Drága-e Budapest?
Régi vita, hogy mennyire drága a lakhatás és az ingatlan Budapesten.
Akik a lakáskiadásban vagy eladásban érdekeltek, azok szerint még túl olcsók vagyunk Bécshez vagy Pozsonyhoz képest. Mármint négyzetméter-ár szerint, aminek így semmi értelme. Mert akkor Miskolchoz képest pedig túl drága Budapest, Tiranáról nem is beszélve.
A lakhatási árakat mindig a jövedelemhez képest kell nézni. Mert hiába majdnem duplája Bécsben a lakásbérlés, ha háromszor annyit keresnek. Pozsonyban 24%-kal drágább a lakhatás, de 52%-kal magasabb a jövedelem. Egy viszonylag friss cikk szerint a munkabéreket figyelembe véve Budapesten már a nyolcadik legdrágábbak az ingatlanok, a bérlés szerint pedig az ötödik legdrágább helyen állunk Európában.
Azonban ebben a számolásban is van egy nagy hiba. Nem törődik azzal, mennyi marad minden másra. Ugyanis ha ugyanannyiba kerül az élelmiszer, műszaki cikk, autó, stb. Németországban, mint idehaza, de ezt háromszor akkora fizetésből kell kifizetni, akkor arányaiban nálunk sokkal kevesebb marad, amit az élelmiszer után a lakhatásra és egyéb szolgáltatásra költhetünk.
Ezért érdemes úgy nézni a lakhatást, hogy mennyit költünk mindenre Bécsben, Budapesten vagy éppen Frankfurtban, milyen árszint mellett és mennyi marad ezek után, ennek mekkora részét viszi el a lakhatás. Ez már sokkal pontosabb adat, mint ha csak a nettó munkabért és a lakbért, vagy az ingatlanok négyzetméterárát hasonlítjuk össze.
Vilmost hajtotta a kíváncsiság és megnézte, melyik városban mennyire drága lakni ezek szerint. Csatolta hozzá az excel tábláját is. Számolt egyedülállóval, párral, dupla átlagfizetéssel, 1,7-szeres fizetéssel, stb.
Kiválasztott véletlenszerű városokat és nézte a bérlést és a vásárlást is. Nem akarom lelőni a poént, de kevés Budapestnél drágább várost talált ezzel a módszerrel. (A belinkelt fájlban vannak diagramok is, ha vizuálisabb típus vagy.)
A kiadásokat a numbeo-val nézte, szerintem korrekt adatokat ad meg, de ha nem is így lenne, miért csak pont Budapesttel tévedne?
Az eredmény nyilván nem akadémiai pontosságú, de azért elég elgondolkodtató, tényleg akkora tér van-e még az ingatlanár-növekedésben a fővárosban?
Következzen az ő levele:
Játszottam én is kicsit a Numbeóval, lakásár ügyileg, mert zavart nagyon, mindenhol csak a jövedelmekhez képest nézik az ingatlan árakat, pedig az elkölthető jövedelem/megtakarítás számít, abból lehet lakásra fordítani, és az többnyire nem a jövedelemmel arányosan nő, ahogy a magasabb jövedelmű országokra nézünk .. szóval én kiszámolgattam a megélhetési költségekkel együtt, egy személyre és négy személyes családra is. Az összes adatot a numbeoról vettem, ahogy ott van, euróban.
Egy személy esetén: egy átlagjövedelemmel számoltam, a megélhetési költségeknél pedig amit a numbeo megad egy személyre, illetve ehhez egy 1 bedroom outside of city center bérleménnyel. 4 személyes család esetén: 2 átlagjövedelemmel számoltam, a megélhetési költségeknél pedig amit a numbeo megad egy négy személyes családra, illetve ehhez egy 3 bedroom outside of city center bérleménnyel.
Gondoltam a különbségből keletkező elkölthető jövedelemre/megtakarításra kiszámolom mindkét esetben, 50 négyzetméter (Outside of Centre) hány hónap
alatt jön össze belőle.
