Befektetési alapok költségei

A befektetési alapok által felszámolt költségek a befektetők vagyonát csökkentik, a legtöbbször észrevétlenül. A nettó hozamból le van már vonva az alapkezelői költség (ezért hívják nettó hozamnak), így a legtöbb ember nem is törődik vele, noha a megtérülést nagyon ronthatja egy magas alapkezelési költség. (A vételi vagy visszaváltási költséget egyszer vonják, az alapkezelői költséget minden évben, naponként elvonva.)

Erről már itt írtam bővebben:

Befektetési alapok költségei

Ami aktuálissá teszi a kérdést, megjelent az MNB oldalán a tavalyi összefoglaló a befektetési alapok költségeiről. Ha rendelkezel befektetési alappal, érdemes ellenőrízned, mennyit fizetsz ki a költségekre.

Befektetési alapok költségei 2016

(Tudnivalók a fenti a cikkben vannak leírva.)

Share

101 hozzászólás

  • ügyvéd
    Jah:
    Ne gondold, hogy széles a kárörvendő mosolyom az USD/HUF miatt, mert nekem is van némi közvetlen kitettségem egy USA részvénycsomag erejéig…
  • headset

    “Az alapkezelői díjat mikor vonják le?”
    Amikor értékelik az alap egy jegyre jutó vagyonát. Általában naponta.


    “Amit adott esetben a broker számlán látok hogy ér x ezer forintot a befektetési alapom, abból már le van vonva a díj?”
    A díj már le van vonva, de az értékpapírkezelő néha saját árfolyamot tüntet fel.
    Ami biztos, az a http://www.bamosz.hu oldalon szereplő érték. Az alapkezelő azon az árfolyamon váltja be a befektetési jegyet. Minusz a visszaváltási díj és az értékpapírkezelő jutaléka. (A kettő néha egyben van.)

  • headset
    Egy kis saját készítésű technikai elemzés:

    8 napja esik a DAX.
    Már áttörte az augusztus vége óta tartó trendvonalat. Most érte el a 12900 körüli ellenállást és az 50MA-t. (50 napos mozgóátlag.) Ez egy fordulási lehetőség.

    De ha tovább zuhan, a következő ellenállás az 12400-as szint. A 2016 eleje óta tartó trend vonal és a 200 napos MA. Ha az is elesik, jöhet a korrekció.


    2017-09-19 at 23:05
    “De ahogy korábban írtam, én csak a DAX-ot szoktam figyelni.
    És azt gondolom, hogy a szeptember elején kezdődő emelkedő szakasz fel fog menni 13000-ig, vagy tovább. És utána jön majd a nagy korrekció.
    De pénzt nem tettem rá. :-)”

  • tip
    “Ha hoz nekem egy alap mondjuk évi 15%-t (…) akkor HOL ÉRDEKEL ENGEM MENNYIT KERES RAJTA AZ ALAPKEZELŐ?” – ezzel az összehasonlítással az a gond, hogy a hozam a múltra, a költség viszont a jövőre (is) vonatkozik, ezért hát almát körtével. Természetesen, ha a hozamot ugyanúgy megígéri a jövőre nézvést az alapkezelő, mint a költséget, akkor érvényes az összehasonlítás.
  • Gábor
    Köszönöm mindenikek a segítséget.
  • Indexkövető
    Random Capitalnál nincs számlavezetési díj, a 0,3%-os devizaváltás pedig nem olyan magas díj, 100e Ft-ként 300Ft-os összegnek felel meg.
  • Peti
    Az Aegon befektetési alapról mi a véleményetek, zöldfülűként belevághatok-e? Pillanatnyilag Cetelem megtakarítási számlán, PMÁK-ban, és két EP-ben vannak megtakarításaim.
  • Usespanner

    Tudomasom szerint évente vonjak az alapkezeloi dijat, hogy melyik honapban azt nem tudom,mert errol nincs tajekoztatas, ahogy utalasonkenti tranzakcios adorol sem.
  • Usespanner
    Naponta, valóban, elnezest a dezinfirmacioert. (komment torolheto)
  • ügyvéd

    Az Aegonnak kb 100 (nem számoltam meg) alapja van… 😀
    Szerintem mindbe tegyél pénzt :-DDDDDDDDD

    maximax.hu/Aegon/

  • BélaBélaBélaBélaBélaBélaBélaJózsiBélaBélaBélaBéla
    Hirtelen mekkora brokerzseni lett mindenki… es mekkora hulye mindenki mas..

