Január elsejétől Európában bevezették a Mifid II-t és egyéb szabályozásokat, amik a kisbefektetőket hivatottak védeni.
Többen jeleztétek, hogy január eleje óta több befektetési lehetőség nem elérhető a brókercégeknél, ebből talán a legfájóbb és legismertebb az amerikai Vanguard, amelynek nem éri meg, hogy megfeleljen az új európai szabályozásoknak, legalábbis ami az amerikai piacra bevezetett termékeit illeti. Így ezek a termékek jelenleg nem elérhetőek az európai piacokon. (Ha van a terméknek európai párja, azt továbbra is meg lehet vásárolni. De azoknak jellemzően magasabbak a költségeik.)
Új előírás továbbá, hogy az alapvető befektetői tájékoztatónak helyi nyelven is elérhetőnek kell lennie, ezt sok nagy cég még nem tette meg, legalábbis nem az összes európai nyelven. Így ezek miatt is elérhetetlenné vált néhány alap, reméljük csak átmenetileg.
Sajnos még találkozni fogtok ilyen cégekkel, vásárlás előtt érdemes érdeklődni a brókercégnél, hogy az az értékpapír, amit vettél tavaly, idén is elérhető-e.
A Mifid miatt amúgy is mindenféle nyilatkozatot kell tenned a brókercégednél (is), ne lepődj meg, ha mindenféle keresztkérdéseket találsz legközelebb, amikor belépsz a fiókodba.
Úgy tűnik egyes brókerek túlreagálták a helyzetet (khmm, Degiro, khmm) és letiltottak szinte mindent, ami első pillantásra nem felel meg a MIFID/PRIIP-nek.
Azért kezd tisztulni a dolog, pl. a Cseh Nemzeti Bank értelmezése a helyi nyelven elérhető tájékoztatóval kapcsolatban sokkal lazább mint az első napokban tűnt: az execution-only szolgáltatásnál elég az angol nyelvű KID is (vigyázat: "PRIIP KID", nem klasszikus "UCITS KIID").
Kíváncsi leszek mi lesz a sorsa a KID nélküli, klasszikus amerikai Vanguard/iShares ETF-eknek.
Vajon muszáj lesz IB-t használni miattuk, az amerikai örökösödési adó árnyékával? Vagy elég lesz "csupán" ír/angol brókerekhez költözni?
Ezzel kapcsolatban már akartam egy dolgot kérdezni: Összeszedett írott tananyagot amivel az értékpapír számlához tartozó megfelelési tesztekhez elegendő információt tartalmaz?
@Fred mit kell tudni erről az örökösödési adóról?
Ezzel az intézkedéssel a legnagyobb áldozatok a brokercégek lesznek. Ha nem kapom meg amit szeretnék, akkor viszlát KBC megyek IA-hoz.
Hm, ez gáz, mert a Vanguard alapok elég jók voltak. A következő válság után (ha lesz ilyen mostanában) szerettem volna beléjük fektetni. Mondjuk néhány hazai alap is van olyan jó 🙂
Ez érdekes, hogy amerikai ETF-eket hiányolnak itt emberek, mert az amerikai ETF-ek általában osztalékfizetők, ami után bevallást kell csinálni minden évben (forintra átszámolva, hogy adott időpontban, amikor kaptad az osztalékokat, az mennyi volt éppen forintban), és ezt a bevallást meg kell tenni akkor is, ha NYESZ vagy TBSZ számlád van.
Ezzel mindenki szépen elbíbelődik? Vagy inkább az a helyzet, hogy az emberek nem adnak le bevallást erről, mert nem is tudják, hogy kell?
Én ezért veszek inkább európai nem osztalékfizető ETF-eket, mert azoknál a díj ugyan kicsivel magasabb, de kevesebb az adminisztráció.
Kíváncsi lennék, hányan adnak le bevallásokat azok közül, akik ilyen ETF-eket tartanak.
Helyi nyelven b+, mert aki olyan fogalmatlan, hogy egyáltalán nem tud külföldiül (=angol), az sokat fog érteni a világból és a befektetésekből...