Azonban mivel átlagfizetésből több városban nem lehet megélni se egyedül se családdal lakásbérlés esetén (érdekes adat, jelenleg egyedül Budapesten a legnehezebb, ott jön ki a legvastagabb mínusz átlagfizetés esetén, és családdal is ott van az elején/végén), ezért kiszámoltam úgy is, hogy az átlagjövedelmet felszoroztam 1.7-tel és 2-vel is, hogy minden városban kijöjjön a megélhetés egyedül is és családdal is, maradjon megtakarítás is, és ezekre a jövedelemszintekre számoltam ki, hány hónap az ott keletkező megtakarításból 50nm, ezt hasonlítottam össze.
Hasamra ütöttem, 20 európai városra megnéztem, excelt csatoltam, chart-okat is ráraktam, szerintem tanulságos, finoman szólva is, nyilván még mindig nem 100%-osan jó összehasonlítás vagy mutató, nem néztem a helyi hitelek kamatát se stb. de szerintem ez már sokkal közelebb áll a valósághoz, amit az emberek éreznek,
mennyire könnyen tudnak ingatlant venni.
Csak Londonban és Párizsban nehezebb ingatlant venni. Kétszer is átnéztem, Budapest esetében nem néztem-e el valamit, de stimmel, jó számokat írtam be.
Átlagfizetés*1.7-es jövedelemszinttel számolva családdal egészen gyalázatos az ami kijön.. pedig az már nem kevés bevétel egy háztartásnak .. mondjuk elég sokat ír megélhetési költségekre, de nehéz lenne úgy tekergetni a számokat, hogy nagyon más képet mutasson úgy összességében, és minél lejjebb, közelebb megyünk az átlagbérhez, annál gyalázatosabb, ami kijön Budapestre. Igazából budapesti medián jövedelemre lenne jó megnézni, de az nem tudom mennyi.
Kiszámoltam egy olyan esetre is, hogy gyermektelen pár, kettő átlagfizuval, 1 szobás albit bérelnek .. ketten átlagfizuval minden városban meg lehet élni, és szerintem ez egy elég tipikus eset, pályakezdő, gyermekvállalás előtt álló fiatalok, ráadásul lefedi azt az esetet is, ha a párból valaki jobban keres átlag fölött, a másik pedig alatta.
Hát, gyalázatos erre is ami kijött, még Londonban is kevesebb, mint fele annyi idő az 50 nm ezzel a felállással, én nem tudom elképzelni a numbeo Budapest rovására ekkorát torzítson, hogy mind az öt kiszámolt családi és jövedelmi helyzetre az jön ki, gyalázatosan drága itt az ingatlan, lehet metodológia szempontjából ez sem egy kikezdhetetlen okoskodás, de én jóval közelebb érzem a valósághoz, mint az “elemzéseket”, hogy a budapesti ingatlan piac még mindig nem túlárazott a régióban, aha ….
Eddig a levél. Megjegyzem, az MNB, aki még néhány hónapja azt nyilatkozta, hogy minden rendben van az ingatlanárakkal, a napokban már arról adott ki tanulmányt, hogy túl drága a budapesti ingatlan, szerinte legalább 15%-kal túl vannak értékelve a lakások. Miközben az nettó havi átlagbér Budapesten 2013 és 2018 között csak 77 ezer forinttal nőtt 285 ezer forintra, az átlagos négyzetméter árak viszont ugyanezen idő alatt 2,55-szeresére nőttek. (Megjegyzés: 2013 volt a piaci mélypont, ilyen szempontból szerencsésebb a 2010-es árakat nézni. Ebben az esetben “csak” 2,3-szorosára nőttek az árak Budapesten. Bár más országokban is jelentősen nőttek az ingatlanárak a 2009-2010-es állapotokhoz képest, alig néhány város előzi meg Budapestet ebből a szempontból.)
