Csökkent a prémium állampapír visszaváltásának költsége

Ha idő előtt visszaváltod a hosszabb futamidejű állampapírjaidat, akkor büntetést kell fizetned. (Amit nem így hívnak, hanem forgalmazási jutaléknak, de számodra a lényege ez. )

Ez eddig 2% volt, ezt január 10-től 1%-ra csökkentették a prémium és bónusz állampapíroknál, hogy a lakosságot még inkább a hosszabb távú állampapírok felé terelgessék. Vagyis ennyi pénzed bánja, ha idő előtt szeretnél visszaadni egy prémium vagy bónusz állampapírt. (Itt tudod ellenőrizni, melyiknél mennyit kell fizetned. Ha felhalmozott kamatok nélkül 99%-ért veszik meg, akkor logikusan te 1%-ot buktál a névértékhez képest.)

Ez azt is jelenti, hogy még akkor is megéri hosszabb futamidejű állampapírt venni, ha tudod, hogy hamarabb vissza fogod váltani, mint a lejárat.

Eleve jobban megéri egy infláció plusz 2,75%-os prémium állampapírt venni, ami most két év múlva jár le, mint egy kétéves kincstárjegyet 2,5%-os kamat mellett. Még akkor is 0,5%-kal többet kamatozik, ha továbbra is nulla maradna az infláció.

Azonban most már akkor is jobb választás a négyéves infláció plusz 3,25%-os állampapír, mint a két éves infláció+2,75%-os, ha szinte biztos, hogy visszaváltod két év múlva az állampapírokat, most már 1%-os költség mellett.

(Két év alatt pont 1%-kal kapsz többet a hosszabb papírnál és ott a lehetőséged, hogy tovább tartsd. Ha még a két évet sem tudod megvárni, akkor is jobban jártál a hosszabb papírral, mert többet kamatozott addig is, mint a rövidebb futamidejű.)

Érdemes erre figyelned, ha állampapírba akarsz fektetni, nem biztos, hogy csak a rövidtávúakat érdemes megnézned, hiába 1-2-3 évben gondolkodsz csak. (Persze arra nincs garancia, hogy ezt a visszaváltási költséget ne változtassák meg a következő években a számodra kedvezőtlenül.)

 

Share

62 hozzászólás

  • Feri
    Figyu már srácok! Csak egy gondolat egy nem túlságosan szakértőtől:
    Azt értem, hogy BMÁK-nál minden évben futjuk a kockázatát az előző évi (bázisként szolgáló) és az aktuális évi valós infláció közötti különbségnek. Ez csökkenő inflációs környezetben pozitív irányba hat a reálhozamra, ellenkező esetben negatív irányba. A kimutatott infláció a béka feneke alatti, ezért az alacsony bázis miatt a kalkulált reálhozamra negatív irányú a kockázat.
    DE!
    A BMÁK bázisa nem egy időben egy évre visszafelé mutató “szám”, hanem pontosan az ellenkezője, egy egy évre előre mutató becslés, “… 12 hónapos Diszkont Kincstárjegy aukción kialakult átlaghozamok…”. Itt a bázis elvileg tartalmazza a piac “véleményét” a következő (itt a hangsúly!) 12 hónap inflációs és kamatkörnyezetéről.
    Így a növekvő inflációs környezetben a BMÁK papírok jobbak lehetnek, bár az aktuális hozamok még pont nem ezt mutatják.
  • szocske
    , ez nekem is eszembe jutott, bár a BMÁK – PMÁK között 0,5% a kamatkülönbség a PMÁK javára, ennek ellenére az eltérő bázis meghatározás miatt megeshet, hogy pont a BMÁK fog jobban fizetni a következő években…
  • Endre

    Ezzel így már teljesen egyetértek: “A pmáknál mindig 1 év inflációját kockáztatod, de azt minden évben.”
    Az eredeti hozzászólásodban még nem ez a mondat szerepel. Ha így gondoltad, akkor igazad van; de engem félrevitt a korábbi megfogalmazás: “a pmák-al csak 1 év inflációs kockázatát futod”.
  • laci
    Sziasztok!

    Segítenétek leellenőrizni, hogy jól gondolom-e a PMÁK és BMÁK közötti különbséget?

    PMÁK – mindig az egy évvel korábbi infláció felett fizet kamatprémiumot, akkor is ha az infláció 0 vagy az alatt van
    BMÁK – legutóbbi 4 eredményes, 12 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama felett fizeti a kamatprémiumot

    Jól gondolom, hogy a BMÁK az alapkamattól függ? Ha emelik az alapkamatot, akkor növekszik a kamatbázis?

