Fűtés klímával mennyibe kerül és vélemény
Update: a cikkben szereplő energiaárak 2022 áprilisiak. Azóta a gáz a hétszeresére, az áram “csak” a duplájára nőtt. 2022 augusztusi állapotok szerint nem rezsicsökkentett áron most pont annyiba kerül a legpazarlóbb elektromos fűtés is, mint a gázfűtés. Érdemes az új árakkal újrakalkulálni a cikkben leírtakat. A cikk írásakor még soha meg nem térültnek látszott egy kétmilliós befektetés klíma telepítésbe, most már akár néhány éven belül megtérülhet, ha megmarad a jelenlegi áram és gázár hosszabb távon is.
Közkívánatra egy szezon klímával való fűtés után leírom a tapasztalatom az érdeklődők kedvéért.
A klímával való fűtésnél két dolog szokott felmerülni: megéri-e, illetve élhető-e.
Megtérülés: nagyon nagy kérdés, hogy a fűtéstől eltekintve telepítettnél-e klímát, illetve van-e már más meglévő fűtési rendszered. Ha eleve nem építesz ki más fűtési rendszert, akkor valószínűleg a klímás megoldás a legolcsóbb lehetőség tőkeigény szempontjából. Ha már van más rendszered is (például gázkazán), kérdés, hogy hűtésre vennél-e klímát és vennél-e minden szobába.
Csak fűtésen való spórolás miatt másfél-két millióért klímákat venni és telepíteni biztos nem éri meg.
Üzemeltetés: az elektromos áram esetében kb. háromszorosába kerül egy kWh energia a gáz árához képest. (Földgázból is csinálnak áramot, elég rossz hatásfokkal, így érthető is, miért drágább az áramból előállítani egy egységnyi energiát.)
Ezért elektromos fűtőpanellel, kazánnal nagyon drága hobbi a fűtés vagy a meleg víz előállítása. Szerencsére a modern hőszivattyúk és klímák sokkal jobb hatásfokkal állítják elő a meleget egy egyszerű trükkel: fűtés esetén megfordítják az irányt és a külteret kezdik el hűteni, s az így keletkezett hővel fűtik a belső teret.
A SCOP érték (szezonális teljesítmény együttható) mutatja meg, hogy egy átlagos szezon alatt klímák és hőszivattyúk egy egységnyi áramból mennyivel több meleget tudnak előállítani egy egyszerű elektromos fűtőbetéthez képest.
Minél melegebb van és minél alacsonyabb hőmérsékletet kell produkálniuk, annál hatékonyabbak. 4-5 fok alatt már nem sokkal olcsóbb az üzemeltetésük, mintha gázzal fűtenénk (ne felejtsük el, hogy egy egységnyi energiára vetítve eleve háromszor annyi az áram ára, mint a gázé), durva mínuszok esetén már többe fog kerülni a klímával való fűtés, mint a gáz használata.
A SCOP értéknél Európát három részre osztották (átlagos, melegebb, hidegebb), Magyarországot a hidegebb övezetbe sorolták.
Szerencsére a durva mínuszok hazánkban annyira nem jellemzőek hosszú távon, egy szezonra vetítve érzésre 20%-kal olcsóbb klímával fűteni, mint gázzal. Nagyjából ez az érték is jön ki a fenti klíma gyári értéke esetén is. (De ha neked vannak pontos feljegyzéseid, nagy örömmel vesszük.) Bár pénzbe kerül kiépíteni, de G vagy H tarifát is kérhetsz hőszivattyúhoz, ami durván kétharmadába kerül a normál tarifának, de vagy napi kétszer két órát szünetel a szolgáltatás vagy csak télen áll rendelkezésre.
A beszerzése és beszerelése olcsóbb, mint egy gázkazánnak vagy akár egy hőszivattyú-rendszernek, az üzemeltetése szintén.
