Ennél olcsóbb már nem lesz

A jó hír, hogy tombol az árharc a befektetési alapok világában, egyre olcsóbb éves költséggel működnek az alapok és az ETF-ek. A rossz hír az, hogy ez az Egyesült Államokban van így és hála az okos európai bürokratáknak, a legtöbb amerikai alap és ETF nem elérhető mostanában az átlagos európai befektetőnek, mert azok nem hajlandóak minden dokumentumukat európai szabványnak megfelelően minden európai nyelvre lefordítani.

Attól még örülhetünk a jó híreknek, ha ki is maradunk belőle.

A hír pedig az, hogy a Fidelity kijött a nulla, azaz 0,00%-os éves költségű alappal. Igen, befektetési alappal, nem ETF-fel. Egyébként meglepő módon hiába lényegesen olcsóbbak az ETF-ek, mégis több pénz áramlik még mindig a befektetési alapokba. Ennek oka az eladásban anyagilag érdekelté tett bankok és tanácsadók lehetnek, akik eladják ezeket a befektetőknek.

A Vanguard nemrég jelentette be, hogy ő pedig ingyenessé teszi a kereskedést az ETF-ekkel, azaz a vételért és az eladásért sem számít fel költséget.

Egyébként, csak hogy irigykedj rájuk, rengeteg alap és ETF működik közel nulla százalékos éves költséggel:

Schwab Total Stock Market Index 0.03%
Schwab Multi Cap Core ETF 0.03%
Vanguard Total Stock Market 0.14%
Vanguard Total Stock Market ETF 0.04%
iShares Core S&P 500 Equity ETF 0.04%
Schwab International Index Fund 0.06%
Vanguard Total International Stock Market Fund 0.17%
Vanguard Total International Stock ETF 0.11%
iShares Core MSCI International ETF 0.10%
Fidelity Total Market Index Fund 0.015%
Fidelity Total International Index Fund 0.06%
Tudja valaki, van-e valami módja brókerszámlát nyitni az USÁ-ban magyar állampolgárnak? 🙂 (Mármint Social Security Number meg bejelentett lakcím nélkül, turistaként kimenve.)

Share

95 hozzászólás

  • Eper11
    Én már nagyon régóta szeretnék egy olyan cikket olvasni, amelyben sok konkrétum is van és nem csak az az általános tanács, hogy nyissak egy brókernél számlát és vegyek rá ETF-et. Örülnék több konkrét javaslatnak, hogy pl. hol és milyen ktg.-ek mellett lehet szla-át nyitni, hogyan utaljam oda a befektetni szánt összeget költséghatékonyan, milyen devizára váltsam, milyen picon, milyen ETF-eket vegyek, milyen oldalakon informálódjak, stb. Melyik lehetőség mivel jár, mit kell figyelembe vennem, átgondolnom, hogy meghozzam a döntésemet. A cikk után pedig szívesen olvasnám a már tapasztalt ETF befektetők hozzászólásait.
  • Blend Ahmed
    KBC Equitas-hír:

    “Lapunk friss információi a brókercég ügyfélállományának átruházása kiírt pályázatra több hazai és külföldi érdeklődő is jelentkezett. (…) Úgy tudjuk, hogy a legmagasabb árat az első körben egy román cég ajánlotta, de még nincs végeredmény.”
    napi.hu/magyar_vallalatok/nagy_valtozas_keszul_az_egyik_magyarorszagi_nagybanknal.664783.html

  • naa
    , ha cirka 15 évvel ezelőtt olvashattam volna ennyi konkrétumot, mint amennyi itt leírva vagyon, hát nagyon örültem volna, rengeteg hajtépéstől és problémától megkímélt volna és bele se gondolok, mennyivel több pénzem lenne most, mert minek.

    Nem kell túlkombinálni – ha most kezded, akkor nyithatsz kezdésnek otthon egy TBSZ-t bármelyik elhangzott nem túl lehúzós brókernél, akár a KBC-nél is, vagy Randomnál, vagy akárhol (bár ez a fenti friss hír elég érdekes, ha releváns….). Ha már tapasztaltabb vagy és nagyobb a tőkéd is (amiért már érdemes vacakolni), akkor nyithatsz számlát külföldön.
    Több konkrét tipp le lett írva itt, pl. Interactive Brokers, Degiro, stb., scrollozz fel kicsit akár ennél a cikknél.

