A magas kamatok dacára az Egyesült Államokban 5,8%-kal 419 ezer dollárra nőtt a használt ingatlanok eladási átlagára, új csúcsot állítva be májusban. Nemcsak a magasabb kamatok okoznak fejfájást sokaknak, hanem az is, hogy a magasabb vételár és havi törlesztés miatt az eddigi 20%-os önerő helyett már gyakran 35%-ot kérnek a bankok, hogy biztosak legyenek, hogy tud majd fizetni az adós. Ez az összeg egy átlagháztartás kétéves bevétele.
Mivel a kiadott építési engedélyek száma 3,8%-kal, az elkezdett építkezések 5,5%-kal csökkentek az elmúlt évhez képest, a lakáshiány tovább nő az országban, így nem várható, hogy érdemben csökkenjenek az árak.
A lakásár-per-bevétel mutatója országos átlagban 57%-kal nőtt az Egyesült Államokban 1990 óta, vagyis ennyivel többet kell dolgoznia valakinek, hogy saját ingatlanhoz jusson.
Májusban 1,3%-kal csökkent éves alapon a kiskereskedelmi forgalom az Egyesült Államokban, ami azért figyelmeztető jel, mert az amerikai GDP kétharmadát a fogyasztás adja.
Trump úrnál mintha elgurult volna a gyógyszer. Az emlékezetes, senki által nem értett "cápák vagy áramütés" összefüggéstelen beszéde után (komoly lapok aggódtak a beszéd után, hogy mentálisan ép-e az elnökjelölt) az új ötlete, hogy a szövetségi jövedelemadókat eltörli és helyette a vámok megemelésével akarja pótolni a kiesett bevételt. Ez az egyszerű lelkű, vidéki választók számára jól hangzó lehetőség, egész addig, amíg rá nem jön, hogy minden többe fog kerülni a boltban, az importáru a vámok miatt, a többi azért, mert miért ne emeljenek ők is árat, illetve az ellencsapások miatt az amerikai termékeket is vámokkal sújtják majd külföldön, így jó eséllyel még a munkahelyét is elveszítheti. Az már megint csak hab a tortán, hogy ez újra a kisembereket fogja jobban sújtani, akik alacsonyabb adókulccsal adóznak jelenleg, viszont a jövedelmük nagy részét elköltik megélhetésre.
Az amerikai cukortermelést védő vámok miatt túl drága a cukor az Egyesült Államokban, így az édességgyártók Kanadába menekülnek, a Hershey Co. éppen most nyitott egy gyárat Ottawa mellett. Hiába alkalmatlan az éghajlata miatt Kanada a cukortermelésre, olcsóbb itt gyártani édességet világpiaci áron vett cukorból és visszavinni az Egyesült Államokba, mint otthon kifizetni a világpiacinál jóval drágább alapanyagárat. Jelenleg rekordmagasan van az amerikai cukorár a világpiaci árhoz képest, kilónként 22 cent, azaz 81 forint a felár.
A Dell ultimátumot adott a dolgozóinak, vagy visszaállnak hibrid munkavégzésre, vagyis legalább hetente háromszor bemennek a cég irodájába vagy le kell mondaniuk minden előléptetésről vagy cégen belüli munkahelyváltásról. A dolgozók több mint fele inkább az utóbbit választotta, így a kényszerítés nem vált be. Sokan úgy gondolkodnak, hogy semmi baj, ha kimarad az előléptetésekből, ha majd zavarja, keres másik munkahelyet. Mások szerint nincs értelme, hogy ő bemenjen az üres irodába, hogy aztán zoom meatingeljen az otthonról dolgozó kollegákkal.
Az amerikai egészségügy a szabad rablás szinonimája, az amerikaiak költik toronymagasan a legtöbbet az egészségügyi kiadásokra, mégis az egyik legrosszabb egészségügyi mutatóval rendelkező ország. Most éppen a fogyást elősegítő Ozempic körül áll a bál, ugyanis ebből egy adag 140 dollár Németországban, 92 dollár Angliában és 1.349 dollár az USA-ban. (Az önköltségi árát 0,89-1,2 dollár közé tippelik.) Most szenátusi meghallgatásra invitálták a termék gyártóját, hogy mivel indokolja az ilyen nagyarányú eltérést az eladási árakban.
A leggyorsabban nővő gazdaságok 2000 óta. Megjegyzés a grafikonhoz, hogy egyrészt nagy szegénységből könnyű nagyot nőni, illetve azért ezeknek az országoknak az adatszolgáltatási pontossága erősen kérdőjeles.
Nemcsak az arany, az ezüst is sokat drágult idén, a zöld átállás miatt folyamatosan nő az igény az ezüstre.
Barcelona fellépett az Airbnb ellen, mert tíz év alatt 68%-kal nőttek a bérleti díjak a városban, ezért fokozatosan visszavonják a tízezer airbnb-s lakásra kiadott engedélyt, hogy olcsóbban lehessen lakni a városban az ottani polgároknak. Felszabadul tízezer lakás a bérpiacon, várhatóan csökken a túlturizmus is az Airbnb kiesése miatt, dupla haszon.
