Heti hírek

Egyre több jó hír jön a vakcina-fejlesztésekről, így nem csak a tőzsdék emelkednek tovább (ha a rossz hírekre is emelkedtek, mi mást tudnának csinálni?), de az olaj ára is a november eleji hordónkénti 34 dollárról 42 dollárra nőtt. A hét végére azonban elfogyott a jókedv a tőzsdéken, persze ez csak azt jelenti, hogy a hét eleji emelkedés tűnt el a hét végére.

Az euró újra lekörözte a dollárt a globális fizetésekben (ehhez persze kellett a dollár gyengülése is), viszont a nemzetközi hitelekben még mindig a dollár a nyerő a maga 50% körüli arányával. Cikk

A tőzsdei árazások szerint minden szép és rózsaszín, a felszín alatt azonban sok család szenved, különösen az alacsonyabb keresetűek és a kisvállalkozások nem különben. A negyedik negyedév remélt emelkedéséből se lesz túl sok minden az újabb lezárások miatt. Egy cikk a legújabb felmérésekről, sajnos fizetős, kimásolok belőle három friss felmérés eredményéből készült grafikont.

Mondogathatjuk optimistán, hogy minden rendben van, de ha az embereknek gondot okoz a napi megélhetés és a kisvállalkozásokra is rájár a rúd (amik összességében a legnagyobb munkaadók az Egyesült Államokban), akkor ennek előbb-utóbb meg kell jelennie a gazdaság más területein is.

Az ember azt gondolná, hogy aki nyugdíjba vonul, annak már nincs tartozása, hiszen ki akarná adóssághegyekkel indítani a nyugdíjas éveit. Sajnos ez itthon is egyre kevésbé van így, az Egyesült Államokban pedig egyenesen igen komoly adóssággal rendelkeznek a nyugdíjasok. Konkrétan átlag 25,8 ezer dollár tartozásuk van az ingatlanhiteleken kívül, az ingatlanhitelek átlagos mértéke pedig közel 192 ezer dollár. (Persze kérdés, hogy ebből mennyi a befektetési célú ingatlan és mennyi az, amiben valóban laknak is.)

További adatok itt találhatóak.

A részvényárak nagyon túlárazottnak tűnnek az éves profithoz képest, ennél már csak az ingatlanok tűnnek még drágábbnak, lévén az USÁ-ban az árak évi 6%-kal nőttek, míg a bérleti díjak csak évi 2%-kal, így egyre rosszabb lett a kiadott ingatlanok megtérülése. A Bloomberg cikke erre.

Az S&P 500 bizottság ígérete szerint decemberben a Tesla bekerül a S&P 500 indexbe, a jelenlegi értékelésén mindjárt egyike lesz a legértékesebb cégeknek. Ennek nem örül mindenki, mert a jelenlegi értékelésén a Tesla egymaga többet ér, mint az összes komoly autógyár együttvéve és mindjárt a nyolcadik legértékesebb cég lesz az S&P 500-ban. Azt kifogásolják, hogy a részvény súlya miatt egy komoly korrekció az egész indexet befolyásolhatja. A beillesztés sem lesz feltétlen egyszerű, lévén ilyen nagy értékű cég még soha nem került be az indexbe, az eddigi legértékesebb cég is jóval kevesebb, mint a felét érte, amikor része lett az indexnek.

Az amerikai kormány mostanában kezd rádöbbenni, hogy nem biztos, hogy olyan jó ötlet volt évtizedeken át a “no question asked” policy alapján adni a diákhiteleket állami garanciavállalás mellett. Úgy kalkulálják, hogy 435 milliárd dollár veszteséget lesznek kénytelenek elszenvedni a diákhitelek miatt. Összehasonlításul a 2008-as hitelválság 535 milliárdos veszteséget okozott a magánhitelezőknek. Cikk.

A magyar és a lengyel kormánynak nem esett jól, hogy az Unió a demokratikus értékekhez akarja kötni az uniós kifizetéseket, ezért bedobták az atombombát és megvétózták az uniós költségvetést és a közös helyreállítási alapot is. Ennek eredményeképp a forint árfolyama újra esni kezdett a kevés erősödés után. Bebizonyosodott, hogy az Unió alapszabálya rossz, hiszen egyetlen állam is meg tudja zsarolni az egész közösséget a vétójogával. Hogy ezt hogyan fogják tudni megoldani, még kérdés.

Szűk másfél év alatt 30 ezer autót vettek a 2,5 millió forintos nagycsaládos támogatással.

Másik hír, hogy visszajött a napelemesek életkedve, mert a szaldós elszámolás vége a napelem-biznisz végét is jelentheti. Most azonban robbant a bomba, a jövőre induló 3 milliós felújítási kedvezményt napelemre is igénybe lehet venni, így a jövő évre garantált a sok munka.

