Mi újság az NFT piacon?
Két és fél éve minden az NFT-kről szólt, ez volt az új bomba lehetőség, amit mindenáron meg kell ragadni, ha nem akarsz kimaradni a pénzesőből. Az NFT nem más, mint blokklánc technológiás “műalkotások”, képek, videók vagy bármi más. Írtam is róla két és fél éve:
Eszembe jutott, hogy vajon mi lehet most a piacon? Mi lett a 69 millió dollárért eladott videóval? Mennyit ér most az első tweet(!!!), amiért 2,9 millió dollárt fizetett valaki?
2022 elején még javában dübörgött a piac, januárban 17,6 milliárd dollárért cseréltek gazdát az NFT-k, egy év alatt 89 ezerről 2,5 millióra nőtt az aktív felhasználók száma.
2022 szeptemberére a legnagyobb piactér, az OpenSea 97%-os esést jelentett a forgalom volumenében. Május elején még 256 millió dollár volt a napi forgalom, egy évvel később már csak 4,4 millió dollár.
A több millió dollárért megvett NFT-k néhány ezer dollárért mennek el, már ha van olyan szerencsés a tulajdonosa, hogy talál rájuk vevőt.
2022 végére az aktív felhasználók száma lefeleződött, a Google keresések száma 88%-kal lett kevesebb.
A NFT kereskedőplatformjai azért még bizakodóak, szerintük nincs itt semmi látnivaló. A sok pénzéhes spekuláns eltűnt, sokan megégették magukat, a lufi kidurrant, de az jó, mert mostantól majd lehet növekedni, a határ a csillagos ég.
Amikor írtam az NFT-kről, szokás szerint megkaptam, hogy csak azért nem érted, mert te nem értesz hozzá.
Van egy nagyon egyszerű alapszabály: ha egy befektetés lényegét nem tudod elmagyarázni egy 12 évesnek úgy három mondatban, hogy ő is megértse, akkor az nem befektetés, hanem mánia. A “mert ez a jövő” meg “ez új, ez maga a digitális forradalom”, “ez az új befektetési lehetőség a modern időkben” és ehhez hasonló lózungok nem magyarázatok, hanem parasztvakítások.
Eddig mindig kiderült, hogy ha nem tudod elmagyarázni, mi az érték és a lényeg a befektetés mögött, akkor nemes egyszerűséggel nincs mögötte érték és nem befektetés, hanem szimplán spekuláció, a nagyobb bolond játéka: lesz-e nagyobb bolond nálam, akinek még drágábban el tudom adni ezt az értéktelen dolgot?
Ha nem tudom megmondani, hogy egy macskás gif, esetleg egy híres ember tweetje miért ér egymillió dollárt vagy egy metauniverzumban kétmillió dollárért megvett virtuális “belvárosi telek” miből fog pénzt termelni, akkor nem befektetést vettem, hanem a legjobb esetben is csak egy kaparós sorsjegyet.
S nehogy félreértsd, semmi baj a spekulációval. Több ügyfelem volt, akik nem milliókat, de milliárdokat(!!) kerestek ilyen spekulációval. (Meg persze olyan is volt sok, aki sokat bukott rajta, hiszen csak akkor tud valaki sokat keresni, ha van olyan, aki sokat bukik.) Ha tudod, hogy amit csinálsz, szimplán csak az áremelkedésre játszó, színtiszta spekuláció és tudod, hogy ugyanakkora eséllyel buksz rajta, mint nyersz, akkor semmi baj nincs.
A baj akkor van, amikor azt hiszed, hogy befektetést vásároltál mondjuk egy NFT-vel. Nem, arra fogadtál, hogy találsz egy nálad is nagyobb balekot, akinek később még drágábban el tudod adni azt, amit vettél. S mindegy, hogy tokent vettél, ritka baseball kártyát aranyáron, vagy egy szalvétát, amit egy híres színész aláírt.
Ha valaminek nincs értéke, csak ára, akkor csak az a közös vágy tartja életben, hogy a benne érdekeltek szeretnék, ha még jobban felmenne az ára.
Nincs új a nap alatt, néhány évtizede még játékbabákkal játszották azt, amit most az NFT-kkel:
Érdemes elolvasnod a cikket, Beanie baba helyett olvass bele NFT-t vagy bármit, ami a következő években lesz a Nagy Lehetőség.
S azóta is sok embernek van Beanie babája, csak éppen a néhány dolláros kategóriában. NFT-kre is biztos lesz mindig vevő, ahogy a baseball kártyákat is mindig fogja valaki gyűjteni, de majd a maga helyén kezelve az értékét.
Ja, a 2,9 millióért vett első tweetet az új tulajdonosa 48 millió dollárért akarta eladni. Hosszú-hosszú licit után majdnem 1.900 dollárt adtak érte. De ő még a szerencsésebbek közé tartozott, mert legalább el tudta adni….
Kontraindikátornak pont jó lenne, betegre kereshetnénk magunkat vele.
NFT? Szerintem bitcoin-t akartal irni 🙂
Úgyhogy nem tudok tuti tippekkel szolgálni, amit használni is tudnál. 🙂
“tp, emlékeim szerint kettő volt bőven milliárdos (2-3 milliárd), coinoztak.”
Felteszem ez pár éve volt. Arról nincs véletlenül tudomásod, hogy azóta folytatódott-e a sikertörténet? Nekem is volt egy ilyen ismerősöm, aki saját bevallása szerint pár száz milliót keresett arbitrázs stratégiákkal, talán stablecion-okat bevonva. Kb 1-2 millióról indult a húszas évei második felében és 1-2 év alatt hozta össze ezt a 1-200x-et. Ez 2021 közepe tájékán volt, azóta viszont nem nagyon beszélt kriptókereskedésről. (az összegek forintban értendők)
De a múlt héten olyan volt, aki szerint jó ötlet volt 62 ezren belevenni a bitcoinba. 🙂
Én ezt azért kivenném a szövegből
A spekuláció is ilyen.
Nem értem az ilyet, miért adta el ennyiért? Likviditási gondjai voltak :)? Akinek van 2,9 milliója az mit kezd 1.900 dollárral? Ekkora buktában inkább tartottam volna, hátha pár év múlva jön egy madár.
A UK-ban például nagy múltja van a szerencsejáték minden formájának a pórnép körében és adómentes a nyereség, így mondhatni vége-hossza sincs a neten a mesés módszereknek: hosszú távon hogy verd meg a kaszinókat, bukmékereket és brókereket. Közösségi médiás merítés alapján látom, hogy keveseknek sikerül. 🙂
Tényleg ellentmondásos kijelentés elsőre, de pénzügyi gondolkodás és önfegyelem tanulására egyébként kiváló (lehet) a spekuláció és a szerencsejáték.
Az, hogy ki mit lát bele, körülmények, alkotó élethelyzete stb. az már csak a hype része, akárhogy is nézem.
Viszont a hype tud nagyon sokáig fentmaradni lásd: Rolex / Omega órák (bár mostmár azok is csökkentek) ott is volt nagy spekuláció.
Ugyanígy érdemes megnézni a chrono24 összeállítását (youtube.com/watch?v=NVOjvMWvQqI)
Ha azt vesszük, akkor még mindig nem érik a valós értéküket: amennyibe kerül egy olyan másolat amit egy hozzáértő is nagyon sok idő után tud csak megkülönböztetni (kb. 150 – 200 ezer Ft) akkor mág mindig 10x túl vannak árazva 🙂
99% ugyanolyan minőség, kidolgozottság, stb. De azért az 1% – al jobb minőségért fizethet az ember 10x árat.
És akkor a tényleges hasznosságról nem is beszélve: mutatja az időt, ugyanezt tudja egy Casio 15 000Ft-ért
Jó kis kitekintő cikk, gratula!
Egyébként most sok NFT elég olcsó, aki ért hozzá, annak jobban van választék kedvező árú NFT-khez.
De coinokból, tokenekből is 🙂
Par eves nem vagy alig hasznalt Rolex / AP / RM / Patek nepszeru modellek kozul a masodlagos piacon lista ar felett tudsz kizalog mert a boltban a kereskedotol ezeket nem lehet megvasarolni. Ahoz, hogy ezeket megvasarol megfelelo kapcsolatban kell lenned a kereskedovel: korabban otthagytal jo sok penzt es megvasaroltal rengeteg kevesbe nepszeru modellt.
Az ora gyartok altalaban a kovetkezo mark up hasznaljak a bom (bill of materials) felul:
RM: 12,5x
Rolex: 8,5x
Omega: 8,5x
A masolatot nagyon nehezen fogod tudni eladni, kereskedo nem nyul masolathoz.
Legtobb oras fogja szervizelni neked egy masolatot es alkatresz sincs a masolathoz.
Ha mechanikus orat akarsz es nem hanem akarsz 3-4eEuro+ kifizetni nincs azzal semmi baj akkor vegyel olcsobb pl Tissot-ot. Ha csak vmi kell ami idot mutassa Casio teljesen jo.
Nincs mögöttes érték, csak a BRAND.
A Bitcoin egy piramisjáték, de a Miklós által korábban említett tulipánhagyma-piramis mögöttes terméke is egy értékes dolog volt, csak közel sem ért annyit, mint amennyit a piramis csúcsán adtak érte.
Nem ez a helyzet-e a Bitcoin-al is? Értékes dolog, ami közel sem ért ennyit?
Elmondom en neked: semmi nincs. Halaszni ott lehet ahol viz is van. Most meg egy “kicsit” kiszaradt a folyo.
Az nft egy csodas techologia tudna lenni, csak arra amire jo, azt valahogy nem akarodzik megvalositani.
Mert a szuper kepek “tulajdonjoga”…hat kosz. Szoftverlicensz tulajdonjog pl.
Ez mondjuk az egész modern, növekedésre épített kapitalizmusra igaz, szóval valójában egészen kevés válassza el a relikviagyűjtőt és a részvénytulajdonost. 🙂
Az NFT-k értéktelenek, a kriptovalutákhoz hasonlóan.
Egy Rolex erteke nem abban van, hogy az idot meri, hanem statusz szimbolum. A viseloje hivalkodhat azzal, hogy meg ennyit is kolthet egy egyebkent kozonseges hasznalati targyra. (Meg az izlesenek hianyaval). Inkabb ekszer jellege van.
Ez kb mindenre igaz, ha nem tudsz valamit “közérthetően” elmagyarázni akkor nem értesz hozzá. Ha kilométerekről érződik, hogy nem is akarod úgy elmagyarázni, hogy bárki megértse – no, ez azt jelenti, hogy te egyáltalán nem értesz hozzá 🙂
Ja, csak ha valamibe a pénzedet teszed, amiről el akarod hinni, hogy ez itt a jövő, meg a biztos befektetés, de annyit nem tudsz kinyögni, hogy miért és hogy mitől van értéke, mi hozza a pénzt, mi termeli a hasznot, akkor csak egy balek vagy, aki meg akar gazdagodni valamin, amiről ő sem tudja, hogy a többi balekon kívül, aki szintén ezen akar meggazdagodni, mi van az egész mögött a hype meg a parasztvakításon kívül.
Ha valaki ilyenkor nagyképűen csak annyit mond, hogy nem értesz hozzá, az azt mutatja, hogy ő sem.
Megvan a meztelen királyról szóló mese, ahol azt adták be az embereknek, hogy olyan anyagoból van a ruha, amit csak az okos és beavatott emberek látnak, vagyis aki nem látja a gyönyörű kelmét, az azért van, mert buta és nem ért hozzá?
bár gyanús hogy nem árulok el titkot, azért leírom: mert ugyanolyan, mint az orbánhívők – hívő
2 véglet van: vagy mellette állsz a coin / nft / többibaromság BEFEKTETÉSEKBEN, vagy ellene vagy
te (az ő szemszögéből) nem állsz mellette, tehát ellene vagy
bármilyen középnek, józan észnek, érveknek helye nincs, vagy barát vagy, vagy ellenség – ez mintha ismerős lenne egy bizonyos hanyatló ország bizonyos lakóiról 🙂
Bőven lehet mondani, hogy ez a cég soha nem fog annyit érni, mint amennyit kérnek érte, vagyis a valódi értéke és az ára között nincs reális kapcsolat. De ezt csak azért tudjuk mondani, mert van értéke is és ára is.
Most vedd ki mögüle az értéket. Ne termeljen semmit a cég, ne legyen semmi eszköze, ne legyen bevétele, semmi. Egy valaki által létrehozott, üres pingponglabda, amit kizárólag a meggazdagodni vágyók tartanak a levegőben.
Na, meg is kaptad, miről szól a cikk. 🙂
A metaforádon morfondírozom egy kicsit. 🙂
A vagy velem vagy vagy ellenem az OV álláspontja, vagy a magyar lakosságé inkább OV kapcsán?
De ha olyan műkincsről van szó, amit csak a beavatottak ismernek, ott én sem látok érdemi különbséget, főleg, hogy ezeknek az árát az aukciósházak képesek manipulálni. Még az sem feltétlenül igaz, hogy akkor legalább a gyűjtő nézegeti otthon, mert legalábbis a filmekben mindig úgy van, hogy az eredetit a széfben tartja, és egy tökéletes másolat van kinn 🙂
Egy apro korrekcio: az NFT nem technologia, hanem a digitalis szemet gyujtoneve.
“Mert a szuper kepek “tulajdonjoga”…hat kosz.”
Megertem, mert a legtobb esetben meddig tart lemasolni hajszalra ugyanazt? Save as…
“Szoftverlicensz tulajdonjog”
A szoftver gyartoja szamara igen. A felhasznaloja szamara nem, o csak annak a jogat vasarolja meg a licensszel, hogy hasznalhassa a szoftvert.
Ebben is van spekulativ faktor, de itt nem egy futoszalagon gyartott digitalis lomot kapsz, hanem egy kezzel foghato es egyedi vegtermeket. Abba nem akarok belemenni, hogy esztetikailag is van kulonbseg a klasszikus muveszet es az NFT-k kozott, mert ez nagyon szubjektiv, es nem feltetlen mindig az NFT huzza itt a rovidebbet. (Par hete voltam a becsi modern muveszetek hazaban, es kb. zokogva jottem ki, hogy ennyi szart egy helyen, amire manapsag azt mondjak, hogy modern muveszet. Hat sokkolo volt a csalodas :-)))
LOL. “Aki ert hozza” :-))) Aki ert hozza, az nem szorja a penzet ilyen dolgokra. Coin, token? Viccelsz, ugye?
Az eletben nem minden binaris, fekete vagy feher, de ha az ember befektetesben gondolkozik (meg ugy altalaban a fontos dolgokban), akkor epp a jozan esz, ervek, ellenervek attekintese utan hoz egy yes or no, binaris dontest. Kozeput valoban nem letezik, mert vagy befektetek a “tobbibaromsagba” vagy nem. De ez egyaltalan nem jelenti a jozan esz hianyat, sot.
Vallasnak meg azert nem neveznem, ha mar az o1g vallast is idekeverted, mert legalabbis az utobbi vak, a tenyek nem igazan izgatjak. Na ott nincs helye sem erveknek, sem a jozan esznek 🙂
A mániáknak van két nagyon eltérő formája:
– Az egyik alulról indul és terjed, mint a bitcoin. Itt, ha időben szállsz be, és ki, akkor nyerhetsz rajta, akár még sokat is. Eleinte kevesen tudják, de egyre többen mernek beszállni, ahogy terjed, és ettől nő.
