CSOK a lakáspiacon
Komoly vita van abból, érdemben módosította-e a CSOK az ingatlanpiacot, vagy anélkül is felrobbantak volna az árak a kamatcsökkentés és így a befektetési célú ingatlanvásárlások miatt.
Az MNB írt egy rövidke tanulmányt a témáról.
Ebből néhány részlet:
– 2016-ban részben a CSOK, részben az 5%-os ÁFA miatt 2,5-szeresére nőtt a kiváltott építési engedélyek száma az előző évhez képest.
– A CSOK miatt az új 60 négyzetméter feletti (CSOK kompatibilis) lakások aránya megnégyszereződött.
– Bár nem mindenki vette igénybe, a CSOK hitel tette ki az új hitelkihelyezések 16%-át (amely hitelt csak a háromgyerekesek igényelhették), új építésű lakásokra kiadott hiteleknél ez az arány 57%, a számuk elérte a 20 ezer darabot.
– A 2000-ben indított, majd később módosított lakásvásárlási hiteltámogatás 2005-ben érte el a csúcsát, 150 milliárd forinttal (ez csak a kamattámogatás kiadása), de még most is, 14 évvel később is 25 milliárd forintjába kerül az államnak az akkor kiadott kedvezményes hitelek támogatása. Most sem lesz másként a 20 évre felvett hitelek kamattámogatása még 15 év múlva is komoly kiadást fog okozni az államháztartásnak.
– A 10 milliós támogatás kétharmadát az MNB szerint felemésztette a lakásár-emelkedés, ezért további támogatást tart szükségesnek. Egyrészt szerintem több mint a támogatás háromharmadát elvitte az áremelkedés, másrészt ha még több pénzt adnának, annyival még többe kerülnének a lakások, tehát nem értem, miért kellene még több pénzt adni.
További infók a tanulmányról a fenti linken.
Matolcsy és Orbán elévülhetetlen bűne többek közt az ország drasztikus eladósodásának elindítása -2010-ben 8,9%-os időszakos államháztartási hiánnyal adták át az országot-, a lakástámogatási rendszerrel évtizedekre hatalmas hiányt égettek a költségvetésbe. Az “olcsó” -az adózóknak viszont elképesztően drága- hitellel elindították a háztartások eladósodását, illetve az olcsó hitel iránti vágy politikai kielégítése miatt a devizahitelezést nem fogta vissza a politika. A lehetőségekhez képest most is borzalmasan teljesít a rezsim.
1. Adóügyi autómatikus információcsere egyezmény (2016-tól). Ez csak a számlapénzekre vonatkozik az ingatlanokra nem, ezért rengeteg dugipénz vándorolt ingatlanokba még Budapesten is.
2. A válság kezelésére a gazdaságba öntött “helikopterpénz”
3. Csok (+ áfa és egyéb támogatás)
Ez a három hatás kb. egyszerre fog kihülni (2-5 éven belül) párosodva a nagy mennyiségű piacra ömlő ingatlannal (amelyeket most építenek). Plusz a kivándorlás miatt kiürülő ország engem távol tart az ingatlan befektetéstől. Persze nem csak okoskodom igyekszem shortolni is 🙂
“…az új 60 négyzetméteres lakások aránya megnégyszereződött.”
helyesen így szól: “…a 60 négyzetmétert meghaladó épülő lakások száma egy év alatt megnégyszereződött.”
Ami remek ötlet a tanulmányban:
“Javasolt lehet a CSOK-támogatás mértékének differenciálása a már tulajdonolt ingatlanok száma alapján, figyelembe véve, hogy ez befektetési célú lakáskeresletet generálhat.” Hurrá, feltűnt nekik. 😀 Remélhetőleg a júliusi indulás előtt ezt is rendezik.
index.hu/gazdasag/penzbeszel/2019/03/08/nem_eleg_csak_beszelni_a_dragulo_lakhatasi_koltsegekrol/
Hétfői Millásreggeli (35 perc: millasreggeli.hu/podcast/asszonyhitel-es-kamatdontes/ ) elhangzott, hogy a 10 milliós ‘asszonyhitel’ akár gyerek nélkül is jó ajánlat. Tényleg van ráció hitelből pl. állampapírt venni, 1 gyerkőc kamattámogatásával pedig alacsonyan tartva profitálni a lekötésből?
Köszönöm
Napjainkban annyira az építő cégeknek áll a zászló, hogy 20-25%-os önerővel egy laza félmosollyal elengednek ha sorházat akarsz venni. 45-50%-ot elkérnek, s ha nincs ennyi akkor kérd kölcsön ismerősöktől, és zsebszerződéssel visszakapod majd hitelfolyósítás után. (Középosztályt erősíti tovább)
CSOK mellett külföldi vásárlók is komoly hatással vannak a piacra: pl. csak kínaiak, csak 2017ben 40 mrd Ft likviditást öntöttek a bp-i piacra (forrás mindjárt)
Júliustól az egyik változás, hogy már használt lakás vásárlásánál is lehet másik ingatlan a tulajdonunkban, eddig csak újnál lehetett. Szóval támogatott hitellel lehet majd többedik ingatlant vásárolni.
Lassan indulhat a shortolas :)))
Mi az amivel ezt meg tudja gátolni az állam? Nem ismerem a CSOK-os szerződések tartalmát, ezért kérdezem daisy.
az energetikai besorolás kikerülése pedig savanyú hab lett a szottyos tortán.
Népszerű liberális nézet, hogy az állami beavatkozások szinte mindig rosszul sülnek el és az ilyen példák is megmutatják, hogy ez mennyire igaz.
A cikk alapján továbbá kimondhatjuk, hogy a magyarországi (és azon belül kiemelten a budapesti) ingatlanpiaci szárnyalás 5 független tényező együttes hatásaként alakult ki
– alacsony kamat politika (ingatlanbefektetések felértékelődése, plusz ezzel együtt még olcsóbb hitelek is)
– turizmus erőteljes növekedése a válság vége óta
– szabad befektetés az ingatlanpiacra külföldieknek (nekik a hazai árak olcsók)
– erőteljes gazdasági- és bérnövekedés
– végül erre rápakolt még az állam is a CSOK-kal egy nagy lapáttal (300 mrd+önerő).
Nem csodálkozhatunk a végeredményen.
Hát eléggé naiv vagy, eddig az összes lakástámogatást úgy alkották meg, hogy saját maguk, azaz a magas szinten lévő politikusok igénybe tudják venni.
444.hu/2019/03/19/epiteszeti-szenzacio-negy-bangkoki-sikatort-epitenek-fol-budapesten
Amikor az első ilyet láttam teljesen kiakadtam. Felnőtt emberek, és egy ilyet aláírnak. Szerintem szörnyű.
2. A CSOK hitel tette ki új építésű lakásokra kiadott hitelek 57%-át.
Az idézett számokból az következik, hogy a CSOK jobban pörgette a kínálatot, mint a keresletet, márpedig ez alapján a CSOK az árakat nem felhajtotta, hanem csökkentette, a mégis bekövetkezett áremelkedés pedig egyéb tényezőknek tudható be.
Akár hiszed, akár nem, de pl. az én szakmámban sokkal könnyebb vidéken munkát találni, mint Pesten, mert a szakemberek döntő hányada Budapesten él és nem akar vidékre költözni.
Persze tudom azt is, hogy ez ritka kivétel.
A belső migráció igaz, de
– jelentősen csökkenti a természetes fogyás
– másrészt ez nem új jelenség, lényegében a kiegyezés óta folyamatosan nő a főváros lakossága a vidék rovására. Ez a tendencia tehát állandó, azaz magyaráz valamennyit a budapesti árak vidékit folytonosan meghaladó növekedéséből, de azért ez nem több évi 2-3%-nál.
Ráadásul a felköltözők döntően fiatalok, vagyis szerintem a mostani árak mellett inkább a bérleti piacon játszanak jelentősebb szerepet.
Fontos lenne latni, hogy egyszeruen keptelenseg, hogy a hasznalt lakas araknak az elmult evekben tapasztalt novekedesehez a CSOK erdemben hozzajarult volna. Hasznalt lakasra kb 1.5m Ft a CSOK tamogatas (1 gyerek – 600 000, 3 gyerek 2 200 000). Ehhez kepest az elmult evekben 50%-os aremelkedes ment vegbe a lakasarakban. Eleg egyertelmu, hogy ehhez a CSOK-nak csak minimalis hozzajarulasa lehetett. Foleg ugy, hogy csak minden otodik lakasvasarlo vesz igenybe CSOK tamogatast.
A hasznalt lakas tranzakciok egyebkent a kerdesfelveteseben szereplo “lakaspiaci” tranzakciok szamanak nagyjabol 90%-at adjak.
Például lehet, hogy a drágulás elvitte a támogatás több, mint háromharmadát, de támogatás nélkül is jócskán emelkedtek volna az árak. Így végeredményben a támogatottak jól jártak ellentétben azzal a sugalmazott gondolattal, hogy igazából ők sem jártak jól. Önmagában a csok miatti drágulás biztos, hogy nem vitte el a támogatás 3/3-át.
