84 hozzászólás

  • Ildikó70
    Mi sokszor a legolcsóbb termékeket vesszük, általában ugyanazokat. Azok ára lényegesen nőtt. Ahogy lényegesen nőtt a tőkehúsok, tejtermékek, tészták, tojás ára is. Sőt szinte az összes alapanyag, amiből főzni lehet. Ritkán veszünk készételt, azokat nem tudom. Ha valaminek felmegy az ára akkor megpróbálok valami mást keresni helyette – van amikor beválik, van amikor nem. Ettől függetlenül kb. 20%-al többet költünk élelmiszerre, pedig se jobbat, se többet nem eszünk.
  • Dani2
    Mindenki másnak érzi az inflációt, hiszen mindenkinek más a kosara. Pl. a tej most nagyon olcsó (Spar tej, 179, régen 200 fölött volt, a márkás tejek meg egy évtizede 250 fölött vannak, ki veszi azokat, nem is értem), a tojásnak tavaly horror ára volt, most megint lement, a kávé évek óta ugyanannyi, viszont a zöldség-gyümölcs árak rettenetesen megemelkedtek, főtt kaját csillióért lehet Budapesten venni (2.5 éve elköltözött a munkahelyem, kénytelenek voltunk megszokni a 900-1200-as menük helyett először az 1300-1500-as kategóriát, és most ott tartunk, hogy a rohadt Corvin negyedben a legolcsóbb kaja 1500, az átlag meg 2000. Hát b*sszák meg, az éves fizetésemelések nem igazán követték ezt), az albérletet fel sem érdemes hozni, egyedülálló emberek átlagos vagy alacsonyabb fizetéssel nem tudom, hogy élnek meg a városban. Én egyébként olyan 10%-ra teszem a saját inflációmat 🙂
  • S1M0N

    Te olvastad amit írtam? Az hol életszínvonal javulás/infláció, hogy az olcsó termék megszűnik, vagy jelentős minőségromláson esik át (natúr joghurt jó példa, Lidlben megszűnt, Aldiban egyszer csak borzasztó híg tejsavószerű izé került a dobozokba).

    Ugyanígy tech szektorban persze a régi eszközök ára lemegy, de nem is kapni őket, így nem is releváns a fogyasztói kosár szemszögéből. Ha te egy középkategóriás telefont akarsz, tök mindegy, hogy a 10 éves cucc ára (használtan) töredéke az akkorinak, azt használni már nem/korlátozottan tudod, az új középkategória ára meg nem alacsonyabb mint 10 éve volt, sőt. Mégis negatív irányba húzza minden évben az inflációt a szektor valahogy.

    Én értem, hogy ezek az anomáliák az infláció mérésének technikai korlátaiból adódnak, csak így nem jó kb. semmire a mért érték.

  • Én is akarok kommentelni...

    A Spar/Tesco gazdaságos tejek (pl. Mlieko, Riska és társai) azért évente elég stabilan, és durván emelkednek. Most a hirtelen akcióktól tisztított ár 165 Ft a mellettünk lévő Spárban. Az excel táblám alapján tavalyelőtt 135 forint volt a hasonló kategóriás tej literje szintén akció nélkül (tavaly 149). Szóval ez stabilan emelkedő pályán van a hozzánk közel eső Spárban legalábbis.
    A cukor és a tojás az tényleg nagyon hektikusan változik, viszont azok árára is vonatkozik a tőzsdei mondás: higher highs, higher lows. Igaz itt az “alapanyag” mennyisége képes brutálisan mozgatni az árakat. De ez milyen szépen igaz a krumplira is: pár év alatt háromszorosára drágult? És sajnos abból igen sokat eszik a család, így ha súlyozzuk a cukor -30% csökkenésével nem szép az eredmény: krumpli heti szinten kilókban mérhetően fogy, a cukor havi egy kiló se megy el nálunk.
  • jami
    Kajára mi is többet költünk (kb. 20%): eleve nőnek a gyerekek és többet esznek, de az általunk stabilan vettek messze nem 4%-kal mentek fel. A ruhák, cipők: mivel durván nőnek, így cipő/ruha épp megmelegedik nálunk. Edzések, versenyek. Különórák még nincsenek – azok ára sem nagyon csökken, ahogy hallom.
    Összességében nekünk eleve nem stabil a fogyasztói kosarunk 🙂
  • csgary
    Nem értem hogy lát bárki is stagnálást az élelmiszerek árában, hacsak nem a KSH-nak dolgozik. MINDEN alapvető élelmiszer ára keményen megy felfele, ezen belül a zöldség-gyümölcsöké (amiben valami egészséges is van) asztronomikus mértékben. Krumpli, hagyma, káposzta, sárgarépa, stb. mind jóval 100% fölött emelkedett. Áfa csökkenéseket szemrebbenés nélkül benyelték az illetékes szektorok, a fogyasztónak 0 jutott belőle. Ez 22%-os árnövelést jelent.
  • Zabalint

    Ez egy nagyon bonyolult kérdés, én csak részben értek egyet Zsidayval. Mert mikor a régi Swift helyett kijött az új, valóban nem került az inflációba a különbség, míg a kifutó modell áresése igen, de nem is vagyok biztos benne, hogy kellene. Ugyanis az új Swiftnek elvileg hozzáadott értékének kell lennie a régihez képest, mondjuk szebb, környezetkímélőbb, modernebb belsejű. A számítógép meg mondjuk 10-szer nagyobb teljesítményű, mint a régi, és így nem csak ugyanazt csináljuk vele, mint anno. Ezek bizony technológiai fejlődésből fakadó gazdasági növekedésnek minősülnek. Inkáb az erkölcsi elavulás /divat része torzíthat ha pl. az új ruha nem ad többet általánosan, csak masik divat korszak van, az előző pedig a végén áresésen esik át. De a divatcikkeknél is vajon ugyanúgy számolják az átmenetet, mint az autónál?
  • Jackal
    Pár dologhoz hozzászólnék én is:
    – lakáskiadás és költségei:elvileg simán lehetne 6-7%-ot hozni vele éveként, de ugye az elmélet és a gyakorlat általában eléggé távol áll egymástól. Vegyünk példaként egy 20 milliós lakást, amit 100.000 Ft/hóért adsz ki (és akkor még nem túloztam a bérleti árral). Ez évi 1.200.000 Ft, vagyis 6%-ot hozol vissza a lakás árából. Ha 120.000 Ft-ért adod ki, akkor 7,2% “kamattal” számolhatsz. DE, mi van akkor ha nem tudod kiadni? Vagy éppen elzárják a gázt fél évre a házban? Ha leamortizálja a lakó a lakást? Ha elromlik a bojler, a gáztűzhely, a konvektor a stb. Persze ezeket a számlákat leírhatod az adódból, illetve az évi lakásamortizációt is. A fő gond az, hogy foglalkozni kell az egésszel. Három évre számoltam ki, nálunk mennyit hozott a kiadott albérlet és emlékeim szerint 4% körüli értéket kaptam. Ami azért nem olyan sok, mint az állampapír kb.
  • Jackal
    Ami az állampapírokat illeti:
    – nem tudom, észrevettétek-e, de a PMÁP kamatmegállapítása a következő kamatfizetési periódusra csak 2019. szeptember 25-én törtnéik meg. Tehát tök jó az 1,7%-os bónusz, csak azt a 2,8%-os inflációra állapították meg, így lesz belőle 4,5%, 2019 szeptemberéig. Vagyis állambácsi durván 9 hónappal – vagy háromnegyed évvel, ha úgy tetszik – késlelteti az inflációs hatás megjelenését. Ide még egy sidenote: bár most nem találom, emlékeim szerint a visszaváltás 99,75%-on megy, tehát ha ötévest veszel, akkor is jobban jársz, mint a hároméves papír 0,3%-os kamathátránya, max kiugrasz belőle.

    Érdemes a fentiekkel összevetni a MÁP+-t, ami először 2019.12.17-én fog kamatot fizetni, ekkor már látható lesz, mennyit adnak a PMÁP-ra.

  • matetoth

    az egy minőségi kérdés, ilyet nem nagyon tudsz pénzügyi számokkal mérni. Ezért írtam, hogy jó lenne, ha lenne (mert ugye a technológiai fejlődés miatt azt feltételezzünk, hogy egyre jobbak a dolgok, de ahogy írtad, vannak kivételek).

    Viszont ettől független korrekt infla mérés, hogy mindig a tavalyi évi párjával mérjük össze: ha most nincs az olcsó fajta termék, akkor a tavalyi drága fajtához mérik idén a drága fajtát (tehát kiszűri a minőségi változást, almát almával mér). Ettől függetlenül nem tökéletes a mérés, de aki ezt elvárja, az se nem végzett még kutatást, se nem találkozott még tudománnyal.


    A maginfláció kiszűr egy halom hatást (pl áfacsökkentés, szezonalitás etc). Te mennyit fizetsz a tojásért? Mert ott ugyan volt sok mozgás mostanság, 33-ról felment 40-re, de most 30. Sajt nem drágult régóta, de a tej kapott egy 6%-ot, kenyér 12-t.

  • Husz Janos Puszita
    Tamás #2
    csak egy komment…

    Köszi a valaszokat. En nem akarok mar Magyarorszagon penzt tartani.

  • matetoth

    Az király, hogy van neked tételes táblád, viszont akkor tedd mellé a többit is (sajt, tej, hús, liszt, kenyér, etc), s máris látni fogod, hogy még ha a saját fogyasztói kosarad más is, mint a KSH-é, az eltéréseknek van értelmük. Nem csak az érzésem az, hogy 10%. Egyébként a krumpli nem drága mulatság, szerintem nem viszi el annyira a ti inflátokat sem, de ez csak megérzés. Majd ha a 10+%-os béremelés begyűrűzik minden termékbe, az fájni fog.

    Viszont azt nem akarni érteni, hogy az eurostat módszertana miatt került ki a tulajdonolt lakás imputált költsége, az szimpla butaság. Majd ha központi módszertan miatt visszarakják, akkor menj oda reklamálni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a te inflád nem sokkal több, csak azt, hogy a fogyasztói kosár alapján mért infláció nem akkora.

  • Attila9
    Ha válság jön, az elemzők szerint nagy valószínűséggel a frank erősödni fog, ugyanis a svájci frank menekülő valuta szerepet tölt be.
  • Ildikó70
    Én itthon 40-45 között veszem az L-es méretű tojást – igaz tavaly még az M-es volt ekkora (akkor 35 Ft volt). Most a pennyben vettem 25ért. Mivel mi laktóz/tejfehérje allergiások vagyunk így a tej literje 300 alatt nincs, kivétel ha akciós a pennyben, akkor 200 Ftért veszek jó pár kartonnal – attól függ meddig tartható el. Egyébként amikor lement a tej áfája akkor csökkent Matolcsi módra 299-ról 319-re. Mennyi lett volna áfacsökkentés nélkül? A tőkehúsok (sertés, csirke) most drágábbak még akcióban is, mint az áfacsökkentésük előtt voltak akció nélkül. A kenyér nálunk már évek óta 300 Ft, de ugyanaz a kenyér a gyártónál 360 Ft. Zöldség-gyümölcs szezonális hatás nélkül is kb. duplája. A zöldséges mondta, hogy nem hozott tavalyi burgonyát, mert 400 Ft alatt nem tudta volna adni. A káposzta is 350 – ez se volt még ennyi soha, sőt 200 fölött én még nem láttam.
  • eszkimó

    Hol lehet 145 ft-ért tejet venni?

    Tescos tej 200-ról indul, minden más legalább 250 ft… ki vásárol otthon? Mert nem te az biztos.

    Ha nem is duplázódtak, az árak, de egy szemmel látható növekedés látható.

    Amikor a pénzt látvány beruházásokra költik (lásd stadion) és nem arra, hogy hatékonyabb legyen a termelés az mindig árszínvonal emelkedéshez vezet.

