Úgy tűnt, már minden sínen van az Egyesült Államokban az adósságplafon körüli tárgyalásokkal, amikor is pénteken a republikánusok kivonultak a tárgyalásról. Most újra patthelyzet van, de a tőzsdéket ez továbbra sem nagyon izgatja, az S&P 500-as index 1,6%-os emelkedéssel fejezte be a hetet.
A Fortune cikke arról, mi történhet, ha nem lesz megállapodás.
Emelkedik a vállalati csődök száma az Egyesült Államokban, ezen belül is hetente nyolc olyan csőd van, ahol 10 millió dollárnál magasabb az érték. Mindezt úgy, hogy még csak recesszió sincs. Utoljára 2010-ben, a világválság utóhatásaként volt ilyen magas a vállalati csődök száma.
A magas kamatok mellett a bankokat okolják még ezért. Gazdasági fellendülésben a bankok öntik a hiteleket a piacra, ezzel is tüzelve a növekedést. Amikor rosszra fordulnak a dolgok, akkor pedig behúzzák a kéziféket és nem hiteleznek, félve a veszteségektől. Viszont ezzel pedig a recessziót teszik még nagyobbá.
Az amerikai hitelkártya-tartozás 2019 negyedik évében érte el a csúcspontot 928 milliárd dollárral, majd a COVID és az azt követő pénzosztás miatt esni kezdett az összege. Most újabb csúcson van, 986 milliárd dolláron. 2001 óta nem volt olyan, hogy az első negyedévben, a karácsonyi kiköltekezés után ne csökkent volna a tartozások összege. Most ez a helyzet újra. S közben a kamatok is emelkedtek, a 2019-es 15,05% helyett most az átlagos kamatteher 20,09%.
Tovább estek az amerikai ingatlanok árai, már 6%-kal vannak lejjebb a tavaly júniusi csúcsárukhoz képest. A medián nem új házak ára most 388,8 ezer dollárra csökkent.
Az amerikai szövetségi minimálbér is egyre kevesebbet ér az infláció miatt. Az ötvenes években többet ért a minimálbér, mint most.
Az amerikai recessziótól és államcsődtől való félelem miatt özönlik a pénz a feltörekvő piacokra és Japánba is. A japán tőzsdeindex idén 19,8%-ot emelkedett.
Argentínában tízezrek vonultak az utcára tiltakozni az újabb gazdasági összeomlás miatt. De a hibás nem a kormány volt most sem, hanem az IMF, amiért pénzt adott és visszakéri.
Arról, hogyan jutott ide a néhány évtizede még a világ egyik legnagyobb gazdasága, ebben a cikkben írtam nemrég:
Szintén a Fortune cikke arról, hogyan jártak azok az országok, akik Kínától vettek fel hitelt az elmúlt években.
Kína lett az első negyedévben a legnagyobb autóexportőr a világon, még a legnagyobb japán cégeket is túlszárnyalva. 1,07 millió autót exportált, szemben a japán 950 ezerrel. Ennek két fő oka az elektromos autók térhódítása, illetve az orosz szankciók miatt a kínaiak vették át az eddigi európai autók szerepét is az orosz piacon.
Az Európai Unióban az átlagos infláció 8,1% volt áprilisban, ezen belül az eurózóna átlaga 7%. Magyarország utáni második helyezett Lettország lett (a lettek lettek 🙂 )15%-os inflációval.
A holland gáztőzsdén már a 2021 nyarán érvényes árakon jegyzik a gázt, közel 90%-ot zuhant a gáz ára a tavaly őszi csúcsárhoz képest.
Kijött a KSH adata az ország GDP változásáról. Harmadik negyedéve továbbra is recesszióban van az ország, 0,9%-kal (naptárhatás nélkül 1,1%-kal) csökkent egy év alatt az ország GDP-je. 2019 első negyedévéhez képest összesen 6,88%-kal nőtt csak a GDP négy év alatt, ami durván évi 1,5%-ot jelent. Ilyen hosszú recesszióra a 2008-2009-es világválság alatt volt csak példa.
A háborús veszélyhelyzet és blablabla miatt a kormány bejelentette, hogy a minisztériumokban 10%-os létszámcsökkentést ír elő, az így felszabaduló bérkeret a fizetések emelésére fordítható. Könnyítésnek tűnik, hogy a jelenleg betöltetlen állások is beleszámíthatnak a keretbe.
Ezen a télen 24,5%-kal kevesebb gáz és 7,5%-kal kevesebb elektromos energia fogyott, mint tavaly télen. Az enyhe időjáráson túl a fogyasztók takarékossága is közrejátszott a megtakarításban.
