Csináljunk saját inflációs kalkulátort
Megjelent a KSH friss inflációs jelentése. Májusban 2,2%-kal voltak magasabbak az árak, mint egy éve, az élelmiszer 8,4%-kal, a szeszes ital és dohányáru 11,7%-kal nőtt. A gyümölcsök ára is extrém módon nőtt 39%-kal, ez az időjáráson túl a határok lezárásának a számlájára is írható, nehezebben és drágábban került ide a gyümölcs májusban.
A maginfláció még mindig nagyon magas, 4%. (Ebben nem szerepel az üzemanyag és a nem feldolgozott élelmiszerek árváltozásai sem.)
Ami jó hír, hogy úgy tűnik, a forintleértékelődés (még?) nem jelent meg komolyan a májusi adatokban.
Eddig a hivatalos adatok.
A 2,2%-kal az az egyik baj, hogy a benzin árának zuhanása lehúzta az átlagot. Azért zuhant a benzin ára, mert senki nem tankolt, vagyis mindegy hogy mennyi volt a benzin, ha senki nem vett belőle. (Egy vagy két extrém hónap miatt persze nem lehet a statisztikai mintavételt változtatni.)
Fordítva, az élelmiszerek azért drágultak meg ennyire, mert a sertéspestis miatt nagyon drágává lett a sertéshús, 20,7%-ot drágult. De mi van, ha én inkább baromfit eszem (5%) vagy halat (6%), esetleg vegetáriánusként sajtot (3%)? Tudatosan étkezve nem eszem cukrot és cukrosat, így nem érdekel a cukor 15%-os áremelkedése?
A cigaretta és a szeszes ital áremelkedése sem különösebben frusztrál, mégis 10,72%-ban befolyásolja az inflációs kosarat. (Ezek szerint az átlag magyar a bevétele 11%-át költi erre a két tételre? Elég kemény, főleg hogy átlagos érték, tehát aki dohányzik és iszik is, a fizetése komoly részét költi erre, míg aki nem, az semmit.)
Viszont sokat kell autóznom, így az átlagnál jobban érint az üzemanyag. Vagy fordítva, autóm sincs. Gyógyszerre viszont szerencsére egyáltalán nem kell költenem. (Az üzemanyag és a gyógyszer együtt adja az inflációs kosár 17,97%-át.)
A lakbér változása jobban érint, mint azt, aki a saját lakásában lakik, ezért nem 4,955%-os súllyal szerepel a saját kosaramban.
Nem értem, miért nincs egy hivatalos kalkulátor, ahol kiszámolhatnám a saját inflációs kosaramat.
De semmi akadálya, hogy mi, illetve ti, akik tudtok programozni, csináljunk egy saját inflációs kosár kalkulátort.
Ebben a táblázatban meg van adva, mi milyen súllyal van a kosárban és hogyan változott az ára az elmúlt időben. Ez excelben is lekérdezhető.
Ehhez kellene egy okos kérdőív és máris megadható, mennyi a saját inflációs kosaram.
Például: személyautóval rendelkezel? Ha igen, az átlaghoz képest (évi 14.000 kilométer) mennyit használod százalékosan. Ha nincs autó, akkor kiesik az üzemanyag, jármű-alkatrész, járműjavítás, autópálya-díj és egy csomó egyéb tétel.
Vagy minden tételnél megadhatja, hogy érzésre az átlaghoz képest mennyivel többet vagy kevesebbet fogyaszt. (Sertéshús, marhahús, baromfi, hal, színházjegy, iskolai, óvodai étkezés, kávé, tea, alkohol, stb.)
Vagy megadja a saját feljegyzései alapján, hogy mennyit költ élelmiszerre, mennyit lakhatásra, mennyit nyaralásra, mennyit szórakozásra, alkoholra, cigarettára, belföldi és külföldi nyaralásra és ezen belül finomhangolhatja, mire nem költ, vagy mire költ sokkal többet, mint az átlag. Élelmiszerre és bevásárlásra költök X ezer forintot, ezen belül megadhatom egy 0-5-ig skálán, ha akarom, hogy az átlaghoz (3) képest mennyit költök az egyes tételekre.
