Egy társasház története

Tibor küldött egy történetet, az ő társasházuk történetét. Érdemes elolvasni az anyagi tanulság miatt is, de amiatt is, mire készülj, ha egy társasházban veszel lakást. Annyi horrorsztorit hallottam már a társasházakról, ahol a lakók fele Q7-essel jár, de a közös költséget nem fizetik (ezek az újépítésűek), meg ahol öregek laknak, akiknek jóvanazúgy, ahogy van, ő ebben az életben már nem akar költeni a házra, akkor se, ha a tető beszakadt.

Ezekre is érdemes figyelned, ha lakást veszel. Elhanyagolt társasházban soha ne vegyél lakást, akámennyire is olcsó vagy tiptop a kinézett lakás, mert nem véletlenül elhanyagolt a ház. Inkább vegyél egy jó állapotú, karbantartott házban egy lepukkant lakást. Ugyanígy ne vegyél lakást egy olyan társasházban, ahol a lakók harmada-fele nem akarja/nem tudja fizetni a közös költséget. A lakáson tudsz segíteni, a házon nem.

Offtopic: Így vásárolj lakást

S ha már ez a téma, éppen tegnap hallottam egy sztorit első kézből egy nyolclakásos “újépítésű”, talán két-három éves házról. Először csak azt hitték, megússzák annyival, hogy nincs két egyforma méretű lépcső a lépcsőházban, hogy felfagy az erkélyen a kő, mert kilopták a vízzáró fóliát, hogy a teraszok a ház felé lejtenek és áznak a falak és a többi kókler munka. Aztán amikor elkezdett megsüllyedni a ház, megvizsgálták az alapot és kiderült, hogy “kifelejtették” belőle a vasalatot. Minek az bele, úgysem látszik. Most meg a kétségbeesett fejvakarás, lakásonként valószínűleg sok millió forint lenne valahogy megerősíteni az alapot, de pénz az nincs, a legtöbben sok hitellel, CSOK-kal vették a lakást, legtöbbször erőn felül. A vállalkozó már rég bezárta a céget vagy egy hajléktalané lett azóta, lehetne éppen perelni, de értelme az nincs, pert nyerhetnek, de pénzt nem fognak belőle látni.

Na mindegy, csak egy témába illő friss sztori volt. Következzen Tibor levele:

Feleségemmel egy kétszintes, tizenkét lakásos társasházban élünk. A 12-ből 10 lakás 46-50 nm közötti, a maradék kettő 70 nm. A közös képviselőkkel sorozatban gondjaink akadtak, az egyik egy öreg bácsi volt, aki excelben könyvelt (!), e-mailt nem volt hajlandó olvasni, telefonon sosem lehetett elérni, általában nem nagyon érdekelte semmi a házzal kapcsolatban. Őt leváltottuk, jött egy kedves fiatalember, aki a bemutatkozására láthatóan rákészült, felmérte a ház állapotát, konkrét elképzelésekkel állt elő, hogy miket kellene itt megvalósítani, és majd együtt…

A házzal amúgy vannak komoly gondok, a lépcsőház és a függőfolyosó van a legrosszabb állapotban, jóformán életveszélyes. Lényeg, a lényeg, emberünk a csillagokat is lebeszélte volna az égről, megválasztottuk, aztán nagyjából soha többet nem sikerült elérni őt, e-mailekre nem válaszolt, telefont nem vette fel, semmilyen papírt nem küldött soha arról, hogy áll a ház, hogy állnak a befizetések, nuku éves összesítő, az égvilágon semmi. Közgyűlést annak ellenére sem hívott össze, hogy erre felszólítottuk levélben. Leváltani is csak levélben sikerült, a ház minden anyagát postai úton juttatta el az új közös képviselőhöz, aki jelenleg is van. Ő végre nem csak beszédében lelkes, hanem végre tényleg történnek itt dolgok, haladunk valamerre.

Na, ezekről a dolgokról szeretnék mesélni.

A háznak van egy ltp megtakarítása, ami már rég lejárt, csak hát az előző közös képviselőkkel nem igazán lehetett együtt dolgozni, a pénz azóta is ott állt a számlán (nagyságrendileg 1.5 millióról beszélünk, messze nem szaladunk vele). Az új közös képviselő az első közgyűlésen felvetette az ötletet, hogy érdemes volna megemelni a közös költséget, az így keletkezett többletből pedig felújítási alapot képezni, hiszen társasháznak amúgy is kötelező ilyennel rendelkeznie (erről soha egy szó sem esett korábban), szóval nem is értette, nekünk miért nincs ilyen.

A javaslata az volt, hogy nm-enként 50 (!) forinttal emeljük a közös költséget. Jó pár embernél ez kiverte a biztosítékot, hogy az rengeteg pénz (megismétlem, 50 nm-es lakásokról beszélgetünk, nem nehéz kiszámolni, mekkora tételről van szó). Hosszas vita után végül azért csak sikerült lenyomni a torkukon, és elfogadtuk a javaslatot.

