A nyugdíjas évekre való felkészülés az egyik legfontosabb megtakarítási cél, ami ráadásul a legnagyobb kárt is okozza az életed utolsó évtizedeiben, ha elszámolod magad.
Ennek ellenére nagyon sok tévedés van, amit érdemes tisztázni, mielőtt még túl késő lenne. Ezekből szedtem össze néhányat ebben a cikkben.
Egy most 65 éves pár valamelyike milyen eséllyel éli meg a 90 éves kort?
Lehetséges válaszok: 10% esély, 15% esély, 25% esély, több mint 50% esély.
A helyes válasz: több mint 50% esély. A leggyakoribb hiba ebben a kérdéskörben a nyugdíjas évek számának alábecsülése.
Hiába igaz az, hogy egy férfi átlagosan csak 14,4 évet és egy nő 18,4 évet fog élni a 65 éves kora után.
Egyrészt nagyon sok minden módosítja ezt az átlagot (végzettség, lakóhely, családi állapot, nem dohányzás, stb.), erről már itt írtam bővebben. A másik, amit szem előtt kell tartanod, hogy az átlag attól átlag, hogy a fele nem éli meg ezt a kort, a másik fele viszont pont annyival éli túl, amennyivel az első fele hamarabb meghal!
Ezen kívül mivel párról van szó, még nagyobb az esély, hogy valaki tovább él, mint ha csak egy személyről beszélünk.
Egy megyeszékhelyen, vagy a fővárosban élő házaspár legalább egyik tagja bizony több mint 50% eséllyel fogja megélni a 88 éves kort. Tehát ne 5-10 évre készülj, amikor a nyugdíjas éveidre takarítasz meg.
Majd elkezdünk félretenni pénzt, ha a gyerekek végre kirepültek.
Tippeld meg, az átlagember mennyivel tesz többet félre, miután már nem laknak otthon a gyerekek?
A helyes válasz, bármennyire is megdöbbentő hogy átlag kevesebb, mint egy százalékkal többet tesznek el a párok, miután a gyerekeik elköltöztek otthonról.
Egyrészt gyakran még továbbra is támogatják a gyerekeket, másrészt elmegy a pénz másra. Mint amikor a dohányos abbahagyja a dohányzást, de hiába nem költ cigarettára havi 35 ezret, elfolyik a felszabadult pénz egyéb kiadásokra.
Ezért sokan szembesülnek azzal, hogy az utolsó 15 évben sem tesznek félre többet, mint addig. Ne álltasd te se magad, hogy majd az utolsó pár évben nagyon sokat fogsz eltenni. Inkább kezdj el most megtakarítani a nyugdíjas éveidre.
Ha nem gyűjtök eleget, majd tovább fogok dolgozni és megélek abból.
Tippeld meg, az Egyesült Államokban mennyien terveznek tovább dolgozni 65 éves koruk után és mennyinek sikerül is ez az elképzelés.
A helyes válasz, hogy az emberek harmada tervezi, de csak 14%-uknak sikerül. A többiek kiesnek a munkaerő piacról, akár a saját betegségük, vagy házastársuk, szüleik betegsége miatt, vagy csak egyszerűen már nem lesznek képesek lépést tartani a munkaerőpiac változó igényeivel.
Az emberek hány százaléka ment hamarabb nyugdíjba, mint tervezte?
Az Egyesült Államokban az emberek 45%-a hamarabb kényszerült nyugdíjba, mint eredetileg tervezte, sokan bőven a 65 éves korhatár előtt. Az okok hasonlóak, mint a fentebb említett esetben.
Aki tovább dolgozik, az vajon miért csinálja?
A legtöbben rávágják, hogy a pénz miatt. Nos, az a 14%, aki tovább dolgozik 65 éves kora után is, a nagy része azért teszi, hogy szellemileg friss maradjon. Általában azok tudnak tovább dolgozni, akiknek anyagilag nincs is erre szükségük. Akik anyagilag rá lennének szorulva (jellemzően fizikai munkát végzők), általában vagy nem képesek rá egészségügyi okok miatt, vagy nem alkalmazzák őket tovább.
Ha nyugdíjba megyek, sokkal kevesebbet fogok költeni.
Egy újabb gyakori tévedés. A nyugdíjba vonuló amerikaik 46%-a egyenesen többet költ, mint az aktív évei alatt és ennek egyszerű oka van: túl sok szabadideje támad. Csak 6 évvel később esik érezhetően a költési kedv, a kor előrehaladtával.
A gyereknevelés és a lakáshitel helyett pedig bejönnek az orvosi számlák, gyógyszerek és az ápolóknak történő fizetések, így a havi költség sajnos egyáltalán nem biztos, hogy kisebb lesz, mint az aktív éveid alatt.
Egészségesen megyek nyugdíjba, nyilván kevesebbet költök orvosra, így kevesebb pénz is elég lesz a nyugdíjas éveimre.
