Fogyj le
Az elhízás az egyik leghalálosabb ellenség. Leggyakoribb okozója a szívrohamnak, a cukorbetegségnek, az ízületi problémáknak. Amíg nem betegít meg, addig is negatívan befolyásolja az életedet: könnyen kifulladsz, mindig meleged van, nem tudsz lehajolni bekötni a cipődet.
Ha ki akarod próbálni, milyen megterhelés a szívednek, a térdízületeidnek és úgy egyáltalán a testednek 20 kilogramm túlsúlyt cipelni, tegyél meg egy egyszerű dolgot: vegyél két hátizsákot és tegyél bele 20-20 flakon félliteres vizet. Majd vedd fel ezt a két hátizsákot, egyet a hátadra, egyet a hasad elé és így járj egy egész napig. Kifulladsz? Erőlködik a szíved, ha fel kell menned két emeletet gyalog? Állandóan fáradtnak érzed magad? Mindig le akarsz ülni, nem tudsz a buszon állni két megállót sem? Fáj a lábad a plusz megterheléstől? Na, most gondolj bele, hogy negyven éven át cipelsz ennyi túlsúlyt éjjel-nappal.
Aligha van valaki, aki nem tudná, hogy a túlsúly veszélyes és kényelmetlen is. Ennek ellenére a magyarok bő 60%-a elhízott vagy túlsúlyos. Eddig a harmadik legelhízottabb OECD nemzet voltunk, most Új-Zéland beelőzött, így “csak” a negyedikek vagyunk.
Miért van az, hogy ennyire nem törödünk a testünkkel és nem tudunk lefogyni?
Az egyik probléma, hogy az elhízott lassan alakul ki, így hozzászokunk és elfogadjuk, hogy ez így normális. Minden második-harmadik évben ruhavásárlás alkalmával sóhajtunk egyet, majd veszünk egy számmal nagyobb nadrágot és inget.
A másik gond az a bizonyos 60%: azt látjuk magunk körül, hogy ez a normális, hiszen mindenki más is el van hízva. (Aki nincs, azoknak a zöme pedig csak “szerencsés alkat”, akiknek az emésztése olyan, hogy nem tudnak elhízni. 🙂 )
A fogyás lemondással jár, míg az evés önjutalmazás is lehet. Ki szereti gyötörni magát, főleg ha jutalmazhatja is magát?
De miért beszélek most erről? Azért, mert nincs ez másképp az anyagi életedben sem. Azt látjuk magunk körül, hogy normális az, ha hitelből élünk, ha a fizetésünket az utolsó fillérig elköltjük. Ha megvesszük a legnagyobb házat, amire csak hitelt kapunk és a vágyaink szerint veszünk autót és nem a lehetőségeink szerint.
Elengedjük magunkat, hiszen csak egyszer élünk. Itt egy kis plusz költés, ott egy kis felesleges kiadás, mi számít az?
Tudod, mennyit számít három év alatt napi plusz 100 kilokalória elfogyasztása?
15-20 kilogramm túlsúlyt a harmadik év végére.
Tudod mennyi ételt jelent az a 100 kilokalória?
1,9 deci sovány tej vagy 2,4 deci kóla vagy egy 7,5 dekás zsemle, egy kis zacskó ropi alig több mint fele. Olyan kicsi mennyiség bármiből, hogy észre sem veszed.
Naponta ennyi plusz elég ahhoz, hogy három év alatt akár 20 kilogramm túlsúlyt összeszedj. Ennyit arról, hogy még egy kis nasi belefér a mai napba.
De gondolj erre akkor is, amikor apróságokkal növeled a havi költésedet: upgrade a legdrágább internet és kábeltévé csomagra, a legdrágább mobil-előfizetés, mert ahhoz adják “ingyen” a legújabb trendi telefont. Amikor elhatározod, hogy te is autóval jársz majd be dolgozni, mert az csak egy tízessel drágább, mint a buszbérlet. (Ami nem igaz, csak nem tudod kiszámolni a valódi költségeket. Cikk)
Újabb és újabb dolgokat vásárolsz vagy szolgáltatásokat veszel igénybe, vagy a meglévőért inkább többet fizetsz, hogy még kényelmesebb legyen az életed. Aztán te is egy mély sóhajjal minden hónapban nyugtázod, hogy egyre kevésbé férsz bele a fizetésed adta keretekbe. De ahogy beletörődsz abba is, hogy akkor mostantól egy mérettel (még) nagyobb nadrágot kell venned, a kiadásaiddal sem csinálsz semmit.
