Fizetős egészségügy
Két hete bejárta a sajtót egy hír, miszerint az Uzsoki kórház elkezdte pénzért is kezelni az arra igényt tartó betegeket.
Az egészségügy forráshiánya miatt a társadalombiztosítás csak adott mennyiségű vizsgálatot vagy kezelést finanszíroz naponta/havonta.
Ennek az eredménye az, hogy egyrészt a legegyszerűbb ultrahangos vizsgáltra is másfél-két hónapot kell várni (a késedelem gyakran a beteg életébe kerül), de a műtők is üresen tátonganak, miközben mind felszerelés, megfelelő orvos és régóta várakozó beteg is van. A kórházak nem a saját lehetőségeik szerint, hanem a társadalombiztosítás szűk fizetési képessége szerint üzemelnek.
Ezen változtat az Uzsoki kórház gyakorlata. Azok a betegek, akik hajlandók fizetni, szigorúan a napi/heti állami kvóta felett kérhetik a gyógyításukat. Alapfeltétel, hogy írásban lemondanak a TB térítéséről és az orvos is csak munkaidőn túl, vállalkozóként láthatja el a beteget. A bevételen a személyzet és a kórház osztozik. (Így nem az van, mint most, hogy az orvos a fizetős magánbetegeit műti a járulékfizetők pénzéből munkaidőben.)
Egy ultrahang vagy röntgenvizsgálat 2-6 ezer forint, de a legnagyobb sláger a térd- és csípőprotézis 1,4-1,7 millióért.
Így mindenki jól jár: a betegnek nem kell várnia hónapokat-éveket, ha tud fizetni, a meglévő kapacitás ki van használva, a kórház és a személyzet is bevételhez jut.
Sőt, még a nem fizető betegek is jól járnak, mert ha a fizetős beteg előtte volt a várólistán, akkor kiesik onnan, ő pedig előrébb kerül. Még egyszer: ez nem a TB által támogatott beavatkozások helyett, hanem csak azon túl folytatják.
Több kórház keresi a lehetőséget, hogy ő is bevezesse ezt a rendszert.
Miért fontos ez?
Mert le kell számolni végre az ingyenes, mindenki által egyenlő módon igénybe vehető egészségügy mítoszával. (Természetesen az ingyenesség is csak olyan értelemben igaz, hogy a járulék (most már szociális adó) befizetése után elméletileg minden beavatkozásra külön díj nélkül jogosult vagy.)
Ilyen nem létezik. Az egészségügy durván forráshiányos és a helyzet tovább fog romlani. Már most is sok műtétnél fizetned kell, ha altatást kérsz, mert a TB csak érzéstelenítést fizet. És nem csak anyajegy-eltávolító műtéteknél, hanem durva és fájdalmas beavatkozásoknál is.
Azt sokan felfogják, hogy a nyugdíjrendszer napjai meg vannak számolva, mert egyre kevesebb dolgozónak kell egyre több nyugdíjast ellátnia, akik ráadásul egyre tovább is élnek.
Arra már kevesen gondolnak, hogy az egészségügy is pont ugyanígy működik. Az aktív korúak fizetik be a rendszerbe a pénzt, amiből legnagyobb arányban az inaktívakat gyógyítják.
Úgyhogy készülj fel arra, hogy minden harcos retorika ellenére az egészségügy igenis fizetős lesz. Valószínűleg lesz egy ingyenes része, amitől mentsen meg a sors. Altatás nélküli műtétek egy éves várólistával, kizárólag generikus gyógyszerekkel és egyéb minimális szintű ellátások.
Ha neked ennél több kell (mi más kellene, ha beteg vagy, mint a legjobb ellátás), akkor legyél készen arra, hogy mire te nyugdíjas leszel, nem csak nyugdíjad nem lesz, de a gyógyszereidet sem fogod megkapni 80%-os állami támogatással, az ingyenes kórházi beavatkozásokról nem is beszélve.
Ha a jobbmódúak amúgy is fizetni fognak az ellátásért, gyorsan fel fog merülni bennük, hogy miért fizessen egészségügyi hozzájárulást is. Ha pedig a legnagyobb befizetők kiesnek a rendszerből, még sanyarúbb lesz a közegészségügy anyagi lehetősége.
A jelenlegi egészségügyi biztosítások a rossz és drága vicc kategóriájába tartoznak, mivel egyetlen értelmes (és drága) beavatkozást nem fizetnek, ultrahangra, vérvételre meg CT-re meg bármikor elmehetsz pár ezer forintért, ezért kár havonta egy kalap pénzt kidobni az ablakon biztosítás címén.
Azonban ha valóban kialakul a fizetős egészségügy, lehet, hogy megjelennek a valódi kockázatokat kezelő és drága beavatkozásokat is térítő biztosítások. Ekkor már lesz értelme biztosítással csökkenteni a kockázatokat. Ha van elég pénzed egy csípőprótézisra, de a rák kezelése már meghaladja az anyagi lehetőségeidet, arra köthetsz majd reményeink szerint biztosítást.
Addig is, amíg lesz ilyen termék, gondold végig, mennyit teszel félre havonta idős napjaidra, belekalkulálva az öregkori egészségügyi kiadásokat is (ehhez a költséghez képest piskóta, amit most a gyerekeid felnevelésére költesz.). Ehhez segítségül itt egy kalkulátor: Mennyit kell eltenned nyugdíjas korodra?
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en: kiszamolo.hu/feed
Tényleg nagy szarban vagyunk, és ilyenkor még jobban idegesít, hogy pl. 500 milliókat szór el egyetlen darab kerület az idei emlékév megszervezésére…
Következő poszt szólhatna arról, hogy igényeljünk állampolgárságot máshol, illetve milyen eu-s jogaink vannak kiköltözni az országból…
Jók ezek a pénzügyi területtől kissé távolabb eső írások, csak így tovább!
Az adót, a járulékokat (egészségügy,nyugdíj, munkanélküli, stb.) együtt kell levonni és befizetni, mégpedig a jövedelmed szerint.
Elmehetsz vállalkozónak és akkor csak a minimálbér után kell ezeket fizetned, de akkor meg fel fog merülni a bújtatott alkalmazás, mert ha te egy cégnek dolgozol és a cég eszközeit használod, akkor nem vállalkozó vagy, hanem alkalmazott.
Ezen felül viszont az alapellátás első 300-800 euróját neked kell fizetned egy elég bonyi rendszer alapján.
Ez marha jó, ha pl. terhes az ember, mert akkor fizetsz havi 80 eurót és ennyi (hálapénz ismeretlen). Ha viszont leesel a lépcsőn és törted kezed-lábad, akkor az első párszáz eurót neked kell fizetned a havidíjon felül.
Az alap biztosításon felül bőséges kiegészítő biztosítások vannak, mint fogászat, fizioterepauta, optika, stb…, ezekre nem vonatkozik az “első X száz euró saját zsebből” szabály, és nem is kötelezőek.
Ki emlékszik még magyarország szégyenére? = vizitdíj népszavazás. Azután meg az új alkotmány, paks stb meg nem népszavaztatható.
Az állam fenntartására többszörösét költjük el a szomszédos országokénak. AZ AKTATOLOGATÁS NEM MUNKA
Nagyon nem mindegy, mert a “járulékért” cserébe jár közvetlen ellenszolgáltatás, az “adóért” cserébe csak közvetett ellenszolgáltatás jár. Tehát ha a TB-t adóként szedik be, akkor nem reklamálhatsz, hogy nem kapsz érte egészségügyi ellátást.
A fentiek miatt az a teljesen privát ellátás elterjedését nem fogja segíteni, Egy olyan kórház akinek az infrastruktúrát is létre kell hoznia nem fog tudni kihozni egy csípőprotézis műtétet 1,5 millió forintból.
Tapasztalatom szerint, ha valamiért nem fizet közvetlenül az ember, akkor meg csak sz*rt kap. Én nem utolsó előnye a dolognak, hogy ha fizetünk az ellátásért, akkor már nem kell hálapénzt fizetni.
Az oktatásban is valami hasonlót kellene bevezetni. Még az MSZP idejében volt szó arról, hogy egy fix összeget fizessen mindenki a felsőoktatásban (kb. 20000 Ft félévente).
Pár hónapja mondta Bokros, hogy még mindig támogatja ezt az elképzelést, mert ha valaki fizet valamiért, akkor azért minőséget vár el, és ez a színvonal növekedéséhez vezet.
Sajnos nem lehet nyilvánosan fizetni azért, hogy valaki előrébb jusson a várólistán. Tudom ez kegyetlen azokkal szemben, akiknek nincs pénze, de most is fizetni kell ezért csak suttyomban vagy ismerős kell.
Ha az államnak nem éri meg működtetni az egészségügyet forráshiányra hivatkozva, akkor a biztosítónak sem éri meg. Az, hogy az állam hűtlenül kezeli ezt a területet egy másik dolog. Produktív terület az egészségügy?
Akkor meg minek csinálná a biztosító? Azért mert nem azt fogja nyújtani, amit ígér, vagyis amit elvárnánk. Ha a befizetéseim nem elegendőek ahhoz, hogy egy rákbetegségből gyógyszerekkel, tápszerekkel, mindennel kigyógyítsanak (és koránt sem biztos, hogy meggyógyulok) akkor a biztosítónak át kell terhelnie az összeget a mások által befizetett bevételére. Végül is teljesen ugyan az a helyzet, mint ha az állam működtetné a TB rendszert, azzal a különbséggel, hogy sávos a befizetési rendszer és a magasabb szinten befizetők prémium szolgáltatást kapnak. Nos ezt egészen egyszerűen önzésnek hívnám. Saját félelmeinkkel kereskednek…
A zavaró rész abban van, hogy amíg én fizetek mondjuk 50 ezret egy előnyért (mert nem tudom mennyit “illik”), más csak 20 ezret ad ugyanazért és ugyanazt a minőséget kapja.
A “legalizálás” valahol ezt az árlistát egységesítené.
De alapvetoen nem kulonosebben zavar, hogy par tizezret befizetek az allamkasszaba TB hozzajarulas miatt, azert volt ra pelda, hogy hasznaltam nehany eve.
Legalabbis addig ez a legkevesbe zavaro, mig pl. egekben az AFA meg mar azt is megadoztatjak, ha kiveszem a bankkartyat a zsebembol…
Visszateriteses alapon mukodik, tehat dokinal kifizeted a 23€ vizitdijat, abbol 15,1€-t terit neked vissza a tb (1€ kotelezo sajat hozzajarulas), 6,9€-t meg a mutuelle (ha van).
Aki soha semmennyi pénzt nem fizetett be, annak ne fizesse a TB a többmilliós műtéteit, de mondjuk a baleseti ellátást, alap orvosi dolgokat igen.
Aki pedig fizet, vagy fizetett (nyugdíjas, de előtte dolgozott és fizetett rendesen) illetve gyerek és a szülei fizetnek, az kapjon magasabb ellátást.
Mondjuk 4-5 fokozatot lehetne kialakítani.
A másik pedig, hogy azt is kötelezővé tenném, hogy az aktív TB fizető (=dolgozó) minden várólistán a háziorvostól az ultrahangon át a csípőprotézisig előre kerüljön, megelőzve mindenkit aki nem fizet.
A nyugdíjast azért, mert neki nem kell több nap szabadságot kivennie hogy orvoshoz mehessen, illetve “ráér” tovább ott ülni,a munkanélkülit pedig azért, mert az állam érdeke is az, hogy előbb mehessen keresni
Szóval adott az infrastruktúra, és ezt ki is használják: 6-8-ig, illetve 20-22-ig fogadnak fizetős betegeket. Ahogy Kiszámoló is írta, mindenki nyer: a gép dolgozik, ergo ki van használva, a beteg hamarabb kap ellátást, az egyébként igen alulfizetett személyzet kiegészítő (legális, ergo adózott) keresethez jut. Az árak pedig korrektek, a környező magánrendelők árai alatt vannak.
(És persze figyelni kell az olyan apróságokra is, hogy a priv. ellátás során ne a TB-rendelés fogyóeszközeit (kötszer, kesztyű, stb.) használja az orvos… Van aki hajlamos rá sajnos.)
Az egészségbiztosítások legtöbbje csak u.azt az alapellátást tudja nyújtani amit a háziorvos, sokkal többet nem. Ráadásul csak 65 éves korig köthető, márpedig a betegségek legtöbbje az után jön elő durván.
Megnéztem 3-4 egészségbiztosítást, és sajnos egyik sem tudta azt, amire igazán szükségem lenne, pont az alapellátáson túl, speciális dokik (sportorvos, menopauza, csontritkulás, szívspecialista stb.) szolgáltatását.
Ezért én most havi pár ezer Ft-ot egy Egészségpénztárba fizetek be, amihez szigorúan nem nyúlok hozzá (nem is kértem kártyát).
Van hová fejlődni!
