Egy kormánytervezet szerint emelik a nyugdíjkorhatárt 70 évre.
Na nem itt, hanem Ausztráliában, de érdekes megnézni a helyzetet, mert nálunk is előbb-utóbb hasonló várható. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy szemben a magyar demográfiai válsággal, Ausztráliában évente 1,09%-kal nő a népesség a sokkal jobb szülési arány és a bevándorlás miatt. Ennek ellenére fontosnak tartották meglépni ezt a lépést.
Az ausztrál gazdasági lapok most arról cikkeznek, hogy ideje elkezdeni félretenni pénzt az államilag támogatott, "super"-nek hívott és nagyon népszerű nyugdíjelőtakarékossági számla mellett is. Ugyanis a nyugdíjkorhatár emelésével (ami mindenkit érint, aki 1966 után született) a saját nyugdíjmegtakarítási számla hozzáférését is emelik.
Így aki nem szeretné (vagy például az egészségi állapota miatt nem képes) aktív munkában megvárni, amíg 70 éves lesz, az pórul fog járni, ha csak állami keretek között takarított meg a nyugdíjára, mert annak ellenére, hogy az az ő pénze, nem fog hozzájutni, ha emelkedik a korhatár. Egyébként is még kérdéses, hogy attól, hogy emelik a korhatárt, lesz-e hely a munkaerőpiacon a 68-70 éves embereknek, különösen ha fizikai munkát végeznek.
Egyébként éppen az állandó változtatgatások miatt az 50 év felettiek 45%-a aggódik a "super"-ben lévő pénze miatt, 9%-a pedig egyáltalán nem bízik a rendszerben.
Ezért van az, hogy az ötvenes-hatvanas éveikben járók inkább fektetnek ingatlanokba, mint nyugdíj-előtakarékosságba.
Ezen túl is belecsapott a kormány a lecsóba, a meglévő nyugdíjakat is több ponton csökkentené, különösen a magasabb nyugdíjak esetében. Csökkentenék a nyugdíjak éves növelését, illetve a meglévő vagyon feltételezett hozamát is figyelembe veszik a járandóságnál. Ezen túl még egyéb kedvezményeket is eltörölnek, illetve csökkentik az adómentes összegek felső határát.
Bár Ausztrália messze van innen, azért írtam róla, mert ez a mi szempontunkból is érdekes lehet, ha fel akarunk készülni a jövőre.
Ha a nyugdíjmegtakarításod túl nagy része van állami keretek között szabályozott formákban (NYESZ, önkéntes nyugdíjpénztár, unit linked biztosítás), ugyanezzel a problémával fogsz szembesülni: az állami szabályozások ellen védtelen leszel, ahogy a korhatár-emeléssel szemben is. Ha a NYESZ számládról csak nyugdíjba vonuláskor veheted ki a pénzt, akkor annak felhasználhatósági ideje is együtt fog emelkedni a korhatárral. (Ezen túl is az elmúlt években csak hátrányára változott meg az összes államilag támogatott nyugdíjmegtakarítás, jellemzően szigorították a feltételeket és csökkentették a támogatás mértékét.)
Másik érdekes dolog a meglévő vagyon feltételezett hozama, ami beleszámít abba, hogy mennyi juttatásra vagy jogosult, vagy milyen adókulccsal adózol ezen juttatások után. (A legtöbb országban sávosan kell adózni a nyugdíjak után is. Itthon is csak egy tollvonás lesz a bevezetése, így csökkentve főleg a magasabb nyugdíjakat.)
Megjegyzem, ez nem új találmány, a második világháború előtt is csak akkor járt a nyugdíj idehaza, ha a jogosultnak nem volt annyi vagyona, amiből feltételezhetően meg tudott élni. Egy kellően nagy földbirtokkal rendelkező személyre azt mondták, éljen meg a vagyona hozamából. Ha majd a minimálbéres, vagy be sem jelentett tömegek nyugdíjba kerülnek, miközben az eltartók egyre kevesebben lesznek, könnyen lehet, hogy itt is hasonló rendszer alapján fogják szűrni a rászorultságot. Ha valamilyen államilag támogatott rendszerben gyűjtötted a pénzed, még letagadni sem fogod tudni.
Úgyhogy érdemes ezeken gondolkodni, illetve figyelni az ausztrálhoz hasonló nyugdíjreformokat, mert idehaza is valami hasonló változásokra lehet majd számítani, ha már végképp nem lehet tovább elódázni a probléma megoldását.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