Amivel érdemes még kalkulálni, hogy ha mondjuk hat helyiségben van klíma a fűtés miatt, annak az éves kötelező karbantartása (garancia feltétele!) nagyjából 60 ezer forint, míg egy darab gázkazánt jellemzően 15-20 ezerért ellenőriznek évente. Ezen az egy tételen már elúszhat az éves megtakarítás nagy része a jelenlegi lakossági energiaárak mellett.
Az élettartam megint egy másik kérdés, nem mindegy, hogy egy kazán vagy egy klíma hány évig üzemel, mielőtt cserélni kellene.
Nagyon részletesen kellene számolni, hogy győztest lehessen hirdetni megalapozott módon mondjuk 15 éves időtartam alatt, de szerintem a klíma nyerne mind a gázkazán, mind a központi hőszivattyús rendszerhez képest.
A kérdés csak az, mi ennek az ára. Ezzel eljutottunk a második kérdéskörhöz, milyen komfortos klímával fűteni.
A modern klímák már sokkal halkabbak, mint akárcsak tíz évvel ezelőtt. De ettől még van hangjuk, ami nappal még csak elmegy, de éjjel tud zavaró lenni. Nem az, hogy legkisebb fokozaton menne folyamatosan. De sajnos nem ezt csinálja. Bekapcsol, kikapcsol, elindul, majd a kikapcsolás után elkezd hűlni, ami pattogó hanggal jár, pont úgy, mint a régi konvektorok esetében.
Ha nagy hideg van és magasabb fokozaton megy a klíma, akár tévénézés közben is lehet zavaró a hangja. (Ne tévesszen meg a megadott decibelérték, az az elméleti minimum, nem az átlagos hangereje a készüléknek.)
Egy új klímát el lehet viselni éjszaka is, de kérdés, hogy el akarod-e viselni. S szintén kérdés, hogy mondjuk nyolc év múlva mennyivel lesz hangosabb egy klíma, ahogy öregszik benne minden csapágy és egyéb dolog.
A másik a légáram. Ha a klíma közelében vagy, még jól is esik a meleg levegő, amit rád fúj. Azonban távolabb állva a kifújt meleg levegő maga előtt tolja a szobában lévő levegőt, amit hideg légmozgásnak érzel. (Persze nem hideg az, mert szobahőmérsékletű, de nem kellemes a szobahőmérsékletű szél sem.)
S még egy érdekes dolog: azt vettük észre, hogy mindenki feltöltődik elektrosztatikussággal, megcsíptük egymást vagy saját magunkat, amikor megfogtuk a fém korlátot és így tovább. Szegény kutya már félt, amikor meg akartuk simogatni, mert tudta, hogy először jön a szikra és csak utána a simogatás.
Ahogy kikapcsoltuk a klímát, megszűnt a jelenség.
Beszéltem villanyszerelővel, azt mondta, ez normális, az egész nap forgó műanyag lapátok feltöltik elektromossággal a levegőt, különösen, ha az száraz. A legtöbb klímán van egy funkció, amit úgy reklámoznak, hogy megöli a baktériumok és gombaspórák 90%-át. (Általában valamilyen plazmának hívják a cégek.) Ha azt bekapcsolod, nem tudom, hogy tényleg árt-e a baktériumoknak, de lényegesen csökkenti a feltöltődés esélyét.
Mivel van gázkazánunk is, néhány hét próbálgatás után annál maradtunk, hogy zavaró a klíma éjjel, ezért a hálószobákban estére gázzal fűtünk. Kora reggeltől késő estig megy a klíma, sőt a nappaliban mehet éjszaka is, de a három hálóban éjszakára kikapcsoljuk.
Ami jó a klímában, hogy szobánként lehet változtatni a hőmérsékletet (persze ezt némi ráfordítással egy gázos rendszer is tudja), illetve áramot tudsz termelni napelemmel, földgázt nem.
Kicsit tartottunk tőle, hogy a fürdőben és minden helyiségben, ahol nincs klíma, hideg lesz, de elég jól kiegyenlítődik a hőmérséklet minden helyiségben, akár van ott klíma, akár nem. (De a fürdőben azért van egy elektromos légbefújó is, ha mégis hideg lenne.)
Másik előnye az ellátás-biztonság. A tizenéves kazánt le kellett cserélni, mert bármikor tönkre mehet és természetesen a legnagyobb hidegben fog tönkre menni. Most már nem aggódnék miatta, hiszen tudok fűteni árammal is, ha a kazánnal (vagy ugye az orosz gázzal) bármi történne.
Összefoglalva nem bántuk meg, hogy klímát telepítettünk (igaz, nem kimondottan csak fűtésre), de azért éjszaka gázkazán melege mellett alszunk.
Ha fűtésre is szeretnéd használni a klímát, ne az alsó polcról válassz, mert bár elvileg azok is tudnak fűteni, de sok köszönet nincs benne. Egy középkategóriás klíma már alkalmas erre, papír szerint -22 fokig is működik. (Más kérdés, hogy milyen hatásfokkal, de szerencsére ritkán van ilyen hideg nálunk.)
Várjuk a hozzászólásokban a te tapasztalataidat.
Tetőtér beépítésénél felrakattam egy drágább klímát, hogy fűteni is tudjak vele.
Gond nélkül befűti a teret, viszont itt is inkább a padlófűtés lesz használva.
A gázkazánt szeretném majd lecserélni hőszivattyúra. de az is csak 4 éves.
Mivel nagycsaládos magas keresetű vagyok, így biztos lesz majd erre is egy pályázat, hogy még olcsóbban fűthessek.
Én otthon gázzal és klímával is fűtök. Még 2006 környékén vettem klímát a szobába, a Daikin akkor elérhető csúcsmodelljét (több százezer forint volt már akkor is). Ebben az elmúlt 15 év alatt a klímaelőlap-mozgató motor romlott csak el (igazából el sem romlott, csak nem bírta tovább mozgatni a lapot), aminek tavaly 70 ezer forint volt a javítása. Fűt/hűt, párásít/párátlanít, én nagyon kedvelem, de az nem jó érzés, amikor az emberre jön közvetlenül a hideg levegő. És éjszaka, teljes csendben valóban lehet kicsit hallani. Meg lehet szokni, nem zörög különösebben, de a gáz/radiátoros zéró hangjánál valamivel hangosabb.
Ugyanakkor hiába mondtam évekig, hogy mi lesz, ha az oroszok lekapcsolják a gázt, mindenki csak legyintett rá. Most nagyon aktuális, és jó tudni, hogy ha csak áram van, akkor sem kell fázni.
Furdoben van elektromos padlofutes, mert ott melegebb van – igeny is- mindig.
H tarifa bekottetve arrol megy telen a klima.
21 -22 fok a haz legtavolabbi (klimatol) pontjan.Reggelente felkapcsolom a Home office miatt, ha olyanom van 24-re turbo fokozattal, mig kavezom es reggelizem
Boyler nappali futesrol megy
legmagasabb villanyszamlam (rezsicsokkentett)-mindennel 19.642.- volt.
Tehat, ha jol szigetelt haz, jol elkulonitheto helysegek eseten , Igen alternativa a klimas futes.
Beruhazasi koltseg is mas nyilvan mint egy komplett futesrendszer… Nekem bejott, s a gazfutes kenyelmet adja.
Viszont teny, hogy a haz epitese elott erdemes eldonteni, mit es hogyan, hova kemeny, milyen szigeteles, milyen legterek…
Utána ezen gondolkodtunk mitől van ekkora szakadék a kettő közt. Laikusan arra jutottunk, hogy egy a radiátorban ott a forró víz, ami a kazán állása esetén is folyamatosan adja a meleget. Pont emiatt, meg amiatt, hogy az ablaknál van, az esetlegesen bejövő hideg levegőt is melegíti.
Továbbá engem zavart a folyamatos légáramlás a lakásban.
Egyébként vannak egészen hatékony elektromos radiátorok (egy másik helyen komplett lakást állítottunk át konvektorokról Atlantic Nirvana-ra), ami több hőátadási lehetőséget kombinál. Infrafűtés, hőtároló kompozit és konvekciós levegőfűtés – szerintem érdemes ezeket a lehetőségeket is megfontolni, főleg, hogy ez csak annyit kér, hogy bedugod a konnektorba, aztán go. Persze a villanyórának bírnia kell.
Miklós, az éves karbantartás mit takar? Az én klímaszerelőm nagyon korrekt volt, de az éves karbantartást nem említette és én sem találtam semmi ilyesmit a garancia feltételek között.
youtube.com/watch?v=MFEHFsO-XSI
Ha hőszivattyú mellett döntötök (igazából a klíma is az), emberek pls, áldozzatok kicsivel többet a jobb minőségűre, ne bolondítsátok meg a szomszédot egy jó zajos egységgel. (Mert persze senki se a kertje irányba teszi, hanem jól eldugva a ház mellé, hogy őt ne zavarja, cserébe minden zaj mehet a szomszédhoz. Kicsit kellene fejben is fejlődni)
E helyett rajtam napelemet és 2db fűtésre optimalizált klímát (Gree Amber Royal)
Ez még támogatás nélkül, rezsicsökkentettárakkal is belátható időn belül megtérül. (5-6 év) Viszont ha sikerül pályázni támogatásra (50%-os otthonfelújítási, vagy 100%-os napelem) és szinte biztos hogy emelni kényszerülnek majd az energiaárakat is, már egyértelmű a napelem+klíma előnye, arról nem is beszélve hogy megújuló fűtés révén nem kicsit növeli az ingatlan értékét, és még ad némi “bolygóvédő”, vagy zöld érzetet is.
Ahogy kiszámoló is leírta, minél hidegebb van odakinn, annál rosszabb a COP érték. Új építésű a ház, jó a szigetelésünk, ez azt jelenti, hogy még -10 fokos éjszakák esetén is nyugodtan kikapcsolhatom éjszakára a fűtést, reggelre kb 1 fokkal lesz hidegebb. Enyhébb éjszakákon még ennyit se hül. Ezért van, hogy csak modern szigetelés mellé ajánlják ezeket a rendszereket.
A COP értéket mindig kiírja a szoftver, ez a leghidegebb januári hónapban 3.1 volt. Most, hogy melegebb van, inkább 3.5. A reklámozott 4-5 körüli értékeket sose láttam, amikor annyi lehetne, akkor már eleve nincs szükség fűtésre.
22 fokon van a termosztát, szept-ápr teljes fűtésköltség 1400kWh, ~35 ezer forint 100m2-re.
Ami árnyalja a képet, hogy 3M a rendszer, 40 ezer az éves karbantartás, a használati melegvíz COP-ja pedig rossz, 1.2-1.5.
Japán klímák nagyon halkak, azok mellett még akár aludni is lehet.
Ha valaki használ gázt is, akkor az este gázzal, nappal klímával fűtök scenario éri meg a legjobb, este úgyis kevésbé hatékony a klíma, mivel hidegebb van.
Egy átlag klíma 10 év után romlik el, ha te magad rendszeresen kiporszívózod, fertőtleníted.
10 év alatt kb kifizeted a telepítés és egy új, modernebb klíma árának a felét. Legalábbis vidéken.
Ha meg elromlik mégis, még akkor sem biztos, hogy rosszabbul járok, mint ha fizetem a félévenkénti karbantartást.
A kílma nem csak hangos, de a falak se melegedtek át jól, és a hőérzet sokat ugrált. Már vártuk a gáz visszakötését, és utána sokkal jobb volt az otthonlét.
Silent mode-ban egyáltalán nem hangos. Simán alszunk 2 méterre a készüléktől is.
A padlófűtést szeretjük, a gázfűtés mellett kiegészítő a klíma.
Nyilván -10 fokban kevés lenne a silent mode, de akkor úgyis megy a gáz is.