    Sokaknak meg a seggeben is feje van na 🙂

  • ügyvéd

    Tényleg baromira unom már a nagy tudományos észosztó okoskodásotok, miközben 2%-os cetelemfaxban meg pemákban (meg még a fene tudja milyen szemetekben) üldögéltek, és életetekben soha sem vettetek/tettetek semmi “kockázatosat” a piti kis megtakarításaitokkal, de azért észt osztatok másoknak akik esetleg a többségnél két nagyságrenddel nagyobb vagyont azért még most is 10-15% körüli hozammal elmenedzselgetnek… 😀

  • Stanlee
    En bevallom, hogy habar nagy ETF hivo vagyok, az altalam vasarolt ETF-ek teljesitmenyevel elegedetlen vagyok. Havonta 125 eurot rakok egyenkent 4 ETF-be, lassan 7 honapja. Ha ezt az idoszakot nezem, akkor van koztuk olyan, aminek az indexerteke pont nem valtozott semmit, viszont a cost average effect miatt +4,2%-on all. Persze egyik sem hozott olyan sokat, mint amit a belinkelt magyar top alapok termeltek az elmult egy evben.

    Szivesen vennem, ha valaki, aki havonta megtakarit ilyen alapokba, az is irna, hogy mennyiert vett es mi a tenyleges hozama.

  • naa
    @ügyvéd: “ne kezdd el, hogy egy igazán profi lefedezte, bla bla bla..”
    Ha tartasz (mondjuk) dollárt is, forintot is, eurót is, akkor te is lefedezted, hidegen hagyhat az árfolyam-mozgás, ahogy engem is hidegen hagy portfólió szinten.
    A lényeg, hogy mindig tartson az ember mindegyiket, szájíze szerinti súlyozással, és akkor tökmindegy mit csinálnak az árfolyamok.
    Ekkor nem kell sajnálkozni, hogy épp mennyit gyengült az egyik a másikhoz képest, mert a másik az egyikhez képest ugyanannyit erősödött. Hanem egy nagy mozgás után realizálni azt a devizát, ami sokat erősödött (kvázi rebalansz).
    Aki nem tart több devizát (hanem mondjuk csak forintot), az de facto devizaspekuláns még akkor is, ha csak cetelem számlája van, ezért sose sajnáld ha éppen valamelyik tartott deviza gyengült… Én kimondottan szeretem, mert olyankor a másik erősödőből realizálok/váltok.
  • tip
    @ügyvéd a személyeskedést visszautasítom.
  • headset
    @ügyvéd
    “DE: PÉLDA: Mekkorát szívott/szív mindenki a USD/HUF miatt a nyár óta, a “dolláros” ETF eken??? A magyar átlagbefektető nyilván forintot vált, dollárt vesz amiért ETF-t vesz! Aki 300 körül csinálta ezt, az még most “visszakapaszkodva” 267 környékére is bő 10 % a buktában van…. Hány évi befalap költség ez? 5-8??? és ne kezd el, hogy egy igazán profi lefedezte, bla bla bla..”

    Ne gondold, hogy ha befektetési alapot tartasz, akkor ez téged nem érint.
    Akinek USA részvényeket tartó, de forintért vásárolható befjegye van, az ugyanennyi veszteséget szenvedett el az árfolyamváltozás miatt.
    Egyszerűsített példa: Egy alap, aminek befektetési jegyenként 1 USA dollárnyi részvénye van. Ha az árfolyam 300, akkor egy jegyet 300 ft-ért lehet megvenni. Ha semmi nem változik, csak a dollár lemegy 267-re, akkor a befjegyet 267Ft-ért veszik vissza.

