Ha drágább, akkor jobb is?

2016-03-04
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Többször írtam már arról, hogy ha valami drága, nem biztos, hogy jobb is, mint az olcsóbb termék. Az emberek automatikusan a drágábbat választják, mert úgy gondolják, hogy biztos jobb minőséget kapnak a drágább sajttól, porszívótól, tejtől vagy kávétól.

Ott állsz a polc vagy hűtő előtt és ki kell választanod két egyforma paraméterű, mondjuk dobozos tej közül, melyik a jobb minőség. Mi alapján vagy kénytelen dönteni? Ha exkluzívabb a csomagolás és magasabb az ár, akkor nyilván jobb minőséget kapsz a pénzedért.

Legalábbis ebben reménykednek az emberek és ezt használja ki remekül a marketinggépezet.

Még az áruházak saját márkás termékeit is jóval drágábban el lehet adni, ha feljebb pozicionálják azokat. Nem véletlen, hogy a legtöbb áruház kijött a saját márkán belül is egy drágább, "exkluzívabb" vonallal. Talán a Dívány-on volt egy cikk, ahol összehasonlították az áruházak drágább és olcsóbb, külön néven futó saját márkás termékeit és azt találták, hogy semmi, vagy igen csekély különbség van a két termékcsalád minősége között, míg a nagyobb minőséget ígérő termékcsalád lényegesen drágább volt, mint az olcsóbb társa.

A fent említett tejből konkrétan gyártanak ugyanazon gyártósoron más és más csomagolással különböző árfekvésű termékeket, miközben a doboz tartalma ugyanabból a tartályból származik.

Ez ellen csak úgy tudsz védekezni, hogy egyrészt a saját véleményedre hallgatsz, másrészt elolvasod és értelmezed, hogy mit is veszel pontosan.

Ha pedig becsukott szemmel nem tudsz különbséget tenni a 170 forintos tej és a 290 forintos tej, a 700 forintos és 4.700 forintos bor, a 400 forintos és 3.400 forintos camembert sajt között, vagy a minőségi különbség elenyésző az árban lévő különbséghez képest, bátran vedd meg az olcsóbb terméket és ne érezd magad rosszul, hogy biztos rosszabb minőséget vettél.

Nem, csak nem voltál balek, nem hagytad, hogy becsapjon a sugallat, miszerint a drágább termék a jobb minőség. Ez nem csak élelmiszerre igaz, de mondjuk porszívóra is. Soha ne nézd az árát és a csomagolását egy porszívónak se, nézd meg, hány wattos a szívóteljesítmény, az energiafelvétel, hogy teljesít szőnyegen és parkettán és mennyire hangos működés közben. (Ezt a decibel érték árulja el, ami nem lineáris, a 90 decibel duplája a 93 decibel és nem a 180. De ezt csak úgy zárójelben. Most vettünk egy porszívót, olyan halk a motorja, hogy nagyobb zajt csap azzal, hogy tologatja a szőnyegen a szívófejet. Jobb minőség, mint az egyik rokon 800 ezer forintos Lux porszívója.)

Most jött szembe egy régebbi indexes cikk a borokról.

Nagyon tanulságos, érdemes elolvasnod.

A cikkből kiderül, hogy ugyanazok a szakértők ugyanazokat a borokat rövid időn belül teljesen másként értékelik, nagyjából csak a vakszerencse dönti el, melyik bort hozzák ki győztesnek.

Egy másik felmérésben ugyanazokat a borokat adták oda szakértőknek, csak egyszer asztali bornak titulálva olcsó üvegben, majd minőségi bornak állítva drága üvegben.

Amint az várható volt, a szakértők ez alapján értékelték a bort, noha mindkét esetben ugyanarról a borról volt szó.

Ezek voltak a szakértők. Az átlagemberek az 5 fontnál olcsóbb borokat csak 53%-os arányban tudták megkülönböztetni a 10 fontnál is drágább boroktól. Vagyis nagyjából a fej vagy írás arányában találták el, hogy 4 fontos bort vagy 28 fontos bort isznak most éppen.

Úgyhogy ha legközelebb veszel valamit, bátran hallgass a józan eszedre és ne befolyásoljon a csomagolás és a magasabbra pozicionált árképzés.

