Ingatlanvásárlás ötödik rész: ügyvéd vagy közjegyző?

Kicsit felborítva a logikus sorrendet (még nem nézettük meg az ingatlanukat egy statikussal vagy építésszel), folytatjuk a sort az adásvétellel.

Sokan nem tudják, hogy nem csak ügyvédhez hanem közjegyzőhöz is lehet menni ingatlanvásárlással kapcsolatban. A közjegyzőnek van előnye és hátránya is. Az egyik előnye kétségkívül az, hogy a legtöbb esetben olcsóbb, mivel fix tarifával kell dolgoznia, akkor is, ha szövevényes az ügy. A közjegyző tarifája 10 és 200 millió forint között 86.200 Ft plusz a 10 millió forint feletti rész 0,2%-a. Ehhez még jön 40% költségáltalány. (Köszönjük Sh-nak a kiegészítést.)

Ezzel szemben az ügyvédek jellemzően 0,5-1% között szoktak elkérni egy ilyen ügyletért. Minél drágább egy ingatlan, annál inkább előfordulhat, hogy jobban jársz anyagilag egy közjegyzővel.

A másik előnye lehet a közjegyzőnek, hogy mindjárt kilakoltatási végzést is lehet íratni, ha az eladó nem hagyja el időben a megvásárolt ingatlant (mert mondjuk ő sem tud beköltözni abba az ingatlanba, amit ő vett), ahogy végrehajtást is lehet egyből kérni, ha a vevő nem fizeti ki időben az ingatlant. (Persze más kérdés, ez utóbbinak mennyi értelme van, ha a vevő mondjuk nem kapta meg a hitelt a banktól és azért nem tud fizetni, mert nincs miből.)

Az ügyvéd előnye, hogy ő, szemben a közjegyzővel, tanácsot is adhat, az ügyfeleket felvilágosíthatja és képviselheti az érdekeiket. Ilyet egy közjegyző nem tehet.

Megkértem Norbertet, aki ingatlanokkal foglalkozó ügyvéd, hogy írjon erről egy rövid írást, mi a különbség a közjegyző és az ügyvéd feladata és tevékenysége között.

De mielőtt még átadom a szót, gyakori kérdés, hogy miért kérnek el ilyen sokat az ügyvédek, amikor csak átírnak két nevet és két címet egy biankó szerződésen. Az esetek nagy részében ez nem ennyire egyszerű. A legegyszerűbb esetben is hitel van a házon, amit első körben le kell róla szedni, hogy egyáltalán eladható legyen. Jellemzően erre a vásárló önerejét szokták használni. De akkor már gond van, ha több a hitel, mint a vásárló önereje. Ha a vásárló is hitelt vesz fel, az egy újabb csavar, mert megint többlépcsős lesz a dolog. Ha pedig van is rajta hitel és a vásárló is kér hitelt, az még tovább komplikálja a papírmunkát és a lépések számát. Ha CSOK volt rajta vagy lesz rajta, megint színesíti a kérdést. Előfordul az is, hogy a sok szereplő miatt kicsúszik az ügy az ügyintézés határidejéből és lehet mindent előröl kezdeni, mert valamelyik bank vagy az állam túl későn reagált az ügyre.

S ezek csak a legegyszerűbb esetek, ahol nincs kiskorú a tulajdonosok között, nincs semmi egyéb teher a házra bejegyezve és így tovább. A faék egyszerűségű ügyek a legritkábbak, ahol a tehermentes házat készpénzért veszi meg a vásárló.

Éppen ezért, bár spórolni mindenki szeret, erősen gondold meg, hogy túl olcsó ügyvédre bízod-e a legegyszerűbbnél bonyolultabb ingatlanvásárlásodat. Sajnos ebben a szakmában is igaz, hogy olcsó húsnak gyakran híg a leve.

Ennyi bevezető után következzen Norbert írása:

Legyen szó ingatlan értékesítéséről vagy vásárlásáról, nyilvánvaló az emberek számára, hogy az ügylet lebonyolításához jogvégzett ember segítségét kell igénybe venni, amely praktikusan ügyvédi, vagy közjegyzői segítséget jelent.
De mégis kihez forduljunk, ha úgy érezzük, megtaláltuk álmaink otthonát, avagy rengeteg mutatást követően elérkezett a várva-várt vevő? Ügyvédhez? Közjegyzőhöz? Mit csinál az egyik és mit a másik szakember?
A közjegyző az „állam embere”, „mini hatóságként” jár el, a közjegyzői tevékenység pedig jellegét tekintve közhatalmi tevékenység. A közjegyző törvényben foglalt fő feladatai közé tartoznak az ún. nemperes eljárások lebonyolítása, mint pl. a követelések behajtására vonatkozó fizetési meghagyásos eljárás, vagy a hagyatéki eljárások lefolytatása. A közjegyzők feladata továbbá: okiratkészítés, hiteles kiadmány, másolat és bizonyítvány kiadása, valamint okirat, pénz és érték megőrzése.

Az ügyvéd ezzel szemben „ügyfele embere”, az ügyfél megbízása és érdekei messzemenő szem előtt tartásával jár el, közötte és az Ügyfél között magánjellegű megbízási jogviszony jön létre. Az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvéd közötti bizalmon alapul, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani. Ma Magyarországon kizárólag ügyvéd gyakorolhatja az alábbi tevékenységeket: jogi képviselet ellátása, jogi tanácsadás, okiratszerkesztés és az okirat ellenjegyzése.

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául rendszerint az adásvételre szerződő felek egyező akaratát megtestesítő adásvételi – vagy egyéb, tulajdonjog átruházásáról vagy egyéb jog bejegyzéséről szóló – szerződés alapján kerül sor. Ami a szerződés formáját illeti: az ingatlanforgalom és az ügyletek biztonságos bonyolítása érdekében Magyarországon törvény írja elő, miszerint az ingatlan-nyilvántartásba jogok bejegyzésének, vagy tények feljegyzésének csakis teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy közokirat alapján van helye. Az ügyvéd eljárása során teljes bizonyító erejű magánokiratot készít, melyet ellenjegyzésével lát el, a közjegyző pedig ún. közokiratot.