Bár jelentősen nőtt a hitelből lakást vásárlók aránya, még mindig nem éri el a számuk a tranzakciós szám felét, vagyis még mindig a vásárlók több mint fele készpénzért vásárol ingatlant.
Akit érdekel a piac alakulása, olvassa el a fentebb belinkelt MNB tanulmányt.
Az alsó fizetési szegmensben persze ez bizonyára fordítva van.
Ha pedig annyira túlértékelt a Budapesti ingatlan (szerintem is az), akkor hogy lehet a vásárlók fgele készpénzes?
Hacsak anyu meg apu nem áll úgy anyagilag, hogy képesek biztosítani egy saját lakást a gyerek számára, akkor utóbbinak szinte nulla százalék az esélye arra, hogy Magyarországon belátható időn belül hozzájusson egyhez (anélkül, hogy örök életre egy sok tízmilliós lakáshitelhez kötné magát).
De persze nincs lakhatási válság, meg “ingatlanlufi”…
Azt lehet tudni, hogy az adóinformáció honnan van? Én anno nem találtam, de annyira azért nem is kerestem utána.
És tegyük hozzá, hogy nem csak Budapesten van ez így, a legtöbb közepes és nagyvárosban nézve is jelentősen nőttek az ingatlan árak a bérekhez képest.
A médiában agyon hangoztatott “jelentősen emelkedtek a bérek az utóbbi években” mese habbal. Ha pedig külföldön annyira borzasztó a lakhatás, akkor vajon miért nem akarnak onnét haza költözni a kinti magyarok? Sőt, vajon miért ott vállalnak gyereket?
1. : 90-es évek eleje: a rendszer változás után az OTP felmondja a kedvezményes hiteleket (puki).
2.: 90-es évek vége, 2000-es évek eleje: vásárolja boldog boldogtalan az ingatlanokat, mert nem sokára Uniós ország leszünk, és írdatlanul felmennek majd az árak.( pl.: sok német és osztrák a Balaton környéki ingatlanokat, főváros, stb.) (puki).
3.: a túlárazott ingatlan árak 2008-2010. között, puki. Nagy segítség ehhez a deviza hitelesek kálváriája. (Valahol olvastam, bankár nyilatkozta: ez volt az évszázad legnagyobb átverése.)
4.: A következő puki: 2020-2022. között. Egyre többen szállnak ki az ingatlan befektetésből, azon okból, mert pl. állampapírral jobban tudja a pénzét fialtatni, ill. egyre több adós fog bedőlni (jegybanki alapkamat emelkedése).
Bocsánat, elfogytak a karaktaerek, folyt. köv:
Mi tavajelott vettunk egy hazat az aglomeracioban, a penzt nemet fizetesbol szedtuk ossze.
Tavaj eladtam egy lakast, a vevo egy gyori lakas arabol vette meg budapesten.
A szomszedaink angliaban gyujtottek ossze a penz a hazra
Szerintem sok olyan tranzakcio lehet, amit nem a helyi fizetesbol fedeztek.
Raadasul ha keveslem a budapesti fizut, siman odebballok 2-3szorosert amig osszegyujtom. Londonbol, Parizsbol nem.
szerintetek mennyi az a min. összeg, amit egy gyermektelen párnak illene megkeresnie budapesten, ha korrekt színvonalon akarnak élni, és közben még lakásra is gyűjtenek?
Ha itthon a budapesti átlagbér dupláját kapod, akkor pl Bécsben örülhetsz neki, ha 20%kal magasabb a fizetésed lesz ottani átlagnál.
Mondjuk ennek van egy olyan oldala is, hogy az itthoni átlagbér szerintem csak papíron ilyen alacsony, mert ugye ott a sok feketén dolgozó, hálapénzt elfogadó, stb stb. Kint ilyen trükközés sokkal kevesebb van.