Share

111 hozzászólás

  • Treil
    János:
    Ott kapsz ellátást, szolgáltatást ahol fizeted a járulékot a munkabéred után.
  • Giorgo
    @qtt Milyen bevétele van azoknak a családoknak? Kíváncsi vagyok melyik az a réteg, akiknek ez segítség volt az autóvásárlásban. Természetesen, amit felhoztatok az jogos, bár kérdés, hogy a sok adó miatt nem tudták megoldani önerőből az autó vásárlást és ezért veszélyeztették a gyermekeiket ez idáig vagy más oka volt…
  • Karcsika

    2020-11-23 at 08:27

    EU-n belül csak egy országban lehetsz TB biztosított (de talán még kívül is…).

  • Treil
    Egyébként ezek a támogatások itthon már teljesen olyanok mint a szerencsekerék vagy sorsjegy. Csak itt nem pörgetés vagy hogy milyen szelvényt kapsz a meghatározó hanem hogy épp milyen életszakaszban jársz.
    Belegondolva aki elsők között felvette a CSOK-ot 0 gyerekkel az ingatlanár robbanás előtt nyert kapásból 20-30 milliót csak az árak emelkedésén. Legideálisabb eset ha most kezdi a gyerekek “legyártását”, megkapja a Babavárót, amiből ha meglesz a 3 gyerek 8 millió tiszta haszon. Ezután talán még felújítási pénzt is igényelheti amiből most feltehet napelemeket, ilyen-olyan fejlesztéseket csinálhat,3 millió. A feleség jövőre már bruttóját kapja GYED-ként, ez a korábbiakhoz képest csak átlagbérre számolva kb. 1 millió forint többletet jelent, 3 gyereknél 3 millió. Viszont az illetékmentességet bukták. 1-2 évvel korábbiakhoz képest ez akár 20-25 millió, mostaniakhoz kb. 30 többlet.
  • tumpara
    Gerald: elnézést, hogy a kormány ámokfutásaira várok valami pénzpiaci következményt. Nem is értem, hogy merészeltem ezt. Az eurós hitelkibocsátást jó, hogy megvilágítottad, valóban nem gondoltam rá. De jó tudni, hogy ettől kormánytroll vagyok. (Ha elkerülte volna a figyelmedet, csak azt sérelmeztem, hogy Kiszámoló egy egyhetes gyengülést hatalmasnak említett, míg az egy héttel korábbi, nagyobb mértékű erősödést már nem emelte ki. Tudom, most az e hét tanulságai vannak soron, de így ez nekem – jobban mondva mindkettő – csak kiragadott példa.) Szóval ha kérhetném, kicsit több jóindulatot az emberek felé.
  • Orbit rágógumi
    @TT: Az, hogy ő EUR váltással erősíti a forintot az nem jogosít fel semmire. Először is nem tudjuk, hogy mekkora tételben vált be. Több külföldre dolgozó ismerősömnek nincs szándékában HUF-ra váltani, ugyanis tudja, hogy el fog értéktelenedni, így marad EUR-ban, csak a bevásárlási és benzinpénzt váltja le.

    De ha be is vált valamennyit, az itt élőknek mi haszna van ebből? A jobb forint árfolyam miatt spórol 0.01 fillért minden zsömlén amit vesz a boltban? Ezért kellene X 10 millió forint támogatást szétosztani különböző jogcímeken?

    Egyáltalán minek támogatni tökéletes jómódban élő középosztálybeli családokat? (feltételezem az osztrák fizetésből nem a létminimumon fog tengődni).

  • Zsolti
    “Egyre több jó hír jön a vakcina-fejlesztésekről, így nem csak a tőzsdék emelkednek tovább”

    Szépen el is kezdték összemosni azokat, akik a Facebookos áltudományos hülyeségek miatt nem engedik beoltatni alapvető oltásokkal a gyerekeiket, azokkal, akik nem bíznak egy kevesebb, mint egy év alatt kifejlesztett és állítólag megfelelően letesztelt vakcinában.

  • Zsolti
    “Ennek eredményeképp a forint árfolyama hatalmasat esett. (Újra.)”

    Lassan érik egy összehasonlítás, hogy ki járt jobban: Aki forint alapú MÁP+-t, PMÁP-t, PEMÁP-t vett x évre, vagy aki csak simán euróba váltotta a pénzét, esetleg egy európai bank negatív kamatjával is.

    Melyik decemberi napon is szokta felértékelni az MNB a forintot? Nehogy kivegyem 0.25% büntetéssel az inflálódó pénzem.

  • Szabolcs
    Vétóhoz: ha politikai szinten nézzük, akkor logikus lépés: mit veszíthet a Fidesz? Ha nem vétóz, akkor sem kap pénzt, ezt teljesen egyértelmű.
    Hogy jól van-e ez így, arról lehet vitatkozni, hogy valós és jogos-e a Bizottság részéről a felvetés. Sírni az északiak valóban nem sírnak. 🙂
    Ha valaki olvasott már bizottsági uniós szabályozást (vagy igazából bármilyen unióst), láthatja, hogy a rengeteg kompromisszum miatt szinte értelmezhetetlenek. Útmutatóval foltozgatják és értelmező leveleket írnak hozzá. Nagyrészt ez a három kategória három teljesen más értelmezést tartalmaz. Most is sok eset van rá, amikor a szabály betűje be van tartva, és a tett szellemiségét kifogásolja az EU, ami miatt pénzt von el. Ehhez kapna/kérne most szabad kezet. Logikus, majdhogynem jogos is a vétó.
    Azt tudom, hogy közben valóban veszélyben a demokrácia, és lopják a közpénzt. De a megoldás itthon van.
  • Pista
    “Kiszamolo
    2019-06-28 at 20:48
    Szabó Gábor, évente a 170 ezer potenciális vásárló maximum 10%-a fog venni autót támogatással. ”

    Végül is nem volt olyan rossz becslés, szerintem aki megtehette, már vásárolt

  • Maki
    Csak mint érdekesség: Olaszországban kb 200 ezer migránst/menekültet (politikai oldalhoz való tartozásnak megfelelően aláhúzni a megfelelőt) tart rabszolgaként az olasz maffia, az EU-n belül. Ehhez képest valóban humoros bármit is számonkérni a magyar jogállamiságon. Mondom ezt úgy, hogy nagyon nem kedvelem a NER-t.
  • Trumpy
    A napelem sosem fog megtérülni, mire megtérülne garantáltam elromlik pl az inverter, csökken a hatásfok stb. Nincs akksi ami 10évnél tovább bírná.

    Nem beszélve az opportunity cost-ról, 10évi pénz kamatos kamattal tőzsdén..

  • Kiszamolo
    Maki,
    a, az egyik egy bűnszervezet (maga a léte is bűnözés, vagyis a jog tiprása), a másik egy kormány, aminek a léte a jog betartása és betartatása lenne.
    b, a maffia ellen IS kellene harcolni, ez most hogy jött ide? Ennyi erővel amíg van kábítószer-kereskedelem, bárki bármit megtehet.

    Egyébként ha tényleg minden rendben van itthon, mitől is fél a kormány?

  • Husz János Puszita
    Az írott jogot és a demokráciát azért találták ki anno, hogy valamiféle igazságosságot csempésszenek a hétköznapi emberek életébe. Ideális világ persze sosem volt, mindig voltak akik éltek illetve visszaéltek vele. De a szellemiség igenis létező dolog, mégpedig az ösztönös emberi értékítélet. Nagyon is jól érzi mindenki, hogy helyesen cselekszik-e vagy nem. A szociopatak a kivételek. A nyílt arroganciat, verbális erőszakot, cinizmust az utóbbi időben emeltek kormányzati szintre a kommunikációban, veszélyes szellemet eresztve ki a palackból. Egyben igaza volt viszont a miniszterelnöknek: mindig a tettek számítanak. Mindig.
  • Husz János Puszita
    A demokrácia intézményes keretei a rendszerváltás utan kiépítésre kerültek. De az csak egy váz, tartalommal az ország polgárainak kellett volna megtöltenie. Nem sikerült.
  • okosban megoldjuk
    A kezdetekkor én is szerettem volna a kocsinkat újra cserélni támogatással. De amikor számolgattam rájöttem hogy az önrészből évekig fenntartom a jelenlegit. Ezért maradt a régi de ha ráunok vagy baleset ér esetleg végzetes hibája lesz akkor úgyis cserélni kell. Az viszont már a kiindulóponthoz képest bukás. Csak akkor tudom hogy jól döntöttem ha évek múlva is gazdaságosan tudom ezt fenntartani. Reménységgel előre. Ja és a fenti lehetőségek az új autóval is megtörténhetnek. Remélem akik újat vettek azért tették mert megtehették.
  • EL Presidente

    Ebből látszik h nem értesz hozzá:
    “Nincs akksi ami 10évnél tovább bírná.”
    Mert:
    Nem, nincs akkumulátor, nem szigetszerű a termelés, hanem oda-vissza mérős.
    ( Azért a 5-5kWh munkát nem tom hány 80Ah 12V os akksiból raknád össze = 5-10 darab , kb 50.000Huf/darab )

    “pl az inverter, csökken a hatásfok”
    Mert:
    Inverter 5évente csere ha nincs szerencséd ( 30.000 ) A hatásfok 25 év alatt 92%-ra esik, és még 25 évet működok 80%-ig. Az unokád is használni fogja mert már csak hozza a pénzt.
    A napelem, lehet az elején rosszabb mint a share, de hosszú távon, ( lakásbiszt. ba bevonható ) folyamatosan termel, villany mindig kell, a papír meg annyit ér, amennyit a piac ad érte.

  • Bjozef

    Nem vagyok egy összeesküvés hívő, de ahogy jöttek a vakcina bejelentések úgy jöttek elő azok a cikkek is, hogy aki átesett a fertőzésen az igazából évekig-évtizedig védetté vált vagy legalább is jobban ellenállóvá, sőt mai cikkek alapján az átesetteket nem is kell beoltani majd esetleg egy későbbi varriáns miatt, évek múltán…

    Maradjunk abban, hogy a tudományos PR eléggé leszerepelt ebben a járványban, nem feltétlenül saját hibából, de pl amit a WHO is művelt az valami épületes szerencsétlenkedés…

  • János
    Orbit ràgògumi. Pont ez az! De ha màsnak is jàr akkor jàrjon nekem is. Mielőtt bàrki is keresztre feszìtene, èn egyàltalàn nem èrtekbegyett ezen fajta tàmogatàsokkal, mert nagyon elhibàzott ès gazdasàgilag ebből nagy kopp lesz. Szintèn egyett èrtek azzal hogy a társadalom egyok felènek nem kötelező a màsik fèl kènyelmèt finanszírozni. Viszont vagy adunk mindenkinek vagy senkinek, mert ez megint csak annak megy akinek semmi szüksège rà. A közèposztály szìnvonal nemtudom.mit jelent nàlad, de elhiheted nem tudok belőle olyan jòl èlni mint gondolod, mert nagy rèsze arra megy hogy az ithoniakatctamogassam.
  • hasznaltvsuj
    “De amikor számolgattam rájöttem hogy az önrészből évekig fenntartom a jelenlegit.”

    Úgy látom engem kerestek!!! Vigyázz mert még a végén visszajövök! 😀 😀

  • vb
    egyel jobb, ha a cég mo-i munkáltató, de devizából vált HUF-ra. Azok a fizetés bruttójával javítják a forintot. tipikus multik.
  • Szakértő
    Az EU-ba belépésnek 2004 ben (és előtte) nem volt ésszerű alternatívája. Én már előre láttam a veszélyeit is, épp ezért nemmel szavaztam a népszavazáson, de elfogadtam azt, hogy a többség igenje miatt beléptünk.
    Akkor a nem belépés egyet jelentett volna a lemaradással, a rosszabb életminőség konzerválásával.
    Az EU ba belépés viszont azt hozta, hogy az EU megmondja nekünk, hogy mire költhetünk és mire nem. Ez jó is és rossz is lehet(ne). A gyakorlatban inkább rossz. Amit én látok: a kisvárosok és falvak fejlesztése a főtér térkövesítésében ki is merült. A régen működő és munkalehetőséget jelentő üzemek, gyárak, termelő egységek versenyképessé tétele elmaradt, azok közül sok csődbe ment és bezárt. Sokat -túl sokat- megvett egy-egy külföldi nagy cég (multi) és úgy zárták be, de volt egy jópár ami magától csődbe ment és úgy zárt be.
    Nettó ki vagy befizetők vagyunk-e?. . . Folyt köv.
  • Szakértő
    A tények makacs dolgok: sok sok éven keresztül nettó befizetők voltunk. Ez átfordult és már pár éve nettóban többet kapunk, mint amennyit befizetünk, de nem olyan nagy a különbség. Akinek pontos számai vannak a múltról, kérem írja be, vagy hivatkozza be. Ráadásul a pénzeket felhasználók a támogatásból megnyert pénzt “ajándéknak” kezelik, amit ki kell használni.
    Gyakorlatilag elherdálják. Sokszor előfordul, hogy a “gonosz” EU ellenőreinél kibukik, hogy nem volt egészen szabályszerű a felhasználás és vissza kell fizetni az “ajándék” pénzt. A négyes metró csak a jéghegy csúcsa. Több (száz) ilyen projekt van. Olyan is van, hogy a lehívható támogatási keretet időre nem vagyunk képesek kihasználni. A ki nem használt támogatás elvész, azt később sem kapjuk meg.
  • random okos
    Az a baj az átlagjóska fotelközgazdászokkal, hogy keverik az okot és az okozatot. Na meg a nagy arc kis tudással.
    Ti azt hiszitek, nem megy fel az olajár, mert mindenki EV-re fejleszt.
    Ezzel szemben a valóság az, hogy az okosok pontosan tudják hogy olajárrobbanás következik, EZÉRT fejlesztenek.
  • Spartan
    @Szakértő “Az EU ba belépés viszont azt hozta, hogy az EU megmondja nekünk, hogy mire költhetünk és mire nem.” Mintha a brexit-partiakat hallgatnam, ez azert nem egeszen igy mukodik.
    “Amit én látok: a kisvárosok és falvak fejlesztése a főtér térkövesítésében ki is merült.” A fejlesztesi palyazatok elnyeresehez szandek kell, ez kis falvakban jellemzoen nincs meg. Szelveny nelkul nem nyersz lottot.
    “Nettó ki vagy befizetők vagyunk-e?” Tessek:
    merce.hu/2020/07/20/gazdag-orszagok-aranyaiban-kevesebbet-fizetnek-az-unios-koltsegvetesbe-mint-magyarorszag/
    Hogy is volt? A tenyek makacs dolgok. (Megj: nyilvan az itthon kikepzett szakembereket elszivjak a gazdagabb orszagok, de 1. ez EU nelkul is menne, 2. ha mind hazamennenk, nem lenne eleg munka, hiszen most sincs azoknak akik otthon vannak).
    okos a jovot senki se latja. Bizonyitek, hogy emelkedni fog az olajar?
  • Husz Janos Puszita

    Csak hogy a többiek ne maradjanak félreinformaltak. 2004-2013-ig 23.268,9 millió euró Magyarország pozitív mérlege az EU-val szemben. Költségvetési szemle, mindenki guglizzon rá, aki akar. Soha nem voltunk nettó befizetők, az első évben kaptunk a legkevesebbet, 230 millió eurót, pontosabban annyival többet, mint amit befizettunk.

  • Dani3728
    “Bebizonyosodott, hogy az Unió alapszabálya rossz, hiszen egyetlen állam is meg tudja zsarolni az egész közösséget a vétójogával.”

    Szerintem nézőpont kérdése, hogy ki zsarol kit…

  • Nacionalista
    Én alapvetően EU párti vagyok, de valóban sokaknak le kéne venni a rózsaszín szemüveget. Pld. ha kapunk 100 milliárdot a négyes metróra a németektől/franciáktól, amit aztán egy német céggel építettünk meg aki német gépeket és német alapanyagokat használ, aztán veszünk bele francia metrókat, akkor valójában mennyi pénzt is kaptunk a németektől/franciáktól?
  • Beanuts

    És a metrót is elviszik a németek/franciák vagy az itt marad Budapesten? 🙂
  • tumpara
    Nacionalista: tehát a német/francia pénzt megkapják a német/francia cégek (ügyes húzás, ez a része találó), mi meg kapunk ingyenbe egy metrót, ami enélkül soha nem készült volna el. Szerintem win-win helyzet.
  • eMetro
    Ez egy nullás játék vagy esetleg elképzelhető, hogy mindkét fél tud belőle profitálni? Ha nem tud, akkor minden létező együttműködés csak az egyik nyer és az összes ilyen átverés?

    Szerintem ha kell nekünk egy metro (erről mi döntünk), és nincs itthon cég rá (tudtommal nincs), és piaci áron történik (ezt is mi dönthetjük el), akkor ha az árából valamennyit kifizetnek, azzal csak jól járhatunk, mert a piaci árat nem teljesen mi fizetjük. Támogatás nélkül is ennyibe kerülne, csak mi fizetnénk az egészet.
    Ha ők építhetnek, de amúgy nem építtetnénk, akkor ők is jól járnak a munkával.
    win-win?

    Ha nem is kellene, és/vagy túlárazott és MI mégis megcsináltatjuk, akkor meg mi voltunk a hülyék és MI csesztünk ki saját magunkkal, nem a gonosz unio húzott a csőbe. Az unio nem mondja, hogy csinálj felesleges metrót.

  • Nacionalista
    , tumpara, Beanuts

    Nem mondtam, hogy ez egy rossz üzlet! Viszont egy ilyen esetben (leegyszerűsítve) papíron 100 milliárdot kapunk a németektől/franciáktól EU-s támogatásként. A valóságban viszont ennek a pénznek a fele visszacsorog a saját cégeikhez, a nettó valós támogatás az közel sem ennyi, hanem jóval kevesebb.

    Pont azt akarom kihangsúlyozni hogy az, hogy mi az EU-ban vagyunk egy nagyon-nagyon jó üzlet pld. a németeknek. Bürokráciamentesen és könnyen ki tudják ide szervezni a gyártást/fejlesztést, cserébe a tőlük kapott támogatást nagyrészt amúgy is náluk költjük el.

