Ez történt a héten 03.05
Az amerikai hivatalos adatok alapján az 55-64 év közötti nők felének és a férfiak 47%-ának nincs semmilyen nyugdíjmegtakarítása.
Az amerikai ingatlaneladások száma alulmúlta még a 2020 tavaszi értéket is, amikor a COVID miatt nem történtek adásvételek. Nem csak a vevők lettek kevesebben a 7% fölé kúszó ingatlanhitel-kamatok miatt, de sok eladó sem költözik, mert akkor elveszítené a mostani 3%-os hitelkamatát, így inkább lemondanak sokan az ingatlancseréről.
Az új lakáshitelek utáni érdeklődés is 27 éves mélyponton van:
Az amerikai hitelkártyák után körülbelül 15 milliárd dollárnyi kedvezményt osztanak ki a bankok a kártyatulajdonosoknak ingyen repülőjegy, hotel és egyéb kedvezmények formájában. Ez az “ajándék” egyrészt a magas banki költségekből származik, az amerikai 2-2,25%-os kereskedők által fizetett kártyaelfogadási díj a többszöröse az európainak, másrészt ez a jutalom azoknak a zsebéből származik, akik fizetik a hitelkártyák 20% feletti éves kamatát. a New York Times cikke erre. (Fizetős)
A jegybankárok az ár-bér spiráltól tartanak, vagyis hogy a magas infláció miatt nagy béremelések lesznek, ami újra magas inflációt okoz és minden kezdődik elölről. Közben azt találták, hogy szemben a hetvenes évek magas inflációjával, most nem a munkavállalók bérei növekednek és okoznak inflációt, mert a legtöbb országban csökken a munkabérek reálértéke. Most a vállalatok profitrátája nőtt meg, vagyis a cégek kihasználják a magas inflációt és a szükséges mértéknél sokkal magasabban emelték az áraikat. A Reuters cikke erre.
2021-től felrobbant a tengeri szállítmányozás költsége, soha nem látott magasságba emelkedtek az árak. Most az inga a másik irányba lendült ki, 2018 óta nem volt ilyen olcsó a szállítás, mint mostanában.
A kínai népesség száma csökkenni kezdett, egymillióval vannak kevesebben, mint egy éve. Ilyen utoljára a hatvanas években volt. A fő ok az egyke politika, vagyis 2016-ig büntették, ha valakinek egynél több gyereke született. Ezt feloldották, sőt 2021-ben már a három gyerek sem volt nem kívánatos. A mostani fiatalok viszont hasonlóan a világ többi részén élőkhöz, nem kívánnak több gyereket vállalni, így a termékenységi mutató 1,28-ra csökkent. Mivel jelenleg Kína a világ gyártósora, így az ottani demográfiai változások az egész világon éreztethetik a hatásukat.
Németországban be akarják tiltani a gyerekeknek szóló édességreklámokat reggel hat és este 11 között, ideértve a youtube, tiktok csatornákat, de még az óriásplakátokat is óvodák és iskolák közelében. Minden hatodik német gyerek túlsúlyos vagy elhízott, 11 év felett pedig már minden ötödik, s a COVID alatt a helyzet még rosszabb lett. (2035-re az elhízás évi 4,32 billió dollárba fog kerülni világszinten, mivel szinte mindenhol romlik a helyzet.)
A 14 milliárd eurós német édességpiac szereplői természetesen nem örülnek a tervezetnek és megpróbálják megakadályozni azt. Pedig lehetne még tovább is menni, Chilében például olyan figyelmeztetések vannak az édességek csomagolásán, mint máshol a dohánytermékeken szokás. A felmérések szerint érdemben csökkent Chilében az édességfogyasztás a 2016-os bevezetés óta.
Izraelben nem csak társadalmi ellenállás van a bírósági függetlenség kormány általi felszámolása miatt, de már a gazdaság is szenved az antidemokratikus tervezettől. Az izraeli tőzsde 8%-ot esett februárban, a sékel 10%-ot gyengült a dollárhoz képest és több cég megkérdőjelezi, hogy kíván-e tovább befektetni az országban. A Moody is negatívnak értékeli a gazdaságra nézve a fejleményeket.
Az orosz helyzet nagy nyertesei a kínai autógyárak, soha nem adtak még el ennyi autót Oroszországban, mint az elmúlt évben:
Magyarországon a medián nyugdíj a legfrissebb adatok alapján 185 ezer forint, vagyis a nyugdíjasok fele kap ennél kevesebb és a másik fele ennél több nyugdíjat.
