Emelik a nyugdíjkorhatárt
Egy kormánytervezet szerint emelik a nyugdíjkorhatárt 70 évre.
Na nem itt, hanem Ausztráliában, de érdekes megnézni a helyzetet, mert nálunk is előbb-utóbb hasonló várható. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy szemben a magyar demográfiai válsággal, Ausztráliában évente 1,09%-kal nő a népesség a sokkal jobb szülési arány és a bevándorlás miatt. Ennek ellenére fontosnak tartották meglépni ezt a lépést.
Az ausztrál gazdasági lapok most arról cikkeznek, hogy ideje elkezdeni félretenni pénzt az államilag támogatott, “super”-nek hívott és nagyon népszerű nyugdíjelőtakarékossági számla mellett is. Ugyanis a nyugdíjkorhatár emelésével (ami mindenkit érint, aki 1966 után született) a saját nyugdíjmegtakarítási számla hozzáférését is emelik.
Így aki nem szeretné (vagy például az egészségi állapota miatt nem képes) aktív munkában megvárni, amíg 70 éves lesz, az pórul fog járni, ha csak állami keretek között takarított meg a nyugdíjára, mert annak ellenére, hogy az az ő pénze, nem fog hozzájutni, ha emelkedik a korhatár. Egyébként is még kérdéses, hogy attól, hogy emelik a korhatárt, lesz-e hely a munkaerőpiacon a 68-70 éves embereknek, különösen ha fizikai munkát végeznek.
Egyébként éppen az állandó változtatgatások miatt az 50 év felettiek 45%-a aggódik a “super”-ben lévő pénze miatt, 9%-a pedig egyáltalán nem bízik a rendszerben.
Ezért van az, hogy az ötvenes-hatvanas éveikben járók inkább fektetnek ingatlanokba, mint nyugdíj-előtakarékosságba.
Ezen túl is belecsapott a kormány a lecsóba, a meglévő nyugdíjakat is több ponton csökkentené, különösen a magasabb nyugdíjak esetében. Csökkentenék a nyugdíjak éves növelését, illetve a meglévő vagyon feltételezett hozamát is figyelembe veszik a járandóságnál. Ezen túl még egyéb kedvezményeket is eltörölnek, illetve csökkentik az adómentes összegek felső határát.
Bár Ausztrália messze van innen, azért írtam róla, mert ez a mi szempontunkból is érdekes lehet, ha fel akarunk készülni a jövőre.
Ha a nyugdíjmegtakarításod túl nagy része van állami keretek között szabályozott formákban (NYESZ, önkéntes nyugdíjpénztár, unit linked biztosítás), ugyanezzel a problémával fogsz szembesülni: az állami szabályozások ellen védtelen leszel, ahogy a korhatár-emeléssel szemben is. Ha a NYESZ számládról csak nyugdíjba vonuláskor veheted ki a pénzt, akkor annak felhasználhatósági ideje is együtt fog emelkedni a korhatárral. (Ezen túl is az elmúlt években csak hátrányára változott meg az összes államilag támogatott nyugdíjmegtakarítás, jellemzően szigorították a feltételeket és csökkentették a támogatás mértékét.)
Másik érdekes dolog a meglévő vagyon feltételezett hozama, ami beleszámít abba, hogy mennyi juttatásra vagy jogosult, vagy milyen adókulccsal adózol ezen juttatások után. (A legtöbb országban sávosan kell adózni a nyugdíjak után is. Itthon is csak egy tollvonás lesz a bevezetése, így csökkentve főleg a magasabb nyugdíjakat.)
Megjegyzem, ez nem új találmány, a második világháború előtt is csak akkor járt a nyugdíj idehaza, ha a jogosultnak nem volt annyi vagyona, amiből feltételezhetően meg tudott élni. Egy kellően nagy földbirtokkal rendelkező személyre azt mondták, éljen meg a vagyona hozamából. Ha majd a minimálbéres, vagy be sem jelentett tömegek nyugdíjba kerülnek, miközben az eltartók egyre kevesebben lesznek, könnyen lehet, hogy itt is hasonló rendszer alapján fogják szűrni a rászorultságot. Ha valamilyen államilag támogatott rendszerben gyűjtötted a pénzed, még letagadni sem fogod tudni.
