A FED, vagyis az amerikai jegybank és több másik jegybank a világon pénznyomtatással és a kamatok mesterséges alacsonyan tartásával szeretne úrrá lenni a hét éve kialakult pénzügyi válságon. A válság előtt jellemző 4-6%-os jegybanki alapkamatokat 0 és 0,25% közé vágták és azóta ott is tartják, immár lassan hat éve. Ezen túl állampapírokat és egyéb kötvényeket is vásárolnak folyamatosan a jegybankok, hogy alacsonyan tartsák azok hozamait is.
Az intézkedések pozitív hatása látszik az amerikai gazdaságon, úgy tűnik, a gazdaság ki tud lábalni a pénzügyi válság okozta károkból. Ha alacsony a kamatláb, senki nem akar megtakarítani, inkább mindenki költekezik, sőt a vállalkozások beruháznak, hiszen ilyen alacsony kamatláb mellett a legtöbb beruházás megtérül. Ha az emberek fogyasztanak, a gazdaság bővül és a vállalkozók beruháznak, ha a vállalkozások beruháznak, az embereknek lesz munkája. Ha szinte ingyen van a hitel, mindenki bátran vesz új ingatlant, így a haldokló ingatlanpiac is életre kel. Pont ez a jegybankok célja az alacsonyan tartott kamatokkal: pörögjön fel a gazdaság.
Mielőtt pezsgőt bontanánk, érdemes a pozitív hatásokon túl figyelembe venni a pénzeső árnyoldalait is. Ebből gyűjtöttem össze nektek egy csokorral.
- A cégek számtalan olyan beruházásba belefognak, ami nem lenne kifizetődő, ha az igénybe vett hitel drágább lenne, vagyis a valós piaci árán nyújtanák azt. Ennek az a következménye, hogy abban a pillanatban, amikor a kamatlábak elindulnak felfelé, az összes ilyen beruházás veszteségessé válik és cégek ezreit könnyen magával ragadhatja a csődbe a drágább forrás miatti veszteséges működés.
- Az állami adósságterhek olcsón finanszírozhatóvá váltak a szinte kamatmentes hitel bűvöletében. A 10 éves amerikai állampapír hozama a 2007-es évi 5%-ról mára leesett 2,51%-ra. Ez két dolgot jelent: egyrészt az állam kétszer annyi adósságot felhalmozhat, miközben egy fillérrel sem költ többet az adósság kamatterheinek a finanszírozására. Ennek örömére az kormányzatok nem is fogják vissza magukat, az amerikai államadósság például a 2007-es 63,9%-os GDP arányos értékről meg sem állt a 2014-es 101,5%-os mértékig. A politikusoknak eszük ágában sincs az állam adósságterheit csökkenteni, sőt nagymértékben növelik azt, hiszen olcsó a finanszírozás és soha politikus még nem lett népszerű megszorítások és adóemelések miatt, ami az államadósság csökkentéséhez kellene.
Az érem másik oldala, hogy abban a pillanatban, ha akár csak 2-3%-ot emelkedik a kamatkörnyezet (vagyis visszatér a 2007-es normál szintre), hatalmas érvágás lesz a kormányoknak a már magasabb tartozásra vetített megduplázódó kamatok kifizetése. Ezért várhatóan adót emelnek, ezzel a azoktól a vállalkozásoktól fogják elszívni a pénzt, akik szintén szenvednek a magasabb kamatok miatti veszteséges működés miatt.
- Számtalan 65 év feletti, eddig nyugdíjas amerikai kénytelen újra munkába állni, pusztán csak azért, mert a megtakarításaik, különösen a kötvényeik és állampapírjaik után kapott kamatok gyakran még az inflációt sem érik el. Ma a 2005-ös értéknél 24%-kal több megtakarításra van szüksége egy amerikai átlagnyugdíjasnak, hogy ugyanannyi hozamot termeljen a nyugdíj-megtakarítása, mint kilenc éve. Ezért megy vissza sok nyugdíjas dolgozni, akik viszont elveszik a munkát a fiatalabbaktól. Jelenleg már a 65 és 69 év közötti korosztály 37%-a még vagy újra dolgozik az Egyesült Államokban.
- A túlságosan alacsony kamatok miatt az emberek nem takarítanak meg, mivel az infláció többet elvisz, mint amennyit a megtakarításuk hoz. Ennek egyenes következménye, hogy megtakarítás hiánya miatt ezek az emberek idős korukra rá lesznek utalva az állami kifizetésekre, ezzel a jövőben jobban megterhelve az államkasszát. Mindezt egy olyan időszakban, amikor a demográfiai válságok miatt éppen hogy minden eszközzel arra kellene biztatni az embereket, hogy minél többet tegyenek félre idős korukra.
- A szinte ingyen kapott hitel bűvöletében az emberek ész nélkül kezdenek el ingatlant és autót is vásárolni. 22 millió darab új autóhitelt vettek fel egy év alatt az amerikaiak és a hitelből vásárlók miatt az ingatlanárak is meredek emelkedésbe kezdtek. Mivel az ingatlanjaik ára és szintén az ingyenpénz miatt a részvényeik ára is folyamatosan emelkedik, az emberek sokkal gazdagabbnak érzik magukat mint pár éve, így sokkal nagyobb hajlandósággal költekeznek és több hitelt mernek felvenni. Mindezt úgy, hogy igazából semmivel nincs többjük, mint 5 éve, ugyanúgy csak X darab részvénnyel és egy bizonyos ingatlannal rendelkeznek. Ha ezek ára visszakorrigál, pont ott lesznek, ahonnan elindultak, csak a hitelállományuk lesz sokkal több.
- Az olcsó pénz ugyanazt a lufit fújja újra, ami kidurrant 2007-ben és okozta a válságot. Az akkori válság egyik legnagyobb előidézője is a túl olcsó hitel volt, amit túl kockázatos ügyfeleknek is folyósítottak. Most már az Egyesült Királyságban is újra túlértékeltek lettek az ingatlanok, több nagy hitelintézet visszafogja a hitelkihelyezést a túlértékeltnek gondolt ingatlanárak miatt. (De persze jönnek helyettük mások, akik adnak pénzt hitelbe és ezzel továbbfújják az ingatlanlufit.)
- A túlzott pénzbőség miatt túlságosan leértékelődtek a kockázatok. A pozitív reálkamatok elérése érdekében a befektetők már extrém kockázatokat hajlandóak vállalni. Olyan rossz minősítésű, veszélyes papírokat vesznek meg 2-3-4%-os hozam mellett, amit 5-6 éve még kétszer-háromszor ekkora hozam reményében sem piszkáltak meg. Azonban attól, hogy a hozamok alacsonyabbak lettek, ezek a papírok még ugyanolyan veszélyesek, mint voltak öt éve. Elég egy kisebb világpiaci megrázkódtatás és tömegesen fognak bedőlni ezek a bóvli értékpapírok, komoly károkat okozva a befektetőknek.
- A feltörekvő piacok is rákaptak az amerikai, európai és japán ingyenpénzre, az ottani hozamzuhanás miatt lehet eladni fillérekért a feltörekvő piaci államadósságokat (ide tartozik Magyarország is). Azonban már láttuk pár hónapja, milyen turbulenciát okozott és hány feltörekvő országot sodort pénzügyi bajba nem az amerikai kamatemelés, hanem csak az attól való félelem.
A sort még lehetne folytatni, de ennyiből is látszik, hogy a mostani pénzügyi lazítás, az ingyenpénz és a jegybanki kötvényvásárlások igazából semmilyen problémát nem oldottak meg, hiszen az egész világgazdaság mint egy veszélyes drogra, rákapott az olcsó pénzre. Ha túl sokáig adják még a drogot a világgazdaságnak, akkor az okozza a vesztét, ha elkezdik leszoktatni a világot az olcsó pénzről, akkor pedig a megemelkedő kamatok taszíthatják válságba a kormányok, cégek és magánemberek sokaságát.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:RSS-en
A válságok jellemzően nem a tőzsdei összeomlások miatt vannak, hanem a gazdaságban lévő pénzhiány miatt. A tőkepiacokon szükség van olcsó pénzre és inflációra, mert ez elősegíti a gazdaság növekedését, a jegybankok esetében pedig az kell hogy cél legyen, hogy a társadalom érdekét képviseljék.
Teljes a félreértés, Keynes egyáltalán nem ezt tanította: «Az ősi Egyiptom kétszeresen szerencsés volt – és kétségtelenül ennek köszönhette mesés gazdagságát –, mert két tevékenységet is végzett – piramisokat épített és nemesfémeket bányászott –, amelynek gyümölcsei, mivel nem arra szolgáltak, hogy elfogyasztva emberi szükségleteket elégítsenek ki, bőségük ellenére sem értéktelenedtek el. A középkor katedrálisokat épített és siratóénekeket énekelt. Két piramis vagy két siratóének a holtakért kétannyit ér, mint egy; két vasútvonal Londonból Yorkba nem ér kétannyit, mint egy. Így amióta olyan okosak vagyunk, s annyira elsajátítottuk az óvatos pénzemberek magatartását, hogy aggodalmasan mérlegelünk, mielőtt lakóházak építkezésével megnöveljük az utókor „financiális” terheit, nincs ilyen könnyű kiutunk a munkanélküliség nyomorúságából. »
Jó cikk ismét.
Mit tehet ilyenkor Okos Úr? 🙂
Nem valami fényes kilátások, ezt a válságot még megoldották valahogy (a drogfüggő kezelése mégtöbb droggal) de a következő már mindent visz. A tőzsdecápák c. film végén is ugyan erről beszélnek
A következő válság már kódolva van, kérdés, hogy mikor realizálódik.
Japánt érdemes figyelni, onnan jöhetnek figyelmeztető jelek.
Jó a cikk, azt hiszem megértettem.
De, kérdezem nem szakmabeliként: akkor mi a megoldás a ciklikusan újra és újra megjelenő válságokra?
Ez egy nagyon jó kis összefoglaló lett, ilyen szépen, összefüggéseiben leírva még nem láttam sehol - így utólag milyen egyszerűnek is tűnik 🙂
Látom Te is lufit látsz. A kipukkanás időpontjáról igencsak eltérő véleményeket lehet olvasni (lehet, hogy nem is kipukkanás lesz, hanem leeresztés), ezzel kapcsolatban "jósolnál" egy kicsit (na jó, jóslásba mégse menjünk bele, csak a véleményed érdekelne).
Alaptalanul talán, de reménykedem, hogy ha ez az őrült "válságkezelés" egy újabb, teljesen ugyanilyen válsághoz vezet, akkor majd a következő válság alkalmával rájövünk, hogy ez a fajta válságkezelés bizony nem fog működni, inkább apró, "életmentő" beavatkozások kíséretében meg kéne várni, amíg magától visszarendeződik a gazdaság. Bele fog telni persze néhány fájdalmas évbe, de hatásos lesz.
"A cégek számtalan olyan beruházásba belefognak, ami nem lenne kifizetődő, ha az igénybe vett hitel drágább lenne, vagyis a valós piaci árán nyújtanák azt. "
Ki tudja mi is az igazi valós piaci ár??? Lehet, hogy a mostani az, és eddig volt drága... persze lehet pont fordítva is. De ha az előnyöket nézzük, akkor legalább valaki kockázatosabb dologba is belevághatja a fejszéjét, márpedig a kapitalizmusban az "aki mer az nyer" elv sokkal jobban kijön.
Tehát bátran vállalkozzanak csak a zemberek! (Aki pedig megfinanszírozza az legyen tisztában a kockázattal is.)
@tudatos-polgar
A válságok a pénzkamat miatt vannak. Ahhoz, hogy a kamat kijöjjön, az áru árának a vétel és az eladás között emelkednie kell, ezt mondja a kapitalizmus alapképlete is. De az árak csak növekvő kereslet mellett emelkednek, ez a piac vastörvénye. Ha elégtelen a kereslet az árak emelkedéséhez, akkor a kamat nem jön ki, ami miatt csökken a kereslet. De a csökkenő kereslet csökkenti az árakat. De a csökkenő árak mellett nem jön ki a kamat, tehát a keresletet visszafogják, ami miatt csökkennek az árak… ez a válság! Nem azért van válság, mert nincs elég pénz. Válságkor tele vannak a bankok pénzzel, alacsony a kamat. Azért van válság, mert nincs elegendő kereslet. "The great puzzle of the Effective Demand…" – ahogy Keynes mondta.
1-2 év múlva újra aktuális lesz az Inside job (Bennfentesek) c. film... Érdemes megnézni!
@kritizator Jó kérdés... Általánosságban véve az, hogy megszűnik a folyamatos profit éhség, a lehető legtöbb matéria és hatalom utáni vágyakozás (utópia...). Aztán persze beszélhetünk arról is, hogy a megtiltják a mindenféle pénzügyi szeméttel és bankbetétekkel való kereskedést, nem öntetnek rá boldog-boldogtalanra olcsó lóvét, tudván, hogy az úgysem fogja tudni visszafizetni. Valaki kérdezte, hogy mikor fog kitörni a következő válság. Akkor (a fentiekből is kiindulva), amikor elkezdenek emelkedni a kamatlábak, amikkor az adósok egyre nagyobb számban rossz adósokká válnak, és az ezeket tartalmazó pénzügyi termékek elértéktelenednek, valamelyik cég csődbe megy (lsd. Lehman Bros.), a tőzsdék pedig bezuhannak, stb. stb.. Ezt a folyamatot mutatja be közvetlen közelről a Margin Call (Krízis pont) c. film.
@kritizator
Kamatmentes pénz.
"szinte ingyen kapott hitel bűvöletében az emberek ész nélkül kezdenek el ingatlant és autót is vásárolni"
Azt hittem, hogy 2008. után szigorodott az ügyfélképességvizsgálat. Legalábbis ilyesmit olvastam ki ebből az írásból:
privatvagyonkezeles.hu/alapblog/16-citadella/5255-
"Mivel a jelenlegi válság nagymértékben a felelõtlen és nyakló nélküli hitelezésnek köszönhetõ világszerte, így a jegybankok/szabályozók - valószínûleg joggal - szeretnének úgy beavatkozni, hogy a hitelkiáramlás ne legyen még egyszer ennyire gyors, és meggondolatlan. (...) Mindez azzal jár, hogy az új világban valószínûleg a bankrendszer sokkal stabilabb lesz, kevesebb kockázatot jelent a gazdaság többi részére, de növekedési lehetõségeik és egyben jövedelmezõségük permanens módon lecsökken, és sokkal inkább a közmû-szektorhoz fog közel állni megítélésben, hasonlóan mint a II.Világháború után az jellemzõ is volt."
privatvagyonkezeles.hu/alapblog/16-citadella/5255-
Most akkor vagy nagyon nem értenek ahhoz, amit csinálnak - vagy nagyon is értenek, csak más a céljuk, mint amit a naiv állampolgár szeretne...
mivel a gazdaságpolitikát politikusok csinálják, így az esetek többségében a saját szempontuk alapján döntenek. és az nem a hosszútávú megoldás, hanem a következő választás.
pl. "mindenki" tudja, hogy az előrehozott vásárlás később keresletcsökkenéshez vezet. de abban is biztosak lehetünk, hogy ezt soha nem fogják lekezelni, pl. a fogyasztási hitelek beszüntetésével.
Az egesszel az a baj, hogy az emberek tevesen itelik meg, hogy mikor kell megtakaritani, es mikor kell a megtakaritasokat felelni.
Megtakaritani akkor kell, amikor jol megy. Akkor egyszeru, es nem jar feltetlenul nagy aldozatokkal.
Felelni meg akkor kell, amikor nem megy olyan jol.
Eladosodni meg sohase kell.
Ha mindenki igy csinalna, akkor az alacsony kamatok idejen visszafizetnenk a hiteleinket, es nem pedig eladosodnank azt varva, hogy mikor ut be a krach, es emelkedik duplajara a torlesztonk.
konkav: "mivel a gazdaságpolitikát politikusok csinálják"
Az USA-ban legalábbis nem. Legfeljebb úgy értve, hogy "nem karrierpolitikus", hanem úgy, hogy a "gazdaságból átjött pár évre politikusnak, aztán megy vissza a gazdaságba". A pénzügyminiszterek elég gyakran az üzleti életből jönnek. Őket persze nem befolyásolják a választások, legfeljebb az elnököt 🙂
Nem is tudom... Ez a buborékkal való ijesztegetés megy már 1-2 éve. Szerintem ha buborékról írnak a nagy nemzetközi pénzügyi lapok, az index és lassan már az egyszeri ingatlanügynök is figyelmeztet rá, az a legbiztosabb jele annak hogy nincsen buborék. Komoly buborék szerintem általában úgy alakul ki, hogy a többségnek nem tűnik fel, hiszen a tudatlanság szükséges ahoz hogy igazán nagyra fújódjon. Ha tudott, vagy legalábbis sejtett a buborék ténye, akkor jönnek elegen a másik oldalra, akik jót keresnek a többségen. A nagy kidurranások pánikkal és hirtelen, nagy zuhanásokkal szoktak járni (2008), amit én ma nem látok megalapozottnak pont azért mert még mindenki emlékszik mi volt pár éve és ez be is épül a mai árakba. +ne feledkezzetek meg a jegybankok által nyomott pénzről, ami részben az áremelkedés mögött van. A következő válság valószínűleg olyan dologból ered amit most még nem sejtünk
Nem veszik komolyan, érdemben nem foglalkoznak vele míg még lehetne, aztán előbb utóbb késő lesz bármit is tenni
Nagyon kéne már egy harmadik ipari forradalom. Ha hozzánk nem is érkezne el túl gyorsan, legalább máshol elkezdené megoldani a problémát. Csak attól félek, hogy még ha sikerülne is összehozni, azt is szépen elcsesznék.
A buborék sosem durranna ki a teljes gazdaságra nézve, ha mindig lenne megfelelő pénzmennyiség a gazdaságban. Az egyedi részvények esetén természetesen kidurran, hisz más a tőkepiaci és a reálértéke vminek, tehát az árfolyam és a belső érték sosem egyezik meg.
Malák: "Nagyon kéne már egy harmadik ipari forradalom."
Egyébként hogyan oldaná meg? A nagyobb adóbevételek révén? SZVSZ, nem elég az, hogy olcsón és többet tudunk gyártani, ha az csak a raktárban halmozódna. Némi fizetőképes kereslet is kellene a másik oldalon.
Engem is az érdekelne, mit tehetek Én ebben a helyzetben. Az látszik, hogy hitelt felvenni nem érdemes. Takarékoskodni valóban nincs kedve az embernek ilyen kamatkörnyezetben, így viszont nem gyűlik a nyugdíjunk.
Szóval milyen stratégiát kövessen Okos úr?
Jó kis piramisjáték ez. A szegények és gazdagok közötti különbségek fokozatosan nőnek ahogy az átalgember egyre jobban eladósodik az olcsó pénz hatására. Aztán amikor eljön az a pont hogy nincs több ember aki hitelt vegyen fel, ill. egyre kevesebben tudják fizetni a meglévőt, na akkor azt fusson ki merre lát. 🙂 Ez a pénzpumpa sajnos nem fenntartható de amig száguld a vonat addig senki sem akar lemaradni/leszállni.
nalunk is voltak uzleti eletbol jott politikusok. Megis valahogy nekik (is ) sikerult elszurni, nem csak azoknak, akik "hivatasos" politikusok:)
A cikk szenzációs, tényleg nagyon jól összefoglaltad. Tudjátok mi elgondolkodtató: "az amerikai államadósság 2007-es 63,9%-os GDP arányos értékről meg sem állt a 2014-es 101,5%-os mértékig" Tehát az akkor kitört válság óta, tehát 7-8 év alatt GDP-hez képest kb 50!!!!%-kal nőtt az államadósság! Akkor lehet a történelem legnagyobb válságának idejét éljük, csak ez kissé máshogy van tálalva?(különös tekintettel az amerikai gazdaság méreteire)
2008-ban az akkori gazdasági környezetben a lufi elég nagyot szólt. (igaz elsősorban a pénzügyi szektorban és az ingatlanpicon, de közvetetten a gazdaságban létrejött anomáliák rendeződtek újra.) Vajon mekkorát szólna, ha a mostani 100% feletti államadósság párosodna az 5% feletti, 2007-es állampapír hozammal?
Sok közgazdász szerint ha egy állam túllépi a GDP-hez viszonyított 90%-os államadóssági szintet, az visszafordíthatatlan folyamatokat indít el.
Prémium bankár: "Sok közgazdász szerint ha egy állam túllépi a GDP-hez viszonyított 90%-os államadóssági szintet, az visszafordíthatatlan folyamatokat indít el."
Vagy nem 🙂
pszo.postr.hu/a-nagy-excel-halal
index.hu/gazdasag/penzbeszel/2013/09/16/a_90_szazalekos_adossagkuszob_tundoklese_es_bukasa/
"az amerikai államadósság például a 2007-es 63,9%-os GDP arányos értékről meg sem állt a 2014-es 101,5%-os mértékig"
Annyit azért tegyünk hozzá, hogy már ők sem nyomják a padlógázt: 2009 óta minden évben csökken az éves költségvetési hiány. (12,1-ről lementek 4,1%-ra)
tradingeconomics.com/united-states/government-budget
De jó, akkor lassabb ütemben fog tovább emelkedni az államadósság így 100% felett, mint eddig.
@tudatos-polgar szerintem Te inkább olvass, mint írj...
Sokan úgy el vannak merülve a statisztikákból meg képletekből gyártott párhuzamos valilágokban, hogy már régen nem a valóságot nézik. Persze ezek az elméleti konstrukciók száp zárt rendszert alkotnak, mindegyik görbéből lehet másikat csinálni majd a végén megkapjuk az eredetit és örülünk, csak a valóság nem úgy működik. Legkirívóbb példa az LTCM story...
Hátrébb kéne lépni párat, h. az erdőt is lásd.
Szerintem ez a ciklikusság egy teljesen normális dolog, a rendszer lényegéhez tartozik akármennyire is rossz. Tekinthetjük egyfajta szelekciós nyomásnak is, gyakorlatilag minden folyamatban ott van.
Felgyorsult világban élünk, hasonlításhoz a történelmet time-lapse módban célszerű nézni.
Most is építünk piramisokat: elképesztően sok felesleges kacatot gyártunk, aminek se haszna se értelme. Csak most beleszámít a GDP-be.
folyt..
Ami utólag "történelemként" áttekinthető(nek tűnő) folyamat, az belülről nyilván nem az. Érdemes megnézni az 1500-1700 évek gazdaságtörténetét: párszor nem az a kimenetel amire akkoriban számítottak.
Rendszerszinten arra tippelnék, hogy ezek az adósságok nagyrészt nem lesznek visszafizetve. A nettó hitelezők (Kína, Arabok) ennek nem fognak örülni. Kérdés, mit tudnak tenni. Sztem már most arról (is) szól a helyezkedés, hogy mikor történjen meg a nagy reccs (lehet még akár pár évtized is) és h. akkor ki (mennyire) legyen az erő pozíciójában.
Volt már ilyen: Bardi bankház, forradalmak újraelosztásai, stb.
A problémám az, hogy ezt nem tudom lefordítani egyéni stratégia szintjére. 🙁
Úgy tűnik felhalmozni nem érdemes: el fogják inflálni. Tartozás alól a nagyok fognak tudni kibújni.
A válságot megelőző jegybanki kamatszint "normális"?
Egy tíz-húsz éves átlagot lehet normális átlagnak tekinteni.
Az az egy óriási szerencséje van az ilyen szinten (90% felett) eladósodott országoknak (már akinek van), mint pl Japán vagy USA, hogy ilyen államadóssági ráta mellett jelenleg olcsón jut forráshoz. Ha tartósan, éveken keresztül ez a forrás megdrágulna, finoman szólva megnőne újra a költségvetési hiány a kamatkiadások finanszírozása miatt és újra nyílna az olló..
"Annyit azért tegyünk hozzá, hogy már ők sem nyomják a padlógázt: 2009 óta minden évben csökken az éves költségvetési hiány. (12,1-ről lementek 4,1%-ra)"
Itt szintén a kulcs az olcsó forrásban van. Ha nem húzzák be a féket, csak csökken az államampapírok után fizetendő kamatszint, így csökken a költségvetés kiadása és a költségvetési hiány is, így ez a csökkenő amerikai költségvetési hiányszint erősen megtévesztő adat is egyben.
Szerintem most szélcsend csak a nagyon olcsó források miatt van.
Tegyük helyre a dolgokat: Amerikában elindult a hitelezés, fújják a lufit, ami a Kiszamolo szerint ki fog durranni. Ettől függetlenül Magyarországon még csak most indult el a hitelezés, de az emberek nem mernek felvenni hitelt, mert látták mi történhet. Tehát ha Amerikában újabb válság lesz, az nem olyan mértékben fogja érinteni a magyar gazdaságot, mint 2008-ban. (Nem azt mondom, hogy nem lesz hatása, csak azt, hogy kisebb.) Persze ha 15-20 év múlva lesz az újabb válság és addig a magyar családok is eladósodnak gatyáig, akkor az már más tészta.
@ tudatos polgár:
"...a jegybankok esetében pedig az kell hogy cél legyen, hogy a társadalom érdekét képviseljék."
A jegybank akkor szolgálja a társadalom érdekét, ha valóban független tud maradni a kormány akaratától. A társadalom számára a jegybank egyik legfontosabb értéke, hogy ellensúlyt képezzen, amikor a kormány a lovak közé dobja a gyeplőt aktuálpolitikai hatalmi érdekek által vezérelve, aminek ára egy potenciálisan kezelhetelenül magas infláció.
Ha a jegybank behódol a kormánynak, akor a társadalom kerül veszélybe.
@ kritizator:
" akkor mi a megoldás a ciklikusan újra és újra megjelenő válságokra?"
A megoldás nem a mindenkori kormányokban keresendő. A legtöbben akkor követnek el végzetes hibát a megoldások keresésekor, amikor abból indulnak ki, hogy a kormány mindenható, és a kormány akarata vezérli a gazdaságokat.
Valójában megoldás mélyebben gyökerezik, a kormányokat megválasztó nép kultúrájában, értékrendjében, intelligenciaszintjében,...
A kormányok tehetetlenek demokratikus berendezkedésű társadalmakban, ha a választói többség a jövedelmét azonnali fogyasztásra akarja költeni, nem mer megtakarítani, sőt jelentős mértékben előre akarja hozni a fogyasztását a jövőben potenciálisan megszerezhető jövedelme terhére.
folyt. :
...és ha ezt tovább gondoljuk, kiterjesztjük a nemzeti aggregátumokra, a közös kasszára, akkor addig nemlehet a ciklikusságok valószínűségét és mértékét csillapítani, amíg adóssághegyeket görget a nép maga előtt, de annak korábban igénybe vett hiteltőkéjét nem hajlandó gyors ütemben csökkenteni engedni a kormány beavatkozásásval.
A nép elhasználta jóléti állami szolgáltatásokra évtizedekkel ezelőtt a felvett hiteleket, amik mára 80 % körül stabilizálódnak. Akkor megették, elköltötték pl. orvosi bérekre, vasuti jegyek, BKV bérletek, opera és sínházi jegyek,.... támogatására, nyugdíjak értékállóságára, főtér felújításokra, kenyér és cirkusz szolgáltatásokra, aminek a nép örült. Akkor.
De ma a nép nem hajlandó lemondani eddgi megszokott állami szolgáltatásokról azért, hogy a sok éve felvett hitelek tőkéjét érdemben csökkenthesse a kormány.
Ilyen hatalmas adósságok mellet ha elkezdenek felfelé menni a kamatok nem fog tartani sokáig csődbe menni a nyakig eladósodott országoknak, 1-2 nagyobb ország csődje pedig biztosaon nagyobb felfordulást fog okozni mint a Lehman Brothers 2008-ban.
Kiszamolo
Én továbbra sem látom át hogy mibe kellene tennem a megtakarításomat.
Azt mondod kötvény nem jó, mert jön a kamatemelés.
Részvény sem jó, mert lufi van.
Pénzpiaci alap a jó ahol rövid lejáratú befektetések vannak?
Esetleg arany?
Teheted kötvénybe, csak legyen közel a lejárata, az úgynevezett duration ne legyen több mondjuk két-két és fél évnél.
Kerüld a kockázatos, túlságosan bóvli kötvényeket, mert már rég nem adnak annyival többet, mint amennyivel rizikósabbak.
Nem mondtam, hogy részvénylufi van, mert nincs, de már szerintem túlértékeltek, de az biztos, hogy nem olcsók. Venni nem ilyenkor kell szerintem.
De pont erről akarok írni a jövő héten, hogy akik szerint nem túlértékeltek a részvények, azoknak mik az indokai. Előtte még írok a nasdaq-ról, az már készen van.
A jó besorolású rövid kötvényekre viszont minimális lesz a hozam.
Bár ez még mindig jobb, mintha lefelé menne a befektetés ára...
"szinte ingyen kapott hitel bűvöletében az emberek ész nélkül kezdenek el ingatlant és autót is vásárolni..."
Ámde: "Az amerikai bankok hitel/betét aránya jelentősen csökkent az elmúlt években"
privatvagyonkezeles.hu/alapblog/56-a-nap-abraja/5319-a-nap-abraja-140610
@janos 06-05 16:58
"Megtakaritani akkor kell, amikor jol megy. Akkor egyszeru, es nem jar feltetlenul nagy aldozatokkal.
Felelni meg akkor kell, amikor nem megy olyan jol.
Eladosodni meg sohase kell."
Tényleg nem is lenne rossz, ha az emberek ezt ilyen egyszerűen csinálnák.
Kiszámoló: "Teheted kötvénybe, csak legyen közel a lejárata, az úgynevezett duration ne legyen több mondjuk két-két és fél évnél."
A módosított duration érték mennyire jó irányadó? Ha pl. 2,5, akkor az azt jelenti, hogy 1%-os kamatemelésnél 2,5%-kal csökken a kötvényalap árfolyama?