Esetleg felülbírálhatja a hivatalos adatot, ha az ő lakásbérleti díja nem annyival változott az elmúlt évben, mint a hivatalos adat. (Ez persze csak a nagy tételeknél lehet szempont.)
Valakinek van kedve megcsinálni? 🙂
Közösen kitaláljuk majd, hogy lenne a legjobban használható.
Már régen akarok ebből cikket írni, de ha te megtennéd az adatgyűjtést…. 🙂
Egyébként én itt a Kiszámolón picit feleslegesnek tartom egy ilyen inflációs kalkulátor létrehozását, hiszen ugye – elvileg 😉 – mindenki írja a költéseit, ezért mindenki pontosan tudja, hogy az ő személyes inflációja mennyi.
Online adatbázis kellene, ami adott termékek átlagárát figyeli, és persze 10 év múlva is működik. De a fogyasztási szokások változása miatt azzal sem lehet pontosan lekövetni. Lehet hogy éppen a hirtelen drágulás miatt veszek kevesebbet az adott termékből, és mással helyettesítem.
Egyébként most gondolkoztam hogy kb. 2M értékben elkezdek fizikai aranyat vásárolni. Nem spekulációból, de kis védelem egy esetleges hiperinfláció ellen ami simán bekövetkezhet a következő 30 évben. Igazából azért veszem hogy soha ne keljen eladni.
Ha nyugdíjra, akkor meg pont csak az érdekelne, mennyi élelmiszert és szolgáltatást tudok majd venni a pénzemből 20 év múlva.
Valójában az, hogy a személyes inflációs statisztikád a fogyasztási szokásaid miatt is változik, inkább előny, mint hátrány. Gyakorlati szempontból az a lényeges, hogy az egyéni büdzséd hogyan alakul. Egyéni a szinten a lényeg a költekezés és jövedelem aránya. Ha pedig drasztikus eltéréseket látsz, akkor esetleg utána lehet nézni, hogy miért költöttél pl. élelmiszerre 20%-kal többet.
Pl. a tejszín(, amit tej helyett használok) 2015.02: 693, 2017.02: 749, most 939…
Nagyi titka teljes kiőrlésű búzaliszt (1 kg) 2015.12: 179, 2017: 229, most 269.
Wawel kókuszos tejcsokoládé, hozzáadott cukor nélkül, édesítőszerrel 100 g 2016.03: 529, most 689 Ft
és a többi, amit rendelni szoktam, hasonló. Én viszonylag spéci eset vagyok, mert 160g diétázom, de észrevehetően többért rendelek mostanában, kb. ugyanazt.
Ez 2016-ig megy vissza: ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qsf005i.html
Most gondolj bele, 5 éve egy kis üzlethelyiségnek mennyi volt a havi bérleti díja, és ugyanaz ma mennyi?
Nem csak az albérlet árak ugrottak meg szédületesen!
Miért? Mert a tulajdonosoknak semmi sem elég. De tényleg. Mikor láttál “számolgatni” valakit, akinek több lakása van kiadó? Állandóan!
Már 10 éve megvan neki, passzív jövedelem. Ráadásul ő MEGDOLGOZOTT azért a passzív jövedelemért, sőt, mert neki már 10 éve megvan, “törődik vele”, még TÖBB is jár!
A vállalkozók kénytelenek minél nagyobb részt a bérleti díjra költeni -> minden egyre drágul ÚGY, hogy a vállalkozások elhalnak, mert nincs elég profit.
A másik gond ezzel, hogy a passzív jövedelem, mint egy fekete lyuk, elszívja a forrásokat és növekszik. Majd még többet szív el, anélkül, hogy visszapörgetné a gazdaságba…
Viccet félretéve, itt van néhány alapélelmiszer ár változása 1996-2019 között
ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qsf003a.html
önmagadnak mondasz ellent: a vállalkozások elhalnak (tehát nincs aki béreljen), az ingatlantulajok meg egyre többet kérnek (tehát van aki béreljen)
Sokan akarták már megmagyarázni, hogy miért lenne jobb más rendszer, mint a szabad piac (szabad árazás), de valahogy mindig arra jutottak, hogy le kell gyilkolni pármillió embert és szegénységbe zárni a többit, hogy működjön.