Remélem frankfurti certifikátot tudok még venni, akkor is ha nincs "helyi nyelven" leírva mind a 300 ezernek vagy isten tudja mennyinek a tájékoztatója...
@Fred, mi ez az IB-s amerikai örökösödési adó? Öröklés esetén az IB (magánszemély) számlád egy részét visszatartanák USÁ-ban mint örökösödési adó? Az tényleg elég szívásnak hangzik... Bár ha pl. az örökösödnek megadod a kódodat, az utasítással, hogy azonnal utalja át a magyar számládra, akkor szerintem bottal üthetik...
A Mifid - amennyit én látok belőle és amennyire érdekel - sztem felesleges. A befektetési számla nem óvoda, akinek ez nem esett le eddig, ezután se fog.
Egy sablon formot ha kitöltök, attól nem csökken a kockázat, az aláírandókat meg úgyis mindenki (pont akinek szólna) elolvasás nélkül aláírja, felesleges bürökrácia az egész.
Amúgy is ki kellett tölteni a kérdőíveket a legtöbb szolgáltatónál, most nekem van, ahol felugrik újra meg újra, ha kitöltöm (megint), azóta csak leokézom, máshol semmire nem emlékszem hogy tenni kellett volna (egyelőre), szóval káosz az egész sztem
@fred
Az usa örökösödési adóra való utalásod mire vonatkozik?
@mindenki
a Raiffeisen pl nem hajlando kuldeni a strukturalt betet napi hirlevelet a mifid változásokra való hivatkozással
@george, az usa osztalékadót a kifizető/szolgáltató úgyis levonja, ezért a bevallást ugyan valóban meg kell(ene) tenni, de mivel az adót úgyis befizetted már, kettős adóztatás egyezmény van, ez inkább egy technikai dolognak tűnik, mivel adóhiány nem lép fel, nem hiszem, hogy nagy jelentősége lenne - vagy tévedek?... Különösen egy TBSZ esetén...
Ez a téma egyébként engem is érdekelne, mikor 15%, mikor 30% a levonás USA papírok osztalékára, mit kell tényleg tenni vele, bevallás, stb. - volt már erről szó részleteiben itt?
Esetleg ha te értesz hozzá, megoszthatnád a lényeget néhány hozzászólásban, nehogy tudtán kívül vétse el valaki...
Akkor ez most azt jelenti, hogy a Kbc-nel már nem is lehet venni Vanguard Etf-et?
Van itt valakinek Think or swim számlája? Ott ingyenesen lehet kereskedni néhány etf-fel...állítólag.
Az orokosedesi ado: amerikai non-resident alien (azaz Magyar Janos) minden amerikai eredetu vagyona utan 30% adot kell fizesen (esetenkent tobb is lehet de 40%-nal kevesebb) a 60.000 USD meghalado ertek folott. Azaz ha 100.000 hagysz utodaidra, Google reszveny vagy Vanguard ETF-eseten akkor 12.000 az amerikai allamkaszat gazdagitja.
Egy amerikai broker az orokosedesi eljaras soran ezt automatikusan elveszi. Hogy egy europai ezt teszi vagy nem az vitathato, a legbiztosabb az hogy amerikai piacokat europai bejegyzesu ETF-n kereztul vegyuk meg. Ez azert fontos mert a torveny szerint "US domiciled assets" adozando, mig az "irish domiciled assets" meg akkor is ha az S&P 500 koveto alap mar nem adozando. Ez az egyik ok arra hogy "irish domiciled" Vanguard ETF-t vegyel mikor az USA verzio eves koltsege alacsonabb.
@george - ha tbsz-re veszed az USA ETF-et oda is jon az osztalek -> nincs adokotelezettseg, bevallani sincs mit.
@george
ugyanígy el kell bibelődni, ha nem forintos brókerszámlád van (tehát minden külföldi brókernél), hanem mondjuk EUR v USD-ben vezetett, mivel napi forintos árfolyamot kell számolni a bekerülésnél és a kikerülésnél is.
éves szinten ez kb 2 óra meló. az osztalék és adóvonzat kiszámolása kb 10 perc.
ami szükséges hozzá: excel és annak közép-alapszintű ismerete.