A közjegyző az általa készített és hitelesített közokiratok által a jogviták megelőzése érdekében végez olyan jogi szolgáltatást, amely tehermentesíteni hivatott a bíróságokat, az igazságszolgáltatást. A közjegyzői okirat „többletet” jelentő sajátossága, hogy per nélkül, bírósági végrehajtási záradékolás alapján végrehajtás lefolytatására lehet alkalmas. A közjegyzők szerepe az ingatlanügyletekhez kapcsolódóan ezen „többletjelleg miatt” terjedt el: a bankok lényegében kivétel nélkül megkövetelik, hogy az ügyfeleik által megkötött kölcsönszerződések közokirati formában kerüljenek megkötésre az esetleges későbbi nemfizetés miatt megindítandó végrehajtási eljárások megkönnyítése érdekében. A közjegyzői okiratok ezen „többlete” ugyan az adásvételi szerződések esetében is fennállhat, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy kevésbé jellemzőek e vonatkozásban azok a helyzetek, amelyek kapcsán alkalmazni lehet ezen „többletet”.

Két esetet szoktak felhozni: az egyik, amikor a vevő nem fizeti meg a szerződésben megállapodott vételárat, a másik, amikor a megfizetett vételár ellenére az ingatlan birtokát nem adja át az eladó. Gyakorlati tapasztalataim szerint, egy jól kialakított és megfogalmazott szerződéses konstrukcióval egyik esetben sincs szükség közvetlen végrehajtásra: amennyiben a vevő nem fizeti meg a teljes vételárat, nyilván nem kapja meg az ingatlan birtokát, továbbá késedelmi kötbért is fizet. Amennyiben pedig az ügylet neki felróható módon a nemfizetés miatt hiúsul meg, az adott foglalót elveszíti. Amennyiben pedig a teljes vételárat kifizette a vevő, az ingatlan birtokát az eladó ésszerűen eljárva átadja a vevőnek, hiszen ha neki felróhatóan hiúsul meg az ügylet, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszafizetni. Praxisom során soha nem fordult még elő, hogy nemfizetés, vagy a birtokbaadás elmulasztása miatt jogi eljárást kellett volna indítani. Fizetési késedelemre már volt precedens, de az ügyvéd kooperatív, mediatív jelenléte megoldotta a helyzetet.

Az ügyvéd eljárása során képviseli mindkét felet, azaz mind az eladó, mind a vevő az ügyfelévé válik, dacára annak, hogy jellemzően az eladó választ ügyvédet. Az ügyvédnek törvényi kötelezettsége, hogy olyan szerződést készítsen, amely azon túl, hogy megfelel a jogszabályoknak, rendelkezései kiegyensúlyozottak és mindkét fél érdekét tükrözi.

Az ügyvéd eljárása során jogosult jogi tanácsot adni ügyfelei részére az ügylettel kapcsolatban és a hivatását professzionális szinten gyakorló ügyvéd ezt bátran meg is teszi, hisz ez a dolga. Súlyos tévhit, hogy az ügyvéd feladata az okiratszerkesztés során pusztán annyiban merül ki, hogy „átírja az adatokat a mintaszerződésen”.

Az ügyvéd ügylettel összefüggő feladatai már az első megkereséstől adottak és fontosak. A megkeresések jelentősebb hányada már úgy érkezik, hogy a felek megállapodtak a főbb feltételekben és egyúttal „adtak az ingatlanosnak foglalót”, az ügylet már valamilyen szinten pályára van állítva. Az ügyvéd ilyenkor jogi tanácsot ad: mit lehet, mit nem és hogyan célszerű! A közjegyző a felek megállapodását foglalja földhivatali bejegyzésre alkalmas okiratba, tanácsadói tevékenysége mind az ügyletet megelőzően, mind közben korlátozott.

Számos esetben kiderül, hogy a felek megállapodása végrehajthatatlan, mert pl. banki hitelből finanszíroz a vevő és az eladóval megbeszélt fizetési határidő ehhez túl kevés. Vagy a tulajdoni lap lehívását követően derül ki, hogy az ingatlant terheli egy rég elfeledett zálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, melyet töröltetni szükséges.

Olyan is előfordult, hogy a felek túlzott mértékű foglaló adásában, pl. a vételár 40-50 %-át kitevő foglalóban állapodnak meg, mely nyilvánvalóan ellentétes a jogi előírásokkal. Az ügyvéd az ügylet minden részletét áttekinti és felelősségteljes jogi tanácsot ad a konstrukciót illetően: jogszerűségit és a felek érdekeit szem előtt tartva célszerűségit is. A kiegyensúlyozott szerződéses struktúra érdekében azonosítja és szabályozza az eseteges, később felmerülő potenciálisan szerződésszegő körülményeket, kötbérek alkalmazására és elállási lehetőségekre tesz javaslatot. Jogi tájékoztatást és tanácsot ad a felmerülő adózási (Szja.) és illetékfizetési kérdésekben is.

Miután ügyvéd közreműködésével megszületett a megállapodás, az okirat megszerkesztésre kerül. A tervezetet minden esetben meg szoktam küldeni a feleknek előzetes áttekintésre, megkönnyítve ezzel az ügymenetet. Az ügyvéd ellenőrzi az ingatlan tulajdoni lapját, szükség szerint a térképmásolatot, társasház esetén az alapító okiratot és az szmsz-t. Az ügyvéd azonosítja a feleket, elvégzi a jogügyletek biztonsága érdekében szükséges okmányellenőrzést, figyelmeztet a pénzmosással kapcsolatos szabályokra.

Az aláírás napján minden esetben lehívásra kerül ismét az adott ingatlan friss tulajdoni lapja. A szerződés aláírásakor ismertetésre kerül a szerződés minden pontja. Bárminemű felmerülő kérdés esetén részletes jogi tájékoztatást adok. Közkeletű tévhit, hogy a közjegyző felolvassa a szerződést, az ügyvéd pedig csak aláírásra teszi azt a felek elé.

A szerződés aláírását követően kezdődik a földhivatali ügyintézési, banki ügyintézési, szükség szerint tehermentesítési fázis. Egy-egy ügylet átfutási ideje bonyolultságtól függően elhúzódhat akár 90-120 napig is. Látható, hogy az ügyvéd feladata és felelőssége egy adásvételi szerződéskötési ügyletben jelentős: nemcsak azért felel, hogy a tulajdonjog földhivatali bejegyzése megtörténhessen, hanem azért is, hogy az érdekek, felelősségek megfelelő, kiegyensúlyozott láncolata a jogszabályoknak megfelelően összeálljon, abból sem menet közben, sem utóbb ne keletkezzék jogvita.