Tavaly 95-ször módosította a kormány a költségvetést, de erről még a Parlamentet sem tartotta szükségesnek megkérdezni, hála a nyolc éve fenntartott mindenféle veszélyhelyzetnek. Bár átlag hetente kétszer módosítják a költségvetést, de továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy még a nyár előtt elfogadják a jövő évit. Ennek így tényleg sok értelme van, kár bármilyen költségvetést írni, ha hetente kétszer átírják.
Jól fogytak a magyar állampapírok a héten, a 3-5-10 éves kötvények 7,76-9,44%-os átlaghozamok mellett, nagy túljegyzéssel mentek el. (A rövidebb futamidőnél volt magasabb a hozam.)
A felvételi vizsgák adatai alapján nem idén fog megoldódni a több tízezer hiányzó tanár kérdése. Az Eduline cikke erre.
Költségvetési hiány ide vagy oda, a kormány 5%-ra csökkentette a buszos közlekedés áfáját. Na nem a tömegközledését, kizárólag a (budapesti) hop on-hop off turistabuszok jegyárába épített áfát vitte le a lehető legalacsonyabb szintre. Vagy a külföldi turisták pénztárcáját szeretné kímélni vagy nem tudom, kinek akar ezzel kedvezni. 🙂
A hitelkartya nem csak az USA-ban nepszeru, hanem az ausztral fiatalok koreben is, akik ugy koltik a (hitelkartya)penzt, mint ha nem lenne holnap. Csak a kamatokat torlesztik. Young people living a lavish lifestyle on credit card debt: youtube.com/watch?v=V1Xld0Bl-aw
"hogyan jártak azok az országok, akik Kínától vettek fel hitelt" - egy szo: porul. Ott van pl. Sri Lanka esete. Ha nem tudsz fizetni, akkor az orszagod egy darabkaja a mienk lesz. Igy terjeszkedik Kina szerte a vilagban.
Szamomra a ksh nevu gittegylet kb. annyira hiteles, mint a magyar kormany nyari koltsegvetese 🙂
Valaki két mondatban el tudná mondani, hogy mi lett azokkal az országokkal, akik Kínától vettek hitelt?
@kittike
Pl. telex.hu/gazdasag/2021/04/25/egesz-europanak-sulyos-figyelmeztetes-montenegro-esete-a-kinaiak-hitelevel
Kínai hitel általában úgy térül meg Kínának, hogy a hiteles ország nagyon nagyon ráfizet.
a SriLankás sztori, ha jól emlékszem: a helyi kormány megbízásából kínai hitelből, kínai cég épített egy autópályát, csak azon nincs azóta se közlekedés (mert egyszerűen nincs forgalom ami igénylene egy autópályát). Közben megroggyant a költségvetés, nem tudtak fizetni, a kínaiak meg vitték egy egyetlen normális kikötőt az országban, ami persze még távolról se egyenlítette ki a teljes tartozást.
....és akkor képzeljük el mindezt egy vasútvonallal...
Köszi a heti összefoglalót!
A helyzet az, hogy a nyugati világ, és főleg az USA évtizedeken át ugyanígy terjesztette és állandósította a birodalom hatalmát. Teljesen bejáratott a recept. USA kicsit erőteljesebb is volt ebben. A lényeg: végy fel amerikai banktól hitelt, infrastruktúrális beruházásokra. Mega giga beruházások legyenekk, az se baj, ha teljesen haszontalanok, de ha hasznosak, akkor fontos, hogy erőn felül legyen a pénzügyi teher. A beruházások jelentős részét amerikai cégek csinálják, jelentős profit fejében. Persze ideális esetben a pénz nem megy ki az amerikai bankrendszerből: a folyósító bank a lehívásokat közvetlenül (vagy közvetve) az amerikai cég másik amerikai bankjáboz utalja.
A beruházások nem igazán térülnek meg, a kamatokat évtizedeken át nyögik, kinőni sem lehet igazán, egy örök pénzáram jön a bankszerktorba.
Hogy miert erte meg 5%-ra vinni a turistas utaztatast?
Segitek:
A hop on / hop off Orban Rahel es erdekeltsegi korebe tartozik. Igy mar vam ertelme, ugye? 🙂
Kínai hitel mi:
startpisztolyt Frank Schaffler német politikus dördítette el, amikor – hatalmas felháborodást kiváltva – két évvel ezelőtt közölte: az eladósodott görögök adjanak el néhány szigetet! (Az athéni külügyminiszter csupán annyit reagált: „Már azt is hallottam, hogy adjuk el az Akropoliszt. Az efféle javaslatok jelenleg nem időszerűek”.) Csakhogy azóta sokat súlyosbodott a krízis, és a szigetértékesítés már nem is olyan eretnek gondolat.
