Devizahitelek: mi lesz most?

Pörögnek az események a devizahiteles fronton. Mivel többen kérdeztétek, hogy véleményem szerint most mi lesz, ezért röviden összefoglalom, mi történt és szerintem mi várható.

Első körben többek szerint hibásan a Kúria úgy döntött, hogy az árfolyamrés utólagosan törvénytelen, ezért az a pénz visszajár. Mivel ezeket a szerződéseket akkori törvények alapján létesítették és azt a Kúria is elismeri, hogy deviza van a devizahitelek mögött, vagyis tényleg át kell váltani valakinek a pénzt, (vagy le kell fedezni devizaswappal) aminek költsége van (még ha nem is 1-2%, amit a bankok számoltak), ezért igen furcsa az indoklás, miszerint bár tényleg volt pénzváltás, akkor se lehessen ennek költsége.

Mintha én kötöttem volna egy magánszerződést számítógép karbantartásra, miszerint havi 10 ezer forint az általánydíj plusz 100 ft/km a kiszállási díj, ha a cég telephelyén kell a karbantartást végrehajtani. Aztán a bíróság utólag 8-10 évvel azt mondja, hogy milyen jogon számítottam fel kilométerdíjat, amikor mehetnék gyalog is és egyébként sem kerülhet nekem 100 forintba egy kilométer. Ha ezt előtte mondta volna, akkor havi 40 ezerért vállalom az üzemeltetést, kilométerdíj nélkül. A bank is azt mondta volna, hogy jó, akkor ingyen váltok, de a kezelési költség évente nem 1%, hanem 1,5%.

Na mindegy, mindenképpen érdekes döntés volt.

A másik döntés az egyoldalú kamatemelések kérdése. Ebben igaza van a bíróságnak, a bankok tényleg (vissza)éltek ezzel az eszközzel, mentségükre legyen mondva, az agyament bankadó miatti veszteségek miatt.

Ez már húzósabb összeg lesz, az is érdekes, lehet-e általánosítani a kérdésben. Ha a bank felsorolta, mikor, milyen indokkal emel kamatot és ettől nem tért el, mindjárt nem jogtalan az emelés. Lesznek itt még perek.

Ez a két döntés már 6-900 milliárd forintjába fáj a bankoknak. De ez még nem a vége.

A kormány ráérzett, hogy újra lehet harcolni, ha már az eddigiekben kudarcot vallott (emlékszünk még az államadósság elleni harcra, ami csúnyán elbukott? Rezsidémon és a csődbe került kéményseprő cégek, szemétszállítók, milliárdos segéllyel kisegített közszolgáltatók?).

Úgyhogy gyorsan bejelentették, hogy a gaz bankok mindenért megfizetnek, sőt még a devizahiteleket is forintosítják.

Sőt, mivel a legtöbb devizahitel esetén már elévülés miatt nem lehetne érvényesíteni a követeléseket még így utólag sem, a kormány szokás szerint fittyet hányva mindenféle jognak, kijelentette, hogy inkább legyen 10 év az elévülés, így, utólag, csak ebben az esetben. A populizmus sokkal fontosabb, mint a jogállam, de ezt már nem először látjuk. (De minden esetben aggasztó a dolog.)

Úgyhogy a végső számla még a fentebb említett összegnél is vastagabb lehet.

A nagy kérdés, mi lesz most a bankokkal és mi lesz a forinttal?

A legtöbb bank az MNB szerint túl fogja élni az újabb csapást, bár azért az halkan megjegyzik, hogy “bár az átlagos tőkeellátottság megfelelő, az aggregált mutató jelentős heterogenitást takar. A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója a stresszpályán is 15 százalék, de van két olyan nagybank, amely gyengébben teljesítene a többinél, esetükben “különösen fontos” a tulajdonos további elkötelezettsége. “

Ez virágnyelven pontosan azt jelenti, amire gondolsz. Ha ennek a két banknak a külföldi tulajdonosai úgy gondolják, hogy most már elég volt a kirablásukból, nem hoznak újabb pénzt Magyarországra, hogy aztán abból újabb különadót, tranzakciós adót vagy visszamenőleges fizetéseket teljesítsenek, akkor itt fogunk állni megfürödve.

Majd okosan nézünk, amikor elfogy az OBA combos kis 80 milliárdocskája (amiből most egy poros kis takszöv csődje elviszi úgy az egy-kétharmadát, legalábbis egy kisebb takszöv csődje ennyivel apasztotta a számlát). Ha majd az államnak kell helyt állnia, mindjárt mókás lesz itt a helyzet. Amikor Írország, Spanyolország, Szlovénia fizetett a bankjai helyett, akkor az addigi 30-40%-os államadósság 100% fölé ugrott. Mi lesz a magyar 84%-os államadósságból hasonló esetben? És a magyar államadósság kamatlábából?

De reméljük a legjobbakat, hátha úgy gondolják a külföldi banktulajdonosok, hogy most már biztos jó lesz a piac és megéri maradni bármi áron is.