A magyar-orosz gázszerződés titkos, mert mi köze a népnek ahhoz, hogy mennyiért kapjuk az orosz gázt. Azonban a KSH adatokból ki lehet számolni, hogy mennyit fizetünk. Az, hogy nagyon nem előnyös szerződést kötöttünk, azt már régen lehet tudni, gyakorlatilag a piaci árat fizetjük két hónap csúszással. A kérdés már csak az, hogy akkor miért írtunk alá ilyen feltételekkel 15 évet, a szabad piacon bármikor vehetnénk gázt ezen az áron. A Népszava kiszámolta, hogy tavaly 265 milliárd forinttal fizettünk többet a gázért, mintha a szabadpiacon vettük volna azt meg.
A hazai turizmus jól kezdte az évet, a januári adatok alapján 18%-kal nőtt a vendégéjszakák száma és már csak hét százalékkal kevesebb ez az érték, mint a 2018-2019-es átlag.
Az ingatlan.com szerint átlagosan 48%-kal esett az érdeklődés a lakások iránt a tavaly februári adatokhoz képest és 32%-kal nőtt a kínálat.
Az MNB a duplájára emelte fel a bankoknak a kötelező tartalékráta összegét, ezzel is pénzt vonva ki a gazdaságból, így csökkentve az inflációs nyomást. A probléma csak az, hogy a tartalékráta negyedére nem fizet semmilyen kamatot, a maradékra is csak 13%-ot, miközben az egyéb banki betétekre 18%-os kamatot ad.
Jól tette a jegybank, hogy emelte a rátát. (Igaz, ő a felelős azért is, hogy túl sok pénzt pumpált a gazdaságba előtte.)
A sávos kamatozás viszont egyszerű megkopasztás. Mivel 13%-nál soha nem fizet többet, míg a többi pénzt 18%-ra fogadja be a jegybank, így nincs olyan bolond bank, amelyik többet tartana itt.
“Még valami: ha lenne “pár” ingatlanom, és hoznának valami törvényt a korlátozásra (pl. baszott nagy adó a 3. ingatlanra) lehet, hogy az elején morognék egy kicsit, viszont elfogadnám, hogy össztársadalmi cél az, hogy az ingatlanoknak ne váljon túl nagy hányada befektetési instrumentummá.”
Nem, nem nyelnéd le, hanem szépen beépítenéd a bérleti díjba, tovább eszkalálva a helyzetet. Persze lehet, hogy lenne egy-két ilyen, de 99,98% bizony kőkeményen bevasalná a bérlő(i)n az adót. Lásd még a különböző, bankokra és kiskereskedelmi láncokra kivetett különadók. Ők sem nyelték-nyelik le, hanem továbbhárítják az ügyfélre, vásárlóra. A rekordinflációt többek között ennek is köszönhetjük. Nincs olyan, hogy a “gazdagok” fizetnek. A rájuk kivetett adókat te fogod szépen csengetni, velünk a többi közemberrel együtt.
Az, hogy hányan tüntetnek, az semmit sem változtat a hatalmi ágak szétválasztásának a kérdésén, mert előbbi a politikai szimpátia kifejezését jelenti, az utóbbi pedig objektív módon elég jól eldönthető dolog. Persze bele lehet menni, hogy a nagyobb tömegnek van igaza, viszont ilyen alapon megfontolandó adalék, hogy Magyarországon 2010 óta a pro-kormány békemeneteken volt a legnagyobb tömeg)
“de az egész világ másképp látja a dolgot.” – echo chamberből nézve valóban így is van.
Egész sok információ van ebben a témában a Tabletmag.com-on én a JNS.org-on, lehet mondani, hogy ezek jobboldali médiumok, ez igaz, viszont kimondottan tényszerűek – egyik újságnak sem volt bukott fact check-je az elmúlt öt évben.
Még az angol wikin érdemes elolvasni a israeli supreme court és israeli constitution cikkeket – ha már objektív véleményt szeretnénk megfogalmazni.
“99,98% bizony kőkeményen bevasalná a bérlő(i)n az adót” – mindig jót mosolygok az ilyen riogatásokon. A tulaj akár most rögtön is kiadhatná drágábban a pecót, de majd csak akkor fog árat emelni, ha több költsége lesz? Ebben az a logikai bukfenc, hogy a tulajok nem annyiért adják ki a pecót, amennyi a költségük, hanem amennyiért csak tudják. Ha a bérlők többet akarnának fizetni, a tulaj már most árat emelne; ha a bérlők nem akarnak többet fizetni, a tulaj akkor se fog tudni árat emelni, ha eggyel több költsége lesz.
