve hamar elsorvasztaná az orvostudomány fejlődését. (Pár különleges területet kivéve, mint pl. gyermekorvoslás, szülészet-nőgyógyászat, foglalkozás-egészségügy – ezeknek a betegei vannak valamilyen felső korhatár alatt.) Ez nem érné meg nekünk.

  • gusson

    “Szerintem, és ez itt most nagyon szigorúan saját vélemény: sokkal olcsóbb lenne az egészségügy, ha eltörölnénk az egész állami egészségügyet a fenébe, mindenki az EÜ befizetéseit, és az adóból oda pótolt pénzét megtarthatná, és fizetne piaci szintű EÜ ellátásért piaci árat.”
    Hamar lecsökkenne a befizetett adód mértéke, mivel kihullanának az alkalmazottaid. Nem véletlen, hogy te ki tudtad fizetni az ellátás költségeit, a takarítónőd meg nem fogja sosem.
    Mondom ezt úgy, hogy idejét nem tudom, mikor voltam az “sztkban”, mert magam is “maszek intézménybe” járok szükség esetén.
    Az egy más kérdés, hogy az állami eü-ben nagyon furcsa az árképzés, köszönő viszonyban sincs a piacival. Így igen nehéz a valós költségeket felmérni.
  • Poszáta
    @Én is akarok kommentelni Igen, csak ismerősi példából kiindulva pl. Németországban a nyugdíjas értelmiségi – tehát nem minimálbéres emberről van szó – a nyugdíja nagy részét az egészségügyi biztosítónak fizeti be, váltani meg a kora miatt már nem is engedik egyáltalán. Hajrá piaci alapú működés. Ja, hogy ez nem működik még az USA-ban sem, annak egyik ékes bizonyítéka, hogy Obama éppen azon dolgozik, hogy legyen valamiféle társadalmi szolidaritás alapon működő szolgáltatás, mert fenntarthatatlan a jelenlegi helyzet. Nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás, inkább ésszerűbben kellene a javakat felhasználni.
  • Ft

    Egyrészt nem ilyen a határ vonal:
    Pl. Legyen Józsi kőműves, Pista meg állami hivatalnok.
    Ez mondod: hogy a Józsi a befizetése plusz, Pistáé nem.
    Mi van ha Pista építtet valamit Józsival? Akkor már Józsié sem (legalább ezen megrendelés alatt), hiszen állami(adóként beszedett) pénzért dolgozik ?
    Másrészt :
    “A reálgazdaság (másik nevén reálszféra) a gazdaság azon része, amely képes független maradni a pénzügyi szférától közép, vagy hosszú távon.”
  • Zsoca
    Abszolút úgy van ahogy mondod, a Pista a Józsitól “adóként beszedett” pénzből építtet.
  • Ken
    Kedves Kiszámoló!

    Sajnos a chf-fórumon nem tudtam közzétenni, de megtisztelnél vele, ha kommentálnád az elhangzottakat.. Köszönöm előre is:

    youtube.com/watch?v=L8tdcgnAq-Y

    Ha máshol nem is: fkenrich@gmail.com

  • janos
    Szerintem a fizetos egeszsegugy a jo irany.

    Ha valaki nem akar hosszu sort, akkor fizessen. Ez sok betegseg eseten nem vezet katasztrofahoz, mert 1-2 honap alatt nem rommlik annyit a beteg egeszsegugyi allapota. A plusz penznek hala viszont javulhat a szolgaltatas szinvonala, es a kevesebb sorba beallo miatt meg a sor merete.

    Ugyhogy en nem agodok az egeszsegugy miatt… Rokonomnak nemreg kellett megkerdeznie, hogy mennyibe kerul egy vizsgalat, 10e ft alatti osszeg volt, ez nem sok azert cserebe, hogy 3 honap helyett 3 napon belul elvegezzek a vizsgalatot.

  • Poszáta
    Érdekes ez a videó én is nagyon kíváncsi lennék az elhangzottakkal kapcsolatban Kiszámoló véleményére.
  • Kiszamolo
    akkor valaki röviden foglalja össze, mi van benne.