Hogyan is csinálnál? Ki szeret lemondani dolgokról? Ki szereti kevesebbel beérni? Visszalépni az életszínvonalban?
Az a probléma, ahogy a túlsúllyal is együtt tudsz élni, alkalmazkodva a kényelmetlen mellékhatásokhoz, így van a túlköltekezéssel is. Egész addig, amíg nem üt be a csapás. Csak itt nem szívroham vagy cukorbetegség fogja tönkretenni az életed, hanem egy nem várt negatív fordulat az anyagi életedben, akár a munkád akár az egészséged elvesztése. S akkor ott állsz egy adósságheggyel a hátadon, minden tartalék nélkül.
Ha mindenki tudja, hogy a túlsúly ennyire veszélyes, miért nem tudunk lefogyni? Ha mindenki érzi, hogy a hitel nyomasztó teher, ahogy a máról holnapra élés is, miért nem tudunk változtatni?
A lefogyás legnagyobb akadálya maga a fogyókúra. Magában a szóban benne van, miért van kudarcra ítélve a próbálkozás: az emberek kúraszerűen akarják egy olyan problémára alkalmazni, amit gyökerestől kellene megváltoztatni. Ha rendszeresen túl sokat eszel, ha túl cukros vagy zsíros ételeket fogyasztasz, ha mozgásszegény életmódot folytatsz, ha étellel jutalmazod magad, eszel, ha boldog vagy és eszel, ha szomorú, ezen egy két-három-tíz hetes fogyókúra nem segít. Leadhatsz pár kilót, de mivel a probléma nem a túlsúly, hanem az étkezésed módja, ezért ha azon nem változtatsz, ahogy egyszer elhíztál, el fogsz megint hízni. Hiszen magával a kiváltó okkal semmit nem kezdtél.
Minek tekinted azt, hogy mondjuk leszoksz az i-re végződő ételekről, mint süti, csoki, ücsi és ropi? Büntetésnek, kényszerű önsanyargatásnak, vagy megoldásnak az életed egyik legnagyobb problémájára?
Így van ez az anyagi életedben is. Összeszorított foggal visszavághatod a kiadásaidat, de ha ezt büntetésnek éled meg, nem lesz tartós a hatása. Ha nem érted meg, hogy a hosszútávú anyagi siker fontosabb, mint a pillanatnyi önjutalmazás, ha nem megy át, hogy nem boldogságot veszel a tárgyakkal, amire elszórod a pénzed feleslegesen, hanem anyagi problémát, akkor nem lesz tartós a siker.
Ahogy lefogyni is csak kétféleképpen tudsz, kevesebbet eszel vagy többet mozogsz, így az anyagi életedet is csak kétféleképpen tudod helyrehozni: kevesebbet költesz vagy többet keresel.
A fogyókúrás szerek piaca évi százmilliárd dolláros nagyságrend csak az Egyesült Államokban. Ennek oka, hogy az emberek úgy szeretnének lefogyni, hogy ne kelljen se megváltozni, se lemondani dolgokról. Elég ráírni a dobozra, hogy úgy fogyaszt, hogy neked nem kell semmit csinálnod és garantált a siker.
Az emberek az anyagi életükben is ugyanezt csinálják: szeretnék hinni, hogy van egy kiskapu, úgy tudnak meggazdagodni, hogy az se lemondással ne járjon, se további erőfeszítéssel. Ezért sikeresek a pénzügyi csalások. A piramisjátékok, a magas hozam ígérete, a gazdagodj meg gyorsan hitelből könyvek ajánlatai.
Ahogy egyetlen fogyókúrás szer sem működik, így ezek az ajánlatok sem fognak téged gazdaggá tenni. Sajnos nincs se kiskapu, se rövidebb út. Változni kell és változtatni.
Hogyan tudsz lefogyni? Úgy, hogy kontroll alá veszed, mit eszel és mennyit. Először is helyzetelemzést végzel, hogy jelenleg hol vagy és hová kellene eljutnod.
Megnézed egy kalkulátorban, hogy a te magasságodhoz mi az ideális testsúly, majd meghatározod egy másik kalkulátorban, mennyi lenne a normál napi energiabevitel és ennél mennyivel kevesebbet kell fogyasztanod, ha fogyni akarsz.