* nem reprezentatív kutatásra alapozott számok
Azt sem lehet tutira kijelenteni, hogy “ha még több pénzt adnának, annyival még többe kerülnének a lakások”.
Van egy csomó hatás amik különböző helyeken (lakás, ház, új, használt, belváros, külváros, kisváros, falu, tanya, agglomeráció…) más – más arányban fejtik ki közvetlenül a hatásukat, közvetve meg minden mindennel összefügg. Egyszerűen lehetetlen pontosan meghatározni, hogy melyik hatás mennyivel járul hozzá, és pl mi lenne most csok nélkül.
“esetükben nem áll fenn olyan tény vagy körülmény, amelynek alapján a közös gyermekvállalás nyilvánvalóan lehetetlennek tekinthető” ?
Mondjuk, eddig is mindent megoldottunk támogatás nélkül, bár azért gondolkodtunk ezen (épp azt a trükközést szerettem volna megtalálni, ami 20 évre Magyarországra láncol minket, amikor megtaláltam ezt…).
De sebaj, lapozzunk.
Szerintem igen, mint ahogy minden part, akiknek nem lehet gyereke( akar ismert meddoseg miatt)
Amugy sokan felreertik. Se a CsOK, se ez nem tud idekotni. Annyi van csak, hogy nem jelentkezhetsz ki papiron magyarorszagrol, illetve az ingatlanodbol.
Szerintem az eu-nak nem lesz szimpi, hogy kizárják a melegeket és pl. a meddö párokat, akik klinika segitségével fognak megtermékenyülni.
Bár rossz poszthoz irtam ezt a bejegyzést, bocsi.
“1. A CSOK miatt a CSOK kompatibilis lakások aránya megnégyszereződött.
2 . A CSOK hitel tette ki új építésű lakásokra kiadott hitelek 57%-át.
Az idézett számokból az következik, hogy a CSOK jobban pörgette a kínálatot, mint a keresletet, márpedig ez alapján a CSOK az árakat nem felhajtotta, hanem csökkentette, a mégis bekövetkezett áremelkedés pedig egyéb tényezőknek tudható be.”
Egyébként én is csak egy oknak tartom a CSOK-ot a sok közül, ami a drágulást előidézte. A féltucatnyihoz, amit már többen leírtak, konkrétan hozzáadnám a mohóságból és/vagy “nem akarok kimaradni” érzésből hajtott befektetési célú keresletet olyanoktól, akiknél a takaró már csak derékig ér, amire sokan látunk példát. Kicsit hasonlóan, mint egy piramisjátéknál.
Jó lenne látni, hogy milyen konkrétumokból vezeted le az állításaidat.
>>” az új építésű lakások drágulása jórészt a CSOK-nak köszönhető”
A CSOK indulása óta összesen 50 000 új lakást adtak el, ezekre 160 milliárd támogatást fizetett ki az állam. Ez lakásonként 3.2 millió Ft támogatást jelent. Tehát ennyivel emelkedett volna átlagban a 70+ nm-es újlakások ára az elmúlt években?
>>” Aki pedig már nem tudja megfizetni, próbál használtat venni. Így azokra megnőtt a kereslet. Tehát a CSOK hajtotta kereslet növekedés okozta a használt lakások árának jelentős emelkedését.”
Még ha azzal is számolunk, hogy a CSOK előtti év 10 000 tranzakciós új lakás piaci keresletét a CSOK teljes mértékben átterelte a használt lakások piacára, ez a 10 000 lakásnyi kereslet a használt lakások piacán csupán a tranzakciók 6%-át adná. Azért nőttek volna jelentősen az árak, mert megjelent 6%-nyi új kereslet?
Lakás (családi ház) tulajdonosként ezt teljesen másképp érzem. 1999-ben vásároltam a jelenlegi ingatlant dunántúli kisvárosban, amire aztán a későbbiekben nem keveset költöttem még. Ha összehasonlitom az ingatlanra költött pénz reálértékét a ház mai értékével, körülbelül ott tartok, hogy jó esetben megőrizte az értékét. Ha visszaszámlálunk néhány évet a CSOK előtti állapotokra, akkor a helyzet itt katasztrofális volt. Nemcsak azért, mert sz@rt se értek az ingatlanok, hanem mert érdeklődő sem volt. Minden 3.-ik 4.-ik házra ki volt irva, hogy eladó, kb. öt évig még felújitást is alig lehetett látni, nemhogy épitkezést.