Hitelből állampapír

Megjelent néhány újságcikk, miszerint a gazdagok hitelből vesznek állampapírt, ami miatt ez most a közbeszéd tárgya lett, ezért kértétek ti is, írjam le, mi is ez a trükk.

A dolog nem új keletű, a bankok már régóta csinálják ezt a prémium állampapírral, össze is rúgták a port az állammal emiatt.

(Ugyanúgy, ahogy már lassan tíz éve létezik prémium magyar állampapír, azonban az emberek 95%-a most jött rá arra, hogy jó kamatot lehet kapni az Államkincstárban is. Csak mert megjelent egy új állampapír és elkezdtek róla beszélni az emberek. Aki akart, közel ilyen kamat mellett eddig is be tudott fektetni pénzt hasonló kamattal ugyanott.)

A lombardhitel lényege, hogy a bank valamilyen értékpapír fedezete mellett ad kölcsön pénzt. Ez lehet részvény, kötvény, bármi. Így állampapír is. Tehát ez egy fedezett hitel, csak itt nem ingatlant ajánlok fel fedezetnek a banknak, mint a lakáshitelnél, hanem bármikor pénzzé tehető állampapírokat, vagy egyéb értékpapírokat.

A bank kölcsön ad valakinek lombardhitelként pénzt mondjuk 2%-os kamatra, aki ebből állampapírt vesz 4,95%-os kamatra és ez lesz mindjárt a fedezete is a hitelnek.

A bank nyer azon, hogy kockázat nélkül (ott van a fedezet nála) kölcsönadott olyan pénzt 2% kamat mellett, amit egyébként állampapírban csak 0-1%-ra tudna tartani, az ügyfél pedig ingyen kapott közel 3% kamatot a semmire. A banknak az is jó, ha az ügyfél nem fizet, mert akkor lesz a hiteléért cserébe rengeteg jól kamatozó állampapírja, amit ő egyébként nem vehetne meg, mert ezeket csak a lakossági ügyfelek vehetik.

Ennyi az egész.

A lombardhitelnél a lejárat és a kamatperiódus számít, mert 5 év alatt sok minden történhet a kamatokkal. Ettől eltekintve egyik félnek sincs túl sok kockázata a dologban.

Share

88 hozzászólás

  • Zylver
    Hihihi, ez mar a veg kezdete!
    A kockazatokrol egy kanyit se emlit a cikk (pedig a hozzaszolok szepen összeszedtek nem is egyet!). A kommentelök nagy resze ra sem kerdez ezekre, viszont többen be akarnak szallni a buliba nehogy lemaradjanak a nyeresegröl… ami egyebkent meg nincs is!
    Haho, kezitcsokolom: az inflaciorol mindenki meg tetszett feledkezni??? Az az “ingyen kapott közel 3% kamatot a semmire” pont annyit is er: semmit. Tegnap jött ki: tovabbra is 3% felett van az inflacio.
    Nem tudom hogy ezt beugratos posztnak szantad-e Miklos, de ha nem akkor bizony tenyleg közelebb van a valsag mint gondolnank!
  • Menta
    Megerősítem, csókosoknak valóban létezik. Sajnos nem én vagyok a szerencsés, egyik ismerős házaspár, nulla p.ügyi ismeret, sokat keresnek, sok pénz az Mkb-nál. Oda fektetnek be, ahova a “kezitcsókolom” mondja, hogy tegyük a pénzt. (Vidéki kis fiók, velhetoen privát ügyfelek.) Így értetlenül mesélték, hogy mondták nekik, vegyenek fel 100m (!!!!) hitelt, és valahogy abból állampapír lesz, és a végén ők majd jól járnak. Utólag raktam össze, hogy akkor ez lombard, ők a mai napig nem értik, mit írtak alá. Én értem, ők meg még tovább gazdagodnak.
  • Dörnyei József
    A bankok profit margin-ja, főleg Magyarországon túl magas ehhez.
    Elvi lehetőség, amit elvileg nagyon gazdag embereknek igen nagy összeg esetén esetleg megadnak, de nem az átlagnak van kitalálva.
    A legtöbb Magyarországi banknál a “privát banking” csak annyit jelent, hogy az átlagnál drágább!!! árakon akarnak eladni szolgáltatást. (Ezért nem volt nekem soha…)

    Ahol meg lehet ezt tenni, azok a bróker cégek. Mármint a jók. Nekem 5-szörös hitelem van (lehetne) a brókercégemnél, amiből vehetnék befektetéseket.

    Aki ezzel akar játszani, forduljon egy olcsó bróker céghez. Vagy a saját bankjához, de kell hozzá egy privát bankszámla, a normál eljárásba ez nem fog beférni.

    Aki azt képzeli, hogy ez kockázat mentes, azt fel kell világosítani, van törvényi változtatás kockázata. Változhatnak a díjak v. adózási szabályok. Bármikor.

  • Tricker
    Ezt a dupla lakáshitel ötletet én se értem.
    Tegyük fel egyik ügyfél hitelét jóváhagyják és folyósítják. Ez bekerül a tulajdoni lapra.

    Melyik bank lesz hajlandó egy aktív jelzálogjoggal terhelt ingatlanra még egy hitelt folyósítani?

    Ez a Lombard téma szerintem is a nagy halak játéka, ami végül is a mi zsebünkre megy.

    Lásd még megszólalok a tévében és esik a forint.
    A kisember max örülhet hogy bevásárolhat kedvező állampapírt a saját tőkéje erejéig.

    A forintot meg jól elinflálják és volt haszon-nincs haszon.

  • Andrus
    azt nem veszed észre, hogy a te részedért is utal pénzt a bank, plusz a másik fél banki utalása is kiköthet nálad
    családon belüli adásvételnél nincs illeték

    a banknak felesleges a kamatot BUBORhoz kötni, simán adhat 2%-ra, ha ott van nála a fedezet +4%-n, lényegében állampapírra kap 2%-t + vételi jutalék

  • Péter
    Korábban azt hiszem az indexen volt cikk, hogy a “rokonok”, “haverok” kapnak ilyen hitelt a banktól 5-6 milliárd/fő, 1-2% kamatra, amit állampaírba tehetnek….
  • Szaky
    Kár ennyire izgulni a lombard hitel miatt. Aki megfelel a bankoknak, azt már rég felhívta a Privát bankára.
    Aki nem hívtak, az garantáltan nem fog alacsony kamatozású lombard hitelt kapni.
  • SavingsRate
    Akik nem találnak a “neten” ilyen konstrukciókat, azoknak üzenem, hogy privátbanki ügyfél státusz kell hozzá minimum, ahol a 100M+ állomány csak beugró kategória. Az ilyen jellegű egyedi megállapodásokat nem fogja feldobni a bankmonitor.
  • Kiszamolo
    Zylver, abban tévedsz nagyot, hogy nem a te 100 milliódra kapsz 3% hasznot, hanem a te nulla forintodra kapsz 3 millió forintot.

    Hol játszik itt az infláció?

  • Alfa
    : “És az ingatlan vásárláskor felmerülő illeték?” : veszel és eladsz egyszerre, kiüti egymást, pont nulla.
  • Haszon
    @szab_ger Ezt a kincstári árfolyam kockázatot nem értem. Nem úgy van, hogy a “+”-os állampapír inflációkövető? Másrészt a szabadfelhasználású hitel kamatát is az inflációhoz (bubor, stb.) kell igazítani. Így a kettő együtt mozog, tehát a marzs nem változik. Ha nem így lenne, bolond bárki, aki ezt a konstrukciót választja. Így marad az államcsőd (Argentína, vagy Milosevics). Másik gond, hogy valami jogszabály miatt a fedezet csak 10% lehet, amit egyes bankok “próbálnak sajátosan értelmezni”.
  • Heather
    Unicreditnél van. Nem fix kamat és állampapír fedezetre jelenleg nem adnak. (Másra igen.)

    unicreditbank.hu/hu/maganszemelyek/hitelek/hitelek_szabad_celra/ertekpapirral_betettel_fedezett_privat_kolcson.html

  • Névtelen
    Éppen most néztem, hogy a szabadon felhasználható diákhitel kamata 2% alatt van, amit akár fel is lehet használni erre? Nem ismerem a feltételeket.
    Nyilván diáknak kell lenni, meg félévente azt hiszem 200.000-t lehet csak felvenni, plusz a kamat mozog.
  • Zylver
    Helyesebben leirva: “nem a te 100 milliodra kapsz 3% hasznot, hanem a te nulla forintod ES a bank 100 milliojara kapsz 3 millio forintot.”
    Magyarul: ez tökeattetel, hitelböl valo befektetes.

    Az inflaciot meg nem ugy volt hogy bele kell korrigalni a hozamokba?

  • Dr.Lee
    Ez a modern rabszolgatartás technikája. Valakik lufifújásért kapnak az államtól pénzt, a többség pedig fizeti keményen a lufi tartalmát adók formájában. Mellette persze lehet csámcsogni a gyerektámogatási aprók gazdasági hatásairól.
  • Zabalint
    Ha ezt elég sokan, elég nagy összeggel meg tudják csinálni, az komoly inflációt gerjeszthet…
  • gaborr
    inflációt? hogyan? államadósságot akartál írni, nem?
  • Janos82
    :

    Ha hitelbol fektetsz be, akkor nem erdekes az inflacio, mert ahogy a befektetesed elertektelenedik, ugy a hiteled is. A lenyeg csak az, hogyha felveszel 100 M-t befektetni, akkor mennyit kell visszafizetned, es kozben mennyi kamatot kapsz.
    Ha pl 120M-t fizetsz vissza, de 150M-t kapsz vissza, akkor nyertel 30M-t. Ha kozben csokkent a penz erteke, akkor realerteken kevesebbet nyertel, de meg mindig nyertel.

  • Haszon
    Erste – beugró: 100, olykor 120 milla; 1,7% a szabadfelhasználású, ami 3 évre fixálva van. Raiffeisennél nincs tőkeáttételes, de 1x adnak állampapírra szabadfelhasználásút, viszont szintén csak 100 milla felett.
  • TT
    :
    A bankok pénzteremtéséről beszélek, ami nem laposföld-elmélet, de erről talán már kiszámoló is írt régebben.

    Egyébként én is az MKB-nál tudok ilyen ügyletről, igaz az kb. 2 éve volt. Ott az ismerősömnek ajánlotta fel a privátbankár, hogy adnak neki 100M állampapírra. A kamat nyilván nem BUBOR függő, hanem fix, mert az ügyfél nem viselné a kockázatot.
    Ha akkor megérte, akkor most még jobban megéri.

  • Zupa
    Mivel nem Mo-n elek, meg amugy sincsenek szazmillioim, igy nekem ez felejtos.

    Ami szamomra elerheto, az a DeGiro-nal Eonia+1,25%-os EUR befektetesi hitel. (jelenleg az eonia negativ, igy 0-nak tekintik)
    Persze nincs TBSZ (nekem nem kell), meg lakossagi allampapir, de aki be mer vallalni magasabb kockazatot, az 1,25%-os kamatert novelheti a portfolioja meretet.
    Jelenlegi ETF-jeim x sajat + 0.333x hitel.

    Vigyazat!
    Tokeattetellel (mert ez az) tobbet veszithetsz, mint az egesz portfoliod!

  • naa
    , ez arbitrázs, ne piaci logikát keress ebben. Ilyennek nem szabadna létezni, kiskapu, amit a társadalom fizet az ügyeskedőknek.

    De nem kell irigyelni, aki azt se tudja mit írt alá és keres a semmiből pár milliót most. Jó eséllyel máskor sem tudja, mit ír alá, és ennél többet bukik máson. Pl. banki költségeken, hosszú távon. Vagy olyan kockázatú terméket vesz (nagy jutalékkal persze), amiről fogalma sincs.

    A privát banki tanácsadó is általában csak banki termékértékesítő. Észvesztő tájékozatlanság van ott is.

  • András György
    Felesleges irigykedni. A látszat ellenére nincs olyan a pénzügyi piacokon, hogy egy ügyletnek nincs kockázata. Lehet, hogy ezrelékekben mérhető, de mindennek van. Az ilyen tőkeáttételes ügyletnek az a problémája, hogyha lehívja a bank, akkor jó eséllyel bukod az összes pénzed. Ki az, aki látta a lombardhiteles szerződéseket? Apróbetű? Az összes válságban a lombardhitelesek füstölnek el először.
    De mégcsak válság se kell hozzá, csak váratlan volatilitás. Emlékszem jónéhány évvel ezelőtt egy csóka több száz millióra perelte a bankját nálunk, mert egy bombabiztosnak beállított forexes ügyleten elbukta az összes pénzét.
    Azokat a plusz százalékokat meg lehet keresni, tőkeáttétel és lombarhitel nélkül is. A feltörekvő kötvényeken például 15%-ot az elmúlt egy évben. Dollárban. Forintban 20% felett. Az igaz, hogy abban látszik a kockázat. Ez az előnye.
  • vilmos.nagy
    @Névtelen: a diákhitelre 1.99% a kamat, a MÁP+-ra 4.95% (de csak ha végig tartod). Egy félévben 350k a max diákhitel, ha jól sejtem, akkor ((350k * 1.0495) – (350k * 1.0199)) = ~10k az egy évben elérhető haszon egy féléves diákhitel trükközésen.

    (plusz kamatos kamat, mert máp+ félévente, évente tőkésít, mínusz a diákhitel éves tőkésítése, mínusz ha nem tartod végig, plusz ha tovább is megy, etc.)

    Közben futod azt, hogy a DH1 kamata kormányrendelet szerint módosítható, ergo kb. egyik napról a másikra emelhetik, ha baj van. És ha nem tartod végig a MÁP+-t, akkor annak sem 4.95% a kamata, meg ha nem jókor szállsz ki belőle, akkor visszaváltási díjat is fizetned kell oda. Cserébe legalább a DH ingyen előtörleszthető…

    tldr:szerintem ez nem éri meg, főleg, hogy a Diákhitelt egy ember max. ~12 félévig vehet fel. Oszt’ lehet, jobban jönne az még harmincpár évesen, a fizetős másoddiplomához

  • Moltiszanti

    alapblog.hu/az-euro-legyen-kemeny-mint-az-arany-digitalizalt-mint-a-bitcoin/

  • Lia

    Ezt az indexes topikban is leírtad, de konkrétan nem nevezetél meg egy szkenáriot sem.

    A partnerkockázatod a Magyar Állam, és az, hogy nem honorálja a visszaválthatóságot vagy egyenesen megtagadja a fizetést. Ezen kívül milyen egyéb veszély van?

    Ha kilőnek a kamatok, akkor előtörleszted a hitelt.

    Arra tudok még gondolni, hogy valamiért befagyasztják a számládat a saját hibádból (pl. adótartozás) vagy a bank hibájából (pl. mert a felügyelet átveszi a bank irányítását, mint pl. a NHB-ét tette).

    Hogy jön ide a Forex? Itt nincs deviza, forintban fizetsz kamatot és forintban kapod te is a kamatot.

  • Készpénzes
    (off) Mekkora készpénzes vásárlást köteles jelenteni a MÁK? Náluk inkább nem kérdezném meg.
  • tagi kölcsön
    Anno nekem a könyvelőm mondta, hogy a Bt.m-ből vegyek ki kamatmentes tagi kölcsönt… – de 1xűbb a cégben megforgatni, persze, ha jöl prosperál…

    Vagy létezik kamatmentes munkáltatói kölcsön, ha olyan a cég…
    Dolgozónak adnak 1-10 M. Tulajdonosnak meg “akármennyit”.

    A diákhitel már a válság előtt népszerű volt. Felveszed, befekteted és mire végzel van lakásod, vagy tőkéd vállalkozást indítani… Persze a mohók szépen buktak a kínai, indiai tőzsdék hatalmas szakadásán…

  • kritizator
    “a CIB-nél szerintem pedig csak tájékoztattak hogy az lettem. …. akkor ajánlották mielőtt átvittem a megtakarításomat a CIB-hez. Kérdeztem hogy mi az előnye annak hogy többet fizetek és privát banki Ügyfél leszek? Nem kell sorban állnom, időpontra érkezhetek, stb….”

    Ha, ha, ha.

    Én is tájékoztatva lettem, hogy privát ügyfél vagyok, amikor elgahytam a CIB-et a balf@szságaik miatt.
    Nekem is azt mondták, az az előnye, hogy: Nem kell sorban állnom, időpontra érkezhetek, stb…

    Kiröhögtem őket.

  • Zabalint

    Inflációt. Ugyanis egyrészt ennek multiplikátor hatása van, másrészt az állam lényegében a jegybank által nyomtatott pénzzel finanszírozza magát közvetve. Még az adósság sem száll el durván, ha közben ezzel elértékteleníti a pénzt. Hangsúlyozom, ez csak akkor van, ha sokan és sok pénzzel csinálják ezt, és az állam sem korlátozza a kibocsátást (egyelőre nem úgy tűnik).
  • Zabalint

    A bubor és az infláció nem mindig mozog együtt, ez benne a kockázat.
  • Kiszamolo
    Készpénz, 3.6 millió felett lehet gyanús a tranzakció, 10 millió felett kötelező újabban firtatni az eredetét.
  • gaborr
    még mindig nem értem, hogyan gerjeszt inflációt.

    Nézzük meg Japánt, brutál államadósság (és továbbra is nő), és mégsem akar beindulni az infláció. Pénzük sem értéktelenedett el teljesen, igaz egész volatilis. Alapkamat továbbra is 0% körül hullámzik, kb 30 éve. Ránk is hasonló vár. Tartósan alacsony alapkamat.

  • András György
    Mivel nem láttam ilyen szerződést, botorság lenne szcenáriókról okoskodni. Ebben a kérdésben ez amúgy is másodlagos. Az LTCM esetében Nobel díjasok számoltak szcenáriókat, aztán csődbe vitték az egészet. 2008 előtt senki nem számolt azzal, hogy pénzpiaci alapokon bukni lehet az adott állam csődje nélkül. De a svájci frank 20%-os esése sem szerepelt túl szcenárióban.
    A pénzügyi piacokon kétféle kockázat van. Az egyik, amit ismersz, a másik amit NEM ismersz (known knowns and unknown unknowns ala Rumsfeld). Mivel itt tényleg alacsony kockázatú ügyről van szó, nem a szcenáriókat kell számolgatni, hanem a lehetséges végeredményt nézni: elbukod a teljes pénzed, ha valami félremegy. Miért? Néhány százalék plusz hozamért. Szerintem nem jó bolt, csak erre kívántam felhívni a figyelmet.
    A forexes ügy arra volt példa, hogy a bankoknak nem erőssége a kockázatok bemutatása, nagy ügyfeleknél sem.
  • Haszon
    Azt hallottam, hogy állampapír fedezetű lombardhitelnél aláíratnak velünk valami tájékoztatót, hogy a hitelből nem vehetünk állampapírt, különben bűncselekményt követünk el.
    Nyilván a bank nem foglalkozik azzal, hogy mire költöm a szabadfelhasználású hitelemet, de az ÁK “észreveszi”, ha valaki újra és újra vesz egyre kevesebbet (pl. 0.9x annyit). Ha a NAV megkérdezi, hogy miből…? Aztán ott van a HKR (BÁR lista?), vagy mi a szösz. Abból is kiderül. Tehát nem lehet variálni.
    Hacsak nem a rokonokkal. Ajándékozás ingyenes egyeneságon.
  • bobo
    Tizenx évvel ezelőtt diákhitelből lett új konyhabútorom. Felvettem, majd ment is megtakarítási számlára, hogy addig is kamatozzon, míg el nem költöm. Törlesztés sem volt gond, mivel egy később lejáró biztosítási összeg kiütötte pár év múlva. A kamatokat meg kb. fedezték az adójóváírásaim (a megboldogult sulinetből és anno még tandíj után is adtak, most nem tudom, mi a helyzet), ment rögtön előtörlesztésbe, Így sem volt olcsó, de minden más hitelnél kedvezőbb volt.
  • Dr. Lee
    Nem új keletűek ezek a “privát” lombard-os kölcsönök. Talán vannak még akik emlékeznek a postabankos kölcsönügyekre, amikor cimborák alacsony kamatra kaptak hitelt, amit persze ugyanott magasabbra be is tehettek. A különbség annyi, hogy most az alacsony piaci kamat miatt a hitelt a bank adja, a kamatot meg az állammal fizettetik. A banknak pedig csak plussz hozam, ha az ügyfél idő előtt visszaadja és akkor náluk ketyeg a magasabb állampapíros kamat. Ilyenkor kell(ene) a felügyelőnek egy jó nagy ostorral a lovak közé csapni.
  • Moltiszanti
    alapblog.hu/az-mnb-figyeli-a-map-plusszos-hiteles-extraprofit-vadaszatot/

    alapblog.hu/20-eves-a-vip-lista/

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.