Letöltesz egy tetszőleges telefonos appot, amivel a napi kalóriabeviteledet tudod nyomon követni. Picit sokkoló lesz nézni, hogy milyen gyorsan fogy a napi mondjuk 1600 kilokalóriás kereted egy-egy tejeskávétól vagy szendvicstől. Azonban ha megtartod a napi keretet, akkor le tudsz majd fogyni.
Ugyanez igaz az anyagi életedre is. Ha azt sem tudod, hol vagy most és hová kellene eljutnod, hogyan lehetne sikeres az anyagi életed? Ha nem tudod, honnan jön a pénz és azt sem, hová folyik el, hogyan tudnák kézben tartani a pénzügyeidet?
Nézd meg, vannak-e hiteleid. Ha igen, mennyivel kell havonta csökkenteni, hogy belátható időn belül eltűnjenek? Ha nincs hathavi vésztartalékod, mennyi idő alatt tudnád első lépésként azt összegyűjteni? Frusztrálóak lesznek a számok, ha az jön ki, hogy a hathavi vésztartalékot három év alatt tudod elrakni. Ne aggódj, nincs ez másként a fogyásnál sem. “Koplalással” is csak heti 0,5-1 kilogrammtól tudsz megszabadulni, így egy jelentősebb testsúlycsökkenés bizony fél évig-egy évig is eltart.
Ha elkezdesz keveset enni, akaratlanul is egészségesen fogsz táplálkozni, mert gyorsan rájössz, hogy például a zöldségekben milyen kevés a kalória ahhoz képest, hogy mennyire laksz jól velük. Inkább választasz majd egy kilogramm zöldségköretet, mint egyharmad tábla csokit. Anélkül, hogy bárki mondaná, rostos ételeket fogsz fogyasztani. De nem azért, mert az egészséges, hanem mert jobban jóllaksz tőle.
Ez lesz a pénzügyeiddel is. Ha meg kell vágnod a kiadásaidat, először a felesleges kiadásaidtól fogsz megszabadulni, ami kevésbé fáj, vagy kevesebb lemondást igényelnek. Ezek pedig jellemzően a luxuskiadások. (Amiket eddig életszükségleteknek gondoltál, azért is ragaszkodtál hozzájuk.)
Ahogy reggelire az eddigi három virsli helyett csak egyet fogsz enni, ugyanúgy fogod kihúzni a munkahelyi kávézásokat az étteremben, a napi két kisüveges üdítőt, a parkolóóra etetését napjában többször. Ha elkezded számon tartani a kiadásaidat (appok), az is sokkoló lesz az első időben.
S igazán sikert akkor fogsz elérni, ha a gondolataidat is sikerül átformálni. Amikor a krémesben már nem fél perc élvezetet és önjutalmazást látsz, hanem további 45 perc szenvedést a sífutó gépen. S ilyenkor felteszed magadnak a kérdést, hogy ér az annyit? (A krémes evéssel nincs baj, ha belefér a napi keretedbe.)
Amikor a legújabb csodatelefonban nem az álmaid vágyát látod, hanem azt, hogy akkor három hónappal később szabadulsz meg a hiteleidtől vagy annyival tovább kell dolgoznod, mielőtt nyugdíjba mehetnél. S akkor felteszed magadnak a kérdést, hogy ér az annyit? Ér az új autó a sok csicsás extrával annyit, hogy másfél évig dolgozz érte?
Ha idáig eljutsz, akkor nyerted meg a háborút. Amikor már tudsz másképp gondolkodni, amikor az eddigi legjobb barátaidról kideríted, hogy tulajdonképpen az ellenségeid voltak. Ellenségeid a testsúlyoddal kapcsolatban vagy ellenségeid az anyagi boldogulásoddal kapcsolatban.
Ekkor már többet fog számítani, hogy le tudsz hajolni és be tudod kötni a cipőfűződet és a második emeletre is fel tudsz menni kifulladás nélkül.
Többet fog számítani, hogy nem rémálmaid vannak a hiteleid miatt, hanem nyugodt éjszakáid a komoly anyagi tartalékok miatt.
A sütemények habzsolását pedig hagyd meg másnak, ahogy az erőn felül való költekezést is. Sokan nem fogják érteni, amit csinálsz, de ez ne zavarjon. Te már tudni fogod, hogy jól döntöttél.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Mint minden, ezek is fejben dőlnek el. Aki szkeptikus, adjon egy esélyt neki. Meglátja, mennyivel jobb lesz utána minden tekintetben.
Én most fogytam 43 kilót: 131 kg-ról lementem 88-ra ami már jó a magasságomhoz.