Igaz, „besegített” a sok milliárd eurós mentőcsomagról tárgyaló trojka is (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutalap – IMF), hiszen a görög kormány az új ingatlanadót a trojka kérésére vezette be. Márpedig minél több földje és szigete van valakinek, annál mélyebben a zsebébe kell nyúlnia. S néha tényleg nem marad más megoldás, mint az eladás.
@zsozsi Kikötőt és hozzá vezető autópályát. A forgalom tragikusan kicsi lett mert a kínai hajók nem használták a kikötőt, csak miután kínai tulajdonba került.
"Az amerikai recessziótól és államcsődtől való félelem miatt özönlik a pénz a feltörekvő piacokra és Japánba is. A japán tőzsdeindex idén 19,8%-ot emelkedett."
Én arra lennék kíváncsi, hogy a cikk írója, vagy úgy általában a pénzügyi guruk ezt tudták tavaly is, hogy ez lesz, és jól megszedték magukat, vagy ezek az infók csak utólag derülnek ki?
Ha csak a városnéző buszos cégek nem csökkentik az áraikat, akkor nem a külföldi turisták fognak spórolni. Sokkal inkább kevesebb ÁFÁ-t fognak fizetni a cégek. A 18 buszból 16 egy tulajdonosi körhöz tartozik. Lehet tippelni...
nepszava.hu/3195144_jordan-uzletember-sajer-gabor-tiborcz-istvan-hop-on-hop-off-buszok-afacsokkentes
na vajon hányadik hozzászólás lesz az, ami a gazdasági fuckupokat átfordítja arra, hogy Miklós kormányellenes? 🙂
ugyanitt aki nem látta, javaslom megnézésre Surányi György új beszélgetését Friderikusszal: youtu.be/3Ca138ohl2Y
köszi az újabb összefoglalót Miklós!
Igazmondó: a görögök először is az EU pénzén dorbézoltak évekig, meghamisították a költségvetési számokat, majd amikor kibukott, jött az EU és újra adott pénzt, de most már kért érte cserébe biztosítékot. Hát valóban, ez tök ugyanaz, mint a kínai hitel, amiket soha meg nem térülő beruházásokra vesznek fel a korrupt politikusok... Olyan jó lenne, ha értelmes analógiák születnének olykor-olykor, pláne egy igazmondótól. Szemét IMF is, adott pénzt, cserébe kért ingatlanadót, hogy kiegyensúlyozott költségvetés legyen végre. Ah, hagyjuk.
Ja, és 5-8 év után a görög gazdaság szárnyal. Rohadt EU meg IMF. Közben a kínai hitelfelvevők meg, hát ja, ott vannak, ahol senki nem szeretne lenni.
@tumpara "a kínai hitelfelvevők meg, hát ja, ott vannak, ahol senki nem szeretne lenni."
Hát, van aki szeretne hitelfelvevő lenni és szaladgál hozzájuk. Hitelvisszafizetőnek szar lenni, de az már másvalaki problémája lesz.
Rider, tudnal konkret peldat mondani az allitasodra?
"A háborús veszélyhelyzet és blablabla miatt a kormány bejelentette, hogy a minisztériumokban 10%-os létszámcsökkentést ír elő, az így felszabaduló bérkeret a fizetések emelésére fordítható."
Ez egyfelől tök jól hangzik, másfelől egy 6 hónappal ezelőtti haláleset óta sem bírták összehívni a hagyatéki tárgyalást, pedig semmi extra nincs, megvan az összes örökös, egy fél lakás az összes vagyontárgy... Szóval csak még lassabban fogják végezni a dolgukat.
Ha valakit az amerikai módszer érdekel birodalom hitellel terjesztése témában, az Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai John Perkinstől elég ütős olvasmány.
NAR
a 10% elbocsátás és fizetésemelésről, ne keverjük a szezont a fazonnal:
Az örökösödést a helyi önkormányzat intézi, akik a legalacsonyabb bért tudjék anni általában (leszámítva a leggazdagabb pár önkorit), és így ott olyan is az emberanyag (már ami maradt). Itt azért maguk az önkormányzatok is sárosak (a Mi kis falunk az a valóságban is sok helyn így néz ki, de a sok polgármester jobban szeret a saját szemétdombján kapirgálni, mint normális helyen lakni), de a központ is alátesz (elvonások).
Fizuemelés: az is egy nagy átverés. a 10% álláshelyet majd megszüntetik, a felszabadult pénz pedig odaadják a vezetőknek és a kiemelt dolgozóknak, nem általános béremelésről van szó. És lehet tippelni, hogy milyen pozik betöltetlenek, a vezetői, vagy az ügyintézői...
