A legfrissebb hírek szerint még tovább nőtt mind a gáz, mind az áram ára a piacon, borítékolható, hogy már nem sokáig lehet fenntartani a mostani lakossági árakat sem. (A gáz ára 275 euró MWh-nként, 75 euró volt a nyár elején, de az áram ára is a tavaszi átlagár háromszorosára ugrott, jelenleg 246 forint kWh-nként a nettó nagykereskedelmi ár, amit a magyar lakosság bruttóban, kiskereskedelmi áron, hálózati díjjal is terhelve kb. 70 forintért kap. A különbözetet pedig adók formájában fizeti be a költségvetésbe, bár erről sajnos nem esik szó, pedig sokat kellene beszélni róla, hogy az emberek megértsék. Most azt gondolják a legtöbben, hogy a valódi és a fizetett ár közötti különbség a kormány ajándéka, csak azt nem értik, hogy a kormány csak a tőled beszedett adóból tud ajándékot osztogatni, hiszen csak újraosztja a beszedett pénzt és nem termeli.)
Sokan most szembesültek azzal, hogy az ingatlanuk fűtése anyagilag megoldhatatlan helyzetet okozhat már a mostani árakon is.
Hőszigetelni kellene gyorsan, de se idő, se szakember, se elég pénz nincsen rá: nyílászárók cseréje, falak hőszigetelése, stb.
Mit tegyünk, ha korlátozottak a lehetőségeink, mi a leghatékonyabb formája a rezsi csökkentésének?
Fűtés szempontjából a fűtő-hűtő klímák beszerelése az, amivel érdemben és gyorsan tudjuk csökkenteni a fűtésszámlát. Ehhez persze szakember és készülék is kellene, plusz érdemes még előtte felméretni egy villanyszerelővel a ház elektromos vezetékeinek az állapotát, hogy egyáltalán elbírja-e a meglévő hálózat a három-négy-öt klíma energiafelvételét. (Nálunk 3×32 amper van, de az aranykezű villanyszerelő annak idején a ház nagyobbik felét egy darab 10 vagy 16 A-s kismegszakítóra kötötte, így ha három klíma a négyből egyszerre kapcsolt be, akkor levágta a biztosítékot. Kénytelen voltam egy új vezetéket behúzatni, amire átkötöttem két klímát a négyből. S nálunk volt elég amper és a vezetékek is bírták, csak a balfék villanyszerelő hibáját kellett kijavítani. Egyáltalán nem biztos, hogy a te ingatlanodban van elég bejövő áram és a 30 éves aluvezetékek is bírják a terhelést. Szóval a klímatelepítést egy villanyszerelővel kezdd, aki átnézi a házadat. Később akár H tarifát is igényelhetsz, de már normál tarifa mellett is sokkal olcsóbb fűteni árammal, mint gázzal.)
Hőszigetelés szempontjából a padlástér hőszigetelése a legolcsóbb, a legegyszerűbb és egyben a leghatékonyabb is. Mivel a meleg felfelé száll, az elszökő meleg kb. 40%-a erre felé távozik.
A jó hír az, hogy a padlástér szigetelését te is meg tudod oldani, mert semmi agysebészet nincs benne.
A falak hőszigetelése is megtanulható, akár youtube videókból is, az sem egy akadémiai tantárgy, mert veszel ragasztót, felkened a méretre szabott hőszigetelőtáblákra, azokba dübelek, a résekbe PUR hab, rá háló és újra ragasztó, de azért rengeteg mindennel meg tudod szívni. Egyenes legyen az ablakoknál a ráfordulás, síkba kell hozni a külső réteget, vakolni kell, hogy az szép is legyen, le kell szerelni az ereszt, a párkányokat és vissza kell tudni rakni és így tovább. (Persze sok kőművesnek sem sikerül megugrania az egyenes falak, kávák és derékszögek kihívását, de ez már egy másik történet.)
Egy szóval, tíz emberből maximum egy fog vállalkozni rá, azokból is minden második csak végső elkeseredésében.
A padlástér szigetelése viszont ehhez képest tényleg gyerekjáték. (A nem beépített és nem használt padlásterekről beszélek.)
