Az amerikai fogyasztóvédelmi hatóság, az FTC hadat üzent a junk fee-nek, vagyis a rejtett költségek használatának. Junk fee mindaz, amivel még le akarnak húzni a meghirdetett áron felül: kényelmi díj, kártyaelfogadás díja és minden más. Amikor az ötezer forintosnak hirdetett koncertjegyet hétezer forintért tudod megvenni, mert még rájön mindenféle költség. Az amerikaiak 85%-a tapasztalt ilyen rejtett költségeket az elmúlt évben, a becslések szerint több tízmilliárd dollárba kerülnek évente a fogyasztóknak az ilyen díjak és évi 50 millió órát töltenek azzal az emberek, hogy megpróbálják (legtöbbször hasztalanul) összehasonlítani két autóbérlés, szállodai szoba vagy repülőjegy árát. A sok rejtett költség miatt ez majdnem lehetetlen vállalkozás sok esetben.
A home affordability azt jelenti, hogy mennyire engedhetik meg maguknak az emberek, hogy saját ingatlant vegyenek. Ez három részből áll: mennyi a keresetük, mennyibe kerülnek az ingatlanok és mennyiért kapnak hozzá hitelt. Hiába drága az ingatlan, ha olcsó a hitel és/vagy sokat keresnek az emberek. Azonban a magas kamatok, az infláció miatti reálbér-csökkenés eredményeképp az amerikai mutató nagyot romlott, sokkal rosszabb lett a helyzet, mint néhány éve, amikor szintén drágák voltak az ingatlanok, de volt hozzájuk olcsó hitel. Vagy az ingatlanáraknak kellene 35%-kal esniük, vagy az embereknek kellene 55%-kal többet keresniük vagy a hitelkamatoknak kellene 4 százalékponttal csökkeniük, hogy újra elérhetőek legyenek az ingatlanok az átlagember számára is.
A csökkenő reálbérek miatt új rekordot döntött a két teljes állásban egyszerre dolgozók száma az USA-ban, kis híján elérve a 445 ezer főt.
Az amerikai 2022-es "Inflation Reduction Act"-nak hívott törvény nem az infláció ellen, hanem a kínai technológiától és termékektől való függőség ellen készült. Például elektromos autó csak akkor kaphat támogatást, ha Észak-Amerikában készült. Ide tartozik Mexikó és Kanada is. Így most a kínai gyártók Mexikóban készülnek gyárat nyitni, ahol egyébként a Ford és több másik amerikai cég is üzemelteti a saját gyárainak nagy részét.
Az IMF arra figyelmeztetett, hogy az USA államadóssága nem fenntartható módon növekszik. Csak az elmúlt 11 hónapban 1.500 milliárd dollárral nőtt az amerikai államadósság, elérve a GDP 121%-át. A kamatok emelkedése miatt 2022-ben a GDP 2%-át költötte az amerikai kormány az államadósság finanszírozására, 2024-ben ez már 3% lesz, 2030-ban pedig 4%. (Az amerikai tax-to-GDP arány 18%, ehhez érdemes nézni azt a 2-3-4%-ot.)
Eközben a céges hitelek minősége is folyamatosan romlik a magas kamatok miatt, bár a csődök száma még nem túl magas szerencsére. 2024-ben kétezer milliárd dollárnyi céges hitel fog lejárni, amit a cégek már csak magasabb kamatok mellett tudnak majd megújítani. A high yield bondok (rosszabb besorolású cégek adósságai) 2021-es 0,7%-os nemfizetési aránya már idén 4-4,5%-ra nőhet a Fitch Rating szerint.
Az amerikai FED egy tanulmányában érdekes választ adott a munkaerő-hiányra. nem azért van munkaerő-hiány, mert kevés ember akar dolgozni, hiszen többen vannak a piacon, mint valaha. Azonban ezeknek az embereknek nagy része kevesebbet dolgozik, mint korábban. Az érintettek nagy része 25-45 év közötti férfi, jól fizetett szellemi munkában, akik eddig heti 55 órát is dolgoztak. Most a home office miatt is és munka-magánélet egyensúly hangsúlyosabbá válása miatt is lényegesen kevesebbet dolgoznak, mint 2020 előtt.
A Best Buy vezetője szerint nem csak a reálbérek csökkenése miatt romlott az áruházlánc bevétele, hanem mert az emberek sokkal többet költenek szórakozásra, mint eddig. Funflation-nek nevezte a jelenséget, hogy lassan már semmi nem drága az embereknek, ha szórakozásról vagy utazásról van szó.
Az amerikai S&P 500-as tőzsdeindex 0,9% százalékot emelkedett a héten, így már csak -2,75%-os mínuszban van az elmúlt hónapban, az év eleje óta 13,7%-ot nőtt az index. Az aranynak jót tett az izraeli háború, októberben 1930 dollárról 1820 dollárra esett egy uncia (31,1 gramm) arany ára, a háború kitörése óta visszament az ár 1932 dollárra. Az olaj ára gyengülés után szintén megugrott a háború hírére, főleg Irán esetleges beavatkozásától tartanak a kereskedők.
Nemcsak nálunk volt fennakadás a banki utalásokban, Japánban a héten 81 milliárd dollárnyi átutalás akadt meg egy bankok közötti utalási rendszer hibája miatt, s egy napnál is tovább tartott elhárítani a problémát.
Az orosz Garantex kriptocég már most is szankciós listán van, ennek ellenére az üzlet virágzik. Számos terrorszervezettel, alvilági pénzmosással hozzák összefüggésbe a céget. A cég moszkvai központjában 1 millió dollárt lehet készpénzben befizetni maximum, de senki nem nézi, hogy egy személy hányszor fizet be egymillió dollárt. A Hamasz is innen kapott 94 millió dollárt. A Wall Street Journal egy hosszú cikket szentelt a cégnek.
Idén 1170 milliárd forinttal többe kerül a magyar állam államadósságainak finanszírozása, mint egy éve. Közben az egyébként is tarthatatlan idei hiánycélt hivatalosan is 3900 milliárd forintra emelte a kormány.
A bankok "önként" csatlakoztak a lakáshitel-plafonhoz, így mostantól maximum 8,5% lehet a lakáshitelek THM értéke.
12,2%-ra csökkent a hazai infláció, ez már "csak" a négyszerese az inflációs célnak (ami szintén idehaza a legmagasabb, más európai országban 2% a cél). Így továbbra sem veszélyezteti semmi az európai elsőbbségünket, továbbra is nálunk a legmagasabb az infláció. (Az eurózóna inflációja 4,3% volt szeptemberben.) A viszonylag nagy mértékű esés egyik oka, hogy tavaly augusztusban csökkentették a rezsicsökkentést, így annak hatása az inflációra most futott ki.
Románia már az egy főre jutó, vásárlóértékkel korrigált GDP alapján is leelőzte Magyarországot az Eustat most megjelent 2022-es adatai szerint. Az elmúlt tíz évben két és félszer gyorsabban nőtt, mint Magyarország, így tudott megelőzni minket.