De a következtetés helyes, ettől nem lesz hatékonyabb semmi
Akit esetleg érdekel a kínai adósságkérdés más szemszögből:
podcasts.apple.com/us/podcast/46-a-k%C3%ADnai-ad%C3%B3ss%C3%A1gcsapda-diplom%C3%A1cia-m%C3%ADtosza-matura/id1553135594?i=1000537331597
@zsozsi
"a 10% elbocsátás és fizetésemelésről, ne keverjük a szezont a fazonnal:
Az örökösödést a helyi önkormányzat intézi, akik a legalacsonyabb bért tudjék anni általában (leszámítva a leggazdagabb pár önkorit), és így ott olyan is az emberanyag (már ami maradt)."
Pont nem!
Költségvetési szerveknél bértábla van, az önkormányzatoknál pedig személyi bér adható. Általában a jegyző fél-analfabéta szeretője bruttó millió felett keres, Marika pedig, aki az igazi munkát végzi, minimálbér közeli szinten van. Ez van kisfalusi szinten, képzeljétek el mi van egy nagyobb városban.
Bár most lesz adható a költségvetési szerveknél is személyi bér. Ne legyen illúziónk kiknek.
Friderikusz. LOL.
Argentin alapkamat 97%. Infláció 109%. És persze, hogy Soros György van emögött is, nem csak az IMF 🙂
Azt megkérdezhetem, hogy mi az a minden, ami sínen volt a tárgyalásokkal kapcsolatosan?
Mert ugye a Biden-kormányzat álláspontja az, hogy emeljék meg az adósságplafont és kész, semmi feltétel, ezt írja a linkelt Forbes cikk.
@igazmondo Nem Friderikusz, hanem Suranyi.
@kittike
A kinai “fejlesztés” elsösorban Kinának jó, másodsorban az olcsón megvehetö helyi politikusnak. Az adott ország mindig rosszul jár, akármit is mond az olcsón megvehetö politikus.
Csak a mérték a különbség, az elv mindig ugyanaz.
A hivatkozásokat feljebb már linkelték. Hazánkban lásd Bp-Belgrád vasút, felkészül: akkugyárak, mozdonybeszerzés.
Érdekes (és szomorú) lesz pár évtized távlatából, mint a közelmúlt történelmére visszatekintve, hogy pl. Ukrajna mennyire lesz majd önálló, vagy mennyire egy kivéreztetett, kiéheztetett, tönkretett, lerombolt, kifosztott szegény ország, ami a hatalmas természeti erőforrásai felett valójában már nem rendelkezett, mert végtelen eladósodásuk fedezeteként bukták a nyersanyagokat, termőföldeket, gyakorlatilag mindenüket.
Sokféleképpen lehet függésbe taszítani egy népet, talán egy hitelezésen keresztül megvalósított befolyásszerzés pár fokkal kímélőbb, mint egy-egy háborús konfliktus, ami sokszor nem magától robban ki, tenni és szervezni kell érte rendesen.
Gondolom nem csak vissza nem térítendő segítséget kapnak az újáépítéshez, hanem sok-sok hitelt, és a hitelezők majd nyilván a saját érdekkör cégeit preferálják a kivitelezésnél.
Persze ez legyen a legnagyobb gond, bár már itt tartanának,.
Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai +1 Nagyon jó könyv.
Köszönöm a mostani összefoglalót is!
A japán tőzsde emelkedése kifejezetten érdekes miközben nem látom, hogy felrobbant volna a 'zinternet' az arany elszállásától.
Kriptosok most sehol...
Kíváncsi vagyok, hogy most mi a helyzet a kínai lakasiparral és épitővállalatokkal.
Amúgy meg szerintem már megvolt a bansky momentum... különösen ami kis hazánkat érinti; és ahogy látjuk lefelé még elég sok van.
@rider
Sokkal valószínűbb a háború után a gyors fellendülése Ukrajnának, amennyiben nyugati érdekszférába kerül (lásd pl. Horvátországot). Az újjáépítésben nyilván lesznek hitelek, de vissza nem térítendő támogatások is, miközben a határok részleges vagy később teljes megnyitásával rengeteg cégnek éri majd meg náluk gyártani, illetve a nagyvárosokban felszívni a diplomás munkaerőt. És persze lesznek hazautalók és hazatérők is azok közül, akik Nyugat-Európában vagy Lengyelországban építik most fel az egzisztenciájukat, ők is pörgetni fogják a gazdaságukat. Bizonyos mértékig meg ugye a szomszédok is hajtják az adott ország gazdaságát, azok meg jelenleg sokkal gazdagabbak.