Egyébként az internetes kereskedelem eléggé odavágott az ingatlanoknak (ami egyáltalán nem passzív jövedelem)…
@karl
ez a baj az inflációszámítással, hogy mindenki jobban tudja, hogy hogyan kell… Mármint hogy az ő vásárlói kosara számítson (ráadásul annak is csak egy része, éppen az az élelmiszer, amiről megjegyezte, hogy milyen drága). A héten pl láttam, hogy a karaj 1540!, a csirkemell 1480! volt a hentesnél, szerintem -20%-os infláció (defláció) van…
Azt mondod vesszen a kizsákmányoló tőkésosztály és inkább osszuk szét a zsákmányolt vagyonukat a proletariátus között? Hol húznád meg a határt, ki kerüljön fel a kuláklistára? Már két ingatlantól? Ha esetleg megöröklöm a szüleimtől a lakásukat, akkor inkább államosítsuk és osszuk el “igazságosan”?
Lakas – aki megtakarito volt es ovatos duhaj az jol besz..ta. en is.
Nyugdij – ugyanaz a lemez aki megtakarito volt az igy jart. Ingatlan az egekben, reszvenyek szinten. Kotvenyek nem fizetnek.
Aki mar lakas/reszveny megtakarito poziban ult 2010-2015 elott, na az jol jart. Vagy aki be mert vallalni egy combos hitelt..
Ami szerintem ezt felfelé hajtja, hogy a többség nem a kiadásai minimalizálására, hanem a bevételei maximalizálására törekszik.
Feljön Bp-re dolgozni a drága albérlet ellenére is, mert a matek azt mutatja, hogy több marad. Magamon is tapasztalom: amit meg tudnék magam csinálni sem teszem, mert azt nézem mennyit buknék, ha nem a saját munkámmal foglalkozom.
Sokaknál így jön ki, hogy “nem drága” az amúgy nagyon drága ételrendelés, étterem, autómosó, házhozszállítás, takarítás, albérlet, munkába-kocsikázás…
2020-06-09 at 14:59
ezek a mocskos imperialisták/tőkées
A lakáskiadás-Airbnb azért nem pörgeti a gazdaságot, mert feketén megy.
De míg az előbbit pofonegyszerű (lenne) szabályozni, az utóbbit nem igazán sikerül.
Ezen én is gondolkoztam, egy tökéletes kapitalizmusban minden megtakarított pénz után ugyanannyi adót kéne fizetni?
Ingatlan, részvény, bankbetét után is, mondjuk a tőkéd 0,5%-át?
De mi van, ha valaki műtárgyat vesz?
Szerintem annyira bonyolult (és igazságtalan) az adózás, a legjobb, ha az állam inkább egyre kevesebbet venne el, és kevesebbet is adna.
A legjobb példa az alapvető élelmiszerek kedvezményes ÁFA-ja, amiben pl nincsenek benne az egészséges zöldségek-gyümölcsök, de az amúgy is túlzott lakossági húsfogyasztást 5%-os ÁFA segíti.
lényeg a szabályozás, mederbe terelés – és a szabad piac _valóban_ a legjobb amit kitalálhattunk eddig, de: szabad-e a piac?
A verseny akkor működik, amikor a feltételek is egyenlőek, nem?
Teljesen eltorzult a piac, jelenleg NEM a nagykönyv szerint és NEM logikusan működik semmi. Nem lehet azt mondani már, hogy ez “kapitalizmus” ami a világban folyik, mert már magát a “demand”-ot is azok generálják, akik kielégitik.
Ezt kellene valahogy megzabolázni.
(hja és amúgy most is milliók halnak meg naponta, amig ez nem szűnik meg, addig nem fogadható el érvnek bármilyen rendszer ellen/mellett)
Érdemes várni a lakásvásárlással?
Addig mibe fektessük a pénzt?
A jelenlegi 15Mból nem tudunk lakást venni, PMÁPban gyűjtjük a megtakarításunkat. Jó helyen van?
Kellene még legalább 30M a jelenlegi árakhoz képest. 2felnőtt 4 gyerek -legalább 70nm 3-4szoba,fix békásmegyeri munkahely napi bejárással, és nincs autó+jogosítvány. Csak tömegközlekedés.
