De miért annyi?
Az Index legújabb pénzügyi felmérős cikkében van egy kérdés:
“Tegyük fel, hogy Ön 100 ezer Ft hitelt vett fel valamilyen műszaki cikk megvásárlására. A hitel éves kamata 24%. A hitelt egy év alatt, havi törlesztéssel fizeti vissza. (A kamaton kívül más költség nincsen.) Mennyi pénzt fog összesen visszafizetni a banknak?”
A helyes válasz a teszt szerint 113 ezer forint. Robiéknál egy egész iroda ezen töpreng, hogy miért ez a megoldás és azonnali segítséget kértek a kérdés eldöntéséhez.
Hogy újra helyreálljon a lelki béke és végre elindulhasson újra a GDP termelése az irodában, igyekeztem gyorsan válaszolni.
Amikor hitelt veszel fel, kamatot mindig a még nálad lévő tőkére kell fizetned. Vagyis a példában szereplő 24%-ot sem az egész összegre fizeted egy éven át, csak az aktuális tőketartozásodra.
Mivel minden hónapban fizetsz kamatot is és tőketörlesztést is, hónapról-hónapra egyre kevesebbel tartozol, így a 24%-os kamatot is egyre kevesebb tőkére vetik ki.
Ezért nem 124 ezer a helyes megoldás, hanem 113 ezer forint. Egészen pontosan 113.471,52 Ft.
Hogy mi az az annuitásos és az egyenletes tőketörlesztésű hitel, arról már itt írtam. Érdemes elolvasni, sok mindent megértesz belőle a témával kapcsolatban.
Vagy gyere el az Akadémiára, most csütörtökön pont ez is téma lesz. 🙂
Na, remélem sikerült megválaszolni a kínzó kérdést és az irodában visszatér a dolgozók lelki egyensúlya, egy újabb rejtéllyel kevesebb. 🙂
Egyvalamit azonban kikérünk magunknak: mi eddig is rendíthetetlenül termeltük a GDP-t, egyik szemem a melón, a másik a zindekszen… 😉
Kezdjük ott, hogy nincs is megadva, hogy a hitel annuitásos vagy egyenletes (áruhitelnél a leggyakoribb egy 3. megoldás: egyszeri kezelési költség az elején, vagy a végén). Másodszor nincsen az sem leírva, hogy milyen időközönként számolódik a kamat, mert csak annyi van, hogy a törlesztés havi. Nyilván ritka az olyan hitel, ahol nem a törlesztéssel azonos időszakonként számolják fel a kamatot, de a kettő periódus ettől még nem feltétlenül egyezik.
Egy másik kérdésben viszont nem értek egyet a hivatalos válasszal. A hitel és a kölcsön szerintem nagyjából szinonim fogalmak. Ha egy keretet biztosít a bank, azt valóban hitelkeretnek szoktuk nevezni, és nem kölcsönkeretnek, ugyanakkor pl. a lakáshitelt is hitelnek mondjuk, pedig ott nem keretet kapunk, amit belátásunk szerint használunk fel, hanem nagyon konkrét összeget folyósítanak. Egy baráti kölcsönt pedig nem szoktunk hitelnek nevezni. Szóval nem mindig használható egyformán a két fogalom, de hogy a hitel az mindig keretet jelentene, az szerintem nem igaz. Én a nagyjából hasonló fogalmakat választanám.
elkezdtek kiszamolot olvasni indexen vagy mifene? 😀
” Tegyük fel, hogy minden év végén egy összegben félre tud tenni 100 ezer forintot 5 százalékos kamatra. (Azt, hogy van kamatadó, most felejtse el…) Ezt 10 éven keresztül mindig megteszi, majd a 11. év végén megnézi, hogy mennyi pénze van a bankban? Melyik a helyes válasz? ”
Nekem Excelben más jött ki. Kamatos kamattal számoltam, mindig az összes bent lévő pénzre jár 5% kamatos kamat, és évente hozzájön 100 ezer. Akkor viszont más jön ki, mint a cikkben.
Gondban vagyok ezekkel a kitevő-írásokkal a klaviatúrán, remélem érthető a képlet, ami alapján kijön a 113ezer éves, illetve a 9456Ft-os havi törlesztő
Ugyanis ha nálad mindig az egészre fizetsz kamatot, akkor a következő lépés a logikádban már a Providentes “csak heti 3% a kamat” akkor 100000-re összesen 103000-et fizetsz vissza, holott nem éppen…
Meg a lakáshiteles logika, a felveszek 10 milliót 5% a kamat, akkor összesen 10 500 000-et fogok visszafizetni. “-Jajj, hol a pénzem, mi az hogy még 9 000 00-val tartozok, amikor már 3 000 000-t befizettem??? Hitelkárosult vagyok, átvertek….!”