Szóval jól gondolja meg mindenki aki a piac ellen fogad már évek óta…
Szerintem nettó 1 milliót kell keresnie a gyermektelen párnak, ha lakásra gyűjtenek.Ez a minimum. Nézzük csak meg: az MNB 2018-ra 22%-os átlagos áremelkedést mért Budapesten, az átlagos lakásár olyan 35 millió forint körül kezdődik ma a fővárosban. Az idei év első félévére az MNB szintén 10%-os áremelkedést vár, éves szinten idénre is nyugodtan lehet számolni 20%-os áremelkedéssel, tehát ha a példánkban szereplő 35 milliós lakással számolunk, akkor az 2020-ban már 42 millió fog érni.Tehát évi 7 milliót már kapásból félre kell tudnia rakni a párnak, hogy legalább tartsa a lépést az áremelkedéssel!Az évi 7 millió azt jelenti,hogy havonta 583e Ft-ot kell félrerakniuk, szerintem Budapesten megélhetésre kell 200-200e Ft havonta, ha lakást bérel az ember,így valóban kell a minimális nettó 500-500e Ft-os kereset.De akkor egyhamar még nem is lesz lakásuk, csak futnak az árak után…
Mégpedig lényegesen többet, mint más, kevésbé kockázatos befektetésen tudna.
Ha viszont az ingatlan ára már nem nő tovább dinamikusan, akkor elveszíti az árfolyamnyereséget.
Ha pedig az emberek nem képesek kifizetni az arányosan megnőtt bérleti díjat, akkor pedig elesik a kamattól/osztaléktól.
Ekkor pedig épkézláb befektető (lényegtelen, hogy ingatlanba fektetett-e vagy részvénybe, esetleg bármi másba), kiszáll, amíg lehet.
Ha viszont eltűnik az a 40-50%-nyi kereslet a piacról, sőt kínálatként jelenik meg ugyanezen a piacon az nem lesz éppen árfelhajtó hatású.
Amiről kevés szó esik pedig szerintem most nagyon jelentős tényező, hogy sok helyen a nagyszülőktől örökölt lakás eladásából vesznek lakást a fiataloknak, 40-50 milliót 2 jól kereső ember se tud tíz év alatt osszerakni.
15 éve sem volt egyszerű egy fősuliról kikerült fiatalnak elindulnia az életben Pesten, de ma kilátástalan a helyzetük. Nem csoda ha eszükben sincs maradni. Egy rokonom élettársa céges kocsi helyett albérlet támogatást kért, mivel bkv-val minden elérhető ahova neki mennie kell. 6 kilóért béreltek neki egy lakást az 5. kerületben.
Amíg ilyen bérlők vannak és amíg 3-an 4-en összeállnak fiatalok nyomorogni egy közös albérletbe, addig nem fognak lejjebb menni az albérlet árak. Megoldást az állam tömeges bérlakás építési programja jelentene, amiről amúgy már suttognak is a 2022 utáni időszakban.
Túl van tolva ez “40-50% befektető” bicikli… nincs annyi, Budapesten sem. Aki a gyerekének vesz mert 2-5-7 év múlva oda szeretne egyetemre járni az nem befektető, akkor sem ha kiadja addig amíg nem kell neki. Ők nem fognak ki-be ugrálni csak mert 5% kamatot fizet a meseállampapír. Az ingatlan amúgy sem a nagybefektetők piaca mint a tőzsde meg a többi. Kevés kivétellel a többség “befektető” sima állampolgár kisebb-nagyobb pénzel, pár tízmillió, esetleg 100M+. Milliárdost még nem hallottam lakáskiadással foglalkozni… de megveszem-eladommal sem. Nekik ez kispálya ami ráadásul macerás is. Nálunk nincsenek nyugdíjalapok, holdingok, de még cégek sem nagyon aki kiadással foglalkoznának. A kisemberek mozgatják az ingatlanpiacot mifelénk, ők meg nem dobálják el hanyatt-homlok futva a lakásaikat csak mert 1-2-3 évre van állampapír ami fél százalékkal többet hoz.És utána mit csinál?