A 3.kerület vonzáskörzetében nincs olcsó ingatlan.
Tudom, hogy örülni kellene annak, hogy a lehetséges világok legjobbikában élünk, de ez a totál alternatívanélküliség olyasmi, mint amikor a Nagy Szakértő rámutat a Colusseumra, és azt mondja a császárnak, hogy íme, elértünk a fejlődés csúcsára, és a rabszolgatartó társadalomon kívül nincs semmilyen más működőképes alternatíva.
Elérkeztünk a helikopterpénz időszakába.
Már a magánszállásadôhoz is hozzávágnak 1-8 milliôt önerő se kell, csak költsed, kapsz támogatást elektromos autóra, telephelyfejlesztésre, eszközre, bármire, a 0% os hitel ma megemelt forráskerete se semmi. Tessék vigyétek, már majdnem ingyen van a pénz.
Sztetek ezek után ki fog hozzátok elmenni kifesteni? Elárulom senki, vagy majd fizetsz kétszer annyit mint ma, a lakatosnak, a kőművesnek és így tovább..
Az évtizedek óta fújt, ordanáré nagy lufi végre kidurran a jegybankok erőszakossága ellenére és eljön a korrekció ideje, hatalmasat zuhan a gazdaság, a mesterségesen felpumpáltból a reálisba, ami olyan 40% különbség. Hatalmas vihar, nagy munkanélküliség, gazdasági válság két-három évig.
Gombokért fogsz venni ingatlant.
Másik lehetőség: a teljesen irányt tévesztett jegybankok több ezer milliárd dolláros újabb pénzgyártásai megakadályozzák újra a piac korrekcióját és még alacsonyabbak lesznek a kamatok és még nagyobb az eszközinfláció. A részvények lehetetlenül túlárazottak lesznek, mindenki félni fog tőlük, a kamatok a padlón, jobb híján még több pénz fog ömleni az ingatlanpiacra hosszú éveken át.
Olyan árak lesznek öt év múlva, hogy visszasírod a mostani, már így is túl drága árakat.
Attól függ, melyik fog megvalósulni, mindkettőre nagyjából ugyanakkora esély van.
Remélem segítettem. 🙂
Az szép, hogy a gazdag országok orrvérzésig nyomják a pénzt, de a szegények egyik a másik után hasalnak meg. Ha világgazdasági válság indul Ázsiából és Dél-Amerikából, akkor borul a bili az USÁ-ban is, hiába fognak kapálózni a jegybankok.
Ez tökéletesen így van.
Betelefonálnak a KSH-ba. Mennyi az infláció? – Mennyi legyen? …
2020-06-09 at 18:26
…
Tudom, hogy örülni kellene annak, hogy a lehetséges világok legjobbikában élünk, ”
Ez az optimista hozzáállás. Ez meg a pesszimista:
“a lehetséges világok legjobbikában élünk”
Fővárosi albérlő család:
Ha magadnak kell, lakásra, szerintem vedd meg. Főleg ha van biztos, vagy aránylag biztosnak tűnő, válságálló állásod. Be kéne zuhanjon a tőzsde, meg minden, de olcsó hitellel sokkal rosszabbul nem jársz. Ha meg tényleg innentől nincs soha többé válság, akkor mindent vegyél meg, ami megfogható/megehető/vagy termelőeszköz.
Hát ez az, a döntés a miénk. De ennyire átláthatatlan világban nem könnyű.
Reméljük jól fogunk majd dönteni. 🙂
Egyetértek, megéri gondolkozni, hogy hogy lehetne jobb a helyzet. Jelenleg én azt gondolom, hogy rengeted probléma okozója, hogy az állami beavatkozások okozta problémákat még több állami szabályozással akarjuk meggoldani: lásd pénznyomda, egészségügyi ellátórendszer, megtakarítási piac, oktatás, lakhatás, nyugdíj.
Ha rajtam múlna, akkor az állam lehetőleg minél kevesebbet nyúlna bele, és kommunikáltan, lépésenként vonulna ki olyan piacokról, amiket tönkretett. Erre lehet 50 éves tervet felállítani. Aztán, ha valamilyen piacon valami nagyon nem megy (és nem, a profit nem bűn!), akkor óvatosan belenyúlni, kommunikálva, hogy mikor lesz vége.
