Drága-e Budapest?
Régi vita, hogy mennyire drága a lakhatás és az ingatlan Budapesten.
Akik a lakáskiadásban vagy eladásban érdekeltek, azok szerint még túl olcsók vagyunk Bécshez vagy Pozsonyhoz képest. Mármint négyzetméter-ár szerint, aminek így semmi értelme. Mert akkor Miskolchoz képest pedig túl drága Budapest, Tiranáról nem is beszélve.
A lakhatási árakat mindig a jövedelemhez képest kell nézni. Mert hiába majdnem duplája Bécsben a lakásbérlés, ha háromszor annyit keresnek. Pozsonyban 24%-kal drágább a lakhatás, de 52%-kal magasabb a jövedelem. Egy viszonylag friss cikk szerint a munkabéreket figyelembe véve Budapesten már a nyolcadik legdrágábbak az ingatlanok, a bérlés szerint pedig az ötödik legdrágább helyen állunk Európában.
Azonban ebben a számolásban is van egy nagy hiba. Nem törődik azzal, mennyi marad minden másra. Ugyanis ha ugyanannyiba kerül az élelmiszer, műszaki cikk, autó, stb. Németországban, mint idehaza, de ezt háromszor akkora fizetésből kell kifizetni, akkor arányaiban nálunk sokkal kevesebb marad, amit az élelmiszer után a lakhatásra és egyéb szolgáltatásra költhetünk.
Ezért érdemes úgy nézni a lakhatást, hogy mennyit költünk mindenre Bécsben, Budapesten vagy éppen Frankfurtban, milyen árszint mellett és mennyi marad ezek után, ennek mekkora részét viszi el a lakhatás. Ez már sokkal pontosabb adat, mint ha csak a nettó munkabért és a lakbért, vagy az ingatlanok négyzetméterárát hasonlítjuk össze.
Vilmost hajtotta a kíváncsiság és megnézte, melyik városban mennyire drága lakni ezek szerint. Csatolta hozzá az excel tábláját is. Számolt egyedülállóval, párral, dupla átlagfizetéssel, 1,7-szeres fizetéssel, stb.
Kiválasztott véletlenszerű városokat és nézte a bérlést és a vásárlást is. Nem akarom lelőni a poént, de kevés Budapestnél drágább várost talált ezzel a módszerrel. (A belinkelt fájlban vannak diagramok is, ha vizuálisabb típus vagy.)
A kiadásokat a numbeo-val nézte, szerintem korrekt adatokat ad meg, de ha nem is így lenne, miért csak pont Budapesttel tévedne?
Az eredmény nyilván nem akadémiai pontosságú, de azért elég elgondolkodtató, tényleg akkora tér van-e még az ingatlanár-növekedésben a fővárosban?
Következzen az ő levele:
Játszottam én is kicsit a Numbeóval, lakásár ügyileg, mert zavart nagyon, mindenhol csak a jövedelmekhez képest nézik az ingatlan árakat, pedig az elkölthető jövedelem/megtakarítás számít, abból lehet lakásra fordítani, és az többnyire nem a jövedelemmel arányosan nő, ahogy a magasabb jövedelmű országokra nézünk .. szóval én kiszámolgattam a megélhetési költségekkel együtt, egy személyre és négy személyes családra is. Az összes adatot a numbeoról vettem, ahogy ott van, euróban.
Egy személy esetén: egy átlagjövedelemmel számoltam, a megélhetési költségeknél pedig amit a numbeo megad egy személyre, illetve ehhez egy 1 bedroom outside of city center bérleménnyel. 4 személyes család esetén: 2 átlagjövedelemmel számoltam, a megélhetési költségeknél pedig amit a numbeo megad egy négy személyes családra, illetve ehhez egy 3 bedroom outside of city center bérleménnyel.
Gondoltam a különbségből keletkező elkölthető jövedelemre/megtakarításra kiszámolom mindkét esetben, 50 négyzetméter (Outside of Centre) hány hónap
alatt jön össze belőle.