Újabb félreértés. Ha egészségesen mész nyugdíjba (ami egyébként igen örvendetes), az azt is jelenti, hogy várhatóan tovább is fogsz élni, így még nagyobb eséllyel élsz tovább, mint ameddig a nyugdíjmegtakarításaid kitartanak. Az egészségügyi kiadások pedig általában ugyanúgy jelentkezni fognak, csak pár évvel később.
Röviden összefoglalva: soha nem túl korai elkezdeni gyűjteni a nyugdíjas éveidre és nagyon nagy hiba az utolsó évekre, évtizedre hagyni a kérdést. Ha bejön egy nem várt betegség, válás, vagy munkanélküliség, máris nagyon szomorú nyugdíjas éveid lesznek, ha sokáig halogatod még a kérdés megoldását.
egy 65 évesre lehet hogy igaz, hogy az elhalálozás időpontjának várható értéke kb 88. év, de ugye felkészülni a nyugdíjas éveinkre korábban kell elkezdeni, tehát ha 30 éves korunkban elkezdjük, akkor ez a várható érték még jóval alacsonyabb.
Tehát ha már valószínüségekről beszélünk, akkor 30 évesen miért számoljak azzal, hogy a 65 évet tuti megélem?
Nem offtopik, pont az ellentéte: Mik a buktatói a túl korai nyugdíj terveknek? Erről írsz valamikor? Nyilván hallottad már több embertől is, hogy ő 40/45/50 éves kora után már nem akar dolgozni (szükségből, hobbiból még persze lehet).
Mi lett velük? Sikerül nekik? Hol buktak el?
Mire figyeljenek? Életszínvonal infláció, vagyon megfelelő befektetése, ne rakja fel mindet a piros24-re, gyerekek költsége, stb.
Személyes indíttatású a kérdés, dúl az ifjonci hevület, 34 vagyok és még kb 8 évig szeretnék muszájból dolgozni.
Eltévelyedés, a cikk már félig készen van, egyszer be is fejezem.
A legnagyobb csapda egyébként nem is anyagi, hanem az, hogy aki megteheti, hogy elmenjen korán nyugdíjba, az általában kreatív, cselekvő ember, aki szimplán szétunja magát és leépül, ha semmit nem kell csinálnia. Pont ők azok, akik még 65 éves koruk után is dolgoznak.
Az ideális, hogy csinálsz valamit, de csak félgőzzel és nem is stresszeled magad miatta.
Nehéz balansz ez. Nem felélni a jövőt előre DE nem odadobni az épségben és nem vénségben megélt éveket kuporgatásnak és szorongásnak.
(do your best and let God do the rest...nekem nincs jobb ötletem....)
Egyszerűen nem vagyok hajlandó folyton azon görcsölni hogy holnap elüt az autó/pusztító-csonkító, de életben hagyós rákom lesz és lesz 20-30 évem magatehetetlen véglényként, és akkor jajnemleszelég.
Bontom a színpadot, tervezetten, tény. Ha kölkek érettségiznek, eladom a mostani házat - nagy. Két év múlva már elég lesz a szélessáv, nem kell kábeltévé, vezetékes teló (akinek igen, tegyen mellé forrást). Nem kellenek felesleges cuccok. Van, ha nem is túl sok, nyugdíjra folyamatosan félretett összeg havonta. DE.
Időben, erőben nem tudok, nem akarok ennél többet dolgozni (próbáltam, bebuktam). És tény, MOST akarok még úszni, kirándulni, színházba menni stb, nem pedig nyolcvanévesen.
Arról nem akarsz cikket írni, hogy hova tegyük a megtakarítást? Mert ha valami válság, csőd, stb. elviszi, akkor hiába gyűjtöget az ember. Hol van a legbiztosabb helyen? Tehát nem az a kérdés, hogy hol hoz a legtöbbet, hanem hogy hol van rá a legtöbb esély, hogy nem veszti el a meglevő értékét is.
Úgy is lehetne kérdezni, hogy a világ melyik része lesz stabil az elkövetkezendő 30 évben.
Reader: diverzifikáció és kerüld a feltörekvő országokat.
@Kiszamolo Kíváncsian várom, szívesen adok hozzá információt, hogyan is látja, aki komolyan gondolja. Igen, az nyilván világos, hogy ha befejeszem az irodai szarlapátolást, valamit csinálni kell, mert egyrészt a Mónika só nem elég kielégítő, másrészt meg baromi unalmas egy idő után a koktélszürcsölés.
Csak az a valami legyen 100%-ban olyan, amit kedvelek, akár festészet, fajátékok furkálása, kisállatsimogató nyitása, vagy valami komolyabb irodai rocksztár, megmondóember, bármi, amit nem azért csinál az ember, mert a hó végén jön a fizetés. Amit akár ingyen is csinálnál.
"és kerüld a feltörekvő országokat"
Ezt kifejtened?
