Így vásárolj külföldi részvényeket és befektetési alapokat

Többen érdeklődtetek külföldi befektetési alapok és részvények vásárlása után, ezért elhatároztam, hogy írok róla egy bejegyzést, mivel nem túl komplikált Magyarországról külföldi papírokat venni a brókercégek online felületein.

Miért éppen külföldi papírok?

– Sokaknak mostanában nagyon fontos, hogy ne forintban legyen a pénzük. Ennek egyik legegyszerűbb módja, ha dolláros, eurós, vagy egyéb befektetési alapot, vagy részvényt veszünk. Ebben a tekintetben lényegtelen, hogy eleve dollár, vagy euró elszámolású alapot veszünk, vagy olyan forintért megvett alapok közül választunk, ami külföldi részvényekbe, kötvényekbe fektet. Mindkét esetben védve vagyunk a forint gyengülésétől, amennyiben ez fontos a számunkra.

– Kínálat bősége: a magyar piac, különösen a részvény és a kötvénypiac igen szűk korlátok közé szorítja a befektetési lehetőségeinket. Ezzel szemben a külföldi piacok szinte korlátlan számban biztosítják a befektetési lehetőségeket. Ez a bőség miatt például lehetőségünk van szektorokba, térségekbe is befektetnünk. Így sokkal könnyebb a saját elgondolásunk szerint kialakítani a portfóliónkat.

– A külföldi piacok likvidebbek.

– Semmivel nem komplikáltabb online felületen bármilyen külföldi papírt megvenni, mint a magyar kötvényeket, részvényeket.

Mi alapján válasszunk szolgáltatót?

Külföldi részvényeket, kötvényeket, befektetési alapokat sok helyen vehetünk, de mi alapján döntsünk, hol vásárlunk?

Valószínűleg a legfontosabb kérdés az ár, pontosabban a szolgáltató által felszámolt költségek, ami az adásvételt és általában a számlavezetést is terheli.

Egy mai ember már online kezeli a pénzügyeit és a hagyományos vásárlás nagyon drága, ezért mi is csak az online árakra figyelünk.

A HVG tavaly nyári gyűjtésének az eredményét látjátok itt:

(Kattintásra megnyílik nagyban)

Azt láthatjátok, hogy elég nagy a szórás az árakban, mind a százalékos költség, mind a minimum fizetendő díj mértékében. A legolcsóbb a Saxo, de magas minimumdíjat számol fel, a második legtöbbször a KBC Equitas, ami a K&H Bankhoz hasonlóan a KBC csoportjához tartozik. Itt a minimumdíjak jóval alacsonyabbak, ezért kisebb versenyzőknek ez olcsóbb lehet. (A minimumdíjat mindig ki kell fizetned, akkor is, ha a százalékos díj kevesebbre jönne ki.)

Fontos megérdeklődni még a számlavezetés díját, ami általában egy fix összeg plusz a meglévő értékpapírok mennyisége után fizetsz valahány százalékot vagy ezreléket. Ha ritkán kereskedsz, lehet, hogy jobban jársz magasabb kereskedési költséggel, de alacsony állandó költségekkel.

További szempont a választásnál az elérhetőség, ami különösen vidéki vásárlóknál szempont, hogy el kell-e utazni Budapestre a szerződéskötéshez vagy módosításhoz, vagy van helyi kirendeltsége a cégnek. Ebből a szempontból a bankokhoz tartozó cégek, mint az Erste, vagy KBC az előnyösebb választás.

Újabb szempont az elérhető papírok száma, ebben is szerintem az Erste Hozamplázája és a KBC a legnagyobb, a KBC kínálata többszöröse még a Hozamplázának is. A KBC azt mondta, bármit beszereznek akkor is, ha jelenleg nincs a listájukon.

Lévén a pénzünkről van szó, a biztonság kérdése is fontos, a nagy cégek itt sem vallanak kudarcot.

Nem véletlen, hogy az Erste és a KBC szolgálja ki a vásárlók szerintem 80%-át.

Milyen költségeink lehetnek még a szolgáltató által felszámított díjon kívül?

