Drága-e Budapest?

2019-05-19
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Régi vita, hogy mennyire drága a lakhatás és az ingatlan Budapesten.

Akik a lakáskiadásban vagy eladásban érdekeltek, azok szerint még túl olcsók vagyunk Bécshez vagy Pozsonyhoz képest. Mármint négyzetméter-ár szerint, aminek így semmi értelme. Mert akkor Miskolchoz képest pedig túl drága Budapest, Tiranáról nem is beszélve.

A lakhatási árakat mindig a jövedelemhez képest kell nézni. Mert hiába majdnem duplája Bécsben a lakásbérlés, ha háromszor annyit keresnek. Pozsonyban 24%-kal drágább a lakhatás, de 52%-kal magasabb a jövedelem. Egy viszonylag friss cikk szerint a munkabéreket figyelembe véve Budapesten már a nyolcadik legdrágábbak az ingatlanok, a bérlés szerint pedig az ötödik legdrágább helyen állunk Európában.

Azonban ebben a számolásban is van egy nagy hiba. Nem törődik azzal, mennyi marad minden másra. Ugyanis ha ugyanannyiba kerül az élelmiszer, műszaki cikk, autó, stb. Németországban, mint idehaza, de ezt háromszor akkora fizetésből kell kifizetni, akkor arányaiban nálunk sokkal kevesebb marad, amit az élelmiszer után a lakhatásra és egyéb szolgáltatásra költhetünk.

Ezért érdemes úgy nézni a lakhatást, hogy mennyit költünk mindenre Bécsben, Budapesten vagy éppen Frankfurtban, milyen árszint mellett és mennyi marad ezek után, ennek mekkora részét viszi el a lakhatás. Ez már sokkal pontosabb adat, mint ha csak a nettó munkabért és a lakbért, vagy az ingatlanok négyzetméterárát hasonlítjuk össze.

Vilmost hajtotta a kíváncsiság és megnézte, melyik városban mennyire drága lakni ezek szerint. Csatolta hozzá az excel tábláját is. Számolt egyedülállóval, párral, dupla átlagfizetéssel, 1,7-szeres fizetéssel, stb.

Kiválasztott véletlenszerű városokat és nézte a bérlést és a vásárlást is. Nem akarom lelőni a poént, de kevés Budapestnél drágább várost talált ezzel a módszerrel. (A belinkelt fájlban vannak diagramok is, ha vizuálisabb típus vagy.)

A kiadásokat a numbeo-val nézte, szerintem korrekt adatokat ad meg, de ha nem is így lenne, miért csak pont Budapesttel tévedne?

Az eredmény nyilván nem akadémiai pontosságú, de azért elég elgondolkodtató, tényleg akkora tér van-e még az ingatlanár-növekedésben a fővárosban?

Következzen az ő levele:

Játszottam én is kicsit a Numbeóval, lakásár ügyileg, mert zavart nagyon, mindenhol csak a jövedelmekhez képest nézik az ingatlan árakat, pedig az elkölthető jövedelem/megtakarítás számít, abból lehet lakásra fordítani, és az többnyire nem a jövedelemmel arányosan nő, ahogy a magasabb jövedelmű országokra nézünk .. szóval én kiszámolgattam a megélhetési költségekkel együtt, egy személyre és négy személyes családra is. Az összes adatot a numbeoról vettem, ahogy ott van, euróban.

Egy személy esetén: egy átlagjövedelemmel számoltam, a megélhetési költségeknél pedig amit a numbeo megad egy személyre, illetve ehhez egy 1 bedroom outside of city center bérleménnyel. 4 személyes család esetén: 2 átlagjövedelemmel számoltam, a megélhetési költségeknél pedig amit a numbeo megad egy négy személyes családra, illetve ehhez egy 3 bedroom outside of city center bérleménnyel.

Gondoltam a különbségből keletkező elkölthető jövedelemre/megtakarításra kiszámolom mindkét esetben, 50 négyzetméter (Outside of Centre) hány hónap
alatt jön össze belőle.