Közös mind az ügyvéd, mind a közjegyző funkciója az adásvételi ügyletek kapcsán annyiban, hogy mindkettő földhivatali bejegyzésre alkalmas okiratot készít, mindkettő eljárás a jogszabályok keretei között zajlik és mindkettő messzemenően biztonságos. A legjelentősebb különbség a megbízás jellegében van és abban, hogy az ügyvéd magánjogi értelemben képviseli a feleket és jogi tanácsot is ad(hat) az ügylet valamennyi szakaszában.

Vitán felül áll, hogy az ingatlan adásvételi szerződéses ügyletek bonyolítása, az okiratszerkesztés, a jogi képviselet és jogi tanácsadás hagyományosan ügyvédi, semmint közjegyzői feladat. Meg kell említeni azonban, hogy jelentős a közjegyzők szerepe az ingatlanforgalom más spektrumából: ingatlan öröklése esetén pl. kizárólag közjegyző járhat el, hiszen ő adja át a hagyatékot, illetve a fentebb említett banki finanszírozás esetén is jelentős szerepük van, továbbá akkor is közjegyzőhöz kell fordulni, ha írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapul a bejegyzés. Vegyük észre, hogy e közjegyző ezen esetben sem ad jogi tanácsot, csupán tájékoztatást és felvilágosítást. Ezt pótlandó, számos esetben képviselem ügyfeleimet példának okáért a közjegyzők előtti hagyatéki eljárásokban.

És az egyik legfontosabb kérdés: mennyi az annyi? Az ügyvédi megbízási díj az ügyvéd és az ügyfél szabad megállapodásának tárgya, jellemzően az érintett ingatlan értékéhez kapcsolódik százalékos formában, az ügylet bonyolultságától függően. A közjegyzői díj is az ügyérték százalékához igazodik, de mértéke egy IM rendeletben fixált. Amikor a közjegyző és az ügyvéd díját hasonlítjuk össze, mindig tartsuk szem előtt, hogy csak azonos szolgáltatások hasonlíthatóak össze, azaz vegyük figyelembe, hogy az ügyvéd milyen többletszolgáltatásokat végez a felek szerződésének okiratba foglalásán túl!

Hogy ügyvédhez, vagy közjegyzőhöz forduljunk ingatlanügyletünk bonyolításakor? Ügyvédként nyilván meggyőződésem, hogy ügyvédhez. Ugyanakkor természetesen mód van közjegyzőhöz is fordulni ilyen ügyekben, különösen akkor, ha az ügyfélnek valamely speciális okból kiemelten fontos a közokiratokkal kapcsolatosan fentebb jelzett többlettulajdonság, avagy egyszerűen mégis nagyobb biztonságban érzi magát, ha az adásvételi szerződése közokirati formát kap. Azt ugyanakkor megemlítem, hogy maga a tulajdonjog bejegyzése mindkét esetben ugyanazon földhivatali eljárás során meghozott határozat útján valósul meg, nincs tehát „erősebb” vagy „gyengébb” tulajdonjog a két módszer eredményeképpen.

Végezetül felhívom a kedves Olvasó figyelmét, hogy egyszerű ügy nem létezik. Egyszerűnek tűnő ügy létezik, ugyanakkor menet közben szinte mindig kiderül olyan körülmény, amely miatt az egyszerűnek hitt ügy nyomban elveszti egyszerű jellegét. Javaslatom tehát az, hogy minden ügyben minden esetben saját biztonságuk és érdekeik megóvása érdekében forduljanak bizalommal egy joghoz értő szakemberhez, legyen az ügyvéd, vagy közjegyző.

Share

93 hozzászólás

  • Kiszamolo
    Brainless, telefonszámot de iziben. 🙂
  • KerekPerec
    Valóban óriási felelősségel jár az ügyvédi tevékenység, talán nem éppen ez indokolja, hogy az ügyvéd a teljes magánvagyonával felel a munkájáért? És vajon hány kártérítési pert indítanak ügyvédek ellen és abból hányat veszítenek el egy évben?

    Egyrészt az ügyvédek számára szintén kötelező felelősségbiztosítás is sokat segít, hogy jobban aludjanak, még ha az limitált és önrészes is.

    Másrészt mi történik, ha valamit elszúr az ügyvéd? Az ügyfél perelhet, hogy bebizonyítsa, hogy az ügyvéd hibájából kárt szenvedett, kérdés, hogy hol talál ehhez egy másik ügyvédet, aki egy ilyen pert vállal a kollégája ellenében? Szép dolog a szakmai szolidaritás, ez esetben nem mellékesen az ügyvéd felelősségét jelentősen csökkenti.

    Arról nem is beszélve, hogy az ügyvéd, tudni fogja, hogyan csavarja az ügyet, hogy ne essék bántódása, ellentétben az ügyféllel, aki ilyenkor többnyire esélytelen.

  • barackle
    1/3 Eddig read only voltam, de ehhez a közjegyzős dologhoz muszáj megírnom a saját tapasztalataimat… Mi közjegyzőhöz mentünk (közjegyző-helyetteshez), pont egy ügyvéd javasolta, hogy a közjegyző fix áron dolgozik, mindkét felet képviseli, jobban járhatunk vele. A díjakról annyit, hogy egy 45,5 milliós ingatlannál, 10 oldalas szerződés + 3 oldal melléklet, 2 kész példány, plusz a földhivatalba a kötelező példányok, ez volt 363 ezer forint. Ez kb a vételár 0,8%-a. Cserébe sajnos nagyon-nagyon sok hibát elkövettek. A szerződés nem teljesen egyszerű, több eladó, az egyik külföldön, ezért meghatalmazottat bízott meg, hitel is van a házon, és mi is hitelt veszünk fel. Első megbeszéléskor kiszámolták, hogy kb 300k-ba fog kerülni, 4 oldalas szerződés esetén. A végszámla kifizetése után megkérdeztük, hogy pontosan hogyan jött ki a tényleges összeg. Folyt.
  • barackle
    2/3 Folyt. Akkor annyit mondtak, hogy a MOKK honlapján ott van a tarifatábla, nézzük meg. Annyit közöltek, hogy 239 ezer volt munkadíj, majd erre jött a 40%-os költségátalány, és végül a készkiadások díja. De a 239 ezer hogyan jött ki, azt nem tudjuk (MOKK alapján nem jött ki a matek, de az biztos, hogy az oldalszám is számít). Alapból nem vonnám kétségbe, hogy jól számoltak-e, de a végszámlából elfelejtették levonni az előleget, aztán nem jól számolták ki a készpéldányokat és a másolat kérésekor egy harmadik összeget kértek el… A másik hiba, hogy minket arról tájékoztattak, hogy kapunk majd vissza a földhivatal által lepecsételt példányból egyet, ezt vinnünk is kellene a bankba a hitel miatt. Amikor az aláírás után egy héttel visszamentünk megkérdezni, hogy mikor kapjuk meg, akkor annyi volt a választ, hogy nem kapunk vissza. Folyt
  • barackle
    3/3 Folyt. Innen indult két hét rémálom, hogy a banki feltételeket enélkül teljesíteni tudjuk. A lényeg, hogy kérnünk kellett plusz példányt a közjegyzőtől. Kiadta a hiteles, lepecsételt másolatot, ami mindenben egyezik az eredetivel, de mégis hiányzott belőle a melléklet, ami a meghatalmazás… “Vicces” volt a kezemben tartani két egyforma példányt, ami nem egyforma, mégis mindkettő hiteles. Ha ezt nem én veszem észre, hanem a bank, akkor bajba is kerülhetett volna az iroda. A lényeg, hogy minket megszivatott a közjegyző a hibáival. Ezzel nem általánosságban vonom kétségbe a közjegyzők munkáját, de sajnos ott is az ügyfélnek is képben kell lennie a folyamatokkal, és pontosítani mindent. Ha közjegyző mellett dönt valaki, győződjön meg róla, hogy van tapasztalatuk az ingatlan adásvétellel kapcsolatban, főleg, ha hitel is van az ügyletben (bár ez gondolom ügyvéd esetén is igaz).
  • Jóska Pista
    Egy NAV-nál 5-10 éve dolgozó illetékes, aki naponta dolgozik 1-20 ingatlanvásárlási szerződésen, látott már mindent, szinte biztos, hogy jobb szerződést ír, mint egy akármilyen ügyvéd.
  • Dörnyei József
    Kiszámolónak:
    Az árajánlat sokban függ attól, hogy kinek adják. Simán duplája az ajánlat annak, akiről tudják, hogy sok pénze van. Keress nem ismerős mesterembert. 30 éves Kádár kockában a nm ár a fele, mint egy új villában.

    A jogi szöveg nehezebben olvasható elsőre, mint a normál, de ha már elolvastál pár százat, olvasni és megérteni könnyű. A megírására már nem vállalkoznék – kivétel, ahol van sablonom. Ami viszont tényleg fontos az, hogy megtaláljuk az esetleges csapdákat a jogi szövegben. Ezek később igen sok pénzbe tudnak kerülni.

  • András
    Hagyjuk már ezt a sokat kellett tanulni meg drága az iroda dolgot. Az oké, hogy sokat tanultál, az is hogy vannak költségeid. De a mérnökös példánál maradva, ő új dolgokat talál ki, az ügyvéd pedig csak sokmindent megjegyzett és a múltban keres hibákat, lehetőségeket. De nem is ez a lényeg, hanem hogy azért mert sokat tanult az ügyvéd akármennyi pénzt kérhet? A százalékos költség meg elég pofátlan főleg úgy hogy az elmúlt 10 évben az ingatlan árak az egekbe lőttek de a jutalék persze (a legtöbbnél) maradt. Egyébként ugyanez van az ingatlanosnál is csak azok 3-4%ot kérnek sokkal kevesebb munkáért. Egy 2010-ben 25 milliós ingatlan, ma alsó hangon 100 millióért árulnak. Azóta ennyivel drágább lett az irodád meg a merci benzinköltsége? Ugyanmár.
    Én találtam korrekt ügyvédet, aki 0.25%-ért vállalta pedig egyáltalán nem volt egyszerű az adásvétel. Így is szép summát keresett kb 4-5 óra munkáva
  • DontPanic
    Teljesen értem, hogy azt kell megfizetni az ügyvédnek, hogy azzá vált és fenntartja a praxisát.

    Azt nem tartom épp fair árazásnak, hogy ha két ügylet között semmi különbség nincs (1/1 tehermentes ingatlan kp-s vevővel) mindössze a nullák száma tér el a vételárnál, miért kell nagyságrendekkel több munkadíjat fizetni?

    Ez kissé olyan, mint amikor a villanyszerelő azért mond magasabb árat ugyan arra a munkára, mert egy szép háznál hárított el hibát, ami előtt még egy szép autó is parkolt. Közben egy csórónak tűnő helyen marad a standard árnál…

  • random

    Ebben semmi túlzás nincs. Megtehettem volna, hogy nem dolgozom végig az öt évet, és úgy jövök ki az egyetemről, mint több csoporttársam, az önéletrajzuk egy sorból áll: a diplomából. Ezzel nem leszel vonzó a munkaerőpiacon, sokkal nehezebben helyezkedtek el, másrészt kevesebbet is kerestek, mint én. Ez minden szakra igaz, ha csak a minimumot nyújtod, akkor ne csodálkozz, hogy a vidéki földhivatalban leszel jogi diplomával iktató. A te szempontod más, mert természettudományos szakok esetében egészen más a helyzet, talán jó minősítésű diploma és gyakornoki idő elegendő az elhelyezkedéshez. Igaz ott sem mindegy, hogy egyetem mellett mit csináltál, ha sok dolgot, akkor jobb céghez, esetleg külföldi céghez is el tudsz jutni. Egyébként a mérnöki, infó diplomát sem gondolom, hogy adu ász lenne, ott is vannak bőven munkanélküliek, vagy eltérő munkát végzők. A munkaerőpiac egy verseny…

  • random

    A kommentedet olvasva nagyon sokat tudsz a világról. Jah nem, mégse. Óvodás szintű érvrendszer. Nem ártana olvasni, művelődni a világról, én is azt teszem, mielőtt valami eget rengető baromságot írnék…
  • random
    A mérnök új dolgokat talál ki kb. annyira közhely, mint az, hogy az orvos életeket ment. Nem minden orvos ment életeket, pl. egy szemész nem fogja az életedet megmenteni, a látásodon tud javítani, de az nem az életed.
    A mérnök esetében is érdekes pl. azok az állások, akik azon dolgoznak, hogy hogyan tudna terv szerint avulni az az autó, növelve a cég profitját. Ők miféle újdonságot találnak ki? Illetve hány olyan alkotás született a múltban, ami teljesen felesleges, értelmetlen kütyü volt?

    Szép dolog a saját végzettségünket mások elé helyezni, tipikus egosita felfogás, és érdemtelen ez a vita, hogy a saját szakmámat helyezem más szakmák elé, én tényleg azt gondoltam, hogy bizonyos kor felett az ilyen beszélgetések már nem fognak megtörténni.

    Nem olyan bonyolult dolog megérteni, hogy mi miért van, pl. miért van jog, egy rakás írás van erről a könyvtárakban: jogelmélet szekció.

  • csizkek
    “Csak jelezném, hogy mi ügyvédek ha valamit elb…unk, a TELJES magánvagyonunkkal felelünk”
    Na jo ez a masik vicc Mo.-rol. Pont ugy felelsz a maganvagyonoddal mint egy Kft vezetoje (ha vmi hasonlot elcsesz) vagy sok mindenki mas is.. Volt ebbol valaha barmilyen felelossegre vonas? Mo.-on? Ezt keptelenseg bebizonyitani a mai magyar jogrendszerben.. Ezek jol hangzo elmeleti lehetosegek.
  • csizkek
    “de egy mérnök is könnyen tud komoly bajba kerülni, gondolj ”
    Freelancer mernokkent 1mio EUR-s felelossegbiztositas volt az elvaras, anelkul nem engedtek a projektbe. Pedig csak sima ugyfeladatokrol volt szo, nem hidepites, meg embereletek..
    Az ugyved meg sirbakol, hogy nem tud egy ilyet kifizetni? Egy olyan orszagban ahol amugy sincs semmi esely hogy elovegyek jogilag? wtf..
    (de nem az ugyved dijjat es hozzadatt erteket. CSak hagyjuk mar ezeket az ovodas erveleseket. Hogy en mennyit tanultam, sajat vagyonnal felelek es a tobbi.. Ezekert jar a tobblet bevetel. Nagyobb risk, nagyobb fun, es lehet az Audibol vigyorogni. Nyilvan az ingatlanos nem vallal se tobb tudast, se tobb felelosseget, megis audibol vigyorog sok:) )
  • András
    te vitatkozol szakmák fontosságán és próbálod bizonyítani hogy megérdemled a fizetésed, sőt jár neked mert mennyit tanultál és mennyi költséged van. Az igazi kérdés amire nem válaszoltál, még mindig az hogy miért függ össze a díjazásod az ingatlan ügylet értékével? Ha drágább ingatlanhoz írod a szerződést mégis milyen költséged magasabb? Drágább a benzin? Drágább az iroda? Több alkalmazott kell? Drágább az illetékbélyeg a földhivatalban? Vagy még az egyetemen többet kellett tanulnod emiatt? Ugyanmár. Nincs semmi. Nekem nincs bajom vele hogy sokat kér az ügyvéd, legyen 30ezres óradíja, vagy 50. Hány óra munka egy ingatlan adásvétel? Mert a 200 milliós ingatlannal ugyanannyi munka van mint a 50 millióssal, mégis 4x annyit kérsz érte.
  • csizkek
    ” akik azon dolgoznak, hogy hogyan tudna terv szerint avulni az az autó, növelve a cég profitját.”
    Es akkor en ervelek ovodas modon. Facepalm..
  • csizkek
    “Szép dolog a saját végzettségünket mások elé helyezni, tipikus egosita felfogás”
    Te jottel az ovodaval, hogy menmnyit kellett tanuljal es mekkora szivas ingyen dolgozni egy uygvedi irodanak, hogy utana kihalasos alapon vhogy bekerulj:) nagyon friss meg az a diploma:)

    “Nem olyan bonyolult dolog megérteni, hogy mi miért van, pl. miért van jog, ”
    Nem nem bonyolult. Arrol van szo hogy Mo. a jogallamisag hataran billeg, k. mindegy mi a jog es mire kellene.

    Jossz ezekkel a logikai hibas ervelesekkel, mikozben alapvetoen szerintem senki nem igazan fikazta egy ugyved munkadijjat. De ez a ki mennyit tanult, mennyit szivott mire eljutott oda es ki milyen vagyonnal felel, eleg gyermeteg ervrendszer.

  • Nacionalista

    Én a “Hogyan döntsük el mennyit szánjunk a házra?” részt várom. Lassan költöznénk nagyobba, és pont azon dilemmázok meddig menjünk el hitelben. Egyrészt nem akarom egy életre eladósítani magam, másrészt legalább 20 évet abban a házban/lakásban fogok lakni, elképesztően fontos, hogy jól érezzem magam benne.

    Jövő hét elején.

  • Panka
    már akartam válaszolni az előző bejegyzésben lévő kommentedre is, de nem tudom, olvasod-e.

    Ha készpénzes a vétel, akkor úgy csinálják, hogy a birtokbavételkor fizet a vevő, vagyis az eladó és a vevő is odamegy a kulcsokkal és a pénzzel, a vevő ott helyben átutalja a pénzt, az eladó átadja a kulcsot. Nyilván érdemes nem egyedül menni és megnézni, hogy a kulcs tényleg nyitja-e a zárat, majd még aznap zárat cserélni.

    Ha hiteles a vevő, akkor a bank jobban leellenőrzi mind a vevőt, mind az ingatlant. Ebben az esetben szerintem látnák, ha a földhivatalhoz beéérkezett több széljegyzék-kérvény is. A bank nem utal, ha nincs a vevő neve széljegyzéken. A foglalót pedig kétszeresen vissza kell fizetnie az eladónak, ha meghiúsul az üzlet. És akkor ott van az az X millió önerő, amit magunktól utaltunk – nem tudom, ezzel mit lehet tenni ilyen esetben