Holott teljesen egyértelmű és világos minden szerződésben EZ A RÉSZ. (A többi rész már nem feltétlenül, de a kamat az kamat, a törlesztés módja is egyértelmű) Jó, persze kell hozzá az ált. iskola 5-6-7. osztályos matematika középszintű ismerete….
Sajnálom, hogy még mindig abban merül ki a pénzügyi műveltség, hogy mi a különbség a kölcsön meg a hitel között. Régóta van egy olyan érzésem, hogy hiába fognak pénzügyeket tanítani az iskolákban, ha ez kimerül az ilyen szintű ismeretben, akkor csak egy újabb unalmas tantárgy lesz, ami nem fogja helyre tenni a dolgokat.
Bár gondolom az egyénen kívül senkinek sem érdeke, hogy pénzügyileg tudatos legyen…
Nem pontosan az állampapír hozamát befolyásolja az alapkamat, hanem az “árfolyamát”, ugyanis ezeket a papírokat is lehet adni venni, van vételi és eladási árfolyamuk. Ha növekszik az alapkamat egy régebbi kisebb hozamú állampapír már kevésbé lesz kelendő…
A teszten én Montenegrón véreztem el!:))
Nem, pont hogy itt 24% a THM, ha csak a kamat van, és nincs kezelési költség meg ilyesmi. Ha 13% THM lenne, akkor valahol 107-108 ezer körül lenne az összes kifizetendő, hiszen nem a tartozol a teljes összeggel a futamidő egészében.
Ezt az állampapírost én se értem.
Na mindegy, azért nagy király vagyok, mert az volt az egyetlen, amit elszúrtam… 🙂
Ha veszek DKJ-t mondjuk 9780 FT-ért, akkor ha törik, ha szakad, 10-Kt kapok érte jövő tavasszal. Marhára nem befolyásolja a hozamomat az alapkamat. Max. az infláció, de az meg csak a befektetés relatív értékét.
Na mindegy, ez nekem magas… 🙂
Van némi együttmozgása az állampapír hozamoknak és a jegybanki alapkamatnak, egyébként inkább a jegybank kénytelen az állampapír hozamokhoz igazodni, mint fordítva.
Nem az a kérdés, hogy hogyan befolyásolja a hozamod, hanem hogy hogyan befolyásolja a befektetésed árfolyamát. Ha emelkednek a kamatok, és így az állampapír hozamok is (ebben igaza van Jánosnak, hogy emiatt nem precíz a kérdés, mert a kettő nem mindig jár együtt), akkor mivel magasabb hozamú új állampapírt vehetnél, ezért a nálad lévő árfolyama esni fog, hiszen te is magasabb hozamot ígérve tudnád eladni. Természetesen ha kivárod, megkapod az ígért hozamot, azt nem befolyásolja.
A THM akkor lenne azonos a kamattal, ha egy tételben, pontosan 1 év múlva kellene kamatostúl visszafizetni a kölcsönt. De mivel az 1 hónap múlva visszafizetett összegre is kifizeted a 24% arányos részét, így valójában több lesz a THM. Ha egy hitelkalkulátorba beütöd a fenti konstrukciót, akkor egész pontosan 26,75% THM és 113.472 Ft visszafizetendő összeg jön ki (mindez annuitásos törlesztést feltételezve).
tehát a kamat, a THM, és az az arány, ahány %-kal többet fizetsz vissza, mint felvettél, az három különböző dolog. Egy hirdetményben a kamatot és a THM-et kell publikálni. Az pedig a példában nem 13, hanem 26,75%.
Mivel az alapkamat megemelkedett, így most magasabb hozam mellett lehet újonnan államkötvényt jegyezni. A Te államkötvényedet most nem tudod visszaváltani, csak lejáratkor. A szabad piacon viszont le fog értékelődni, hiszen aki megveszi, az nem akar rosszabbul járni, mint ha új kibocsátású papírt venne.
Ha a kamatkörnyezet növekedik, minek venne valaki rosszabb feltételekkel (fix kamat, ugye) papírt tőled? Ezért csökken az árfolyama, de ezt akkor realizálod, ha eladod.
Így lehet bukni a szuperbiztonságosnak tartott állampapíron is.