Az a baj, hogy a politikusoknál is a kontraszelekció működik, amibe beleteszik a mocskos kis kezüket, ott nem koppan semmi értékes…
Már annyira várom.
Igaz, és már elkezdték, de túl finoman.
Kiszámoló, kérlek, kérlek, írj egy cikket az inflációszámítás *részletes módszertanáról*! Vagy kérj meg egy statisztikust, hogy írja meg neked.
Hátha páran akkor rájönnek, hogy annak, hogy a ksh.hu-n 3.4%-kal drágult a sertéshús, ÉN viszont (úgy érzem, hogy) 9.8%-kal fizetek többet érte, lehet 100 oka, amiből 1 az, hogy a KSH csal és hazudik.
Ha megfelelő időtartamon keresztül jegyzem a termékek egységárát, majd a súlyozásukkal mindent behangolok a saját fogyasztásomra, akkor a végén visszajutok ugyanoda, mintha a kiadásaimat jegyeztem és összegeztem volna ugyanezen idő alatt. Ami egyrészt egyszerűbb, másrészt saját magadnak elsődlegesebb. Én legalábbis mindig előbb megteszem, mint a termék-egységárak követését.
Értelmet abban látnék, ha fogyasztói magatartás alapján csoportokra bontanánk a társadalmat, amit Kiszámoló is sugall. De minél nagyobbak a csoportok, annál pontatlanabb számokat kapunk, viszont minél kisebbek, annál értelmetlenebbé válik a tevékenykedés.
Mit gondoltok?
Egy fő motiváció a kíváncsiság (pld. nekem). Ami racionális ok lehet, az amit már Kiszámoló érintett: a megtakarításaid kockázatfelmérésénél érdemes figyelembevenni mire fogod költeni majd. Ha pld. a FIRE a célod, és szeretnéd felmérni mennyit kell félretenni a nyugdíjas éveidre, akkor érdemesebb az egyéni inflációddal számolni mint a KSH-sal.
Meg az is fontos, hogy lásd a folyamatokat merre tartasz anyagilag. Ha pld. a te egyéni inflációd 6-8%, viszont a munkahelyeden csak évi 3-5% emelést tudsz kiharcolni, akkor évről-évre romlani fog az életszínvonalad. Aztán hogy ezzel tudsz-e mit kezdeni az egy más kérdés, de nem árt ezekkel tisztában lenni.
“Ha pld. a FIRE a célod, és szeretnéd felmérni mennyit kell félretenni a nyugdíjas éveidre, akkor érdemesebb az egyéni inflációddal számolni mint a KSH-sal.
[…]
Ha pld. a te egyéni inflációd 6-8%, viszont a munkahelyeden csak évi 3-5% emelést tudsz kiharcolni, akkor évről-évre romlani fog az életszínvonalad.”
Ez mind kétségtelen. Pártján vagyok az értelmes hosszú távú adatgyűjtéseknek. De ehhez elég a saját kiadásaidat jegyezni, nem a termékek (átlagos) egységárát.
Ami viszont még fontosabb, ha erre használod az eredményül kapott számokat, azzal a múltat vetíted ki a jövőre. Ez legfeljebb jobb híján tűnik értelmesnek nekem. Az elmúlt 20 évben ez és ez a tényező irányította a csirkehús drágulását Kaposváron, a következő 20-ban viszont ezek hatása lényegtelenné válhat a csirkehústermelésre és -kereskedelemre, miközben bejöhet valami teljesen új dolog.
Nem egyenlő vele, de gyakorlati szempontból azzal mérjük. Asszondjahogy:
“Infláció mérésére egy adott időszak elején és végén, egy kiválasztott termékcsoport (fogyasztói kosár) mért árszínvonal hányadosát, vagyis az árindexet használják. Legismertebb árindex a termelői és a fogyasztói. A termékcsoportok különböző feltételek szerint összeállíthatók célcsoport számára.”,
vagy
“A fogyasztóiár-index jelzi az infláció, a „pénzromlás” mértékét.” – forrás: ksh.hu/docs/hun/modsz/modsz36.html
Úgy néz ki, ma nem jött össze az okoskodás. Persze kétségem sincs afelől, hogy te biztosan jobban tudod.