  • GaborB
    A legutóbbi vásárlásunknál jól belenyúltunk az ügyvédválasztással, pedig ajánlás alapján jött. 1%-ot kért a triviális esetre, egyszer nem érkezett időre, sőt nekem kellett elé menni, mert a vagány fehér bmw-je nem talált oda adott címre. A szerződésben rengeteg hibát vétett, az eladó majdnem feladta, hogy ezt nem bírja idegileg. A csúcs aláíráskor volt, amikor közölte, hogy nyomtatni szeretne (persze, mert még N kör után is volt hiba a két oldalas szerződésben), ezt feleségem munkahelyén, hozzátette még, hogy egy kávét is szeretne kérni… komolyan majdnem az aláírás előtti percben küldtem el messzire.
  • Lacika
    Azért nem kell elájulni az ügyvédektől egy lakás/házvásárlásnál, volt, amelyiket én világosítottam fel, hogy mikor szerkezetkész az épület, és arra más jogszabály vonatkozik, mint ha 40% fölötti készültségű (még 2003-ban). Ha valaki veszi a fáradtságot, és utánanéz a jogszabályoknak, ugyanazt tudni fogja, mint egy ügyvéd. Lakóingatlanok esetében. Más területen nincs tapasztalatom.
  • Sajtos Makaróni

    Köszi. Ez érthető, nem is erről beszélek, mivel ennek a kockázatnak a vevő van kitéve egyösszegű kp. vásárláskor.
    Nyilván, ha birtokban van, az jó, de édeskevés, ha közben délelőtt eladták a lakást valaki másnak, aki hamarabb beér a szerződéssel mint ő.
    Egy olyan lehetőségre gondolj, hogy egy csaló eladja a lakását bérlővel együtt befektetőknek kp.-ért.
    Jó szervezéssel a piaci ár 85%-ért mondván hogy gyorsan kell a pénz. Jó szervezéssel 4-5 embernek eladja egy délután-este a pénzzel megpattan. A vevőknek hiába van pöpec és saját ügyvéde, ha nem elsőként adják be a szerződésüket, akkor bukják.
    És azért 4-5* egy kis lakás vételárából el lehet azért lenni egy ideig.

  • jami
    Legutóbb az eladó ragaszkodott az ügyvédjéhez; akivel eljutottunk a 0.5%-ig. Amire megmondtam, h én mennyit szánok a szerződésre és van ügyvédem, aki ennyiért meg is csinálja.
    A vége az lett, hogy
    1. az eladó kipótolta az én összegemet, csak legyen az ő ügyvédje, mert évek óta mindent vele irat
    2. jórészt én írtam a szerződést és mikor az ügyvéd véglegesítette az adatokat, olyan hibákat javítottam, mint pl. az eladó bankszámla száma és szóltam, hogy ha így lesz az a számla kiállítva, az eladó durvábban fog ÁFÁ-t fizetni (megnézte a könyvelője a muksónak és az ügyvédnek is és azt mondták, h igazam van.)
    A végén az ügyvéd megköszönte a munkámat.
    (Azért ez nem volt nagyon vicces, akkor nyugodtam meg, amikor a bank mindent elfogadott.)

    Nem értem, miért szempont a díjazásnál az ingatlan ára. Nem az, h hiteles vagy sem; hogy kell-e használati megosztás stb., amik tényleg bonyolíthatják..

  • Panka
    Makaróni

    Bocsánat, arra gondolsz, hogy van olyan, hogy én ma kinézem a lakást, holnap megyünk ügyvédhez, kifizetem és az ügyvéd csak másnap menne a földhivatalba?
    Nekem eddig csak olyan vételem volt, ahol nem volt előleg, csak szerződéskötés -> széljegyzet, majd hitel.

    Neked van ilyen tapasztalatod, vagy valaki válaszolt a kérdésre?

    Én attól tartok picit, hogy mi van akkor, ha normális az eladó, kifizettünk mindent, de nem tudja átadni a lakást a megbeszélt napon, mert mondjuk neki nem úgy sült el az vásárlása és nincs hova mennie. Értem, vagy türelmes vagyok vagy közjegyzőt hívok, de hogy “rakathatom” ki őt a saját lakásomból? Rendőrrel?

  • Kukta
    Az én szerződéseim eddig egyszerűek voltak, mondjuk nem volt hitel rajtuk, többnyire nekem se kellett és távoli ismerős ügyvéddel meg is alkudtam egy reális árról.

    Egyszer régen viszont építő cégtől vettem ingatlant, aki hozta az ügyvédjét (nem tudom mennyit fizettek neki), na az durva volt. Hitel kellett, és a bank visszadobta a szerződést, az ügyvédnek több nekifutásra is úgy sikerült megszövegezni a kritikus részt, hogy végül azt mondta, nem érdekli, írjam bele én amit kell és majd megnézi. De mindenki rá várt a találkozóknál, hogy befusson a sportkocsijával.

    Vannak jók és nem jók ebben a szakmában is, és gondolom sokat számít az is, kit milyen package-dzsel indít útra apuka. Egy első generációs, komoly családi háttér nélküli ügyvéd gondolom melózhat eleget és értenie kell hozzá, hogy érvényesüljön, ellenben ha alátolják az irodát, ügyfélkört, stb….

  • Second Wave
    Most adtam el lakást, a vevő megbízható ügyvédjének a szerződésében csak a személyes adatokat, a vételárat (több helyen, különböző összegek) kellett javítani, és néhány helyen az eladó és a vevő kötelezettségei fel voltak cserélve. Belegondolni sem merek, hogy hány éve használta már ezt a sablont 🙂 és hány embernek sütötte el, mint magas színvonalú felelősségteljes munkát.
    Cégügyben a másik választott ügyvéd elfelejtette beküldeni az iratokat elektronikus úton a cégbírósághoz. Mikor rákérdeztem, hazudott és nem csinált semmit. Mikor másodjára rákérdeztem, megint hazudott, elkértem az e-iratokat. Nagy volt szája, hogy nem tudom megnyitni úgysem. Pedig de, egy ingyenes valami esigno kell hozzá. Abban szépen látszott, hogy a 2. rákérdezés másnapján küldte be. Az ügyvezető adószámát kellett ha jól emlékszem beírni, azt végül is hiba nélkül abszolválta :-), csak a folyamatot nem vitte végig
  • Sajtos Makaróni

    Igen, pont erről beszélek, hogy kifizeted és másnap viszi az ügyvéded a földhivatalba. De mi van akkor, ha egy órával korábban már eladta a tulaj másnak ugyan úgy kp.-ra és ő is holnap viszi. Akkor lesz meglepetés.
    Szerencsére nincs ilyen tapasztalatom, tegyük hozzá, hogy ez bűncselekmény, ha eladja másnak is, amit már nem adhatna el, hiszen már nem az övé, de azt mondja hogy az.
    Csak szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy meg lehet csinálni.