Azonban mivel átlagfizetésből több városban nem lehet megélni se egyedül se családdal lakásbérlés esetén (érdekes adat, jelenleg egyedül Budapesten a legnehezebb, ott jön ki a legvastagabb mínusz átlagfizetés esetén, és családdal is ott van az elején/végén), ezért kiszámoltam úgy is, hogy az átlagjövedelmet felszoroztam 1.7-tel és 2-vel is, hogy minden városban kijöjjön a megélhetés egyedül is és családdal is, maradjon megtakarítás is, és ezekre a jövedelemszintekre számoltam ki, hány hónap az ott keletkező megtakarításból 50nm, ezt hasonlítottam össze.

Hasamra ütöttem, 20 európai városra megnéztem, excelt csatoltam, chart-okat is ráraktam, szerintem tanulságos, finoman szólva is, nyilván még mindig nem 100%-osan jó összehasonlítás vagy mutató, nem néztem a helyi hitelek kamatát se stb. de szerintem ez már sokkal közelebb áll a valósághoz, amit az emberek éreznek,
mennyire könnyen tudnak ingatlant venni.

Csak Londonban és Párizsban nehezebb ingatlant venni. Kétszer is átnéztem, Budapest esetében nem néztem-e el valamit, de stimmel, jó számokat írtam be.
Átlagfizetés*1.7-es jövedelemszinttel számolva családdal egészen gyalázatos az ami kijön.. pedig az már nem kevés bevétel egy háztartásnak .. mondjuk elég sokat ír megélhetési költségekre, de nehéz lenne úgy tekergetni a számokat, hogy nagyon más képet mutasson úgy összességében, és minél lejjebb, közelebb megyünk az átlagbérhez, annál gyalázatosabb, ami kijön Budapestre. Igazából budapesti medián jövedelemre lenne jó megnézni, de az nem tudom mennyi.

Kiszámoltam egy olyan esetre is, hogy gyermektelen pár, kettő átlagfizuval, 1 szobás albit bérelnek .. ketten átlagfizuval minden városban  meg lehet élni, és szerintem ez egy elég tipikus eset, pályakezdő, gyermekvállalás előtt álló fiatalok, ráadásul lefedi azt az esetet is, ha a párból valaki jobban keres átlag fölött, a másik pedig alatta.

Hát, gyalázatos erre is ami kijött, még Londonban is kevesebb, mint fele annyi idő az 50 nm ezzel a felállással, én nem tudom elképzelni a numbeo Budapest rovására ekkorát torzítson, hogy mind az öt kiszámolt családi és jövedelmi helyzetre az jön ki, gyalázatosan drága itt az ingatlan, lehet metodológia szempontjából ez sem egy kikezdhetetlen okoskodás, de én jóval közelebb érzem a valósághoz, mint az "elemzéseket", hogy a budapesti ingatlan piac még mindig nem túlárazott a régióban, aha ....

Eddig a levél. Megjegyzem, az MNB, aki még néhány hónapja azt nyilatkozta, hogy minden rendben van az ingatlanárakkal, a napokban már arról adott ki tanulmányt, hogy túl drága a budapesti ingatlan, szerinte legalább 15%-kal túl vannak értékelve a lakások. Miközben az nettó havi átlagbér Budapesten 2013 és 2018 között csak 77 ezer forinttal nőtt 285 ezer forintra, az átlagos négyzetméter árak viszont ugyanezen idő alatt 2,55-szeresére nőttek. (Megjegyzés: 2013 volt a piaci mélypont, ilyen szempontból szerencsésebb a 2010-es árakat nézni. Ebben az esetben "csak" 2,3-szorosára nőttek az árak Budapesten. Bár más országokban is jelentősen nőttek az ingatlanárak a 2009-2010-es állapotokhoz képest, alig néhány város előzi meg Budapestet ebből a szempontból.)

Így tudod kiszámolni - egy kalkulátor okostelefonokra

Bár jelentősen nőtt a hitelből lakást vásárlók aránya, még mindig nem éri el a számuk a tranzakciós szám felét, vagyis még mindig a vásárlók több mint fele készpénzért vásárol ingatlant.

Akit érdekel a piac alakulása, olvassa el a fentebb belinkelt MNB tanulmányt.

 

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram