Tovább nőtt a foglalkoztatottság az Egyesült Államokban, már csak 0,1 százalékponttal több a munkanélküli, mint a járvány előtt. Ez egyrészt jó jel a gazdaság számára, másrészt rossz hír az infláció miatt. A kevés munkavállaló miatt (egy munkanélkülire 1,9 állásajánlat jut) tovább nőnek a bérek.

Az amerikai kereskedelmi adatok jól néznek ki, a gond az, hogy emögött a megtakarítási ráta zuhanása áll. Ahogy írtam a múlt héten is, az elmúlt hatvan évben csak egyszer állt ilyen alacsonyan a megtakarítási ráta, 2008-ban. Jelenleg az emberek az elmúlt években felhalmozott megtakarításaikat égetik el, kérdés, meddig tudják ezt folytatni. A fizetéstől fizetésig élők aránya újra 61%-ra nőtt. Cikk erre.

A török infláció elérte a 73%-ot.

Miután Ausztrália, Kanada és sok más ország nagyvárosaiban 10-24%-kal drágultak az ingatlanok az elmúlt évben, most a kamatemelkedések hatására a vevők eddigi FOMO (fearing of missing out) érzését kezdi felváltani a FOOP érzés (fearing of overpay). Érdekes olvasni a cikkeket, hogy az eddigi 0,5-1 százalékpontos kamatemelések milyen negatívan érinthetik az ingatlanpiacot. Van, ahol már több százalékkal is csökkentek az árak!!! Mintha ez nem lenne normális, sőt túl kevés egy tizenéve tartó erőteljes áremelkedés után.

Az angolul "gig work"-nak hívott szabadúszó-kisvállalkozói lét, ami sokak szemében a kötetlenséget és a sok pénz keresetét jelenti, nem is annyira jó, mint azt a propagálói sugallják. Felmérés erre.

Minden magyar szabotázsakció ellenére megszületett az új szankcióscsomag Oroszország ellen, ennek legfontosabb része az orosz olaj szankcionálása. Az Unió eddig évi bő 70 milliárd euró értékben importált orosz olajat és olajtermékeket. Amint látszik a lenti ábrán látható, az eddigi orosz olajexport bő felét érintik az amerikai és uniós szankciók.

A magyar kormány eredetileg két évre kapott volna mentességet az orosz olaj szankciója alól, ezt elutasította, a most aláírt dokumentumban viszont csak annyi van, hogy a vezetéken jövő olaj kérdését a lehető leghamarabb újra tárgyalják. Hát ez most nem jött be. Az is a kitételek közé került, hogy azok a cégek, akik orosz olajat vesznek, nem exportálhatják a termékeiket a többi országba, mert így indokolatlan versenyelőnybe kerülnének.

További fontos része a szankciós csomagnak, hogy több orosz bankot is kizárnak a SWIFT rendszerből, ezek közül a legjelentősebb a Sberbank.

A magyar vállalkozásoknak mintegy húszféle adatszolgáltatást kell végezniük az adóhivatal, a KSH, az Államkincstár és sok más sóhivatal felé, mert az állam egyik szerve nem képes kikérni az adatokat a másik szervtől. Most becsszó ígéretet tettek, hogy ennek végre vége lesz majd valamikor, mert már dolgoznak rajta. Sajnos pontos dátumot nem mondtak, remélem, még ebben az évtizedben összehozzák. Nagyon jó lenne, mert minden évben a hajam hullik, hogy a KSH tőlem kéri kézzel begépelni azokat az adatokat, amiket a nyilvános beszámolókból maga is kigyűjthetne (Cikk itt). Persze sehol nincsenek az Állami Számvevőszékhez képest, de akkor is.

Az MNB 146 milliárdot nyert a devizatartalékai miatt a gyengülő forint árfolyamán, viszont bukott a kamatmentesen szétszórt hitelek miatt a kamatemelkedésen, valamint egyéb veszteségei is lettek (ki tudja, mi pontosan), így végeredményében bő 57 milliárd forint veszteséggel zárta a 2021-es évet.

5,9%-ra nőtt az alapkamat, a kvázi alapkamat pedig 6,75% lett.

Az euró árfolyama ennek ellenére nem tud 390 forint alá benézni.