    Esetleg Kiszamolo leírhatnád lépésről lépésre, screenshotokkal, hogy nyitsz számlát valamelyik kiválasztott külföldi cégnél, ha az itthoni brokik nem lincselnek meg érte… 🙂

  • Spurdisznó

    Interactive Brokers Inactiviasi díjról az infot innen szedtem:

    penzugyi-tudakozo.hu/interactive-brokers-olcso-ertekpapirszamla-kulfoldon/

    Itt elég egyértelműen le van írva, ha több TBSZ-t szeretnél (természetesen más év) akkor külön alszámla kell. 10 USD a minimum díj.

    Nyugdíjcélú vagy hosszútávú megtakarítás esetén csupán 1 darab TBSZ számla teljesen életszerűtlen:

    Gyűjtési szakaszban, amikor rendszeres jövedelmed van, csupán öt évente fizetnél be és négy évet várnál? Amikor elköltöd a megtakarításodat rendszeres kivétel formájában (például havi nyugdíjkiegészítés), akkor hogyan hidalod át a négy évet? Erre megoldás minden évben TBSZ-t nyitni, és így gyakorlatilag 5 (plusz 1 ) TBSZ-el le lehet fedni a problémát… Likviditásra figyelve.
    Szerintem ez bizonyos esetekben NYESZ-nél még mindig jobb konstrukció lehet.

  • Eper11
    ,
    A hozzászólásokból valóban sok mindent meg lehet tudni, folyamatosan tanulok, olvasok, de nem szeretném, ha ez további 15 évig tartana, mert kb. ennyi időt már elpazaroltam egy bizonyos kereskedelmi banknál vásárolt különféle befektetési alapok vásárlásával, amelyek még annyit sem hoztak, mintha állampapírt vettem volna helyettük.
    Ezúttal szeretnék körültekintőbb lenni, odafigyelve, hogy hol nyitok számlát (a KBC-nél egyébként már van), és hogy mit veszek rá és milyen költséggel.
  • naa
    – ez a linkelt cikk jól leírja az IB-t, akkor biztos úgy van, hogy van ez a 10 dolláros inaktivitási díj, csak én nem vettem észre, mert általában minden hónapban van 10$-nyi trazakciós költségem… De a cikk tényleg jó.
    Nem feltétlenül várnék 4-5 évet, nyitnék egy másik nem TBSZ-esített alszámlát, aminek az előnye, hogy ki-be lehet utalni róla, pl. devizák között váltogatni jól jöhet az…
    Amikor meg már elég magas az egyenleg, akkor TBSZ-esíteném. De végső esetben kifizetsz némi inaktivitási díjat.

    Akkor nálad már megérett a helyzet egy külföldi számlanyitásra… A által linkelt cikket olvasd el, abban van egy másik összehasonlítás is.
    De ahogy a cikkben is írják: attól is függ, mekkora összeg lesz a számládon és mit csinálsz, csak buy and hold, vagy kötsz is néha. Hosszú távon tartani a KBC is jó, főleg a meglevő TBSZ-t nem kell bántani amíg le nem jár

  • naa
    pár tipp az inaktivitás ellen B&H-hoz: ha már IB, ne felejtsd el, hogy a Forex és opciós piachoz is hozzáférsz. Ha csak a deviza-kitettségeidet rebalaszírozod forex tranzakciókkal, (neadjisten spekulatív céllal átváltasz némi Eurót a portfóliódban forintra amikor 330 körül van, aztán meg vissza, ha lett némi nyereség) annak is van 1-2 $-os költsége tranzakciónként.
    Vagy a meglevő pozícióidra, ha már szép nyereség van rajta, de még kicsit várnál az eladással, de nem bánnád nagyon realizálni sem, akkor egy sima limit eladás helyett a piaci árnál magasabb céláron eladsz egy ún. “covered call” opciót, aminek a mondjuk 4-5%-os prémiumját mindenképp elteszed. Ha még feljebb megy a piac az időtávon, akkor lehívódik az opció, a kiválasztott áron eladtad a papírt (és a prémium is a tiéd), ha meg mégse megy fel a céláradig, akkor a prémium a fizetség amíg vársz. Ez is tranzakció. Stb.
  • ritkan_szolok_hozza