Érdemes megnézni, hogy a Szovjetunió felbomblása után nagyrészt orosz befolyás alatt mennyire csak stagnált, és lemaradt a többi kelet-európai országtól, amelyek nagyrészt nyugati érdekszférába kerültek.
@muesslikiller kriptósok sehol?!? szerintem csak te nem találkozol velük. bitcoin 63%-ot ment év eleje óta, épp bitcoin ordinals nagyon nagyot megy, ennek köszönhetően a bányászok is szépen keresnek, szerintem csak te nem vagy képben... 😉
Ha mar finanszírozás és háború: amikor bejelentes jön, hogy USA x milliárd vagy x túznilliard dollart adomanyoz epp ujra es újra Ukrajnának (helyi erők szerint mondjuk hajlektalan helyzet javítasa, vagy egéazsegügyi reform, vagy épp déli határvédelem megoldasa helyett, rádásul tovább mélyítve a brutalis eladosodottsagot költségvetesi hianyt) , nyilvanvalóan ez a penz nem megy Ukrajnaba, a költsegtvetesből a militaty industrial complex azaz a hadiipar arbevetele lesz. Julian Assange mondasa szerint a cél nem a háború (Afgamisztan) megnyerese, hanem permanens háboruskodas folytatása . Ez nyeli el legjobban es legkevésbé átláthatóan a penzt. Sok legyet ütnek egycsapasra, ahogy kell.. ez persze nem azt jelenti, hogy úgy tiltakozzunk a karvaly birodalmi kapitalizmus ellen, hogy inkabb totalis rendszerek függő csatlósai leszünk.
Zabalint, olcso munkaero lesz, de romokban minden ipar, a termőföld mar haboru elott is nem kis reszben nyugati, amerikai, francia, szaudi tulajdonban illetve hosszu berletben (az idejott ittragadt dompingaras gabona jo resze sem a kis termelok eladatlan gabonaja.... viszont tenyleg nagyon betett a magyar gabonatermesztoknek). Nyakig el volzak korabban is adosodva, amikor a Vezír nalunk olyant talal mondani h Ukrajna gazdasaga mint olyan nem letezik, az nem akkora tulzas. Az ukranok es Ukrajna erőforrasai csak az input lesz a nyugati gaudasagi érdekeltsegek kepleteben. Ami ott megtermelődik majd, nem őket gyarapitja. Evtizedek kellenenek, hogy kinőjjék mindezt, de meg teljes hitelamnieszitiaval sem fog menni nekik,,mert annak is meg lesz az ára Semmi sincs ingyen.
@RIDER
Azért az amerikai féle újjáépítésből pld. Japán vagy az NSZK nem jött ki olyan rosszul... De ott van közelebbi példának a már említett Horvátország is.
Azt gondolom (remélem) te sem gondolod, hogy az amerikaiak robbantották ki ezt a sz*rt. Az már egy más kérdés, hogyha egyszer zajlik a háború, akkor ők igyekeznek belőle előnyt kovácsolni. Mivel Ukrajna, az USA és az EU érdeke is azonos ebben a kérdésben ezért ennek caak örülhetünk.
@rider az USA védelmi költségvetése évente 6-800 milliárd dollár. Fura, hogy pont az Ukrajnának juttatott néhány milliárdból akarják segíteni a hajléktalanokat, miközben az a teljes hadi büdzsében majdnem kerekítési hiba
Mokus, az Ukrajnai fegyverszallitasok osszege ki fogja tenni az altalad megadott szam mim. 10 %-at biztosan. Erdemes olvasgatni azt, hogy az USA otthon milyen problemakkal szembesul, es azokat vajon megfeleloen megoldja -e.
Nem en mondom. Sokan, pl. RFK Jr.
Nacionalista: Sztem Horvatorszag nem jó pelda. Nem egy szarhalmaz vagy kipleraj volt a haboru elott, es nem is romboltak porig. Raadasul a turizmus rel gyorsabban fel tudott eledni.
Es hogx vajon milyen szerepe volt az USA nak a haboruig fajulásban? Azt gondolom nem keves. Sok amerikai is ezt gondolja. Ez a RFK Jr. Is ezt gondolja. Pedig Republikánus.