” mindig jót mosolygok az ilyen riogatásokon. A tulaj akár most rögtön is kiadhatná drágábban a pecót, de majd csak akkor fog árat emelni, ha több költsége lesz? Ebben az a logikai bukfenc, hogy a tulajok nem annyiért adják ki a pecót, amennyi a költségük, hanem amennyiért csak tudják. Ha a bérlők többet akarnának fizetni, a tulaj már most árat emelne; ha a bérlők nem akarnak többet fizetni, a tulaj akkor se fog tudni árat emelni, ha eggyel több költsége lesz.”
A tulaj valóban annyiért ad ki amennyiért csak tud, ahogyan a bank, vagy a hipermarket is annyi profitot termel ami a csövön kifér. A bankok és a többi szereplő mégis rögtön beépítette a különadókat, árstoppokat az árakba. Ne legyen illúziód ezzel kapcsolatban, rögtön felmennének a bérleti díjak alsó hangon 10-12%-kal. Mondom még egyszer, nincs olyan, hogy a gazdagok fizetnek.
A bérleti díjakat állami bérlakás-programmal lehetne letörni. Egyrészt ez megnöveli a kínálatot (ez már önmagában árcsökkentő hatású), plusz az állam lehet annyira nagyvonalú, hogy a piaci árnál valamivel kisebb bérleti díjjal adja ki a lakásokat. Emiatt a (magán)tulajok versenyhelyzetbe kerülnek, hiszen ha valaki ki tud venni 10-15%-al olcsóbban állami lakást, az nem fogja a drágább magánt választani. Így ez a magánszférában is csökkenést indukálna, hiszen a 0 bevételnél egy 10-15%-os árcsökkentés még mindig jobb.
A kommunizmust viszont felejtsük el. Nem működött, és ez nem véletlen. Most is az látszik, hogy az ezzel való kísérletezgetés EU-bajnok inflációt eredményezett makroszinten.
Én elhiszem, hogy jól hangzik a “fizessenek a bankok/gazdagok!”, csak az a gond, hogy végül a tápláléklánc alján lévők állják a cehhet.
” Ha a bérlők többet akarnának fizetni, a tulaj már most árat emelne; ha a bérlők nem akarnak többet fizetni, a tulaj akkor se fog tudni árat emelni, ha eggyel több költsége lesz.”
Még egy utolsó gondolat: lakni muszáj, az nem olyan mint egy félmilliós prémium telefon, ami nélkül lehet élni. Minden tulaj a lehető legtöbbet igyekszik kihozni, viszont a piaci ár fölé nem nagyon lőhet. Ezt mindig a kereslet-kínálat kényes egyensúlya alakítja ki. De! Ha mindenki beépíti az adót az árba -márpedig befogja-, akkor be fogod építeni. A bérlő hiába lép le, ha mindenki árat emel, emiatt ki fogja fizetni a megnövelt díjat, mert az alternatíva az utca, esetleg valami munkásszálló, vagy a szülői ház egy kistelepülésen, ahol se munka, se bolt, se semmi. Mivel eleve kevés a kiadó lakás, ezért a tulajok osztják a kártyalapokat.
“ha a bérlők nem akarnak többet fizetni, a tulaj akkor se fog tudni árat emelni, ha eggyel több költsége lesz.”
Én is mindig jót mosolygok az idealista közgazdasági megközelítéseken. Szerintem el kellene felejteni a piac láthatatlan keze és egyéb, a piacot mindenek fölé helyező gondolatokat.
Ha minden eladó árat emel az adó továbbhárítására, a bérlő többet fog fizetni. Pont. Vagy szerinted a különadók jelenleg hogy működnek? A CBA nem emel árat, csak a Lidl? Az állami beavatkozás megszünteti a piaci törvényeket (már amit a globalizáció és a kartelezés még nem nyírt ki).
De, gondolkodhatunk a Te analógiád szerint is. Ha befektetőként csökken a hozam, eladom a lakást, mert hülyeség lesz a kiadás (veszek állampapírt). Így szűkül a kínálat, a fejlesztések leállnak, mert senki nem épít ha nincs a szegmensben elég profit. Hatósági áras benzin és csirkemell megvan?
NAgyon nem. A neolib nem a vakmajom fele hurra optimista globalis nyitott egyenlo jogu kapitalizmust jelenti a gyakorlatban. BAr sokan azt hiszik. A fidesz egy populista felautokrata kormanyzast visz, felszinen valoban balrol elozi meg a munkaspartot is. Ez kell az m1 nezonek, az arstop meg a kg krumpli.