A sok okos kommentelő soha nem volt kövér, de biztosan tudják, hogy genetika miatt nem lehet elhízni. Nem tudjátok milyen, amikor már minden fogyókúrát kipróbáltál, naponta mozogsz, és egyszerűen nem megy le, vagy visszajön a túlsúly. A kollégád közben gyorsétteremben kajál, nem mozog, és csontsovány.
Az összes vér szerinti rokonom 100 kg felett élte le az életét. Hozzám hasonlóan végig fogyókúrázták az életüket.
Végül gyomos bypass műtétet csináltattam. 6 hónap alatt elértem az ideális testsúlyt. Vérnyomás lement 150-ről 115-re, a cukrom rendbejött, stb. Műtét után 6 hónappal a laborom tökéletes.
Akinem ilyen gondja van, annak ajánlom, 35-ös BMI felett megcsinálják. Kb 2 év a várólista, és 1,5 millió a műtét.
A táv mindegy, de jó esetben ez növekedni fog szépen lassan. Ott kezdődik a szint mikor a görcsök fogják zavarni az embert nem a vízben töltött idő, meg a táv 🙂
Viszont érdemes előtte enni olyat ami könnyen emészthető és szénhidrát dús, elkerülendő a tele hasat és a szédülést és remegést energia hiány miatt. Na és a legfontosabb hogy legyen hozzá uszoda. Ez a legproblémásabb része szerintem…
Ugyanez a fokozatosság igaz a pénzügyekre is, senki ne akarjon évi 1 millát spórolni hirtelen felindulásból. Csak majd ha több mint fél éven keresztül kényelmesen megy neki a fizetés 5%-ának félrerakása, utána lehet emelgetni, meg más módosításokat csinálni.
Alapozó szakirodalomnak ajánlom: Watzlawick: Változás c. könyvét.
Pedig a rossz étkezési szokások “öröklése” a szülőktől sokkal meghatározóbb.
Az első lépés minden esetben hogy objektíven fel kell mérni a helyzetet. Aki felnőtt tanult ember létére még mindig a genetikát okolja a túlsúlya miatt az magára vessen.
Ez pont olyan mint mikor valaki kiemelkedően keres aztán panaszkodik hogy hónap végén nincs pénze.
Bizonyos szempontból jó érzés áldozatnak érezni magunkat de felnőni még jobb érzés.
Szép szép a karcsúság, de egyet nem szabad: Betonon (aszfalton) futni! Akármilyen csodacipőben SEM! (és NEEMM még abban sem ami debizony épp erre van “kitalálva”) Miért? Majd az ortopédsebész elmeséli…
Korra, nemre tekintet nélkül mégis tömegével teszik ezt az agyhalottak 😀
Viccet félretéve, már pár havi ilyen helyen futkosás maradandó károsodásokat okoz.
Churchill mondta állítólag (nem néztem utána !) amikor megkérdezték mi a hosszú élet titka: No sport. ( És most jöhetnek az angolnyelv(tan)nácik) mert ez is lehet hibás 😀 )
youtube.com/watch?v=FXDWtYsu1dQ
Arról nem is beszélve, hogy van pár “koplalós” betegség, amibe bizony a soványak belehalnak, míg a némi súlyfelesleggel élők simán túlélik…
Jellegzetes magyar sajátosság, ahogy a hegesztő a gyártósoron, a kombájnvezető, és még Marcsika a könyvelésről is lelkes szakértőként nyilatkozik olyan orvosi kérdésekről, amelyről még a világ vezető genetikusai között sincs egyetértés.
Én két orvossal – sebész és belgyógyász – beszéltem. Papírjuk van arról, hogy értenek hozzá. És ők azt mondják, hogy a hízást környezeti és genetikai tényezők EGYÜTTESEN határozzák meg. A hízásra való hajlam éppen úgy örökölhető genetikusan, mint a dohányzásra való hajlam (mennyire kötődik a nikotin a nikotinreceptorhoz) vagy az alkoholizmus. Ezt ellesúlyozhatja a környezeti minta.
Én személy szerint egyetlen embert sem ismerek, aki elérte a 35-40 BMI-t és utána 1. önerőből és 2. tartósan 40-60 kg-t fogyott. Kivéve a sebészi eljárást, ami eléggé biztosan működik.
Fő az önbizalom. A pajzsmirigy szabályozza az anyagcserét. Ha nincs rendben, akkor nagyon nem működnek a bevitt kalória/felhasznált kalória varázsszámok.