Ekkor jöttem én. Felhívtam rá a kedves lakótársak figyelmét, hogy a ház szintjén havi 30.000 forintról ment a vita az elmúlt fél órában, ami éves szinten 360.000 forint. Tíz év alatt lesz 3.6 milliónk, amiből esetleg vehetünk három téglát, csak addig ránk dől a ház. Az én javaslatom az volna, hogy fizessen mindenki havi 20.000 forintot a közös költségen felül, az egy év alatt a háznak 2.880.000 forint, két-három év alatt az ltp pénzzel együtt már egy-két komolyabb munkára is futja belőle.

A javaslatom vége szemmel lincselés és generációkon átívelő átkozás lett, megkaptam mindent a “te asziszed, hogy én lopom a pénzt”-től kezdve a “nem vagyok én aranyásó”-n át a “de jó egyeseknek, hogy milliomosok”-ig mindent. És itt olyan emberekről beszélünk, akiknek két autója van, az egyikkel dolgozni jár, a másikkal wc-re, a másik most vett új autót, mellé napi egy csomag cigi simán pattan… szóval tovább nem is nagyon sorolom… nagyjából olyan emberekről beszélünk, akikről te magad is szóltál már jó néhány cikkedben, pl. a kedvencemben, ahol egy gyárban tartottál pénzügyi oktatást, ahol a melósoknak nem volt pénze, de azért masszívan dohányoztak, és tele volt a parkoló autókkal, miközben a gyár előtt volt a buszmegálló.

Rávilágítottam a kedves lakótársak előtt arra, hogy akinek nincs havi 20.000 forintja, ott azért vannak komoly gondok. Érvelésnek megkaptam, hogy drágák a gyerekek, már így is drága a közös költség, a számlák, a minden. Az egyik szomszéd szerint havi 20.000 forint nagyon sok, ne mondjam már, hogy nem az. Mondtam, hogy 20.000 forintról általánosságban nem lehet megítélni, hogy sok-e vagy kevés, az nem is igazán annak a függvénye, hogy valaki mennyit keres, hanem inkább annak, hogy mire költi.

Hát pedig, bárhogy is próbálná összébb húzni a nadrágszíjat, lehetetlent kérek.

Egyetlen szomszéd jelezte, hogy ő benne lenne a dologban, meg támogatja az elképzelést.

Szóval a javaslatom az erős többség leszavazta.

Eltelt fél év, szép téli napon a függőfolyosó egy darabja leszakadt (szerencsére nem történt személyi sérülés), a ház facebook csoportjában felvetettem, hogy mivel naponta én is elsétálok az alatt a pont alatt, ahonnan leszakadt egy darab, éppen eshetett volna az én, vagy a gyerekeim fejére is, vagy akármelyik másik szomszéd fejére is a dolog, most már talán csinálunk valamit?

Havi 20.000 forint továbbra is sok volt. De havi 10, és havi 5 is. Igazából szerintem bármennyi sok lett volna, amit a “Háznak” (direkt írom nagy betűvel, mert kb. az jött le, mintha az emberek a házra, mint harmadik félre tekintenének, nem olyasmire, ahol ők maguk laknak) adni kéne. Pár hét múlva még egy szép darab leesett a függőfolyósból (itt sem történt személyi sérülés), ami éppen valakinek a fregolijára esett. Na, hát ez már megmozgatta a népeket, gyorsan közgyűlést hívtak össze, ahol meg lett beszélve, hogy a függőfolyosót fel kell újítani és kész. Hát, pénzünk az nincs rá, akkor vegyünk fel kedvezményes hitelt az ltp-re. Megszavazta mindenki. Hamar kiderült, hogy az ltp nem ad hitelt a háznak, mert a bekért jegyzőkönyvekből egyértelműen kiviláglik, hogy fél évvel ezelőttig a háznak nem volt felújítási alapja képezve, márpedig az elmúlt három évet vizsgálják. Így csak piaci kamatozású hitelt adnak. Nem baj, jó lesz…

Ugye még emlékszünk a kedves szomszédra, aki bárhogy is próbálná, havi 20.000-t nem tudna megfogni a havi kiadásain? Éppen 19.000 forinttal lett ezáltal magasabb a havi közös költsége, mint eddig volt, de elmondása szerint ez nem jelent gondot a számukra, mert hasznos dologra megy a pénz. Nem akartam emlékeztetni a fél évvel ezelőtti szavaira, mert úgy láttam, felesleges ezzel vesződni.

Szóval ez a történet… amíg az emberek tudják, hogy valami nem jó, még akkor sem foglalkoznak vele, amikor már tapasztalják is, akkor viszont pánik és bármit elfogadunk. Havi 20.000 forint sok, amikor önerőről beszélünk, amit saját elhatározásunkból kellene gyűjtenünk, de ha hitelt kell belőle törleszteni, az valahogy olyan kötelezőnek tűnik, az rendben van. Mint a bagós, aki lelkesen cigizik, amíg stroke-ot nem kap, akkor gyorsan leszokik, mert megijed, pedig addig is tudta, hogy mit kockáztat. Vagy mégsem?