(Természetesen a cikknek nem az a mondanivalója, hogy az olcsó a jó választás, hanem az, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a drágább jobb minőségű is és inkább csak az érzelmeidre akarnak hatni a magasabb árral. Ezért mindig racionálisan döntsél és akkor vedd meg a drágább terméket, ha az valóban annyival jobb is. Ne a legolcsóbb mosóport vedd meg, de ne is a reklámot és a csomagolást fizesd meg a háromszoros árban. Porszívót is vehetsz jót drágábban, de az tényleg jó legyen, ne csak oda legyen pozicionálva.)

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.

Hozzászólások:

Komment szekció frissítés alatt!

Kedves Kommentelők!
Éppen egy új kommentmotorra állunk át, azonban a Kiszámoló blog régi kommentjei mind elérhetők, és az elmúlt 1 év Disqus hozzászólásait hamarosan, a következő napokban importáljuk az új rendszerbe. Ha van fontos észrevételed, kérjük, oszd meg velünk! Köszönjük a türelmeteket és megértéseteket.
154 hozzászólás
Legrégebbi
Legújabb Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments

Sokban igaz. A bor kifejezetten egy nagyon erősen túltolt dolog manapság, minden bokorban "borszakértő" terem, miközben azért a minőségi különbségek tényleg nem feltétlenül ekkorák. Egyszerűen ez most trendi.

Az is igaz viszont, hogy az olcsóbb-drágább vonatkozásban egy szűkebb sávban érdemes az olcsóbbat választani, ha a teljes árskálát nézzük akkor azért sokszor nagyon nem ugyanaz a minősége a két szélső végletnek (mosószer, kávé, ruha, műszaki cikkek, stb.).

Nagyon kevés embernek kifinomult az ízérzékelése, egyfelől a napi étkezési és ivási szokásai miatt (ízfokozók, cukrok napi többszöri fogyasztása), másfelől a dohányzás, harmadrészt az étkezési szokások ("magyaros" étkezés, így főzés, a sajt max. trappista, minden pörköltös vagy étolajban sütve), negyedrészt az igény miatt. Az átlagember átlagos étkezési igényű, mert másutt vannak a prioritásai is, ami nem feltétlenül baj vagy dehonesztáló, egyszerű tény. Így nevezett átlagembernek fölösleges a drágább bort vagy sajtot vennie. Az összetevőkre figyeljen legalább, ha az érési időt már nem tudja megmondani kóstolás után 🙂

Aki pedig "tisztán", adalékmentesen étkezik, és fontosak számára a kulináris kalandok, azok úgyis a drágábból esznek inkább 2 dkg-val, mint az olcsóbból tizenötből. Vö. 1200ft-os trappista és egy Gruyere párost a halas pite tetején.

Ahogy telnek az évtizedek milliókat lehet megspórolni egy kis odafigyeléssel.
Persze ezeknek a millióknak célokat, terveket kell adni, hogy fialjanak!

"Az emberek automatikusan a drágábbat választják, "

Akkor en forditva vagyok kodolva, mert mindig a legolcsobbat valasztom. Kiveve ha az tenyleg kritikan aluli, de mindig adok legalabb egy eselyt a legolcsobbnak, aztan ha az ehetetlenul/ihatatlanul rossz, akkor megprobalom a masodik legolcsobbat.

Egyeduli kivetel a kave, abbol azt veszem amelyiket megszoktam es finom.

A boroknál teljesen egyértelmű az indokolatlan árkülönbség. Nem vagyok boros, de vagy 20 éve egy boros társasággal jártam autós túrázni, ezért lehetőleg egy borpince is szerepelt a programban. Hozták az akkoriban 5k -s borokat kóstolni, meg persze olcsóbbakat is. Nekem a 200 forintos ízlett az összes közül, az 5k -st vegye meg az akinek az ár számít, nem az íz :-). Én elég nagy sajtos vagyok, de a 2k -s és a 10k -s camembert sajt között nem tudtam különbséget tenni, ahogy a 2k -s és a 20k -s penészes között sem. Vagy pl. a medve sajt 4-500 forint, de a Penny saját márkását is ők gyártják 300 -ért ... A Sony-noname DVD lejátszót meg múltkor írtam, a Sony 3x -os árért régió kódos volt, a noname nem. Ma már mindent Kínában gyártanak, egy matrica (Sony, Samsumg, stb ...) nem ér meg nem nekem 2-3x -os árat.