Tessék két személyes példa: idén három nap alatt körbebicikliztük a Balatont. Nem hekken és lángoson éltem közben, vadásztunk a nagyobb boltokra teljes kiőrlésű cuccokért. Semmi cukor. 3 nap múlva 4 kilóval voltam több, mint amikor elindultam.
Három éve onnan vettem észre, hogy valami nem oké, hogy 3 hét alatt 10 kilót fogytam. Közben ugyanazt ettem mint addig, ugyanannyi mozgással.
Három éve szívok ezzel a betegséggel. Ha lenne annyi forintom, ahányszor nagy mellénnyel leírva láttam emberektől, hogy de _csak_ azon múlik minden hogy mennyit eszel és mozogsz…. A helyzet az, hogy kivéve amikor nem. Mondjuk ha tényleg ez a bajod, akkor rá fogsz jönni másból is, hogy beteg vagy, mert elég durva tünetei vannak egyébként is.
Remek cikk volt, minden szava arany!
Egyetlen egy féle fogyókúra létezik, amikor kevesebb energiát viszel be, mint amennyit elégetsz. Más fogyókúra NINCS. És nem mellesleg ez a fogyókúra az emberek 99,999999%-ánál tökéletesen működőképes. A maradék meg tényleg beteg. Ennek ellenére a “genetikára” való hivatkozás épp fordított arányú.
De rekortánon, főleg erdőben 2, időval akár 10 km tök ok. Betonon meg nemcsak azért hülyeség futni, mert a térd, hanem, mert ahol beton van, ott többnyire az autók sincsenek messze…
De. Van egy ismim, aki MÁR nem futhat, tropa mindkét térde, plusz a csigolyái. 60+ éves, az utóbbi 3 éve szól a fentiekről. Másik ismerősöm is túl van 2 térdműtéten – 54 kg, 45 éves, forognak utána a pasik, totál egészséges.
Én nem akarok sokáig élni, csak azt szeretném, hogy amíg élek, addig minél jobb egészségben. Imádom, hogy a fiaim NÉHA már lefutnak sprintben. De baromira össze kell szedniük magukat és hosszabb távon még sehol sincsenek 😉
A “genetikám” szerint sok mindenre van esélyem. (Egyébként túlsúlyra is :D) Kicsiket változtattam az életmódon, tényleg nem radikálisakat. De összességében ez nagyon messze van pl. a szüleink életmódjától. És ez baromira látszik pl. olyanban is, hogy 1 korona van a fogaimon. És ha korábban váltok (az egyetem végére lett teljes a szájápolásban), ennyi sem lenne.
Minden pici változtatás jobb, mintha ezt sem lenn.
Én is mondtam. Most meg inkább lefogytam. Pedig akár meg is esküdtem volna, hogy én nem lehetek 85 kiló soha. Tényként kezeltem. Aztán jé.
Senki sem vitatta, hogy létezik genetikai hajlam, ellenben akinek az alkoholizmusra van hajlama, az sem lesz feltétlenül alkoholista. Egyébként korábban említetted, hogy felsővezető vagy, és nagyon sokat dolgozol, emellett családos ember, vajon volt emellett időd testmozgásra? Csak hogy másik tényezőt is felhozzak.
Egyébként nekem is majdnem minden ősöm és vérrokonom elhízott vagy az volt míg élt, meg én is voltam az, mégsem gondolok nálunk genetikai hajlamra, mert az étkezési szokásokat is látom sajnos…
Egy (enyhe) cukorbeteg is ehet édességet pl. 4 szem m&m-t. De ehelyett inkább egy almát v. banánt eszik. (Ami a reggeli ilyenkor)
Pizzát is lehet enni pl. ebédre, de akkor délután magas lesz a cukorszint és nincsen vacsora. Ha magas a cukorszint, azt bármikor le lehet mozogni. Nekem elég le és felmenni a lépcsőn, ami munkahelyen 6 emelet, otthon csak 1, de akkor ugye 6-szor. Szerencsére otthon ennél sokszor többet kell mozogni.
Sport és jóga C könyvet ajánlom.
Legyen egy jó munkátok, olvassátok, tanuljatok, és legyen önbizalmatok.
Ja, és ne féljetek, mert az kikészít!
A titka az, hogy neki kell indulni es csinalni, telen hoban, hidegben esoben, nyarban 36 fokban, … Az eredmeny, az egeszseg, a fegyelem, a kitartas, amire tanit a sport, karpotol, a tobbi csak hab a tortan.
A sport melletti etkezesrol mar fentebb leirtak mindent.
Az apai nagyapám, apukám mindketten szívbetegségre hajlamosak, nagy valószínűség szerint én is hajlamos lehetek erre. Ők ezt a hajlamot erősíthették azzal pl. hogy dohányoztak, vagy egészségtelenül táplálkoztak. Mindkettejüknek volt is infarktusa, szerencsére pozitív eredménnyel. Apukámat az orvos megfenyegette 40 éves korában, hogy a következőt nem éli túl. El is dobta a cigit, így viszont ennek örömére elhizott rendesen.Most ennek a következményeit viseli.
Én ezeket szerettem volna elkerülni többek között, amikor lefogytam 18 kilót, és még most is van 5 kiló, amit előbb utóbb szeretnék leadni. Az érzés elmondhatatlan és csak az első pár hét a nehéz.
Azaz a nem kicsit veszélyes műtéttel helyettesítetted azt, ami nem volt: az akaraterőt.
Ehettél volna korábban is kevesebbet, annyit, amennyi a műtét után fér a gyomrodba, de valamiért nem akartad megtenni. Nem hiszek a “nem tudomban”. Az csak az az állapot, ami nem fáj még eléggé.
Írtam már: a férjem ledobott egy kisebb súlyt az utóbbi években: olyan 60-65 kilót. Azzal, hogy gyökeresen mást evett, mint addig, ÉS tol heti 3 kettlebell edzést. Összességében úgy átalakult az étkezése, hogy a gyomra mérete összement a cca. ötödére. Igen: ötszörösen ette túl magát, csak fel sem tűnt.
Én is lehetnék kövér, ha annyit és úgy ennék, ahogy mások, de nem. Aki valaha is volt kövér, annak mindig 10% mínuszban kell lennie egy sosemvolt kövérhez képest. Amúgy meg: egyél annyit, mint az ember, aki lenni szeretnél. Ne annyit, amennyit momentán kívánsz. Ez a változás útja.
Na igen, ortopédusok mindentől távol tartanak… amikor a férjemet egy hajszál választotta el már a porckorongsérvtől, akkor gyógytornára küldték. Amit felügyelettel és kitartóan végzett, kb 10% eredménnyel. Mondták neki orvosilag, hogy bumm, szívtál, ezzel kell együtt élni. Lement kettlebell edzésre, egy jó instruktorhoz, és láss csodát: 3 hónap után megszűnt a fájdalom, majd fél év alatt elmúlt minden baj. Az orvosa meg nem érti ezt a csodát, hogyan lehet egészséges az érintett terület.
Halkan teszem hozzá, hogy egy társa a csoportból már nem tudta szabályozni a záróizmait, hasonló okok miatt: ez volt 4 éve. Gyógyult.
Gyerekek, a genetikai hízási hajlam csak hajlam, nem kötelez semmire. A fogyókúra meg nem használ. Mást és sokkal kevesebbet kell enni. Meg kell mozdulni. És igen, így is lehet magad szuszira tömni. Csak ne cukorral, liszttel meg krumplival.
Ilyenkor orvosra van szükség.
A műtétem óta pengevékony vagyok, már nemigen veszem magamra 🙂 de azért biztosan érzed, mennyire általánosítasz amikor azt mondod, hogy kövér ember = nincs akaratereje. A mai napig számtalan kövér ismerősöm van akik tesznek erőfeszítést, de nem fogynak. Az orvosom azt mondja, a szervezet azt hiszi éhezik: az első tizenx kg fogyás után akár több száz kcal-val csökkenti az energiaigényét (alacsonyabb testhőmérséklet, gyenge immunrendszer, lassabb agyműködés). Az eredmény: megáll a fogyás.
A futáshoz vissza: mindenféle mozgást lehet rosszul csinálni, egy része meg is bosszulja magát.
De a legtöbb nyűg és baj az orvosoknál mégsem azért van, mert a sok esztelen rosszul és sokat mozgott. Még az ortopédián sem. Engem pl. a hideg ráz, amikor erősen túlsúlyos nőket látok naphosszat körömcipőben. Alapvetően a körömcipő, meg a papírtalpú balerinák, összességében a női cipők min. 90%-a az ortopéd rendelések felhajtói.
Ezt a részét nem látod jól. A műtét után a gyomor méret csökkenése csak időszakos, mert idővel valamennyire visszatàgul.