Egyelőre teszteltük, nem takarékoskodtunk. Nagy ház, kb. 1000 Ft/nm/év a gázszámla.
Ennek kb. 20%-át sikerült most megtakarítani a klímákkal, cserébe annyi extra áramot fogyasztani, ami kb. ugyanannyiba kerül(ne).
De nem kell kifizetni, mert van napelem is. Az MVM meg keveset fizet a megtermelt áramért, így megéri elhasználi a túltermelést. OFT támogatással, napelemmel kb. 14 év alatt térül a klima+napelem projekt, az ellátásbiztonság és a kényelem miatt megéri.
Szerintem nem szabad általánosítani, saját igények szerint számolni kell.
Évtizedes tapasztalat alapján a kondenzációs kazán ( Vaillant ) egyelőre ver mindent, igaz van éves karbantartási ktg: 30e ft, de még nem hibásodott meg ( persze jövőbeni gázár az kérdés ), automatán megy éjjel/nappal ( nyáron lekapcsolva ).
Viszont a Daikin hiperdrága klíma ( multiinverter ) panel 4-5 évente bedöglik: 400e ft, zaj, és levegőáramlás zavaró.
Cserépkályha az aranytartalék, de ha nincs erdőd, akkor a legdrágább.
Aztan kiderult, hogy a gaz ordas szivas, engedelyek, tervek, horror ar, gazkazan karbantartasa stb.
Villanyos padlofutes lesz vegul, remelem nem banjuk meg.
Igen, éjszaka tud zavaró lenni, de mint minden, ez is csak megszokás kérdése. Ősszel 1-2 hétig fel-felébred rá az ember éjjel, de aztán teljesen megszokja, és utána már fel sem tűnik.
Kíváncsi leszek jövő télen mennyiből fogunk fűteni, ha felkerül a házta 15 centi szigetelés.
Zaj nem tapasztalható csak a turbó észlelhető. Éves hűtés/fűtés kb. 2500kWh. Egyéb energiafelhasználással locsolás, 600m2 heti fűnyírás 2800kWh. Éves realizált áramtermelés 7000kWh. Megéri a légkondi 2,5kWh/1m3 gáz. Ja meg a napelem
Szóval nálunk az alap a gázkazán, ha épp a hőérzet azt kívánja, akkor tolunk rá egy 10 percet klímával. Illetve amire tök jó, a reggeli felfűtést sokkal gyorsabban megoldja mint a radiátorok.
Légkondi nekem komfort miatt túlélésre jó, a kompresszor zaja éjszaka elviselhetetlen, a folyamatos légáramot sem szeretjük. Ha tehetném padlófűtés, de még a radiátor is kellemesebb.
Hőszivattyú lenne a legoptimálisabb, de csak nagyon jól szigetelt házban működik megfelelően, ahol kiegyenlítetten tud működni. De csakis talajszondás, mert egy levegős kültéri az elveszik egy lakónegyedben, ha mindenkinek az van akkor alapzajos lesz a környék.
Állítólag hidrogén kazán a jövő. Napelemekkel nyáron termelt áramtöbbletből hidrogén szintézis és letárolás télre. Csak még sok év mire lesz megfelelő technológia, de jelenleg nekem ez tűnik legéletképesebbnek.
A pattogás amikor leáll az nagyon típus függõ, a prémium kategóriás klimaknál nem annyira vészes a helyzet. Az enyhébb, de hosszabban elhuzódó telek miatt az átlagos 3.8-as SCOP valszeg még magasabb lenne.
Ha valakinek már megvan a kondi kazán, akkor persze nem éri meg áttérni klímára, de ha akár csak le kell cserélni a régi kazánt és kéményt kell bélelni, már ellehet gondolkodni rajta. Ráadás, ha valaki teljes lakásfelújítást csinál szigeteléssel, akkor vagy kihagyja a kinti gázvezeték részén a szigetelést, vagy áttervezteti és a szigetelésen kivülre rakatja át a gázcsövet, ami megint csak szép költség.