A következő kérdés, mi lesz a forinttal, ha tényleg át akarja váltani a kormány az összes devizahitelt forintra? A forint ára piaci alapon működik: ha sokan akarnak forintot venni, erősödik a forint. Ha minden bank eurót, svájci frankot akar venni forintért, bezuhan az ára.

A fő kérdés az, hogy egyszerre akarják forintosítani, vagy valami árfolyamgát-szerű megoldással évekre elnyújtva lesznek átváltva a hitelek. A másik kérdés, hogy vajon az MNB beáldoz-e a devizatartalékából, így nem a piacon okozna túlkeresletet az átváltás kényszere. Harmadrészt mennyivel lesz a mesterséges árfolyam a valóságos alatt?

Persze azt látni kell, hogy az ország nagy szerencséje az itt lévő külföldi cégek, akik exportra termelnek, miközben az import a kereslet hiánya miatt alacsony, ez erős támaszt (állandó keresletet) jelent a devizánknak. Ezért az átváltás egyszeri sokk lesz (ha lesz), hosszú távon én nem várok tartós forintgyengülést (már ha nem lesz olyan bankcsőd ami az államot is érinti.)

Meg aztán itt van a józan ész kérdése is. A kormány most vagdalkozik és osztja az ingyen milliárdokat a bankok zsebéből (már 900-1250 milliárdról szólnak a becslések), de talán felfogják, hogy ha szokás szerint értelmetlenül vágnak bele a dolgok közepébe és megint baltával akarnak műteni szike helyett, akkor csúnya vége lehet a dolognak.

Itt van az államadósság kérdése is: a magyar államadósság bő 40%-a devizában van felvéve és már most is komoly gond a növekvő államadósság (most 84% közelében járunk, a nagy harc elkezdése előtt 2010 végén 80,2% volt és az adósság 13%-át kitevő magánnyugdíjvagyon is bekebelezésre került már a szent cél érdekében). Az Unió éppen most akarja visszaültetni a szégyenpadra az országot, többek között a növekvő államadósság miatt. Márpedig egy 10%-os forintleértékelődés azonnal 4%-kal növelné az államadósságot.

Ezért szerintem még korai bármit is mondani, érdemes megvárni, mi lesz itt szeptemberben. (Akkorra ígéri a kormány a végső döntést.)

Felmerül a kérdés, mi lesz azzal a sokat hangoztatott dologgal, hogy a devizahiteles nem járhat jobban, mint a forinthiteles? Aligha fog megállni a dolog, hiszen a legtöbb devizahiteles már most is jobban járt, mint a forinthiteles.

A másik érdekes kérdés, hogy szép-szép, ha szétosztunk a bankok zsebéből 1,2 billió forintot, de ez mennyiben oldja meg a nemfizető hitelek problémáját, ami majdnem minden ötödik hitelt érint?

Na, ennyi történt eddig szerintem. Várjuk a folytatást.

Share

177 hozzászólás

  • Kiszamolo
    chemist, attól hogy csak “könyvelgetnek”, még negatívba mehet a saját tőkéjük, vagy csak egyszerűen az elvárt szint alá és akkor kötelező bezárni őket, ha a tulajdonosok nem tőkésítik fel őket (újra és újra)
  • Tibor
    tessek, itt van hogy ki lesz a kovetkezo visszamenoleg adoztatott aldozat:
    mandiner.hu/cikk/20140709_444_het_evre_visszamenoleg_megadoztatna_az_utepito_cegeket_a_kormany
  • Tibor
    @chemist: mit szolnal hozza, ha a bankszamlad vegerol vagnank le egy nullat, elvegre az is csak egy szam az eterben ?
  • mage
    @doc

    Az egyik biztos, hogy az erste pár napja már be is jelentették, hogy elkülönítetek 200 milliárdot a magyar és román veszteségek fedezésére. A másik akire az MNB gondolhat szerintem a raiffeisen. Érdemes elolvasni ezt a cikket: nol.hu/gazdasag/serulnek-a-mentesben-1473073

  • LSV
    Én csak egy csendben fizető devizahiteles vagyok, és pénzügyekről nagyjából annyit tudok amit itt olvasok kb 1 éve.
    Miklós erről mi a véleményed?
    “Hol marad például a svájci frank kamatcsökkenése miatt elmaradt jóváírás az adósok felé? A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tájékoztatójában („Milyen kockázatai vannak a devizahitelnek?”) ott áll, hogy „kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is.” A PSZÁF táblázatából olvasható ki: ha nincs forintgyengülés, de például a svájcifrank-alapkamat egy százalékpontot, azaz 2 százalékról 2,02 százalékra nő, az a magyar adós havi törlesztőrészletét hat százalékkal emeli. De figyelem, a frankalapkamat időközben tizedére csökkent, a törlesztőrészleteket azonban a bankok „elfelejtették” csökkenteni.”
  • Steve
    Kedves Miklós!