Kiinduló adataim: 2018 decemberi KSH bruttó illetve nettó átlagkereset Budapest 414 vs 275e ft, MNB eur árfolyam 03.13= 314,75. Következtetések:
1. Az egy főre jutó nettó átlagbér legalább 125 euróval nagyobb a jelzettnél (+17%)
2. A 4 fős háztartásnál nem kalkulál a 2 gyerek után járó havi nettó 127 euro adókedvezménnyel valamint a 85 euros családi pótlékkal. (+17,5%)
3. A két pont együtt összesen +31% bevételi bázis növekedés jelent, ami számottevően átrendezi az eredményt.
4. A vásárlók közel fele (befektetők) a megtakarításából vásárol. Ezt nem feltétlen a kereset határozza meg (vállalkozó).
5. Másik fele hitelből vásárol, itt a havi törlesztő vs kereset arány a fő döntési szempont.
Szombathelyre költöztünk, majdnem 80000-es nagyváros. 110ezer/hó árért kaptam egy negyedik emeleten lévő lakást, 57 nm. Panelprogramos, vadiúj nyílászárók, hajópadló, szobánként állítható elektromos padlófűtés, légkondi, beépített mosogatógép, légkeverős elektromos sütő, kerámia főzőlap, mosógép, masszáskabin és a folyosón majd 3 méter magas, 3 szárnyú tükör tolóajtós szekrények. Jó minőségű ágy, kanapé, szekrények, mikró, beépített hűtő, minden nagyon szép és igényes.
Itthonról dolgozom, így nem volt kérdés, hova megyünk. Szombathely és Zugló között nincs különbség, ez egy nagyon élhető város.A pestiek hogy élnek meg a fizetésből? Folyt köv.
A költözés előtt körbekérdeztünk budapesti ismerősöktől, mindenki lebeszélt a fővárosról. Mindenki egyik napról, a másikra él, s szutyok, lelakott albérletekben vannak. Az egyik ismerős Gödöllőről jár be pár naponta, mert szülésznő, de már ott is 90000-et fizetnek, kedvezményes, baráti áron. Már rettegnek, hogy mi lesz, ha nekik is piaci árat kell fizetni.
A feleségemnek néztem banki ügyfélszolgálatos munkát, hát nettó 170-200ezret ajánlottak sok helyen. Nem értem, amikor 2014-ben elköltöztünk Budapestről, akkor 75000-et fizettünk a Szentmihályi úton, Zugló szélén egy panelért, s a feleségem akkor nagybanknál kereset nettó 180ezret. Most 5 évvel később dupla, vagy még több az albérlet, a fizetés meg szinte nem változott? Ki az, aki szerint ez így rendben van?
Ismétlem, nekem mindegy hol lakok, csak nagyváros legyen. Szombathely jó, nincs bűnözés. De a pestiek hogy élnek meg?
Jelenleg úgy gondolom kivárok még 1-2 évet, de nem nem lesz változás akkor egyre erősebb a gondolat hogy külföldre menjek mert én is azt látom hogy élhetőbb környezet van ha valaki a teljes összképet nézi.
Miért vagy ilyen fusztrált ebben a témában?
Akár havi 110 ezret is tudnék költeni albérletre, egyrészt nem ér ennyit, másrészt akkor nem tudnék spórolni.
Jelenleg csak azt tudom elképzelni, hogy valakivel összeköltözök, egyedül ilyen árak mellett nincs értelme.
Abban is biztos vagyok, hogy azért van lakáshiány, mert tömegek élnek egyedül. Ha minden albérletben legalább 2-en laknának, összeköltözne 1-1 ember, akkor minden 2. lakásuk felszabadulna.
