Devizahitelek: mi lesz most?

2014-07-09
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Pörögnek az események a devizahiteles fronton. Mivel többen kérdeztétek, hogy véleményem szerint most mi lesz, ezért röviden összefoglalom, mi történt és szerintem mi várható.

Első körben többek szerint hibásan a Kúria úgy döntött, hogy az árfolyamrés utólagosan törvénytelen, ezért az a pénz visszajár. Mivel ezeket a szerződéseket akkori törvények alapján létesítették és azt a Kúria is elismeri, hogy deviza van a devizahitelek mögött, vagyis tényleg át kell váltani valakinek a pénzt, (vagy le kell fedezni devizaswappal) aminek költsége van (még ha nem is 1-2%, amit a bankok számoltak), ezért igen furcsa az indoklás, miszerint bár tényleg volt pénzváltás, akkor se lehessen ennek költsége.

Mintha én kötöttem volna egy magánszerződést számítógép karbantartásra, miszerint havi 10 ezer forint az általánydíj plusz 100 ft/km a kiszállási díj, ha a cég telephelyén kell a karbantartást végrehajtani. Aztán a bíróság utólag 8-10 évvel azt mondja, hogy milyen jogon számítottam fel kilométerdíjat, amikor mehetnék gyalog is és egyébként sem kerülhet nekem 100 forintba egy kilométer. Ha ezt előtte mondta volna, akkor havi 40 ezerért vállalom az üzemeltetést, kilométerdíj nélkül. A bank is azt mondta volna, hogy jó, akkor ingyen váltok, de a kezelési költség évente nem 1%, hanem 1,5%.

Na mindegy, mindenképpen érdekes döntés volt.

A másik döntés az egyoldalú kamatemelések kérdése. Ebben igaza van a bíróságnak, a bankok tényleg (vissza)éltek ezzel az eszközzel, mentségükre legyen mondva, az agyament bankadó miatti veszteségek miatt.

Ez már húzósabb összeg lesz, az is érdekes, lehet-e általánosítani a kérdésben. Ha a bank felsorolta, mikor, milyen indokkal emel kamatot és ettől nem tért el, mindjárt nem jogtalan az emelés. Lesznek itt még perek.

Ez a két döntés már 6-900 milliárd forintjába fáj a bankoknak. De ez még nem a vége.

A kormány ráérzett, hogy újra lehet harcolni, ha már az eddigiekben kudarcot vallott (emlékszünk még az államadósság elleni harcra, ami csúnyán elbukott? Rezsidémon és a csődbe került kéményseprő cégek, szemétszállítók, milliárdos segéllyel kisegített közszolgáltatók?).

Úgyhogy gyorsan bejelentették, hogy a gaz bankok mindenért megfizetnek, sőt még a devizahiteleket is forintosítják.

Sőt, mivel a legtöbb devizahitel esetén már elévülés miatt nem lehetne érvényesíteni a követeléseket még így utólag sem, a kormány szokás szerint fittyet hányva mindenféle jognak, kijelentette, hogy inkább legyen 10 év az elévülés, így, utólag, csak ebben az esetben. A populizmus sokkal fontosabb, mint a jogállam, de ezt már nem először látjuk. (De minden esetben aggasztó a dolog.)

Úgyhogy a végső számla még a fentebb említett összegnél is vastagabb lehet.

A nagy kérdés, mi lesz most a bankokkal és mi lesz a forinttal?

A legtöbb bank az MNB szerint túl fogja élni az újabb csapást, bár azért az halkan megjegyzik, hogy "bár az átlagos tőkeellátottság megfelelő, az aggregált mutató jelentős heterogenitást takar. A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója a stresszpályán is 15 százalék, de van két olyan nagybank, amely gyengébben teljesítene a többinél, esetükben "különösen fontos" a tulajdonos további elkötelezettsége. "

Ez virágnyelven pontosan azt jelenti, amire gondolsz. Ha ennek a két banknak a külföldi tulajdonosai úgy gondolják, hogy most már elég volt a kirablásukból, nem hoznak újabb pénzt Magyarországra, hogy aztán abból újabb különadót, tranzakciós adót vagy visszamenőleges fizetéseket teljesítsenek, akkor itt fogunk állni megfürödve.