    Másik posztban már leírtam, de etf-ekkel kapcsolatban ezekben a könyvekben mindent megtalálsz, konkrét portfoliókat is:

    1. Lusta portfolió (bookline ebook)
    2. Részvény ETF termékek az amerikai tőzsdén (google play store)
    3. Okos pénz, buta pénz (google play store)

  • Spurdisznó

    “ha ez további 15 évig tartana, mert kb. ennyi időt már elpazaroltam egy bizonyos kereskedelmi banknál vásárolt különféle befektetési alapok vásárlásával, amelyek még annyit sem hoztak, mintha állampapírt vettem volna helyettük.”

    Csak hogy tanuljunk, mi ment ennyire félre? Esetleg sikerült valami “jó kis” zártvégű befektetési alapba belenyúlni? Esetleg egy alapok alapja-t sikerült 2-3%-os kezelési díjjal? Régen még alapok váltásánál is divat volt a lenyúlás, 3-4%-os belépési, esetleg eladási díj… A leglenyúlósabb Unit Linked konstrukciókról nem is beszélve….

    Valószínűleg mi teljesen más kategóriába tartozunk, emiatt más szolgáltató előnyösebb… Míg Te – ha jól értem – jóval többet kereskedsz, addig én csak “beleülök” passzív indexkövető ETF-ekbe és várok éveket… Én hiszek John Bogle befektetési filozófiájában, remélem igaza van.

  • Spurdisznó

    Mi a véleményed, NYESZ vagy TBSZ jobb konstrukció nyugdíjcélú, hosszútávú (15+ év) megtakarítás esetén?

    Néhány paraméter:

    Gyűjtési szakaszban havonta adott összeg áll rendelkezésre, tehát nem egyösszegű, hanem “folyamatos” befizetés történne.
    “Kivételi” szakaszban folyamatosan havonta vagy évente történne összeg felvétele, tehát nem egyösszegű kivételről lenne szó.

    Én a “görgetett” TBSZ-ek mellet döntöttem, annak ellenére, hogy NYESZ esetén némi adókedvezmény is lenne.

    A befektetések alacsony költségű passzív indexkövető ETF-ek, illetve kötvényalapok valamilyen ésszerű, elfogadható allokációt követve.

    Amikor még NYESZ-t néztem, akkor az elérhető ETF-ek nagyon limitálva voltak (kedvezőtlen választási lehetőségek), ez változott?

  • Alfa
    : “Ezt a KBC-nél is meg lehet venni, nemde?” hogyne, de szerintem sokaknak szempont az is, hogy NE Magyarországon legyen a pénzük. Nekem is.
  • Roni
    Adózáshoz:

    Egyetértek, az SZJA törvény 67/A § (3) bekezdés alapján én is úgy értelmezem, hogy nem kell az MNB listáján szerepelni az ETÜ-höz (a tevékenységnek, azaz bef. szolg-nak kell a felügyeleti tárgyhoz tartoznia, nem magának az intézménynek, az egyéb kritériumok, pl. kettős adóztatást elkerülő egyezmény az USA-val, tételes tranzakciólista stb. pedig teljesül).

    Csak tavasszal egy informatikus kereskedő srác azt írta a blogjában, hogy az MNB listán kell lenni (radu.hu/2018/04/miert-es-hogyan-erdemes-adozni-a-kereskedesbol-szarmazo-hozam-utan-ellenorzott-tokepiaci-ugyletek-arfolyamnyereseg/), és azóta terjed a -valószínűleg- fals információ.