Olyan szempontból mégiscsak számít az átlagfizetés, hogy a városban a lakásokat abból bérelik. Látszik is, hogy a bérleti díjak nem tudták lekövetni az áremelkedést, mert nem tudnak az ott élő dolgozó emberek többet kifizetni, a cikk alapján már ennyit is nehezen. Aki meg lakhatásra vesz, az is helyi fizetésből gazdálkodik, mi másból? Nyilván ott dolgozik, ahol lakást/házat vesz. Persze van pár, aki mondjuk külföldön gyűjti össze, aztán visszaköltözik vagy akinek apu a segge alá tolja, de ezek száma marginális lehet. Ja, meg vannak még a külföldi, főleg kínai befektetők, akik itt parkoltatják a pénzt. Na, azok simán eldobálják majd, ha már nem éri meg, mint anno 2008 után az írek.
Ezt a piacnak igaza van bullshitet meg hagyjuk: a piacon simán kialakulhatnak durva félreárazások, pl a bitcoin 2 éve vagy a dotcom lufi 2000-ben, de az USAban is volt 2007-ben ingatlanlufi.
Amikor pl. a lakásokat a barátom külföldi főnöke sorban veszi, mert páran barátok összedobtak rá pár milliárd forintot, akkor azt hova rakod? Ja és kiadják vagy airbnbzik…
A piacnak igaza van meg válaszra se érdemes. Globális felmelegedés, olaj árak, és egyéb környezetre káros dolgok milyen jól be vannak árazva. De a tulipán áras story is milyen jól alátámasztotta a piacnak igaza van állításod, vagy a dotcom lufi, de szerintem bárki tud 10 példát felsorolni legalább, hogy a piac mennyire profin áraz. Mondjuk a legutóbbi ingatlanos amcsi válság is milyen jól mutatta, hogy a piac mindenható.
Ez kiváló példa arra, hogy – bár sokan irkálnak, hogy “ilyen cikk kellene”, meg “olyan összehasonlítás jó volna”, meg “szerintem ez a téma érdekelne sokakat”, vagy “azt számolja ki valaki nekem de nagyon pontosan, kifejezetten az én esetemre, hogy nekem megéri-e a CSOK” – ha valakit egy téma érdekel, elvégzi a házi feladatot és ha itt a (z átlagnál értelmesebb) közösséggel megosztja, a kommentekből is csomó tudást/véleményt pluszban hozzá lehet kapni. Szeretek itt időzni. 🙂
A havi 170 ezer az elég jó élet egy főre, szerintem ennél kevesebbet költ a medián költő.
Köszönöm!
Lehetne abból egy aktuális verziót, annyi kiegészítéssel, hogy mindenki írja oda, hogy Budapest/vidéki város/vidéki kisváros/falu.
Szerintem szuper tanulságos lenne, pl. akár a bérleti díjak miatt is.
A téma aktuális mar évek óta. Ebben élünk es a folyamat minden egyes lépését megvizsgálni ahogyan ide jutottunk es ahogyan megyünk tovább. Ezért az egymondatos meg egy gondolatos írások alkotóirol van egy negatív véleményem.
Amiben lehetőséget látok hogy a bérlők lehet lassan pozícióba tudnak kerülni ha a lakásárak te tíznél végre. Több ismerősöm aki bérel nem ismeri mi a joga es kötelezettsége es olyan dolgokat csinál meg a lakásban amit a tulajdonosnak kellene csinálnia es kifizetnie. Kedves bérlők kívánok sok erőt es lelemenyesseget, hogy a tulajdonosok ne húzzanak le titeket folyamatosan. Ez a téma szerintem megérdemelne egy saját cikket, bár lehet kapott mar.
Azon gondolkodtam, hogy lesz ebből ház, nem 20 éves autó, család, gyerek… Az élet megoldotta magát, váltottam, tanultam, váltottam, tanultam. Most már van ház, néhány éves autó, gyerek, stb és kb 1,5 milka hitelem.
A táblázatba nem látszik a sok számla nélküli műkörmös, aki 6000 et keres óránként, sem a hasonló fodrászok.
Nem látszik a sok minimálbérre bejelentett majd +200 at borítékba kapó melós. Nem látszanak az orvosi magánrendelések, az asszisztensek, a titkárnők. Az autószerelők, duguláselhárítók, festők, burkolók és még sorolhatnám.
