Új állampapírok jönnek
Szeptember 29-étől újra lesz Bónusz Állampapír, ami az egyéves diszkontkincstárjegyhez képest ad valamennyi, egyelőre ismeretlen mértékű bónuszt, illetve az Államkincstár megújítja a Prémium Állampapír konstrukcióját is, jelentsen ez bármit is. Ennyi volt a mai sajtóközleményben, azt tudtuk csak meg, hogy hamarosan okosabbak leszünk.
Szintén két fontos mai hír: Az egyik, hogy 0,75%-ra nőtt az euró alapkamata, ami még mindig nevetségesen alacsony a 9,1% körüli inflációhoz képest, de végre vége a negatív kamat időszakának.
A másik hír, hogy amint az várható volt, tovább nőtt a magyar infláció, 15,6%-ra, de az ennél többet mondó maginfláció már 19%-on áll, a harmonizált fogyasztói árindex (amiben például már szerepel az is, hogy a külföldiek teljes áron tankolnak), 18,6%-ra hízott. Az élelmiszerek drágulása 30,9% volt. További áremelkedést várnak az őszi hónapokra.
De hogy valami jót is mondjak, az euró benézett ma 400 forint alá. (A most februári 355 forint és a 2020-as 337 forint és a 2018-as 307 forint után már ennek is tudni kell örülni.) Igaz, a júliusi külkereskedelmi mérleg pedig mínusz 1,1 milliárd euró lett, ennyire rossz még soha nem volt. Ennek legfőbb oka az elszállt energiaárak.
Töltsd fel a spájzod értelmes, hosszú lejáratú dolgokkal.
Enni, takarítani, mosdani jövőre is fogsz (ha nem akkor már rég rossz), de most x forintból valószínűleg sokkal többet kihozol, mint jövőre x + állampapír hozama forintból.
EUR/USD/CHF se egy rossz irány, a 400 nagyon nem biztos, hogy az alja.
Ekkora összegben másban ne gondolkodj, gondolom 30% elvesztése egyik napról a másikra nem férne bele azzal a tudattal se, hogy 10 év múlva visszahozza.
köszi
Nincs akkora összeg hogy tanácsadásra legyen szükség de szeretnék tanulni erről. Az Akadémia meg hasonló tartalmakon túl vagyok többször is.
Köszönöm
Gondolod, a spamszűrő sem nézi spamnek az ilyen hozzászólásokat?
Értem én, hogy szerinted te másokat bármikor le ku×va anyázhatsz, mert így szocializáltak (illetve éppen hogy nem szocializáltak), de attól ez még nem helyes.
Tanulj meg viselkedni, ennyi az egész.
Nézz magadba és változtass, amíg nem késő.
Legközelebb szimplán csak kérj bocsánatot, nem fog tőle összetörni az egót. Vagy ha de, már az is haladás a gyógyulás felé.
Ha túl lennél az Akademian, tudnád, hogy vehetsz egyedi részvényt vagy ETF-et magasabb hozammal.
Azt is tudnád, hogy TBSZ-re érdemes venned többfélét vagy több pénznemben.
Egyedül brokert kell választanod.
Random Capital a legolcsóbb. Bp 5.ker.
Részvényt venni egy 12 éves is tud, de évente 1x osztalékot fizet, amit vissza kell forgatnod. Pofon egyszerű.
Ha ETF-et veszel, akkor erdemes magyar Bux etf-el kezdeni. Ha külföldit, akkor pedig írj nekem egy mailt az usespanner@gmail.com-ra, és elmagyatazom, mert erre nem elég itt a hely. De az se bonyolult.
A lényeg, hogy el kell kezdeni.
Esélyes hogy rontanak:
” Míg az ÁKK egyik kimondott célja a korábbi alacsony hozamkörnyezetben az adósság
átlagos hátralevő futamidejének hosszítása volt, ezzel szemben a jelenlegi magas hozamok mellett inkább
az adósság portfolió átárazódásának lassítása az elsődleges preferencia”
lásd ÁKK sajtóközlemény. szeptember 8.
T neven írogatott egy okostojás, aki mindenkit lebarmozott és leugatott, nekem azt írta, hogy köcsög gyökér vagyok, erre kiosztottam, hogy ő meg egy primítiv bunkó és kinek képzeli magát, hogy így mer beszélni az emberekkel.
Erre írt 50 hozzászólást, amit egy mozdulattal kukáztam, csoportos törléssel.
Most régi hozzászólásokat másolt be, de arra nem gondol a nagyon buta, hogy van IP cím is, amit én látok.
Iszonyat munkát rak bele, válaszolgat a capchta kérdésre.