Majd okosan nézünk, amikor elfogy az OBA combos kis 80 milliárdocskája (amiből most egy poros kis takszöv csődje elviszi úgy az egy-kétharmadát, legalábbis egy kisebb takszöv csődje ennyivel apasztotta a számlát). Ha majd az államnak kell helyt állnia, mindjárt mókás lesz itt a helyzet. Amikor Írország, Spanyolország, Szlovénia fizetett a bankjai helyett, akkor az addigi 30-40%-os államadósság 100% fölé ugrott. Mi lesz a magyar 84%-os államadósságból hasonló esetben? És a magyar államadósság kamatlábából?

De reméljük a legjobbakat, hátha úgy gondolják a külföldi banktulajdonosok, hogy most már biztos jó lesz a piac és megéri maradni bármi áron is.

A következő kérdés, mi lesz a forinttal, ha tényleg át akarja váltani a kormány az összes devizahitelt forintra? A forint ára piaci alapon működik: ha sokan akarnak forintot venni, erősödik a forint. Ha minden bank eurót, svájci frankot akar venni forintért, bezuhan az ára.

A fő kérdés az, hogy egyszerre akarják forintosítani, vagy valami árfolyamgát-szerű megoldással évekre elnyújtva lesznek átváltva a hitelek. A másik kérdés, hogy vajon az MNB beáldoz-e a devizatartalékából, így nem a piacon okozna túlkeresletet az átváltás kényszere. Harmadrészt mennyivel lesz a mesterséges árfolyam a valóságos alatt?

Persze azt látni kell, hogy az ország nagy szerencséje az itt lévő külföldi cégek, akik exportra termelnek, miközben az import a kereslet hiánya miatt alacsony, ez erős támaszt (állandó keresletet) jelent a devizánknak. Ezért az átváltás egyszeri sokk lesz (ha lesz), hosszú távon én nem várok tartós forintgyengülést (már ha nem lesz olyan bankcsőd ami az államot is érinti.)

Meg aztán itt van a józan ész kérdése is. A kormány most vagdalkozik és osztja az ingyen milliárdokat a bankok zsebéből (már 900-1250 milliárdról szólnak a becslések), de talán felfogják, hogy ha szokás szerint értelmetlenül vágnak bele a dolgok közepébe és megint baltával akarnak műteni szike helyett, akkor csúnya vége lehet a dolognak.

Itt van az államadósság kérdése is: a magyar államadósság bő 40%-a devizában van felvéve és már most is komoly gond a növekvő államadósság (most 84% közelében járunk, a nagy harc elkezdése előtt 2010 végén 80,2% volt és az adósság 13%-át kitevő magánnyugdíjvagyon is bekebelezésre került már a szent cél érdekében). Az Unió éppen most akarja visszaültetni a szégyenpadra az országot, többek között a növekvő államadósság miatt. Márpedig egy 10%-os forintleértékelődés azonnal 4%-kal növelné az államadósságot.

Ezért szerintem még korai bármit is mondani, érdemes megvárni, mi lesz itt szeptemberben. (Akkorra ígéri a kormány a végső döntést.)

Felmerül a kérdés, mi lesz azzal a sokat hangoztatott dologgal, hogy a devizahiteles nem járhat jobban, mint a forinthiteles? Aligha fog megállni a dolog, hiszen a legtöbb devizahiteles már most is jobban járt, mint a forinthiteles.

A másik érdekes kérdés, hogy szép-szép, ha szétosztunk a bankok zsebéből 1,2 billió forintot, de ez mennyiben oldja meg a nemfizető hitelek problémáját, ami majdnem minden ötödik hitelt érint?

Na, ennyi történt eddig szerintem. Várjuk a folytatást.

Previous Post
Napi 07.07

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram