Az az infláció
Éppen a napokban beszéltem valakivel, akivel köttettek egy unit linked biztosítást a nyugdíjas éveire. A meggyőzés eszköze a szokásos volt: elég ha eltesz havonta 15 ezer forintot, az átlagos 8-10-12-15%-os kamat mellett csillió forintja lesz 30 év múlva, amikor elmegy nyugdíjba.
Mivel azt már régen megbeszéltük (Neked mennyi hozam elég?), hogy a világon az egyik legjobban teljesítő amerikai tőzsde sem tud 9,7%-nál többet hozni, akármilyen időintervallumot is nézel, 10-20-85 év távlatban, ezért a csak az ügynökök képzeletében élő 10-15%-os éves hozamokkal ne is foglalkozzunk, mert komolytalanok.
Ha 8%-os hozammal kiszámoljuk a megtakarítást, havi 15 ezer forint eltétele esetén egy igen csinos 20,4 milliós megtakarításunk lesz. Ha kérjük az évi 5%-os indexálást (a havi díj emelését), a végeredmény 30 milliónál is sokkal több lesz.
Látja, Kovács úr, még egy szerény 8%-os hozam mellett is lesz 30 milliója 30 év múlva, senki nem mondhatja, hogy nem készült fel a nyugdíjas éveire.
Ha abból a 8%-ból nem felejtjük el levonni a biztosítás költségeit, ami még az olcsó unit linked termékek esetében is 3% évente, akkor már mindjárt 5%-ról beszélünk, így indexálás nélkül 21 millió helyett csak 12 milliónk lesz.
Ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb ügyfélnek a részvénypiacok hozamait mutatják be (vagy még annál is többet, ugye), ellenben kötvényalapokat választ az ügyfél, mert Kovács úrnak fő a biztonság, akkor még az sem biztos, hogy egyáltalán pozitív hozamot fog elérni a költségek miatt.
De most ezeken lendüljünk túl, a költségeken és a bizonytalan hozamokon és nézzünk meg valamit, amit szinte minden ügynök kifelejt a számolgatásból.
Ez pedig az infláció.
Ha most forint inflációt nézünk, az mint feltörekvő piaci deviza, átlagos 4-5%-ot nyugodtan számolhatunk.
Ha a 30 év múlva megígért 21 millió forintot korrigálom az évi mondjuk 4,5% inflációval, azt kapom, hogy az bizony akkor nem fog többet érni, mint ma 5,6 millió forint.
Vagyis ha elteszek havi 15 ezret, akkor mai értéken 8% nettó hozam mellett sem lesz több pénzem, mint 5,6 millió forint, hiába fogják azt 30 év múlva 21 milliónak hívni.
Azért ez nem tűnik túl soknak 20 év nyugdíjra.
Ha erre majd nyugdíjasként fogsz rájönni, nagyon kemény évtizedek elé fogsz nézni. 21 millióra számítottál, de igazából csak 5,6 milliónyi vásárlóerőd lesz.
Ezért soha ne feledkezzél el az inflációról.
A legjobb, ha úgy számolsz, hogy infláció feletti hozamot veszed csak figyelembe.
Mondjuk ha a prémium állampapír továbbra is fizet infláció plusz 3% hozamot, akkor ha elteszek havi 15 ezer forintot, aminek az összegét szintén növelnem kell évente az inflációval(!!!), akkor 30 év múlva a mai értéken 8,56 millió forintom lesz. (A harmincadik évben 4,5%-os infláció mellett már 56 ezer forintot fogsz havonta eltenni, akkor az annyit fog érni, mint most 15 ezer forint. Még elképzelni is nehéz, igaz? Emlékszel még, hogy a kilencvenes évek elején, alig 20 éve még álomfizetés volt 20 ezer forint? Ma meg jó, ha elég egy nagybevásárlásra. Na ezt jelenti az infláció.)
Úgyhogy ha eddig még nem tetted, szokj rá arra, hogy minden befektetést inflációval korrigáltan veszel figyelembe, mert a különbségek hatalmasok.
Ha arra is kíváncsi vagy, mennyit kellene eltenni a nyugdíjadra, használd a nyugdíjkalkulátort.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Bakker, ezen én pont a napokban gondolkoztam. Kíváncsi vagyok, ha a 90-es évek inflációja visszajönne, vajon mekkora lenne a prémium állampapír kamata. Mert most éppen többet hoz a BMÁK, de ugyebár az több éves befektetés. Lehet, hogy PMÁK-ot is kellene venni?
Most végezzük el azt a gondolatkísérletet, hogy kivezetik a devizahiteleket, vagy valahogy pontot tesznek rá, nyugodtan el lehet inflálni az államadósságot, akkor az egy egyszeri sokkhatás lenne, vagy ténylegesen akár éves szinten mérhető inflációban mutatkozna meg, amivel a PMÁK hozna tizen-huszon %-ot is akár? Ez érdekes lenne. Vagy tévúton járok?
Jó lenne egy sikersztorit is hallani végre 🙂
Ha egyáltalán létezik ilyen.
A 90-es évek elején az állampapírok hozama is infláció fölött volt, a BMÁK meg diszkont kincstárjegyhez viszonyít.
De egyébként ha az MNB azt csinálná, mint a FED, azaz nekiállna állampapírokat vásárolni pénznyomtatásból, akkor előfordulhatna olyan helyzet, hogy alacsony állampapír hozamok – magas infláció, ez esetben valóban a PMÁK lenne a nyerő, kivéve ha meghamisítanák az inflációs adatokat, mert ez esetben a PEMÁK.
Az ügynöké,akinél kötöttek.
Hova kell menni? Milyen számlát kell/érdemes hozzá nyitni? Milyen plusz költségek vannak (szlavezetési díj/adás-vételi díj/ adók)?
Ugyanis a 9,7% dollárban van számítva, nem forintban 🙂
Javaslom az államkincstárnál a számlanyitást, mert ott minden ingyen van. A számlavezetésen át, az sms-től kezdve, a vételi jutalékon keresztül… Itt megnézed, hol van hozzád legközelebb államkicstár iroda. http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/allampapir_forgalmazas/7
Itt időpontot foglalsz, kb 1 órát fog igénybe venni az egész procedúra.
http://www.allamkincstar.gov.hu/ext/idopont-foglalas
És ennyi. A pénzt nem kell bevinned kp-ben, elég, ha a számlanyitást követően X időn belül utalod. Ott megmondják, mikor kell utalnod. A webkincstárba bejelentkezel és megveszed, amit szeretnél.
Vigyázat!
Ha TBSZ-re akarod rakni, akkor nyiss egy TBSZ számlát is és egyből arra utald, mert a 2 közt nem lehet ide-oda vezetgetni, azt sajnos nem tudom miért. Mintha erről itt a blogon is lett volna szó egyszer.
PMÁK-ról volt itt szó a cikkben, az követi az inflációt.
Állampapirok: http://www.allamkincstar.gov.hu/#
Szerintem nézd meg itt az állampapirokkal kapcsolatos cikkeket. Nagyon szépen le vannak irva a részletek.
Még valami, csak nem fért ki a karakterem.
Ja, hogyan kell valakinek a kérdésére válaszolni, mert azt nem találom sehol itt. PMÁK-ról volt itt szó ugye a cikkben, de jelenleg a BMÁK számszerint több kamatot ad. De mivel ezek mind többéves változó kamatozású állampapírok, ezért nem tudni, mikor éppen melyik lesz a jobb. Erről én is szívesen hallanék, mire számítsunk kb.
Állampapírt azonban bankokban is lehet kapni, azt azért tegyük hozzá, de ott minden pénzért van. Kell értékpapírszámlát vezetni, annak díja van, van vételi és eladási jutalék is. Az államkincstárnál minden ingyen van, tényleg.
Ha TBSZ-re akarod rakni, akkor nyiss egy TBSZ számlát is és egyből arra utald, mert a 2 közt nem lehet ide-oda vezetgetni, azt sajnos nem tudom miért. Mintha erről itt a blogon is lett volna szó egyszer.”
Ez igy nettó nem igaz. Alap számláról TBSZ-re lehet átvezetni pénzt, visszafelé értelem szerint nem. Arról volt szó, ha már megvetted az állampapírt, akkor nem lehet mozgatni a számlák között.
Elmondom, hungaroborg, hogy mire számíts. Arra számíts, hogy az állam ezeket az adósságait a magyar befektetőknek nem fogja visszafizetni. A külföldieknek igen, hogy ne legyen államcsőd, de a tied megy a lecsóba. Ha rám hallgatsz, inkább részvényt vásárolsz, nem pedig ostobán gazdálkodó államokat finanszírozol.
Az a 20% SzJA visszateres nem sokat er.
1, bizonytalan ( barmikor megszunhet, volt mar ilyenre pelda)
2, nem tul sok, 20 eves tavlatban mar szinte semmit se er.
Köszi, én kérdeztem.
Igazad van, így gondoltam, csak rosszul fogalmaztam meg.
De olcsóbb kifizetni a lakosságot, mint a külföldi befektetőt, plusz tőlünk még szavazatra is számíthatnak. Egy kis leminősítés kit érdekel…
Gőzerővel zajlik az államadósság magyar kézbe helyezése, gondolom nem véletlenül. Remélem nem kerülte el a figyelmed ez a tény. orbán folyamatosan arról beszél, hogy függetleníteni kívánja az állam finanszírozását a nemzetközi hitelezőktől, mint pl. a Templeton, mert az ezeknek ki nem fizetett adósság államcsődnek minősül. Az mnb politikája a kamatszint csökkentésen keresztül eredményesen tereli a lakossági megtakarításokat az állampapírok felé. Nem szeretném, ha sokan elkábulva a beígért hozamoktól megfeledkeznének az alapvető kockázatokról – láttunk már erre sajnos példát, a devizahitelesek mai sanyarú sorsa is azt példázza, hogy nem jó csak az előnyöket számításba venni a döntéseknél. A Mr. One Euro Market töröcskeire egyébként sem bíznék egy törött nyelű kapát sem.
A részvény a valódi gazdaságot finanszírozza. Ez az igazi előnye és a biztonság garanciája.
Ma még olcsóbb. Mire ez a kérdés aktuális lesz, már nem lesz olcsóbb, mert az államadósság nagyobb része lesz magyar állampolgárok kezén. Az államcsőd meg azt jelenti, hogy befagynak az állampapírpaci lehetőségek Magyarország számára, mert egy nem fizető államnak nyilván senki nem fog hitelezni.
A semminél több, nem?
“bizonytalan ( barmikor megszunhet, volt mar ilyenre pelda)”
Jelenleg van. Miért ne lehetne kihasználni?
Így a forintárfolyam rövid távú ingadozásán éves 20% körüli nettó hozamot (díjak egyebek levonása után) sikerült elérni kötvényalapokkal (ezek éves alapkezelési dja a legalacsonyabb).
Egy észrevétel:
“Ha most forint inflációt nézünk, az mint feltörekvő piaci deviza, átlagos 4-5%-ot nyugodtan számolhatunk.”
Ez legalább annyira irreális mint a 10% feletti hozam. Deflációs veszély fenyegeti Európát!Ami tegnap Japán az ma Európa.
Vagy nyugodtan számoljunk 10% feletti hozamokkal és akkor reális a 4-5%-os infláció.
Azt gondolom, hogy ha az egyik oldalon korrektek vagyunk a másikon ne essünk át a ló túlsó oldalára.
Tudod mennyi volt a nyolcvanas években az amerikai infláció?
Tudod, mennyi volt az elmúlt 20 évben a magyar infláció átlagban?
Klasszikus hiba a pillanatnyi jelent kivetíteni a jövőre.
Sajnos te gyönyörűen megfogalmaztad az összes félelmem az állampapírral kapcsolatban. Az a gondom, hogy simán kinézném a politikusokból azt, hogy nem fizetnek.
Kellene keresni egy olyan országot, ahol nem ekkora gond az államadósság és nem nézzük ki a politikusokból, hogy lenyúlják.