Miért működnek ilyen furán az emberek?

Share

353 hozzászólás

  • Csigaboly
    Mi egy 3×16 lakásos, salakbeton társasházban lakunk. Panelek elődje, konvektoros fűtés, átfolyós gáz vízmelegítő, MMalu vezeték, stb. Eredetileg kályhával fűtöttek. Szerencsére nyugis, de elavult. Kb 10 éve volt a 2 oldalsó tűzfal 6cm vastagon szigetelve. Az ablakos homlokzatot csak felállványozták és javítás után lefestették. Ha jól tudom 1000ft közösköltség emelésbe nem mentek bele. Ekkor még az erkélyeket újították fel, kapott vízzárót és és új burkolatot, vízorrot. Ez már kezdi megadni magát, alul vizesedés. Az idősek – engem is kiszolgál – hozzáállása az egyik probléna. Nyáron az 50Ft/nm emelésbe nem mentek bele, csak 25 volt elérhető. Véresszájú hangadó nyugger azóta meghalt. Pincében a biztosítás határáig, apránként cserélik az eternit szennyvízcsövet. Ez az elit egyetemi városrész, szerintem egy szinten van a paneldzsungel Haszkovóval. Csak családi ház és a sok hülye kizárva.
  • Ljoe
    Az nagyon kemény, hogy a beltéri telefingott levegődből kicsapódott legionella baktériummal, penészspórával gazdagított kondenzvizet a szomszédod párkányára csepegteted és mikor ezt szóváteszi még neked áll feljebb!!! Rólad is szól ez a poszt.
  • Cal
    Számvizsgáló bizottságba hogyan lehet bekerülni?
  • yimshagin
    Igen, én is úgy értettem. Csak úgy pluszban megemlítettem a társasház központi elhelyezkedése kapcsán, hogy milyen “jó” is pl sziget és társai szempontból is.
  • Körtefa
    Wave
    “Azt tudtátok, hogy a számvizsgáló bizottság elnökének a felelőssége azonos a közös képviselőével? …”

    Ez nem így van.
    Az intézőbizottság elnökének van olyan felelőssége mint a közös képviselőnek. De a számvizsgáló bizottság elnöknek nincs olyan felelőssége.

    2003. évi CXXXIII. törvény [ Társasházi tv. (új) ]
    [..]
    (2) A közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. Abban a társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani.
    (3) A legalább egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot, illetőleg a számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk; az intézőbizottság elnökének jogállása és felelőssége azonos a közös képviselő e törvényben meghatározott jogállásával és felelősségével.
    [..]

  • Csaba
    @Félreszámoló
    Tök jó, hogy ezt belinkelted, mert pont cáfolja, amit írtál.
    😀 😀 😀
  • Axt
    Ha te ezt komolyan itt akarod megtudni, akkor az a poszt nem neked való. Az SzB tagság igényel egy alapos rátermettséget. Bocs ha ez így nyers, de jobb elkerülni a csalódásokat.
  • Tibor
    Még a bevezetőhöz: A garanciától függetlenül az építési jogszabályok pontosan rögzítik, hogy melyik szerkezetnek hány év kötelező alkalmassági időt kell teljesítenie. (tartószerkezeteknél egyébként 10 év). A felelősség megállapítása végett pár pont: Ha a tervek rosszak és ez a hiba oka: a tervező felel, személyre szóló névjegyzéki számmal, visszakereshető, nem cégtől függ. Ha nem a terv szerint készült az épület, akkor alap esetben a Felelős Műszaki Vezető, névjegyzéki számmal rendelkezik, visszakereshető, nem cégtől függ. Ha volt Műszaki Ellenőr, akkor a felelősség osztott, de nem minden esetben kötelező az alkalmazása. “láttam” olyat is, hogy a megrendelő akart olcsósítani, sőt ezt a kivitelező is tudja bizonyítani, hogy megrendelői kérésre. A felelősség akkor is a Felelős Műszaki Vezetői, hiszen nem fogadhat el hibás szakmai utasítást. Az építőiparban a felelősség személyhez kötött!
  • nyman
    “Aki ott volt akkor amikor épült / ott dolgozott abban a mocskos étteremben azt igenis vonjuk büntetőjogi felelősségre!.”

    Lehet büntetőjogi felelősség sok esetben. Van egy felelős műszaki vezetői funkció, pont erre. A családi házak mérettől függően kieshetnek, ott nem feltétlen kötelező. Nyilatkozik is valaki a végén, különben, nincs használatba vételi engedély.

    Két éve pont szigorodott is.

    epitesijog.hu/2230-kevesebb-munka-vegezhet-felels-mszaki-vezet-iranyitasa-nelkl

    Itt személyi felelősség van, nem a cég, kft. felel.