Összeomlott az áramszolgáltatás Nyugat-Balkán nagy részén a hőség és a sok napelem miatt pénteken, ami komoly kimaradásokat okozott több városban és sok hűtendő áru tönkrement.
Kijött az újabb európai adat, miszerint már a bolgárok is megelőznek bennünket az egy főre jutó, helyi árszínvonallal korrigált fogyasztásban, vagyis hivatalosan is Magyarország lett az Unió legszegényebb lakossága a költés tekintetében. A nemzetgazdasági miniszter azonnal hozta is a cáfolatot, miszerint csak azért van ez, mert a magyar nagyon spórolos és nem elkölti a pénzt, hanem félreteszi. Egyébként igaza van a miniszternek, mert tényleg nagyobb a megtakarítási ráta itthon, mint Bulgáriában, de über ciki, amikor már azt kell magyarázni, hogy Románia nem is érte utol Magyarországot, hiába állítja ezt a statisztika, mert mennyi vécé van Romániában és azért tud többet fogyasztani a bolgár, mert nem olyan spórolos. (A teljes képhez még hozzátartozik a szegények aránya vagy a vagyoni helyzet is egy-egy országban.) Az igazság az, hogy egész Európa elhúzott mellettünk az elmúlt 15 évben, valahogy mindenki mást nem sújtották azok az átkok, mint a magyar kormányt. Az is érdekes kérdés, hogy miért spórol többet a magyar, mint a bolgár? Sokkal drágábbak az ingatlanok, ezért kénytelen többet félretenni rá? Sokkal borúsabban látja az ország jövőjét, ezért nem mer annyit költeni? Drágábbak a hitelek kamatai, ezért többet visz el a szabadon felhasználható pénzből a hiteltörlesztés? Magyarország költ legkevesebbet a nyugdíjra és az egészségügyre, ezért többet kell ezekre félretenni? Vagy csak ennyivel jobban képzettek a magyarok pénzügyileg? Egyébként is nyugi, Montenegróban még szegényebbek az emberek, mint nálunk, igaz, az már nem uniós ország.
Ha már szóba került, ennyit költ az ország a nyugdíjasokra. (Sajnos most júniusban került fel a 2021-es adat, nem tudom, miért nincs frissebb.) De mókás módon egész Európában (ideértve Albániát, Szerbiát és mindenki mást) csak Málta és Írország költött kevesebbet nyugdíjra GDP arányosan. Ebből Írországot ki is húzhatjuk, mert adózási okokból irreálisan nagy a GDP-je (ott mutatják ki a multik a máshol megtermelt hasznukat), az ír valós GDP a fele sincs a hivatalosnak. Így egész Európában csak Málta költ GDP arányosan kevesebbet a nyugdíjasokra, mint Magyarország. S az állami költések mellett az sem mindegy, hogy van-e magánnyugdíj-rendszer vagy államilag támogatott, komolyan vehető nyugdíj-előtakarékosság, ami korrigálja ezt a képet. (A nyugdíjköltésbe beleszámít a rokkantsági és előrehozott nyugdíj is az uniós statisztikákban.)
De azért van, amiben utolértük a haldokló Nyugatot. Az élelmiszerárak után a zöldség és gyümölcsárak is az uniós átlag 102%-án állnak itthon. Ez azt jelenti, hogy Ausztriában vagy Belgiumban olcsóbb a zöldség és gyümölcs, mint nálunk. 2014 óta sikerült 12 helyet javítunk, kár, hogy a drágulás tekintetében csak.
Fontos, hogy az ország továbbra is a következménynélküliség országa maradjon. Egy törvénnyel behozták, hogy a nem teljesítő babavárósok kérhessenek méltányosságból mentességet a büntetőkamatok alól. Hogy ez a törvény mit jelent, nem egészen világos, hiszen eddig is volt mentesülés, halál, rokkantság, beteg gyermek, igazolt sikertelenség művi megtermékenyítésnél. Még nem biztos, de azért elképzelhető, hogy a további elengedésnek ágyaztak meg a benyújtott törvénnyel, miután a beígért gyerekek közel harmada nem született meg.
Szintén tovább kedveznek azoknak, akik az elérhető alacsonyabb kamatok miatt nem fixálták a lakáshitelüket, a bankokra erőszakolt kamatstopot újra meghosszabbították 2024 végéig. Eddig már 266 milliárd forintot fizettek a bankok a felelőttlen adósok helyett.
Az átmenetinek titulált, a kamatjövedelmeket sújtó szochot most törvénybe öntötték, így nyílván sokáig velünk fog maradni az eddigi 15% helyett 28%-os kvázi kamatadó.
Hét százalékra csökkentette az alapkamatot az MNB egy szerény, 0,25 százalékpontos vágással és valószínű, hogy mostanában már nem is fog hozzányúlni egy ideig.
Az utólagos inflációkövetés miatt nagyot nőttek a reálbérek, 9,5%-kal nettó 444 ezer forintra, a mediánérték azonban csak nettó 357 ezer forint, vagyis ennél többet és kevesebbet visz haza a magyarok fele.
Magyarországnak sikerült a legnagyobb külkereskedelmi deficitet összehozni az orosz állammal szemben az egész Unióban, ötmilliárd euróval importáltunk többet Oroszországból, mint oda exportáltunk.