– A másik típus pedig eleve fullgázon indul. Itt azonnal be akar szállni mindenki, bármi áron, mindenki “tudja”, hogy ez a jövő, már az induláskor. Az a mánia, ami 2.9 millió dolláron kezd, az csakis kizárólag bukta lehet.
Csak a metaverzumot a kutya se használja, így nem ér sokat a hírdetési lehetőség. De ott legalább tényleg volt benne valami potenciál.
(alapvetően értve és egyetértve)
A műtárgyba való “befektetést” is tisztán spekulációnak tartod? Avagy el lehet-e magyarázni egy 12 évesnek, miért ér mondjuk Da Vinci Salvator Mundi c. képe 450,5 millió dollárt? Ez a piac mióta áll fenn és mikor tervez kipukkadni? 🙂 Számít-e előnynek, ha értesz hozzá?
A draga orak mogott pl. az van, hogy sokan szeretnek minosegi vendeglatoipari egysegekben befeszitett karral, draga oraval a csuklojukon villogva uldogelni, Dominic Toretto arckifejezesevel. Ilyenkor a helyi menok odakereckednek, elkerik, megnezik az orat, es ha az franko, kozlik, hogy hu, mekkora kiraly vagy, hogy ilyened van. Amint ez eltunik, az osszes draga ora nullat fog erni.
Az NTF-eket is kiprobalta a vilag es ugy nez ki, ma, 2023-ban nem valtjak ki ugyanezt a hatast.
Az NFT az ugye egy nem helyettesíthető token, kiválóan alkalmas arra amire kitalálták, bárminek igazolására, birtoklására amiből csak 1 van és csak 1 lehet. Rengeteg példát lehet rá mondani, pl. ingatlan tulajdoni lap, törzskönyv. És ezt tényleg nem lehet hamisítani bármi mással ellentétben.
minden polarizálva van az országban, vagy melegellenes valaki, vagy b***i, vagy oltástagadó valaki, vagy megvezetett birka, vagy ukrajna/nyugat/usa/stb ellenes valaki, vagy érti a világ működését (:D), vagy gyurcsány ellenes valaki, vagy ballibsi, vagy érted hogy az nft/coin/stb a jövő, vagy nem értesz a… nem tudom mihez, az élethez talán, és stb, sajnos napestig sorolhatók ezek
én mióta elkezdtem legalább megpróbálni néha gondolkodni mittudomén 6-8 éve, azóta olyan általánosan elfogadott irány nem volt, hogy ugyan nézzünk már meg dolgokat minden irányból, aztán gondolkodjunk – ehelyett táborok vannak, meg oldalak, meg hívők mindenben :\
Vettem 12 AMC-t, darabja 2 dolcsi.
50+ volt a csúcson.
Meglátjuk mi lesz, egyszer élünk 🙂
Lehet ráért volna 50 centnél beszállni.
De miért adsz pénzt valamiért, amit a TECHNOLÓGIÁVAL hoztak létre? Miért ér valami, amit bárki létre tud hozni bármennyit, csak azért mert az új technológiával hozták létre, ami maga a jövő, ugye.
Erre nincs válasza senkinek, aki pénzt ad ezekért.
És ez még csak egy közönséges TV, nem egy ennél is jobban túlárazott MLM-es slágertermék.
Értem én, hogy mindennek annyi az ára, amennyiért el tudod adni. De akkor is, na.
Pénzt adni NFT-kért (mondjuk valami videóért amit amúgy megnézhetek ingyen) a hype miatt én is hülyeségnek tartom. Ha viszont az NFT vásárlással egy ingatlan tulajdonjoga jár együtt ott már más a leányzó fekvése. Ez lehet majd egy távolabbi jövőben és én úgy gondolom fognak is hasonló dolgokra majd NFT-ket használni.