    Többen írtátok a hozzászólásokban, hogy már régebb óta USA brókernél vagytok, ti az ETÜ szabályai szerint adóztok? (Az USA brókerek nincsenek az mnb listán, hanem csak az európai megfelelőik, pl. IB UK, Tradestation Europe stb.)

  • naa
    NYESZ-re csak forint cuccokat vehetsz és magyar osztalék után (érthetetlen módon) adózni kell.
    Viszont azt a pénzt, amit magyar részvényre szánok, szívesen tartom NYESZ-en, felmarkolva a lehetséges évi 100.000 adójóváírást 500.000 befizetés után, igaz, nekem még csak pár éve van NYESZ-em, így nem merült még fel, hogy több pénz van rajta, mint amit forintos eszközbe tennék.

    Nem tudom, milyen forintos ETF-ek vannak, még sose vettem olyat, de Vanguard, iShares, stb ugye gondolom nem lesz… 🙂

  • Sajtos Makaróni
    Sziasztok!

    Valaki el tudná oszlatni ETF-vel szembeni kételyeimet?
    Ha jól értem az ETF kibocsátó valamilyen stratégiát követ, mondjuk S&P 500-at képezi le. Tehát megveszegeti a részévnyeket olyan arányban ahogy kell, majd kibocsát egy újabb terméket, ami azt leképezi.
    Azt értem, hogy nekem jó, mert diverzifikáltan megveszem a piacot, de a kibocsátónak ez miért éri meg, ha ráadásul ez egy alacsony költségű termék?
    A másik kérdés, hogy mekkora a kibocsátói kockázat? Tehát mi a garancia rá, hogy az ETF-ek mögött nem csak kockás füzetbe írt részvények vannak, hanem tényleg tartja a kibocsátó őket?
    Valamint technikai kérdés, hogy ETF-et a kibocsátó váltja vissza, illetve állít ki újat ha van rá kereslet vagy egy véges mennyiségű dologról van szó aztán a piacon van ennek egy ára és ha valaki nem veszi meg, akkor elmozdulhat az ára a leképezett termékhez képest?

    Előre is köszi.

  • Fred
    Találtam egy (havi $6 előfizetési díjért) majdnem RobinHood szintű amerikai brókert, aki európai ügyfeleket is szívesen lát:
    DriveWealth (help.drivewealth.com/)
    Előfizetés nélkül kb. $3 a tranzakciós díjuk van (+ a szokásos tőzsdének/SEC-nek járó mikrojutalék).

    Ha jól felfogtam az üzleti politikájuk nem-amerikaiak számára amerikai értékpapírok hozzáférhetővé tétele.
    Csak a listájukon lévő, likvid, amerikai tőzsdén értékesített értékpapírokat lehet vásárolni.
    Elég szép választékjuk van (>3300 db): help.drivewealth.com/customer/en/portal/articles/1946229-drivewealth-s-product-list

    …folyt. köv.

  • Fred
    Platform szolgáltatók, van pár alternatív mini-bróker, aki az ő rendszerüket használja (mint az IB=>Lynx páros, csak sokkal kisebb nagyságrendben).
    De lehet közvetlenül hozzájuk is regisztrálni.
    A cash számlán nincs minimum egyenleg követelmény, de külföldieknek kérnek egyszeri $5-t a W8-BEN kitöltéséért.

    Be vannak jegyezve a klasszikus SIPC rendszerbe ($500.000/ügyfél), az amerikai pénzügyi felügyeletnél (FINRA) is minden rendben van velük.

    Nekem pont megfelel a rendszeres havi, többelemű ETF befektetésemhez:
    – Lehet tizedestört-részvényeket vásárolni, pl. “van 600 dollárom és vásárolni szeretnék az A+B+C ETF/részvényből 50%+20%+30% arányban”, és pontosan 600 dollárért fogok részvényeket kapni.
    – Havi ~$6 dollárból meg lehet oldani egy közepesen bonyolult portfólió tranzakciós díját, ugyanis csak 1 cent/részvény-t kérnek az előfizetéses konstrukcióban.

    f.k.

