Az év utolsó hetében általában a fű sem nő, ahogy mondani szokták, ennek megfelelően igazán fontos történések sem voltak a héten.

Az eurót 20 éve vezették be a mindennapi fizetésekbe, 2002 január elsejétől lett a közös pénz az uniós országok nagy részében.

Rekord mennyiségű új jelzáloghitelt vettek fel az Egyesült Államokban 2021-ben, 1,61 ezer milliárd dollár értékben, ezzel megdőlt az előző, még 2005-ben felállított 1,51 ezer milliárd dolláros rekord. Ettől az értéktől egyáltalán nem független a hír, hogy régen látott mértékben, 19,1%-kal nőttek az ingatlanárak egy év alatt az Egyesült Államokban.

Bár lekerült a címlapokról a téma, a kínai ingatlanfejlesztők nagyobb bajban vannak, mint valaha, az első negyedévben 19,8 milliárd dollárt, a második negyedévben további 18,5 milliárd dollárt kellene visszafizetni a hitelezőknek. 2021 utolsó negyedévében "csak" 10,2 milliárd dollár volt a fizetendő összeg. Ezen túl az elmaradt béreket és egyéb kötelezettségeket is pótolniuk kellene, 172 milliárd dollár értékben, amihez képest a kötvényfizetési kötelezettségük a legkisebb problémájuk. Eközben 16,2%-kal csökkent az ingatlaneladások száma és 21%-kal csökkent az újonnan elkezdett építkezések száma. Ezek a számok mellett nem meglepő a feltételezés, hogy egy éven belül az ingatlanfejlesztők harmadának lehetnek fizetési gondjaik.

2021-ben még uniós díjakon használhattuk a mobilt Angliában, de várhatóan 2022-ben már nem így lesz, érdemes lesz észben tartani, hogy akár durva roaming díjakat is felszámíthatnak a szolgáltatók, lévén már nem uniós ország Nagy Britannia.

A magyar jegybank mondhatni már szokás szerint, megint emelte a kamatlábat, az új kvázi forint alapkamat 4% lett. Ennek ellenére a forint még mindig rekord gyenge, 370 forintot kell adni egy euróért. Egyre inkább úgy tűnik, szükség van egy komoly kamatemelésre, ha szeretnénk erősíteni a forintot és ezzel csökkenteni az inflációt.

Surányi György volt jegybankelnök közben itt beszél arról, hogy kerültünk idáig, a 370 forintos euróig és a 7% feletti inflációig.

Elfogadta a kormány az új elővárosi vasúti stratégiát, ami összeköti (és részben megszünteti) a vasúti főpályaudvarokat, negyedóránként vonatok indulnak majd az elővárosokból Budapestre és így tovább. A költségek legalább felét az Unió fogja fizetni. Bővebben erre.

S erről nem akartam írni, de annyian elküldtétek a hírt, hogy egyszerűbb írni, mint nem: Tiborcz István megvette a Gránit Bank többségi tulajdonjogát.