Sokak előtt nem ismert, de több ország felszámít adót az értékpapír adásvétele után. Ennek mértéke a közel semmitől (Egyesült Államok) az igen jelentősig terjedhet (Írország). Van, ahol csak vételkor, van ahol eladáskor, van, ahol mindkét esetben fizetni kell.

Erre figyeljünk, mert a remek daytrade technikánkat gyorsan leamortizálhatja az ilyen díj, ha később, havi számlazáráskor vesszük érte, hogy mennyit levontak a helyi adóra a szolgáltatók.

Adózás kérdése

(Hogy biztos ne írjak hülyeséget, megkerestem a KBC Equitast, hogy segítsenek a kérdésben. Örömmel tették, sőt egyből az üzletfejlesztési igazgató fogadott, ami nagyon jól esett. Nem tudom, hogy ez a blognak szólt-e, vagy azt nem is ismerik és mindenkinek kijár ez a bánásmód. Mindenesetre egy órát fenntartottam, ezért cserébe megígértem, hogy megemlítem, hogy januárban akciós számlanyitással várják az ügyfeleket.)

Alapesetben 16%-os adókulccsal adózunk a tőkepiaci hasznunk után, külön kérésre (amit nagyon érdemes megtenni) összevonhatjuk a realizált veszteségeinket és nyereségeinket és csak a pluszos rész után kell megfizetni az adót.

NYESZ számlára, amire állami támogatás is jár, csak értékpapírokat vehetünk, azonban itt vigyázni kell, hogy csak forint alapú papírok közül választhatunk. Ez nem azt jelenti, hogy nem fektethetünk be például az amerikai piacra, de csak forint elszámolású befektetési alapon keresztül.

Sokan nem tudják, hogy 2012-től vehetünk TBSZ számlára devizás értékpapírokat is. Így külföldi részvényeket és kötvényeket is vehetünk és kamatadó-mentesen forgathatjuk a pénzünket mindaddig, amíg ki nem vesszük azt a számláról, vagy letelik a törvény által előírt idő (3, vagy 5 év). Így a hosszú távban gondolkodó tőzsdei játékosok is kamatadó-mentesen adhatnak-vehetnek külföldi papírokat.

A külföldön elért árfolyamnyereség vagy osztalék adóját megkomplikálja, hogy van-e kettős adóztatást elkerülő egyezmény a két ország között. Például a   német piacon elért hozamaink után levonnak 15%-ot, ezután már csak a magyar különbözetet kell megfizetnünk (+1%). Ezt az összeget a szolgáltató általában automatikusan levonja kifizetéskor.

Az Egyesült Államokban ha nem teszünk adóbevallást, (ami ugye az alapeset), akkor a 16% helyett 30% adót vonnak le tőlünk a részvények osztaléka után.

Ez alól kibúvó, ha a szolgáltatónk rendelkezik a “Minősített Közvetítő” besorolással, ilyenkor az amerikai adóhivatal elhiszi, hogy tényleg nem folytatunk kereső tevékenységet az Államokban, így nem 30%-ot vonnak el az osztalékból. Ha minden igaz, a KBC-nek megvan ez a minősítése, a többieket nem tudom. Mindenesetre ezzel számoljunk, ha amerikai részvények vásárlására adjuk a fejünket.

Külön gondot okoz a devizás értékpapírokon elért haszon forintban történő kimutatása. Az árfolyam-nyereség keletkezésének napján használt MNB középárfolyamon kell kimutatni a hasznot, függetlenül attól, hogy visszaváltjuk-e a pénzünk forintra. Ez azt jelenti, hogy ha megvettünk egy részvényt 10 euróért 280 forintos euró mellett, majd eladtuk szintén 10 euróért, de már 300 forintos euró mellett, keletkezett kétezer forint nyereségünk az árfolyamváltozás miatt.

Remélem, sikerült megválaszolni a kérdéseiteket. Ha maradt kérdésed, tedd fel a hozzászólásokban, vagy keresd meg a brókercégedet. Ha csak ismerkedni akarsz az alapokkal és egyéb értékpapírokkal, a legtöbb szolgáltatónak van demó számlája, ahol mindent ugyanúgy csinálhatsz, mint élesben, csak éppen nem teljesül a megbízás.