@hemond és kbcsek
nem túl drága nektek ez a bróker? bármi külföldit veszel, egy vagyont fizetsz jutalékként, még a legolcsóbb tarifánál is.
@george - bőven van nem osztalékfizető amerikai ETF, ha valakinek az a szíve vágya.
A Vanguard-ot én is szerettem, remélem, nem a bürokrácia fog győzedelmeskedni és visszatérnek...
Apropo egy amerikai polgar ugyanugy ki kell fizese ezt az adot, viszont csak a 5.4M USD folotti reszre. A ket korlat kozoti embertelen kulombseg miatt nevezik ezt az adot ostoba kulfoldiek csapdajanak.
Ostoba mert a "non-resident alien estate tax" szamos orszag lakosait kisebb mertekben erinti: allamkozi egyezmenynek koszonhetoen az ado merteke nem ennyire drakoi. Lehet hogy valamikor Magyarorszag is ilyen allam lesz, de jelenleg nem az. Habar van allamkozi egyezmeny, ez nem targyalja az orokosedes problemajat.
sokfa: " ha tbsz-re veszed az USA ETF-et oda is jon az osztalek -> nincs adokotelezettseg, bevallani sincs mit."
Ez tévedés, nézd meg ezt a táblázatot. Az osztalékot levonja ugyan a kifizető, de neked bevallást akkor is le kell adnod az osztalékról, TBSZ számlán is ("ügyfél vallja be"):
kbcequitas.hu/menu/tamogatas/tudastar/tozsdei-adozas/osszefoglalo.html
@ Melyik adótörvény mondja ki, hogy a TBSZ-en tartott külföldi "amerikai" osztalékot be kell vallani?
Adóbevallás melyik sorába írod be?
A nav által készített bevallás szerint nem kell.
Én tegnap vettem VNQ-t minden probléma nélkül a KBC-nél. A többit is elérhetőnek láttam. Nem tapasztaltam problémát és a KBC sem kommunikált semmit.
@george,
tudsz ajanlani TLT-hez hasonlo, europaban forgalmazott hosszu allamkotveny ETF-et, ami nem fizet osztalekot?
Szomorú picit, mert most keresek részvényt/ETF-et amibe be tudnék szállni. Kicsit lehet, hogy off de nincs valamit tippetek amit érdemes lehet most? Amerikai indexeket néztem (S&P, NASDAQ) de úgy tűnik most nem a legjobb mert ereszkednek egy kicsit. Köszi!
Zupa: "tudsz ajanlani TLT-hez hasonlo, europaban forgalmazott hosszu allamkotveny ETF-et, ami nem fizet osztalekot?"
justetf keresője ezeket dobja ki:
justetf.com/de-en/find-etf.html?groupField=none&assetClass=class-bonds&country=US&distributionPolicy=distributionPolicy-accumulating&sortField=fundSize&sortOrder=desc
@Shylock,
hát ha ez tényleg így van, akkor cégnek kell brókerszámlát nyitni, és a cég nem hal meg, a céget öröklik, ahhoz meg gondolom nincs köze az amerikai brókernek, mivel a cég folyamatosan él, csak épp változott a tulaja... Ez mással is működhet így...
Kíváncsi lennék azért az ezt szabályozó USA törvényre - pl. ha a számlán van 90% cash, meg 10% tőkeáttételes pozíció, akkor a pozíció face value-t számolják vagy a 10%-ot?
Ha olaj futures, devizapozíció, stb. van, az most akkor "amerikai eredetű"? 🙂
Ha tőkeáttétel miatt egy 100.000 dolláros számlán tartasz mondjuk 390.000 dollár értékű Apple részvényt (tőkeáttétel), akkor a 390.000-60.000=330.000-nek a 30%-át, vagyis 99.000 dollárt levonnak örökösödési adóként? Fura lenne... Egy opciónál minek veszik a 30%-át? 🙂
Vagy tökmindegy milyen "eredetű" papírt tartasz, ha amerikai brókernél van, akkor a teljes számla 30%-át lenyúlják?