Azonban mivel átlagfizetésből több városban nem lehet megélni se egyedül se családdal lakásbérlés esetén (érdekes adat, jelenleg egyedül Budapesten a legnehezebb, ott jön ki a legvastagabb mínusz átlagfizetés esetén, és családdal is ott van az elején/végén), ezért kiszámoltam úgy is, hogy az átlagjövedelmet felszoroztam 1.7-tel és 2-vel is, hogy minden városban kijöjjön a megélhetés egyedül is és családdal is, maradjon megtakarítás is, és ezekre a jövedelemszintekre számoltam ki, hány hónap az ott keletkező megtakarításból 50nm, ezt hasonlítottam össze.
Hasamra ütöttem, 20 európai városra megnéztem, excelt csatoltam, chart-okat is ráraktam, szerintem tanulságos, finoman szólva is, nyilván még mindig nem 100%-osan jó összehasonlítás vagy mutató, nem néztem a helyi hitelek kamatát se stb. de szerintem ez már sokkal közelebb áll a valósághoz, amit az emberek éreznek,
mennyire könnyen tudnak ingatlant venni.
Csak Londonban és Párizsban nehezebb ingatlant venni. Kétszer is átnéztem, Budapest esetében nem néztem-e el valamit, de stimmel, jó számokat írtam be.
Átlagfizetés*1.7-es jövedelemszinttel számolva családdal egészen gyalázatos az ami kijön.. pedig az már nem kevés bevétel egy háztartásnak .. mondjuk elég sokat ír megélhetési költségekre, de nehéz lenne úgy tekergetni a számokat, hogy nagyon más képet mutasson úgy összességében, és minél lejjebb, közelebb megyünk az átlagbérhez, annál gyalázatosabb, ami kijön Budapestre. Igazából budapesti medián jövedelemre lenne jó megnézni, de az nem tudom mennyi.
Kiszámoltam egy olyan esetre is, hogy gyermektelen pár, kettő átlagfizuval, 1 szobás albit bérelnek .. ketten átlagfizuval minden városban meg lehet élni, és szerintem ez egy elég tipikus eset, pályakezdő, gyermekvállalás előtt álló fiatalok, ráadásul lefedi azt az esetet is, ha a párból valaki jobban keres átlag fölött, a másik pedig alatta.
Hát, gyalázatos erre is ami kijött, még Londonban is kevesebb, mint fele annyi idő az 50 nm ezzel a felállással, én nem tudom elképzelni a numbeo Budapest rovására ekkorát torzítson, hogy mind az öt kiszámolt családi és jövedelmi helyzetre az jön ki, gyalázatosan drága itt az ingatlan, lehet metodológia szempontjából ez sem egy kikezdhetetlen okoskodás, de én jóval közelebb érzem a valósághoz, mint az “elemzéseket”, hogy a budapesti ingatlan piac még mindig nem túlárazott a régióban, aha ….
Eddig a levél. Megjegyzem, az MNB, aki még néhány hónapja azt nyilatkozta, hogy minden rendben van az ingatlanárakkal, a napokban már arról adott ki tanulmányt, hogy túl drága a budapesti ingatlan, szerinte legalább 15%-kal túl vannak értékelve a lakások. Miközben az nettó havi átlagbér Budapesten 2013 és 2018 között csak 77 ezer forinttal nőtt 285 ezer forintra, az átlagos négyzetméter árak viszont ugyanezen idő alatt 2,55-szeresére nőttek. (Megjegyzés: 2013 volt a piaci mélypont, ilyen szempontból szerencsésebb a 2010-es árakat nézni. Ebben az esetben “csak” 2,3-szorosára nőttek az árak Budapesten. Bár más országokban is jelentősen nőttek az ingatlanárak a 2009-2010-es állapotokhoz képest, alig néhány város előzi meg Budapestet ebből a szempontból.)
Bár jelentősen nőtt a hitelből lakást vásárlók aránya, még mindig nem éri el a számuk a tranzakciós szám felét, vagyis még mindig a vásárlók több mint fele készpénzért vásárol ingatlant.