Fontos! Nem külföldi értékpapírok vételére akarlak buzdítani, csak leírtam, hogyan csináld, ha ezt szeretnéd tenni.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.blog.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

81 hozzászólás

  • Istvan
    Vettem német részvényt (Allianz) a KBC-nél, és megjött az osztalék – le is vontak belőle 26.375% adót a német törvényeknek megfelelően.

    A KBC oldalán ez szerepel ezzel kapcsolatban:
    “Sajnos előfordul, hogy mire Ügyfelünk Társaságunknál vezetett számlájára a külföldi osztalék eljut, a kibocsátó vagy a tranzakcióban résztvevő közvetítők több adót vonnak le, mint amennyit a magyar törvények, vagy a kettős adóztatást elkerülő egyezmények alapján szükséges lett volna. Ez ellen a többlet adózás ellen Társaságunk sajnos semmit nem tud tenni, ilyen esetben adó-visszaigénylésről a kibocsátónál, vagy az illetékes külföldi adóhatóságnál érdeklődhet az adózó. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy egy igazolásnak, vagy adó-visszaigénylésnek olyan adminisztrációs terhe és költsége van, amely összességében veszteségessé teszi az egész procedúrát.”

    Ezzel kapcsolatban bárkinek van esetleg javaslata?

  • Kzoli
    Milyen jellegű javaslatra gondolsz? Minden ország a saját jogszabályában érvényes szabályok szerint adóztat, így tett Németország is. Annyi ‘vigaszod’ lehet, hogy a kettős adóztatást kizáró egyezmény miatt itt már nem adózol. De az nem elvárható, hogy a németek figyelembe vegyék a mi adórendszerünket és csak annyit vonjanak le, minta itt keletkezett volna osztalékjövedelmed. Egy megjegyzést fűznék hozzá a TBSZ számlára vehető devizás értékpapírokhoz. Sajnos igazából nem tudom mi értelme van TBSZ-re külföldi értékpapírt venni, hisz az eset hasonló lesz a fentihez, mivel a külföldi állam, melynek tőzsdéjén a papír forog, mind osztalék, mind árfolyamnyereségünk után le fogja vonni a honos jogrendszer szerinti adót. Szívesen venném, ha valaki tudná (és elárulná), hogyan lehetne trükközni ezzel (ha lehet).
  • Kiszamolo
    Ez annyiban nem igaz, hogy minden uniós állampolgárnak ott kell adóznia a tőkejövedelme után, ahol életvitelszerűen él. Vagyis a német állam az uniós törvények szerint nem vonhatja le se az osztalékadót, se az árfolyamnyereség adót.

    Csak az a gáz, hogy mégis megteszi, de ha te jelzed a német adóhivatalnak, szó nélkül vissza is adják a pénzt.

    Csak éppen sokkal többe lesz a leves, mint a hús.

  • mesterséges unintelligencia
    Kiszámoló: “Csak éppen sokkal többe lesz a leves, mint a hús.”

    Gondolom, ez azért erősen összegfüggő. Pl. van egy lottónyertes (nem én vagyok az :-), akinek van pár tíz (száz?) milliója osztalékfizető részvényekben. Akkor annak az osztaléka is bőven milliós tétel lehet.

    Szerinted mekkora az az adminisztrációs költség, ami felett már érdemes ugráltatni a német APEH-ot?

  • Tamás
    Szia Kiszámoló,

    “Csak az a gáz, hogy mégis megteszi, de ha te jelzed a német adóhivatalnak, szó nélkül vissza is adják a pénzt.

    Csak éppen sokkal többe lesz a leves, mint a hús.”

    Ez hogy megy/menne a gyakorlatban?
    Nincs olyan lehetőség, hogy a brókered igazolásával + esetleg magyar APEH igazolással igazolod, hogy te Mo-n élsz?
    Vagy ezek lefordítása kerül sokba + egyéb macerák?