Úgyhogy érdemes ezeken gondolkodni, illetve figyelni az ausztrálhoz hasonló nyugdíjreformokat, mert idehaza is valami hasonló változásokra lehet majd számítani, ha már végképp nem lehet tovább elódázni a probléma megoldását.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
1: lenyúlják
2: számolsz vele, hogy mennyi lesz az annyi, aztán kiderül hogy mégsem annyi…
Ezek után már csak az a kérdésem, hogy mi a különbség a szerencsejáték és a nyugdíj előtakarékoskodás között? Mert nekem úgy tűnik hogy semmi. Mindegyikbe beletolhatsz lóvét és vagy viszont látod vagy nem….
Az államnak befizetett nyugdíj pénzt én úgy tekintem mintha nem is lenne, egyáltalán nem számolok vele, ugyanis gyakorlatilag nem lesz.
Afelett gondoskodnék én magamról, csak nem tudom milyen formában, mert ha viszont önként félreteszek, azt azért már szeretném úgy eltenni, hogy ugyanannyit viszont lássak mint amennyit elteszek (ez szerintem nem lenne egy nagy elvárás egy normális országban). Felháborító, hogy többszörösen lenyúlják amit az ember félretesz…
Legyen az betét, nyp, bármilyen előtakarékosság, nem beszélve esetleg államkötvényekről ha ingatlanod van, majd arra vetnek ki brutál adót.
Ezeket mind-mind láthatja az állam. Ráadásul egyre több külföldi nagybank is le lett térdeltetve h ki kell adnia a betéteseinek adatait.
Látta vki az Eldorádót? (Eperjes hatalmasat alakít) Ő az aranyban hitt, lehet idáig jutunk? Padlóba rejtegetve?
🙂
Így ha a tervezett nyugdíjbavonulásodkor zárolják a NYESZ-számládat még +5 évre, akkor sem leszel bajban, legfeljebb másik megtakarításból élsz addig.
Nem a létbizonytalanság miatt van kevés gyerek, sőt ahol nagy a létbizonytalanság, ott jellemzően sokkal több gyerek születik.
“hanem munkahelyeket kellen teremteni ahhoz,hogy a mostani fiatalok bátran merjenek gyermekeket vállalni”
Teremteni kellene, csak ugye nem nagyon sikerül, az ugyanis nem megy, hogy hétfőn teli torokból acsarkodounk a multikra, kedden meg udvarolunk, hogy hozza már ide az üzemét…Közép-Európa munkaerőköltség szempontjából egyre drágább hely, amíg a Távol-Keleten tizedennyiért lehet dolgoztatni, nem fognak rohanni ide a gyárak felszívni a képzetlen betanított tömegeket.
A fiatalokkal meg (én is fiatal vagyok) jórészt az a baj, hogy az a része vállal gyereket jórészt, akinek nem nagyon kellene. Aztán néznek nagyokat, hogy ez milyen sokba kerül. Megfigyeltem, hogy mostanában egyre többen a gyerekszülés UTÁN kezdenek el gondolkodni…
arra van kitalalva a rokkantnyugdij, ha valaki mar nem munkakepes, azt le kell szazalekolni.
Sot, eleve ne is legyen nyugdij, mindenki dolgozzon ameddig bir, aztan majd ha belerokkan, na akkor kap valami rokkantsagi jaradekot, es kesz.
Szep uj vilag, vagyishat nem is annyira uj…
“A fiatalokkal meg (én is fiatal vagyok) jórészt az a baj, hogy az a része vállal gyereket jórészt, akinek nem nagyon kellene. Aztán néznek nagyokat, hogy ez milyen sokba kerül.”
Akinek viszont kellene vállalni, az mért is nem vállal gyereket?