  • Peti
    @ügyvéd: igen, azt tudom, hogy több befektetési alap közül is lehet válogatni. Én úgy értettem – csak valószínűleg rosszul fogalmaztam -, hogy maga az Aegon, mint alapkezelő, mennyire ajánlott? És ha igen, mennyi az a minimum összeg, amivel van egyáltalán értelme belevágni? Azt ugye jól értelmezem, hogy ha online számlát nyitok náluk, az alapoknak nincsenek jegyzési vagy visszaváltási díjai, egyéb költségei?
    Sajnos ebben nincs semmi rutinom, eddig lényegében még csak állampapírokat vásároltam…
  • headset

    “a cost average effect miatt +4,2%-on all.”

    Akit érdekel a téma:
    Ebben a cikkben statisztikai elemzések vannak különféle módosított Cost Averaging stratégiákra.
    jbmarwood.com/random-stocks/

    1. Havonta ugyanannyiért veszünk pl. S&P 500-at. Ha alacsonyabb az árfolyam, többet kapunk, ezért az átlagár kedvezőbb.
    2. Havonta ugyanannyiért veszünk egy véletlenszerűen választott S&P 500-as részvényből.
    3. Havonta ugyanannyiért veszünk egy S&P 500-as részvényből, amelyik RSI alapján a legtúladottabb.

    Az elemzés szerint az 1, 2, 3 módszer ebben a sorrendben néhány százalékkal nagyobb hozamot ad. (Ha az egyedi részvényvásárlásnak nem sokkal magasabb a jutaléka, mint az ETF-é.)

  • ügyvéd

    Már mondtam neked is: NE OSZD AZ ÉSZT, pláne ne nekem címezve.
    Érdemben: Ekkora méretes baromságot kár volt leírni. Elmagyarázom úgy, hogy óvodás is megértse.
    HA valaki X árfolyamon FORINTÉRT vett dollárt, majd azt egy dolláros eszközbe fektette, akkor Ő forintban kell számolja a befektetését, hiszen forintot fektetett be. HA mondjuk ma likvidálni kéne az eszközt, ÉS FORINTRA LENNE SZÜKSÉGE, és éppen X-10% az árfolyam, akkor ez igenis 10% VESZTESÉG lenne. Tehát ha nekem van Z db Bizbasz INC részvényem annak az értékét végső soron forintban kell számoljam, mert “eredetileg” forintot váltottam a beszerzéséhez X árfolyamon.
    MI KÖZE ENNEK AZ ESETLEG TÖBBI MÁS FORINTBAN DENOMINÁLT ESZKÖZÖMHÖZ??? jah, hogy ha azokat meg ha likvidálnám akkor a forintból több dollárt vehetnék???
    Maargit! Nóórrmális?
    Ez pont olyan, mint a tőzsdefórumokon az idióták nyereséges “saját részvény shortja”!
  • Bence
    mi az, hogy elégedetlen vagy a hozammal? Ha indexkövetést csinálsz, akkor ez így nem teljesen értelmezhető. Ha indexkövetést végzel ETF-ekkel, akkor mindig elégedett kell hogy legyél a hozammal, hogyha az ETF tudta hozni a követett index teljesítményét. Még akkor is, ha negatív a hozam, hiszen még így is megverted a piac többségét definíció szerint. Negatív hozamnál el kell fogadni, hogy most ennyit tudott a piac. ha aktív befektetési alapba tetted volna a pénzt, nagy eséllyel még nagyobbat buksz.
    Nincs olyan, hogy indexkövetésnél “elégedetlen” vagy a hozammal, főleg nem 7 hónap alatt, az nagyon kicsi időtáv.
  • Bence
    @Indexkövető KBC devizaváltás miért drága? 1% a költsége. Ennél olcsóbbat hol kapsz? Ha 1%-nál többet fizettél, akkor rossz időpontban váltottál. Akkor kell váltani, amikor mindkét deviza mögöttes tőzsdéje egyszerre nyitva van. Pl. ha forintot váltasz dollárra, akkor ezt akkor tedd meg, amikor a magyar és az amerikai tőzsde egyszerre nyitva van, különben több mint 1%-ot fog levonni.
  • Panasonic
    @Ügyvéd

    “piti kis megtakarításotokkal” -Remélem azért még maradt benned annyi emberi érzés, hogy így utólag visszaolvasva magad is arrogánsnak érzed a hozzászólásodat. Gratulálok, ha anyagi értelemben sikeres vagy, de ha nem érted, hogy Te magad nem a pénzed által leszel több, akkor inkább sajnállak, bármekkora is a bankszámlád és bármennyi diploma függ az irodádban.