    Ha jól írtam a kommenteket, akkor TBSZ-szel sem lehet kikerülni az árfolyamnyereség adót..
    Így viszont akkor nincs is értelme TBSZ-re v NYESZ-re venni, jól látom?
    Hogyan érdemes külföldi részvényt venni?
    Keresni kell egy megbízható olcsó bankárt/brókert és annyi?

    Köszönöm, Tamás

  • Kiszamolo
    Ez csak az osztalékra igaz, azt adóztatják helyben. Biztos vissza lehet igényelni, de kevesen vállalják az utánajárást.
  • Topfly
    JÓ dolog az ETF, de ha hosszútávra vesszük és feltételezzük, hogy nagyobbrészt osztalék jövedelmünk lesz az osztalék adója nagyobb lehet, mint a egy normál alapnál az alapkezelés költség 🙁
    Ha jól értem a KBC Equitas tájékoztatóját, a külföldi részvény után akkor is adózni kell, ha TBSZ számlán van 🙁 A tájékoztatójukból az sem derül ki, hogy a magyar jogszabályok alapják az ETF részvénynek vagy bef. alapnak minősül. Ha bef. alap akkor az osztaléka a magyar törvények alapján elméletileg hozam és mégsem kell utána adózni és bevallani.

    Kiszámoló, van információd hogy az ETF osztaléka pontosan hogy adózik?

  • Ha sikerül német befektetési számlát (Depot) nyitnod, akkor arra oda kell figyelni, hogy a bank autómatikusan vonja le minden sikeres kereskedés után az adókat. Ez első körben 25%-os Abgeltungsteuer (tőkejövedelmekre kivetett adó), ill. szolidaritási adó és egyházi adó, összesen 28%. Év végén készít a bank egy összesítést, hogy a nála végrehajtott kereskedéseidből mennyi nyereséged, veszteséged adódott. Ha veszteséged volt, akkor visszautalhatják a feleslegesen levont adókat. Erről kapsz papírt. Az éves adóbevallásban kell nyilatkozni, hogy mennyi a nyereséged, és van egy Freibetrag (adóztatás alól felmentett összeg), amit ha nem érnek el a nyereségeid, akkor nem adóztatnak, és az adóhivataltól visszakapod a befizetett adót. De itt jön a csavar a dologban. Ha nincs német lakcímed (márpedig egy Mo-n élőnek miért is lenne), akkor nem kapsz adószámot, társadalombiztosítási számot,
  • és ezáltal nem is tudsz adóbevallást készíteni. Ha mondjuk valamilyen trükkel tudnál is adóbevallást készíteni, és visszaigényelnéd a kettős adóztatásra való hivatkozással a nyereségeid után befizetett adókat, akkor is egy egyedi elbíráláson megy keresztül az adóbevallásod, és visszautasíthatják a kérelmed. Szóval szerintem nem olyan egyszerű, hogy az alacsonyabb kereskedői díjak miatt német számlát nyitsz és ilyen-olyan adókat visszaigényelsz. Én amúgy Mo-n nyitnám a számlám, mert alapból kevesebb adót kell fizetni, tehát ha nem napi 100 tradet nyomsz, akkor jobban megéri inkább itthon, legálisan kereskedni. Remélem tudtam segíteni.
  • Tamás
    értem, köszi a válaszokat.
    Ha mondjuk az az elképzelés, hogy pl 3-5m Ft-ért szeretnék német részvényt venni 2-3 évre, akkor melyik lenne a legideálisabb út/választás?
  • Stanlee
    Ahogy írtam is, Magyarországon nyitsz egy itteni brókernél számlát, és oda veszed meg a német papírokat. Mo-n jobban kijössz adózás után (ha jól emlékszem 28 helyett talán 18%-ot kell adóznod a nyereség után). Ha fióktelep a számlavezető, akkor neked kell elkészítened az adóbevallásodban az összesítést, és az alapján befizetned az adót Mo-n. Ha meg azt nézed, hogy legalább egy utat megspórolsz magadnak Németországba, már megérte. Német értesítési címednek lennie kell, valamint a számlanyitáskor az összes bankba be kell menni személyesen, vagy Postidenttel egy postán személyesen kell magad azonosítanod. A karosszékből nem fog menni a számlanyitás.
  • Tamás
    Stanlee,