Ez kötelező vagyonbevallást jelent? És aki nem éri el a feltételezett hozamot, azt még meg is büntetik? 🙂
Ez nem túl egyszerű. Pl, mi alapján feltételeznek? 100% bankbetét vagy 100% részvény? Bruttó vagy nettó vagyon, azaz beleszámolják-e az adósságokat?
wikipedia.org/wiki/Retirement_age
Ha minden igaz, akkor jelenleg még Izland és Norvégia vezet 67 évvel.
Fix értékkel számolnak, talán valami 3,5%-kal ebben az esetben.
Mert hogy nem fog alkalmazni senki, az biztos, persze az is kérdés, hogy addigra milyen lesz az egészségi állapotom.
Ez a folytonos emelés mit old meg? Mert az egyént nem az érdekli, hogy akkor az államnak jobb, az egyént az érdekli, hogy neki legyen jobb. De ha már 70éves korhatár, akkor tényleg, minek fizetjük a nyugdíjjárulékot, ami így már teljesen felesleges adó.
Tehát egyénileg kell megoldani a megélhetést életünk végéig, így itt az ideje ezzel a kérdéssel mélyebben foglalkozni.
-ÖNYP/NYESZ/unit linked: majd 70 évesen megkapod, még az sincs leszabályozva most hogy hogyan lehet majd kivenni (egyben v járadékként). Ha valami komolyabb pénzt összeraksz rajta akkor majd állam bácsi azt mondja hogy nyista nyugdíj mert nem vagy rászorulva.
-Bankbetét: nevetséges kamatok, bármilyen komolyabb banki bedőlésnél szépen hozzá lehet majd járulni az újratőkésítéshez hiába van OBA… (pár országban már közel állnak ehhez a törvényhez)
-Állampapír: ha gond van az állammal majd befagyasztják a kifizetéseket határozatlan időre (lásd ingatlan alapok 2009 felé ha jól emlékszem ) te meg vegyél kenyeret a KTJ-ből…
Kezdek arra az elhatározásra jutni, hogy tényleg az csinálja jól aki a mának él és elb@ssza a pénzének a nagy részét!
A fő gondolat továbbra is érvényes: bárhová teszed a pénzed lehúznak csúnyán, ami ma “garantáltnak” van hirdetve állam által azt egy tollvonással elvehetik bármikor te meg mehetsz Strasbourgba ha nem tetszik.
Ennyi!
Kétlem, hogy lesz rokkant nyugdíj akkor, másrészt nekem elég, ha a rövidtávú memóriám megy gajra (van rá a családban precedens), ezért nem végezhetek szellemi munkát, ezért nem fognak leszázalékolni, 60 évesen meg fizikai munkára nem fognak fel venni (ez csak példa, sok oka lehet, hogy valakit nem százalékolnak le, pedig dolgozni sem tud).
Én azt látom az én generációmban (huszonéves korom végén vagyok), hogy alapvetően két csoport különül el (nem számolom bele a kisebbségeket, de közülük a normálisabbak is az első csoportba tartoznak). Az egyik csoport leérettségizik vagy megcsinálja a szakmunkás vizsgát, aztán elmegy dolgozni. Náluk jellemző, hogy már 18-22 éves koruk körül gyereket vállalnak, és egyáltalán nem érdekli őket a hosszútávú megélhetés, valahogy mindig volt, meg a család amúgy is segíti egymást. Így nem ritka a sok gyerek sem.
A másik csoportba többnyire diplomások vannak. Pár évet csúszva (ez az átlag) elvégeznek egy szakot (vagy alap+mester, szintén csúszva), amihez hozzá jöhet még pluszban Erasmus, meg a nyelvi előkészítő középiskolában, így átlagosan 25 évesen állnak munkába.*
A szerencsésebbeknek ekkor már megvan a párja, viszont a nőnek ahhoz, hogy elmehessen nyugodtan szülni, kell pár év szakmai tapasztalat, miközben az anyagi alapokat is le akarják tenni, de a jó keresethez kell még jópár év. Így mire a gyerekvállalás szóba jöhet, arra már 30-on túl vannak, így sokkal megfontoltabbak, nem szeretnének nagyot kockáztatni, valamint a pénzügyi előrelátás is fontos tényezővé válik, na meg a feleségnek sem ártana időben visszatérnie dolgozni, hogy folytassa a karrierjét, ahol félbehagyta. Ezért aztán vállalnak 1 vagy 2 gyereket, 3 vagy többet közülük sokkal kevesebben, mint az első csoport, ráadásul mivel később teszik, ezért nyilván kevesebb gyereket fogsz látni ebből a csoportból, mint az alacsonyabban iskolázottak körében.