  • Fred
    Hátrány:
    – Nagyon fapadosak, főleg IB után. Plusz úgy tűnik a mobil appjuk a fő platform, biztos próbálják megfogni az új generációt.
    – Nincs többnapos (GTC) limit buy/sell order
    – Nincs after-hours trading

    Az előfizetés és az 1c/részvény tranzakciós díj miatt néha lehet amatőr szintű swingtradinget is csinálni.
    Például nemrég vettem 3 Tesla részvényt, tranzakciós díj: 3 cent.
    Pár nappal később, a negyedéves eredményhirdetés után, eladtam őket 10% nyereséggel, és 5-6 cent díjat fizettem érte. Azért nem 3 centet, mert a magasabb részvényár miatt a SEC-díj kerekítés után magasabb lett.

  • Laca
    Rákérdeztem Lynx-nél, hogy tudnak-e fogadni befizetést TW-on keresztül.
    Nos, elvileg nincs akadálya.
    Kifizetés esetén viszont nem támogatják.

    “I just asked one more time around and I heard it is possible to transfer money via Transferwise to your LYNX account.
    On the other hand, it is not possible to withdraw money via Transferwise.”

  • Kovács Géza
    Ti hogyan oldjátok meg a ki- illetve a visszautalást (USD) USA brókerhez a leghatékonyabban? Transferwise, Currencyfair, itthoni devizaszámla? Egyéb trükkök?
  • USD ETF
    Az iShares Core S&P 500 UCITS ETF (CSPX) mennyire összehasonlítható a VOO-val?

    Jól értem hogy a kettő ugyanazt nyújtja?

    Mi a különbség?

  • Ze
    Jelenleg ugyanezzel küzdök én is. A CF és TW nemigen fog menni, mert nem támogatják az FCC módot: “‘For further credit’ instructions can’t be included.”. Így pedig nem tudjuk megcímezni a saját számlánkat a túloldalon a banknál. Épp hazai devizaszámláról próbálok utalni, néhány nap és kiderül, hogy sikerült-e… Ha valakinek van pozitív tapasztalata, jelezze. 🙂
  • naa
    @ze Ezzel nem kell kuzdeni, leirtuk mar sokszor.
    IB-nek pl. van magyar szamlaszama, HUF-ot is be tudsz utalni, HUF-ot havonta egyszer barmennyit ingyen hazautalsz. Honapon belul 2. utalas 6000 hogy ne folyoszamlanak hasznald azert… A HUF-ot aztan majd kibt atvaltod amikor jolesik, piaci deviza-arfolyamon.
  • Peter Nagy
    Az Interactive Brokers minimum aktivitási díját kikerülni vágyóknak:

    Van a TradeStation Global verziója ahol Európai és USA tőzsdéken is lehet kereskedni.
    A TradeStation tulajdonképpen ebben a változatban egy IB közvetítőként kap szerepet, DE
    amit említettem, rákérdeztem és nálunk nincs havidíj! Akkor sem ha nincs tranzakció.

    tradestation-international.com/global/stock-trading-commissions/

    Valamivel drágább a kereskedés ezért mindenki gondolja át melyik éri meg jobban neki.

    Sorrendben USA és London LSE keresekedés esetén

    IB fix USA $0.0050 / share (min $1.0, max 1%) — LSE: fix 6 GBP
    IB tiered USA $0.0035 / share (min $0.35, max 1%) — LSE: 0.080% (min 1.0 GBP, max: -)
    TS Global USA $0.0070 / share (min $1.5, max: -) — LSE: 0.120% (min 1.5 GBP, max: -)

    Ha kevés pénzzel vagy ritkán fektetsz be mindenképpen meg kell fontolni a TS Global-t.

  • Nagy Peter
    Tehát pl havi 500 USD esetén ami mondjuk 10 db egyféle részvény/etf az amerikai piacon.

    IB tiered évi $120 a (12 hónap * $10 minimum havi díj miatt)
    TS global évi $18 (12 db * $1.5 min tranzakciós díj)

    Többfélét ekkora összegből szerintem nem is érdemes. Akkor inkább legyen minden hónapban egyféle részvény/etf tranzakció és a másik hónapban egy másik részvény/etf.