    Jól gondolom, hogy a BMÁK gyorsabban “reagál” az eseményekre, azért, mert 2 hetente van aukció, míg a PMÁK lassabb reagálású, mivel mindig az előző év inflációs rátája a bázis? Növekvő inflációs környezetben a BMÁK jobban teljesít, mert gyorsabban reagál? Ha tehát arra számítunk, hogy a közeljövőben emelkedni fog az infláció, akkor BMÁK-ot érdemes venni, még akkor is, ha a PMÁK-nál jelenleg alacsonyabb a kamatprémium?
    Köszi

  • Fuff
    OFF
    Mire ideértem, megint lezáródott a poszt az eü kiadások növekedésében 🙁 Egyetlen hozzáfűzni valóm lett volna, aztán vagy kiengeded, vagy nem. Az oké és reális, hogy mindenki az egyéntől várja el, hogy gyűjtsön az eljövendő orvosi kezelésekre, de azért azt is meg kellene vizsgálni, hogy miért is hízik ennyire a nép és hogy miért is vagyunk egyre betegebbek. Azért pl, mert “élelmiszer” címszó alatt szeméttel etetik a népet. Egy jó megoldás lehetne az ilyen “szemétgyártók” megadóztatása és annak az összegnek az eü-be történő csatornázása. Ezért nem tartom rossz ötletnek a neta filozófiáját, csak azt is sikerült olyan igazi magyar-módra kivitelezni. Azon kívül azért azt se felejtsük el, hogy a magyar orvosi mentalitás – tisztelet a kivételnek – kőkeményen évtizedeket van elmaradva az új kutatási eredményektől, nem elég a bajunk, még rontanak is rajtunk – és erre fizetünk, ennek örülünk
  • Ahlan
    Ez év márciusában lesz várható új PMÁK kibocsátása 0,4 % + ?% kamattal.
    A KSH szerint az elmúlt évi infláció 0,4% volt.
    Az utolsó PMÁK a 221/I volt 3,25% kamattal.
    Bizonyosan senkinek nincs varázsgömbje, de mégis érdekelne, hogy az új papírt milyen kamat mellett fogják kibocsátani, emelkedik-e vagy csökkenhet a kamata?
    Jelenleg inkább a most még elérhető 221/I-ből érdemes-e venni, vagy célszerű lenne megvárni az új kötvény kibocsátását – ha már egyszer öt évig benne ülünk.
  • Bence
    Félig OFF:
    Zsiday Viktor legújabb blogbejegyzését mindenki olvassa el! alapblog.hu/hogyan-keress-penzt-a-tozsden/
    Ugyanazt mondja, mint Kiszámoló is már évek óta! Nyomtassátok ki és bekeretezve tegyétek ki ezt a bejegyzést a falra, annyira jó!
  • AKK
    Hátha valaki tudja a választ: kincstárjegy jegyzése esetén mindig van egy jegyzési időszak. Ha kincstárjegyet veszek akkor addig a napig amig meg nem történik a jegyzés, tulajdonképpen kamatot vesztek, mert arra a pár napra nem kapok kamatot?
  • AKK
    Ennek volt egyébként valami történeti előzménye, hogy a féléves és az éves kincstárjegynél miért találták ki a “jegyzést”, míg a sima állampapíroknál vétel van?
    A diszkont kincstárjegynél pl. a diszkont ár történelmileg ahhoz kapcsolódik, hogy így anno jogilag megkerülték a kamatadót. Valaki érti, hogy miért maradtak életben ezek a konstrukciók? Nem lenne egyszerűbb, ha csak egyfajta módozat lenne?
  • attila
    nem jól gondolod !
    nem a jegybanki alapkamattól függ közvetlenül a 12 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama….attól függ hogy a piac mit gondol az elkövetkező 1 év jegybani kamatpolitikáról. ha úgy gondolja hogy esetleg még csökkent a jegybank vagy szinten tart akkor, lehet még az alapkamatnál jóval alacsonyabb átlaghozam is…éppen fordítva lehet inkább, tehát a pmák reagál gyorsabban, mondjuk felmegy az olaj ára 20%-kal és stabilizálódik akkor az infláció is utána megy, tehát ez jelentkezni fog a pmák hozamában, viszont a jegyban csak ezért tuti hogy nem emel, mivel minden apró emelésen ő bukik a legtöbbet. ha tartós turbulencia lenne a pénzpiacokon és ütnék a forintot mondjuk tartósan 325 felett lenne, akkor emelne, addig esélytelen…én úgy látom hogy akkor sem emelnek ha a fed emel, mivel hazai szereplőknél van az államadósság nagy része….
  • sz.krisz
    Alapkamat vs. DKJ-BMÁK ügyben szintén Zsidai: zsiday.hu/blog/alaptalan-kamat

    “Az alapkamat tehát megmarad, de a piaci hozamszintek nem ennek közelében alakulnak, s így az MNB különböző technikákkal gyakorlatilag úgy állítgathatja az alapkamat körül a valódi pénzpiaci hozamokat, ahogyan neki tetszik. “

  • headset
    sz.krisz
    2017-02-01 at 01:15

    “Alapkamat vs. DKJ-BMÁK ügyben”

    A cikk egyáltalán nem vonatkozik ezekre. Arról szól, hogy az állam különböző egyedi hitelezési vagy kölcsönfelvételi konstrukciói miatt a valós kamatszinteket kevésbé határozza meg az alapkamat.

    De a diszkont kincstárjegyek hozama eddig sem az alapkamattól függött, hanem az állam hitel iránti kereslete és a befektetők kinálata szabta meg.

    A cikk ezzel kapcsolatban nem mond semmi újat. Az idézet mondat kicsit félrevezető, mert túl széles körben állít valamit a cikk tartalmához képest.