Tegnap volt a zeit.de-n egy cikk, hogy a mostani nemet nyugdijrendszer mennyire nem fenntarthato (mino meglepetes), az atlagnyugdij 2030-ra az atlagos brutto kereset 43%-ra fog visszaesni es valamit nagyon de nagyon kellene mar a nyugdijjal kezdeni. Az otletek fenomenalisak:
1. mas adokbol kiegesziteni a nyugdijkasszat
2. meg tobb levonas a brutto berbol, ami egy allamilag kezelt befektetesi alapba menne
3. a nyugdijhozzajarulast eddig nem fizetok bevonasa a rendszerbe
4. mindenki dolgozzon min. 70 eves koraig
5. minnel tobb bevandorlo idevonzasa, hogy legyenek jarulekbefizetok
Ezek kozul a javaslatok kozul szinte mindegyik a mar most is a nyugdijas korukra elore tervezoket hozna meg rosszabb helyzetbe. Nem is akarom tudni, hogy az elkovetkezo 35 evben, mire nyugdijba vonulhatok mi mindent fognak kitalalni az okos politikusok. Lassan agyrem lesz ez a tema is...
Stanlee, Németországban is nagyon kevés gyerek születik, csak két különbség van:
- Ott beszélnek róla.
- Ott bevándorlók vannak, nem kivándorlók.
S talán a nyugdíjrendszer is nem csak tisztán felosztó-kirovó rendszerű.
Ezt sosem értettem, hogy majd bevándorlókkal megoldjuk a nyugdíjkérdést.
Egyrészt, a bevándorlók nincsenek ingyen, sokan már most kerülnek valamibe a szociális ellátórendszernek.
Másrészt a bevándorlóknak igen nagy része csak rosszul fizető munkákat kap meg, ergo keveset is fizet be adóban.
Harmadrészt, ez csak előremenekülés, egyszer a bevándorló is lesz nyugdíjjas, igaz, hogy az majd a 10-el későbbi kormány problémája, meg addigra mi már úgyse élünk, de akkoris. Probléma lesz, csak halogatjuk.
Eltévelyedés, a bevándorlók sokkal nagyobb arányban dolgoznak, mint a bennszülöttek, sokkal kevesebbet vesznek igénybe a szociális ellátórendszerekből és az egy tévedés, hogy csak feketemosogatók vannak közöttük. Sőt, a diplomások aránya is magasabb közöttük, mint a bennszülöttek között.
Innen elmennek a jólképzett 30-45 évesek, akik gyereket szülhetnének és eltarthatnák a nyugdíjasokat, hogy Nyugaton termeljék az adót.
Én a "hány évet leszel nyugdíjas" témában az öröklött tényezőket nagyon hiányolom tőled. Családom férfitagjai nem érték meg a 60 évet, nemdohányzóként, diplomásként sem, és eddig rajtam is kijött minden apróbb-cseprőbb nyavalya. Hiába mondja a terheléses EKG, hogy nem fogok infarktust kapni, ezt most nem merném aláírni. Ellenben van egy életbiztosításom a családomra gondolva.
30-as éveim elején én nem tudok úgy számolni, hogy majd ez a pénz a nyugdíjamra lesz félretéve, van bő egy évnyi bevételem megtakarításban, ezt szerencsére tudom növelni a hozamon felül is, de nem osztom be úgy, hogy ez a munkanélküliség esetére félretett 6 hónap, az a nyugdíjas éveimre félretett X összeg, az meg az egyéb esetleges váratlan kiadásokra félretett. Ez persze lehet hiba.
Viszont az én minden matematikámban benne van az, hogy mire nyugdíjas lehetnék, 70 felett lesz a nyugdíjkorhatár. Tehát nem leszek.
Házitroll, arra nem építhetsz, hogy úgysem élek addig. És ha mégis?
Akarhogy is szamolom, annyit amennyi eleg lenne fizikailag nem tudok felretenni, mert akkor meg most nem lenne eleg, es olyan mindegy hogy most nyomorgok husz evet, vagy majd harminc ev mulva...
Ket dologban bizok: hogy addigra sikerul osszekaparni egy lakast, es akkor a lecsokkeno bevetelek melle a kiadas is a felere esik mivel nem kell majd lakbert fizetnem, illetve hogy akarmennyire is keves lesz Franciaorszagban a francia nyugdij, azert Magyarorszagon csak meg lehet majd elni belole valahogy.
Ez a bevándorlós téma kettőn áll.
Aki pl. Stanlee-hez vagy hozzám hasonlóan szakképzett munkaerőként érkezik, és az átlag német bér sokszorosát keresi meg (fizeti be adóba, növeli a GDP-t, stb.) az nyilván welcome.
Akik a mostani népvándorlási hullámmal érkeznek, esetleg írni-olvasni sem tudnak, a nyelvet nem beszélik: na az kurva nagy teher lesz itt...:(
Egyetértek a cikk lényegével (kezdjünk félretenni időben), de ezzel nem:
"Ha nyugdíjba megyek, sokkal kevesebbet fogok költeni.
Egy újabb gyakori tévedés. A nyugdíjba vonuló amerikaik 46%-a egyenesen többet költ, mint az aktív évei alatt és ennek egyszerű oka van: túl sok szabadideje támad."