    Ha kevés pénzzel vagy ritkán fektetsz be mindenképpen meg kell fontolni a TS Global-t.

    Más összegekre és gyakoriságra tessék kiszámolni.

  • Nagy Peter
    Utolsó TradeStation Global megjegyzés
    (ami nem összekeverendő a TradeStation USA-val)

    Alszámlát nem tudsz nyitni, de több számlát igen. Megkérdeztem.

  • Eltévelyedés
    @családfő
    Ha van Social Security numbered, akkor már csak egy ismerős kell, akinek a címére bejelentkezhetsz. Biztosan van ilyen szolgáltatási is, pénzért, de egyszerűbb egy volt kolléga, barát.
    Működik, így nyitottam bankszámlát egy másik banknál. (Ally)
  • naa
    ha még olvasod: itt nincs hely kifejteni, de nem is olyan biztos, hogy az alapvető hozzáállásunk annyira különbözik.
    Igen, én trédelek IS, de mint buy-and-hold befektető, olvass bele az Amazon Preview-ban az introduction részbe az alábbi két könyvnél, leírja, mire gondolok:
    1) Writing Naked Puts: The Best Option Strategies. Volume 1
    2) Earn 5 to 10% Monthly Selling Options
    A 2)-ben nem a havi 5-10%-os profitot kell megcélozni, az alapvető, konzervatív opciós stratégiák megértése a lényeg, amelyekkel a buy-and-hold nagyszerűen kiegészíthető. Igen, nem h*lyéknek való.

    Vagy korábban ajánlottam: Lee Lowell: Get Rich With Options.

    A tőkeáttételt se biztos, hogy csak kalandorok használják… Még mintha AndrasGy-nél is olvastam volna valahol ilyesmit: “azon kevésbé szerencsések, akik elől el van zárva a tőkeáttétel”… 🙂 (bocs nem kerestem ki pontosan)

  • ctralaltdel
    tastyworks +sok. igaz alapbol opciokra van a platform kihegyezve de mennek reszvenyek es etf-ek is. na meg hataridos kontraktusok. jo cucc. ibkr is jo de etf az eus aktatologatok miatt ezek szerint meg mindig nem
  • Családfő

    Jogos, kösz, ex-kolléga vagy jó ismerős működhet. Anno “felégettem” ott minden banki kapcsolatot, most majd elgondolkozom, hogy újranyitom-e.
  • Családfő
    , használsz brókert / bef.számlát odakint? Ha igen, valami jó tipp?
  • naa
    Ez a mondat most esett csak le: “hála az okos európai bürokratáknak, a legtöbb amerikai alap és ETF nem elérhető mostanában az átlagos európai befektetőnek mert azok nem hajlandóak minden dokumentumukat európai szabványnak megfelelően minden európai nyelvre lefordítani”

    Éppen a napokban gondoltam, veszek némi arany/ezüst ETF-et, elég sokat estek és jól jöhet az még, ma el is jutottam odáig, hogy meg is tegyem, erre az IB az arcomba tolja, hogy nem vehetek ezekből az ETF-ekből… Mi vaaaaaaan???

    Komolyan mondom, nagyon-nagyon herótom van a sok tojásfejűtől, előbb a tőkeáttétel lenyesése hogy “megvédjenek” most meg no SPY, SLV, GLD… hosszasan ecseteltem a gépem előtt ülve, hogy hova húzzon el ez a sok címeres rézfánfütyülő rézangyalcsökevény (ez remélem átmegy a spamszűrőn, amúgy nem így írnám…) akiket végső soron az én adómból is fizetnek, aki ilyen szabályozásokkal szórakozik…