2020-06-09 at 14:16
OFF
A Wavel 299 volt évekig a pennyben, talán tavaly vettem utoljára.
Aztán átszoktam az ázsiacenteres cukorbomba 300gr-os lilatehénre 580-ért és még élek és ki is vagyok szedve eléggé.
Persze, ha te minden kiadásodat gyűjtöd magadnak, akkor teljesen felesleges az egész az biztos 😀
Én viszont ezzel nem szívesen töltök időt. Nálam ez úgy megy, hogy év elején egyszer kiszámolom milyen tételre mennyit szánok (rezsi, bérlet, kaja stb.) havonta. Ebből kijön, hogy mennyit kéne félretenni havonta. (Ha túl kevés jön ki, akkor faragok a költségeken). Minden hónap elején félreteszem azt a pénzt egy külön számlára, a maradékot meg általában elköltöm.
Ha több időt töltenék ezzel, akkor lehetne optimalizálni, de így is félre tudom tenni a bevételem 50%-t ezért nekem ez így jó.
Na ezért lenne nekem érdekes egy ilyen számoló.
A jövőt meg nem nagyon lehet máshogy becsülni csak a múltbeli tapasztalatok alapján. Nyilván ismerni kell ennek a korlátait, ezért kellenek a tartalékok meg a biztonsági tényezők, de ennél jobb módszert még nem találtak ki.
Mar benne vagyunk az uj rendszerben, nem a piac, hanem a jegybankok es a kormanyok iranyitanak. A tiszta szabadpiaci verseny mindig is egy elmeleti kategoria volt, a gyakorlatban max közeliteni lehetett a különbözö monopoliumok, externaliak kezelese, közjavak, közszolgaltatasok, politikai megfontolasok stb miatt. A penznyomda es a “too big to fall” azonban melyen, szerkezeti alapjaiban torzitja el a piaci viszonyokat. Ez mar minden, csak nem szabad kapitalizmus. Skizofren, ertek nelküli vilag, ahol semmi nem az, aminek latszik.
Kicsit kibontva a múlt alapján tervezést: van jobb ötleted?
Mert hidat, utat, gátat is így terveznek. Megnézik mekkora volt a legnagyobb árvíz az elmúlt 100 évben, majd rátesznek mondjuk még egy métert és akkora lesz a gát.
Pénzügyeket sem tudsz máshogy. Annyival lehet szofisztikálni, hogy különböző forgatókönyveket nézel meg és megnézed melyiknél mi lenne az optimális. De a forgatókönyveket is a múlt alapján tervezed (pld. hogy nézhet ki a legrosszabb válság), más alapján nem tudsz.
(Illetve ha igen, akkor oszd meg velünk, mert kíváncsi vagyok!)
Ha nyugdíjra, akkor meg pont csak az érdekelne, mennyi élelmiszert és szolgáltatást tudok majd venni a pénzemből 20 év múlva.”
Kiszámoló, ezt a kérdést én egyszerűbben közelítem meg. Amint munkába állsz, onnantól kezdve vonnak tőled nyugdíjra, és jobb esetben önkéntesen is teszel félre. Emellett spórolsz, és/vagy költesz lakhatásra is. Ha a lakás esetleg összejött útközben, onnantól kezdve esetleg teszel félre a gyerekeid lakhatására is valamennyit, vagy ha nem arra, akkor jobb lakásra, házra, korszerűsítésre. De ha egyik sem, akkor pedig a LEHETŐSÉG, hogy megteheted ezt a pénzedért. A pénz számomra nem fogyasztási statisztika, hanem vásárlási lehetőség. Egyformán számít mindkettő. A csirkefarhát is, meg az ingatlanárak is.
Én nem értek hozzá, de rettentően el voltunk adósodva a vírus előtt is.
Jött a vírus, és ahelyett, hogy összeomlott volna az egész dollár alapú pénzrendszer, még erősödtünk is.
Ha egy válságban valami nem omlik össze, az szerintem is mindig azt jelenti, hogy erősebb a rendszer, mint gondoltuk. Rövid távon pozitívan gondolkodom, hosszú távon meg várok a kijózanító pofonra.