Akit érdekel a piac alakulása, olvassa el a fentebb belinkelt MNB tanulmányt.
Budapesten évekig alig épült új lakás, az állam több ponton beavatkozik (ÁFA változás esetleges kivezetése, CSOK, kamatkörnyezet, kissé kamu infláció), annyira nem meglepő a növekedés. Akinek van átlag feletti pénze (és ez nem kevés ember Pesten), de nem tudja hova rakni befektetési tapasztalat hiányában, az biztos-ami-biztos vesz pár lakást.
Beszélek ingatlanosokkal rendszeresen. Évek óta azt mondják, hogy mostmár megáll a növekedés. Egyszer nyilván igazuk lesz…
realestate-nek adok igazat a leírtakban, amíg az állam ezerrel fűti a kályhát, addig egyre melegebb lesz….
A Duna House havonta közzéteszi a sikerjelentését az ingatlanpiacról (tranzakciószám), de arról senki nem beszél, hogy a budapesti tranzakciók száma 2015. óta folyamatosan csökken, 2018-ban már az országos tranzakciószám csak 22%-a volt budapesti adásvétel.
Ez a meglepően jó cikk is 40%-os befektetői arányról beszél: index.hu/gazdasag/penzbeszel/2019/03/08/nem_eleg_csak_beszelni_a_dragulo_lakhatasi_koltsegekrol/#
Így viszont a növekedés további növekedést generál, mert tovább jönnek a befektetők az elérhető 7-8%-os hozamra. Ez azt jelenti, hogy folytatódik a növekedés és a végén hatalmas lesz a puki.
1) épp szembe mentek a piaccal (= az autópályán mindenki szembe jön)
2) nem az első autó jön szembe, hanem 10 éve mentek szembe a forgalommal.
Van olyan, hogy önigazolás bias? Megtaláltam, van: self-serving bias.
Valójában az ingatlan ár emelkedés FŐ oka a bérnövekedés.
És a bérnövekedésnek még nagyon sok tere van.
Gondolja bárki, hogy a bérek duplázódni fognak, a lakásárak meg szinten maradnak? Ugyan.
2020. január 1-én lesz egy 8 százalékos minimálbér emelkedés… Után meg majd a többi, már ha nem akarunk gyarmat maradni.
Kb. 10 éve vettük a lakásunkat, hosszú távra, 10-15 évre is megfelelőnek tartva azt. A jelenlegi árakat elnézve még tovább is pont jó lesz 🙂 Mert nőtt ugyan a jövedelmünk, de közel sem annyira, mint az ingatlanárak.
Azt nyilván én is sajnálom, hogy a válság alatt nem vettünk még ingatlant. Nézelődtünk, de kp-ra nem tudtunk, hitelt pedig nem szerettünk volna felvenni, se lenullázni magunkat. Ha eszembe jut, hogy mit is hagytunk ki, néha keserű lesz a szám, de utólag persze könnyű okosnak lenni.
Nekem 6 db fél-3 éven belül lejáró LTP égeti a zsebemet.
De nagyon nem akaródzik ilyen drága lakásba tenni.
Más
2000-ben 50 ezerért béreltünk egy 50nm-es panelt az Örs Vezért Téren (kőbányai oldal), akkor volt nettó átlagkereset 72,064 Ft KSH szerint. Átlagfizetés lakás bérleti díj ráta: 1,44128. Ez alapján ha 2018-ban 275,273 Ft a nettó átlagkereset KSH szerint akkor ugyanezen lakás piaci bérleti ára: 190,992 Ft/hó. – Persze sok egyéb tényező is befolyásolja egy ingatlan piac bérleti díjait, de ha már összehasonlítunk ez egy sokkal reálisabb összehasonlítás mint külföldről gyűjtött állítólagosan pontos számokat nézegetni.
Külföldre menni megélhetés miatt teljesen felesleges, bizonyos szolgáltatásokért már most is nyugati árakat fizetsz (pl. burkolás, villanyos, ablakos) azaz nyugati béreket adsz a melósnak (általában közvetlenül zsebbe),
folyt köv.
az nem lehet, h budapest egyszeruen ennyivel jobb varos, legalabbis ilyen sokan szeretik, hogy minden negativum (draga, kosz) ellenere megiscsak ekkora kiralysag?
en legalabbis imadom, es bar sok helyen eltem europaban, azert BP a legkiralyabb!