@gaborr, hát ha neked csak 2 óra meló az összes bekerülést/kikerülést árfolyammal átszámolgatni, összepárosítgatni, akkor vagy nincs sok tranzakciód, vagy nagyon jó az excel táblád és jól tudsz exportálgatni a számláidról... 🙂
Én sose értettem, minek kell tranzakciónként átváltogatni a devizákat forintra, egyáltalán miért kell tranzakciókkal foglalkozni. Ami nincs realizálva, az ugye nem nyereség, realizált nyereség szempontjából az egyenleg csak eladáskor változik. Minden devizában megvan a pontos egyenleg év elején és év végén is.
Na most év elején az összes devizában levő összes egyenleget átváltjuk akkori MNB árfolyamon forintra, összeadjuk - ez lenne a kezdeti pozíciónk.
Év végén ugyanúgy az összes deviza egyenleget átváltjuk forintra --> ez a záró pozíció. A kettő különbsége a nyereség/veszteség. Szerintem ez korrektebb és egyszerűbb számítás lenne, nem értem, miért bonyolítják...
Ha már egy kicsit szóba került az adózás, kérdezném, hogy a munkáltatómtól kapott amerikai részvényeimet tavaly átutaltattam a magyar számlámra. Az eladási ár végül alacsonyabb volt mint a vételi, tehát buktam rajta. Ha jól tudom ilyenkor nincs adózási kötelezettség, mert az csak a haszon után van. Be kell vallanom valamit ilyenkor az adóbevallásban? (fél milliós nagyságrend az egész)
compo, ha még nem adóztál a részvény után, amit ingyen kaptál, akkor kell adóznod, hiszen nullánál többért adtad el.
Ha azon már túl vagy, akkor további adó nincs.
@george
A justetf keresője (justetf.com/de-en/find-etf.html) eltérő találati listát adhat attól függően, hogy a befektető "otthona" mely országban van. Tehát mást fog látni egy UK és egy francia investor. Csak cseréld ki a bal felső sarokban a zászlót...
Ha pl. UK-be váltunk (a brókerenek ez nem számít) akkor ez jön elő: justetf.com/uk/find-etf.html?sortField=fundSize&groupField=none&sortOrder=desc&country=US&assetClass=class-bonds"eCurrency=USD&bm=10%252B
Hm... ugyan accu etf így sincs, de pl. itt van ez: IE00BD8PGZ49, a mi elsőre egy euróra fedezett TLT-nek tűnik, s ez hiányzik is német listából.
S igen, igazad van, a magyar osztalék kivételével akármilyen számlára fizetik, az osztalék adót be kell vallani akkor is ha azt már levonták... ha jól rémlik 6-os lap, osztalék adója, vmi ilyesmi. Ebben a tekintetben olyan ez, mint a munkáltató által levont szja.
Kolompos: nekem 11 bond accu ETF-et adott ki a justetf, USD-s, és EUR hedged is van közöttük. Azt nem néztem, hogy a brókernél ezek közül mi elérhető.
compo, a veszteséget én bevallanám a helyedben. Mert ha idén is lesz részvényed amin lesz is nyereséged, annak az adó vonzatát csökkentheted ezzel a mostani veszteséggel.
@Kiszamolo
Nem ingyen kaptam, levonták a béremből. Dolgozói részvényprogram a neve azt hiszem.
Compo, jobb helyen vagy ingyen adják, vagy egyet veszel és még kapsz kettőt, ha két év múlva is a cégnél vagy.
Csak ha legközelebb szóba kerül a bérezésed. 🙂
@Kiszamolo
Igen, azért adtam el mert már felmondtam. Itt lehetett választani, hogy a fizum 10%-át részvényben adják, és megfejelik 10%-al. A bérjegyzéken ugyan olyan levonásként szerepel, mint a tb vagy nyugdíjjárulék. Szóval ez után már adóznom nem kell gondolom, mert leadózta a cég mint fizetést, csak más formában kaptam meg. És akkor bejelentenes sem kell, mert nem volt belőle nyereségem?