(Most abba az extrém példába bele se mennék, ha mondjuk orvos párról van szó nem orvos szülőkkel…)
az mondjuk nagyobb baj, hogy a maginfláció az nem 1,3 %…
Nyugodtan fordulhatsz Strasbourghoz.., de pl a szolgálati nyugdíjak ügyében a kisembereket elmeszelték.. a kormány meg dörzsöli a markát.
Sok ember abban a tevhitben el ugyanis, hogy ha o egy bankszamlan osszegyujt nyugdijat, akkor majd oregkorara jol fog elni. Holott ez a ketto csak valami halvany osszefuggesben all. A jelen nepesedesi trendeket figyelve ugyanis cca. 30-40 ev mulva, mire a mostani fiatal generacio nyugdijba megy, a gazdasag valos teljesitmenye kb. feleannyi lesz, mint amire most mindenki szamit (kevesebb gyerek + azok is kevesebbet dolgoznak). Marpedig a penz pusztan a gazdasag altal megtermelt javak elosztasara szolgal. Ergo ha van X penzunk Y mennyisegu termeleshez, akkor Y/2 termeles eseten X penz _erteke_ is X/2 lesz.
Parasztra forditva: ha senki se dolgozik, inflacio lesz, es a nyugdijad szart se fog erni.
Tudnal errol egy szep cikket kerekiteni? Sokaknak nem artana, joforman senki se latja.
Amíg nálunk a korfa tetején egyre terebélyesedő és könnyen megvezethető szavazótömeg van (nézz meg egy rezsifórumot, 60+ÁFA az átlagéletkor),addig,ha az aktív beledöglik is, de az a nyugdíj emelve lesz.Azzal az apró szépséghibával nem számolnak,amíg a gyermekszám csökkenése tervezhető (már most látod, 18-20 év múlva kb. mennyien lépnek be a munkaerőpiacra),addig a kivándorlás kevésbé,ráadásul jellemzően a magasan képzett,és így általában jelentősen többet keresők hagyják el az országot lökésszerűen,nem a 80 nettóért a CBA-ban keccsölők.Őket viszont nem lehet pótolni,ma már jellemzően a határontúliaknak is csak egy állomás vagyunk Németország/Anglia fele.
“Akinek viszont kellene vállalni, az mért is nem vállal gyereket?”
Mi ez hogy “kellene”? Mi alapjan “kellene” valakinek is gyereket vallalni? Ezt sosem ertettem.
1. A munkaképesek egy jelentős része (én ezt ~ 8%-ra teszem) SEMMILYEN munkára nem alkalmas, képesség, tudás, hozzáállás miatt. De nyugdíjasok ők is lesznek.
2. A gazdaság hatékonysága folyamatosan nő. Durván számolva: ha a GDP 2%ot nő a hatékonyság meg 3%-ot, akkor 1 %-al kevesebb erőforrás képes ezt végrehajtani. Ennek minimum fele a közvetlen munkaerő.
”
Teremteni kellene, csak ugye nem nagyon sikerül, az ugyanis nem megy, hogy hétfőn teli torokból acsarkodounk a multikra, kedden meg udvarolunk, hogy hozza már ide az üzemét…Közép-Európa munkaerőköltség szempontjából egyre drágább hely, amíg a Távol-Keleten tizedennyiért lehet dolgoztatni, nem fognak rohanni ide a gyárak felszívni a képzetlen betanított tömegeket.
”
Sikerülne, ha végre felismernék akiknek az lenne a dolguk, hogy Mo-nak NEM a gyárakból kellene elképesztő profitot termelni, hanem a találmányokból, fejlesztésekből, technológiai újításokból. Ezekbe kéne lóvét tenni, ami aztán sokszorosan visszajönne. Ezeket pedig viszonylag kisebb beruházással is lehetne gyártani/gyártatni nagy profit mellett. Persze amíg az itteni feltalálókat elüldözik az illetékesek meg sárba tiporják, addig nincs miről beszélni….