Mosóporoknál már sokszor kiderült, hogy nem jobb a drágább. Itt egy magyar teszt: fogyasztoklapja.hu/images/stories/pontszamok.pdf

Így van, nagyon sok esetben elhanyagolható minőségi különbség van, de az árakban meg sokkal nagyobb az eltérés. Mi sok terméket vásárolunk az aldiban vagy sparban, amik saját márkások, pont olyan jók, mint a nagy nevekkel rendelkező termékek, csak éppen sokkal olcsóbbak.
Műszaki cikkeknél nálam számít a terméktámogatás is. Sose vennék meg pl. egy noname tabletet/notebookot (munkaeszköz), mert nekem fontos az, hogy ne hetekig álljon valami a szervizben. Amikor pl. bevittem egy Samsung cuccot a szervizbe, a legrosszabb eset az volt, hogy felküldték aznap Pestre, másnap este jött az sms, hogy mehetek érte. És ez csak azért volt ilyen hosszú idő, mert akkor nyitottak, még nem volt meg a szerviz engedélyük, egyébként meg még aznap javították a terméket.

Amiben bármikor különbséget teszek csukott szemmel is: a kávé, a sajt (nem is értem, hogy nem lehet érezni a különbséget?!), a borból a gagyit bármikor kiszúrom, de nem az árcédulát, hanem az ízt tekintve. Borból nem találok feltétlen differenciát két 5000ft-os tétel között, de az 1000-es és az 5000-es között igen. Olajban, ecetben, tésztában, mustárban, pástétomfélékben is érzem a differenciát.

Amiben nem, az a natúr joghurt, a dobozos tej, a tésztán kívüli szárazáru. A csomagolás nem csábít el, piacon veszek húst, zöldséget, gyümölcsöt, a Sajtosnál sajtot, a Sonkásnál sonkát (éljen a Fény utcai piac), egyébként meg Aldi. Bort szaküzletből vagy célzottan a pincészetből, tésztát, Amaro-t az előállító régióból. A kávémat is közvetlenül az üzemből, mert bár vannak drágábbak is, számomra ez a legjobb. Az árcédula, a csomagolás általában nem mozgat, az összetevők/jellemzők annál inkább.

@tibor Sajnos a legolcsóbb az általában kritikán alulni. Klasszikus tanmesém erre a kínai üzletekben történő vásárlás, ahol háromszor fizetsz. Egyszer amikor megveszed, egyszer amikor valami működőképest kell venni helyette, egyszer amikor az adódból levonják helyettük. Így már kifejezetten drága, csak nem közvetlen az összefüggés.

Ruhánál sajnos azt tapasztalatam, hogy legalább a közép-árszintet ki kell fizetni, hogy ki lehessen nézni valahogy, és ne egy hordás után menjen a kukába, műszaki cikknél inkább az alsó-prémium kategóriát érdemes venni, rettenetesen gyorsan avul minden, a két éve félmilliós tv ma 50.000-et sem ér, nem beszélve az IT cuccokról, telefonokról.

Bor, sajt sose a legolcsóbbat veszem, de nem megyünk egy bizonyos árszint fölé. Parmezánt akkor veszek, ha akciós, de a férjem nem engedi főzéshez használni, ahhoz szerinte túl finom.
Több mint 20 éve vettünk egy gyenge pillanatban Lux porszívót. Már akkor is drága volt, de nem ennyire. El is ment vagy 15 évig, de lehet, hogy még most is működik, odaadtuk egy ezermester ismerősnek. Vettünk tizedáron egy M...e porszívót, ami porszívóként sokkal jobb, mint az előző. Csak éppen hangos és a kasznija hihetetlen gyenge, már szigetelőszalag tartja össze a külsejét. Akkor is megérte, már van vagy 4 éves, ha 5 évente veszek ilyen közepes árfekvésű jól működőt, még mindig én nyertem

@parizer-jozsi Én nem értem, miért vásárolnak még az emberek kínai üzletekben. Én évente vagy 2x betévedek, és még ennél is ritkábban veszek ott bármit, mert tényleg kukába valóak.
Ruhát, cipőt sokszor veszünk pl. a Decathlonban, van onnan túracipő, meleg téli cuccaim, stb., olcsók, jók, kényelmesek és még semmi nem ment tönkre. Utcai ruháknál sokszor C&A-ba tévedek be vagy magyar gyártóktól rendelek neten, nagyon sokat bírnak, és elfogadható áron lehet venni. Utcai cipőből általában kényelmes, márkásra esik a választás, mert az nagyon sokáig bírja, míg ezek Deichman-os tömegtermékek egy szezont se bírnak ki.

Engem a borokkal biztos nem lehetne megvezetni. A munkám mellett 2 dologhoz értek igazán: az egyik a borok, a másik a festmények.
Na jó, a harmadik a nők....

@natasa mert azt hiszik hogy az az olcsó. egyébként a ruhások már csak vidéken tartják magukat, Budapesten ezekben a cuccokban már nem lehet járni, főleg ha fiatal korosztályba tartozik valaki. Ugyanez a turkáló. Egyszer tényleg csak érdeklődésképpen betértünk a H-betűs lánc egyik üzletébe....a nőihez nem értek, de ami ott férfiruhában volt, az elképesztő, felháborító, botrány, esetleg ingyen el tudtam volna képzelni valamelyik segélyszervezetnél. Ehhez képest SOR áll nagyon sokszor.

Bogarat üktettél a fülembe, eddig mindig mizo tejet vettünk 290 Ftért, de most elfogyott és a 190 Ft-os noname tej is ugyanolyan ízű 😀 mondjuk tápértékben nem tudom összehasonlítani, de a reggeli kávéba, meg a műzlibe az a kevés oly mindegy szerintem...

A borral kapcsolatban meg aki palackozott bort vesz (akármennyiért) és nem ajándékba, hanem saját fogyasztásra, annak úgy kell 🙂 van egy kiváló franchise üzlet lánc borháló néven, 6-800 Ft\LITER áron lehet venni 2 literes műanyag palackban olyan borokat, hogy megszólal. Szart még nem sikerült náluk vennem, pedig általában direkt mindig mást veszek. Ellenben olyan volt már, hogy több ezer forintos palackozott bort ki kellett öntenem a lefolyóba vagy éppen csak azért ittam meg, mert drága volt..

Persze a legjobb a személyesen ismert, kisebb pincészetek, de sajnos van olyan hogy nincs időm elugrani Badacsonyba, Tokajba, Villányba stb 🙂

@parizer-jozsi Én is jártam már kétszer ott, a női is katasztrófa. Azt nem tagadom, hogy láttam már ismerősöknél egy-két tényleg jó ruhadarabot, ami turiból van, de órákat eltöltenek azzal, hogy megtalálják. Na erre én sajnálom az időmet.

@kispista a borfogyasztás egy prémium dolog, emeli a vacsora fényét - ezért elég lehangoló a kétliteres palackos. aki persze víz helyett issza, annak más. 🙂

Ételben olcsó: Felvágott, sajt esetén a legolcsóbb sajnos nem mindig a legfinomabb. Sajnos a gond az hogy a drágább sem biztos hogy jobb. Tejből a saját márkásak nem rosszak (pl: Spar, Lidl).

Műszaki cikk: Amik pár éve húzónevek voltak, mára már megkoptak (pl: Sony), és rengeteg régen nem kimondottam márkás termék mára meghatározó tényező lett (LG, Samsung). Itt a jótállás ideje, és a szervizháttér az ami mérvadó.
Azaz pl: egy LIDL/ALDI tölthető elem, vagy elemtöltő nem rossz, egy onnan vásárolt műszaki cikk a 3 év jótállás miatt szintén megfontolandó.
Notebookból nekem nagyon jól megfelelt egy használt márkás irodai gép egy új belépő noti fél/harmad áráért, mert nem programozom, és nem tervezek
Nagy háztartási gép esetén pl. éppen a Gorenje adott 5 évet, így a mosógép az lett. (és érdemes ott is elolvasni azt, hogy egyes típusoknál a nagyban reklámozott 10 év jótállás mire vonatkozik

Összes ismerősöm hülyének néz, mert mindig az 500 Ft-os bort veszem. Próbáltam többezer forintos díjnyertes borokat, és az egy dolog hogy egyik se ért a nyomába se, de volt hogy a mosogatóban végezték. A jól bevált 500 Ft-os márka viszont mindig hozza ugyanazt a szintet.

@kispista kicsit finomítanék a palackozott boros véleményemen, szóval személyesen ismert pincészetben érdemes palackozott bort IS venni későbbi fogyasztásra, abban az esetben ha tudod hol tárolni, mondjuk pincében vagy borhűtőben.

Kispista, ha tudsz Masseto-t műanyagpalackban olcsón, szóljál....

Egyszer a munkám során megismerkedtem egy neves borszakértővel, aki olyan angol lapoknak publikált borkritikákat, mint a The Sunday Times, illetve mintha még IWC zsűri is lett volna, szóval nem piskóta. Gondoltam kihasználom a ritka alkalmat és megkérdezem tőle, bennfentestől, hogy mégis melyik a jó bor. Ő rám nézett, és azt mondta, hogy "az a jó bor, amelyik neked ízlik".

Igaza van 🙂

Én ha valamiről nem tudom eldönteni, hogy melyik a jobb, akkor az olcsóbbat választom. Ez egyedül élelmiszernél lehetne necces, de ott pont nem, mert kialakult prioritásaim vannak, amelyek alapján nem is a legolcsóbb, de nem is a legdrágább terméket választom, hanem íz, hasznos tartalom (pl. hús a sonkában), illetve megszokás alapján döntök.

De nagyon sok más területen az van, hogy mivel nem értek hozzá, nem is tudom a jobbat kihasználni, hiszen nem is tudom mitől jobb. Pl. laikusként hiába vennék profi fényképezőgépet. Ha elkezdenék érdeklődni komolyabban a fotózás iránt, akkor nyilván változna a helyzet. Az is előfordul, hogy megveszek valamit, ami alsó kategória, és megismerem vagy kinövöm a korlátait idővel, akkor viszont már tudom, hogy milyen legyen a következő, enélkül viszont nem tudnám.

Vicces amúgy, mikor számítógép buziként gyengébb laptopot veszek a laikisoknál...

Hogy a borhoz is hozzászóljak. Szoktunk venni évente egyszer-kétszer ha arra járunk ismerős borásztól tokaji borokat. Minőségi borok megfizethető áron. Műanyagban hozzuk el, itthon tisztára mosott borosüvegbe (gyűjtöm a tokaji formaüvegeket) kerülnek és ledugózzuk őket felhasználásig. Egy kézi dugózószerkentyű nem egy ökör ára, ha hosszú évekig használjuk.

Offtopik: szabad tudni milyen porszívó? Lassan cserélnünk kellene a mostanit, és meggyőző, amit írtál.

@parizer-jozsi Öntsd ki egy kancsóba. Mondjuk kristályba.

@dddoni Én pl. még érzem a különbséget egy 500 Ft-os, meg egy 1000 Ft-os bor között, de az 1000-es meg a 3000-es bor között már nem igazán értettem, hogy miért van az a nagy árkülönbség. Pár éve még létezett a Hadobás Pince, én az ő boraikat szerettem, 800-1000 ft körül volt egy palack, és messze jobbak voltak, mint egy 500 Ft-os bor.

@mina az már nem ugyanaz. ez kb. olyan mint a műanyagpalackos sör, vagy a 2 literes energiaital. Az életben kell egy kis stílus. 🙂

Öööö, először mobilról olvastalak, fel sem tűnt. Tárgytalan akkor.:))

@parizer-jozsi ha te mondod 🙂 mi jól érezzük a bor ízét akkor is ha műanyag palackból öntjük ki. Mellesleg nem muszáj a két literes palackot vagy a pincészetből hazahozott demizsont kivágni az asztalra egyazegybe, lehet kapni igényes borkancsókat és akkor a vizualitásra éhezők igényei is ki vannak elégítve. Persze a kancsóra nem lesz ráírva hogy Gere vagy Bock és így a vendégek nem fogják értékelni. Ez esetben érdemes a vendéglista módosítása 🙂

gyorstipp: ha nem fogy el a két liter akkor úgy kell a HŰTŐBE tenni a maradékot, hogy ki kell préselni a palackból az összes levegőt, mert különben megecetesedik. Üveges borral ezt pl nehéz megtenni, hacsak nincs otthon vákumozós dugózód.

@nagy-vonalakban nem tudok, amiket írtam, azokat csak mindennapi, saját fogyasztásra javaslom, a reprezentatív jellegű borokat, amivel a reprezentatív társaságban "fel lehet lépni" meghagynám a reprezentatív fogyasztóknak. Egészségedre! 😉

Érdekes megközelítés a boroknál az indokolatlan árkülönbség... és, hogy ezt pont olyanok írják, akik amúgy nem is borosak. Szerintem ez egy annyira szubjektív és annyira ízlés kérdése, hogy kinek melyik borfajta/pincészet, illetve borvidék/típus jön be, és ha valaki szívesen fogyasztja őket, akkor nem az ára lesz a döntő érv. De kijelenteni kategorikusan, hogy nincs különbség a kettő közt, csak az ára, hááát necces...
De az tény, hogy akit tényleg nem érdekel, abba kár a jó bor (legyen az olcsó vagy drága)... Ha érdekelné, akkor nyilván elkezdené figyelni, hogy melyik fajta ízlik neki és aztán "egyszerű történetű" bortól kezdve haladna szépen felfelé minőségben.

@kispista
Ne is legyen ráírva semmire, hogy Gere meg Bock, fölöttük és a fejlődésképtelenségük fölött lassan úgy eljár az idő, mint a Laci bácsi konyhája retekrózsái felett, a szárított petrezselyemmel körbeszórt szegélyű, nem melegített tányéron. 😉

Garbo: (amúgy nem jöttem még rá hogy lehet itt célzott választ írni )
Szerinte a főzés elfedi a különbséget, alig jobb egy gyengébb sajttal készült étel, mintha parmezánt tennék bele. Úgyhogy megesszük nyersen ...

Ha már a tejet többen említették, mi kávéhoz szoktunk tejhabot csinálni, ott elég nagy a különbség. De nem csak a noname-ek, a mizo is híg f*s lesz habosítva.

@kispista A lényegre tapintottál 🙂 Ha nem is vidéken nőttem fel, de a rokonság miatt sok félig-meddig kényszer ebéden, vacsorán, ünnepségen vettem részt. Tizenéves koromban tűnt fel - nem tudom megmagyarázni a miértet - hogy láttam főleg a nőkön, hogy magukban számolják milyen értékű étel-ital van kiállítva.

És nagyon sok helyen ez számít. Persze a PC szöveg az, hogy senkit nem a külsőségek alapján ítélünk meg, mégis sokan ezt teszik/tesszük. A gyerekek is sokszor kiközösítik maguk közül azt, akinek nincs menő telefonja, jó cuccai, Miklós is sokat írt már arról, hogy rengetegen a szomszédnak, külső környezetnek élnek, az üzleti világban sem lehet megjelenni bizonyos autómárkák alatt, vagy Tescos öltönyben. Nem szólnak semmit, de onnantól "úgy" kezelnek. Erre most sokan fogják írni, hogy de ők nem, lehet - de a többség még mindig ilyen. Ezért van az összedőlni készülő házban is LCD TV.

Egyébként meg matematikailag is belátható ez: ha a késztermék ára 100, ebben benne van az anyag, a gyártás, a logisztika, stb és az egyik csomagolás saját márkás, a másik meg brand és mondjuk 30% a marketing költsége, akkor máris 30%-kal lesz drágább a márkás, azonos minőség mellett.

Illetve: érdemes elolvasni a Pozícionálás c. klasszikus marketingkönyvet. Leírja, hogy hosszabb távon a piacok kétszereplősek lesznek, az első márka a kategóriában, a második és a többi. (Gilette-Wilkinson; Coca-Pepsi; Boci csoki - Milka, Rama - Liga (talán), McDonalds - Burger, Nescafe és ?). Számomra ez azt jelenti, hogy ha a 2. márkából vásárolok, akkor a minősége ugyanaz, mert a különbség a pozícionálásban van, de olcsóbb.

Attól, hogy érzésre nincs különbség egy adott fajta étel/ital esetén még lehet, hogy az egyikben 3x annyi káros anyag van, mint a másikban.

Jó a cikk, teljesen egyetértek vele. Viszont az érdekes, hogy pl. amikor a Nutokát eszem, teljesen rendben van (erős túlzással élve a szart is megszokja az ember). Viszont egy Nutella után nagyon is érezhető a különbség, onnantól kezdve eszembe nem jutna Nutokát venni. Pedig nem rossz, csak ugye van jobb (ami drágább). Szóval a cikk üzenete mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy amíg nem ismeri az ember a jobbat, azt hiszi jót eszik, közben meg nem (annyira).

@parizer-jozsi akkor most nem értem, hogy egyetértünk-e vagy sem:)Én egyébként vidéki(nem falusi, hanem városi, kertvárosi) gyerek vagyok aki pöstre emigrált, de a vidéki ismerősök körében nem volt senki sznob, pedig jómódú, polgári családból származom, a szüleim barátai is ilyenek, de valahogy sose számítottak a külsőségek. Ez szerintem nem a vidék vs bp különbség, mert vidéken is biztos vannak sznobok meg a szomszédnak reprezentálók, de ezekkel az emberekkel valahogy mindig elkerültük egymást.Így teszek én is egyébként, persze nem tudatosan, de előbb utóbb lekopnak a nemkívánatos ismerősök és maradnak azok, akikkel azonos értékrendet képviselünk, tehát akik a bort szintén az íze miatt és nem a csomagolása vagy ára miatt isszák 🙂 ezenkívül nem kell pazarolnom az időmet olyanokra akik nem érdemlik meg, ami talán a legfontosabb,mert az időm a tudomány jelenlegi állása szerint sajna véges

Ez épp Magyarországon nem feltétlenül igaz.

Mit csinál a kínai? Gagyit olcsón.
Mit csinál a német? Minőséget drágán.
Mit hozott ki ebből a magyar? Gagyit drágán.

Ennyi.

Van egy egyszerű közgazdasági fogalom, a hasznosság. Ez dönti el a racionális fogyasztó döntéseit, ha kiszűrjük a sznobhatást -bár ilyen dolgok birtoklása is okozhat kiemelt lelki örömöt, azaz hasznosságot-. Néha bizony jól esik egy jó minőségű és drága ételt enni, kiváló bort inni kellemes társaságban, egy csodálatos helyen, és lehetetlen ezt átszámolni párizsira vagy ipari sertéshúsra. Vagy például csodálatos nézni egy napfelkeltét a dzsungelben lévő ősi romoknál. Sok megfizethetetlen élmény van, amit értelmetlenség átszámolni bármire. Az értelmes egyensúlyt kell megtalálni. Sokszor az emlékeknek is van ára, de néha ingyen jönnek, ilyen az élet. A másik dolog, az ízlelést is tanulni kell, az ízeket fel kell fedezni. Sztem baromság csak olcsó ételeken, italon élni, csak a Balatonra járni, mert az költséghatékony és elég. Ha nem próbálkozol új dolgokkal, akkor kimaradsz a tanulásból.

En az elelmiszerre meg a borokra azert oda szoktam figyelni hogy mindig jo minosegu keruljon az asztalra, kb ez a ket terulet az amiben nalunk "megengedett" picit tobbet kolteni. Van persze automatikus "vedekezo" mechanizmus is, sajat markasakat is szoktunk venni sokszor. Zoldseg-gyumolcsnel pl kifejezettem kerulom a bio termekeket, mert egy repa vagy zoldseg eseteben - amit helyben termesztenek - nem sok hozzaadott e'rte'ke't latom a bio minositesnek.

Boroknal viszont aki kicsit is jartas benne az tudja hogy egy kozepmeretu tolgyfahordoban barrique-olt bort nehezen lehet 3000 forint alatt minosegit kapni. Ez pusztan abbol adodik hogy a tolgyfahordok dragak, es a merettel nem aranyos az ar. Nagy 500 literes hordoban pedig mas az ize, mert kisebb feluleten erintkezik a bor a hordoval. Aki persze literszamra issza a bort az ugysem erti ezt, aki meg ert a borokhoz tudja mirol beszelek

Gondoljuk el, Pistike otthon nem lát csak olcsó szandokános fali képet, ezért az tetszik, neki az a szép, az a művészet. Ezért Pistike nem költ múzeumra, utazásra, mert neki pontosan elég az a falikép, ami neki tetszik. 🙂 A tanulás egy folyamat, aminek ára van. Nem lehet leegyszerűsíteni mindent forintra és fillére. Van amikor nem gazdasági racionalitás alapján kell költeni, mert súlyos károkat okozhat akár a családi kapcsolatokban is.

Borokhoz nem ertek, abbol nekem jo az olcso is plusz csaladon belul van tobb fele hazibor, nekem azok is teljesen jok. Legalabb tudom, hogy 100% gyumolcsbol vannak. Soroket viszont szeretem es szamomra hatalmas kulonbseg tud lenni akar egy 130 forintos noname es 250 forintos kommersz sor es egy 600 forintos kisuzemi specialis sor kozott. Persze nem az ar miatt - szamomra egy Heineken a 130 forintos elvezhetetlen kategoria aztan megse olcso sor es a vilag legnagyobb sormarkaja. De soroket jobban ismerem es kedvelem, borok nekem elegge egy kaptafa, nem vennem meg a dragabbat csak az ara miatt.

Mas: apam elelmiszer nagykerben dolgozik, neha jar partnereknel. Meglatogatott valami budget turorudi gyarat, epp akkor allitottak at a gyartosort Norbi rudira. Ugyanaz a filleres termek otszoros aron, csak a csomagolas mas 🙂

Ott van pl. (maradjunk a SPAR-nál) a budget sárgarépa, ami szerintem mindennél jobb. De vannak olyan budget termékek amiket annak ellenére sem veszek meg, hogy még sose próbáltam ki, pl. tészta. Elég csak ránézni.Vagy vegyük a prémium kategóriás tejfölüket, az mindennél jobb - nekem.

Amugy van az ugynevezett Chivas Regal Effect, amit a Chivas Regal scotch whisky-rol neveztek el. Hiaba volt egesz jo scotch, nem ugy fogyott, ahogy terveztek. Aztan talan meg a a 90-es evek elejen emeltek arat marketing celokbol, es bejott, a consumer szinten premium markanak szamit azota is. A tartalom nem valtozott, de most mar a love is dol.

Műszaki cikknél pont hogy fordítva. De legalábbis ne a legolcsóbb legyen.

@parizer-jozsi : "... esetleg ingyen el tudtam volna képzelni valamelyik segélyszervezetnél."
Az a szomorú, hogy ezek a ruhák pont úgy kerülnek a régiónkba, hogy egy segélyszervezet nevében összegyűjti egy bűnszervezet, aztán végül nem a rászorulóknak juttatják el ingyen, hanem eladják a régi vasfüggönyön túli kispénzű embereknek, és közben jól meggazdagodnak rajta. Néhány éve volt róla több újságcikk, de most meg nem keresem.

@v igazad lehet a vörösborokkal kapcsolatban, azt nem írtam, hogy én száraz fehér, max rozé párti vagyok, vörösnek a szagától is valahogy felfordul a gyomrom (mindegyiktől).

@fects lehet, de az is lehet, hogy a drágábban van háromszor annyi méreg, honnan lehetne ezt megtudni?

@oscee heineken szerintem is ihatatlan, én a pilsner urquelnél jobb pilzenit még nem találtam, pedig ittam már sokfélét, cseheknél is németeknél is. De ez megint csak ízlés kérdése. Viszont ami nem az, hogy régen nem értettem hogy (volt) haverjaim miért kisüveges söröket isznak a szórakozó helyeken, amikor a fél literes alig volt csak drágább, aztán rájöttem, hogy szerintük az menő, hogy megengedhetik maguknak...

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram