Komoly vita van abból, érdemben módosította-e a CSOK az ingatlanpiacot, vagy anélkül is felrobbantak volna az árak a kamatcsökkentés és így a befektetési célú ingatlanvásárlások miatt.
Az MNB írt egy rövidke tanulmányt a témáról.
Ebből néhány részlet:
- 2016-ban részben a CSOK, részben az 5%-os ÁFA miatt 2,5-szeresére nőtt a kiváltott építési engedélyek száma az előző évhez képest.
- A CSOK miatt az új 60 négyzetméter feletti (CSOK kompatibilis) lakások aránya megnégyszereződött.
- Bár nem mindenki vette igénybe, a CSOK hitel tette ki az új hitelkihelyezések 16%-át (amely hitelt csak a háromgyerekesek igényelhették), új építésű lakásokra kiadott hiteleknél ez az arány 57%, a számuk elérte a 20 ezer darabot.
- A 2000-ben indított, majd később módosított lakásvásárlási hiteltámogatás 2005-ben érte el a csúcsát, 150 milliárd forinttal (ez csak a kamattámogatás kiadása), de még most is, 14 évvel később is 25 milliárd forintjába kerül az államnak az akkor kiadott kedvezményes hitelek támogatása. Most sem lesz másként a 20 évre felvett hitelek kamattámogatása még 15 év múlva is komoly kiadást fog okozni az államháztartásnak.
- A 10 milliós támogatás kétharmadát az MNB szerint felemésztette a lakásár-emelkedés, ezért további támogatást tart szükségesnek. Egyrészt szerintem több mint a támogatás háromharmadát elvitte az áremelkedés, másrészt ha még több pénzt adnának, annyival még többe kerülnének a lakások, tehát nem értem, miért kellene még több pénzt adni.
További infók a tanulmányról a fenti linken.