De a nyugdíjba vonuló amerikaiak 46%-a idióta 😀 Ott szinte elvárás, hogy a sok munkával töltött év után megjutalmazzák magukat, hajót vegyenek, nyaralni járjanak, drágább kocsit vegyenek, stb. Magyarországon azért (szerencsére) nem ez a helyzet. A nyugdíjas kajája olcsóbb (többet főzhet otthon, nem kell croissant-t meg kávét vennie a munkahelyén 🙂 ), kevesebbet kell utaznia (és az is olcsóbb), kevesebbet kell ruházkodásra költenie, vehet ratyibb autót (mert már nem "kell" felvágni a kollégák előtt) vagy éppen el is adhatja, a gyerekeket már nem kell annyira támogatnia, lehet downsizeolni stb.
Dani, na szó szerint ezzel szokták magukat áltatni, csak nem volt kedvem leírni. Ezzel szemben pedig állnak a tények.
@Kiszamolo : "Innen elmennek a jólképzett 30-45 évesek, akik gyereket szülhetnének és eltarthatnák a nyugdíjasokat, hogy Nyugaton termeljék az adót."
Igy van, aztan nyugdijaskent meg majd hazajonnek mert olcsobb az elet, es a nyugati nyugdijbol fizetik a jo magas AFA-t.
Nem azt mondom, hogy nem teszek félre - hiszen teszek, de inkább úgy tekintek rá, hogy a családra marad - csak ha már azon morfondírozik valaki, hogy statisztikai értelemben meddig élhet, és az olyan faktorokat is figyelembe veszi, mint lakhely, iskolázottság, akkor bizony az is kőkemény faktor, hogy mondjuk a nagyszülei-szülei meddig éltek.
"az átlag attól átlag, hogy a fele nem éli meg ezt a kort"
Az nem az átlag, hanem a medián lenne... 😉
Én is úgy érzem, hogy ebben a számításban van egy kis hiba. nem számol az egészségi állapottal, génekkel.
Édesanyám most 75 éves, ahogy most kinéz lehet, hogy a 78 évet se éli meg, pedig 10 éve még úgy tűnt, hogy akár 100 évet is élhet, pedig 13 éves kora óta dolgozik, mindig kemény fizikai munkát végzett - egyszerű parasztasszony, aki mindig a földet művelte. Ha nem tud mit csinálni beteg.
Sajnos az örökletes tényezők, egészségi állapot, az eddigi munka formája nagyon sokban kihat a további évekre. Sokan hirtelen lerobbannak, amikor nyugdíjasok lesznek, előjön minden bajuk, amivel aktív korukban nem foglalkoztak, egészen egyszerűen azért, mert nem volt rá idejük sem.
@dani
A magyar nyugdíjasok viszont sok gyógyszert szednek, ami nagyon drága lenne nekik, de nagyobb részét az állam állja. Nem lehetsz biztos benne, hogy 20-30-40 év múlva is támogatni fogja az állam.
"Ha nem gyűjtök eleget, majd tovább fogok dolgozni és megélek abból."
Hajajj, hány 60 alattitól hallom azt hogy már most sem bírja a munkát, egyszerűen fizikailag nem bírja a 8 órát, és itt nem szénbányászatra gondolok, hanem például bolti eladóként nem bírja fizikailag a 8 óra munkát.
Kiszámoló a bevándorlókkal kapcsolatban Eltévelyedés szerintem a közel-keletről jövőkre és nem Európa keleti részéről jövőkre gondolt. Mert ők még jó sokáig nem fognak dolgozni, adót fizetni, ellentétben a tőlünk kivándorlókkal.
Nekem ez nyugdíjra való félretevés (annak ellenére hogy én is teszek félre) kicsit olyan példa, mint a hajótörött akinek 20 liter vize van. Iszik belóle annyit hogy épp ne haljon szomjan, vegetál majd kb 30 nap mulva meghal, vagy iszik amennyi jól esik, és az utolsó 4-5 napját a lehetőségek szerint boldogan éli le.
Ergo hosszú távon kiegyenlítődik szerintem a "jobban élek most, és rosszabbul nyugdíjas ével alatt" valamint a "próbélom kiegyenlíteni az életszínvonalamat életem végéig"
@eltevelyedes
Egyik ismerősünk adóbevallását mi készítettük el minden évben. Német IT cégnél dolgozott programozóként 23 éves korától, akihez rokoni szálak fűzték mindenki nevére kötögette a 4 éves lakáskasszákat.. Majd két megyeszékhelyen (de keleten) összesen vett 6 lakást, kiadta bérbe őket (plusz volt saját neki). Nem a valós bérleti díj szerepel a szerződésekben és a bevallásban, így 1 milla alatt maradt/év, de a valós bevétel 260 ezer/hó. Persze ennek dupláját kereste a munkahelyén, így még volt "kis" állampapír, meg mittomén micsoda neki még.
35 évesen 2 éve "nyugdíjba" ment, mondván ebből simán megél. Kirándult, TV-zett, sportolt.. még meg is tudott takarítani is a hozamokból illetve bérleti díjakból....
Majd visszament ugyanoda dolgozni, mert egy évet se bírt ki és unatkozni kezdett.