Ha vannak falak a nem használt a padlástérben, aminek a másik oldala a fűtött lakótérben van, akkor azokat először le kell szigetelni. Nálunk maradt ki rengeteg EPS lap, amiből vágtak ki a ház szigeteléséhez, így azokat a darabokat használtam fel. Vettem turbó ragasztó PUR habot (van ragasztó PUR hab és szigetelő PUR hab), ráfújtam a táblákra, vártam egy percet, aztán jól odanyomtam. Ha kellett, előtte egy fűrésszel méretre vágtam a lapokat. Ha maradt két tábla között rés, akkor teljes száradás után azt szigetelő PUR habbal kifújtam.
Falak pipa. (Ha majd nagyon unatkozom, teszek bele dübelt, de éveket ki fog így is bírni a padlástérben.)
A betonfödémre vettem üveggyapotot tekercsben. Kezdtem a tervezést kőzetgyapottal, de nem lehetett kapni és nagyon drága is volt. Aztán elkezdtem nézni az üveggyapotot, ott is sok minőség van sok különböző áron. Nagyon olcsót nem szabad venni, mert évek alatt összeroskad a gyenge minőségű üveggyapot.
Az sem mindegy, mennyi a lambda értéke, ami a hőszigetelőképességét mutatja. Minél kisebb a szám, annál jobb, de annál drágább is. 10%-kal jobb hőszigetelési képességért legalább 20-30%-kal többet kell fizetni.
Beszéltem az egyik nagy márka területi képviselőjével, nagyon jó fej volt, mindent elmondott, amit tudnom kell. Ő mondta, hogy a jobb hőszigetelőképességűt akkor kell venni, ha korlátozott a hely, mondjuk szarufák közé csak adott méret fér el. Ilyenkor hiába jóval drágább, kénytelen vagy megvenni azt, hogy elég legyen a hőszigetelő-képesség a rendelkezésre álló helyen. Ha akármilyen vastagságban le tudod teríteni a födémre a hőszigetelőt, lényegtelen, hogy milyen a hőszigetelő-képessége, maximum vastagabb tekercset veszel.
A drágább termékek még egy adott márkán belül is jobban tartják a méretüket, kevésbé roskadnak össze az évek alatt. De annyival drágábbak is, hogy megint csak érdemesebb inkább az olcsóbból többet venni, az 15-20% roskadás után sem lesz drágább, ha eleve annyival vastagabban rakod.
Úgyhogy egy márkás termék alsó-középkategóriás megoldását választottam és inkább túlterveztem a vastagságot, még így is olcsóbb volt, mint a szipi-szupi alaktartó, jobb lambdaértékű márkatársa.
A legolcsóbb a Bauhausban volt az adott hőszigetelés, de nem lehetett kapni két hétig. Mivel már akkor is (idén tavasszal) kéthetente drágult minden hőszigetelő, nem mertem tovább várni, megvettem a második legolcsóbbnál, akkor ez a Jola volt. Amíg vártam rá, közben lett újra a Bauhausnál is, 15%-kal olcsóbban. Így jártam.
(Most a Bauhausban a 10 centiméteres üveggyapot négyzetmétere 1.100 forint, legalább 30 centiben gondolkodj, vagyis 3.300 forint négyzetmétere plusz fóliák alá és fölé. 100 négyzetméter megáll 400 ezer forint alatt, ekkora ház falainak a szigetelésénél csak a munkadíj ennek akár a hat-hétszerese lehet s még erre jön rá az anyagköltség.)
Érdemes előre gondolkodni, hogy milyen méretű bálát tudsz feljuttatni a tetőre a meglévő padlásfeljárón vagy tetőkibúvón keresztül. A munka legnehezebb része valószínűleg a bálák felhordása volt, volt olyan termék, amit azért nem vettem meg, mert a csomagolásban nem fért volna át a nyíláson.