    A szakterületemen – épületgépészet, energetika – nekem is vannak ilyen jogosultságaim, műszaki ellenőri is. Az utóbbit szeretem csinálni, az kevesebb felelősséggel jár. 🙂

    Pont 2017-től 2020-ig, három éven keresztül, pont az egyik legnagyobb lakóingatlan fejlesztőnél dolgoztam. Ezer feletti lakáshoz volt nem kevés közöm. 🙂 (elfogyott a 900 karakter)

  • Ne légy butuska

    “Fűtéskorszerűsítést és egyedi hiteles mérőt értek/értettünk alatta, nem csak egy óra felszerelését. De bárhogy is, nem gondolnám, hogy nincs jobb megoldás annál mint hogy havi 15 ezerért az utcát fűtjük.”

    Ad 1 – mitől maradna 15 ezer a fűtésszámla, ha egyszer szigetelitek az épületet? Ennek semmi köze a mérőhöz.

    Ad 2 – mitől kéne az utcát fűteni, ha egyszer tesztek fel termoszelepeket? Megintcsak semmi köze a mérőhöz.

    Ad 3 – mit értesz hiteles mérő alatt? Hőmennyiségmérő a bejövő csövekre? Az elég bajos egy panelban, a függőleges csövezés miatt…

    Egy szó mint száz, sajnos a legnagyobb probléma a kamu hőmennyiségmérő megléte. Soha nem lesz igazságos, se nem hiteles. De parasztvakításnak jó, aki pedig ért a fizikához, az veri a fejét a falba, és fizet mint a katonatiszt, ha nem akar megfagyni…

  • Csaba

    Látom, nem sokat értesz a klímákhoz. Minden klímatulajdonos elemi érdeke, hogy a rendszere csíra-és baktériummentes legyen. Ha nem így lenne, legelőször saját magát és a családját fertőzné meg vele. Nem is hanyagolja el senki, akinek egy csepp esze is van.
    Tehát a kicsöpögő víz nem tartalmaz ilyesmit. Ha pedig te telefingott lakásban élsz, attól még nem törvényszerű, hogy mások is így tesznek.
    Ezen kívül, ha értelmezted, amit McDennis írt, akkor tudod, hogy az első reakciója az volt, hogy megoldotta a problémát. Csakhogy vannak olyanok, akiknek semmi nem jó, mert irigyek, hogy a másik nem fő meg a lakásában nyáron. Na, az ilyeneket el kell küldeni melegebb éghajlatra, mert csak abból tanulnak.
  • drdragon
    Kertész
    2021-01-23 at 19:14

    ”Hát igen. A kert és a privát szféra mellett ez a másik, ami miatt egyértelműen ház a lakás ellenében: nem tudom elképzelni, hogy másokhoz legyek kötve a tulajdonomat érintő döntésekben…”

    helyesen így nézhetne ki:

    Hát igen. A kert és a privát szféra mellett ez a másik, ami miatt AZ ÉN ESETEMBEN egyértelműen ház a lakás ellenében: nem tudom elképzelni, hogy másokhoz legyek kötve a tulajdonomat érintő döntésekben…

  • Zabalint

    Csalóka a statisztika, mert az, hogy átlagban mennyi a házak és a lakások négyzetméter ára, nem mond semmit arról, hogy azonos lokációban, azonos minőségben melyik a drágább. Márpedig Budapesten a társasházak átlagosan jobb lokációjúak, hiszen a belvárosban, illetve a külvárosok jobb közlekedésű környékein társasházas övezetek vannak. Emellett főleg külvárosi övezetekben lejjebb húzzák a házak átlagárát a tömegesen előforduló régi, lepukkadt házak, amelyek olcsóbbak négyzetméteráron, mint a panellakások, mert sokkal rosszabbak minőségben is, illetve a fenntartásuk csillagászati lenne a szigetelés hiánya miatt.

    Ha azok elméleti fejtegetésésből indulunk ki, hogy szerintük ha nem lenne anyagi kérdés a lakhatás, mindenki házba költözne (ne. igaz), akkor hasonló lokációt kell összevetni, a belvárosi lakást A Andrássy úti vagy rózsadombi villával.

  • Treil
    Lakás vs ház.
    Nálam majdnem döntetlen, mindkettőnek mások a hátrányai. Ház 2+ gyerekkel olcsóbb az alacsonyabb nm2 ár miatt. Ha sok pénzem lenne akkor penthouse lakást vennék valami nívós lakoparkban, a kényelem miatt.
  • Second Wave
    Körtefa
    Köszi
  • drdragon
    a családi házba befektető építtető jellemzően saját célú használatra épít vagy vásárol, ami közel áll a tartós fogysztási cikk kategriához, azonbelül általában szükségleti fajta, szerencsés esetben egyedi-kényelmi altípus
    míg a soklakásos épület építtetője, egy hozamelvárási célt szolgáló befektetést végez, az ő szempotjából ami létrejön, az egy pénzügyi befektetés eszköz

    mivel a két típus genézise alapvetően eltér, a legértékesebb lokációkban pedig szinte csak soklakásos laképületek vannak, azok üzemeltetése pedig költséghatékonyabban megoldható, így aztán az általános öszehasonlítást egy két mondatban elintézve biztos a vita, és jó alap egy Eric Berne-i értelebben vett időtöltéshez

    a családi ház birtoklás milyen hatékony befektetés lehet az egóba, az itt megjelenő néhány hangvétel is tanusítja

