Az Apple az első egybillió dollár értékű cég?

Az Apple értéke a részvényei árazása szerint átlépte a bűvös egybillió dolláros, vagyis ezermilliárd dolláros értéket. (Vizuális típusoknak: a cég értéke 276.625.971.000.000 forint meg egy kis apró.) Mögötte messze lemaradva az Amazon (872 milliárd dollárra értékelt), a Google Alphabetje (844 milliárd dollár), Microsoft (816 milliárd) és a Facebook (504 milliárd dollár)

Mennyi is a billió és tényleg csak egy játék neve a billiárd?

De vajon tényleg az Apple az első a világtörténelemben, amelyet a befektetők ilyen magasan értékelnek? Nem, ha nem feledkezünk el az inflációról sem. A Money magazin összeszedte az öt céget, amelyek beelőzték az Apple-t ebben a versenyben.

1, Dutch East India Co., vagyis Holland Kelet-Indiai Társaság

A cég távolkeleti kereskedelemmel foglalkozott, drága keleti fűszereket és egyéb luxuscikkeket hozott be egész Európába, a monopóliuma okán az értéke a csúcspontján 78 millió gulden volt, ami megfelel 8,2 billió mai dollárnak.

2, Dél-tengeri Társaság: ez volt az előbbi cég angliai megfelelője, az egyik legnagyobb angliai tőzsdei lufi megszemélyesítője Anglia történelmében. Hívták a középkori Enron-nak is, ugyanis a vezetői ugyanolyan szenvedélyesen hamisították az üzleti jelentéseket és a profitról szóló híreket, mint a modernkori társa. Fénykorában a részvényei összértéke elérte a 4 billió dollárt.

3, Petrol China: kétezres évek elején a 2002-es olajár 20 dollárról 140 dollárra nőtt 2008-ra és mindenki a kínai tőzsdén akart befektetni, ennek a két dolognak eredőjeként a befektetők 1,7 billió mai dollárra értékelték a Petrol China-t, ami hamarosan elveszítette az értékének a felét.

4, Saudi Aramco: az állami olajcéget az ország gazdasági nehézségei miatt nemrég a tőzsdére vitték, az ott kialakult ár miatt a jelenlegi értékelése 1,5 billió dollár.

5, Standard Oil: 1919-ben a monopólium ellenes törvények miatt kellett a Standard Oil-t felszabdalni több cégre, ebből született meg például az Exxon, mint az egyik utódcég. A felszabdalás előtt a cég értéke mai dollárban elérte az egybillió dollárt is.

6, A Microsoft a “régi idők” nagy alakja, 1990 és 1999 között megszázszorozta az értéket, míg ugyanezen időben az Apple csak 133%-os növekedést tudott felmutatni. Ma már nem tud úgy nőni a cég, mint az új titánok, de a kilencvenes évek végén a cég értéke mai dollárban 930 milliárd dollár volt, ami alig kevesebb, mint az Apple mai értéke.

Share

16 hozzászólás

  • Szabolcs
    Hát, végülis a hollandok kereskedtek, igen. Valamivel, ami nem az övék volt… a kevésbé széplelkűek gyarmatosításnak nevezték ☺ A fűszermonopóliumot próbálták, elvileg nem sikerült. És csak picivel hagytak kisebb katyvaszt, mint az angol megfelelőik. De ízlésük volt. ☺
  • Blend Ahmed
    “Saudi Aramco: az állami olajcéget az ország gazdasági nehézségei miatt nemrég a tőzsdére vitték…”

    Biztos, hogy a cég tényleg már a tőzsdén van?

    “A szaúdi herceg által 2 billió (2,000 milliárd) dollárra becsült cég debütálására viszont egyelőre tovább kell várni, mivel ismételten kitolták a listázás időpontját, most épp 2019-re.”
    concordeblog.hu/2018/07/30/a-kettrillio-dollaros-fogadas/

  • Kiszamolo
    Blend, lehet, nem olvastam utána, a cikkben tény volt hogy ez a piaci értéke.
  • fefe
    Jók lesznek azok a milliók milliárdnak is a második mondatban.
  • Spurdisznó
    Aki még emlékszik, mondjuk 10 éve a mobil-t sokan “Nokia”-nak hívták és Apple sehol sem volt. Rengeteg mozifilmben Nokia reklám volt.