A hatterben meg tol egy neolib gazdpolt: high pressure economy, egykulcsos ado, tokejovedelem nem adozik, szocialis rendszer-oktatas-eü teljes leepitese, munkajogok leepitese, orvosi kamara leepitese, piacok nyitasa es tamogatasa multik fele, globalis vallalati ado nem tamogatasa. Ingatlanpiac teljes kommodifikalasa. Neolibek a gyakorlatban mindig is egy szuk penzes reteg szabadsaga es helyzetbe hozasa. ov nem titkoltan epiti a sajat “tokeseit”.
Partizan jol osszefoglalta: youtube.com/watch?v=Iyt9JQqq6No
“A hatterben meg tol egy neolib gazdpolt”
Hajlamos lennék elfogadni amiket leírtál, meg a neked ellentmondókét is, de amíg itt nincs valami kiszámíthatóség addig megette a fene az egészet… Hiába írod jogosan, hogy tolja a multik szekerét a fidesz, ha holnap éjfélkor bármelyik szektor alávág egy különadót… vagy egy kialakuló lakhatási válságot majd elkezd “kezelni” egy elővásárlási joggal (ez most úgyis népszerű feléjük). Szóval itt kár az izmusokon meg ideológiákon lovagolni, egy kiszámíthatósággal már sokan elégedettek lennének…
Ebben igazad van, csakhogy egy általános adó kivetésével (akárhányadik lakásnál) MINDEGYIK ingatlantulajdonos beépíti az albérlet árába. Lehet, hogy nem teljesen, mert a vevők ennyiért már elkezdenek visszakozni, de akkor mondjuk beépíti a felét vagy a harmadát. Gyorsan megtalálja ezt a piac, és végül pont az albérlők járnak rosszabbul. Amúgy a lakás tényleg egy korlátos dolog, szóval valahogy kéne szabályozni, de szerintem nem ez a módja. Sajnos viszont egyéb ötletem nekem sincs.
Mert enni kell, ezert beepiti. Legfeljebb a vasarlo egyel sz.rabb termeket vesz a penzeert. Ezert be tudja epiteni “gyorsan”. Egy ingatlan berleti piac nem ilyen. Ha beepiti az arban, majd legfeljebb pislog par honap utan, hogy nincs berloje se erdeklodoje. Persze lehet a berek is kovetik az inflat, meg adozast es akkor ennyi..
“Én úgy tudom rengeteg olyan cég van, amely lakossági ingatlan bérbeadással foglalkozik.”
Tudsz egy példát mondani a rengetegből?
Szerintem minden legyen üzlet, akármilyen rosszul hangzik ez. Ami nem üzlet azzal senki sem akar foglalkozni. Ha minél olcsóbban minél jobb ingatlant akarsz akkor szerintem érdemes azt kívánnod, hogy minél nagyobb üzlet legyen. Gondolj csak bele hogy milyen pl egészségügyi vagy oktatási szolgáltatást kapsz meg mennyiért és milyen pl telefont.
A másik dolog: vajon miért szeretnének sokan egy adott helyen lakni? Főleg, mert olyan más emberek veszik körül őket, akik között szeretne élni. Ahol elérhető a lakhatás ott valószínűleg nem is akarnál lakni. A jó munkalehetőségek sem azért vannak X helyen mert véletlenül oda estek le, hanem mert az ott lakó közösség megteremtette. Ilyen értelemben paradoxon elérhető lakhatást kívánni. Sokan szeretnének ott lakni ahol pl te. Olyanok akiknek nem elérhető. Gondolom neked is jobb hogy nem ők laknak ott, hanem azok akik megtehetik.
Továbbra is két dolgot kihagysz a képletből. Egyrészt azt, hogy a lakhatási igény ettől nem csökkenne, másrészt azt, hogy hosszútávon a lakóingatlanok száma nem konstans. Tehát attól, hogy egy általános adó miatt kevesebbeknek éri meg lakást venni kiadásra, még nem lesz kevésbé szűk keresztmetszet a lakhatás, emiatt olcsóbb sem tud lenni, lehet hogy rövidtávon valamit olcsósodna az ingatlanok vételára, de a bérleti díjak emiatt csökkennének, és a lakhatási válság ugyanott maradna, semmivel nem jutnának többen számukra megfelelő lakhatashoz. Hosszútávon meg a kieső tőke miatt kevésbé érné meg új ingatlant építeni, ezért kevesebb is épülne, mint egyébként, ezért tovább drágulna a lakhatás.
Mondom, ha az a cél, hogy drágább legyen a lakhatás, jó módszer.
A másik ami fontos lenne hogy az állam leálljon a látványberuházásokkal, vagy legalább anticiklikus módon csinálná prociklikus helyett.
A munkalehetőségtől távoli lakóhely tényleges költségében a plusz közlekedés is benne van, csak azt nem a vételárral fizeti az ember.
A liberalizációs hullám a 70-es évek nagy inflációja után terjedt el a világban. Milton friedman általános liberalizációt javasolt, és ez megoldotta a nagy infláció problémáját Volcker kamatemelésével párhuzamosan.
Pont az “előjogokat” akarták megszűntetni, mindenkinek Margaret Thatcher és a bányászok ugrik be a korszakból.
Viktóriusz pont rég nem látott inflációt okozott, valami itt nem stimmel.
A multik gazdaságában tényleg liberális, míg máshol pont a herék kitermelésén dolgozik, pl. Építőipar, szállásszolgáltatás, oligarhák. Ilyet pedig a populistáknál láttunk eddig.
Nem, egyáltalán nem, mert én nem az alapján ítélem meg az embereket, hogy milyen a vagyoni státuszuk. És ez pokolian toxikus hozzáállás.
Nem zéró a kockázat, de hosszú távon előnyösebb, ha nem a maisntream-et követed.
Persze picit magam ellen beszélek, mert én is Budapestre költöztem, de maga Budapest hadd legyen elég nagy ahhoz, hogy ne homogenizáljuk ennyire.
A nap végén így is, úgy is, az anyagiasítás a probléma. Értem a logikát hogy ami nem üzlet azzal senki nem foglalkozik, csak azóta bebizonyosodott, hogy jóindulatból az üzlet sem lesz fenntartható. És abból lesz az a neoliberális pokol, amit pl. a UK is átélt Thatcher alatt.
Egyébként már ma is meg van adóztatva a tevékenység, tehát legfeljebb a mértékről lehet beszélni.
Ami ma Magyarországon privát bérbeadás címszó alatt megy, az legjobb esetben: egy darab lakóingatlan piacról kivonása árán egy darab átmeneti szállás piacra dobása, azaz társadalmi szinten károkozás. felvetése ezt a jelenséget szorítaná vissza, vagyis a célcsoport számára a kérdés nem az, hogy olcsóbb lesz-e a lakhatás, hanem hogy egyáltalán lesz-e.
Keverednek kicsit a dolgok: amely cégekre Ti hivatkoztok, azok MÁSOK ingatlanát adják bérbe, nem a sajátjukat kockáztatják. @Kristóf a saját tulajdon kiadására gondolt, nyilván. Az általatok hozott cégek simán 10% körüli összegért kiadják a tulajdonos ingatlanát, aztán, ha baj van a bérlővel, akkor az nem az ő problémájuk.
Az ingatlanpiac árazásába az állam ne szóljon bele, egyetlen pozitív példát sem tudok, ahol sikerült volna egy ilyen projekt. Szabályozni azt kellene, hogy a kiadó ki merje adni pl. gyermekesnek is a lakást, mert sokan inkább üresen hagyják, minthogy aztán ne tudjanak szabadulni a rossz bérlőktől. Illetve inkább támogatni kellene a hosszútávú bérbeadást választókat adókedvezménnyel, mint büntetni a nem-kiadókat. Mellesleg valamelyik nap a bp-i 37-es villamossal utaztam és legalább 5 focipályát számoltam meg, értékes telkeken és 5 stadion vett körül
Egyrészt az elmúlt időszak ingatlanár emelkedései nem csak Budapestet érintették, mindenhol emelkedtek az árak, amiben szerepe volt annak is, hogy az építkezések is jóval drágábbak lettek, meg persze a felújítások, ami szintén lényeges, mert sok a rossz állapotú ingatlan Magyarországon. Igazából Budapest belső kerületein kívül eleve nem a hely a szűk keresztmetszet. Covid óta ráadásul a távmunkások aránya is növekedett. A másik, hogy nem kell nagyságrendekkel több lakás, hogy átbillentse a kereslet-kínálatot, néhány százaléknak már komoly hatása lenne.
A 2022-s népszámlálás előzetes értékei is mutatják, h folytatódik az urbánosodás, akkor is, ha a falusi csok nagyon megpróbálta (és részleges sikerült is) az ellenhatást:
nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/elozetes_adatok/#/13
Magyarázzák, h nem, de ha ránézel, 4 színből 3 a városok lakossága, total 6,730m…
Miközben érezhetően csökkent a népesség és a (ki- és el)vándorlás főleg a falvakat sújtja (nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/elozetes_adatok/#/15), mégis nőtt a lakások száma:
nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/elozetes_adatok/#/19