Visszatérő panasz, sőt harag forrása, hogy miért emelték fel a bankok a hitelek kamatait, meg a svájci jegybank kamata és a többi.
Érdemes megnézni, a jogalkotók milyen esetekben engedélyezték a bankoknak az egyoldalú kamatemelést, mikor jogszerű és mikor nem a banki kamatemelés.
A szabályozás ezen a téren nagyon el volt maradva, ezt a jogalkotók kétféleképpen akarták bepótolni. Egyrészt 2012-ben bevezették a renferenciakamathoz kötött hitelárazást, ahol egy meghatározott piaci kamathoz, mint a bankközi BUBOR kamathoz, vagy az 5 éves állampapír kamathoz kötik a hitel kamatát, például 12 havi BUBOR + 3,5% a hiteled kamata. Ebben az esetben ha a BUBOR változik, te is automatikusan többet, vagy kevesebbet fizetsz a hiteledért. Erről itt írtam bővebben, arról is miért veszélyes és hogyan védekezz ellene: Ideje fixálnod a hiteled kamatait. Ha ilyen hiteled van, vagy túl drága forinthiteled, érdemes elolvasni.
Ez az elkésett szabályozás azonban nem oldotta meg a már meglévő hitelek kérdését. Ezeket a hiteleket a Magatartási Kódex szabályozza, amihez a bankok önként csatlakozhattak, mondhatni önként hajtották igába a fejüket. A nagybankok közül egyedül az Axa nem csatlakozott ehhez az előíráshoz.
A Magatartási Kódexet megtalálod az MNB oldalán itt, ebben le van fektetve, hogy mikor és miért emelhettek a bankok kamatokat. Az aláíró bankok csak akkor emelhettek kamatot, ha fennállt az előre meghatározott ok.
Azt elöljáróban látni kell, hogy egy 20-30 éves hitel kamatát nem lehet előre bebetonozni, hiszen rengeteg változás van hónapról hónapra a világban. Nőnek, csökkenek a forrásköltségek, változnak a kamatlábak, az adószabályok, törvényi előírások és ezer minden, ami mind befolyásolja, hogy egy bank mennyiért jut hitelhez és azt milyen felárral tudja továbbadni az ügyfeleknek, abból mennyi adót kell fizetnie és a többi.
A banki hitelportfólió minősége romolhat, a sok nemfizető ügyfél miatti veszteséget is pótolni kell a banknak. Ha nem látnád át: a bank nem a saját pénzét adja kölcsön, hanem a betéteseinek a pénzét, vagy kötvénykibocsátás útján szerzett pénzt, ami szintén kölcsönkért pénz. Ezért is van felelőssége a kihelyezett hitelekért és természetesen, mint profitorientált vállalkozás, hasznot is kell termelnie a tulajdonosai számára.
A Magatartási Kódex azonban kimondja, hogy ilyen romlás esetén csak a nem szerződés szerint teljesítő ügyfelek hitelkamatát lehet megemelni ezen ok miatt.
Nézzük meg, milyen esetekben engedte még a Kódex a kamatemelést:
- Pénzpiaci feltételek és a makrogazdasági feltételek változása esetén. Ha a bank, vagy az ország megítélése negatívan változik, akkor a bankok csak drágábban jutnak új forráshoz. De ide tartozik a jegybanki kamatemelés és az egyéb forrásköltségek változása is.
- Jogszabályi és adóváltozások. Ha a jogalkotók nagyobb tartalékolási kötelezettséget írnak elő, ami a banknak több pénzébe kerül, vagy különadókat vetnek ki a bankokra, esetleg a meglévőeket emelik, akkor a banknak joga van ezzel összefüggésben emelni a hitelek kamatait. (Ok lista 1.1.b, hetedik oldal teteje.)
Ezek alapján a bankok joggal léphették meg, hogy adóemelés esetén annak hatását átháríthassák a hitelfelvevőkre is. Hogy ez mennyire elegáns, azon lehet vitatkozni, ahogy azon is, hogy az mennyire elegáns, hogy a kormány immár három éve úgy turkál a bankok zsebében, ahogy éppen kedve tartja. Ha éppen hiány van valahol, akkor nem a kiadásait csökkenti, hanem akár visszamenőleges hatállyal újra megemeli a bankok adóterhelését.
A bankok pedig élve a lehetőséggel, beépítették azt az árba. A tranzakciós adó miatt is egy év alatt 45%-kal nőttek a banki szolgáltatások árai. Ennyit arról, hogy nem a Zemberek fizetik meg az újabb és újabb adókat. Hát de.
Megoldás lenne a hitel-problémára, ha a kormány visszavonná a banki különadókat, a bankok pedig ennyivel csökkentenék a hitelek kamatait. Mindjárt érezhető lenne a könnyebbség a hitelesek törlesztőiben. Forintos, devizás, késedelmes, jól fizető ügyfél egyaránt kisebb havi törlesztővel találkozna. Ebben a cikkben el tudod olvasni, mennyit jelent egy-egy százalék kamatcsökkenés a havi törlesztődben.
További írások a hitelkérdésben:
Van-e deviza a devizahitelek mögött?
Devizahitelek: mi a valódi probléma?
Hány embert érint a devizahitel?
Hamarosan újra indul a hat alkalmas Kiszámoló Akadémia, ahol mindent megtanulhatsz a pénzügyek alapjairól 25 ezer forintért. Részletek itt.
Ha szeretnél további írásokat olvasni a pénzügyekről, kattints ide, ha követnél a facebook-on, hogy ne maradj le egy írásról sem, akkor ide, ha pénzügyi tanácsadás kell, akkor pedig ide.