”
Árnyalja képet, hogy a jövőben valószínűleg kevesebb munkásra is lesz szükség az automatizálás miatt. Nyilván ez legjobban a nem túl IQ igényes munkákat fogja sújtani, de azért nem csak kizárólag. Pl.: hangfelismerős fordítóprogram tolmács helyett. Könyvelő program könyvelő helyett.
”
Persze, persze, ezt hallgatjuk 20-30 éve. Valójában nincs szükség kevesebb dolgozóra, vagyis inkább más jellegű munkásokra van szükség. Hangfelismerő tolmács helyett: ezt már 30-40 éve kísérletezik és még 30-40 év mire valójában használható is lesz. Könyvelő program: ezt se olyan egyszerű, mert az összes szabályt kb. lehetetlen leprogramozni, mire leprogramozod jön az új szabály. Könyvelő program sokat segít, de a könyvelőt nem váltja ki. Kiskaput a könyvelő program nem fog keresni, a könyvelőnek pedig ez a munkája…Új szakmák jönnek létre amik korábban ismeretlenek voltak.Aggodalomra nincs ok
A Foxconne most állít be 10ezer robotot a termelésbe, néhány éven belül egymillióra fog nőni a számuk.
A hong kongi metró karbantartásának irányítását nemrég egy algoritmus vette át, ami olyan hatákonyságnövekedést okozott, hogy jelentősen csökkent a munkaórák száma.
Nem is beszélve az önvezető autókról pl.
És ez még csak 2014, nem 2050
Az a helyzet, hogy a trendek ennek az ellenkezőjét mutatják.
Az autóipar erre jó példa. Több ezer négyzetméteres csarnokok köpik ki az autókat, ahol alig látni embert, mert mindent robotok csinálnak.
Egy irodai dolgozó több ember munkáját végzi el a fejlett kisegítőszoftverek használatával.
Lassan drónok hozzák haza a postát (lásd Amazon). Sőt Kínában már működik egy olyan vásárlási rendszer, hogy pl. Metróban reklámtáblákon láthatod az élelmiszert és a mellette leolvasható QR kóddal megrendelheted és kiszállítják, mire hazaérsz. Cél, hogy ez elterjedjen és ilyen, eladó nélküli boltok lennének sok nagyvárosban. Vagy akár itthon a Tescoban önkiszolgáló pénztárak is üzemelnek. Ha beválik, egyre kevesebb pénztáros lesz.
Nem lesz több munkahely. És nem lesz számunkra munka 70 évesen, mert ami lesz, azt a fiatalok fogják végezni.
Új munkakörök létrejönnek, csak századannyi munkaerő kell hozzájuk. Néhány éven belül már csak mutatóba fogsz látni jegypénztárost, eladót, postást, adminisztratív jellegű irodai dolgozót, betanított gyári munkást. Ezeket már mind elvégzik a programok, a gépek és a robotok és az automaták.
Hogy miből fogsz többet látni? Biztonsági őrből. Örökké jó buli lesz a mezőgazdaság is, mert sehol az EU-ban nem merik megmondani ezeknek az embereknek, hogy pusztán gazdasági szempontból nincs szükség arra, amit termelnek, hiszen szinte minden tizedannyiért előállítható külföldön. Ez a világ egyik legjobb bulija, agyontámogatják a vidéket, hogy ne lázongjon., Ha kiderülne a valóság, 60% lenne a munkanélküliség.
Ő termel, ha kell, ha nem, úgyis megveszik tőle, ha meg nem, tüntet. EU-szerte.
ezalatt a közbeszéd százéves fogalmakat használ az úgynevezett “megélhetéssel” kapcsolatban. nem vesz tudomást arról, hogy a történet már rég nem arról szól, hogy ne ázzon be a tető, és legyen krumpli az asztalon.
persze, ha egyszer a dolog kitudódna, és a nagyvezírek kiállnának a nép elé, és azt mondanák, hogy menjen mindenki szépen haza, mert tök fölöslegesek vagytok emberek, az lenne az igazi balhé…
theguardian.com/technology/2014/jun/15/robot-doctors-online-lawyers-automated-architects-future-professions-jobs-technology?