Merthogy a hadi kiadasokban ugyan nem tudom h. benne vannak e a hadsereg tagjainak bére, a tamaszpontok fenntartasa, logisztika, az anyahajok fenntartása, vagy a vadászgepek keorin fogyasztasa, de amit Ukrajnanak szallitanak annak a meghatározó resze nem hosszú távon megmaradó eszköz, hanem forgó, gyorsan fogyó, hamar felhasznalásra kerülő cucc. Afganisztan szepen nyelte a hadieszközöket és anyagokkat 20 éven át (sokat mondó, hogy csak amit otthagytak a végén kivonulás utan azt 50-100 mrd usd értékűre becsülik.). Szoval ha az általad adott összeg csak fegyverbeszerzés lenne, akkor sem mondható, hogy kerekítési különbözetről beszélünk (ha pedig tágabb éetelembe vett hadikiadas akkor plane nem.
@rider usa szemszögéből van ez a közeljövőbeli probléma az északi-sarki torta osztása kapcsán... az hogy Ukrajnában putyin ledaráltatja az orosz hadsereget, a költségeket tekintve amerikai szempontból megéri.
@rider hú haver, igyekszem követni az összeesküvés áradatodat és tanulni.
Akkor foglaljuk össze: Ukrajnában eddig is minden föld, gyár stb USA és EU kézben volt, ennek ellenére érdekükben állt rávenni a galamblelkű Putyint, hogy támadja meg Ukrajnát (ezzel együtt a saját érdekeltségeiket.) Ezt követően, hogy saját érdekeltségeiket az oroszok megtámadták, szetbarmolták, újabb vaskos összegeket fektetnek Ukrajna megsegítésébe, megvédésébe, hogy aztán hasznot húzzanak az újraépítésből. Vhogy így igaz?
Ilyen keresztkérdéseket meg már fel se akarok tenni, mint pl. hogy került nyugati kézbe kb minden is az előző oroszbarát Ukrán kormány alatt és még tudnék párat kérdezni.
Az meg a nap vicce, hogy Horvátországot nem rombolták porig. Voltál Te ott a 90-es évek végén, 2000-es évek elején?
@RIDER
"Es hogx vajon milyen szerepe volt az USA nak a haboruig fajulásban? Azt gondolom nem keves. Sok amerikai is ezt gondolja. Ez a RFK Jr. Is ezt gondolja. Pedig Republikánus."
Nyilván az amcsik a hibások, persze. Putin lehet, hogy ott se volt....
a kinaiak mar rettenetes angolsaggal probaljak osszehalaszni a szakertoket a debreceni "leading ev battery" kornyezetszennyezo gyarukhoz. orbany mar reg eladta a dedunokaitok jovojet is, es hizott gyorsan meg 5 kilot.
@rider azt remelem vagod, hogy az orosz befolyas, az orosz "kukturalis" megkozelites (culture war), a putyinmosdatas/ruszkiszopas amerikaban a repuk koreben a legnagyobb. Szoval a PEDIG REPU ervelesed kicsit.. 😀
RIDER: most így gyorsan rákeresve az USA hadsereg éves büdzséje 877 milliárd (billions), a háború kitörése óta pedig 75 milliárdot (billions) adtak Ukrajnának. Ez így 8-10%, de az USA teljes költségvetése több mint 6 billió dollár (angolul trillió), szóval ahhoz képest ez semmi. Persze, prüszkölnek a politikusok, hogy miért nem lélegeztetőgépre költik, de hát tudják ők is, hogy arányaiban ez olyan kicsi, hogy mindezt csak politikai haszonszerzésből csinálják. Az USA felelőssége meg olyan nagy, hogy előre szóltak az orosz tankok megindulásáról... Vagy arra gondolsz, hogy segédkeztek a majdani forradalomban? Meglehet, sőt, a CIA-t ismerve biztos, de azért nem összevethető (és relativizálható!) egy teljes katonai letámadással. Aki itt fő felelős, az Putyin.
@rider Nem tetszik neked az amit látsz a "nyugat" oldaláról ? Mit javasolnál opciónak ? Illetve te mit választanál helyette ?
Még ha teljesen más véleményen is van az ember, érdemes néha másokat is meghallgatni, elolvasni, és akkor nem csak a kb. fidesznyik/elkurcsány - hoz hasonló putyinmosdatás és ruszkiszopás színvolanon tud valaki megnyilvánulni,
Lehet vele is nem egyetérteni, de azért mégiscsak egy Columbia Egyetem profja a tag.
commondreams.org/opinion/the-war-in-ukraine-was-provoked-and-why-that-matters-if-we-want-peace
(Más, korábbiakhoz: a hadikiadások nem csak a közvetlenül Ukrajnának szállítandó tételekkel nőnek. Nem véletlenül lőttek ki felfelé a hadiipari cégek részvényei tavaly február után (pl. német Rheinmetal).
Épelméjű ember nem találhatja vonzónak a rendszert, ami Oroszországban van. Nyilvánvalóan százszor jobb világ és élet van egy átlagembernek nyugaton. A kérdés inkább az, hogy milyen érdekekek mentén gondoljuk helyesnek egy polgárháborúús helyzet kirobbantását...