    csak azért, hogy jól értsem.
    Azt gondolod, hogy német részvényt a pesti börzén célszerű venni, mert macerás a német visszaigényléses rész. OK.
    Ha itthon veszek német részvényt, akkor a német oldal levonja az értékesítésből származó árfolyam nyereség adót, ez kb 15% ha jól olvastam valahol. Ennek, meg a magyar adónak a különbségét kell bevallani (1%) valahogyan belekavarva a vétel,eladás napi árfolyam különbözetet is.
    Viszont ha ez így van, akkor külföldi részvényt nincs értelme venni TBSZ-re mert akkor a forrás és Mo-n közötti árfolyamnyereség adót tudom megnyerni max, jól látom?

    Kösz T

  • Stanlee
    Szia Tamás! Még egyszer: ha német székhelyű brókernél nyitsz értékpapírszámlát, akkor a német törvényeknek megfelelően a bróker/bank vonja az összes adót a nyereséged után, ami most 28%. Ha magyarországi telephellyel, székhellyel rendelkező brókernél nyitsz számlát, akkor az ugyanúgy No-ban veszi meg a papírt, de neked a nyereség után a magyar jogszabályok szerint kell adóznod, ami 16%. Ha van 100 Ft nyereséged, akkor No-ban nettó 72 Ft-ot kapsz, míg Mo-n 84-et.

    Az, hogy a TBSZ-re érdemes-e venni részvényt, nem tudom. Sose érdekelt a TBSZ, főleg nem részvény esetében.

  • Robi
    KBC finomságai:
    “A gyakorlatban tehát, ha ügyfelünk manuálisan konvertál magyar forintot (HUF) amerikai dollárra (USD), akkor a vásárolt dollárt csak befektetési tevékenységhez használhatja fel, nem veheti fel például a pénztárból, nem utalhatja tovább, illetve nem konvertálhatja át más devizára (vissza forintra sem). Ezt nevezzük „zárolásnak”.

    Ha azonban a megvásárolt dollár összeget legalább egyszer befekteti (részvénybe, vagy akár dollár pénzpiaci alapba, stb), máris megszabadul a zárolástól és újra szabadon rendelkezhet felette, azaz visszaválthatja akár magyar forintra (HUF) is.

    Amikor a megvásárolt, majd egyszer már befektetett devizát (pl. USD) újra visszaváltjuk forintra (HUF), akkor megint életbe lép a korlátozás, azaz ügyfeleinknek a forintot (HUF) is még egyszer be kell fektetniük ahhoz, hogy szabadon felhasználhatóvá váljon.”

  • Robi
    Azt lehagytam, hogy azzal is kell számolni, hogy devizák között nem MNB középpel vált, hanem pl. ma USD->HUF 264. Ami 273 MNB középpel számolva 3% veszteség.
    Ft befizetés és Ft kiszedés ~6% veszteséggel jár.
    Szóval min+ 10% várakozással számoljon a nullszaldóra jutáshoz, efölött lesz csak nyereség.
  • Hudi

    Tudom nem vigasztal és igen lehetne kedvezőbb a váltási árfolyam, de pont pár napja irtuk, hogy a KBC-nél 3% váltási költség van, ha a olyankor váltasz amikor a budapesti és amerika tőzsde közzül legalább az egyik zárva van (pl. CET du 5 után). Ha 1%-ot szeretnél, akkor munkanap késő délután érdemes (4 körül) HUF-USD-t konvertáltatni.
    Viszont a váltott pénzt gyakorlatilag azonnal használhatod, nem úgy mint pl. a MÁK-ban, ahhol kártyás beterhelés után 1 hét kell a rendelkezéshez.

  • VLV
    Sziasztok!

    A KBC-nél USA részvényeken (a részvényárfolyam felment) és USA-HUF árfolyamváltozásból szerzett (a forint leértékelődött az idő alatt) – megnövekedett összegű- pénzemet szeretném kivenni.
    Az USA részvények után kellene fizetni 14% eho-t egészségügyi hozzájárulást. Azonban, az én munkáltatóm (“kifizetőm”) kifizeti az évi eho-plafont, a határösszeget, így mentesülök az eho-alól, ha a KBC felé nyilatkozom erről. (acton.hu/hu/hozzajarulas-fizetesi-felso-hatar ) Igaz-e ez a kijelentés? Hogyan is lehet a KBC felé erről nyilatkozni?