Bár igaznak tűnik a gondolat, hogy miért is torzítana jobban a Budapestre beírt kereset adat, mint máshol, de mivel itt a reziduális (a szükséges költések után megmaradó) jövedelmet vesszük, ez mégiscsak torzíthat, ha az árakat kb. pontosnak gondoljuk. A bp-i tavalyi havi nettó átlagkereset 275e Ft felett volt a ksh szerint, ami durván 860-870 euró. 15%-kal több, mint a numbeo-n. Mivel Mo-n jóval kevesebb marad a szükséges költések után, mint Európában máshol, ez arányaiban többet javíthat a lakások “megfizethetőségén”, mint pl. Zürichben plusz 15%.
A másik, hogy mit tekintünk szükséges költésnek. A numbeo-n azt is be lehet állítani, hogy ez hogyan legyen kiszámolva. Reálisabb feltételekkel (kevesebb és olcsóbb étterem, kevesebb sportbérlet stb.) havi kb. 400 euróval kisebb költés jött ki nekem egy 4 fős családra.
A havi albérleti díj mindig jóval alacsonyabb lesz mint az ugyanolyan lakás törlesztője ezért a különbözetet félreteheted és befekteteted, ugyanúgy mint az önrészt. Ha jobban keresel költözhetsz jobb helyre, jobb lakásba vagy csak félreteheted a különbözetet. Ha megemelkednek az albérlet árak mindig költözhetsz olcsóbb helyre vagy akár más városba.
Hogy Budapest drága-e: Drága de szerintem a versenypiaci bérek is sokat nőttek. Emellett olcsók a kamatok, kevés az alternatív befektetés, turizmus boom van és ott vannak a lakástámogatások és még mindig nagyon kevés új lakás épül. Ha ezek nem változnak, akkor szerintem nem drágák a lakások ma.
Pozicióból is beszélek, de nem hiszem, hogy ez sokáig fenntartható lesz. Vagy elfogynak ezen az áron a vevők, vagy jön egy olyan helyzet, ami eladási kényszert fog okozni. Aki azt gondolja, hogy lesz még 3 év szárnyalás (23%/év), azért gondoljon bele, hogy az a jelenlegi árak duplázását jelenti majd. Értik, ugye, hogy gazdagréti panel mai értéken 90 milláért? Minden előfordulhat, de akkor egy örökölt budapesti panellakás eladása után már nyugdíjba is lehet majd vonulni mondjuk Kaposváron.
Tehát, bár nem hiszem, hogy a lakásárak elmúlt évekhez hasonó mértékű növekedése folytatódhat, de kisebb lehet a túlárazottság, mint elsőre gondolnánk. Ráadásul a beadott építési kérelmek száma (azaz a jövőbeni kínálat) csökken, nőnek a jövedelmek, a GDP arányos lakáshitel-állomány a régiós átlag alatt van, és kiterjesztették a CSOK-ot is.
Az összehasonlítás csak annyit mond, hogy Budapesten nehezebb az átlagos fizetés n-szereséből lakást venni, mint a nyugati városok elsöprő többségében. Ez igaz, ezzel kár vitatkozni. Max a következtetéssel szállhatsz/szállhattok vitába, miszerint túlárazottak Budapesten az ingatlanok. Ennek amúgy lenne is értelme, de te is meg realestate is csak felsoroltatok pár szempontot, amik szerintetek a különbséget okozzák, megmagyarázva ezzel, hogy Budapest mégiscsak nincs túlárazva. Pl a demográfiát, amiben nem hinném, hogy Budapest olyan sokkal jobban állna, mint a nyugati nagyvárosok. Vagy a kamatokat, ami megint csak nyugaton alacsonyabb, vagyis pont, hogy ott kellene a fizetésekhez képest ez alapján sokkal drágábbnak lennie folyt…
Említetted a vásárlóerőt is, az például pont, hogy benne volt az elemzésben stb.