Erről beszéltél ugye Miklós? Én lehüjéztem, de lehet én se bírnám ki.
Köszönöm, szerintem ismét egy jó cikk, helyes meglátásokkal. Én sem gondoltam külön az egészségügyi kiadások növekedésére, pedig teljesen logikus. Különösebben nem foglalkoztat a nyugdíj, közben persze igyekszem gyarapítani a megtakarításaimat, többek között nyugdíjra is, (pedig még jóóóó messze van:) ), de külön nem igazán veszem a többitől. Az már többször megfordult a fejemben, hogy a sokkal több szabadidő értelmes eltöltése akár a mostaninál több kiadást is jelenthet, ha még kellően aktív és motivált leszek (akár 45, akár 75 évesen 🙂 ), az egészségügyi kiadásokra viszont így nem gondoltam, pedig statisztikailag elkerülhetetlen.
Dani, a nyugdíjas szó nem az otthonkás nénit jelenti, aki csirkefarhátért áll sorban a piacon reggel, aztán hazamegy főzni "aptyuknak", majd egész nap tévéznek. Az a baj a nyuggerek szó felvett kis hazánkban egy ilyen hibás jelentést, összekapcsolódott a proli élettel.
A nyugdíjba vonulás kizárólag annyit jelent, hogy letelt a munkaidőd, vagy te magad úgy döntöttél, hogy nem dolgozol többet, mert már a pénzed dolgozik helyetted.
Megmézném, hogy 30 év múlva kik fognak örülni annak hogy megfogadták a kiszámolón olvasott nyugdíjtanácsokat, és kik fogják majd éhezve belátni, hogy talán mégis félre kellett volna tenni idöben.
És akkor hadd tegyem fel a százforintos kérdést utalva kicsit az adakozós bejegyzésre: miért érné meg jobban eladakozni egy adott összeget, mint belerakni a nyugdíjalapomba? Én ellentmondást érzek a 2 írás között.
A "hova tegyem a pénzt nyugdíjra" cikket én is szívesen venném. Tudom, hogy régebben már írtál erről, de a hónapok/évek során változik a világ, a gazdaság. Legalább a fő irányvonalakról jó lenne mondjuk félévente egy mindig aktualizált összefoglaló. Legalábbis én örülnék neki.
@dani
Szerintem akinek szempont, hogy mit gondolnak róla a kollégák (fel kell vágni a jó kocsival) a munkával töltött években, annak szempont lesz a nyugdijba vonulás után is. Akinek meg nem szempont már munka közben sem az meg nyilván már akkor sem költ már rá. Szóval ezen a téren nem lehet akkor költéscsökkenéssel számolni.
Az hogy a gyerekeket meddig kell támogatni anyagilag, elég változó. De azért látszik, hogy merre felé tendál a világ:
index.hu/belfold/2016/04/04/egyre_tobb_felnott_el_gyerekkent/
@Kiszamolo
Mint évek óta rendszeres MMM olvasó, és anyagi függetlensére gyüjtő én is nagyon várok egy erről szólok cikket, akár csak Eltévelyedés. (Ha minden jól megy 14 év múlva, 45 évesen leteszem a lantot.)
@stanlee
Nemcsak a nyugdíjrendszer nem fenntartható, hanem az egészségügyi rendszer sem (mintahogy idehaza már látszik is).
Az hogy valakit mindenáron (és itt most a hangsúly az "áron" van) megpróbálunk "életben" tartani, az egy idő után nem fog menni, az orvostudomány ugye fejlődik, egyre drágábbak a különböző kezelések, gyógyszerek, egyre több az idősebb páciens, stb.
Kanadában éppen eltörölték az eutanázia tilalmát (bár ott még vélhetően nem gazdasági okokból), ez még csak az első lépés, lesz ez még (mai szemmel) durvább is.
"A másik, amit szem előtt kell tartanod, hogy az átlag attól átlag, hogy a fele nem éli meg ezt a kort"
Amiről beszélsz az a medián. Mivel az elhalálozási életkor statisztikának negatív a ferdesége, ezért az átlag elhalálozási kort többen megélik, mint 50%.
@Dani
Amit írsz, igaz is lehet, felelős és racionális életvitel (és persze szerencsés csillagállás 🙂 ) mellett nyugdíjas korban csökkenthet a kiadási oldal, ahogy írtad. De...
1. Valaki egészséges és aktív, de nem dolgozik pénzért, hanem élni akar pl. a hobbijának: könyvek, színház, utazás, akármi, ott bizony megemelkednek a kiadások, egyszerűen azért, mert van ideje rá. Munkában ugye nem feltétlenül volt, legalábbis nem ennyi.
2. Nyugíjba vonulás után vesz egy új autót/nyaralót: "Ez most már kiszolgál a hátralévő időben, egész életemben spóroltam most végre megengedem magamnak." Itthon is van ilyen ám.
3. Aki nem olyan szerencsés, hogy jó egészségnek örvendve éri el a nyugdíjas kort, ott pedig megjelenhetnek a mindenféle egészségügyi kiadások, legyen szó kezelésről, táplálékról, vagy kiegészítőről, stb.