    Az árfolyamnyereség után még 15% (2016-tól, ekkor utalnám vissza a pénzt a bankszámlára) adót is kellene fizetni Magyarországnak, de, mivel az USA-ban 15%-kal adózik (igaz ez 2015-re, ekkor adtam el a részvényeket) , a kettős adóztatásról szóló törvény értelmében nem kell utána adót fizetnem? Az adóbevallásba mit kell írni?

  • VLV
    Robi

    A helyzetet bonyolítja, hogy a dollár-forint konverzió miatt a részvényeken szerzett pénzemet nem tudtam egyből kiutalni, mert az zárolva lett, a feloldáshoz befektetési alapokat (kettőt) kellett vennem, majd eladnom, az egyiken lett 500 Ft nyereségem, a másikon 2000 Ft veszteségem.

    Gondolom, a -2000 Ft után nem kell adózni, mert az veszteség, de automatikusan összevonódik-e a másik eladott befektetési alap 500 Ft nyereségével, hogy a -1500 Ft miatt ne kelljen adóznom (kamatadó) , vagy a befektetési alapok nyeresége/vesztesége után külön-külön kell adóznom? (Ami elég röhejes lenne, hogy 500 Ft nyereségre adózzak)

  • Péter
    Az alábbi két cikk szerint NEM hatályos a magyar-USA adóegyezmény:

    ado.hu/rovatok/ado/nem-hatalyos-a-magyar-usa-adoegyezmeny
    adozona.hu/altalanos/Lista_a_kettos_adoztatas_elkeruleserol_szol_MYEOJB

  • Péter
    Múlt héten a KBC-n keresztül vettem EUR-ért EON részvényeket a német tőrzsdén. És már fizetett is osztalékot. A levonás nagysága kb 28%. Nekem ebből úgy tűnik hogy a német szabályok szerint adóztatták az osztalékot. Sima normál számlára vettem a részvényeket, nemTBSZ számlára.
  • senkifia
    “Múlt héten a KBC-n keresztül vettem EUR-ért EON részvényeket a német tőrzsdén. És már fizetett is osztalékot.”

    Es sikerult eladni az arzuhanas elott? 🙂

    ” Nekem ebből úgy tűnik hogy a német szabályok szerint adóztatták az osztalékot.”

    Probaltal rakerdezni erre pl. a KBC-nel?

  • headset

    A KBC Equitasnak van egy elég részletes tájékoztatója az adózásról:
    kbcequitas.hu/menu/tamogatas/tudastar/tozsdei-adozas/osszefoglalo.html#adozas

    Ezen belül: “Miként kell adóznom a külföldi tőzsdéken, ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében vásárolt részvényeim által fizetett osztalék után?”

    Itt ugyan azt mondja a példában, hogy BMW részvény után 15% kellene, hogy legyen a levonás, de tőlem is levotak 26.37%-ot meg egy XETRA-n vásárolt részvény osztalékából (2014-ben).

    Ez van.

    Ha gondolod, emailben küldhetsz egy panaszt, hogy miért nem tájékoztatták a részvény kibocsájtóját a Te magyar illetőségedről. Az volna a normális, ha ezt a KBC Equitas belga központja tenné meg, hiszen ők ismerik az illetőségedet és csak ők állnak kapcsolatban a kibocsájtóval. Esély nincs sok, de nem is kerül semmibe. Aztán majd magyaráznak valamit. 🙁

  • headset
    …levontak 26.37%-ot egy XETRA-n vásárolt…
  • Stanlee
    & Valoszinuleg el fog veszni a sok masik hozzaszolas kozott: az EON nemet ceg, szoval a nemet adohivatal alapbol levonja a Kapitalertragssteuer-t, ami 25% + 5,5% Soli. Ha sok cash-rol van szo, akkor a kovetkezo oldalon lehet infokat talalni: bit.ly/25X1xeH ill. itt vannak hozza a nyomtatvanyok, hogy jelezhesse az ember a nemet adohivatal fele, hogy o nem ott adozik: bit.ly/25X0X0s .