  • McDennis

    Ember, a kondenzvízzel öntözni szoktak. Nem mondom hogy teljesen tiszta, de ha nem iszod meg semmi bajod nem lesz tőle. 😀 nem lesz baktérium tenyészet senkinek sem a párkányán… 😀 (vannak bajok nálad is)

    Amúgy az eső víz károsabb, az nem zavarja az olyanokat mint ő meg te? Érdekes ez. 🙂

  • McDennis
    Szerintem a társasháznál ez tolerálható. Alattam cigiznek és felszáll a füst, rettentő idegesítő, károsabb mint a kondenzvîz, mégsem szóltam neki, mert tolerálom. Ez a társasház. Ha nem tetszik hogy élned körülötted lehet menni kertes házba 🙂
  • jami
    Munkatárs vett 70 feletti átlagéletkorú tulajos társasházban lakást. Jó közlekedés, de közelben nagy park, játszótér, jó elosztású lakás. Szívtak vagy 5 évet, ezalatt az idősek vagy elköltöztek (öregek otthona, gyerekek) vagy meghaltak. Teljesen fiatal a lakóközösség – és haladnak a közös felújítások. Viszont mostanra már nem tudnának ott lakást venni.
    Másik ismerősnek tip-top a lakás, még a lépcsőház is ok. De a környék nem jó. Onkább maradnak, mert nem kapják meg a vágyott árat. (Szerintem addig, amíg nem lesz olyan szomszéd, aki miatt kb. bármilyen áron adják majd.)
  • Félreszámoló
    A családi ház 570 e ft/m2 áránál a tégla társas 836 e ft/m2 ára 46%-kal magasabb. Ha ez cáfolat, akkor elég unortodox 😀
    A családi ház ára a panellel azonos.

    igen, ez igaz, pont ebből jönnek a közvetett költségek, a “rossz” (értsd: távoli, gyengébb infrastruktúrájú) lokációból. Ez az egyik fő oka az alacsonyabb keresletnek és ezért az alacsonyabb árnak. Összevethetnénk az 5. kerületi 100 m2-es lakást az 5. kerületi 100 m2-es házzal, de a második nem létezik. Valós döntésnél csak létező ingatlanokat lehet összevetni

  • McDennis

    Köszönöm!
  • Kamionsofőr

    Mióta elit az egyetemi városrész?

    Régi, korszerűtlen, lelakott, lepusztult társasházakból, a sok egyetemista miatt elértéktelenedett családi házakból áll. Az Egry és Cholnoky számít jobb környéknek (lakótelepnek).

  • Kertész
    drdragon,
    Nagyon köszönöm hogy ezt hozzátetted, hátha még valaki azt hiszi, hogy MINDENKI nevében beszélek/írok. Természetesen SZERINTEM ez vagy az a jó.
    Mégegyszer, köszi.
  • ttamas
    Ha már szóba került a klíma kondenzvizének az utcára “vezetése”:
    google.com/search?client=firefox-b-d&q=kl%C3%ADma+kondenzv%C3%ADz+elvezet%C3%A9se
    Lenti idézet az első találatból:
    budaklima.hu/cseppviz-elvezetese.html

    “A cseppvíz elvezetése minden klímaszerelés alkalmával egy nagyon fontos tényező. Szigorúan tilos az utcára, járdára kivezetni”

  • Kamionsofőr

    Te vagy az, aki nem ért a klímához.

    Először is a legtöbb klímatulajdonos nem tartja karban, nem tisztíttatja a klímáját. Szerelőt akkor hív, amikor bedöglött a klímája, ahogy a kocsiját is akkor viszi szerelőhöz, amikor már nem lehet/életveszélyes vele közlekedni.
    Másodszor a kondenzvíz a kültéri egységben keletkezik, fizikailag nem lép érintkezésbe a beltér levegőjével.
    Harmadszor már a telepítéskor meg kell tervezni, hogy a kültéri egység hova engedje a vizet és nem akkor kell cselekedni, amikor szólnak érte. Már helyébe én is hülyét kapnék, ha a fölöttem lakó klímájából az én teraszomra, ablakomra, párkányomra csöpögne a víz.

  • fabris
    A lakas kontra ház témából még kimaradt a sorházi lakás és a sorház. A fővárosban talán kevésbé gyakori, de a dunántúli városokban elég sok van belőlük.
    Na ilyeneket aki teheti, véletlenül se vegyen: a sorházi lakás eleve tragédia a lakások közötti vékony fal és a közös telek miatt. Tulajdonképpen alig jobb mint egy lakás csak feletted nem laknak.
    A sorházaknak legalább saját oldalfaluk és saját telkük van plusz egy zsebkendőnyi udvar, ház előtti kocsmegálló és általában előkert.
    A telkeket legfeljebb drót/sövény/vékony fakerítés választja el.

