Derűre ború

Nagyon sokan elkövetik azt a hibát a befektetéseikben, hogy a jelen állapotokat és a közelmúlt eseményeit kivetítik a jövőre és azt várják, hogy minden úgy lesz, ahogy eddig volt.

Ha most alacsony az infláció és csak nagyítóval láthatóak a kamatok, akkor úgy gondolják, ez biztos így is lesz a következő években is.

Rövidtávú események alapján hoznak az emberek közép és hosszútávú döntéseket.

Alacsonyak a banki kamatok immár két éve és nem az infláció, hanem éppen ellenkezőleg, a defláció fenyeget? Vegyünk 10 éves kötvényeket és lakást befektetési célból, mert a beszedhető bérleti díj is több, mint amit a bankban most adnak.

Rengeteg fájdalmas veszteségtől megkímélnék magukat a befektetők, ha egy kicsit tanulmányoznák a történelmet, hogyan változtak meg az örökkévalónak gondolt dolgok egyik pillanatról a másikra.

A példa kedvéért most bemutatom az amerikai gazdaság helyzetét a hatvanas évek végén, majd azt, hogy pár évvel később mi történt ugyanott.

A negyvenes évek elejétől tartott az amerikai gazdaság arany évei (a “Golden Age”, ahogy nevezték.) A gazdaság töretlenül növekedett, a GDP évente átlag 4%-kal bővült, a hatvanas években még ennél is elképesztőbb növekedést láthattunk.

Ehhez hozzájárult az elektronikai termékek és a számítástechnika hatalmas fejlődése és az amerikai cégek világméretű terjeszkedése is.

united-states-gdp-growth

Az Egyesült Államok gazdasági és politikai hegemóniája megkérdőjelezhetetlen volt, a világ összes devizája gyakorlatilag a dollárhoz volt kötve, a dollár pedig az aranyhoz. (Ez volt az úgynevezett bretton woods-i rendszer.)

Az ötvenes-hatvanas években az infláció elenyésző volt, jellemzően évi 1-1,5%, ez csak a hatvanas évek legvégére nőtt 4-5%-ra a vietnami háború miatt.

A munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt, az évtized végére 3,5% alá esett. Csak az nem tudott dolgozni, aki nagyon nem akart.

united-states-unemployment-rate

A háztartások elkölthető átlagos jövedelme egy évtized alatt 50%-kal nőtt, így még nagyobb vásárlóerőt jelentettek az amerikai termékek számára.

Az amerikai tőzsde infláció felett évi 16,7%-ot hozott az ötvenes években és 5,2% infláció feletti reálhozamot termelt a hatvanas években.

Ezeket a számokat látva minden befektető megnyalja mind a tíz ujját. Ilyen erős gazdaságba kell fektetni, amelyik ilyen acélosan és tartósan növekszik, ilyen káprázatos mutatókkal rendelkezik.

Nézzük meg, egy ilyen pozitív jövőkép mellett mi történt az amerikai gazdasággal a következő bő 10 évben és mi lett a befektetéseddel, legyen az kötvény, vagy részvény.

Az amerikai aranykorszak a hatvanas évek végén szinte egy csapásra megszűnt, az Egyesült Államok váratlanul rengeteg kihívással nézett szembe a következő évtizedben.

Az addigi dollárhoz kötött breton woods-i deviza-világrendszer összeomlott, az Egyesült Államokból hatalmas ütemben áradt ki a fizikai arany. Ezért Nixon elnök egy huszáros mozdulattal felmondta az addigi rendszert és megszüntette a dollár aranyra válthatóságát, illetve eloldotta a dollárt az arany árától. Meg is négyszereződött az arany ára a következő négy évben.

A döntés legalább akkora vihart kavart a nemzetközi gazdaságban, mint a svájci jegybanki döntés pár napja. Meg is kapta a “Nixon-sokk” nevet. Ez ágyazott meg a magas amerikai inflációnak a következő években és bevezette az addig ismeretlen árfolyam-kockázatot a világkereskedelemben.

Amíg az Egyesült Államok uralta a világpiacot a negyvenes, ötvenes és hatvanas években, hatalmas konkurenciával találta magát szemben a hetvenes évek elején. Addigra a japán és a német gazdaság kiheverte a második világháború pusztításait és a termékeik elárasztották a világot. Egyre több amerikai vett japán vagy német autót, az elektronikai termékek egyre nagyobb részét sem amerikai cégek állították elő.

Az 1973-as olajembargó és az 1979-es iráni forradalom már csak hab volt a tortán.

A káprázatos hatvanas évek után a hetvenes évek a szinte soha nem látott infláció és a magas munkanélküliség évtizede lett.