Amire vigyázz, hogy ezeken a hőszigeteléseken nem lehet járni, viszont néha fel kell menni a padlásra a kéményhez vagy a tetőt megvizsgálni. Azonban ha végig trappolsz az üveg vagy kőzetgyapoton, akkor azt tönkre is tetted, mert ha összenyomod, már nem tudja olyan hatékonyan elzárni a hő útját. Ezért oldd meg azt, hogy legyen egy közlekedő folyósó a padláson pallókból vagy másból. Én a szigetelésből kimaradt vágott és egész XPS lapokból csináltam közlekedőt, ami egyébként elég drága mulatság lenne a mostani árak mellett, de mivel ezek a táblák már megvoltak, így kézenfekvő volt a dolog.
Ha nincs használatban a padlás, akkor ne a tető szarufái között szigetelj, mert teljesen felelegesen fűtöd fel a tetőteret, hogy aztán csak a tető síkjában fogd meg a meleget. Ebben az esetben a padlóra kell teríteni a hőszigetelést, hogy a meleg fel se jusson a padlástérbe, mert felesleges pazarlás fűteni azt.
A leterítés előtt párazáró fóliát kell lerakni a üveggyapot alá, hogy ne tegye tönkre a hőszigetelést a pára alulról. (Az üveggyapot elég érzékeny a nedvességre, hosszú távon tönkremegy tőle.) Ha a tetőtérbe bejut a porhó vagy egyéb nedvesség, akkor a hőszigetelés fölé érdemes páraáteresztő fóliát tenni. (Ha gond a párazáró fólia, például csupasz fafödémen, akkor inkább használj jobb minőségű kőzetgyapotot, ami átengedi a párát és nem is kell alá párazáró fólia. De az lényegesen drágább is. Mielőtt belekezdesz, beszélj valakivel, aki ért hozzá.)
A sarkokban és a tető találkozásánál érdemes kézzel begyömöszölni az üveggyapotot, hogy ne alakuljanak ki hőhidak. Utána már nincs más dolgod, mint legurítani a bálákat, illetve ahol kell, ott méretre vágni őket. Én egy sövényvágó ollót használtam erre, de végszükség esetén még kézzel is tudod tépni, de azért úgy nem az igazi.
Ha több rétegben teríted a hőszigetelést, akkor legyenek fedésben, hogy ne tudjon kijutni a paplanok között a meleg levegő.
Ha nem akarsz vakarózni és allergiás kiütéseket kapni, akkor jól öltözz fel, mielőtt nekiállsz dolgozni az üveggyapottal. Mindent fedő ruha, esetleg arra egy eldobható papír kezeslábas, kesztyű, szemüveg, s nem ártana egy legalább FFP2, de inkább FFP3 pormaszk sem, főleg mert csupa por is minden a padlástérben. S jól jön egy fejlámpa is, ha máshol nem, nagy sportboltokban biztos kapsz egyet.
A padlástér hőszigetelésének költsége tizede sincs, mint a falaké s azzal szemben te is meg tudod csinálni néhány délután alatt, akkor is, ha technikából felmentett voltál az iskolában. Viszont itt távozik a legtöbb meleg, ezért itt tudod elérni a legnagyobb megtakarítást a legkisebb ráfordítással.
(Léteznek még befújt hőszigetelések is, amit egy géppel szórnak szét: kőzetgyapot, zárt és nyílt cellás PUR, de akár még cellulóz is. Én is kértem ilyenekre árat, de aztán maradtam a hagyományos megoldásnál. Amire vigyázz, hogy fa födémre tilos zártcellás PUR habot fújni, ennek ellenére szó nélkül megteszik. Oda csak olyan anyag mehet, ami átengedi a párát, ami a fa födémen keresztül érkezik: nyílt cellás PUR hab, kőzetgyapot vagy cellulóz.)
Mielőtt belevágsz, beszélj szakemberrel, nehogy elronts valamit. De amint látod, nem egy akkora kihívás, amit te nem tudnál megcsinálni.
S most arra kérünk, ha van hőszigetelésről tapasztalatod, akkor oszd meg a hozzászólásokban, hogy mások is tanulhassanak belőle. Anyagbeszerzésről, szívásról, mit rontottál el, mit csináltál jól, mennyit spóroltál rajta, mit csinálnál másképp és így tovább. Segíts azokon, akiknek most gyorsan kellene valamit csinálni.
Ha véletlenül ez a szakmád, külön megköszönjük, ha válaszolsz a kérdésekre.