... aztán annak egy konkrét háborúvá fajulását. Hogy elismerjük-e, bármennyire is fáj, hogy az országhatárok mellett/felett vannak nagyhatalni érdekszférák, és hogy nem lehet következmények nélkül ebbe belepiszkálni. A veszett kutya, meg a krokodil harap. Nem volt annyira váratlan, hogy háború lett, sokan leírták elmondták, hogy ez lesz, sőt a Minszki egyezményre is utólag úgy hivatkoztak, hogy annak a célja tulajdonképpen időnyerés volt a komolyabb felkészülésre.
Fotelkommentelgetők vagyunk, félinformációk birtokában. A propagandát vagy beszopjuk, vagy nem, bár pl. az, hogy tényleg tengernyiszer odaiggesztették állandóan az "unprovoked" jelzőt nyilván fura (ez olyan szókapcsolat volt, mint mondjuk a "bukott balolda". Az a stílus, amit pl. a portfolio.hu --n latunk szintén propaganda, közelebbről nézve cliccbait (baromi unalmasak és ismétlődőek és egyoldalúak a háborús híreik). Í
Pár éve még a Zelenszkit izzasztották a BBC hard talk műsorában, korrupció, nácik, és a kelet ukrajnai béketeremtés hiánya miatt. Változott a széljárás.
De mindegy is a fentiekről hogyan gondolkodunk, távolról, félinformációk birtokában, a teljes rálátás és ismeretek hiányában. A lényeg, nem kell túl sok empatia ahhoz, hogy az ember együttérezzen azokkal az ukránokkal, akik elesnek vagy sérülnek a háborúban, mert nekik nincs választásuk. Felnőtt férfiként szépen bezárták őket az országba, és nem ők döntenek a saját sorsuk felett. Gondolom, ha lenne nemzeti konzultáció, az a sok civil foglalkozású férfi, akiket vittek a frontra, valahogy csak valami kompromisszumos megoldásra és a békekötésre szavazna. Mert hogy nincs az a politikai, vagy gazdasági érdek, ami miatt érdemes meghalni a 21. században. Szerintem.
De tényleg, kivel és miről lehetne békét kötni? Az oroszokkal, akik egész Ukrajnát és még annál is többet el akarnak foglalni? Bármi áron, mindegy, hány szerencsétlen távolkeleti kisebbség életét kell feláldozni érte?
Két okból akarnának csak "békét": hogy megtartsák, amit eddig elfoglaltak és felkészüljenek a további hódításra. Kellene egy kis szünet, mert most nagyon rosszul áll a szénájuk. De aztán folytatnák öt vagy tíz év múlva legkésőbb.
Javaslom tanulmányozásra az orosz-finn háborút, egy az egyben ugyanez volt. Egy kamu, nevetséges indok, hadüzenet nélküli megtámadás, a cél Finnország teljes bekebelezése. Aztán amikor nem sikerült, megtartjuk Finnországból, amit sikerül. Közben Lengyelország felét is elfoglaljuk, mert az egész dicső Oroszország így jött létre, egy porbafingó kis nemzet elfoglalta fél Ázsiát. Addig mentek, amíg engedték nekik.
Ez az orosz gondolkodás. Nem véletlen, hogy Sztálin, az az őrült zsarnok a mai napig példakép Oroszországban, ellenben Gorbacsov egy áruló, aki tönkrezúzta a szovjet birodalmat. Az a dícső orosz vezető, amelyik újabb hódításokkal még nagyobbá teszi a "Birodalmat".
De ott van Hitler meg Csehszlovákia, na vele békét kötöttek, nem volt olyan nagy ár Csehország feldarabolása. A többit már ismerjük.
Szerencsére a normális európai vezetők ezt megértették és megtanulták a történelemleckét. Egy hódító zsarnok nem fog megállni, ha hagyják terjeszkedni. Egy Putyin soha nem fogja azt mondani, hogy egész Ukrajnát akartam, de elég lesz ez a négy megye meg a Krím.
Az oroszokat az fogja megállítani, ha veszítenek és utána Ukrajna NATO tag lesz, hogy örökre elmenjen a kedvük az öldökléstől és Ukrajna lerohanásától.
Békekötésnek maximum akkor lenne értelme, ha Oroszország feladná az elfoglalt területeket, kitakarodna az országból és utána lehetne tárgyalni, hogy hány száz milliárd dollár kártérítést fizetnek, melyik aljas főgonoszt küldik Hágába és így tovább.
De itt abbahagytuk, mert semmi köze a témához.