A gyomor bypass műtétnél nem csak a gyomrod mérete csökken, hanem “kiiktatják” a vékonybél egy részét is. Ezért az elfogyasztott kalóriáknak csak a 60-70 százaléka hasznosul.
Ez nagyon konkrétan azt jelenti, hogy most ugyanazzal az ennivaló és kalória mennyiséggel, amivel korábban híztam, tartom a súlyom vagy fogyok.
Biztosan van olyan ismerősöd, aki folyamatosan eszik, mégis vékony, mert olyan az anyagcseréje. A gyomor bypass lényegében ezt utànozza le.
Volt kövérként mondom, könnyű őket azzal elintézni, hogy nincs akaraterejük (“fat shaming”) de ha beszélsz a témával foglalkozó orvossal, megérted, hogy orvosi szempontból ez azért nem olyan egyszerű.
Ez a srác remekül összefoglalta azokat a stílusokat, amik vagy teljesen haszontalanok, vagy csak szimplán tönkre vágják a térdedet:
youtube.com/watch?v=VH_0t_eNvgM
Ő egy egész könnyen elsajátítható módszert mutatott be, de én inkább a “barefoot running” technikát javasolnám, amit füvön érdemes gyakorolni, mezítláb.
2017-12-04 at 13:10
Nem magamról beszéltem, ha nem általánosságban arról, ahogy én látom ezt a témát és nem mutogatva másra. Hál istennek nekem nincsen túlsúly problémám, soha nem is volt.
Most komolyan, ha valaki ír itt a blogon egy hozzászólást, akkor miért kel azt gondolni, hogy az vonatkozik magára a bejegyzés írójára is? Mert én meg ezt utálom.
Ezt a dogmát felejtsük már el. Sem a zsír, sem a mennyiség nem hizlal. A szénhidrát hizlal. Én az osztály dagi fiúja voltam, aztán egyszer csak letettem a cukrokat, és egyből leadtam 3 hónap alatt 30 kilót, amit nagyjából tartom – és sportolok is (ja igen, az egyetlen értelmes sport az erőnléti sport).
Az ismerőseim szerint annyit eszek, mint egy állat, ami igaz is, csakhogy nem olcsó, szar, szénhidrátos kajákat, és érdekes módon, nem hízok. Érdekes, ha mennyiségileg kevesebbet eszek, de szénhidrátosat, egyből felszalad pár kiló.
A gond az, hogy a mai világ a szénhidrátra van belőve: az olcsó, mindent cukroznak – virslit is
Törvényhozási javaslat: az élelmiszerek áfája egyezzen meg a szénhidráttartalmuk százalékértékével. Azaz a húsé 0 vagy 1-2 % lenne, a kenyéré meg 90. Body builder nemzet lennénk 🙂
A többieknek elég a mozgás+fehérjedús/ch csökkentett étrend;)
A cikknek meg nem célja táplálkozásügyi hitvitákat eldönteni.
Tegnap olvastam egy cikket egy orvos tollából, hogy mekkora marhaság az új divat, hogy mindent a cukorra fognak. Nyugodtan lehet akár kockacukrot is enni, de csak mértékkel.
Szóval a hitvitákat ne itt döntsük el.
Ami biztos: az emberek zöme ha kontroll nélkül eszik, elhízik, ha kontrollal, akkor képes lefogyni.
Nyilván, aki betegség miatt hizik el, annak szakember segítségét kell kérni. Apukámnak sem mondom, hogy szerintem hogy kellene lefogyni, mert van pár egészségügyi problémája.
Nyilván idősebben nehezebb lefogyni, mint fiatalabban.
Én a józan paraszti észre hagyatkozva döntöttem az életmódváltás mellett. Kevesebb kalória, mint amit elégetek -> fogyás, több kalória -> hízás. Nálam ez működik és hiszem, hogy az emberek nagy részénél működnie kellene.
Az a mondás, hogy nálunk a családban mindenki 100 kg fölött volt, ez biztos családi örökség, az meg csak félig igaz, mert nem genetikai örökség, hanem táplálkozási módszerben (folyamatos evés) örökség.
Aki nem eszik annyit, hogy kövér legyen, az egyszerűen nem lesz kövér. Pont. Ahogy te is írtad: annyit eszel, amitől kövér lettél, csak most, hogy kiműtötték a vékonybeled jórészét és leszűkítették a gyomrod, nem tud felszívódni, így megvan a “megúszás” a dologban. Félre ne érts: csodás dolog, hogy már nem vagy kövér!
Emellett mondom azt, hogy a titok (az 1% kivételtől eltekintve, amibe te sem tartozol bele) annyi, hogy egyszerűen nem kell annyit és azt enni, amitől nő a háj. ÉS igen:ez pokoli nehéz, mert az étel cukor-zsír kombója drog. De minden kizárólag azon múlik, mit és mennyit lapátol be az ember.
Körülbelül ennyi lehet az arány a spórolóknál is tippem szerint. Ezért jó analógia, amit Miklós felhozott.
A test meg nem hazudik (mínusz a bűvös 1% betegnél). Többet/rosszabbat eszel: beteg leszel, ami lehet kövérségbetegség vagy a sovány-kövéreknél egyéb betegség. Ezért ne irigyeljétek azt, aki még nem kövérségbeteg! Simán lehet bármi egyéb eü baja, csak még nem tud róla. Lehet ezt ragozni, mert nehéz dolog, mert a cukor-zsír kombó drogként hat az agyra, mert pszichésen is jó vigasz az étel, mert tény, hogy mindenki alulbecsüli a megevett étel mennyiségét és fölül, amennyit mozog … Miért kell megvárni, amíg baj lesz?
Létezik olyan genetikai betegség, ahol a beteg szervezete inkább éhezik, de akkor is zsírt halmoz fel. Náluk nem működik a fogyókúra, mert csak éheztetik magukat vele, de nem érnek el eredményt. Mas kérdés, hogy őket konkrétan meg is ölhetné a gyomor bypass műtét, mert éhen halnának.
Sok tünet pont a súlyfelesleg miatt jelentkezik, ez a súlyfelesleg egyre nő, a problémák is súlyosbodnak és egy spirálba kerül az ember (mint az adósságspirál), és lényegében a súlyfelesleg okoz olyan problémákat, amik egyre inkább megakadályozzák a sikeres fogyást.
Azzal is egyetértek, hogy ha van rajtad 5 kg felesleg, és csökkented a kalóriabevitelt, és elkezdesz mozogni, jó eséllyel leadod.
De gondolj bele abban, hogy van már valakin 20 kg felesleg. Belekezd egy napi 1000 kcal diétába, és mindennap sétál egy órát (azaz amit az orvos ajánlana). Lemegy az első 6-7 kg, és utána hetekre megáll a fogyás. Szerinted fogja tudni tartani a diétát és a mozgást? Az esetek 90%-ban nem.
Nekem a műtét után lement az első 20 kg. Utána volt egy több hetes időszak, ahol napi 800 kcal-t ettem, naponta sétáltam egy órát, és meg sem moccant a mérleg nyelve. Aztán megint beindult a fogyás, de a szervezet ideig-óráig még a műtétet is tudta hatásosan ellensúlyozni.
1: az illetőnek milyen erős a szénhidrát/zsír függősége. Elfogadjuk, hogy az alkohol és a nikotin függőség betegség. Ezek mind az agy jutalmazó rendszerét, a dopamint stimulálják – akárcsak az evés. Mi a különbség, ami miatt a dohányos / piás szenvedélybeteg, a kövérnek meg csak “nincs akaratereje”?
2: az illető a kalóriákat mennyire hatékonyan hasznosítja, mennyire tudja szervezete optimalizálni működését alacsony kalóriabevitelre. Itt jön be az általam már említett ismerősöd – mindenkinek van – aki reggeltől estig előtted eszik, és sovány marad.
Aki ennek a a mátrixnak a rossz oldalára került (kaja függő ÉS nehezen fogy le) az általában 40-50-60 kg súlyfelesleggel kerül orvoshoz. Az általam ismert orvosok tapasztalata az, hogy itt műtét nélkül 1-2% az esélye annak, hogy valaki lefogyjon ÉS utána élete végéig tartsa is az alacsony súlyát.
A masik meg az elso emeletre is a liftet hivja, otven metert se tesz meg auto nelkul, a kavet negy cukorral issza (mig a masik cukor nelkul), aztan morfondirozik, hogy je, hat o se mozog meg en se (o mondta), mind a ketten csak egy kavet iszunk, a fene se erti, rohadt genetika.
En mar csak tudom, en kover vagyok 🙂 a hetvegi sorozgetesek miatt, meg mert sajnalom a penzt kondiberletre (najo, nem csak sajnalom, nincs) – tudom vannak ingyenes mozgasformak is (futas stb) de azokat meg nem szeretem, nekem jobban bejonne a heti rendszeres kondizas.