Emellett mi egy 80000-es városban vagyunk, és nyáron garantáltan nem lehet légkondiszerelőt találni, persze ilyenkor a hűtő funkcióhoz. Legalább 1 hónapos várólista van. Télen azért pár nap alatt kiértek.
Valaki aki tudja leírhatná a trükköt, mitől fogyaszt kevesebbet, egyből maxra felkell tenni a hőfokot vagy a légsebességet kell állitgani vagy más?
Tavaly szigeteltük a tetőt, eddig volt a szarufaközben kőzetgyapot (elvileg 15cm) de nem volt légtömör, mert a cserép alatti fólia megsemmisült (rossz anyagot építettek be). Ehelyett beraktunk 14cm táblásított, alu-kasírozott, táblás PIR-habot, a réseket, amik voltak, tömítettük (PUR-hab és légtechnikai aluszalag) majd bentről a gipszkarton fémvázba került még 40mm airrock xd kőzetgyapot majd a gk alá még folytonos párazáró fólia. Eredményképp esett 30%-kal a gázfogyasztásunk és nincs huzat a tetőtérben (igen, olyan szar volt).
Bár csak 35nm volt az érintett felület egy 100nm-es lakásnál, mégis durva a különbség. A padlásfödém korábban már kapott kezelést (12+25cm gyapot). Idén az ablakok jönnek (3 réteg: 4-18-4-18-4mm-es Ug=0,5 üvegezéssel).
Nem tudom, ki az a Magyarósi CSaba, de én már másfél hónapja írtam, hogy írni fogok a témáról. Úgyhogy pusztán véletlen.
Ha még mindig oitt tartasz, hogy deaklímátkikelltakarítani, valamit nem értettél meg a szakmunkásképős fizikaórán.
Elmesélnéd, miért kell hozzá szerelőt hívni? 🙂
Nekem úgy tűnik, inkább az átmeneti évszakokban, kisebb hidegekre optimális. Ezen kívül egy cserépkályhánk van még, nagyobb mínuszokban begyújtom, és sokkal jobb a hőérzete, tényleg érzed h meleg van, nem csak dideregsz, mint a klímánál..
Pozitívum, hogy nem nagyon jegesedik eleve, (jó nagy a kültérije, tehát egységnyi felület kevésbé lesz hideg) és elég csendes, én simán alszom mellette (nyilván levéve a fordulatszámot).
Negatívum, hogy száz wattot eszik eleve, kikapcsolt állapotban is, ha 0 fok vagy az alatti a hőmérséklet. Négy klímánál ez már négyszáz watt, szóval lehet hogy egy multisplit rendszerrel jobban jártam volna (=1 kültérihez több beltéri). Vagy egy japán klímával. További negatívum, hogy 7,32A-es áramigényt ír a H-tarifa kérőlapján, miközben 4,5 A fölé sosem ment a csúcsigénye méréseim szerint – tehát feleslegesen kell megvenni sok ampert, miközben kevesebbel is elmenne.
Az nem tudom, mennyire köztudott, én nagyon meglepődtem, amikor átszámoltam a nettó lakossági gázárat €/MWh-ra, és megnéztem, hogy a tőzsdei ár ennek négy-ötszöröse… Szóval kell az alternatíva…
A kondenzációs kazánnál emiatt (savasodás) vannak kitételek a kéményre és pont azért hatékonyabb, mert az egéstermék hőjét is igyekszik visszanyerni!
A régi típusú kazánoknál el kellett kerülni a kondenzációt, de újabb fajta, kondenzációsnak nevezett kazánoknál meg pont ilyesmi a lényeg, és bizonyos körülmények között 100% feletti hatékonyság is elképzelhető.
gazor.hu/kondenzacios-gazkazan.html
megatherm.hu/hogyan-lehet-egy-gazkazan-hatasfoka-tobb-mint-100
Számos low GWPO hűtőközeg van, olya berendezést kell venni, amit azzal töltöttek, aztán nem lesz ózonpara.
Elvileg vannak más gyártóknál is hasonló megoldások.