  • Kovács Géza

    Én is ezen dolgozom, hogy mit lehet tenni. Eddig egy brókercéget találtam a Tastyworks-öt, akik emailben azt írták, hogy nincs semmiféle korlátozás európai ügyfeleknek ezeket az ETF-eket illetően. Azt itt említett Tradestation Global, Zackstrade sajnos nem enged. (Egyébként ők is az IB rendszerét használják.) A Zackstrade ugyan felajánlotta (ami ugye máshol is működik), hogy ha átminősíttetem magam professionalnek (3 feltétel van, amiből 2-nek meg kell felelni: nagy forgalom, 500000 EUR portfólió és legalább 1 év pénzügyi területen való munka), akkor ezt ki lehet küszöbölni. Mondanom se kell egyiknek se felelek meg. Most még keresem melyik ETF-nak milyen EU kompatibilis verzója van.
    Akit esetleg érdekel, Zackstrade-nél most van egy olyan akció, hogy ha aug. 31-ig számlát nyitsz és 30 napon belül ráutalsz (min 2500 USD), akkor idén 1 USD a részvény, ETF költsége. 2019-től 3 USD.
  • naa
    köszi az infót.
    Én nem vagyok túl nagy ETF felhasználó, ezért is esett csak most le a dolog – én is hasonló EU-s ETF-fel tervezem kiváltani, amit kell. A SPY-t nem gond kiváltani, van (eurós), osztalékot újrabefektető ETF, ami ráadásul jobb is TBSZ számlára.
    Csak az idegesített, hogy az EU-s bürokrácia miatt egy USÁ-ban nyitott számlámra miért ne vehetnék amerikai cuccot, röhejes…
  • kadabra
    A külföldi TBSZ nyitáshoz egy gondolat: szerintem ez nem úgy működik hogy nyitok egy számlát vagy alszámlát valahol a világon, majd ezt úgy tekintem mintha ez egy TBSZ számla lenne. Ahhoz hogy az legyen kell egy direkt erre irányuló szerződést kötni.

    1995. évi CXVII. törvény szerint “tartós befektetési szerződést” kell kötni a szolgáltatóval. Hogy ez a szerződés micsoda, arról a jogtár ennyit ír:
    “A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekintetében az e § szerinti adózási szabályokat alkalmazzák.”

    https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500117.TV&timeshift=20170701

  • kadabra
    Megnéztem az Államkincstárnál és a KBC-nél kötött szerződéseimet, mindkét szerződés első bekezdése hivatkozza a fenti magyar jogszabályt.

    ÁKK: 1. … a Forgalmazó vállalja, hogy a … 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 67/B. §-a alapján tartós befektetést kezel

    KBC: 1.1. … Ügyfél megbízza a Fióktelepet … 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) 67/B.§-a szerinti adózási szabályok alkalmazása céljából … pénzszámlát, … nyisson és vezessen.

    Amikor bejelented a NAV-nál hogy ez és ez a számlád egy TBSZ számla arra a NAV persze rábólint, hiszen feltételezhetően neked van ilyen aláírt szerződésed, bejelentéskor nem kell ezt csatolni. De pl öt év múlva egy esetleges felülvizsgálatnál már kérhetik a szerződés csatolását.

  • Nagy Peter
    Kadabra, ha nem hiszed miért nem kérdezed meg a Nav-ot?

    Ez a srac megkérdezte:

    penzugyifitnesz.hu/igy-kell-kulfoldi-tbsz-szamlat-nyitni/

  • EUR ETF USD helyett?

    ” A SPY-t nem gond kiváltani, van (eurós), osztalékot újrabefektető ETF, ami ráadásul jobb is TBSZ számlára.”

    Meg tudnád írni egész konkrétan melyik ETF-ről van szó?
    Én is hasonló cipőben járok.

    Illetve, miért írod hogy eurós is jó? Éppen azért szeretnék USD ETF-et venni, mert már “sok” pénzem van euróban…
    Teljesen más kockázatot futsz ha USD-ben vagy ha EUR-ban fektetsz “ugyanabba” a papírba. Nem?

  • Eper11

    Érdekes a felvetésed. Akkor lehet, hogy még sem ilyen egyszerű a külföldi TBSZ nyitás, mint ebben e videóban: penzugyifitnesz.hu/igy-kell-kulfoldi-tbsz-szamlat-nyitni/
  • Nagy Peter
    nem arra gondolt hogy jobb az Eurós, hanem hogy jobb az újrabefektető változat TBSZ számlára.

    Ez nem fizeti ki az osztalékot hanem számodra árfolyam nyereséget generál, mert több papírt vesz belőle a háttérben

    Itt van amúgy SPY ujrabefekteto változata:

    ishares.com/uk/individual/en/products/253743/ishares-sp-500-b-ucits-etf-acc-fund

    CSPX néven Nemet Xetra Vagy Holland Euronext-en megkapod az EUR-sat.

    Londoni tőzsdén ugyanez a név alatt volt az USD változat (vettem én is anno). Na ez nem érhető el Magyarországon most már…

  • EUR ETF USD helyett?

    Az újra befektetős részt értem.

    De ha a Xetrán veszem meg euróért, akkor az euró esetleges árfolyamváltozása miatt jelentősen eltérhet az eredményem attól, mintha USD-ben vettem volna meg az SP500-at. Nem?

    Mondjuk nagyon legyengülne az euró az USDhez képest, az SP500 meg megy fel 5%-ot. Hiába az 5% emelkedés, ha közben az eurót meg már az utcán söprik. Remélem érthető mire gondolok. De lehet, hogy rosszul értem.

  • Blend Ahmed
    Itt lehet játszadozni az elszámolási devizákkal. Az SP500 mexikói pesóban számolva különösen vicces:
    morningstar.de/de/etf/snapshot/snapshot.aspx?id=0P00002D7X&tab=13&InvestmentType=FE

    A rövid válasz: egyébként mindegy, hogy milyen pénznemben veszed meg 🙂

  • kadabra
    Péter, ami felett szerintem átsiklott a hivatkozott blog:

    – legyen megkötve a külföldi szolgáltatóval “tartós befektetési szerződés”
    – mi minősül “tartós befektetési szerződésnek”

  • naa
    Peter
    Igen, én is a CSPX-szel váltom ki SPY-t. Valaki felvetette itt, hogy az újrabefektetés végül is mindegy, mert ha nem tőled, akkor az alaptól vonják le az adót – viszont ezt meg tudod venni.

    ETF
    Igen, a Xetrán EUR-ban veszed meg, de ha az alap nem hedge-dzsel EURUSD-re, akkor neked ettől még ugyanúgy USD kitettséged lesz, pont ahogy akarod 🙂 Csak annyi, hogy nem neked kell átváltani USD-re, hanem megteszik ezt helyetted. Mivel neked EUR-od van, ez pont jó, nem kell átváltással vacakolnod.

    Az IUSE (szintén iShares) egy EUR-ra hedgelt SP500 alap, de ha dollár kitettséget (longot) akarsz, akkor pont a CSPX-et kell megvenned akármiért.

    Gondold át: ha a dollár erősödik, akkor EUR-ban még többet ér az alapod. Ha gyengül, akkor meg kevesebbet. Ugyanaz, mintha az USD-t adott időben eladnád és átváltanád EUR-ra. Mindegy, miben vezetik az árfolyamát, ha dolláros papírokat vesz.

  • EUR ETF USD helyett?

    Így már értem, köszönöm!

    Mondjuk a KBC-nél CSPX-et XETRA-n valamiért nem lehet venni, csak az Amszterdami tőzsdén találom.

    Ezek szerint te nem KBC-nél vagy, gondolom.

  • Nagy Peter
    Amerikai bázisú ETF-ek lehet, hogy nem elérhetők IB-n és TradeStation Global-on,
    DE! attól még a fentebb említett EU-ban alapított mégis USD-ben vezetett újrabefektető ETF-ek igen!

    Ezek ugyanolyan minőségi termékek. CSPX 30,000,000,000 dollár Net Asset-tel.

    Aki tehát eddig ezeket vette KBC-nél és most már nem tudja (pl.: CSPX, IWDA.L, EIMI.L) az most IB-nél vagy TSG-nél megteheti.

    Ez ugyanazokat az indexeket követik, mint az amerikaik kicsivel több költséggel (pl S&P vanguard COO 0.04% vs CPSX 0.07% éves költség). Cserébe elérhetők nekünk is és az osztalékokkal sem kell vacakolni.