A FED szerdai ülésén elhatározta a kötvényvásárlások gyorsabb kivezetését, így már márciusban befejezhetik a kamatleszorítások és pénzöntések ezen formáját. Utána elvileg jöhet akár a kamatemelés is. Már egyszer sem említették az eddigi mantrát, miszerint az infláció csak ideiglenes lenne, helyette azt mondták, hogy jövő év vége felé enyhülhet az inflációs nyomás.

Az Európai Jegybank is a kötvényvásárlások csökkentéséről döntött, de szerintük 2024-ig nincs miért emelni a mínusz 0,5%-os alapkamaton. Eddig is elég kárt csinált a negatív alapkamat, hadd maradjon még néhány évig.

Az Angol Jegybank, a nagyok között egyedüliként emelte az irányadó kamatlábat, 0,1%-ról 0,25%-ra, 5,2%-os, emelkedő infláció mellett. Meg is kapta a magáét, hogy mit képzel, mi lesz így a szegény eladósodott cégekkel.

Az amerikai infláció új bűnbakjai a mohóvá váló cégek, akik kihasználva az alkalmat, annyit kérnek a termékeikért, amennyit csak nem szégyellnek. Nehéz vitába szállni az érveléssel, hiszen soha nem volt még ekkora az amerikai cégek profitrátája a bevétel arányában, de ilyen a piac: ha valamit többért is el tudok adni, mint eddig, miért ne tenném.

A török líra szomorú példája annak, hogyan lehet szétverni egy deviza értékét hozzá nem értő politikusoknak. A török elnök szerint azért magas az infláció, mert magas az alapkamat és nem azért magas az alapkamat, mert magas az infláció. Úgyhogy többet erővel mint ésszel alapon öt százalékponttal csökkentette a kézi vezérelt jegybank által az alapkamatot. Ennek hatására a török líra egy hónap alatt újra elvesztette az értékének felét. 2018 elején még 3,8 líra volt egy amerikai dollár (10 éve pedig 1,8), mostanra már 15,5 líránál is többet kell adni a dollárért. (Átültetve forintra: mintha a tíz éve még 270 forintos euró ma 2320 forint lenne.)

S mi történt ilyen mértékű leértékelés hatására? (Azon kívül, hogy az emberek lírában tartott vagyona semmivé lett.) Úgy van, felpörgött az infláció.

Update: vasárnapra már 16.42 líra lett az amerikai dollár új árfolyama, egyelőre nincs megállás a zuhanásban.

Kína a sharing economy koronázatlan királya: a szektor felel a GDP 10%-áért és 830 millió kínai vett igénybe valamilyen szolgáltatást a szektorban 2020-ban.

Az amerikai ipari termelés már a járvány előtti szintek felett jár, a termelés lemaradása már nem lehet oka az amerikai termékek hiányának.

Azonban továbbra is gond a kínai és távol-keleti import, az omikron variáns térnyerése miatt Kínában további lezárások várhatóak, illetve az amerikai kikötők emberhiánya miatt a teherhajók gyakran négy hetet is várnak a kirakodásra. Negatív vélemények szerint akár 2024 közepe is lehet, mire újra helyre áll a rend a világkereskedelemben.

A Reddit készül kilépni a tőzsdére részvénykibocsátás által. Az elhíresült reddites fórumozók, akik az egekbe emeltek több részvény árát is, már kijelentették, hogy így akarnak tenni a Reddit saját részvényeivel is.

Az MNB újra kamatot emelt, az irányadó kamat így 3,6% lett. Azonban sajnos ezen senki nem hatódott meg, az euró árfolyama megint 370 forint fölé szaladt. Pedig még azt is bejelentették, hogy megszűntetik a növekedési kötvényprogramot, ami során egyes cégek kötvényeit vásárolták fel. (Azért nem kell izgulni, az utolsó pillanatban a 4iG még éppen be tudott csusszanni a kedvezményezettek közé a maga szerény kis 350 milliárd forintjával, nincs veszélyben a Digi felvásárlása.)

Sőt, a magyar állampapírok vásárlását is abbahagyták, pedig az elmúlt bő évben az MNB vásárolta fel az állampapírok szűk felét, immár közel 10%-át birtokolja a teljes magyar államadósságnak.

Nagyon úgy tűnik, elkéstek a szigorítással néhány évet, sokkal nagyobb kamatemelésre lesz szükség, mint heti 0,2-0,3 százalékpontra.

Döntöttek a Diákhitel kamatáról is, a Diákhitel 2 kamata maradt 1,99%.

Közben január elsejétől érvénybe lép az MNB ajánlása a sikerdíjas befektetési alapokkal kapcsolatban, ami eddig a szabadrablás szinonimája volt gyakran. Az alapkezelő azt mondta, hogy a szokásosan magas alapkezelői díj mellett(!!!!) ha megveri a benchmarkot, akkor még elkéri a hozam ötödét. Aztán megtette benchmarknak a diszkontkincstárjegyet a maga 0,3%-os hozamával. Ha valamelyik évben még azt sem érte el, akkor nem kért plusz pénzt, viszont a következő évben már igen.

Most az MNB elvárja, hogy a benchmarknak legyen valami köze az alap összetételéhez, illetve ne évente nézzék, hanem először dolgozza le az alap a veszteséget és csak utána tartsa a markát az alapkezelő. Bővebben az ajánlás erre.