Egyre inkább úgy gondolom, hogy komoly segítségre lenne szüksége.
Off topic, de már többször meg akartam kérdezni (és mindenhova off topic lenne). Alul az szerepel “…támogatni a munkánkat.” Ki a többes szám? 🙂
Hát én meg a Zasszony, ki más? 🙂
Azt hittem, hogy az államadósság-kezelés a céljuk/feladatuk, de rendesek, hogy már a lakossági megtakarításokra is összpontosítanak.
Érdekes lesz látni, hogy a számlák (nem) befizetése után mennyi pénzzel tudja finanszírozni a lakosság a hiányt. Külföldiek nem akarják majd megvenni, hazaiak pedig nem tudják?
Zsiday a minap arról beszélt, hogy ilyen kamatok mellett érdemesebb forintban megtakarítani, mert még forintgyengüléssel is esélyesen jobban lehet kijönni belőle: youtu.be/CMtaP6U9POU?t=843
Az a része többé-kevésbé nekem is, ami nem ingatlanban. Nem örülök neki, de ha reálisan nézem, hozam/kockázat arányban nem tudok jobbat.
Diverzifikálni elkezdtem a KBC-nél részvényt, ETF-et csipegetni. De nem utalok oda többet, mert megvette a K&H, és elszálltak a díjak.
Ugyanígy jártam a Random Capitallal is.
Most félve nézegetem a captradert… 🙂
na hát ez az amit látni kellene, hogy mi fog történni? Ki mire gondol?
Ha legalább 3, de inkább 5 évig nem nyúlsz hozzá, akkor talán érdemes TBSZ-re tenni, tehát KBC vagy Erste. Egyik sem olcsó, de ha HUF-ért veszel SP500-at (attól, hogy HUF, még USD-ben követi az amcsi cégek árfolyamát), akkor nem vészesek a díjak. Az Erste körül van most egy kis felbolydulás, nézd meg az új kondíciós listáját. A KBC-n csak 20.000 EUR-ig van BEVA védelem, Erstén 80.000-ig.
A másik lehetőség, ha nem szeretnél TBSZ-t, akkor talán IBKR, ahol tobb instrumentumot is elérsz és elég olcsók a díjak.
Vagy nézel valami külföldi brókert TBSZ nélkül persze…
Gondolom nagyon sokan írnak hogy milyen témában írjál cikket, én is ajánlok egyet: a 70-es évek két nagy olajár robbanását összehasonlítani a mai energiaár emelkedéssel ill. az akkori Béke táborra gyakorolt hatását ami a kereskedelmi cserearányok drasztikus romlását idézte elő kis hazánkba.
További hasonló remek cikkeket!
A közvetlen cégekbe való befektetéseket manapság már kerülöm. Bár baromi jól hangzik, hogy mennyit lehetett(!) kaszálni egy-egy tech cégen mint pl a Tesla vagy Amazon, arról a vonatról már rég lekéstek az emberek és amúgy is nagyon nagyon risky-nek találom az ilyet, hogy egy cégben annyira megbízz, hogy rengeteg pénzt költesz részvényeikre.
Nyilván veszélyesen élek, és egy külföldön jegyzett online brokeren keresztül fektetek be mint egy hozzá nem értő! : -)
Emelkedő inflációs környezetben a rövid kötvények a nyerőek. A infláció állandósulását követően viszont várhatóan az inflációhoz kötött kamatozású kötvények hozama verni fogja a rövid kötvényekét, legalábbis a mostanság divatos negatív reálkamatok világában.
A PMÁP kamatelőnye talán 1-2 év múlva jut érvényre, az ennél korábban lejáró PMÁP-ok esetén érdemes elgondolkodni a váltáson.
Azt viszont alaposan meg kell fontolni, hogy most egy hosszú lejáratú PMÁP-ot válasszunk annak jövőbeli kamatelőnye miatt, vagy inkább rövid távra DKJ-t. Most a DKJ a nyerő, de könnyen lehet, hogy később már csak a mostaninál kedvezőtlenebb kondíciók mellett lehet PMÁP-hoz jutni. A döntés erősen függ attól is, hogy tovább emelkedő, vagy inkább állandósuló mértékű (esetleg csökkenő) inflációra számítunk-e.
“Vajon most érdemes venni a régi PMÀP-ból, vagy vàrjam meg a megújultat? Ronthatnak a feltételeken a jelenlegi körülmények között?”
Az eurós PEMÁP-ot egy éve még 1.5% kamatprémiummal adták, jelenleg már csak 0.25%-kal. Nem zárható ki, hogy a forintos kötvények kondíciói is hasonló irányban változnak.