Az állami beavatkozásokat pl jó, hogy említetted, de ez sem cáfolja, hogy lufi van, sőt. Attól, mert az állam segít lufit fújni, attól még lufi van.
“Four-person family monthly costs: 562,977.24Ft without rent (using our estimator).
Restaurants 100,739.18 Ft (most komolyan…..normális??? 100ezret étteremre minden hónapban??)
Leisure and Sport Memberships 62,692.14 Ft (ja, pesze, havi 63e-ért kondizik az átlagcsalád….)
Local Cheese 20,524.95 Ft (tegye fel a kezét, ahol havi 21e-t költ minden hónapban csak sajtra a család….na ne már, ez teljesen komolytalan…)
Beef Round 45,976.59 Ft (aha, minden hónapban 46ezer csak marhahúsra….a csirke még ez felül havi 25e a Numbeonál….ez már tényleg a vicc kategória)
A többit már be se írom, akkora marhaságok: havi 35 kg alma + 29 kg banán + 35 kg narancs…..nem ‘vagy’, hanem ‘plusz’, ez mind egyszerre…..csak erre a 3 gyümölcsre havi 40ezer pénz….
Bécsben mennek fel az ingatlanárak, szintén bármilyen lyukat kiadnak, mert van aki kiveszi.
Az emberek egy resze azt latja, hogy Budapesten konnyen kereshetnek masfel-ketszer-vegtelenszer annyit ugyanazokban a poziciokban, ezert Budapestre csodul, ahol aztan a nagyon is veges lakaskinalat mindenkinek (meg jobban, a tobbi tenyezon felul) hajtja fel az arakat.
A minimalber drasztikus emelese es a videk fejlesztese nelkul nem lesz itt semmi. Barmennyire is fogy a magyar, nem fog elferni Budapesten meg tobb millio munkavallalo.
Rendes oktatas, befektetes az emberekbe (nem a szaporodasukba), felelos kormanyzas – ha a rovidnel egy kicsit is nagyobb tavon gondolkodunk, ezek nelkul csak meg nagyobb lesz a foldrajzi egyenlotlenseg, ami Budapesten pont akkora szivas, mint Csongradon, csak mashogy. Videken ugyan kevesbe mennek fel az arak, de a fizetesek aranytalanul kisebbek.
31 éves vagyok, a havannán nőttem fel, nagyon rossz anyagi körülmények között “proli” csonka családban. Nagyon rögös volt az utam odáig, ahol vagyok! Rengeteget tanultam, illetve 3 éve vállalkoztam, így mostanra már jól keresek (informatika – az elmúlt két évben nettó 600k körül havonta). Nem iszom, nem dohányzom, nem járok szórakozni, a lehetőségeimhez képest mérhetetlenül visszafogottan élek (most, hogy van párom, a 600-ból kb. 180-at költök el egy hónapban, ami lényegébne albérlet, létfenntartás). Nem gond, megszoktam, hiszen gyerekkoromban sokkal rosszabb volt.
20 éves korom óta követem az ingatlanpiacot, mert nagyon szabadulni akartam “otthonról”. MINDENT elolvasok a témában. Soha nem volt pénzem arra, hogy iszonyatos eladósodás nélkül vegyek valamit. folyt köv.
Többek között azért is vállalkoztam 3 éve, mert azt gondoltam, hogy “hát itt már marhára nem lesz ingatlanom 5 millió önerővel, akkor legalább csináljam, amit szeretek – vállalkozni fogok). Ez össze is jött, most kb. 10 millió megtakarításom van. (páromnak – önhibáján kívül – lényegében semmi).
Viszont lassan kéne gyereket vállalni. Nem szeretnék 70 éves lenni, mikor a gyerekem 30, és a párom is “kifut az időből”. Szépek ezek az átlagár növekedések, de amiről nem nagyon beszélnek online, hogy ugye ez csak az átlag és a “prolik” számára, a helyzet még ettől is rosszabb, mert a külvárosi és/vagy legolcsóbb (panel) ingatlanok ára (folyt)
Akkor hány százalékot is emelkedett a “csórok ingatlana”? Ehhez képest az emberek bére hány százalékot is emelkedett?