Az egészségügy és a profit fogalma szerintem nem összeegyeztethető. Meg az se nagyon, hogy egy lényegében stratégiai fontossággal bíró ágazatot kibogozhatatlan tulajdonosi hátterű magáncégekre bízzanak. Ha az állam maga felé képtelen megfelelő kontrollal lenni, vajon mihez kezd a korrumpálásra mindig kész magánbefektetőkkel és üzemeltetőkkel? Eü-nyugdíj-szoc.ellátás elképzelhetetlen piaci alapon. Ott előbb-utóbb a kisember szenved hátrányt.Egyáltalán nem állítom, hogy ami most van az jó…de a magánnyugdíjak terén tapasztalból kiindulva és a biztosítóknál mostanában tapasztalható disznóságok tükrében azt kell mondjam, ne adja isten, hogy valaha piaci alapon működő eü-t kelljen igénybe vennem. Mondom ezt úgy, hogy közel az ötvenhez, férfiként… nagyon vastagon nettó befizető vagyok, sőt, háromfős családom is az (maradjon is így 🙂 )
Műtét állami kórházban, de választott orvossal, azonban egy biztosító által fenntartott szárnyban fekve, mert a sebészet úgy nézett ki, mint belsőrománia, 81-ben.
Summa: mire letelt a 4 hónap, ami az első vizsgálat lett volna TB-alapon, már túl voltam a műtéten és kiváló ellátást kaptam, szép körülmények között. Igaz, a nem kevés befizetett TB-m felett ez nekem százezrekbe került.
Kérdés: MIÉRT nincs már most magánbiztosítás?
(+ szennyes politika: úgy kellett az Alkotmánybíróságnak, hogy ezeket a kérdéseket népszavazásra engedte, lényegében ezzel segítette teljhatalomra a F.-t, amely aztán jól lerúgta a színpadról. – Még akkor is ezt mondom, ha a 2008-as és a 2010-as AB összetétele nem feltétlen volt egyforma.)
“szóval kb 3 óra múlva kerültem sorra… (a háziorvosnál!!!). Ja és időpont nincs ne is kérjek.”
Ez nem pénzkérdés. Vagyis az, de a másik oldalon (mohó orvos). Egész egyszerűen korlátozni kellene, hány jelentkezőt lehet egy háziorvosi praxisba felvenni. (Ha nem lehet országosan egységes szám, akkor régiónként, vagy felőlem minden praxisra egyedileg.) Az enyém mindig mondja, hogy ha nem táppénzállományba vétel, akkor CSAK időpontra jöjjünk, mert különben hozhatunk magunkkal regényt. Nekem is nehéz hozzászokni, jók voltak a korábbi “beugrós” rendelések, de jogos.
(De hozzáteszem, van egy asszisztense ÉS egy titkárnője. Tehát nincs pl. olyan, hogy nem veszik fel a telefont. – És ez már pénzkérdés. Gazdag önkormányzat.)
Amennyire én tudom ma, Magyarországon kb. 250 üres házi orvosi praxis van, nagyrészt a keleti országrészben. Ahhoz, hogy egy orvosnak megérje kb. 1000 ügyfele kell, hogy legyen. Ahol én lakom, ott van olyan orvos, akinek 5000 TAJ kártyája „van”, az jól is megy, de egy-egy ilyen praxis kialakítása idő és pénzigényes. Egy jó helyen lévő(=jövedelmező), épp kihalt házi orvosi hely több millió leperkálása után azonnal átvehető, de fiatal orvosoknak egyre kevésbé vonzó a sok munkával és felelősséggel, de egyre kevesebb bevétellel kecsegtető évek óta üresen álló háziorvosi hely.
Ilyen alapon a berlettel rendelkezo ingyen tomegkozlekedik, mert nem vesz minden utazasahoz jegyet is?
Ezt csak egyféleképpen lehet megoldani,ha a nyugdíjasak beszállnak az eü finanszírozásba. (és a tömegközlekedésbe is)
Nincs mást út, ha minőségi szolgáltatást akarnak…
No ebből tök világosan következik, hogy nálunk nem fog működni 😀
Kissé távolabbi írást úgy értettem, hogy volt egy kis kitekintő, gyakorlati példa, itt pl. volt egy olyan kezdés, hogy a helyi állapotot írtad le.
Emellett persze létezik olyan is, hogy nincs valakinek érvényes tb-je, de szó nélkül kivizsgálják.
A másik gond, hogy nem éppen az egészséges életmódra nevel az állam… jó, van itt valami reformmenza ötlet, annak még kérdéses a sikere…
Nem akarnak minőségi szolgáltatást… azaz akarnak, de a kedvezményekkel együtt. A kettő együtt meg nem működik, max valamelyik arab olajállamban…
A politikusok meg megint nem akarnak változást, mert csak a zsebüket nézik. Itt egy interjú, érdemes lenne elolvasni, akár a köv. cikk tartalmának gerincét is adhatná 😀
m.hvg.hu/kultura/20140508_Geszti_Peter_interju