(Személy szerint én jövő év elejére vártam a kamatprémium csökkentését. De nem zárnám ki, hogy még szeptemberben bevezetnek egy alacsonyabb kamatprémiumú, viszont magasabb kamatbázissal (frissebb inflációs bázisról) induló kötvényt. Így a magasabb nominális kamat miatt annak ellenére is népszerű lehet, hogy a középtávú kondíciói rosszabbak lesznek. De ez csak tipp. )
Latom, szeretsz veszelyesen elni 🙂 En nem bizom a magyar tozsdeben. Kicsi, belterjes, ner cegekkel tele. Kosz, de nem.
“Sziasutok. Van valakinek értelmes magyarázata arra hogy ilyen hírek mellett hogyan tud erősödni a forint?”
A gázár csökkenése, ha egymás mellé teszel egy eur-huf és egy ttf tőzsdei gázár grafikon nagyon szépen látszik hogy együtt mozog a kettő. Persze nyilván nem csak ez az oka, de ez befolyásolja most legjobban a külker mérleget. Szerintem ha lenne eu-s megállapodás akkor is ugyanúgy együtt mozogna a kettő, de mondjuk a 390-420 helyett a 350-380-as sávban.
Még csak részben vagyok érintett (van számottevő megtakarításom, de még dolgozok).
Igaziból olyan hatalmas különbséget nem jelent a jelen helyzet.
1. Ha hosszú távon is megmarad a jelentős inflációs különbség (magyarország vs. nyugat), akkor a forint további leértékelődése elkerülhetetlen. Ha dollárban/euróban van a megtakarítás (márpedig a tőzsdén abban van), akkor ez nagyjából fedezi az inflációt.
2. A ‘normális’ fire mozgalom elég konzervatív tartalékokkal tervez, pont a jelenlegihez hasonló gazdasági kilengések miatt.
3. A tőzsde sok jó év után most normalizálódik. Ezzel semmi gond nincs, tisztul a piac, talán pár zombicég is bedől.
Igaziból hosszú távú tőzsdei befektetéseknél a jelenlegi kilengések lényegtelenek. Eddig is vége lett minden válságnak, ez sem tart örökké.
Bux etf meg az a Random Capital, ami már nincs is…. Kíváncsi lennék a többi tanácsodra is.
Ha rendszeresen, havi kis összegű megtakarítást szeretnék tőzsdére vinni, mert hosszútávra kell csak (pl. 50k huf nyugdíjra) és ebből vennék részvényeket, diverzifikáltan mondjuk az RC-nél, akkor lehet-e olyat, hogy kinézek két ETF-et meg egy cég részvényét és tört részt veszek belőlük? Mert pl SP500-as ETFnél 1 részvény sokszor többe kerül, mint amit szeretnék berakni a tőzsdére havi szinten és akkor még csak nem is diverzifikáltam.
Ezt hogy szokták megugrani a kisbefektetők? Várnak félévet és 6*50k-t raknak be egyszerre és akkor már tudnak venni 1-1db kinézett részvényt?
Köszi szépen!
Hasonló összeget (évi 500k) kezdtem el idén nyesz-be rakni részben az eddigi önkéntes nyugdíjpénztár helyett. Idén betoltam egyben az 500k-t nyáron. Jövőre is 1-2 részletben vagy esetleg 3-4-ben fogom jobban nincs értelme aprózni a költségek miatt. Nekem 4 felé van osztva a portfólió és inkább nem ragaszkodom a 25-25%-os arányok folyamatos pontos tartásához. Eleve az SP500 etf-ből már 1 db is drágább a bét-en, mint az 500k 25%-a.
Őszintén, ennek mennyi a valószínűsége?
Az uniós pénz kell a költségvetésnek mint egy falat kenyér, de továbbra is mindenféle független korrupcióügyi hatóságokkal szórakozunk az EU-ügyészség helyett.
Mindenki látta, hogy a forint milyen gyorsan milyen sokat tud veszteni az értékéből.
Ezek az emberek fognak ellen tartani bármilyen erősödési trendnek, a csak még egyszer legyen x (389, 373,368, az ami, egyénenként más) és átváltom az egészet a PCS-ba EUR-ra.
A PEMÁP legnagyobb baja a benne lévő MÁ nem az E.
Apropó, nem tudja valaki, hol lehet relatíve kis tételben és kevés macerával valami megbízhatóbb ország (Német/Francia/USA/Kanada/Tunézia/Zimbawe) állampapírjait megvenni?
Az se baj ha nem közelítené meg az inflációt a kamata, de legalább ne 0%-on álljon a bankszámlán.
Ha magyar nincs, van-e osztrák, szlovák, szlovén, ahol meg is nyitják magyaroknak?