1970 és 1981 között mindössze három évben volt 5% alatt az infláció, ellenben négy olyan év is volt, amikor 10% felett volt az éves pénzromlás.

united-states-inflation-cpi1970

A 10-15 éves lejáratú kötvénytulajdonosok hatalmas veszteségeket szenvedtek el az évtized során az elképesztő méretű infláció miatt. Pedig milyen jó ötlet volt 1965-ben megvenni a 15 éves amerikai állampapírt 4%-os hozam mellett, 1,2%-os inflációs környezetben.

1981-ban 16%-os hozam mellett lehetett 10 éves amerikai állampapírt venni. (Ma 2% hozamot fizet ugyanez a papír. Majd 2025-ben kiderül, mekkora ötlet volt megvenni ilyen hozam mellett.)

A munkanélküliség is az egekbe szökött a hetvenes években. Hol volt már a 3,5%-os munkanélküliségi ráta?

united-states-unemployment-rate 1970

Nem akarom tovább szaporítani a szót. Az arany hatvanas évek után egy borzalmas hetvenes évek következtek, rengeteg kihívással, magas inflációval és munkanélküliséggel.

Ennek megfelelően a tőzsde teljesítménye is lehangoló volt.

sp500 1970

Inflációval korrigáltan, figyelembe véve az osztalékokat is, évi -1,4% hozammal, vagyis veszteséggel ajándékozta meg a befektetőket ez az évtized. Nem hogy nem gyarapodott a pénzünk, hanem egyenesen mintegy 15%-kal kevesebbet ért egy évtized múlva, mint a hetvenes évek elején.

Hogy mi a tanulság? Soha ne a jelenből indulj ki, hanem vedd a fáradságot és tanulmányozd a múltat is. Ha nem tanulunk a történelem hibáiból, akkor újra és újra el fogjuk azt követni, a saját kárunkon tanulva meg a leckét.

Egy portfólió akkor van jól felépítve, ha nem a jelen állapotokra reagál, hanem időtállónak bizonyul, hozzon bármit is az előttünk álló évtized.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

59 hozzászólás

  • tgwh
    Tehát most jön az aranykor, el is kezdődött, nálunk nőtt legjobban a gdp meg csökkent legjobban a munkanélküliség 😀
    Valahogy én hülye, mindig röhögök ha meghallom a rádióban 😀
    Ezek után bárki bármit mondd, nem tudnak meggyőzni hogy jobb vagy rosszabb lesz-e a következő tíz év…
  • cco
    A baj a hasonló cikkekkel és befektetési tanácsokkal.

    1) Pár éve olvastam egy gazdasági magazint, melyben hivatásos brókerek, pénzügyi tanácsadók tőzsdéztek virtuális 20 millió forinttal. Kb. 20-an voltak, melyből mindössze kettő tudott pozitívumot felmutatni! Az se volt kiemelkedő. A többiek vesztettek több milliót.

    2) Olvastam a privatbankar tanulmányát, melyet anno PSZÁF kiírt pályázaton készített a devizahitelekről 2006-os:felugyelet.mnb.hu/data/cms1594580/hiteltanulmany.pdf

    Elképesztő marhaságokat hordtak össze (a szimpla adatok összeollózásán túl). Egy szó sem esik országfelárról, SWAP-ról, hatalmas kockázatról. Pont a valós veszélyekről.

    Bocs, de minden tanácsadó, beleértve a portfoliot is, nagyon jól tud adatokat “elemezni” utólag. És táblázatokat gyártani.

    De miért nem tud egyik sem meggazdagodni abban, amit tanácsol? Te sem. Arany, forex, olaj devizaswap stb.

  • cco
    Folyt.:

    Bocs, hogy ezt mondom, és neked ez a biznisz, hogy tanácsokat adsz másoknak. (Nyilván, vannak akiknek kell is.) De ha te vagy bárki olyan jól értene a valódi befektetésekhez, akkor nem tanácsadásból élnél, hanem már hawaiin süttetnéd magad a milliárdjaidból.

    A tőzsde és hasonló befektetések = kamu. Az nyer hatalmasat, aki ellopja másoktól, átveri a többi embert. A brókerek is ezt teszik. Ez az egész virtuális pénzvilág az átverésre épül.

    Sok ember itt is azt hiszi, hogy majd az ő kis 100 ezer forintját, ne adj isten 1 millió forintját megtöbbszörözi a tanácsaiddal. Soha a büdös életben!

    Aki nem ért mások átveréséhez, az maximum inflációkövető állampapírokat vegyen, és ne pazarolja idejét és pénzét tőzsdére és hasonló virtuális marhaságokra.

    Szokták mondani, Aki tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja, aki tanítani se tudja, igazgatja 🙂

  • Kiszamolo
    Látom, semmit nem tudsz se rólam, se arról, amit csinálok.