  • jami
    145.-ért tejet nem lehet venni, csak valami fehér löttyöt.
    A gyümölcs/zöldséggel meg az a legnagyobb bajom, hogy nagyon nem jók. Az alma ok, azt szedni is szoktunk. De a legtöbb gyorsan ért/éretlen/már elindult az enyészet útján. Szedrünk már lesz látható mennyiség jövőre, de a málnához még kell 3-4 év (addig csak ízelítő).
  • Tamás #2

    Akkor viszont nézz rá a durchblicker.at-re, ez olyan mint MO-n a bankráció, be tudod állítani az egyéni preferenciáidat és ennek megfelelően meg tudod keresni a legolcsóbb bankot. De olvasd el az apróbetűs részeket, mert nem mindig a legolcsóbb a legolcsóbb.
  • Zabalint

    Gondom UHT tejre gondolt, az gyakran olcsóbb (gondolom mert olcsóbb a logisztikája), de rosszabb ízű is egyébként.

    De normál pasztőrözött vagy ESL tej sem a Tesco-ban a legolcsóbb, Lidl és Aldi márkatermékek mindig olcsóbbak, Spar tej (ugyanaz, mint a Tolle) jellemzően 189 Ft. A Tesco-ban régebben vettünk sajátmárkás tejet, de aztán egyre gyakrabban volt helyből savanyú, aztán próbáltunk ott mást, de második alkalommal ha savanyú volt, váltottunk, így hosszútávon 3 márka maradt talpon, azok 250-300 Ft között vannak. A többi boltban jó a sajátmárkás, nincs ilyen gond.

  • valaki
    Boldizsár
    2019-06-09 at 15:58

    “Én is nézem. A csirkemell 899 Ft/kg”

    Na ne vicceskedjünk már! LIDL és társaiban akcióban kb 1300 akció nélkül 1400/kg. Hentesnél (gondolom ahány hentes annyi ár) nálunk 1700/kg. És a multis csirke vizes mócsingos mire kiszelektálod romlik a kg/ár.

    Ha te 899 ért veszel (hogy őszinte legyek erősem kétlem, hogy ez igaz lenne) akkor az csirkét még képen sem látott. Hacsak nem vagy valami bennfentes valahol, de ugye az meg ne számítson már általánosnak.

  • Érdeklődő
    PEMÁK-ot még érdemes venni? Figyelembe véve, hogy esetleg később emelkedik a kamata.
  • matetoth
    nem vagyok nagyon otthon a szabályozásban, de elég gyanús, hogy nem volt változás a tojás méretezésében… Szóval almát almával.
    Általában nem én vásárolom a gyümölcsöt-zöldséget, de elég meredek lenne a 100%-os áremelés minden szinten. De pont ennek a mérésére van a KSH.
  • Boldizsár
    “Hol lehet 145 ft-ért tejet venni?”

    A pennyben 218 helyen orszagszerte, tehat kb. barhol. 135 Ft volt akcioban most 149 valoban nem 145. De en nem azt veszem mert az kulfoldi, a magyar tejet veszem 156 ft-ert az intersparban.

    “Na ne vicceskedjünk már! LIDL és társaiban akcióban kb 1300 akció nélkül 1400/kg”

    Csirkemellet irtam nem csirkemellfilet. 899*1,25 = 1123,75 Ft ha filet csinalsz belole, plusz lesz ingyen bor es csont amit fel lehet hasznalni szinten. Cba-ban.

    Folyamatosan ennyi: cbaremiz.hu/images/flippingbook/20190606-0612/junius%206-12%20regios02.jpg

  • Ildikó70
    A méretek így vannak: Apró tojás (S méretű) 53 g alatti súlyú, Közepes tojás (M méretű) 53-63 g közötti, Nagy tojás (L méretű) 63-73 g közötti, Extra nagy (XL méretű) 73 g feletti tojások. Van valaki aki leméri, hogy egy tojás 62 vagy 64 g? Tavaly ilyenkor a régi burgonya 100-120 Ft volt, most 400-ért már nem hozott a zöldséges, az új akkor is és most is 350 Ft körül volt, remélem szép lassan csökkenni fog. A hagyma most 250 Ft, évekig 80-100 Ft volt – még tavaly is. Káposzta 350 Ft, tavaly 120 volt. Sárgarépa 280 Ft, tavaly 100 Ft volt. Cseresznye 980 Ft volt a legolcsóbb helyen, tavaly 350 Ft volt szezonban. Eper szint 1000 Ft körül van, tavaly 450 Ft volt. Alma 350 most, tavaly 120. Mást nem vettem tavaly – idén ezeket sem. Biztos hogy van olyan is ami nem drágább, de egy zöldség- vagy húsleves összeállításhoz háromszor annyiba kerül a zöldség, mint a hús.
  • örök körök
    Nem semmi, hogy a cikk alapján sokak legnagyobb problémája, hogy hol olcsóbb/drágább a tej, vagy a csirke 5-10 forinttal.

    Tudom, hogy havi összegben ez sokaknak tétellé gyűlik össze idehaza, de az itt károgók többsége szerintem lazán 500 nettó felett visz haza /hó. Kicsit szarrágásnak érzem.

  • Én is akarok kommentelni...

    Nos, a bajom az, hogy az élelmiszerre költött pénzt egy grafikonon ábrázolom az utolsó 3 évet, akkor sajnos kis szórással de illeszthető rá egy egyenes. A meredeksége nálunk legalábbis 7,2%. Ez mint te is írtad: nem reprezentatív, csak és kizárólag egy 3 fős család 12+12+5 havi költéseit tartalmazza. (referenciának szoktam csak pár élelmiszer árát kiírni külön: tej, félbarna kenyér, Pepsi, frankfurti virsli, ponty).
    Azért felesleges kiemelni egy terméket, mert veszünk 50-et (a tejet sem én emeltem ki, csak reflektáltam rá).
    Majdnem minden termék árába pedig már szerintem begyűrűzött a béremelés mértéke, csak mivel annak a teljes bekerülési árban kicsi a részaránya nem mindenütt kirívó, ám a jelentős élőmunka igényű termékek pl. eper árában látható. A krumpli termesztése 100%-ban gépiesített, az csak azért szállt el, mert egyszerűen több a kereslet már, mint a kínálat.
  • Zabalint

    Akcióban esetleg. Itt vannak a Penny árai:
    penny.hu/products/Tejtermek
    173 és 189 az 1.5-ös és 2.8-as tej, nagyjaból a Sparban is ennyi. Oké, az 1.5-ös UHT az csak 169, de nem 149. Emellett mint írtam, ízben sokkal rosszabb az UHT.
  • Janos82
    Azert az gondolom mindenkinek megvan, hogy a mezogazdasagi termekek arvaltozasa elegge hektikus? Egy jo termes lenyomja az arakat, a rossz meg fel. Iden pl nagyon nem kedvezett az idojaras az epernek, igy az nagyon draga lett. A GDP szamolasanal kulon szoktak nezni a mezogazdasag nelkuli teljesitmenyt.
  • Dani
    @Örök Körök:
    Ne felejtsd el,h ez a fajta mentalitás amit te szarrágásnak hívsz, vihet el oda, hogy igen jó anyagi körülmények között élve is jelentős megtakarításod legyen. Sokan nem értik a 10Ft lényegét. Nem a 10, vagy a 100Ft a lényeg, hanem az,h ez a mentalitás legyen benned és akkor a sok kicsi valóban sokra fog menni.

    Persze van szarrágás is, de arról született itt már cikk, az már kategória.
    Szerintem a gondolkodást érdemes elsajátítani.

  • Boldizsár
    “Akcióban esetleg. Itt vannak a Penny árai:”

    Ezek a Penny sajatmarkas termekei, a weboldalon nincsen fent az osszes termek amit arulnak. Bemesz a boltba es ott lesz a polcon a 149 forintos tej, ne aggodj, kicsit vicces hogy olyan vitatkozik aki nem is jar az adott boltba.

  • örök körök

    Nem, a pénzügyi tudatosságnak sehol sem része a 10 forintokon szarrágás. Az sokkal inkább arról szól, hogy tisztában vagy a jövedelmeddel, a kiadásaiddal és tudatosan tudsz tervezni, dönteni.

