Az amerikai hivatalos adatok alapján az 55-64 év közötti nők felének és a férfiak 47%-ának nincs semmilyen nyugdíjmegtakarítása.
Az amerikai ingatlaneladások száma alulmúlta még a 2020 tavaszi értéket is, amikor a COVID miatt nem történtek adásvételek. Nem csak a vevők lettek kevesebben a 7% fölé kúszó ingatlanhitel-kamatok miatt, de sok eladó sem költözik, mert akkor elveszítené a mostani 3%-os hitelkamatát, így inkább lemondanak sokan az ingatlancseréről.
Az új lakáshitelek utáni érdeklődés is 27 éves mélyponton van:
Az amerikai hitelkártyák után körülbelül 15 milliárd dollárnyi kedvezményt osztanak ki a bankok a kártyatulajdonosoknak ingyen repülőjegy, hotel és egyéb kedvezmények formájában. Ez az "ajándék" egyrészt a magas banki költségekből származik, az amerikai 2-2,25%-os kereskedők által fizetett kártyaelfogadási díj a többszöröse az európainak, másrészt ez a jutalom azoknak a zsebéből származik, akik fizetik a hitelkártyák 20% feletti éves kamatát. a New York Times cikke erre. (Fizetős)
A jegybankárok az ár-bér spiráltól tartanak, vagyis hogy a magas infláció miatt nagy béremelések lesznek, ami újra magas inflációt okoz és minden kezdődik elölről. Közben azt találták, hogy szemben a hetvenes évek magas inflációjával, most nem a munkavállalók bérei növekednek és okoznak inflációt, mert a legtöbb országban csökken a munkabérek reálértéke. Most a vállalatok profitrátája nőtt meg, vagyis a cégek kihasználják a magas inflációt és a szükséges mértéknél sokkal magasabban emelték az áraikat. A Reuters cikke erre.
2021-től felrobbant a tengeri szállítmányozás költsége, soha nem látott magasságba emelkedtek az árak. Most az inga a másik irányba lendült ki, 2018 óta nem volt ilyen olcsó a szállítás, mint mostanában.
A kínai népesség száma csökkenni kezdett, egymillióval vannak kevesebben, mint egy éve. Ilyen utoljára a hatvanas években volt. A fő ok az egyke politika, vagyis 2016-ig büntették, ha valakinek egynél több gyereke született. Ezt feloldották, sőt 2021-ben már a három gyerek sem volt nem kívánatos. A mostani fiatalok viszont hasonlóan a világ többi részén élőkhöz, nem kívánnak több gyereket vállalni, így a termékenységi mutató 1,28-ra csökkent. Mivel jelenleg Kína a világ gyártósora, így az ottani demográfiai változások az egész világon éreztethetik a hatásukat.
Németországban be akarják tiltani a gyerekeknek szóló édességreklámokat reggel hat és este 11 között, ideértve a youtube, tiktok csatornákat, de még az óriásplakátokat is óvodák és iskolák közelében. Minden hatodik német gyerek túlsúlyos vagy elhízott, 11 év felett pedig már minden ötödik, s a COVID alatt a helyzet még rosszabb lett. (2035-re az elhízás évi 4,32 billió dollárba fog kerülni világszinten, mivel szinte mindenhol romlik a helyzet.)
A 14 milliárd eurós német édességpiac szereplői természetesen nem örülnek a tervezetnek és megpróbálják megakadályozni azt. Pedig lehetne még tovább is menni, Chilében például olyan figyelmeztetések vannak az édességek csomagolásán, mint máshol a dohánytermékeken szokás. A felmérések szerint érdemben csökkent Chilében az édességfogyasztás a 2016-os bevezetés óta.
Izraelben nem csak társadalmi ellenállás van a bírósági függetlenség kormány általi felszámolása miatt, de már a gazdaság is szenved az antidemokratikus tervezettől. Az izraeli tőzsde 8%-ot esett februárban, a sékel 10%-ot gyengült a dollárhoz képest és több cég megkérdőjelezi, hogy kíván-e tovább befektetni az országban. A Moody is negatívnak értékeli a gazdaságra nézve a fejleményeket.
Az orosz helyzet nagy nyertesei a kínai autógyárak, soha nem adtak még el ennyi autót Oroszországban, mint az elmúlt évben:
Magyarországon a medián nyugdíj a legfrissebb adatok alapján 185 ezer forint, vagyis a nyugdíjasok fele kap ennél kevesebb és a másik fele ennél több nyugdíjat.
A magyar-orosz gázszerződés titkos, mert mi köze a népnek ahhoz, hogy mennyiért kapjuk az orosz gázt. Azonban a KSH adatokból ki lehet számolni, hogy mennyit fizetünk. Az, hogy nagyon nem előnyös szerződést kötöttünk, azt már régen lehet tudni, gyakorlatilag a piaci árat fizetjük két hónap csúszással. A kérdés már csak az, hogy akkor miért írtunk alá ilyen feltételekkel 15 évet, a szabad piacon bármikor vehetnénk gázt ezen az áron. A Népszava kiszámolta, hogy tavaly 265 milliárd forinttal fizettünk többet a gázért, mintha a szabadpiacon vettük volna azt meg.
A hazai turizmus jól kezdte az évet, a januári adatok alapján 18%-kal nőtt a vendégéjszakák száma és már csak hét százalékkal kevesebb ez az érték, mint a 2018-2019-es átlag.
Az ingatlan.com szerint átlagosan 48%-kal esett az érdeklődés a lakások iránt a tavaly februári adatokhoz képest és 32%-kal nőtt a kínálat.
Az MNB a duplájára emelte fel a bankoknak a kötelező tartalékráta összegét, ezzel is pénzt vonva ki a gazdaságból, így csökkentve az inflációs nyomást. A probléma csak az, hogy a tartalékráta negyedére nem fizet semmilyen kamatot, a maradékra is csak 13%-ot, miközben az egyéb banki betétekre 18%-os kamatot ad.