    Nem értem én ezt a kamatemelésen való rugózást. A példádból kiindulva, elvállalom a számítógép karbantartást 10.000Ft/hó-ért. 20 évre szerződünk, azért mondok neked baráti árat. De benne van a szerződésben, hogy a 10k-t csak 2 évre garantálom, utána változhat az ár.
    Na, 2 év múlva elszaladtak az árak, ellopták a kocsimat, 2 éhes szájjal többet kell etetnem, meg van egy lakáshitelem, amit fizetnem kell, meg nyaralnék is egy kicsit idén, ezért a következő 2 évre már 12.000Ft-ot fogok kérni havonta, mert megtehetem, meg amúgy is, az ügyfeleim 30%-a nem fizette ki a számlát, sőt a számítógépet is én vettem nekik, azt mondták majd kifizetik, de csak játszanak rajta, elvenni tőlük meg nem tudom, mert számítógépelvételi moratorium van érvényben.
    Miért ne lenne jogos, hogy 12k-t kérek? Hisz leszerződtünk.

    Üdv: Egy volt devizahiteles

  • A bankok szomorúságát megértem, de akkor sem lennének jobb helyzetben, ha megpróbálnának kényszer-értékesítéssel a pénzükhöz jutni. Délelőtt láttam egy lefényképezett árverési hirderményt, a banki tartozás 556 ezer CHF, a kikiáltási ár 46 millió forint, mininál-ár 23 millió. Egy 114 m2-es társasházi lakásért még a Tárogató úton sem ad most senki 150 millió forintot, inkább a harmadát.

    Vagyis a bank nagyon csúnya veszteséget fog REALIZÁLNI, és ha a hasonló árverések alapján újraszámolják, hogy a nemteljesítő hitelek után mekkora céltartalékot kell képezniük… az a komoly érvágás, nem a devizahiteles-törvény.

  • István
    Szerintem itt páran félreértik a nagybankok esetleges kivonulását (Erste, Raiffeisen, MKB, bár őket már többen is föl akarták vásárolni), mivel nem arról van szó, hogy egyik napról a másikra bedőlnek, és jönni kell az OBA-nak, (ezek nem olyan gittegyletek, mint a takszövök) hanem miután betelik náluk a pohár, úgy döntenek, szélnek eresztik a betéteseiket.
    Ahogy a CIB is felvásárolta az IEB-t, gondolom itt is jönnek majd a halotti koncon marakodó szereplők, és potom árakért átveszik majd az addigi ügyfélállományt, utána pedig kezdődik egy erős szanálás.
  • – az a helyzet, hogy a bankoknak nem volt kötelező beszállniuk ebbe a játékba. törvénysértő mértékben vállaltak kockázatot, a törlesztés forrásául szolgáló jövedelemmel és jelzáloggal nem kellően fedezett hiteleket folyósítottak. nem is tudom, miért vannak még szabadlábon.
  • Topfly
    Promo921, én nem azt mondom hogy ne fizessen a devizahiteles, de ebben a storyban az állam és a bankok is hibásak. Vannak olyan intézmények, mint az MNB, PSZAF és stb, akik felelősek, hogy a piacon korrekt termékek legyenek! Ha “felelősen” gondolkodsz és forint hitelt veszel fel, akkor is ott van a lehetősége a korlátlan egyoldalú szerződésmódosításnak!

    Ha egy állami kórházban műhiba miatt kártérítést ítélnek meg neked, azt is gyakorlatilag az adófizetők adják neked! Akkor is azt mondanád, hogy nem kérek kártérítést, mert az én felelősségem jó dokit választani!

  • Gyula
    Itt mindegyik fel saras, ahogy azt tobben igen helyesen megemlitettek.
    A VALODI kerdes csak annyi, hogy meg akarjak-e oldani a problemat politikai szinten vagy nem.
    Szerintem nem.
    Arrol eleg sokan nagyvonaluan megfeledkeznek, akik az adosokat ekezik, hogy azert azt a hitelt a bank nagyon felelotlen modon adta oda azoknak az emberekenk is, akiknek nem lett volna szabad.
    Szerintem meg mindig a legjobb megoldas az lenne, hogy most tenyszeruen elszamoltatni a bankokat a kamatemelesekkel kapcsolatban, aztan en a kormany helyeben kotelezove tennem az ingyenes, egyablakos bankvaltast, ugyanugy, mint a mobilszolgaltatoknal.
    Tudom, hogy hitel nelkul erre mar lehetoseg van, de en ezt 100%-ra kiterjesztenem, hiszen pont a hitelek hordozasa a nehezkes, es egy ilyen rendszer erosen csokkentene a bankok hatalmat.
  • HNR
    Emlékeztetőül: A “zemberek” pénze van a bankokban. Ha a csúnya bank nem fizet, akkor a “zemberek” és mindenki más pénze úszik… Az OBA forrása pikk-pakk kimerül és akkor az állam (tehát a “zemberek”) fog helytállni…

    Nem beszélve arról, hogy pl. vállalkozásoknak is van pénze bankban. A “zemberek” munkáltatójának is. Namost a munkáltató nem nagyon fog tudni fizetni se járulékot, se munkabért se semmit ha dől a bank (vagy a takszöv ugye…). Folytassam?