Hallgatom anyukámtól (aki persze anyagiakban nem tud segíteni), hogy “miért nem veszel már valamit”, “hát nekünk se volt könnyű”. Mindezt úgy, hogy ők 74m2-es önkormányzati lakást kaptak és azt vették akkor apukám akkor 8 hónapnyi (!) szakmunkás béréből – amit most a havannán kb. 30 millió körül kínálgatnának.
És akkor ugye valójában semmi kedvem egyébként a havannán ingatlant venni/élni. folyt köv.
Ha jól értem, a 2018 második negyedéves adatokra mondja az MNB, hogy 15%-al túlfutottunk az indokolhatón. Jelentem, ami a havannán 19-20m millió volt decemberben, az most 24-25m. Akkor most? folyt.
Vagy éppen mi lesz ezzel, hogy akiben van élni akarás és tehetség, azok szépen elmennek innen külföldre? (Én miért maradjak?). Lehet mondani, hogy az albérlet megoldás, de nem az. Mert a mellett, hogy drága, túl sok a megkötés és túl nagy a kiszolgáltatottság. Ezek az árak pontosan azért tarthatatlanok, mert amint úgy érzi majd az ember, hogy itt soha nem lehet jövője (és/vagy otthona), folyt
Túl nehéz lenyelni azt a békát, hogy “nem mindig vásárolhatunk jó áron”. 100%, hogy nem fogom magam 20 évre súlyosan eladósítani, hogy legyen egy élhető helyen lévő lakásunk, ami egy esetleges korrekció esetén majd messze nem ér annyit, mint a hitelünk – és esetleg veszítsem el mindazt a tőkét, amiért cserébe annyit dolgoztam és éltem visszafogottan.
Főleg nem azért, mert a kormány olyan intézkedéseket hoz, amik éppen velünk, akik lassan családot szeretnénk, de nincs segítségünk tol ki. (mert gyereket se csinálunk fidesz féle hitelre). (Vajon felfogják, akik most összeházasodnak és gyereket vállalnak azokért a hitelekért, hogy több mint 70% esélyük van a válásra, amiért majd akár egy 10-15% kamatos visszafizetés szakad rájuk? – költői kérdés).
Az index meg bőszen hivatkozik az otthoncentrumra és fordítva, hogy minden szép, minden jó. folyt.
Látom lelki szemeimmel, ahogy az ingatlan.com-on Mari néni-nek kikalkulálja az loldal a kerületi átlagárak alapján, hogy mennyit ér a lakás ő meg rátesz még 25%-ot, mert milyen szép az új libafos tapéta – míg a “szakértők szerint” a 10%-os külföldi vásárlóréteg, ami felhatja az árakat, meg az Airbnb.Meg az urbanizáció! (miközben Budapest lakossága stagnál).
Én is néztem a numbeo számait. Lesúlytó, hogy mi van. Egy másik cikk arról is beszél, hogy az inflációban Németroszágban 20%-os súllyal szerepel a lakhatás, míg a magyarban 1%-al. Jogos, klassz, igaz?
Elnézést kérek ezért a rengeteg szövegért. Bizonyára legalább olyan fruszráltnak tűnök, mint realestate folyt.
Ha nem lesz korrekció, azért lesz baj hosszú távon. Ha lesz, akkor meg azért, mert ezek a külvárosi panelok fognak leginkább értéket veszíteni. A magam fajtának más megoldást nem látok csak:
1. meg kell “gazdagodni”.
2. menekülni kell innen
Van esetleg olyan befektető, ingatlant kiadó aki most magas áron realizálna, eladná?