    Lassan nyitok mar egy tanacsadoirodat magyaroknak, akik Nemetorszagban akarnak ertekpapirszamlat nyitni, vagy az osztalekok utan a casht visszahozni 🙂

  • headset

    Köszönöm. Bár mostanában nekem nem aktuális, de jó tudni a lehettőségről.

    Nem googletranslate-eztem le a szöveget, de a levelezésen kívül van valami anyagi teher a folyamatban? (Hivatalos fordítás, okmánybélyeg, okmámybemutatás követségen, stb. )

  • Stanlee
    Csak postakoltseg van, ill. ha a szamlat vezeto bank valamilyen koltseget felszamol a zseton beerkezesekor, akkor azt neked kell fizetned. A nyomtatvanyt amit ki kell tolteni a magyar NAV irja ala es pecseteli le, szoval a kerdes inkabb az, hogy a magyarok hajlandoak-e egy nemet/angol nyelvu nyomtatvanyt alairni 🙂

    Szerintem nagyon sok osztalek fizetesekor eri csak meg ezzel az egesszel foglalkozni, mert minden evben ujra ki kell allitani az igazolast.

    Nekem volt tavaly talan 2 USD osztalekom USA ETF-bol, a bankomnak vissza kellett kuldenem egy 2 oldalas nyomtatvanyt kitoltve. Tobbe kerult a belyeg + idom, mint amennyi az osztalek volt…

  • headset

    Ez nem tűnik vészesnek. Bár kb. 100 euro éves visszatérítés alatt, tényleg nem érdemes vele foglakozni.
    Az 4% osztalékkal számolva 100/0,04/(0,26-0,15)=22700 euro~7 millió Ft értékű német részvényt jelent.

    Mégegyszer köszönöm. Üdítő változatosság volt befektetéssel kapcsolatos, hasznos hozzászólást olvasni a kiszámoló.hu-n. 🙂

  • Stanlee
    Nagyon szivesen, ha van valami amiben tudok, szivesen segitek, pont ezert kommentelunk.
  • Péter
    Köszönöm a hasznos tippet a visszaigénylésre.

    Arról tud valaki valamit, hogy a többlet levonásokat meddig lehet visszakérni? Az idő előrehaladtával ezek összeadódnak? Ha összeadódnak, akkor később már akkora összegről beszélhetünk, amit lehet megéri visszakérni? Vagy csak az adott évben kérhetem vissza a többlet levonást?

  • Császár ZOltán
    Aki ért hozzá annak szól e hozzászólás.
    Vegyetek Orosz Államvasutak részvényeket (RZSD), ha a napokban érthetetlen okokból le fogják ejteni, majd a mostani árszínvonalhoz képest hónapok múlva megemelkedik, az a tippem, hogy a kétszeresére, ugyanis kitaláltam egy könnyebb, gyorsabb átrakodási módot a keskeny és széles nyomtáv között. Egy kárpátaljai terminállal közöltem is a műszaki megoldás tényét, amit Ők is megvalósíthatónak tartanak, de gazdaságilag kivitelezhetetlennek, úgyhogy fiúk harcra fel, ki szakít belőle nagyobb részt. 20% a jutalékom a tippért és nem vagyok bennfentes, és aki a jutalékot megadja, tudok neki további személyes tippeket adni “közlekedésipar” területén, ahogy lesznek “el nem fogadott” fejlesztéseim.
  • attila
    nem értem hogy miért kellene az USA részvények eladásából származó nyereséged után 14% ehot fizetni. A kbc equitas természetesen rendelkezik mnb engedéllyel így minden olyan adásvétel amit a kbc-s értékpapírszámládon végzel ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek számít, ami után csak 15% árfolyamnyereség adót kell fizetni. Teljesen mindegy hogy kínai, ausztrál vagy mexikói részvényt, arany etf-et, dax cfd-t vagy netán otp részvényt veszel.