    Tényleg elhiszitek, hogy BÁRKI döntési helyzetben itt 1 lépésnél (de max. 2) bármilyen döntésnél – nem csak “devizahitel károsultak” megmentése – tovább lát vagy gondolkodik?

    Másrészről a mostani jogszabállyal határozatlan időre (sok hónapra) minden 2004.05.01 után “zemberek” és bank közötti kölcsön, lízing etc. végrehajtása megáll, ahol a kamatváltoztatás LEHETŐSÉGE! megvolt. Per nem indítható. Fizetési morál milyen lesz?

  • HNR
    Ezen a “felelőtlenül” adta a hitelt dolgok sírni tudnék… Legközelebb az autógyártó lesz a hibás, mert túl erős autót gyártott és adott el, azért kaptak el gyorshajtásért v. karamboloztál. A késgyártó mert felelőtlenül túl éles kést adott el az átlagembernek, aki előtt az eladáskor nem tárta fel a nagyon éles kés kockázatát és az megvágta magát. A villamosművek, ami nem szólt szerződéskötéskor, hogy belehalhatsz ha megfogod a vezetéket. A villanyboyler gyártója nem szólt, hogy a forró víz forró lesz és megéget. A kutyatenyésztő, hogy a kutya haraphat. Hova vezet ez?
  • Gyula

    Az, hogy a bank kinek ad hitelt, az az o felelossege.
    Ha rosszul meri fel egy ados fizetokepesseget, az a bank kockazata.
    Ha bukik egy ilyen hitel, az a bank vesztesege.
    Erre van a celtartalek, meg a vesztesegleiras.
    Az viszont, hogy siman kiadtak egy 150 000 HUF-os havi torlesztoju hitelt egy olyan adosnak, aki papiron csak egy minimalbert tudott felmutatni, es “becco’-ra” keresett feketen 250 000-et, az nemcsak egyszeruen felelotlenseg, hanem szerintem mar feszegeti a koztorvenyes bunozes hatarait.
    Raadasul, amikor ezek a nyilvanvaloan tul kockazatos hitelek kezdtek osszedolni, akkor nem leirtak oket, hanem a jol fizeto ugyfelekkel fizettettek meg ilyen-olyan urugyekkel az igy keletkezett vesztesegeiket.
  • Kiszamolo
    S vajon az ügyfél nem köztörvényes bűnöző-e, ha szándékosan hazudik, vagy adót csal?

    Hallottam ügyvédtől olyan perről, ahol az volt a tárgy, hogy miért adott a bank neki pénzt, amikor a felperes is tudta, hogy nem tudja visszafizetni. Erre a bank ügyvédje visszakérdezett, hogy ha tudta, hogy nem tudja törleszteni, akkor miért tetszett felvenni?

    Erre csak hápogott a felperes.

    Durva, hogy ilyenek vannak.

  • Gyula

    Elegge nem stimmelnek a peldaid:
    – Egy 20 LE-s autoval is siman meg lehet halni, ezert is van, hogy pl. egyes brutal autokat NEM adnak el akarkinek. Raadasul, pl. a hasznaltauto piacra semekkora hatasa sincs a gyartonak (Lasd Paul Walkert)
    – Milyen egy tul eles kes??? Egyebkent ezt felnottkorara fel tudja merni minden, nem sulyosan ertelmi fogyatekos ember.
    – Tele von ragasztgatva minden veszelyes hely figyelmeztetesekkel. Alapvetoen egy embertol elvarhato, hogy nagykorara azzal tisztaban legyen, milyen hatasa van a halozati feszultsegnek.
    – A bojlerrel ugyanez a helyzet.
    – Aki pedig elad mondjuk egy idegileg genetikusan labilis, tultenyesztett pittbull-t egy kisgyerekes csaladnak ugy, hogy tud a gyerekrol, az igenis hibas, mert neki kell ismernie a kutyajat, es szukseg eseten lebeszelni rola a vevot.
  • Gyula

    Igen, nem szabad hazudni, de egy idoben en is majdnem felvettem hitelt, es tobb bankban is jottek ezzel a dumaval, hogy eleg csak 2 minimalber, a fekete 200 000 melle.
    Kulonbenis, mi van azokkal, akik nem hazudtak, hanem tenyleg megvolt a fekete beveteluk?
    Azoknak egy felelos bank nem adhatott volna hitelt.
  • Gyula

    Vagy, ha ad hitelt, akkor az a sajat kockazata.
    Az avedekezes meg, hogy tudta, hogy nem tudja fizetni, erosen Darwindijas….
  • Tarzaan

    “A másik döntés az egyoldalú kamatemelések kérdése. Ebben igaza van a bíróságnak, a bankok tényleg (vissza)éltek ezzel az eszközzel, mentségükre legyen mondva, az agyament bankadó miatti veszteségek miatt.”