2019-05-19 at 22:46
az 550/5 fő, az nem lesz sokra elég, sajnos 🙁 Ha van szocpol/CSOK, akkor a 3 gyerekre kapsz azért elég szépen talán, bár ezt nem tudom, mert nekem nincs annyi :))
De külsőbb kerületben, arányaiban nagyobb lakást szerintem találhatsz, ha meg nem, akkor még kijjebb kell menni 🙁 Vác/Gödöllő a pesti oldalon nem megközelíthetetlen távolság, a budai oldalon is van néhány vasúttal összekötött város, ahol van lakás is, nem csak ház. Bár lehet, hogy 10M önrésszel és hitellel akár egy felújítandó ház is beleférhet.
Ha saját célra kell, akkor szerintem vegyél, vágj bele, hitellel is akár, az most amúgy is aránylag olcsó. Befektetni nem biztos, hogy most befektetnék. Pont most adtam el egyet, úgyhogy nekem a dilemma, hogy mit kezdjek a felszabadult pénzzel. Persze, ez a jobbik probléma, nem panaszkodom. 🙂
Eddig meg sehol se sikerult eppeszu megoldast kitalalni a problemara. Legalabbis a fejlett nyugaton kb minden nagyvarosban gond, hogy tul draga a lakhatas.
Becs viszont jo lehetoseg, ott szerintem siman ossze lehet szedni a penzt egy normalis budapesti ingatlanra.
Nagy zuhanast amugy en se varnek az ingatlanoknal, hiszen a Magyar a kevesbe eladosodott nemzetek koze tartozik, ugyhogy en arra tippelnek, hogy a nalunk jobban eladosodottakhoz kepest kisebb lesz a visszaeses, ha lesz.
Szerintem az ingatlanaremelkedes ellen ket jo megoldas letezik:
– Infrastruktura fejlesztese, hogy messzirol is be lehessen jarni. Surun kozlekedo nagy sebessegu vonatok kellenek ehez.
– Eltorolni a maximalis epuletmagassagot, igy adott foldteruletre tobb lakoepulet epitheto, nyilvan a statika betartasaval.
Ugyan a cikk eredeti témája Budapest, de az összehasonlítást talán vidéki infókkal is lehetne végezni. Szerintem életszerűbb, mint külföldi városokkal.
Vett/vehetett volna akkor amikor 220000Ft/nm ár volt 2010 után…
https://kiszamolo.hu/megeri-budapesten-lakni/
Mondjuk ha 500 euroért lehet kis garzont bérelni, akkor az még mindig jobb helyzet, mint Budapesten. Ugyanaz a moaogató Pesten keresne nettó 150 ezret rendszeres túlórázással, és az a kis garzon lenne 100 ezer Ft. Nyilván annak, aki itthon 300-400 nettót keres irodai munkával, ott meg nyelvtudás hianyában mosogatna, nem éri meg, de aki itthon is mosogatna, annak miért nem? Aki meg itthon 300-400-at keres, és jól tud németül, az nem mosogató bérért menne.
“Az összehasonlítás csak annyit mond, hogy Budapesten nehezebb az átlagos fizetés n-szereséből lakást venni, mint a nyugati városok elsöprő többségében. Ez igaz, ezzel kár vitatkozni.”
Rájöttem mi megy félre. Pontosítok:
Lehet hogy nehezebb venni, annak aki átlag fizetésből szeretne venni.
Neki drága (mert nem nagyon tud venni).
De szerintem a piacon nem ez a drága definíciója. Drága az, amit már nem nagyon vesznek meg, ezért nem megy feljebb az ára már.
Ennek meg megy fel, tehát még mindig nem túl drága. Azoknak akik megveszik.
És ilyen értelemben a piacot pont nem érdekli hogy különféle okok miatt miért nem tudja megvenni az átlag pályakezdő a lakást.