    Pár év, és mennyit változik a világ. 🙂

  • Adamo
    Cég értéke a részvényei árazása szerint = beárazzuk a jövőt? Ha nem jön össze, akkor meg válságról beszélünk, nem az elvárásaink vezettek félre 😀
  • GinTonic
    A Saudi Aramcot még nem vitték tőzsdére. Az eredeti terv az idei év volt, de ez 2019-re csúszik át. A 1500 milliárdot egy szakmai blog lőtte be, a szaúdi koronaherceg szerint ér 2 ezret, de ő “pozícióból” beszél
  • Maki Verem
    A kamara szerint az Erste 1 éves nyeresége ezer milliárd, az Apple sehol sincs:

    kamaraonline.hu/cikk/ezermilliard-eurot-kozelito-nyereseg-az-erste-csoportnal

  • Maxi
    Számomra érthetetlen a market cap, de lehet valamit félreértek. A tőzsdén kereskednek a cég összes részvényeinek töredékével. Ebből kialakul egy részvényár, ami az aktuális kínálat és kereslet egyensúlyi pontja. Mégis, ezt az árat szorozzák a részvények számával, és azt mondják, annyit ér a cég. Pedig ha piacra dobnák az apple összes részvényét, akkor a részvényár sokkal alacsonyabb lenne, mert a jóval nagyobb részvénykínálathoz sokkal alacsonyabb egyensúlyi ár kell tartozzon.

    Egyébként több száz éves viszonylatban mennyire helyes az inflációval korrigálni? Nem jobb lenne az akkori GDP-hez viszonyított arányt vetíteni a mostani GDP-re? Vagy GDP-re nincsenek történeti adatok, csak inflációra?

  • kalbász
    Viszont azokkal a részvényekkel nem véletlenül nem kereskednek. Épp ezért ér annyit egy részvény és pontosan ezért ér annyit a cég is.
    Amint kénytelenek kereskedni vele, vagy jobban megéri kereskedni velük, máris kevesebbet fog érni a részvény is meg a cég is.
    Ráadásul fingunk sincs mennyibe kerülnének azok a részvények ha kereskednének velük és így arról sem hogy mennyit érne akkor a cég.
  • Maki Verem
    /OFF Napi szörnyülködésre:

    iflgroup.hu/mit-tegyek-ha-nem-tudom-fizetni-a-lakashitelemet/

  • V
    “Pedig ha piacra dobnák az apple összes részvényét, akkor a részvényár sokkal alacsonyabb lenne, mert a jóval nagyobb részvénykínálathoz sokkal alacsonyabb egyensúlyi ár kell tartozzon.”

    az hogy a tobbi reszvennyel epp nem lepnek piacra a tulajdonosai az azt jelenti hogy ezen az aron nem akarnak eladni. Tehat azok a reszvenyek is minimum pont ennyit ernek az adott pillanatban. A vevoknek muszaj a felkinalt mennyisegbol vasarolniuk, ami nem elado ennyiert azt nem tudjak megvenni

  • Családfő

    😀 jajj… ez az IFL-es csávó sosem volt százas, ráadásul okosnak sem mondható.
  • Rudi
    Végre látom már, hogy volt értelme megvenni a MacBook-ot 899.000-ért…
  • Tibor
    : akkor meg az volt a “nemzetkozi jog”, hogy amit el tudsz venni erovel az a tied 🙂
    mondjuk most is ugyanez, de most mar csak az ENSZ BT allando tagjaira korlatozva.
  • Maxi
    de pont a lényeget nem veszed figyelembe, hogy a prompt ár csak akkor “abszolút” érték, ha a kereskedett mennyiséghez képest – pl. ma 41,6 millió részvény – csekély mennyiségekkel kereskedsz, mondjuk pár ezer vagy tízezer db-al, így nem befolyásolod a kereslet/kínálatot. Ilyen esetekben természetesen a prompt ár az ár. Bármely csekély mennyiségű pakk ezen a prompt áron forogna. Viszont azt az átmenetet nem értem, hogyan lehetséges azt mondani, hogyha az apple mind a 4,9 milliárd részvényéből bármelyik egynek ez a prompt ár az aktuális árfolyama, akkor összegzésükkel megkapható a market cap. Ez bullshit, hiszen nem veszi figyelembe hogy ha mind a 4,9 milliárd részvény megjelenne a tőzsdei kereskedelemben, akkor az árfolyam összeomlana, egyszerűen nem ez az Apple cégértéke. Csak (relatíve) kis, csekély mennyiségű részvénycsomagokra valid ez az ár.