    Ezt nem osztom. Az egyoldalú kamatemelések még a Bajanis időszakban megkezdődtek.

    Egyébként ha elfogadjuk, hogy a deviza alapon kölcsönt felvevők a kedvezőbb kamatokért vállalták be az árfolyamkockázatot, akkor az alkalmazott kamatszintnek végig követnie kellett volna a CHF alapkamatot vagy a CHF Libort.

    Amúgy a bankok olcsón megússzák, ha csak azt kell visszaadniuk (esetleg egy enyhe kamattal) amit jogtalanul beszedtek. Ebben az esetben ne mis panaszkodhatnak.

  • Tarzaan

    ” Amikor Írország, Spanyolország, Szlovénia fizetett a bankjai helyett, akkor az addigi 30-40%-os államadósság 100% fölé ugrott.”

    A deviza alapú hitelállomány – a teljes – itt azért jóval kisebb, és egyetlen cég sem szívesen hagy ott egy már megszerzett piacot.

    A jegybanknak bőven van tartaléka, a kamatlábra meg hatna a devizakockázat mérséklődésének hatása.

    “Harmadrészt mennyivel lesz a mesterséges árfolyam a valóságos alatt?”

    Szvsz olyan arányban kéne átváltani(megosztani a kockázatot), amilyen arányban a deviza alapú portfólióra az adott banknál tényleges SWAP fedezet volt.

  • Tarzaan

    “A kormány most vagdalkozik és osztja az ingyen milliárdokat a bankok zsebéből (már 900-1250 milliárdról szólnak a becslések),”

    ez a helyzet nagyfokú félreértése. Olyan pénzekről beszélünk, amiket a bankok törvénytelenül szedtek be az adósoktól – ergo meglopták őket. Ezt a bankok sosem ismerték el, csak az adósok hosszú jogi küzdelme segítségével mondták ki a bíróságok.

    Ha egy tolvaj több évnyi huzavona után megússza annyival, hogy vissza kell adnia a lopott cuccot, akkor nagyon örülhet.

    Amúgy itt egy 2011-es cikk:
    hvg.hu/gazdasag/20111105_OTP_bankok_devizahitelezes_okai

    Érdemes elolvasni, nagyszerűen leírja, hogy az akkori bankvezetők is tisztában voltak mennyire necces a dolog, csak a rövid távú profitelvárások…

  • Tarzaan

    “Az Unió éppen most akarja visszaültetni a szégyenpadra az országot, többek között a növekvő államadósság miatt. Márpedig egy 10%-os forintleértékelődés azonnal 4%-kal növelné az államadósságot.”

    Az államadósság nem nő, sőt, nagyon szépen átrendeződött a belső szerkezete (nagyobb a hazai finanszírozók aránya, hosszabb az átlagos duration, stb).

    Egy forintleértékelődés egy részt valóban megdobná a devizás adósság értékét, ugyanakkor ezzel párhuzamosan:
    – megnövelné a tartalékokét is, amivel ugye a nettó adósság kb. szinten maradna
    – a forintos adósságot inlálná

  • Tibor
    “a bank nagyon felelotlen modon adta oda azoknak az emberekenk is, akiknek nem lett volna szabad.”

    Ezzel meg az a bajom, hogy helyettem ne dontse el senki, hogy en mennyi hitelt birok felvenni/kifizetni, csak azert mert mas gondoskodasra szorul penzugyekben.

    Az ilyen hozzaallas miatt lesznek olyan szabalyok mint nyugaton, hogy a jovedelem harmadanal nem lehet magasabb a torlesztod. Hiaba birnad, mert mondjuk annyit keresel hogy a harmadabol is vigan megelsz, nem hatja meg oket, ez a szabaly

    En meg pipa vagyok, mert hadd dontsem mar el en mekkora a teherbiro kepessegem, mennyit tudok vallalni, mennyi kell a megelhetesemre, ne masok dontsek el helyettem.
    Megugye az se mindegy hogy pl 200ezer forintbol a delikvens Budapesten akar megelni nagylabon, vagy kis olcso videki varosban. Egyedul el-e belole, vagy tobben… ezeket hol venned figyelembe?
    Nagykoru ember hadd dontson maga.

  • pez
    Ez a sok hiszti a devizahitelesek részéről már kiakasztó.
    Én is megnéztem a hiteleket, elolvastam a mintaszerződést feltettem három kérdést az ügyintézőknek:
    1) Mennyi a devizaváltás költsége?
    2) Mikor, hogyan és milyen indokkal emelhet a bank kamatot?
    3) Lehet-e előtörleszteni a hitelt valamilyen formában?
    A kapott válaszok következtében nem vettem fel devizahitelt. Helyette megnöveltem a megtakarításaimat.
    Most akkor én is hisztizzek, hogy a forintban tartott megtakarításaim értéke 20-25%-kal csökkent átszámolva devizára?
    Kérlek gondolkodj el azon, hogy az én – állam – bank triumvirátusbol csak az én részt tudod befolyásolni. Hiszti helyett tanulj meg átgondolt és felelős döntéseket hozni.
  • Tibor
    Azzal viszont csak egyeterteni lehet, hogy a bankoknak a papiron meglevo jovedelmet lett volna szabad nezni CSAK.
    Ha az ados feketen keres, abbol hadd legyen mar neki hatranya. Majd ha hitelt akar, akkor olyan helyre megy ahol be is jelentik.
  • tip
    “Miért ne lenne jogos, hogy 12k-t kérek? Hisz leszerződtünk.” – a régi árra igen, de az újra nem. Az áremelés akkor OK, ha az ügyfélnek lehetősége van az új ár elfogadása helyett szerződést bontani. Máskülönben ez egy nyilvánvaló csapdahelyzet az ügyfélnek, amennyiben a szolgáltató a harmadik évtől kezdve annyit kér, amennyit nem szégyell.
  • Gyula
    Es ime egy masik darwindij gyanus erveles a masik oldalrol:
    A Kúria döntése kimondta, hogy az árfolyamkockázatot a kedvezőbb kamatért az ügyfélnek kell állni, ebből nem lehet mást levezetni, mint hogy a forintosításnak piaci alapon kell végbemennie. Amennyiben ettől a kormány szeretne eltérni, akkor teljes kompenzációra van szükség a bankszektor esetében.
    A kulcsszo a “kedvezobb kamat”.
  • Doc
    Válaszolok magamnak (meg okoskanak) – idézet a napi.hu-ról
    napi.hu/magyar_gazdasag/devizahiteles_mentes_itt_a_fitch_figyelmeztetese.583630.html

    >> A Fitch Ratings hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az Erste magyarországi érdekeltségének, valamint az Intesa leánybankjának, a CIB-nek az úgynevezett “életképességi” besorolása (VR) – amely az egyes pénzintézetek inherens hitelképességi minőségét méri – máris nagyon alacsony, “b mínusz”, illetve “ccc”, tükrözve e bankok gyenge eszközminőségét és tőkehelyzetét. <<

    Elég jó esélyét látom, hogy erre a kettőre gondolt az MNB is.

  • Teo
    VÁLASSZA KI MINDEN DEVIZA ( VAGY FT) ADÓS, HOGY AZ ALÁBBI RENDELETBŐL MELYIK PONT ALAPJÁN IS SEMMIS A SZERZŐDÉSE.

    18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet
    a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő
    feltételekről

    A Kormány a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV.
    törvény (Ptk.) módosításáról szóló 1997. évi CXLIX. törvény 11. §-ának (4)
    bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
    1. § (1) A fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az
    a szerződési feltétel, amely
    a) a szerződés bármely feltételének értelmezésére a fogyasztóval szerződő
    felet egyoldalúan jogosítja;
    b) kizárólagosan a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel annak
    megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e;
    c) a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a fogyasztóval
    szerződő fél nem teljesíti a szerződést;

  • Poszáta
    És akkor még csendben megkérdezném, hogy a hitelbírálati díjat tulajdonképpen mire is számította fel a bank, ha nem annak a plusz költségnek a fedezetére, hogy elbírálta a kérelmem, beleértve a hitelképességet.
  • cabala
    Ezek elvben jelzálog típusú szerződések, tehát ez elsétálás joga meg kéne illesse a “zemberek”-et, ahogy vágyott szép ámerikai országban van is – és dőlnek be még mindig bankok és néptelenednek el utcák/városok – másrészt viszont hamar újra lehet kezdeni az életet nem minuszról, hanem a nullárúl.
  • HNR
    “Alapvetoen egy embertol elvarhato, hogy nagykorara azzal tisztaban legyen, milyen hatasa van.”

    – annak ha hitelt vesz fel…

  • Szerintem mellékvágány az, hogy ki mekkora jövedelmet vallott be és hogy igazat mondott vagy sem, a Raiffeisen becsületesen bevallotta, hogy őket nem érdekli a jövedelem, nekik az a fontos, hogy kitolják a hiteleket (hozzák a stretched goal-okat, mert ez kell a bónuszhoz) youtube.com/watch?v=OjXl61uKq8c
  • – a kedvezőbb kamat megvolt, árfolyamkockázat megvolt.

    a bankokat megillető teljes kompenzáció – na az egy eléggé külön kérdés.

  • Mettőr
    A bank is azt mondta volna, hogy jó, akkor ingyen váltok, de a kezelési költség évente nem 1%, hanem 1,5%.

    Pontosan ezt kellett volna tennie.Ezért írunk szerződést!
    Azért az furcsa hogy a bank átváltja úgy a pénzt hogy nem folyósítja és nincs a váltásról bizonylat.Te váltásról beszélsz,más bankok meg átszámításról, nyilvántartásról.Valaki nem mond igazat.