    Mennyi lehet az átlag (medián) órabér? 1200 Ft/óra? Ha (nagyot mondok) 30 Ft-ot spórol a tejen az átlag(!) magyar, akkor azzal megspórol keményen 1,5 percnyi munkát. Az átlagos idejáró meg vagy fél percnyit. Ha ezt felszorzod 10 termékre, még akkor is lófütty.

    Az, hogy ilyen filléreken nem szarrágsz, sehol nem vonja magával, hogy elfolyik a kezeid közül a pénz. Ez csak egy rossz beidegződés, neveltetés (tudom, mert én is ezt kaptam). A pénzügyi tudatosságnak a része az is, hogy tudod, mire érdemes és mire nem időt, energiát pazarolni.

  • valaki
    Boldizsár
    2019-06-12 at 15:35

    Én csirkemellfiléről beszéltem ez igaz, de az pl tavaly év végén 1000 volt . De ha már Penny. Figyelted e véletlenül a zacskós 100g os pulykamell sonkát? Pár hónap alatt 199 ről 229 re módosult. Nem kell menteni a menthetetlen a napi élelmiszerárak amit az emberek esznek mind-mind felment és nem 4-5% al.

  • Érdeklődő
    Korábban érdeklődtem, hogy érdemes-e PEMÁK-ot venni a jelenlegi környezetben, de nem kaptam választ.
    Újabb kérdés merült fel bennem.
    Olvastam itt a fórumon, hogy
    “A névértéke egy euró, azaz bármilyen összegben tudsz belőle venni, nem csak például százas címletekben. Mivel azonban a legkisebb jegyezhető mennyiség 100 euró, a kamatok újra befektetése miatt érdemes legalább 4.000 eurót befizetni, hogy a kamatok is elérjék a 100 eurós határt.”

    Ez még jelenleg is fenáll, vagyis csak 4000 EUR felett érné meg befektetni?

  • headset
    @Érdeklődő
    Azt nem tudom, hogy létezik-e ez a 100 euros minimális mennyiség. Egy telefon a számlavezető (MÁK) ügyfélszolgálatához és megmondják.
    De az marhaság, hogy csak 4000 euro felett érdemes PEMÁK-ot venni.

    – ha nem TBSZ-en van, ki lehet egészíteni a kamatot 100 eurora.
    – ha 4000-nél kevesebb a befektethető pénz, össze lehet várni több évi kamatot. A kamatos kamat csak magas kamatlábaknál számít erősen. Ha pl. 50 euro 2.5%-os kamatlábnál parlagon hever egy évig, a veszteség csak 1.25 euro. Emiatt kár lenne 2000 eurot nem befektetni.
    Vagy pl. 1000 euro hozama 3 év alatt 2.5%-os kamatos kamattal 76,89 euro. A kamat ujrabefektetése nélkül 75. Nem nagy különbség.
    – ha valaki elkötelezi magát a PEMÁK mellett, akkor legjobb azonnal vásárolni, amint összegyűlik a minimális vehető mennyiség. Akár havonta is. Így lesz a legmagasabb a hozam.

  • Boldizsár
    “Én csirkemellfiléről beszéltem ez igaz, de az pl tavaly év végén 1000 volt.”

    Akkor valamit nagyon elneztel a csirkemellfile nem volt 1000 ft az utobbi evtizedben, menj fel az akcios-ujsag.hu oldalra es lapozz vissza a 4 evvel ezelotti akciokra, ugyanazok az arak vannak. Sot elso ujsagban 950 volt akcioban(?) 4 eve a csontos csirkemell ma meg 899-ert vettem akcio nelkul.

    “Figyelted e véletlenül a zacskós 100g os pulykamell sonkát?”

    Nem figyeltem, nem veszek feldolgozott arut. Es elotte hany evig volt a korabbi ar?

    “a napi élelmiszerárak amit az emberek esznek mind-mind felment és nem 4-5% al”

    Amit en veszek 7 eve ugyanannyi, tobbit nem nezem. Kivetel a zoldseg, abbol van ami felment, de az evfuggo is hogy eppen milyen volt a termes. A zabpehely ara ment fel 10%-kal igy hogy legalabb 7 evig (elotte nem neztem) ugyananyi volt.