    Ha nem akar kiköltözni, annyit tehetsz, hogy megkéred, hogy költözzön ki. A többi lehetőség költséges és hosszadalmas. Ugyan ez van ha a bérlő nem akar kiköltözni.
    Itt kérem a tanult jogászokat, hogy javítsanak ki, mert az alább leírtak csak az én értelmezésem és nem biztos hogy helytálló, ugyanakkor, ha kijavítanak azt nagyon szépen köszönöm előre is.
    Be nem mehetsz, mert birtokvédelme van. Rendőrt hívhat rád.
    Folyt…

  • Sajtos Makaróni

    Folyt.

    Piszkálni nem piszkálhatod, mert akkor zaklatod.
    Megteheted, hogy kikötteted a közműveket, már amit kitudsz és reménykedsz, hogy elmegy.
    Ha bíróságra mész pereskedsz kb. 1-2 évig, a per után mehetsz végrehajtóhoz aki kirakja, ha kell rendőr jelenlétében. Ez a történet kb. 2-3 év és rengeteg költség.
    Pont ezért szoktak közjegyzői okiratba foglalni a szerződéseket, mert akkor a bírósági rész kimarad és csak a végrehajtóra kell várni és persze fizetni.

    Normális emberek ezt úgy intézik, hogyha nem tud az eladó kiköltözni időre, mert mondjuk a lakás ahova megy tovább felújítása nem készült el, akkor megkéri a vevőt, hogy maradhasson és megegyeznek egy bérleti díjban.

  • headset
    Többször felmerült, hogy miért kérhet az ügyvéd százalékos, az elvégzett munkától független díjat.

    Egy megrendelő/munkavállaló viszonyban (nevezzük így az egyszerűség kedvéért) a két fél a piaci viszonyok szerint osztja meg az ügyletből származó hasznot.

    Ha a megrendelő van erőfölényben, akkor munkateljesítménnyel/munkaidővel arányos bért fizet a munkavállalónak. Attól függetlenül, hogy a “munkás” mennyi értéket állít elő. Nagyjából annyit, amennyi az elvárt színvonalú megélhetéshez kell. Ha a “munkás” ennél többet kér, van helyébe másik.

    Ha a szolgáltató/munkavégző van erőfölényben, akkor arányos részt kér a haszonból. A maximumot, amennyit a megrendelő ésszerűen át tud engedni. Így éri el a legnagyobb összjövedelmet.

    A jogászok bizonyos munkákra vonatkozó monopóliumuk és a zárt közösségük miatt erőfölényben vannak. Ezért kérnek százalékot.

    Ez van, ilyen az élet. 🙁

  • Panka
    Köszi szépen a részletes magyarázatot.

    Az első és a második téma is kissé “ijesztően” hangzik.

    Sok dologgal amit Miklós említett, tisztában voltunk eddig is, de sok olyat mondott, amivel még rizikósabbnak érzem az egész vásárlást (főleg házat). Nem elég, hogy feleljen meg az igényeinknek (elhelyezkedés, méret, szobaszám, nem omladozó állapotú), jogilag legyen rendben (lakóépület, telekhatárok, engedélyek) még az eladó sem árt, ha normális 🙂 elég szűk keresztmetszet…

  • leha
    Makaróni
    adsz foglalót ügyvéd előtt szerződés kötéskor. a szerződéssel az ügyvédet széljegyezteti a tulajdoni lapot. amikor ez megvan, csak ez után fizetsz. persze lehet sumákolni az előlegekkel is, de azért 10 (egyebassza, 20) % előleg még nem az, amire érdemes kockáztatni, mert a kecó majd jótáll helyetted. mondjuk erre meg jó az ügyvédi letét.

    ha meg kétséges az eladó kiköltözése, akkor csináltasd a szerződést közjegyzőfel és legyen közokirat, amibe beleveszitek a kilakoltatást (a határidőcsúszásra amúgy is szokás kötbért beleírni a szerződésbe). ha közokirat, akkor különösebb szaladgálás nélkül végrehajtható

  • Kiszamolo
    Igen, elég elméleti a probléma, hogy egy nap több ember is teljesen kifizeti a teljes vételárat, pont ráér minden ügyvéd megírni a szerződést és mindenki ügyvéde csak másnap akar egyszerre földhivatalba menni.
  • jami
    Azért kérnek százalékot, mert az emberek jó része alig vesz ingatlant és nem kérdőjelezi meg, hogy ez rendben van-e?
    Minél többen rácsodálkoznak erre ÉS keresnek máshogy számoló ügyvédet, úgy lesz változás.
    Ahogy az ingatlanosok sem véletlenül jelentek meg itt, ahogy korábban az UL ügynökök…
    Minél szélesebb körben hozzáférhető információ a legnagyobb csapás.

    Vannak nők is, akik baromira büszkék, hogy milyen drága dokihoz járnak/szülnek. Mások arra, mennyire sokba került az esküvő/ a papa temetése. Nyilván nem mindenki akarja átgondolni mire költ és miért sokat.
    De pl. házvásárlásnál, amikor 120m egy ház, ebből mondjuk 3,6m az ügynök; 600e az ügyvéd – ott azért érdemes kicsit átgondolni, hogy 4,2m-ból a házat be lehetne rendezni vagy ennyivel kevesebb hitelt felvenni…