Kiszámoló, egyszer feltehetnéd kérdésnek, hogy a kedves olvasó mennyit keres, ebből mennyi fehér és mennyi a fekete pénz.
Mi laktunk albiban, aminek az értéke így ment fel:
90-es évek vége: 2m
2000-es eleje: 6m
közepe: 9 m (ekkor költöztünk el végre).
Most: 28 m
És ez egy 2 szobás, min. 40 éves, átlag állapotú lakás, nem a legjobb környéken.
A lakásunkra 2004 végén szerződtem, 2 év múlva lett kész. Közben volt a válság – jelenleg több, mint a duplájáért 1 hét alatt elmenne.
Hitel legalább 25-30M kellene Bp-n egy ekkora családnak való lakáshoz.
Azt is tegyük hozzá, hogy egy pár hete megjelent portfolio cikk alapján az átlagos lakáshitelfelvevő kb 10 milliós előnyből indul most a néhány évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Nyilván ez is megjelenik valamilyen mértékben a piacon.
Akik pedig lufit emlegetnek, azok ezek szerint óriásit tudnak nyerni, ha nem most, hanem a kipukkadás után vesznek ingatlant, így ők nyugodtan kivárhatnak a sokmilliós jövőbeli előny tudatában.
+pl. ha van 100.000 ember, aki sajátban él, és van 2 ember, aki egymás közt adja-veszi az ingatlanokat, akkor ők ketten emelik 50%-al “piaci” árat, mert a többi ül a fenekén, és nem vásárol. De amikor a 100.000 mozdul, mert az élethelyzet azt kívánja, akkor ők is az aktuális áron teszik fel. Ezt látja most mindenki. Arányokat nem figyeltem, a lényeg, hogy aki benne ül, az nem játszik! Amúgy a saját kecó miatt sokan ülnek egyre nagyobb “vagyonokon”. Ők sem a bekerülési értéken fogják cserélni, ha az élethelyzet úgy kívánja majd.
Drága? Az! Össze fog omlani? Nem! Max. majd stagnál pár évig.
Az albérlet drága? Az! Olcsóbb lesz? Szerintem az lehet majd, de az is lassan, főleg arányosan, ha a bérek mennek tovább, az albérlet meg nem.
Az albérlet/vételár a sok… és az albi ár/jövedelem.
2019-05-19 at 15:34
Ez mondjuk igaz és gáz.
Na, a VI-VII. ker tényleg ótvar (pár kivételtől eltekintve, de az Andrássy út sem épp lakó-pihenő övezet).
És ebből is látszik, hogy ott lettek különösen drágák a kecók (és az időzítés szerint is elsők), ahol nem lakni építik/veszik őket, hanem bérbe adni. Persze aki jó áron eladta, és normális helyen lakna, az megy kijjebb, és mivel van pénze a befektetőtől, a külsőbb k(t)erületek árait is hajtja fel… Jól van ez így, majd beáll megint egyensúlyba. Pukk, ahogy mások hívták szerintem nem lesz. Sajnos 🙁
Szóval szurkoljunk együtt… 🙂
Van más ismerősöm, akinek néhány lakása van és főleg ez a családi vagyon. Ő viszont saját maga csinálja és nincsen egy nagy vagyona, amit managelni kellene.
Budapesten a lakáskiadás az átlagemberek sportja. Tehetős emberek nem adnak ki lakásokat. (Kivételek vannak nyilván)
A bérleti piachoz sokan elfelejtik hozzászámolni az itt lakó, külföldi dolgozókat. A legtöbb csak pár évet v. még kevesebbet lakik itt, de az összes szvsz. néhány százezer dolgozó. És nekik a cég fizeti, a bérleti díj lehet igen magas is. Jellemzően all-in, egy fix havi összeg – pl. 600K+Áfa/hó. Az ÁFA-t a bérlő cég nyilván leírja, ezért nem számít.