“Ha azt vesszük, akkor még mindig nem érik a valós értéküket: amennyibe kerül egy olyan másolat amit egy hozzáértő is nagyon sok idő után tud csak megkülönböztetni (kb. 150 – 200 ezer Ft) akkor mág mindig 10x túl vannak árazva
99% ugyanolyan minőség, kidolgozottság, stb. De azért az 1% – al jobb minőségért fizethet az ember 10x árat.”
Csak a replika sima stainless steal és nem arany, és a mechanikus szerkezet pontossága sem lesz ugyanolyan, mint egy eredeti rolexszé (+/-2 mp/nap). Persze nyilván olcsóbban szereli össze a karóráit a rolex/omega, mint amennyiért adja, különben csődbe mennének. De az arány nem 10/1-hez, hanem mondjuk 1/1,5-2 között lehet. Mondjuk ez így is tisztes profitot biztosít (50-100%). Plusz elég egy mágnes a replika lebuktatásához.
De a polarizalas nem a Twitterrel kezdodott es nem is ott er veget. Regesreg voltak politikai szlogenek, aztan a polarizalasbol elo ujsagok, media, aztan a reklamipar sokaig, ahonnan a Twitter “epitkezett”. Az ujabb szocialis mediak pedig viszik tovabb a faklyat. 🙂
“A műtárgyba való “befektetést” is tisztán spekulációnak tartod? Avagy el lehet-e magyarázni egy 12 évesnek, miért ér mondjuk Da Vinci Salvator Mundi c. képe 450,5 millió dollárt?”
A műkincs egy érdekes dolog. Ha csak az abszolút materiális értéket nézzük, akkor igazad van. De! Egy műkincs értékét nem a felhasznált matéria adja, hanem a művész képességei és hírneve, ami persze a műalkotás minőségével szorosan összefügg. Emiatt tartja az értékét akár több évszázadon keresztül is egy DaVinci festmény, vagy egy Michelangelo-szobor. Ők, ha úgy tetszik örök hírnevű művészek, akiknek a neve 1000 év múlva is benne lesz a köztudatban.
Ezt szerintem a boltok csinálják így, és a műkincsekkel csencselők, de azok meg nem ezekkel a millió dollárosokkal kereskednek.
De lehet rosszul gondolom és a vásárlók kőkemény üzletet látnak benne.
szerintem is lopás 🙂
ezzel teljesen egyetértek…
… DE
nem mind1, hogy mennyire polarizált egy társadalom, meg hogy a nép mekkora százaléka él faltól falig
valahogy ezek a túl végletes viselkedések nem nagyon szoktak működni, gondolok itt észak koreára, kínára, a trump-hívőkre, a magyarországon lévő plakátokra, meg minden ilyesmire
az sem mind1, és nagyon kíváncsi lennék valami statisztikára, hogy 1-1 ország lakói mennyire szocmédia-függők, bár lehet bilibe lóg a kezem, és mindenhol az a nép nagy része, nem tudom
nem tudom mennyire hiteles: atlasvpn.com/blog/these-countries-spend-the-most-time-online
“Ha viszont az NFT vásárlással egy ingatlan tulajdonjoga jár együtt ott már más a leányzó fekvése.”
De akkor nem ingatlant vásároltál, amit egy adott technológiával tartanak nyilván?
Kicsit olyan, mintha azt mondanád, hogy egy kis karton meg hungarocell vásárlása egy számítógép tulajdonjogával jár együtt.
Érték = vélemény ≠ ár
“Ők, ha úgy tetszik örök hírnevű művészek, akiknek a neve 1000 év múlva is benne lesz a köztudatban”
Ezt a megállapítást mire alapozod?
Minden egykor nagyra tartott művészt ma is nagyra tartanak?
Vagy vannak akik (és a műveik is) azért lecsúsznak idővel?