  • Mettőr
    Még egy dolog,szimetria elve (törvény írja elő).Ha emelkednek a költségek akkor azt átterheljük az adósra,ha csökken akkor azt már nem. Csak és kizárólag az emelés volt(hiányosan)rögzítve. A csökkentés már nem.
  • Kiszamolo
    Változás volt rögzítve, de mindegy.
  • hungaroborg
    Én szerencsére kimaradtam a hitelből, addig nyújtózkodj ameddig a takaród ér alapon vásároltunk, illetve nem vásároltunk ingatlant. De mondja már el nekem valaki, hogy mit jelent, hogy semmis egy szerződés? Most azt kell alatta érteni, hogy el van engedve a tartozás? Vagy csak ezt szeretnék a devizahitelesek? Vagy valami sablon konstrukció lép életbe a semmisnek való kimondástól, hogy a fenn álló tartozást mondjuk évi 5%-os kamattal forintosítják? Fogalmam sincs, kíváncsi vagyok.
  • szerzett hitel :)
    Én nem voltam felelőtlen és nem vettem fel devizahitelt, mégis fizetek….a feleségemmel együtt járt :), de tudom ez az én bajom! Azért lenne pár dolog ami megfordul a fejemben. Akkoriban minden bank a devizahitelt nyomta, nemigen lehetett mást felvenni, meg amugy is azt monták , hogy ez a legjobb miért fizetnél többet… meg pár szálakékot emelkedhet -mondták a banki szakemberek- amig nem volt ilyen probléma senki sem foglalkozott ezzel a kérdéssel, maximum az aki tanulta! Nem érthet mindenki a pénz ügyekhez, ahogy mondjuk nem érthet mindeki az autóhoz sem! pl ha nem értesz az autóhoz akkor jogos ha átvágnak a szerelőnél? Vagy akkor lennél felelős autótulajdonos , ha kitanulod az autószerelő szakmát? Véleményem az ,hogy a bank is az adós is és az állam is felelős a kialakult helyzetért, fizessen hát mindenki a saját felelősségéért. Az egyoldalú kamatemelés és a többi trükk meg hányinger
  • Zsolt
    Pacta sunt servanda-azaz a szerződéseket teljesíteni kell -Alapvető jogelv.

    Clausula rebus sic stantibus -másik alapvető jogelv
    :192. § [Bírósági szerződésmódosítás]
    (1) Bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését
    követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és
    a) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
    b) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
    c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.
    Na ezen lehet rágódni.

    A jogállamiság megvédhető úgy is, ha a felek leülnek, és megegyeznek.

    A kötelmi jog alapja ugyanis a felek mellérendeltsége, egyenjogúsága, és a törvény kiegészítő jellege.

  • Zsolt
    Az önhiba, ami ugyan nem jelent felróható magatartást, de gondatlanságot igen, fennáll, amikor nem olvasták el a szerződést, és nem értelmezték az ügyfelek..
    Akkor is, ha aláírták anélkül, hogy értették volna.
    Kényelemből, vagy a helyzet nyomásának engedve.
    Tehát felelős az ügyfél a fentiekben. Felelős a bank, mert visszaélt ezzel. Tudta, hogy az ügyfelek nem fognak utánajárni, ezért könnyen kötötte a szerződéseket.
    Ez jóerkölcsbe ütköző, és emiatt eleve semmis a szerződés.

    Hibázott a bank ott is, hogy nem tájékoztatta az ügyfelet, hogy BÁRMEKKORA ÁRFOLYAMVÁLTOZÁS LEHETSÉGES. Nem valószínű, de nem zárható ki.

    Józanul végigondolva persze nem célszerű semmiséggel élni ebben az esetben, ezért finomítottak, és csak részeiben állapították meg a semmisséget.
    Ha mereven ragaszkodunk a joghoz,akkor semmisek a szerződések, a hitel pedig visszafizetendő egyösszegben. Ez sem megvalósítható.

  • expect
    Kicsit hülye kérdés, de ebben a nagy deviza kártérítősdiben mi van akkor ha
    1) az adós elhunyt, s vki megörökölte a hitelt a hagyatékkal együtt
    2) a hitel lezárult, majd az adós elhunyt

    Ilyenkor vmelyik esetben az örökös(ök)nek is visszatérítés?

  • expect
    *jár
  • mtoma73
    Mondjuk nem is lehet csodálkozni azon, hogy ilyen hozzáállás van a bankokhoz ebben a kérdésben is, amikor a fél ország a viszkis rablónak szurkolt anno, nem is gondolva arra, hogy akár a saját bankban tarott pénzét rabolja el éppen a viszkis.
    Csak azt nem értem, hogy 2004-2009 között miért nem perelte be senki a bankokat a devizahitelszerződések miatt, hogy milyen tisztességtelenül váltják a devizát, mert ugye akkor még kamatot nem emeltek?
    Vagy ilyen lassan esett le a dolog?
    Vagy netán még így is nagyon keveset kellett fizetni és nem volt zavaró?
  • jurta

    “Nem érthet mindenki a pénz ügyekhez, ahogy mondjuk nem érthet mindeki az autóhoz sem! pl ha nem értesz az autóhoz akkor jogos ha átvágnak a szerelőnél?”