@naa a tulajdonvaltas pillanatabban mert piaci erteket adozak meg. Amerikaban egy egesz iparag foglalkozik a oroklesi terhek minimalizasaval, mert egy gondos ember a halallat is meg tervezi.
Ha már az Usd árfolyam a téma, mi a véleményetek, a következőről:
Rövidebb távú befektetésként nyitni usd devizaszámlát, pár százezer forintként venni devizát , ha meg felmegy, eladni.
@Szilvi
Ez biztos behúz egy csomó kommentet 🙂
Vannak, akik ebből tudnak pénzt csinálni, de a többségnek nem sikerül. Bejöhet, hogy tényleg keresel pár hónap alatt pár 10 ezer forintot ilyennel, de az is benne van, hogy évekre beragadsz, és ha nincs ilyennel tapasztalatod, akkor nem feltétlenül lesz könnyű nézni, hogy a "befektetés" egyre csak veszít az értékéből.
De ha nagyon megalapozott a stratégiád, akkor ne vacakolj devizázással, vegyél USD/HUF árfolyamot követő turbo long certifikátot forintért a BÉT-en, amivel sokszorosát fogod kaszálni ahhoz képest, mint amit a devizaszámlán elérnél, és még a devizaváltás (és számla) költségét is megspórolod. Ha meg nem jön be, akkor a certifikátot kiütik és jó sokat buksz.
Hosszabb távú árfolyamgrafikont néztél amúgy, és láttad, hogy 2002 és 2015 között a mostani árfolyam alatt járt a dollár, és igazából most tér vissza a "szokásos" sávba?
@Szilvi: rövidtávra állampapír, abban a devizanemben amiben el szeretnéd költeni a pénzt. Ugyan keveset hoz, de nem is veszik el.
@gaborr: 0,25% a jutalékom. Számlánként évente 1-2 alkalommal kereskedek. Amiért jónak tartom: széles választék, TBSZ (alapból, nem kell a NAVnak jelentgetnem), banki háttér.
Ha a széles választék megszűnik, akkor megyek máshova.
Tudom van olcsóbb brókercég (Degiro, randomcapital), de ezek közül a fentiekben elbuknak egy-egy ponton.
@naa ráadásul 3 brókertől kell begyűjtenem az infót. excelbe simán beimportálom, az MNB árfolyamok úgyszintén nagyon egyszerűen beilleszthetőek. ha egyszer megvan a template, utána már ujjgyakorlat. Igaz melós összepontozni a bekerülést és kikerülést, főleg ha mondjuk számosságát tekintve nem egy be és egy kikerülési árfolyammal kell számolni, de ez van.
Aztán még hab tud lenni a tortán a 3éves árfolyam nyereség/vesztség után számolandó adókiegyenlítés.
De mindezt már december elején érdemes megtenni, ha optimalizálni akarod az adófizetést, hogy tudd mely pozíciókat érdemes átkötni.
Amúgy meg aki komolyan foglalkozik ilyesmivel az vezet naplót is 😉
@hamond: + ott van még az állományi díj is, ahogy én látom. 0.01% havonta, de min. 1000ft.
@Szilvi
Elméletben nem rossz az ötlet, de ennek nem most van itt az ideje.
Szerintem az usd mind az Eur-hoz, mind a Huf-hoz képest lejtôn van és úgy gondolom, hogy az elkövetkezô 1-3 évben ott is marad, ezért most nem látom értelmét Usd vételének.
@George: Érdekes kérdést vetettél fel. Az általad linkelt KBC-s összefoglalót korábban én is olvastam, de az alapján nekem az jött le, hogy túl sok tennivalóm nincs.
A táblázat szerint: "Adó befizetésének módja - kifizetőhelyi levonás". Javítsatok ki, ha tévedek, de én ezt úgy értelmezem, hogy a kifizetett osztalékból automatikusan levonják az adót. Kettős adóztatás meg elvileg nem jöhet számításba, hiszen erről van egyezményünk az USA-val, már lassan 40 éve. Jól gondolom, vagy tévedek? Mi az igazság?
A főbb kérdés pedig: ha TBSZ számlát nyitottam, hogyan tudnám úgy befektetni a kifizetett osztalékot, hogy az ne legyen veszteséges?