    Nem gondolom, hogy ezzel mi rosszul járunk, de azt el kell felejteni, hogy a szorgos németek pénzét dőzsöljük el mi itt a periférián. Az, hogy mi az EU-ban legyünk az a német állam (és állampolgárainak is) az érdeke, nem pedig egy kegy.

  • iorgoskimindigénekel
    Engem az érdekelne, hogy az unió miért éppen most keményített be? Változott valami lényeges a háttérben? Erről van esetleg forrása valakinek?
  • Helmholcz
    Ha papíron kaptunk 100 milliárdot, amiből építtetünk velük egy piaci áron 100 milliárdos metrót, akkor végeredményben lesz egy 100 milliárdos metrónk, tehát kaptunk 100 milliárdnyi értéket. Ha mi a kezünkbe kapott 100 milliárdot nem 100 milliárdnyi értékre váltjuk, hanem kevesebbre, akkor – ahogy eMetro is mondta fentebb – az a mi sarunk, nem az EU hibája. És nem, ezeken a beruházásokon/beszerzéseken nincs akkora “alkotmányos költség”, mint a hazai vagy orosz/kínai megbízások esetén, legfeljebb pár %-kal kerülnek többe, mint amennyiért bárki másnak bármit megcsinálnak.

    A vitaindító jogállamisági kérdéskör egyébként elsősorban pont erről szólna (nem genderkérdésekről vagy hasonlókról), hogy ne lophassa szét a politikai elit a támogatási rendszert.

    Amúgy a magyar GDP az EU total ~1%-a (Audistól, Mercistől stb.), hagyjuk már ezt, hogy a németek hogy ránk vannak szorulva…

  • Beanuts

    Azért most mert majdnem kétszeres mértékű költségvetésről van szó (az alap ktsgvetés meg az újjáépítés alap).
    Azaz rengeteg pénzről van szó amit nem kellene szétlopni, a magyar kormánynak se meg a többinek se.
    Érdekes az nem merül fel hogy Románia, Bulgária annak ellenére belemegy az alkuba hogy “papíron” korruptabbak Magyarországnál. Úgy néz ki hogy tényleg van valami vaj a fül mögött…
  • Névtelen

    Köszönöm, ez persze bizonyára számít, bár én ennél azért összetettebbnek tippelném a döntési mechanizmusokat.
  • eMetro
    Ne essünk át a másik oldalra sem. Csak az utolsó mondatodra értem.

    Nem az eu-nak, hanem a németeknek fontos, ezért támogatják a németek Orbánt.

    A német gpd-nek már közel 5%-a a magyar. De ha per capita nézem, akkor meg már 35%.
    Ez egyáltalán nem kevés még nekik sem.

    De igazából itt sem csak ezt kell nézni, hanem azt, hogy a német autógyártók sokat keresnek ezen és a lobbierejük magas és hiába vagyunk kicsi ország, azért összességében annyi pénzről van szó, hogy ezért már sokakat meg lehet venni, még a németeknél is.

    Ezért puhítják a németek a vitát és segítik Orbánt(, ahogy tették eddig is). A magyarok ellen a politikusok közül azok vannak, akik ebből nem profitálnak (hollandok, svédek). Merkelék nem hogy nem haragszanak, hanem próbálják fenntartani ezt az állapotot. Az első puhítást és a mostani békítést is ők nyomják.

  • Husz Janos Puszita
    Ha nem lennénk EU tagok és semmiféle támogatást nem kapnánk, akkor magyar cégek építenék a metrót? Magyar autóval autoznank, amit magyar gyárakban gyartottak? Magyar szupermarketekben vasarolnank itthon termesztett banánt? Magyar laptopon írnánk az okos hozzászólásainkat a facebook magyar megfelelojen? Nem kereskednenk senkivel, nem fogadnánk külföldi tőkét? Ne keverjük a szezont a fazonnal.
  • Nacionalista

    Mi valóban 100 milliárdot kapunk, de a németek nem 100 milliárdot adnak a gyakorlatban, mert annak legalább a fele (ha nem több) visszacsorog német cégekhez és német adófizetőkhöz.

    Szóval ezek nem segélyek, ez a németeknek kőkemény business ami nagyon is megéri nekik. (És jól felhasználva nekünk is megérné).

    Tudnád idézni tőlem azt a részt, ahol azt írtam, hogy a németek ránk szorulnak? Nyilván egy 20x akkora gazdaság nem fog csődbe menni nélkülünk. Én annyit írtam, hogy a németek pénzt csinálnak rajtunk, és emiatt önmagában azt számolgatni ki mennyit kap meg fizet be a költségvetésbe az egy téves út, mert nem mutatja a valós képet.

  • Helmholcz
    Oké, persze, ne essünk át. Általánosságban egyet is értek azzal, amit írsz. Annyit zárójelben hozzátennék, hogy a per capita GDP ebben az összehasonlításban semmit nem jelent, hiszen 6-8-szor ekkora népességű országokról beszélünk, és itt amúgy is az összeg a fontos.

    Az EU-ról itt Magyarország kontextusában volt szó. Igen, az EU elsősorban a német gazdasági érdekeket szolgálja ki már jó ideje, de attól még nekünk ezzel együtt is vastagon és masszívan megéri. Ha mi kapunk 100 milliárdot, akkor hogy jön ide és kit érdekel, hogy abból a németekhez mennyi csorog vissza, mennyit adtak ők valójában? Magyarország szempontjából tökéletesen indokolt a “rózsaszín szemüveg”. Ráadásul nem csak a németektől kapunk pénzt, az ide áramló források jelentős része igenis “segély”, mert anélkül is lehetnénk gyarmat. Amúgy meg így működik a gazdaság, win-win. Win-lose kéne legyen?

  • Nacionalista

    Ismétlem harmadszorra is: megérheti ez nekünk (ha nem, az csak rajtunk és az “alktományos költségeken” múlik), de ez nem segély. Ez üzlet. Ugyanúgy nem segély, mint amikor az Audi pármillió euróért felépít itt egy gyárat. Nekik az az utolsó centig megtérül, különben nem építenék meg. Félre ne érts, ettől még örülök, hogy itt vannak, egy csomó embernek munkát adnak és előbbre van vele az ország.

    Én a kommentjeimet arra reagálva írtam, hogy egyesek szerint az EU “kisegít” minket, merthogy mindig csak kiveszünk a közösből. Nem. Mint ahogy az Audi vagy a Bosch vagy a Siemens sem kisegít minket, hanem üzletet csinálnak, ez ugyanolyan. Ez MINDKÉT félnek kölcsönösen megéri, mi is adunk a közösbe. Nem pénzt, hanem amink van: piacot, munkaerőt.

    Azért meg ne kelljen már hálásnak lenni, hogy nem tankokkal jönnek hanem békés úton… Végülis közénk is lövethetnének…

  • Zabalint

    Piacot, munkaerőt nem “adunk” abban az értelemben, ahogyan mi többet kapunk EU támogatásként, mint amennyit befizetünk a közösbe. A munkaerő, az áru és a tőke szabad áramlása ugyanis kölcsönös, a német multik pontosan annyiért foglalkzotatják a magyar munkaerőt, és a magyar munkaerő pontosan annyiért vállalja, amit a piaci kereslet-kínálat kialakít. Tehát ezzel nem adunk mi semmit, ez szimplán kölcsönösen előnyös üzlet. Nyilván a multiknak szánt adókedvezményekkel már adunk, de nem erről volt szó. A németek nettó befizetőként pedig ténylegesen adnak, mert annak nincsen hozzá kapcsolható ellenoldala. Az, hogy egyébként így is megéri nekik, az nem jelenti azt, hogy ez a deal része lenne akkor is, ha egyébként a mi politikusaink gyakorlatilag ellopják ezeket a támogatásokat.
  • Nacionalista
    “A munkaerő, az áru és a tőke szabad áramlása ugyanis kölcsönös”

    Ez igaz, de elég cinikus a magyar gazdaság szempontjából pozitívumként emlegetni (nekem mint egyén persze ez abszolút pozitívum, de a gazdasgás szempontjából nem az.)

    Persze, “nyithatunk cukrászdát Bécsben”, de egy magyar cégnek sokkal-sokkal nehezebb betörni a német piacra mint fordítva. No meg a munkaerőt elcsábítani is kicsit egyszerűbb egy háromszor olyan erős gazdaságból…

    Mi olcsó munkaerőt adunk, és mivel a legtöbb szektorban sokkal gyengébb a gazdaságunk mint a németeknek, ezért felvevőpiac is vagyunk az ő termékeiknek, ezekek a területeken naggggyon masszívan deficitesek vagyunk (hasonlítsd csak össze mennyi árut/munkaerőt exportálunk a németeknek és mennyit importálunk onnan)

    Ezt a deficitet ellensúlyozza, hogy tőkéből viszont több jön mint megy.