Se én se más nem TUD semmit! Érezni lehet mi várható ha valaki képes a saját – sokszor szorult – helyzetén túlnézni és „out of box” gondolkodni. Szerencsére a lakáspiac elég lassan mozdul szóval mindig van idő cselekedni bármerre is menjen a piac. Olyan, hogy lakáshiány 2019-ben nem létezhet, hiába ordítja a sajtó hogy van. NINCS! Olyan van, hogy annyiba kerül megépíteni amennyiért nem lehet eladni és nem építenek. Az nem lakáshiány hanem kereslet hiány. Az meg teljesen logikus, hogy a kereslet megjelenésével a vállalkozók nem kezdték el százezer számra építeni a lakásokat mert nem akarnak.. folyt
Persze, mindenért a külföldi befektetők okolhatók, ugye? Az teljesen rendben van, hogy TE szabadon kimehetsz dolgozni az itthoni bérek többszöröséért és utána a magyarok vásárlóerejének többszörösével itthon veszel ingatlant kiszorítva a csóró ittmaradottakat, de a piszok külföldi hogy képzeli már hogy idejöjjön vásárolni… nonszensz! Persze munkahelyet teremteni jöhet,azzal nincs gond! Évi pár ezer ha van külföldi aki vesz ami 1-2-3%-a a piacnak (azok is erősen limitált helyeken) de a média felfújja a súlyukat és a szakács-közgazdászok meg ujjal mutogatnak rájuk
2019-05-20 at 11:11
az 1-esre szavazok, gazdagodj meg, ha javasolhatom. Ha gazdag vagy, akkor Mo. nem gáz hely. IT végzettséggel meg 1. vagy menj el, vagy a vállalkozást vidd el, és itthonról végezd, ha olyan.
És ha hitelből is, de vegyél lakást, vagy törődj bele, hogy albérletben laksz. Ha nem akarod futni az ingatlanpiaci összeomlás kockázatát (ami szerintem nem lesz, mint írtam korábban), akkor bérelj, mint eddig.
Másrészt tudom, más világ volt, de én is felnőttem 52nm panelben (4 fős családban), Te is felnőttél valahol, és ember lettél. 31 évesen ne az álmaid kecóját vedd meg, hanem ami jó lesz 5-10 évre, és az bele fog férni a megtakarításba és a hitelbe. És nagy veszteséged nem lesz, mikor 10 év múlva kiszállnál.
Hajrá és sok sikert, akárholis!
“mert teljesen irreális számokkal számol a Numbeo”
Nem számol irreálisan, hanem feltételez egy polgári minimum életszínvonalat. Azon kár fennakadni, hogy most épp hány kg almát számol, mert ennyi erővel számolhatna sárgarépát meg változatosabb (és drágább) gyümölcsöket…stb Egy 4 fős családnak 186ezer forintos otthoni kaja teljesen normális, napi szűk 1600 Ft/fő. (Másrészt meg a többi országban is ilyesmivel számol, szóval összehasonítás szempontjából végképp mindegy). És igen, az hogy egy négyfős család mondjuk havonta 4szer elmegy egy étterembe, abból 2szer nem a pista bácsi kifőzdéjébe, hanem egy picit normálisabb helyre, az simán van 100ezer, tekintve, hogy egy normálisabb helyen úgy indulsz négy főre, hogy 30-40ezer.
S mivel ezzel számolva lakhatás nélkül is negatív a havi mérleg átlagfizuval, ezért ezekből nem az jön, hogy drága a lakhatás, hanem hogy kicsi a jövedelem.
“Van esetleg olyan befektető, ingatlant kiadó aki most magas áron realizálna, eladná?”
Én jövőre tervezem eladni a bérleményem. Nem gondolnám, hogy bármiféle brutális áresés lenne a közeljövőben, mert ahhoz egy nagyon komoly válság kellene, ami túlkínálatot okoz (ergo az embereknek el KELL adniuk a lakást, mert kell a pénz vagy nem tudják fizetni a részletet), viszont az állami apanázsok lassacskán azért kifutnak + több tér nem nagyon van az emelkedésre józan paraszti ésszel nézve (vki feljebb írta, hogy hasonló ütemű emelkedéssel egy panel árából nyugdíjazni lehetne magad pár év múlva, ilyen meg sose lesz nyilván), szóval lassú emelkedést vagy stagnálást várok, miközben időszerűvé vált hogy házvásárlásra adjam a fejem, ahhoz meg jól is fog jönni a lakásban álló pénz.