De most komolyan, egy uniós országban ezt megtehetnék? Ja, Görögország… Ott még a betéteket is megsarcolták. Ami persze lehet, hogy jobb, mint egy azonnali államcsőd, de én azért k…vára nem örülnék neki, ha velem is megtörténne.
Norvég vagy ausztrál állampapírt hol lehet venni?
“a nincstelenné vált állampapír tulajdonosokat, akik már akkor is jobban jártak volna, ha egyszerűen aranyat vásárolnak, vagy egy konzervatív részvény portfólió mellett köteleződnek el.”
A konzervatív részvény portfólió 75-80%-ban állampapírt tart. Kicsit ellentmondásos, amit írsz.
Az arany pedig egy világvége valuta, 2005 előtt nem volt nyerő. Az elmúlt 5 évben 900 és 1900 között járt, most épp lefelé tart. Tedd csak bele a pénzed, de másnak azért óvatosan ajánld.
Januárban voltam benn az MÁK-nál, csupa “nincstelen” nyugdíjast láttam, épp aznap realizálták az infla +5%-ot a PMÁK-jukon. Elégedettnek tűntek a 9,3% biztos hozammal, nulla költség mellett.
Nem reális, hogy az elkövetkező 5-10 éven belül az államadósság nagyobb része legyen lakossági államkötvényben. Ha mégis, akkor meg az okozna gazdasági katasztrófát, ha a lakosság nem fizetne. Sokkal valószínűbb forgatókönyv, hogy majd szépen lassan megpróbálják elinflálni az államadósságot, közben más befektetést súlyosan megadóztatva.
Írtam már az államadósságról, például arról is, hogy volt már sokszor 100% felett akár az USA, vagy Anglia államadóssága is.
A görög 170%-os államadósságot meg ne mosd már össze a magyar 80%-kal, mert nem túl tudományos megközelítés. Ahogy az se, hogy a görögöknek eurójuk volt, ezért sem tudták kezelni a problémát.
Ja, hogy te úgy egyáltalán kerülnéd az állampapírt. Nos, akkor mibe fektetsz? Mert remélem tudod, hogy az államcsődök jellemzően a részvénypiacot és az ingatlanpiacot is viszik magukkal, az arannyal meg az a gond, hogy ahhoz a csőd időpontját is meg kellene tudni becsülni.
Az kötvény portfólió lesz. A részvény portfólió amerikai, ázsiai, európai vállalatok részvényeiből áll. Ízlésed szerint. Ezek ki is termelik azt, amit ígérnek.
“Az arany pedig egy világvége valuta, 2005 előtt nem volt nyerő.”
Több mint 6000 éves, nem inflálódó pénzről beszélünk. A Bretton Woods-i rendszer 1971-ben történt összeomlásától kezdve látszik az arany dollárban kifejezett árán, hogy miről beszélek.
“Januárban voltam benn az MÁK-nál, csupa “nincstelen” nyugdíjast láttam, épp aznap realizálták az infla +5%-ot a PMÁK-jukon.”
Vicces vagy. Mindenki úgy lesz nincstelen, hogy van valamije. Mert ha nincs semmije, akkor már eleve nincstelen. Beszélgess devizahitelesekkel, akik a K&H Bank előtt kidagadt nyaki erekkel éneklik a Szózatot. Pedig 8 éve ezt elképzelhetetlennek tartották volna. Elvileg jó üzletet csináltak.
“Sokkal valószínűbb forgatókönyv, hogy majd szépen lassan megpróbálják elinflálni az államadósságot”
Az azt jelenti, hogy elértéktelenítik azt, amivel neked tartoznak. Ez neked miért jó? Hiszen te abba fektettél, nyilván nem azért, hogy elértéktelenítsék.
“közben más befektetést súlyosan megadóztatva”
Valós veszély, hogy más befektetéseken (vállalati részvényeken, kötvényeken) próbálják behozni a pénzt. Ha például aranyat tartasz a konyhád köve alatt, azt ez nem érinti.
“A részvény portfólió amerikai, ázsiai, európai vállalatok részvényeiből áll. Ízlésed szerint. Ezek ki is termelik azt, amit ígérnek.”
Szóval a globál részvénypiac szerinted konzervatív? Szerintem nem, nagyon nem az, sok-sok álmatlan éjszakát fog okozni az elkövetkező 20-30-40 évben.
Az arany és a részvénypiac korrelációját nézted már? Ha az egyik emelkedik, akkor a másik cumi. Amit nyersz a réven, veszted is a vámon.
A devizahitel az egy HUF/CHF swap volt, igen kockázatos üzlet. Épp, hogy azért vették fel, mert semmijük se volt, és sajnos rosszul sült el.
Részvény, rövid lejáratú vállalati kötvény, ingatlan, arany.
“Mert remélem tudod, hogy az államcsődök jellemzően a részvénypiacot és az ingatlanpiacot is viszik magukkal”
Nem tudom. Azért nem tudom, mert nincs így. Az államcsődök a pénzpiacokat rántják magukkal, abban az esetben, ha a bankok előtte jól bevásároltak állampapírból. Sajnos megteszik ezt. A francia bankok ezért vannak bajban a görögök csőd közeli helyzete miatt. Lassan már az IMF sem tudja, hogy mit tegyen a görögökkel. Mostanában találnak ki új, lazább szabályokat miattuk. Laza államcsőd, vagy mi a fene.
“az arannyal meg az a gond, hogy ahhoz a csőd időpontját is meg kellene tudni becsülni”
Miért kellene? Arany mindig jó, ha van egy kevés. Egy egészségesen felépített vagyon 10% – 15% -ban fizikai aranyat tartalmaz.
ne agodj, ha az allam nem birja majd fizetni az allampapirokat a szavazoinak, akkor majd kitalalnak uj adokat, es azokbol megfinanszirozzak.
Szerinted milyen hatassal van a bankok reszvenyeire a bankado? Vagy az energetikai cegekre egy esetleges energetikai ado? Lehet az osztalekot is adoztatni termeszetesen( a jelenleginel jobban), es ha kell, akkor barmelyik szektorhoz ki lehet talalni egy kulon adot.
Mivel mindegyik ceg be van jegyezve egy orszagban, es tobbnyire legalabb 1 oraszagban tevekenykedik, ezert ki van teve az adott orszag kormanyanak. Ennyi erovel az adott orszag allampapirjat is vasarolhatnad.
Az UL-re visszaterve: A 20% SzJA-t erdemes kihasznalni, de csak akkor, ha a koltsegek alatta vannak. Marpedig egy 3%os TKM-el rendelkezo UL eseteben biztos, hogy a koltsegek boven elviszik a kedvezmenyt. Ja, es az UL-t ugyanugy megadoztathatja az allam…
Kedves Kiszámoló,
“Írtam már az államadósságról, például arról is, hogy volt már sokszor 100% felett akár az USA, vagy Anglia államadóssága is.”
Nem olvastam ezeket, de elhiszem, hogy írtál erről. Ezek az államok annak ellenére, hogy nagy adósságot halmoztak fel jól működő gazdasággal rendelkeznek. Aki kedveli a kockázatot, tegye oda a pénzét, valószínűleg visszakapja, bár a hozamok nem a legjobbak. Török állampapírok többet fizetnek, azt is vegye az, aki akarja. Én elvi okok miatt nem hiszek ezek egyikében sem. A reál gazdaság finanszírozásával nem lehet nagyon mellé fogni, mert elvileg a cégek olyasmit állítanak elő, ami kell a népeknek. Kaja, szállítás, utazás, kommunikáció. Tehát ameddig világ a világ és emberek laknak benne, ezek a dolgok kelleni fognak. Én a valódi gazdasági folyamatokban hiszek, de ti gondolhattok erről bármit, sőt bele is tehetitek a pénzeteket.
macrotrends.net/1317/historical-gold-price-chart
Ha 1980 januárjában vette valaki, akkor még a mostani válság arany csúcsán is bukóban volt reálértéken nézve. Most meg 1600 körüli árfolyamon is ment az etetés, hogy ez a halálbiztos befektetés.