  • Syntax error

    Ha ilyen esettől félsz, akkor ne adj pénzt oda, hanem tedd ügyvédi letétbe.
    Az ügyvéd pedig majd odaadja az eladónak, ha széljegyzetre kerültél.
    Ha van valami gond, visszakapod a pénzed.
    Persze ezért kell valami pénzt fizetned.
  • csgary
    Teljesen kár belegabalyodni a filozófiába hogy ki a fontos meg mennyire, az ügyvéd és a közjegyző is túlárazott, mert ÁLLAMI MONOPÓLIUM-ban dolgoznak. Magyarul nincs alternatívád és nincs szabad verseny sem. Itt az állam és az illető csoportok egy kartellt alkotnak, ami gondosan szabályozza hogy ki léphet a területre, mennyit kell perkálnia állam bácsi felé, és mennyit kérhet (a minimum általában gondosabban szabályzott mint a maximum…) Ez a maffiaszerű működés jellemző nagyon sok területre, hogy ebből a fogyasztók hogy jönnek ki? Szarul.
  • asdfg
    Nah most itt puffognak random emberek az ügyvédek miatt. A megbízás díja szabad megállapodás. Ha nem tetszik a százalékos megoldás, akkor keress olyat, aki olcsóbban elvállalja. Piacgazdaságban élünk emberek, ezt nem sikerült eddig felfogni? Minden ember a saját hasznát nézi, az orvos, a mérnök, a bolti árus, a taxis, mindenki. Az hogy x ügyvéd szr munkát végzett, abból annyi következik, hogy x ügyvéd szr munkát végzett. Lehet általánosítani, csak minek. Kóklereket minden szakmánál találsz, ez ne legyen már érv.
    Én úgy látom, hogy az itt hőzöngőknek semmi nem jó. Nem jó, ha ki kell fizetni a 20 forintot a kifliért, mert ugyanmár, egy kiflire eső liszt ára 5ft és amúgyis tele van levegővel, és nem kézzel formázza. Nektek az lenne a normális világ, ha a nagy egótok miatt minden áru és szolgáltatás ingyen lenne, és az eladó, szolgáltató vörös szőnyegen bocsátana be titeket az eladótérbe.
  • Zabalint

    Egyáltalán nem szóltam bele a témába eddig, mert nem sokallom egyébként az ügyvédi díjat, amit életünkben 1-2-szer fizetünk ki, szóval tényleg nem nagy tétel, de a piacgazdasággal érvelni rossz vicc egy olyan szolgáltatás esetében, amely egyrészt hatósági előírás, másrészt az azt végző személynek előírás a végzettség és az engedély. Egy ilyen szolgáltatás sosem fog teljesen piaci alapon árazódni. Ezzel nem azt mondom, hogy drága, vagy hogy olcsó.
  • Alfa
    : “Legutóbb az eladó ragaszkodott az ügyvédjéhez…”
    Ez nekem a minősített öngyilkosság esete.
    A VEVŐ fog tizmilliókat kiperkálni birtokba adás előtt, tehát a VEVŐ futja a SOKKAL nagyobb kockázatot, a vevőt lehet könnyebben átkúrni (az eladó majdnem végig birtokon belül van).
    Olyan isten nincs, hogy az eladó ügyvédje ír nekem szerződést.
    Vásárláskor az ügyvédet én fizetem, aki rám vigyáz. Az végképp harakiri, hogy még fizetek is egy más által választott kóklernek…
    Amikor mi adtunk el, akkor természetesen hagytuk hogy a vevő ügyvédje írja meg a szerződést. Aztán a mi ügyvédünk megnézte, eddig még mindig talált benne jelentős hibát, amit javítani kellett.
    Ezt csak azért írom le, mert nem mindegy az ügyvéd.
    Lehet itt szidni azt a szakmát, mert van sok béna, de a jó ügyvéd azért megdolgozik a pénzéért.
  • 2020
    “Vásárláskor az ügyvédet én fizetem, aki rám vigyáz. ”

    50%-ban …… a másik 50-ben meg az eladóra. Tehát kötelessége egyformán képviselni mindkét felet – függetlenül attól, hogy a vevő fizeti.

  • Alfa
    @2020: “50%-ban …… a másik 50-ben meg az eladóra. Tehát kötelessége egyformán képviselni mindkét felet – függetlenül attól, hogy a vevő fizeti.”

    Jaj, hagyjuk már ezt a süket dumát, hány ügyletet láttál eddig?
    Hány kóklert, aki még egy ügyvédi letétes papírt sem tud rendesen megfogalmazani?
    Hány kötözködő eladót aki még azt is szabotálta ami a saját érdeke lenne (hitel visszafizetés, jelzálog lekerülése az ingatlanról). Meg az ügyvédjét, aki pont leszarta hogy haladjon az ügylet és hogy az ügyfele betartja-e a szerződésben vállaltakat…

    Persze, egyformán képviseli mindkét felet – éppen csak annyira hogy törvényes legyen az ügylet, de közben némelyiknek lószart sem ér a munkája.
    Az én ügyvédem vigyázni fog rá hogy ne vágjanak át (mert 15 éve együtt dolgozunk és ismerjük egymást), mindenki más leszarja az érdekeimet…

  • törzsmókus
    ,
    A késői kiköltözés ellen véd, ha kiköttök a szerződésben egy olyan kötbért, amiből akár szállodában is ellaksz addig, amíg nem tudsz beköltözni. Nekünk ezt az ügyvéd javasolta. Egy napi kötbért kaptunk is

    A jó ügyvéd simán megéri azt a fél-egy százalékot. (A rossz nyilván nem, de azzal sem az ára a baj)

  • Panka

    köszi szépen! benne volt a szerződésben. csak egy napot késett az eladó, szavaival élve “ugye nem gondoltátok komolyan, hogy csak egy napért fizetünk.” szerencsére az ügyvédünk jó, és szívesen fizetünk azért, hogy bebiztosítsuk magunkat, inkább attól tartok, hogy nem adja át a házat, lakást, ha nem akar fizetni kötbért, nem tehetek semmit, rendőrt se hívhatok.
    Jó ötletet adott Sajtos Makaróni azzal, hogy kössük ki a vizet, villanyt, így csak nem maradnak már ott…

  • Alfa
    @sajtosmakaroni:
    Két ponton dől meg ez a csalási ötlet, illetve két szempont szerint kellene rettenetesen idióta vevőket találni.
    1) Rövid idő alatt kell találni több idiótát, aki UGYANAZNAP ráér szerződést kötni, saját ügyvéd nélkül.
    (mert ugyebár ha minden vevő saját ügyvédet akar, több helyszinre kell esetleg menni, csúszás lehet az időpontokkal és bukik a sokszoros buli)
    2) Több embert kell arról meggyőzni arról hogy azonnal fizessen TELJES összeget, ANÉLKÜL hogy széljegyre kerülne az adásvétel. Én mondjuk a foglalón túl további összegeket nem adnék egy ingatlanért anélkül hogy széljegyre kerül a szerződés!
    Akinek van pénze az általában nem idióta, a fentiek miatt szerintem max. 2-3x lehet eladni egy lakást. Biztos megér max pár tizmillia egy priuszt?
    Ugye mennyire alap hogy a VEVŐ saját ügyvédet bíz meg az ügylettel és VÉLETLENÜL SEM fogadja el az eladó ügyvédjét.