  • headset
    Ügyvéd befalapos koncepcióját követve csináltam egy kis keresést, hogy melyek a legigéretesebb alapok a DAX-hoz viszonyítva.

    A bamosz.hu HUF-ért vehető alapjait Excelre vittem és 5/10 éves hozam szerint rendeztem.
    Kihagytam azokat, amik rövidebb távon lényegesen alulteljesítettek.

    Látszik, hogy a 10 éve létező alapok közül csak egy másik indexet követő alap tudott versenyben maradni.
    Ami azért szomorú, mert a 10 évbe beleesik a 2007-8-as korrekció és ebből egyetlen alap sem tudott előnyt szerezni.

    Az 5 éves alapok közül nekem tetszik a két OTP Trend Nemzetközi Részvény.
    Megkérdeztem, a Random Capitalnál az OTP Trend Nemzetközi Részvény Alap 0,2% min.1500 Ft-ért vehető és 1500 Ft-ért eladható.

    Táblázat a következő hsz-ban.

  • headset
    3 hó 6 hó 1 év 3 év/3 5 év/5 10 év/10
    DAX 7,1% 1,8% 21,9% 13,6% 16,7% 6,7%

    Legalább 10 éve létező
    Erste Stock Hungary Indexkövető
    Részvény Befektetési Alap 6,10% 12,50% 26,20% 28,30% 13,90% 7,70%

    Legalább 5 éve létező
    Biggeorge 4. Ingatlanfejlesztő
    Ingatlanbefektető Alap 46,60% 80,10% 126,70% 114,10% 25,20% N/A

    OTP Trend Nemzetközi
    Részvény Alap B sorozat 14,70% 9,40% 30,10% 15,00% 20,50% N/A

    OTP Trend Nemzetközi
    Részvény Alap A sorozat 14,30% 8,60% 28,20% 13,30% 18,70% N/A

    Amundi Magyar Indexkövető
    Részvény Alap I sorozat 6,40% 12,10% 25,20% N/A 14,20% N/A

    Allianz Indexkövető Részvény
    Nyilvános Nyíltvégű Alap 6,00% 12,10% 25,30% 28,20% 13,40% N/A

  • headset
    Sajnos a blogmotor átrendezi a space-eket. Ha valaki rendes oszlopokat szeretne látni, pl. copypaste-elje át notepadbe és korrigálja a pozíciókat.
    Vagy el lehet menteni, mint .csv file-t és Excelben egy kicsit átrendezni.
  • ügyvéd

    Én elvi okokból nem teszek pénzt semmibe amihez biztosítónak köze van. Ettől függetlenül nem gondolnám, hogy az Aegonnál lennének a legjobb alapok, bármit is “mutat” az egy éves rangsor. Hosszabb távon a fasorba sincsenek
    maximax.hu/mindenalap/2012-11-17


    Nem kéne szavakat kiragadni a szövegkörnyezetükből. A szöveg arról szólt, hogy olyanok(is) osztanak észt itt akik, életükbe se vállaltak semmiféle kockázatot, illetve még mindezt aprópénzzel is teszik…

  • headset

    “ha online számlát nyitok náluk, az alapoknak nincsenek jegyzési vagy visszaváltási díjai, egyéb költségei?”

    Nincsenek, de 20 alap csak offline vásárolható 1,25-2,5% min. 5000Ft-ért.
    Ezekre az ésszerű minimum összeg 200-400 ezer Ft.

    Tartós Befektetési Számla megszüntetés a hároméves lekötési időszak előtt 5000 Ft. (Ilyen díj máshol általában nincs)

    Online Forint átutalás havi 1 db díjmentes, minden további 1 000 Ft utalásonként
    (Ez jó, ha valaki havonta egyszer kiveszi a megélhetésre szánt pénzt.)

    aegonalapkezelo.hu/szamlavezetesi-kondiciok/

    “maga az Aegon, mint alapkezelő, mennyire ajánlott?”
    Szerintem a kockázat minden számlavezetőnél lecsökkent az MNB-s havi számlaegyenleg ellenőrzés miatt.
    Az alapok belső díjait vagy sikerességét egyesével kell ellenőrizni.

  • headset
    A legnagyobb 1 éves hozamú ONLINE VEHETŐ AEGON alapok DAX-al összehasonlítva:

    Időszakasz 3 hó 6 hó 1 év 3 év/3 5 év/5 10 év/10
    DAX 7,1% 1,8% 21,9% 13,6% 16,7% 6,7%

    Aegon Tempó Allegro 8 Alapokba Fektető Részalap
    3,20% 1,60% 10,80% 4,80% N/A N/A
    AEGON Belföldi Kötvény Befektetési Alap
    3,30% 3,70% 6,40% 4,70% 7,30% 7,60%
    Aegon Tempó Moderato 7 Alapokba Fektető Részalap
    3,10% 1,80% 9,60% 4,60% N/A N/A

    Még ezekkel is lehet gond, mert a hasonmásaik az offline vehető alapok között (1,25-2,5% díj) szerepelnek a kondíciókban.
    De ezek nem.

  • Peti
    @headset: Köszi! És a TBSZ-t ugyanúgy kell elképzelni, mint a PMÁK esetében? Vagy a gyűjtőévet követően itt van lehetőség adómentesen átcsoportosítani más alapokba?
  • headset
    Egy TBSZ-en belül bármikor adhatsz-vehetsz, amíg sem pénzt, sem papírokat nem viszel ki belőle. Ez érvényes az AEGON-ra vagy az államkincstári számlára is. Gyüjtőévben is és később is.

    Persze csak olyan papírt tudsz venni, ami az értékpapír-számlavezetőnél kapható.

    Ez alól van egy kivétel: olyan papír, amit a számlavezető nem tud eladni, de hajlandó “tárolni”. Akkor kiutalja a pénzt oda, ahol kapható és visszatranszferálják a papírt. Ez nem jellemző sem az AEGON-ra, sem az AKK-ra, de pl. a KBC-nél, a Random Capitalnál vagy a banki számlákon előfordulhat.

  • naa
    @ügyvéd: “@naa Már mondtam neked is: NE OSZD AZ ÉSZT”
    OK, rendben, nem osztom többet, minek is, de erre még reagálok, mert sztem nem értetted meg amit írtam. Engem bizony az érdekel, hogy a portfóliómra hogyan hat a devizaárfolyam változása. Ha az egysz. kedvéért van 50% dollár és 50% forint befektetésem, mert én egy “50%USD&50%HUF” képzeletbeli devizában szeretném a vagyonomat növelni és nem csak dollárban vagy csak forintban, akkor ha 20%-ot gyengül USD a HUF-hoz képest, akkor nekem ez nem fáj, mert a HUF befektetésem ugyanannyit erősödött, így a “50%USD&50%HUF” devizában csak az számít, az adott befektetések a saját devizanemükben hogyan teljesítettek. Egy amerikai részvényemnél nem azt nézem, hogy most éppen HUF-ba átszámolva mennyit ér, ez halálra nem izgat, hanem azt, hogy USD-ben hogy áll a papír. Olyan, mintha pl. SDR-ben értékelném a portfóliót, ami egy valutakosár. Észoszt end.
  • ügyvéd

    Nem akarod megérteni amit írtam, elbeszélünk egymás mellett.
    HA maradunk a példádnál, és 50-50% az USD/HUF kitettség, akkor HA a dolláros részét X árfolyamon vetted forintért, akkor bizony X-10% árfolyam esetén 5% kal csökkent az egész portfóliód értéke. Igenis át kell számolni HUF ra az amerikai részvény értékét, ha eredetileg HUF-t váltottál, hogy megvedd.
    Persze ha az amerikai részvényt a dollárban megkeresett bevételedből vetted, akkor igazad van.
    Szerintem ezt rajtad kívűl mindenki belátja.
  • ügyvéd