    Ha ítélkezés előtt informálodnál inkább legalább egy picit, nem írnál rád nézve ennyire ciki dolgokat.

    Látszik, hogy még 20 percet sem töltöttél olvasással az oldalon.

  • cco
    A comment nem szándékosan ellened irányul, a mondanivaló lényegét nem akartad értelmezni

    Tehát:
    – a tőzsde egy kamu abból a szempontból, azok gazdagodnak meg, akik átvernek másokat
    – a brókerek, tanácsadók sosem gazdagodnak meg szimplán befektetésekből
    – ezért a kisembernek nincs is esélye jelentős profitot elérni, jelentős profitot csak átveréssel lehet virtuális világban szerezni
    – Nem láttam még tanácsadót se a portfolionál, se a bankmonitornál, se a privátbankárnál, aki képes lenne meggazdagodni a saját tanácsaiból. Miért nem?
    -Mindannyian utólag elemeznek. Amit lássuk be, pár hónapos gyorstalpalóval és kis angollal bárki meg tud csinálni
    – a privátbankár “tanulmányát” látom nem nézted át. (adathalmazok, valódi tudás nélkül = hozzá nem értés = de utólag ők is okosak!

    Én annak a tanácsadónak hiszek, aki felmutatja saját (akár virtuáls) jelentős éves hozamú portfolióját.

  • Kiszamolo
    Én nem hiszek abban, hogy meg tudnál gazdagodni akár a tőzsdén, akárhol máshol.

    A befektetés és a megtakarítás nem erről szól.

    Ha a világ egyik legjobb tőzsdéje sem bír évi 9,5%-nál többet hozni, akkor teljesen nevetséges ennél többet remélni.

    //kiszamolo.hu/neked-hany-szazalek-hozam-eleg/

    A tanácsadó nem azért kell, hogy megmondja a tutit. Az a jós, nem a tanácsadó.

    //kiszamolo.hu/igy-olvass-gazdasagi-hireket/

    A tanácsadó elmondja, hogyan csináld és hogyan ne.

    Sőt, azt is elmondja, hogy neked kell tanulni, nem úszod meg.

    //kiszamolo.hu/nincs-mese-tanulnod-kell/

  • preocupada
    nagyon érdekes volt ez az áttekintő, hirtelen sok filmélményt is hozzá tudtam kapcsolni az említettekhez…pl. a filmek alapján hogyan éltek és ruházkodtak az emberek amerikában a különböző évtizedekben, és mi volt a követendő ideál.
  • BreakDown
    A tőzsde nem azért van, hogy átverjenek másokat, hanem hogy a cégek tulajdonosainak likviditást biztosítsanak a tulajdonrészük értékesítéséhez. Ugyanígy az árutőzsde likviditást biztosít a termelőnek, hedge lehetőséget a felhasználónak.
    A broker természetesen a kötési díj 10-15%-át kapja, így ellenérdekeltek vagytok, mert neki az a jó, ha naponta veszel, eladsz. Azonban a bróker nem befektetési tanácsadó.
    A pénzügyi tanácsadónál az a legjobb, felteendő kérdés, hogy van-e valamilyen egyéb érdeke annak a terméknek az értékesítésben, amit ajánl. Ha igen, nem szabad hallgatni rá. Ilyen például a privátbankár is, ebben egyetértek cco-val.
    Aki inflációkövető magyar állampapírt vesz és semmi más módon nem diverzifikál, ilyan mértékű kockázatot vállal, amivel nincs is tisztában.
    És hidd el, 1000 lehetőség van, hogy a tőzsdén is pénzt keressél, csak ne hallgass másra és sokat kell vele dolgozni.
  • BreakDown
    Visszatérve a poszt eredeti témájához, nagyon nehéz ma dönteni, mibe fektesd a pénzed. Annyira alacsonyak a kamatok, hogy egy kötvény ETF értéke sokat csökkenhet, ha a kamatok megindulnak felfelé.
    A tőzsde 2009 márciusa óta szárnyal, nagyon nem jó belépési pontnak néz ki a jelenlegi, még ha elindul Európában is a quantitative easing(hogy mondjuk ezt, mennyiségi támogatás, állami felvásárlás?)
    Legjobban talán úgy járhatsz, ha az életkorodnak megfeleő kötvény-részvény portfóliót tartassz fent, időnként kiegyensúlyozod és egyébként nem tőrődsz vele. Ha részvények magas értéke zavar, akkor skálázz be(vegyél havonta a portfólióba, egy éven keresztül is akár). Bár ez csökkenti a hozamot, még kockázatarányost is:
    pressroom.vanguard.com/content/nonindexed/7.23.2012_Dollar-cost_Averaging.pdf
    És vigyázz a jutalékokkal, beépített költségekkel, rejtett aknákkal. Sok hasznot meg tudnak enni..