    Ez annyira gyakori naiv és önközpontú érvelés, hogy külön bejegyzés kéne róla!

    Egyrészt igen, fel kell mérned, egy autószerelési megbízás és egy hitelfelvétel közül melyik mennyire fogja meghatározni az életedet a következő év(tized)ekben, és ehhez mérten kell az adott ügyben megfontoltnak lenned! (Igen, ebbe még az is belefér, hogy az adott döntés több időt igényel, és csak később élvezheted a kölcsönpénz előnyeit, mint egy megjavított autóét!)

    Másrészt mindkét esetben elég (lett volna), ha ÜGYFÉL SZINTEN tájékozott vagy. ÉRTENI HOZZÁ nekik kell, nem neked. De sok adós az ügyfélszintű tájékozottságtól is igen messze volt.

  • kp
    Szerintem a jogállamiság arról szólna, hogy ha valaki aláír egy szerződést az tartsa is be. Ne írja át az állam a feltételeket visszamenőleg. Ne várja az illető, hogy majd valaki a közös ( a többiek) terhére “megmenti”. Akkor sem, ha olyan baromságot irt alá, amit nyilvánvalóan nem lett volna szabad. És legfőképpen NE KÖVETELJE.

    Ez leginkább azért baj, mert még mindig olyan országban élünk, ahol a dolgok következménye nem normative alakul ki, hanem a pillanatnyi szerencsén és érdekérvényesítő képességen múlik. Persze nem csak ebben a témában, szinte mindenben. Hiába a díszletek, mentálisan még a feudalizmus elején (sem) tart ez az ország.

    Külön undorítónak találom, hogy sokan akik pár éve még olvasatlanul és=vagy értetlenül irták alá a hitelszerződéseket hirtelen elkezdenek jogászkodni, meg pénzügyi szakembert játszani. Ha ilyen okosak, tetszettek volna talán nem aláírni !?!?

  • Steve
    : Mindenkinek lehetősége van szerződést bontani, visszafizeti a pénzt meg valami aprót még(1-2%) és elválnak útjaik. Szerződéskötéskor NEM az apróbetűs részben volt a kamatperiodus, elég feltűnően volt jelezve. Azt meg mindenki tudja, hogy a kamatperiodus azt jelenti, hogy x ideig fix a kamat, utána meg változhat, majd ismét egy ideig fix. Nem véletlenül voltak drágábbak azok a hitelek, amik nagyobb kamatperiodussal mentek.
    De hát voltak emberek, akik azon is meglepődtek, hogy a türelmi idős hitelük lejárt türelmi idejük után többet kellett fizetniük, mint a türelmi idős időszakban. Valakivel nem lehet mit kezdeni, nem lehet megvédeni saját magától. Felnőtt ember mind. Ha úgy érzik alkalmatlanok az életre, jelöltessenek ki maguknak gyámot.
    Lehet hogy a bankok etikátlanok voltak, de emelett jogszerűek is, amíg ez a hitelesek 30%-ról nem mondható el.
  • Agent
    Nekem csak az nem tiszta, hogy a két legnagyobb osztrák-német bankot szívatják folyamatosan, miközben a mi GDP növekedésünk, és úgy általában véve a létünk, a német gazdaságtól függ. Ezt a két dolgot nem bírom összerakni. A Mercédesz mondjuk már nem akámiért nem hozta Kecskemétre a második projektjét. Jó egy éve iderepültek a Daimler képviselői, hogy aláíjrák a papirokat a második tenderre. Leszálltak majd közölték, hogy nem megfelelőek a feltétlek, fél óra múlva már repültek vissza, a Szíjjártóék meg ott nézegetek, hogy mi legyen..
  • HNR
    A legnagyobb azért mégiscsak az, hogy a korábbi “hiteltanácsadók” közül volt olyan, aki korábbi ügyfelei között kezdett toborzásba, hogy pereskedjenek a bankokkal szemben. (Persze – nem fogjátok elhinni – nem ingyen, nem puszta jóindulatból.)
  • Zabalint

    Nem önmagában a kamatperiódusokkal volt a gond, hanem azzal, hogy nem volt referencia kamathoz kötve a Ft hitelekkel ellentétben, amelyek jellemzően a jegybanki alapkamathoz vannak kötve. Persze ez elsősorban nem a bankok, hanem a szabályozás sara.

    Ezzel együtt a másik probléma, hogy nem olyan egyszerű átvinni másik bankhoz a hitelt, ha az nagyon egyszerű lenne, akkor nyugodtan lehetne szabadon változtatható periódusonként a kamat, mert akkor úgyis lelépnének az ügyfelek attól a banktól, akinél túl magas, így lenne egy egészséges verseny.