  • Zabalint

    Ezen szempontból értelmezhetetlen az, hogy deficitesek vagyunk. Idejön a német cég, felvesz az itteni munkaerőpiacon munkaerőt, amit kifizet itteni munkaerőpiaci áron, majd a legyártott termékeket nagyrészt más piacokon eladja. Eközben ráadásul mivel munkaerőpiaci keresletként jelenik meg, ceteris paribus növeli az itteni béreket. Nem történt más, mint egy csere, ahogy akkor sem történik más, ha a pénzünkért német terméket veszünk. Ha pedig az export-import arányt nézzük, Németországgal pont hogy pozitív a külkereskedelmi mérlegünk.

    Az meg hogy a munkaerőnk hozzáadott értéke alacsony, nem a németek sara, azon az oktatás fejlesztésével lehetne segíteni.

  • Husz János Puszita
    Az EU eredetileg egy szabadkereskedelmi egyezmény volt, nem a Holle anyó mozgatja a pelyhes párnájaval, hanem kemény üzleti érdekek. És láss csodát, kereskedik. A kohéziós alapok eppen a gazdasági fejlettségi különbségeket hivatottak csökkenteni. Az a baj, hogy a magyarok nem ismerik a win-wint, azt gondolják hogy ha valaki nyer valamin, az feltétlenül mások kárára történik.
  • Nacionalista

    Munkaerőáramlás alatt nem azt értem, hogy a németek idehozzák a munkát, hanem azt, hogy többszázezer magyar dolgozik Németországban. A kelet-európai munkaerő nélkül nagy bajban lennének.

    A külkereskedelmi mérlegünk meg azért pozitív papíron, mert többezer Audit meg Mercedest exportálunk nekik. De ennek az exportnak a haszonja az Audi és a Merci magyar leányvállalatánál csapódik le, azaz közvetve szintén a németeknél marad. Viszont amikor te a Lidlben vásárolsz német termékeket, annak a haszonja szintén Németo-ba kerül.
    Ha a mérlegből kiveszed a német cégek magyar leányvállalati és anyacégei közötti pénzmozgást, akkor masszívan deficitben vagyunk.

  • Nacionalista
    De mielőtt nekem ugrotok, hadd tisztázzam: nekem semmi bajom nincs ezzel a rendszerrel, ha jobb lenne a politikai elitünk és jobban használnánk fel a pénzt, akkor lehetnénk ennek haszonélvezői. Csak azt akarom kihangsúlyozni, hogy szó sincs itt segélyről meg kegyről, nem kell hálásnak lennünk senkinek, köttöttünk egy kölcsönösen előnyös üzletet és kész. Amíg kapunk a kohéziós alapból addig ez egy win-win, de ha ez megszűnik, akkor ez egy win-lose kapcsolat lesz…
  • Zabalint

    Azért tudnak odacsábítani magyar munkaerőt, mert többet fizetnek. Akik közül mellesleg rengetegen utalnak haza. Ebben sincsen semmi lehúzás, hacsak azt nem vesszük bele, hogy az itthoni inaktívakat ők nem tartják el, emiatt szerintem egyébként egységes európai nyugdíjrendszer kellene, ami nem azt jelenteni, hogy az itthoniak is nyugat-európai nyugdíjat kapnának, hanem hogy mindenki ugyanabba a kasszába fizetné az állami részt az EU-ban, és ugyanúgy TB befizetés alapján lennének jogosultak valamekkora összegre a nyugdíjasok. De nagyrészt magánnyugdíj kellene, aminél ez nem lenne érdekes.

    Ami a magyar leányvállalatnál csapódik le, annak csak kis része nyereség. Tehát nagyobb részt itthon marad kifizetett bérként, beszállítók megrendeléseiként (csak a hazai hozzáadott értékről beszélek) A Lidlben a német termék meg már benne van a mérlegben.

  • Zabalint
    “Ha a mérlegből kiveszed a német cégek magyar leányvállalati és anyacégei közötti pénzmozgást, akkor masszívan deficitben vagyunk.”

    Miért venném ki? A magyar leányvállalat megveszi az alapanyagok egy részét az anyavállalattól, és eladja az anyavállalatnak a készterméket. A kettő közötti összegből fizeti ki az itteni melósokat, és a beszállítókat. Az az összeg nagyrészt itthon marad.

    És nem, a kohéziós alap nélkül is win-win kapcsolat, mivel magunk csak nagyon gyenge hozzáadott értékű termelést tudunk megvalósítani multik nélkül. Tipikus win-win eset, ha Kiss Pista havonta 100 fabatka hozzáadott értéket tudna megteremteni, ha maga termelne valamit és adná el, ellenben a német multi 300 fabatka hasznot tud hajtani a munkáján, amiből kifizet neki 200-at. Mert lényegében erről van szó.

  • untermensch4
    “Miért venném ki?” Egy részét lehet hogy ki kellene, transzfer-árazás miatt..?