Még ha teljesen más véleményen is van az ember, érdemes néha másokat is meghallgatni, elolvasni, és akkor nem csak a kb. fidesznyik/elkurcsány - hoz hasonló putyinmosdatás és ruszkiszopás színvolanon tud valaki megnyilvánulni,
Lehet vele is nem egyetérteni, de azért mégiscsak egy Columbia Egyetem profja a tag.
commondreams.org/opinion/the-war-in-ukraine-was-provoked-and-why-that-matters-if-we-want-peace
(Más, korábbiakhoz: a hadikiadások nem csak a közvetlenül Ukrajnának szállítandó tételekkel nőnek. Nem véletlenül lőttek ki felfelé a hadiipari cégek részvényei tavaly február után (pl. német Rheinmetal).
Épelméjű ember nem találhatja vonzónak a rendszert, ami Oroszországban van. Nyilvánvalóan százszor jobb világ és élet van egy átlagembernek nyugaton. A kérdés inkább az, hogy milyen érdekekek mentén gondoljuk helyesnek egy polgárháborúús helyzet kirobbantását...
@rider Nem tetszik neked az amit látsz a "nyugat" oldaláról ? Mit javasolnál opciónak ? Illetve te mit választanál helyette ?
Pár éve még a Zelenszkit izzasztották a BBC hard talk műsorában, korrupció, nácik, és a kelet ukrajnai béketeremtés hiánya miatt. Változott a széljárás.
De mindegy is a fentiekről hogyan gondolkodunk, távolról, félinformációk birtokában, a teljes rálátás és ismeretek hiányában. A lényeg, nem kell túl sok empatia ahhoz, hogy az ember együttérezzen azokkal az ukránokkal, akik elesnek vagy sérülnek a háborúban, mert nekik nincs választásuk. Felnőtt férfiként szépen bezárták őket az országba, és nem ők döntenek a saját sorsuk felett. Gondolom, ha lenne nemzeti konzultáció, az a sok civil foglalkozású férfi, akiket vittek a frontra, valahogy csak valami kompromisszumos megoldásra és a békekötésre szavazna. Mert hogy nincs az a politikai, vagy gazdasági érdek, ami miatt érdemes meghalni a 21. században. Szerintem.
De tényleg, kivel és miről lehetne békét kötni? Az oroszokkal, akik egész Ukrajnát és még annál is többet el akarnak foglalni? Bármi áron, mindegy, hány szerencsétlen távolkeleti kisebbség életét kell feláldozni érte?
Két okból akarnának csak "békét": hogy megtartsák, amit eddig elfoglaltak és felkészüljenek a további hódításra. Kellene egy kis szünet, mert most nagyon rosszul áll a szénájuk. De aztán folytatnák öt vagy tíz év múlva legkésőbb.
Javaslom tanulmányozásra az orosz-finn háborút, egy az egyben ugyanez volt. Egy kamu, nevetséges indok, hadüzenet nélküli megtámadás, a cél Finnország teljes bekebelezése. Aztán amikor nem sikerült, megtartjuk Finnországból, amit sikerül. Közben Lengyelország felét is elfoglaljuk, mert az egész dicső Oroszország így jött létre, egy porbafingó kis nemzet elfoglalta fél Ázsiát. Addig mentek, amíg engedték nekik.
Ez az orosz gondolkodás. Nem véletlen, hogy Sztálin, az az őrült zsarnok a mai napig példakép Oroszországban, ellenben Gorbacsov egy áruló, aki tönkrezúzta a szovjet birodalmat. Az a dícső orosz vezető, amelyik újabb hódításokkal még nagyobbá teszi a "Birodalmat".
De ott van Hitler meg Csehszlovákia, na vele békét kötöttek, nem volt olyan nagy ár Csehország feldarabolása. A többit már ismerjük.
Szerencsére a normális európai vezetők ezt megértették és megtanulták a történelemleckét. Egy hódító zsarnok nem fog megállni, ha hagyják terjeszkedni. Egy Putyin soha nem fogja azt mondani, hogy egész Ukrajnát akartam, de elég lesz ez a négy megye meg a Krím.
Az oroszokat az fogja megállítani, ha veszítenek és utána Ukrajna NATO tag lesz, hogy örökre elmenjen a kedvük az öldökléstől és Ukrajna lerohanásától.
Békekötésnek maximum akkor lenne értelme, ha Oroszország feladná az elfoglalt területeket, kitakarodna az országból és utána lehetne tárgyalni, hogy hány száz milliárd dollár kártérítést fizetnek, melyik aljas főgonoszt küldik Hágába és így tovább.
De itt abbahagytuk, mert semmi köze a témához.