A világ 2.240 milliárd dollárt költött fegyverekre 2022-ben, USA, Oroszország és Kína 56%-át költötte el a világ teljes költésének. A legnagyobb emelkedés (13%) nem meglepő módon Európában volt. Hogy tudjuk hová tenni ezt az évi 2,2 ezer milliárd dollárt, évi 37-265 milliárd dollár állítólag elég lenne, hogy az éhezők ne éhezzenek világszerte. (A széles skála az időjárás, háborúk és egyéb okok miatt van, amik évről-évre változnak.) Az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO két évre 3,25 milliárd dolláros költségvetéssel dolgozik. Az Unesco hasonló összeggel, 1,5 milliárd dollárral gazdálkodik.
Nagyot esett a mobilértékesítés a világon, csak csoffadt 280 millió darab került értékesítésre az első negyedévben, a tavalyi 326 millió után.
Nem javul a munkaügyi helyzet az USA-ban, továbbra is 10 millió feletti az üres állások száma, amire mindössze 5,7 millió munkanélküli jut. 78 ezer kamionsofőr, 18 ezer repülőgépszerelő és 400 ezer hegesztő hiányzik többek között a munkaerőpiacról. Egy kamionsofőr már évi 150-170 ezer dollárt is kereshet, igaz ennyit azért csak Alaszkában fizetnek.
Az amerikai kamatemelés nemcsak a (világ)gazdaságnak tehet be. A kamatemelések miatt egyes felmérések szerint az amerikai bankok 1,7 ezer milliárd dollárnyi nem realizált árfolyamveszteségben ülnek, ugyanis a kötvények értéke lemegy, ha nő a kamatkörnyezet. Márpedig 5 százalékpont felett nőtt a dollár alapkamata egy év alatt. (Más "csak" 600 milliárd dolláros nem realizált veszteséggel kalkulál.) Hogy lehessen érzékelni az összeg nagyságát, a bankok saját tőkéje 2,1 ezer milliárd dollár. A 17 ezer milliárd dollárnyi betétállományból 7 ezer milliárdnyi nem esik a betétbiztosítás hatása alá. Ha csak ennek az összegnek számottevő része megmozdul a félelem miatt, akkor a nem realizált veszteséget kénytelenek lesznek realizálni a bankok, ami borítékolhatóan további bankcsődöket jelentene. Ettől a szikrától tartanak most sokan.
Az amerikai adósságplafon-szabály miatt még mindig fennáll az államcsőd veszélye, akár már június legelején elérhetik a maximalizált összeget. (Van egy plafon, aminél több hitelt nem vehet fel az ország automatikusan. Ha eléri ezt az összeget a költségvetés, szavazni kell az adósságplafon emeléséről, mert egyébként kifut a pénzből az ország. Ez állandóan egy politikai huzavona, bár eddig mindig megszavazták az emelést.)
Mindezek a hírek nem aggasztják a tőzsdei befektetőket, a héten egy szerény 0,73%-os csökkenéssel zárt az S&P 500-as tőzsdeindex.
Az arany ára új rekordot ért el a héten, azóta kicsit csökkent az ára, most 2.016 dollár egy uncia.
Az Európia Központi Bank lassított, a héten csak 0,25%-kal emelte az alapkamatot. Ennek oka az uniós gazdaságok recesszióhoz közeli állapota. Tavaly júliusban kezdte el (néhány év késéssel) a kamatemelési ciklust a Központi Bank, mínusz 0,5%-ról mostanra 3,25%-ra emelte az alapkamatot. (Mindeközben az eurózóna inflációja még mindig 7%, így teljesen indokolt lenne a nagyobb emelés.)
Oroszország statisztikai adatait eddig is fenntartással kellett kezelni, de most megkönnyítették a közgazdászok dolgát, 2024 áprilisáig nem fogják közölni a kőolaj és földgáz kitermelés adatait, januártól visszamenőleg. Enélkül viszont lehetetlen még megtippelni is az orosz GDP-t, így próbálkozni is kár vele.
Idehaza belföldi vendégek 17%-kal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el itthon a szálláshelyeken márciusban, mint egy évvel ezelőtt a KSH adatai szerint. A külföldiek ezzel szemben 1,2%-kal többet. Az árbevétel éves szinten 26%-kal, vagyis az inflációval megegyezően nőtt. (Magyarul a vendéglátás jobban drágult, mint az átlagos infláció, hiszen a csökkenő kereslet ellenére 26%-kal nőtt az árbevétel.)
Szintén a KSH adatai szerint 20%-kal kevesebb lakás épült az első negyedévben, mint tavaly ilyenkor, a fővárosban ez az adat 42%-os visszaesést mutat.
Bár még csak februárban indult a kormány cégek számára biztosított támogatott hitele, a Baross Gábor Hitelprogram, már 630 milliárd forint felett van a jóvá is hagyott hitelek állománya. Emellett a Széchenyi kártya is fut, közel másfélszer ekkora hitelkerettel. Csak győzzék fizetni az adófizetők a kamattámogatás költségeit.
Nagyon úgy tűnik, mi fizetjük a legmagasabb árat az orosz gázért az egész Unióban, még a két hónappal ezelőtti tőzsdei árnál is többet. A miértre nincs válasz, mondván, titkos a szerződés és kész, senkinek semmi köze hozzá, miért ilyen magas felárral vesszük az orosz gázt. Hogy miért jó ez az országnak és kinek jó, ha az országnak nem, azt sajnos nem tudhatjuk meg.
A Fitch hitelminősítő negatív véleményt fogalmazott meg hazánkkal kapcsolatban, szerencsére a minősítésünket ez most nem érinti. Azért ciki a dolog, mert a bóvli határán billeg az ország hitelminősítése. Ha visszaesnénk a bóvliba, ahová 2011-ben került az ország az államháztartási hiány elengedése miatt, akkor az az állampapír kamatok emelkedését és a forint gyengülését is magával hozhatja. Akkor öt évet töltött az ország a bóvli kategóriában, csak 2016-ban tudtunk kikecmeregni belőle.
Nem lesz kötelező az energetikai tanúsítvány ingatlanértékesítés esetén a változó jogszabály miatt.