    Amit leírsz az pusztán önámító szómágia. Pont ugyanolyan, mint amikor az agyhalottak azt magyarázzák, hogy mekkorát “nyertek” a “saját részvény shorttal”.
    Egyszerű belátni. Addig amíg nem kell eladni valamit, tényleg nem számít mennyit ér.
    De ha mondjuk 10 millió FORINTOT befektettem 50-50% arányban USD és HUF eszközökbe, X árfolyamon, és el kell adnom az egészet mondjuk X-10% USD árfolyamnál, akkor persze addig nem realizáltam az árfolyamveszteséget, amíg dollárban marad, de ha kénytelen vagyok átváltani, akkor már csak 9.500.000 forintom lesz…. (Mondjuk 0% volt a hozam a belekötni szándékozók kedvéért, hogy vegytiszta legyen a példa.)

    Szerintem egy óvódás is belátja ezt.

  • naa
    Várj, én a hosszú távú portfólióról beszéltem, azzal úgy gondolkodok, hogy soha nem akarom visszaváltani a dolláromat forintra 🙂 a tőkém mindig meg lesz osztva devizák között és ha majd az örökös átváltja, akkor szomorú leszek, mert nem hallgatott rám.
    Szerintem akkor is így nézném, ha most kezdeném a deviza-megosztást, ill. az “új pénzre”. Bár én olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy vagy devizában “keletkezett”, vagy amit váltottam, azt nagyrészt régebben, a “rebalansz” nyereségekkel korrigálva a mostaninál jobb árfolyam a korrigált “beszálló”, az igaz, h ezért is nem nézem annyira, jól van na… 🙂
    De ettől függetlenül is szerintem hosszú távon, portfólióépítésnél meg kell célozni egy devizaarányt és kb. azt tartani. Ezért 300-nál sem kell “eladni” a dollárt, csak kicsit rebalanszírozni – visszaállítani az arányokat.
    Van még eköré józan p. elméletem tovább cizellálni, deezalényeg.
  • headset
    @ügyvéd

    Szerintem naa stratégiája az árfolyamveszteség csökkentésére még mindig jobb, mint abban bízni, hogy a HUF-ért vehető befektetési alapok mentesek ettől.

    Előzmények.:
    ügyvéd 2017-11-15 at 09:41
    headset 2017-11-15 at 23:27

  • naa
    (folyt) Mi van akkor, ha ki kell venni pénzt? Semmi: pl. ha 3 devizában van a portfólió, akkor a megfelelő arányban kiveszek mindegyikből és átváltom arra a devizára, amiben vennem kell valamit.
    A rebalansz átváltások definíció szerint csak jobb árfolyamon történnek (az erősből váltok vissza a gyengébe ha már annyira erős volt, hogy eltolódtak az arányok), az átváltások kvázi árfolyamváltozás profitrealizálások – csakúgy mint akármilyen portfólió rebalanszírozásnál.
    Advanced usereknek: Mi van akkor, ha nem akarok (vagy tudok) kiszállni bizonyos értékpapírokból, de rebalanszírozni szeretném a devizaarányokat? Vagy pillanatnyilag több jó bef. lehetőséget látok egy devizában mint a többiben? Ezt áthidalni találták ki a… tataam …tőkeáttételes platformokat.
    Ettől függetlenül mindenki csinálja ahogy neki teccik, én igyekszem több devizában kapálózni, mert sose lehet tudni. Sok szerencsét:)
  • Stanlee
    @Bence: ugy ertem, hogy elegedetlen vagyok a “befektetes” eddigi hozamaval. Maguk az ETF-ek egesz jol, kb. 2%-os kulonbseggel lekovetik az indexeket. Persze hosszutavra vannak tartva.
  • ügyvéd
    @Embörök.
    Ne ba…átok már fel az agyam. Vegyünk engem az egyszerűség kedvéért. Háromféle devizában denominált a portfólióm: USD/EUR/HUF. A brókeráj nagyon helyesen mégis napi árfolyamon HUF ban (is) tartja nyilván az értékeket.
    Ha semmi más nem változik egyik napról a másikra, csak mondjuk az USD gyengül akkor bizony ÉN ÚGY LÁTOM, HOGY KEVESEBB A PÉNZEM.
    Uff. befejeztem
  • aktivpassziv
    lehet hogy rosszul értelmezem de innen (befektetesi-alapok.altalanos.info/return.php?t=y5ret) a top 1 vs S&P közül egyértelmű a helyzet:
    ycharts.com/indicators/sandp_500_total_return_annual
    vö: befektetesi-alapok.altalanos.info/fund.php?id=1328

    vagy konkrét S&P ETF bloomberg.com/quote/CSPX:LN
    5 év 124=>248

  • Zsolt
    Sziasztok!

    A következőt találtam Kiemelt Befektetői Információkban::
    OTP Supra: Az év során levont folyó díjak: 2,11% Ez mi? Ez a TER?
    Sikerdíj: az Alap és a Referencia Index napi hozamkülönbözetének 20%-a

    Ez az első pofon!!!!! Napi különbözet, tehát naponta vonják, ha meghaladja a Benchmarkot.Ha kevesebb, nem adnak vissza semmit.

    Na jó gondoltam ez akkor is jó, hisz ezt írja: “Az Alap célja a kockázatmentes hozamot meghaladó megtérülés elérése.Ennek érdekében az Alapkezelő abszolút hozam stratégiát követ, az Alap portfolióját aktívan kezelve”
    Na de mi a benchmark? A ZMAX index. Ez mit jelent? Azt hogy a 3 hónapnál nem hosszabb lejáratú állampapír képezi. Ami a likviditási alapok összetevője. Nulla kockázat, minimális hozam.
    Vicc
    Minek ehhez abszolút hozamú, alap? Szerintem ezzel igazolják a 2,1% elvonást, meg a sikerdíjat.Mert ezt egy sima kötvényalap is tudja 1,3% költséggel.

  • biga
    teszt komment 😀
  • headset

    “Sikerdíj: … Napi különbözet, tehát naponta vonják, ha meghaladja a Benchmarkot.Ha kevesebb, nem adnak vissza semmit.”

    Naponta csak elkülönítik. Ha veszteséges a nap, a megfelelő részt visszakönyvelik. Csak év végén kerül az alapkezelő tulajdonába, a netto nyereség alapján.

    “Na de mi a benchmark? A ZMAX index. Ez mit jelent? Azt hogy a 3 hónapnál nem hosszabb lejáratú állampapír képezi. Ami a likviditási alapok összetevője. Nulla kockázat, minimális hozam.”
    Ez tényleg így van. Lényegében a befektetők csak a nyereség 80%-át kapják. De ez benne van a szerződésben.

    “Minek ehhez abszolút hozamú, alap? Szerintem ezzel igazolják a 2,1% elvonást, meg a sikerdíjat. Mert ezt egy sima kötvényalap is tudja 1,3% költséggel.”
    A hozamkülönbség 80%-át nem tudja. Persze, csak akkor éri meg, ha tényleg jók az alapkezelő befektetési döntései és magasabb a hozam.

    Itt van a kutya elásva. 🙂

  • Indexkövető
    Jack Bogle-től néhány témába vágó okosság:

    youtube.com/watch?v=lJeTZIzsWfk

    Enjoy.

    Egyébként elgondolkodtató, hogy az számos magyar alap költségét miért az MNB oldaláról könnyebb kikeresni, mint az alap leírásából vagy adatlapjából.

  • Indexkövető

    Ha ilyen alapokba teszed a pénzed, elég sok évet kell majd feleslegesen dolgoznod egy jó nyugdíjért…. Kinek van erre ideje és energiája?

  • Zsolt

    Ezt a napi elszámolást hol találom részletesen, mert a kötelező bef.info.-ban csak ennyi szerepel. Ebből én úgy gondoltam, hogy a nyereséges napokon elvonják a nyereség 20%-át. A többi napon pedig nem történik semmi.Viseli az ügyfél a 0, vagy negatív napi hozamot.

    Egy abszolút hozamú alapnál azt furcsállom, hogy olyan eszközt választ benchmarknak, aminek 0 közeli a hozama és kockázata./Ez nem kihívás!/
    Egy hosszabb futamidejű állampapír hozama is felülmúlja a ZMAX hozamát.
    Ez nekem azt jelenti, hogy bár felfele nincs korlát a hozamban, de a sikerdíj már 0% napi eredmény felett jár.

    Más: Gyakran nézem a CIB negyedéves hírlevelét. Minden alapja benne van, részletesen. Kivéve… Na mi nincs? Az alapkezelési díj. TER meg pláne nincs:-)

  • headset

    “Ezt a napi elszámolást hol találom részletesen”

    Az alap tájékoztatójában:
    otpbank.hu/static/otpalapkezelo/download/tajek_Supra_20171026.pdf
    A 44. oldalon a képletekből látszik, hogy év végén a szummában a napi negatív értékek is szerepelnek.

    “…a sikerdíj már 0% napi eredmény felett jár.”
    Hát ez van. Az alapkezelő ennyiért ajánlja fel a szolgáltatást. Kis vigasz, hogy ha kockázatosabb lenne a benchmark, akkor 0 hozamra is kellene sikerdíjat fizetni, ha a benchmark éppen esik.

    “…mi nincs? Az alapkezelési díj.”
    Az alapkezelési díj elvi értéke a tájékoztatóban van. A realizált díj az éves jelentésben.
    Egyébként egyetértek ügyvéddel: a hozam fontos, nem az alapkezelési díj.
    Egy korábbi kommentben összeszedtem a legsikeresebb alapok DAX-hoz viszonyított 5 éven belüli teljesítményét.
    Vagy még korábban azt, hogy hogyan védték ki a egyes alapok a nagy korrekciókat.

  • headset
    alapblog.hu/semmi-sem-benit-ugy-mint-a-valasztek/

    Egy érdekes cikk arról, hogy milyen pszichológiai előnye van, ha ETF-ek (részvények, stb.) helyett befektetési alapot választunk.

    Röviden összefoglalva: ha sok a választási lehetőség, nehezebben döntünk és utólag sem leszünk elégedettek. Bízzuk a döntéseket a velünk azonos érdekeltségű szakemberre.

    Ez is lehet egy szempont.

  • Kiszamolo
    headset, van 1800 ETF és úgy 35 ezer befektetési alap. Tehát akkor miért könnyebb a választás? 🙂

    Ja, hogy válassz egy szolgáltató 15 alapjából, mert az egyszerűbb?

  • V
    > Ja, hogy válassz egy szolgáltató 15 alapjából, mert az egyszerűbb?

    amibol idovel megszuntetik a legrosszabbul teljesito 10-et hogy masik uj 10-et inditsanak, track record tisztara mosva 🙂

  • headset
    2017-11-29 at 11:38
    A számbeli különbség ellenére befektetési alapot választani könnyebb.

    Az ETF-eknél választani kell egy igéretes régiót, országot, szektort. Az sem mindegy, hogy mikor indítjuk a befektetést, egy nagy negatív korrekció előtt vagy után.

    A befektetési alapoknál adja magát a forintért vásárolható. Így a pénzváltás az alap gondja lesz.
    Utána jön az alap típusa: ha a fenti döntést az alapkezelőre bízzuk, akkor kézenfekvő az abszolut hozamú vagy esetleg származtatott.

    És már csak egy mennyiségi döntés marad: melyik alapnak volt a közelmúltban a legmagasabb hozama.
    Ezt lehet cifrázni, de a múltbeli jó hozam mégis igéretesebb, mint a múltbeli rossz hozam.

    Itt (2017-11-16 at 10:16 és 10:20) leírtam, hogyan választanék befektetési alapot.

    Azért kicsit meglepett, hogy a hozzászólásaim ellenére azt gondolod, hogy birka módjára csak egyetlen alapkezelőt látok???