    Namost az oldalsó és hátsó szomszédok közelsége és a telkek között téglafal hiánya miatt meg lehet őrülni az állandó zajongó szomszédoktól. folyt.

  • fabris
    folyt.

    És még csak az se kell, hogy a szomszédok kimondottan zajosak legyenek: elég ha mindegyik máskor nyirja a füvet, sövényt és egész nap folyamatosan jön-megy ki-be a kocsijával.

    Na ehhez még hozzájönnek azok akik állandóan ugató kutyát tartanak az udvaron/előkertben, bömbölve hallgatják a zenét az udvaron, hétvégente flexelnek a nyitott ajtajú garázsban, tartanak tyukokat/galambokat az udvaron, mossák a kocsit zajos nagynyomású mosóval órákig a ház előtt, fát fűrészelnek/vágnak napokon keresztül az udvaron és azok aki állandóan dudálva jönnek a szomszédokhoz.

    Egy éve vettem egy sorházat 5 ilyen szomszéddal, szinte mindig zaj van: két nap volt összesen ez alatt az idő alatt amikor úgy ki tudtam ülni az udvarra napos időben, hogy csend volt.

    Költözöm el a francba, veszek inkább egy nagy lakást egy hatlakásos tömbben, nagytelkes családi házra nincs pénzem a jelenlegi árak mellett..

  • drdragon
    többszörösen ”határeset”

    index.hu/urbanista/2017/06/17/semsey_park_ujpesti_lakotelep/

    tömegek töltik ott az idejüket, a tőle északra lévő kertes családi házakból nem kevesen látgatják, még autózás árán is

    kisgyerek egyedül otthon a saját kertben vs a lakótelep közös ”kertjében” gyerekseregben

  • dfcxsfdsa
    A 20-30 másodpercenként rácseppenő víz a párkányon konkrétan kínzási eszköz, ami minden figyelmet és nyugalmat igénylő tevékenységet lehetetlenné tesz. Stresszessé és zaklatottá változtat, akár úgy is, hogy nem feltétlenül tudod azonnal, hogy miért vagy kimerülve, kikészülve.

    Az agy rááll, aztán már várod, hogy most volt a csepp, akkor mindjárt jön a következő. Ráadásul a rossz paneles fém párkányra cseppenés hangos is. Nagyon.

    Az ilyen típusú monotonítás sok tényleges kínzási technika alapját képezi. Minden eszközzel harcolnék ellene.
    Emberünk meg még büszke is a bunkóságára.

  • Cinikus
    A cseppvíz bent keletkezik (a szoba meleg levegőjét áthajtjuk a hideg hűtőbordán, amire kicsapódik a pára, és lecsepeg egy tálcába, onnan pedig ki egy csövön). Ha a cső eltömődik, a beltériből fog folyni a redvás víz. A többivel egyet értek. Sokan csak akkor hívnak szerelőt, ha elromlott. Ha “csak” büdös a kifújt levegő, vesznek valami varázssprét, és kész.
    Felújított lakást vettünk, a 3 éves klíma karbantartási könyvecskéje szűz. Ha nem is használták, a kiterjesztett garancia ugrott ezáltal.
  • Zabalint
    @kamionsofor
    A leírás alapján az Egry lakótelep lesz az, nem az egyetemi városrész, mert a Stadion utca déli oldalától vannak salakbeton házak, az egyetem felé régebbi, tégla házak vannak. Egyébként rendezett, nyugis környék, tudom, mert laktam ott anno. Nem elit, de az egyik legjobb lakótelep Veszprémben, a Cholnoky az rosszabb.
  • mókuskerék

    Nem értek a klímákhoz, de szerintem a kondenzvíz nem a beltéri egységben keletkezik?

    amúgy igen én is arra szavazok, hogy ez a víz ne csöpögjön már az alatta lévő ablakába, már csak azért sem mert elég tetemes víz tud ott távozni, nap csak pár csepp

  • Családfő
    Secon Wave,
    Összekeverted a számvizsgálóbizottság elnökét az intézőbizottságéval. A kettő nagyon más, az előbbinek nincs olyan felelőssége, amit írtál.

    Klíma ügyben társasházaknál: igazság szerint az igényesebb helyeken előre kiépítik a kivezetését, falon és padlón belül megy valamelyik strangba. Régebbi társasházaknál vagy paneleknél, ahol ilyen előkészítés nincs, ott egyértelműen a tulajdonos felelőssége, hogy mások zavarása nélkül oldja meg. (Természetesen az utcákon járva látok ezer példát, ahol nagy ívben tesznek erre. Ez is egyfajta bizonyítvány.)

  • Ggg

    “Te vagy az, aki nem ért a klímához.”
    “a kondenzvíz a kültéri egységben keletkezik, fizikailag nem lép érintkezésbe a beltér levegőjével”

    Ez a két mondat így egymás után elég erős lett… 😀 A kondenzvíz pont hogy a beltéri levegőből csapódik le a beltéri egység harmatpont alatti hőmérsékletű hideg felületén (azaz a hőcserélőn), majd onnan távozik az esetek többségében a kültérre. Ettől még nem lesz fertőző és ha időnként a szél miatt ráesik néhány csepp az ablakpárkányra, hát na bumm. Azonban az tényleg zavaró, amikor egész nyáron a párkányra csöpög, hisz ütemesen zajt kelt, ahogy megérkezik, ha így lett kialakítva, akkor egy csőtoldással általában pillanatok alatt kissé távolabb vezethető az épülettől. (Arra sajnos a legtöbb esetben nincs lehetőség, hogy a csatornába vezessék el a vizet, esetleg még egy vödörbe lehet gyűjteni a szobában és naponta 1-2-szer kiönteni…

  • drdragon
    Kertész
    2021-01-24 at 13:30

    ”másokhoz legyek kötve a tulajdonomat érintő döntésekben”

    társasházban kétféle tulajdon van: közös, és külön, mondhatnál néhány példát, hogy a külön tulajdonodat illelően miben vagy másokhoz kötve

    de ha valaki más írna, azt is megköszönném

  • Csigaboly
    @kamionsofor Az elitet én inkább a köztudatban forgó szóhasználat miatt írtam. Én sem így érzem. Az Egry jóval csendesebb, nyugodtabb, szellősebb. A stadion utca mellett azért hangos és sajnos ezekben a salakbetonos tömbökben sok a pici lakás. Általában fiatal párok veszik rövid időre. Ezek mellett idősek és rengeteg albérlő. Megöröklik a szocreál lakásokat és kiadják úgy ahogy van, gondolom alacsonyabb áron. Vannak érdekes arcok. Én a Cholnokyn nőtem fel, sorházban. Nagyon jó és élhető. A többi panel, viszont én rosszat nem hallottam, kivétel a 10 emeletes. Ezekkel a régi tömbökkel az a baj, hogy korrekt felújítás 50nm egy 4m felújítás nem fedezi. Távfűtés nincs, így konvektor, klíma, norvég panel, vagy Mika6 marad. Sajnos kevesen érzik magukénak, mind fiatalok és idősekre is igaz. Albérlőknél felejtős a közös gondolkozás. Mindenképpen családiba, vagy sorházba szeretnék menni.
  • McDennis
    Széljárástól függ, hogy merre esik az a pár csepp, Szó sincs arról, hogy tengernyi víz csepegne oda. Ahogy az előttem szólók is mondták. Ez kukacoskodás, amin a magukat házparancsnoknak képzelő rangidős nyuggerek cseszegetik a szomszédot. Ráadásul van még klíma fölötte nem csak az enyém. Amúgy ötletem sincs, hogy a 35 fokban, mikor max a 35 fokos levegő tud bejönni napközben miért leskelődik az ablakból. Nyugger things 😀

    Nekem 5 év garancia van a klímára de csak akkor ha évente karban van tartva, szóval én ezen nem spórolok. Ha már nem lesz rá akkor majd megcsinálom én amit a szerelő csinál. Addig ellesem tőle. Nem egy atomfizika.

  • McDennis

    Azért kíváncsi lennék hogy ezenkívül, hova lehet vezetni a lakótelepen 😀 Gondolom a megoldás valami olyan lesz, hogy visszavezeted a csövet a lakásba :DD
    Láttam még olyat, hogy a kültéri egységet az erkélyre rakod (nálunk be van építve szóval ez nem volt választás). És ha nincs erkélyed?
  • Kamionsofőr

    Szégyen rám, rosszul tudtam.

  • expect

    Már megbocsássatok, de az igénytelenség csimborasszója, ha nektek az a természetes, hogy a kondenzvizet ahelyett, hogy belevezetnétek a csatornába, locsolgatjátok vele a szomszéd erkélyét, ablakpárkányát, a ház előtt elsétálók fejét, meg a ház falát. Ha már összetákolva pakoltattál fel egy klímát, akkor legalább gyűjtsd a vizet a saját erkélyeden egy rohadt vödörben! Komolyan vazze, jó hogy nem hugyozol le az erkélyről naponta…

  • Gróf Lakatos Winnetou
    Vannak lakásaim újépítésű lakóparkokban.
    A koreográfia a következő volt:
    Az építtető a nyakunkba ültetett egy alapítványi formában működő közösképviseletet. A lakások és gépkocsi beállók egy része az épület átadásra után is a beruházó tulajdonában maradt, ezeket folyamatosan adogatták el.
    A közösképviselettel levitették az el nem adott ingatlanok közösköltségét, de azt sem fizették. Mire sikerült többségét szerezni és elzavarni a közösképviseletet, már 100 milliós mínuszban volt a ház. Persze a beruházó egy eldobható, üres cég volt.
    Sok év kellett az adósság ledolgozásához és a sok szélhámos, élősködő beszállító kitakarításához.
    Tanulság? Az nincs.
  • Csaba
    @Kamionsofőr
    Én már nem írom le, mekkora baromságot írtál, megtették többen is. 😀 😀
  • Tudatlan
    Valóban, még az otthonszülés szempontjából is össze lehet vetni a családi ház és a lakás adottságait. “akkor rendbe tudnám rakatni a házat és kényelmesen ellenék.”
  • Axt
    Tökéletesen egyetértek. Nálunk a felső szomszéd klímája csöpög a hálószobánk ablaka alá. Volt ott egy kihajtott ecetfa, annak a levelére csattogott rá a csepp. Nyáron, mikor nálunk nyitva volt az ablak, nagyon idegesített, nem tudtam tőle aludni. Kiszedtem az ecetfát, utána jó lett. Balhézhattam volna a szomszéddal, de nekem jó így ahogy most van.
  • Dömdödöm
    Fabris
    Én egy kétszintes sorházi lakásban élek Szeged kertvárosában, 10 percre a a várs főterétől, és csak részben értek egyet veled.
    “a sorházi lakás eleve tragédia a lakások közötti vékony fal és a közös telek miatt.” Hangszigetés a megoldás. Amúgy általában jóval olcsóbb egy sorházi lakás, mint a ugyanakkora, ugyanolyan tudású családi ház. A hangszigetés kevesebbe kerül, plusz a szomszédok fűtenek és szerencsés esetben hűtenek is. A nyílászáró és gázkazán csere után 72 ezer forint gázszámlát fizettünk egy évre (fűtés+melegvíz). A közös hátsó kert le van választva, sövénnyel kerítéssel. Nekünk elég az apró konyhakert, valamint a zöldterület (100 nm) pingpongozni, sütögetni. Van zárt üvegtetős teraszunk és felette egy oldalt zárt erkély, ahova a szomszédok nem látnak be.
  • Treil
    Légkondi kondenzvizet nem lehet sehova kiengedni társasházban. Vödörben kell gyűjteni vagy lefolyóba vezetni. Ez így is normális. Az más kérdés hogy az erkélyen bagózást mikor szabályozzák, mert az meg nem normális hogy láncdohányos lakó felett nem lehet soha szellőztetni, teregetni, egyáltalán az erkélyen megmaradni.
  • Richmond
    Már meg ne haragudj, de nekem úgy tűnik, hogy inkább neked van valami felsőbbrendű tudatod a társasházi lakásból a családi ház felé. Minden LEHETSÉGES, persze, lehet a kertvárosban is tahó bőven. Viszont ha valaki a lépcsőházban felújít (jellemzően hónapokon át), akkor azt nem csak a szomszéd fogja hallani (nem hiszem el, hogy ilyenben még nem volt részed). Nincs az a gazdasági számítás, ami után ez megérné.
    Hogy melyik mennyire drága, az pedig Magyarországon nem feltétlenül a valós értéket mutatja.
    Illetve az újépítésű kaptárszerű lakóparkokra semmi sem igaz a belvárosi előnyökből – az meg pláne nem, hogy nincs szükség autóra, mert szinte mindenki autóval közlekedik
  • axt
    Mint bagóellenes mondom, hogy azért a bagósoknak is kell hagyni némi életteret. Hozzánk is van hogy beszáll az ablakon a füst, ilyenkor fogom és becsukom az ablakot. Az erkélyen való bagózást soha senki sem fogja betiltani, mert teljesen életszerűtlen. Én már annak örülök, hogy a lépcsőházi bagózást betiltották, az tényleg nagyon alja bunkó szokás.
  • jami
    Mi a csatornába vezettük – nekem ez külön kérésem volt, mivel utálom nyáron a járdán járva nézegetni a nedves tócsákat és kerülgetni… Nem érdekel, hogy a túlönzötött virágcserép, a klíma vagy az erkélyre kizárt macska/kutya (van ilyen is) a ludas.

    Az erkélyen cigizés ugyanez. Az egyik szomszéd ilyen miatt adta el a lakást: az alsó szomszédja válás alatt rászokott a cigire és láncdohányos lett. Onnantól a nappali és hálószoba szellőztetőse álom maradt…Igen, az ő lakás, az ő erkélye.

  • Kiszamolo
    axt, nem értek veled egyet. Én is laktam egy ilyen büdös bagós felett. Az asszony kizárta a lakásból, hogy ott ne legyen bűz, ezért lett nálunk, meg a lépcsőházban.

    Hát nem. Füstöljön bent, bűzölögjön az ő lakása, ne az enyém miatta. Ő a szenvedélybeteg, viselje a következményeit.

    De egye fene, menjen le az utcára és a járdától öt méterre felőlem annyit szív, amennyit akar.

    Ha meg lusta dög levánszorogni az utcára, akkor szokjon le, mert azt is lehet.

    Senkinek nem kell elviselni egy bagós hülyeségét. A bagózás nem egy születési rendellenesség vagy bőrszín, amiről egy bagós nem tehet, hanem egy rossz szokás, ami miatt mások többet szívnak, mint maga a bagós.