Szóval valóban nem egyszerű, szabály persze itt sincs 🙂
A 70-es évek szülöttei akkora hullám lesz a nyugdíjbavonulás tekintetében, hogy szükség lesz a 70 éves korhatár bevezetése.
FIGYELEM!!!
A vagyonépítés csak másodlagos. Az egészség,a fitt testi állapot, vérnyomás, izületek, stb. fenntartása sokkal, de sokkal fontosabb! 60 éves kortól folyamatosan felgyorsul a test amortizálódása. Nem az a kérdés, hogy lesz e nyugdíj, hanem hogy hányan élik meg. Aki munka mellett túléli a 70 évet, annak lesz nyugdíja. Ugyanis részarányosan több pénz marad kevesebb nyugdíjbavonulónak.
Összegezve: Az egészség a legfontosabb befektetés!!!
Teljes mértékben megtakarításokra alapozni a nyugdíjas éveket olyan, mint konzervekkel készülni az atomháborúra.
Ugyanakkor megtakarítások nélkül készülni a nyugdíjra (és élni az életben) olyan, mint kés nélkül menni szalonnasütésre.
Magyarul, jó esetben most is kell, hogy legyen megtakarításod. Másrészt nem majd valamikor fogsz elkezdeni élni, hanem most élsz, holnap nem biztos. Holnap a gyerekeid kell, hogy éljenek. Legyen meg az egyensúly.
Nem biztos, hogy nyugdíjasként kell elindulnod a világ körüli útra (kivéve, ha ez minden vágyad, hogy majd...).
Nem biztos, hogy nyugdíjasként továbbra is a 200 négyzetméteres házadat akarod fenntartani az agglomerációban.
Nem biztos, hogy teljesen megszűnik a társadalmi szolidaritás. De az sem biztos, hogy lesz keret társadalmi szolidaritásra.
Nem biztos, hogy kevesebbet költesz majd, de többet sem kötelező. És nem csak pénzzel készülsz...
Pedig anyám tényleg olcsóbban él.
Nem jár nyaralni meg wellnessbe, azt mondja, nem vágyik rá.
Időnként meglátogatja a testvéreit, a busz nem nagyon kerül neki sokba (helyjegy, talán)
Elég jó egészségben van, egy krónikus panasz (reflux), másra nem szed gyógyszert, a szemüvegét se kellett eddig túl sűrűn cserélni, ahogy a műfogsorát sem.
Könyvtárba jár, nem könyveket vásárol.
Egyszerűbb ruhák-cipők, kevesebb társasági esemény, ugye (nem, nem igénytelen, csak nem akar kényelmetlen csecseruhát meg magassarkút közel 80 évesen)
Főz, süt, néha vesz egyszemélyes kaját. Lakásban a nagyobb beruházások megvannak, jó ablakok, jó háztartási gépek. Tömegközlekedéssel jár vagy a mi kocsinkba ül utasnak.
Néha a volt kollégákkal olcsó csoportos múzeumi vagy egyéb kultúrprogramra megy, elviszi a gyerekeket a Füvészkertbe...
Már nem akar spórolni, arra időt fordítani hol akciós a csirke. Elvan így.
A lakáskiadással az a baj, hogy bármikor úgy megadóztathatják, hogy nem éri meg kiadni.
Lásd jelenlegi törvénytervezet: 1500 huf/ m2 átalányadó. DÚRVA!
Az egészséged a legfontosabb befektetés!!!
@Vakmacska
örülj a szerencsés helyzetnek! 🙂
Azt lehet tudni, hogy a nyugdíja hogy alakul az utolsó jövedelméhez? Mert ugy ezen infó nélkül az, hogy olcsóbban él, csak egy állapot.
Talán ez az eset jellemzőbb: kevesebb a nyugdíja, mint volt aktív korában a jövedelme és nincs nagyobb megtakarítása/egyéb jelenlegi bevétele, akkor ugye nem is nagyon tehet mást, mint hogy olcsóbban él 🙂
Ha a mostani összbevétele magasabb, mint volt aktív korában és mégis olcsóbban él, akkor az nagyon szerencsés állapot.
@attila9
a durvának tűnő 1500 Ft/m2 sok lakáskiadó számára adócsökkentés...
csak annak tűnik durvának, aki eddig adócsalóként adta ki a lakását.
@vakmacska
Az én anyám meg nem él így . 75 éves
Jóga , német óra, hangversenybérlet , mozi, kiállítások , könyvhét , fodrász ,kozmetikus , pedikűr , manikűr , ausztriai pihenés nyáron , jó minőségű cipő , ruha ,barátnőkkel vendéglő - nem akciós kifőzde 5 után.
Kicsikét ,ha kell dolgozik (fordít)- na nem anyagi kényszerből. Nem egy lyukban lakik , szép tágas kényelmes lakás, pedig egyedül van.
Azt látom ,hogy többet költ magára , minél idősebb ,mert ahhoz egyre több pénz kell ,hogy "konzerválja " magát.
Hát én is erre gyúrok....., de szerintem ,ha megkérdezed a fiatalabb generációt melyik öregkort választja akkor inkább az én anyukám életvitelét preferálnák ,mint a Tiédet és szerintem ezért nagyon jó Miklós blogja ,mert erre mutat rá.
@stanlee @Kiszamolo Németország... de, ott is felosztó-kirovó a rendszer, legalább is ami kötelező, mert társadalmi szinten másnak nincs értelme. Csakhogy! Nincs egységes nyugdíjbiztosítás, hanem foglalkozási csoportok szerint diszkriminálnak. A tehetősebbeknek: orvosok, ügyvédek, vállalkozók, adótanácsadók, művészek, az egész köztisztviselői kar a csomó politikussal és hivatalnokkal, meg aki még nem jutott eszembe, ezeknek külön-külön rendszerük van. A többi, a mezei alkalmazott meg megy a közös kalapba. Ezzel egy gond van: a közös kalapban sűrűsödnek össze az anyagilag problémás esetek, ott kell majd a magas nyugdíjakból a legalacsonyabbakra átcsoportosítani. Vagyis nem az a gond az állami nyugdíjjal, hogy a rendszere rossz (a többinek is kb. ugyanaz a rendszere), hanem az, hogy ott gyűlnek össze a szegények! Ezért lett ott nemzeti sport az állami rendszerből kibújni.
@zenith
"Nem biztos, hogy nyugdíjasként továbbra is a 200 négyzetméteres házadat akarod fenntartani az agglomerációban."
Amit egy 200m2-es agglomerációban lévő házért kapsz az kb. talán elég egy közepes méretű nem tipp-topp , nem Váci u-i lakásra. Én azt látom ,hogy az a pénz édes kevés amit kapsz egy agglomerációban lévő családi házért.
Ez pont olyan fals gondolat mint,hogy kevesebbe kerül a nyugdíjas lét.
Volt kb 1,5 hónap holtszezon a munkámban, jó volt, hétköznap is azt csináltam, amit akartam. De ennyi elég is volt, most full dolgozom, és kimondottan jólesik.
De. Most, 40-es éveimben még tartom a lépést, azonban 65 évesen az én szakmámban majd a 25-30 éves okos ifjú titánokkal kellene versenyeznem. Hát, nem hiszem, hogy én leszek nyerésben.
Mi komolyan vettük a nyugdíjra készülést, úgy 35 éves korunktól. Feleségem pl. az összes kollégájánál nagyobb arányt tett az ÖNYP-be a cafeteriában.
Két nagy pénzügyi célunk van: gyerek taníttatása (full babakötvény összeg mindig befizetve, már a születése évében is), nyugodt öregkor anyagilag is. Igenis, mint jelenleg, ha meggondoljuk magunkat, hogy a 35 fokban pár napra felugrunk a Mátrába, akkor 75-85 évesen is meg akarom majd tenni, hogy lefoglalok egy szobát Galyatetőn a szállóban. Busz meg majd elvisz.
@Kiszamolo Kicsit félrevezetőnek tartom a "nyugdíjas korban többet költünk" állítást egy USA beli statisztikával igazolni, ahol az embereknek rengeteg nyugdíjra félretett megtakarításuk van már élvtizedek óta (persze a hitelkártya adósságok mellett is). Nézz már utána kérlek, hogy Mo-on mennyivel költünk többet nyugdíjba vonulás után, mint előtte (és tudom, hogy ez is félrevezető lesz, mert nyilván változni fog a jövőben ez az arány is). Az igazság valahol a kettő között félúton van. Mindenesetre rémisztgetésre kiválóan alkalmasak ezek az apró "ferdítések" és azt aláírom, hogy ilyen fokú részmisztgetésre van is szükség a mai magyar társadalomban. Bár ahogy a blogod olvasóit és a megjegyzéseket láthatod, azért van bőven ellenpélda is már, szerencsére.
Alone, az oldal átlagolvasója hidd el, többet fog költeni nyugdíjasként.
Igen, Marika néni az alföldi községben nem költ többet, de egy budapesti, bőven átlag felett kereső (több) diplomás ember nem fog otthon üldögélni és nézni a tévét egész nap.
Attila9: évente. Az aztán nem sok. Átlag 10% körül (sem) lesz.
Na ami lényegesebb: az egészség valóban az egyik legfontosabb befektetés, bár kicsit necces belegondolni, hogy ha havi 10 ezret költök arra hogy 10 évvel tovább éljek, akkor 40 év alatt elment rá 5 millió forint és ennyivel kevesebb marad arra, hogy 10 évvel tovább élek 🙂
Na most ha 30 évet élek nyugdíjasként 20 helyett, akkor emellé a 30 évre havi 14 000Ft-os gyógyszerszámla-spórolást kéne felmutatnom.
Na persze én is inkább tovább élnék, és főleg egészségesen, de az is igaz hogy minden forint amit abba fektetsz hogy tovább élj duplán fog később hiányozni 🙂 (persze, inkább hiányozzon 🙂 )
@attila9 :
Egyre tovabb elunk. Ahoz kepest a nyugdijkorhatal emelese nagyon el van maradva ( lassabban emelik a nyugdijkorhatart mint ahogy no a varhato elettartam )
Az 1500Ft/nm meg eppen nem durva:)
De amugy a lakas tenyleg nem jo, mert nehez az amortizacioval szamolni illetve azzal, hogy hany ev mulva milyen felujitasra lesz szukseg vagy eppen fizet-e a berlo vagy sem. Nyugdijjas koromra inkabb mashova tennem a penzemet.
@attila9
Lásd jelenlegi törvénytervezet: 1500 huf/ m2 átalányadó. DÚRVA!
Nem durva az, ha CSAK az az egy ado marad meg az ingtlan kiadasa utan.
Szamold ki: egy 50 nm-es lakasra az 75000 evente.
Ha 100 000 HUF-ert adja ki az ember havonta, akkor az egy ev alatt 6.25%-os adonak felel meg (a koltsegek levonasa elott).
Szoval, ha tenyleg CSAK ez az atalanyado marad meg, es azzal az allam (es az onkormanyzatok, meg az ANTSZ, meg a tokom tudja meg ki) nem tartja tovabbi osszegekert a markat, akkor szerintem jo uzlet.
Ez, nyilvan fajlagosan a magasabb minosegu lakasoknak eri meg jobban, mert egy lepukkant polgari, 120nm-es lakas, amit csak havi 50kHUF-ert lehet kiadni, az tenyleg nem lesz jo befektetes...
De ezt, hogy megeri-e, mindenkinek maganak kell kiszamolnia, es eldontenie.
@attila9
Az élettel meg az a baj, hogy bármikor meghalhatsz? 😀 Kevesebbet stresszelj.
@eltevelyedes A nemet politikus is az olyan bevandorlasra alapoz, ahol mas orszag koltsegen szakmat/tapasztalatot/tudast szerzok erkeznek ide dolgozni, minimum atlagos vagy a feletti keresettel, hianyszakmakba es itt lesz csaladja is. Es igen, ezzel csak par evvel kitolja a politika a nyugdijrendszer osszeroppanasat, de ugye a jo politikus arrol ismerszik meg, hogy nem a jovo problemaival foglalkozik, hanem 4 vagy 5 eves ciklusokban gondolkozik es az eppen aktualis akkut problemakra probal megoldast talalni.
@Kiszamolo Igen, itt beszelnek rola, mar amiota nemetul ertek folyamatosan kitalalnak mindig valamit, amirol kesobb kiderul, hogy nem er semmit, vagy a rendszer atgondolatlanul lett beveztve es csak az allami kiadasok novekedtek haszon nelkul (pl. Riesterrente), ami kb. a magyar UnitLinked hatasossagat erte el.
@bantitosz
És akkor mi van ha a 29 napon jön egy hajó és megúszom? 🙂
Miklós, megint egy remek bejegyzés, köszönöm.
@attila9 : az atalanyado az eddigi ado HELYETT lenne, es kevesebb... Persze, ugy konnyu meggazdagodni hogy adot csal az ember, es feketen ad ki lakasokat, de ha mar a torvenytelen meggazdagodasrol beszelunk akkor fegyverkereskedelem, kabszer meg nok futtatasa sokkal jovedelmezobb...
@gcs85 Üdv a Klubban:) A nagy kérdés, amivel kapcsolatban Kiszámoló rálátása érdekel, hogy nyilávn vagyunk még páran, aki azt tervezi, hogy nemsokára leteszi a lantot de vajon hányunknak sikerül ténylegesen?
Hányan szúrjuk el egy elbaltázott befektetéssel, egy csúnya válással(lásd még: rossz befektetés), egy elhibázott kalkulációval, egy nem várt hároméves munkanélküliséggel. Buktató az van rengeteg, ezeket kellene feltárni, hogy el tudjuk kerülni őket!
2014-ben az atlagos nemet nyugdij noknek 618€ volt, ferfiaknak 1037€. Ennel lenyegesebb adat, hogy a volt nyugatnemet tartomanyokban a nok atlagosan 473€-t, a ferfiak pedig 970€-t kapnak. Fontos kiemelni, hogy a keletnemetek a szocializmusban tobbet dolgoztak, igy magasabb nyugdijat kapnak atlagosan,mint a nyugati tarsaik, mivel az Eckrentner-hez (ez az atlagos keresettel rendelkezo 45 evet ledolgozo alap nyugdijas) jobban kozelitenek. Itt egy jo abra goo.gl/32NwGz hogy az elmult 60 evben hogyan valtozott az aktiv keresok es az eltartottak szama. Mig ma 2 aktiv kereso tart el 1 nyugdijast, 60 evvel ezelott 6 volt ez a szam. Amikor en nyugdijba vonulok kb. 35 ev mulva ez a szam 1,25 lesz. Szerintem ennel is erdekesebb, hogy most 43 millio aktiv keresore jut kb. tenyleges 20 millio nyugdijas. folyt kov.