@Tommer
Nézz utána ezeknek: O, SO, OHI, VTR, SKT, SPG. Mindegyik jó osztalékrészvény.
De ha HUF-ból akarod megvenni ôket, vedd figyelembe az USDHUF várható alakulását!
Elég rosszul hangzik, ami a cikkben szerepel, jó lenne tudni melyik bróker/bank érintett.
Tommer: nem jó árfolyamot nézel, csúcson van mindkét említett index. Mondjuk sokakat pont ez szokott elriasztani.
Kolompos: jó találat, de ez egy fiatal termék, nincs még forgalma, érdemes várni vele.
Szilvi: rossz ötlet.
Peti: "Az általad linkelt KBC-s összefoglalót korábban én is olvastam, de az alapján nekem az jött le, hogy túl sok tennivalóm nincs. "
Az osztalékadó befizetésével valóban nincs, azt levonják, de ha megnézed az előtte levő oszlopot, akkor látod, hogy a bevallás viszont a te feladatod. Vagyis bevallást kell készítened erről a tranzakcióról akkor is, ha levonták már az adót, a papírmunka a te feladatod.
@gaborr: igen, 0,01%, 499 a minimum, 3000 a maximum, de pl. ez az IB-nél sokkal magasabb.
@george: kikeresgéltem Neked:
"A tartós befektetésből származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha az adójának mértéke nulla százalék. Egyéb esetben az adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg."
Szja tv. 67/B. § (7) bekezdés
Az én értelmezésem szerint, mivel nem kell a magyar államnak adót fizetnem, nem kell bevallanom se semmit.
Kiszámoló, erről is lehetne egy cikk, hogy kell-e bevallást leadni a kapott külföldi osztalékok után vagy nem, mert mint a kommentekből látszik, nem mindenkinek egyértelmű a dolog, hogy kell-e vagy nem,
Lehet hogy én valamit nem jól értelmeztem, de nekem a KBC tájékoztatásából az jött le, hogy kis piacokon forgalmazott papírok fognak csak kiesni. Ha jól tudom akkor ez Január 1-én lépett életbe, én még múlt héten vettem VTI-t a KBC-nél, és most is elérhető még.
Az adóbevallást részét meg eddig is nekem kellett csinálni,
Pénz, minden brókercég és bank másként értelmezi az új rendeleteket. Ki szigorúbban, ki lazábban. Ezért aztán ahány cég, annyi változtatás.
@george: a legtisztább az lesz, ha rákérdezek majd a NAV-nál, aki a bevallásom készíti. Meg van könyvelő ismerősöm, ő is tud segíteni. Csak nekem - így első olvasatra - elég fura, hogy az adót az USA-nak "fizetem be", viszont a hazai adóigazgatóságnak vallom be.
@Kiszamolo
Ugy latom a hozzaszolasokbol, hogy sokan orulnenek egy olyan cikknek, amiben leirod, hogy melyek azok brokercegek, amik szamitasba johetnek (akar magyar akar kulfoldi) szamlanyitasnal.
Egy ennek az adozasrol szolo cikk szinten nagyon nepszeru lenne.
Te egyebkent fektetsz pl. IB-n keresztul, vagy a magyarokat preferalod?
Valaki hozzáértő meg tudná erősíteni/cáfolni hemond szja tv értelmezését TBSZ-re kapott USA osztalék vonatkozásában? Ha igaza van, akkor a KBC-s stb. táblázat szar?
Szerintem kb. mindenkit érint, aki tart USA papírokat, és jó lenne tiszta vizet önteni a pohárba. Esetleg NAV állásfoglalást kérni, vagy ha valakinek van ilyen, megosztani?
Köszi
@hemond
“A tartós befektetésből származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha az adójának mértéke nulla százalék...."
"Az én értelmezésem szerint, mivel nem kell a magyar államnak adót fizetnem, nem kell bevallanom se semmit."
Attól függ... a kulcs csak a magyar "TBSZ osztalékra" 0%.
Gondolom ezért a külföldön jegyzett papír osztaléka bevallás köteles.