1.) (Amit Alajos is ír): szomorú vagyok, ha tényleg a Montenegró-s kérdés, meg a hitel/kölcsön definíció számít pénzügyi műveltségnek, és nem például az, hogy ETF-eken keresztül fektetek bef.alapok helyett, hogy a költségeket minimalizáljam (ugyanolyan hozamkilátások mellett természetesen).
2.) A kommenteket olvasgatva nekem úgy tűnt eddig, hogy a blogot olvasó, pénzügyileg kicsit is tudatos emberek, tisztában vannak a tőketartozás, az arra fizetett kamat, THM, stb. fogalmakkal. Nem beszélve az Állampapír árfolyamokat (!) befolyásoló tényezőkről… Olvasva az aktuális hozzászólásokat, kicsit csalódtam: a pénzügyileg a tudatosabb kategóriákba tartozók sincsenek tisztában ilyen alapvető fogalmakkal, gondolatmenetekkel, mechanizmusokkal.
Miklós! Ezer még a feladat! 🙂
Tényleg nem bántani akarok senkit.
Köszi skacok, most már vágom! 🙂
A DKJ talán tekinthető kockázatmentesnek. A rövid lejárata miatt az árfolyam érzékenysége nagyon alacsony.
A hosszabb lejáratú állampapíroknál, már bekavar az alapkamat változása is, de ezt előttem már leírták.
Szerintem Montenegro is inkább egy tévékvizbe való lett volna. A kérdőív már nem elérhető az indexen.
Viszont az MNB alapkamat az egy testulet alltal szabalyozott ertek es nem pedig a piac donti el, hogy mennyi legyen. Az MNB addig csokkeni az alapkamatot amig akarja ( vagy amig nem faj neki az arfolyam, inflacio stb… )
Ha most megnezitek, akkor az MNB alapkamatot, akkor az joval alacsonyabb az allampapirok hozamainal.
Ezert nem ertem, hogy hol van itt az osszefugges.
A hitel vs. kölcsön dologal kapcsolatban viszont nem értek egyet a hivatalos jó megoldással. Ha csak elméleti oldalról nézem, akkor van különbség a kettő között, de a gyakorlatban bőven keveredik a két elnevezés használata.
Csak egy példa: általában azt a kifejezést használjuk, hogy “személyi kölcsön”, ellenben van “szabad felhasználású jelzáloghitel” termék is. Mindkettőnél ténylegesen megkapom a pénzt, nem hitelkeretet kapok. A lakáshitelt sem hívom lakáskölcsönnek, pedig technikailag kölcsönnek számítana.
Ráadásul szerintem a bankoknak sincs egységes szóhasználata.
Hát ja, ez tényleg furcsa. Előttem is leírták, én is úgy gondolkodtam, hogy valahol a 0 és a 24000 között kellett valahol lennie a kamatnak, valamivel a félút felett, hiszen a tőketartozás folyamatosan csökken. A 13 ezer ennek a feltételnek tökéletesen megfelelt, azonnal lehetett erre kattintani. A többi válaszlehetőség a közelében sem volt ennek.
“Amikor hitelt veszel fel, kamatot mindig a még nálad lévő tőkére kell fizetned. Vagyis a példában szereplő 24%-ot sem az egész összegre fizeted egy éven át, csak az aktuális tőketartozásodra.” – kivéve, ha nem. Legyen a hitel egy éves kamatperiódusú (talán így hívják… a lényeg, hogy évente fizetsz kamatot, mondjuk év elején), és máris flat 24000-et fizetsz.
Ráadásul az a fos weboldal nem értékelte ki a válaszaimat, hanem visszadobta a beviteli oldalt üresen. Great.
A KHR rendszerben minden hitelszerződés rögzítésre kerül, nem csak a késedelembe esettek. Így a bank hitelbírálatnál látja az ügyfél más banknál fennálló hiteleit, és ha a túlzott eladósodottság veszélyét látja, akkor elutasíthatja a hitelkérelmet. Tehát akkor is, ha az adós eddig nem esett késedelembe, így a régi BAR listában nem lenne negativ minősítése.
Ugyanakkor a megszűnt hitelszerződések a rendszerből kikerülnek, ha rendben voltak fizetve, míg a problémás ügyek a hitel lezárulta után is láthatóak a többi bank számára.
Kedves Miklós, vannak még itt rejtett / kiaknázatlan tálentumok. Lehet inkább gazdasági humorblogot kellene írnod 🙂