“Such changes would mean fewer lawyers were needed to meet existing clients’ needs. But there is an upside: as costs fall and lawyers serve more clients, small businesses and private individuals will suddenly be able to afford legal advice.”
“Yet, despite the large parts of the role that technology will take from them, he does not expect a collapse in our demand for doctors any time soon – largely because we already need so many more than we have. In the US alone, for example, experts predict a shortage of up to 91,500 physicians by 2020.”
Nyugdíjra már nem nagyon számíthatok 32 évesen.
Csak tényleg az egekbe emelt nyugdíjkorhatárt kitaláló politikusok láttak már munkában leélt életet? 70 évesen örülök, ha még élek és nem visz el addig valami. Bár megoldás a temetés utánig tartó munkaképes kor is. 🙂
Valóban a tücsköknek áll a zászló, esetleg a vándorhangyáknak. 🙁
Szerintem azt sosem fogják meglépni (nálunk legalábbis biztosan nem) hogy aki el tudja tartani magát az nem kap nyugdíjat, ennek egyszerű az oka: a törvényalkotók (kedvenc politikusaink) saját magukkal is kibabrálnának, márpedig egyik sem fog lemondani az egymilliós havi keresetének 170 ezerrel történő kiegészítéséről (a példa Pintér Sándoron alapul, de bárkit vehetnénk példának). Sosem fognak hozzányúlni a nyugdíjakhoz, szerintem megvárják amíg a mai, igazságtalanul sok nyugdíjat kapó nyugdíjasok kifutnak és helyükbe lép a sok minimálbéren/részmunkaidőben/feketén foglalkoztatott, nekik olyan kevés nyugdíj fog járni hogy az már nem lesz teher a rendszernek.
“na de én inkább lemondanék arról az összegről cserébe”
Ha az állami támogatást nem veszed igénybe, akkor semmivel nem jobb üzlet ide fektetni, mint akárhová.
És ezt ma is megteheted.
Választasz egy bef alapot és fizeted a kamatadót.
versus
Ugyanazt a bef alapot választod, de TBSZ-re teszed. Megnyered a kamatadót, és cserébe az állami kontrollt + 5 év várakozást.
“MILYEN ALAPON?”
Az állam bármikor bárkit tetszőlegesen megadóztathat (meg is teszi igen gyakran). Bármilyen pénzintézetet is, ami nyilván továbbhárítja rád a terheket, azaz nem tudsz az állami befolyástól függetlenedni.
Külföldre lehetne menni?
Kis tőkével nem éri meg, mert a járulékos költségek elviszik a hasznot.
És ott is politikusok irányítják az országot, baj esetén ott is emelhetnek adót.
A kulcs, amit korábban írt valaki: A pénzed/befektetésed annyit ér, amilyen állapotban a gazdaság van. Nem rajtad múlik.
Az a baj ezzel, hogy a demográfiai változások tovább fogják növelni a strukturális munkaerő hiányt és strukturális munkanélküliséget, ugyanis mint korábban volt róla szó, kevesebb gyerek a középrétegben születik, nem az alsó rétegben, a középréteg gyerekei pedig többet kapnak otthonról, tehát nagyobb eséllyel lesznek diplomások, nagyobb eséllyel lesznek pl. mérnökök, akik az automatizálást megvalósítják. Mivel nekik kevesebb gyerekük lesz, így kevesebb magasan kvalifikált munkaerő lesz, és emiatt ott munkaerőhiány lesz, az egyszerűbb munkakörökben meg továbbra is munkanélküliség, mivel az ipar és a szolgáltatások fentről építkeznek. Szóval az automatizálás nem fogja megváltani a világot, hiszen az automatizáláshoz túl kevés szakember fog rendelkezésre állni.
65 év felett ne lehessen miniszter, képviselő, polgármester valaki, stb.