A XXII. kerületi alagútrendszerrel kapcsolatban került szóba a hozzászólásokban a lakásbiztosítások részeként az úgynevezett ismeretlen üreg beomlása nevű kiegészítő biztosítás.
Mivel erről még nem írtam, érdemes tudni, miről is szól ez a biztosítás.
Volt egy esetem sok éve. Egy fiatal pár vett egy házat, egyszer csak egy ismeretlen pince beomlott a melléképület mellett, ki is hívták a kárbecslőt. Mivel a beomlás miatt a melléképületben nem keletkezett kár, nem is lett belőle kifizetés.
Két év múlva tovább omlott a pince és ekkor már össze is omlott a melléképület.
A biztosító pedig nem fizetett egy fillért se.
Az ügyfél ki volt borulva miatta. Ha nem jelentette volna be az előző esetet, amire egy fillért sem kapott, akkor most járna a kártérítés, kérdezte.
Igen, így van, illetve nincs így, de hazudhatta volna azt, hogy nem tudott még az üregről.
Amit meg kell érteni, hogy nem véletlenül hívják a biztosítást ISMERETLEN üreg beomlásának.
A biztosítás az ellen véd, hogy nem tudsz arról, hogy üreg van alattad és az omlik be.
Az ügyfélnél két évvel a bekövetkezett káreset előtt nyilvánvalóvá vált, hogy egy pincerendszer húzódik az épület alatt (de lehetett volna egy vízmosás miatti üreg is, lényegtelen) és innentől kezdve az ő kötelessége lett volna a kár lehetőségét elhárítani.
Ha nem jelenti be az esetet két éve a biztosítónak, hazudhatta volna azt, hogy nem tudott az üregről, vagyis ismeretlen volt a számára. (De ez már a biztosítási csalás kategória, csak szólok.) De mivel a kárfelmérőt is kihívta, innentől kezdve egyértelművé vált, hogy tudott a problémáról, de nem tett ellene semmit, vagyis ismeretlen üreg beomlásáról nem lehet beszélni. Ez egy ismert üreg beomlása volt, amit a tulajdonosnak kellett volna ártalmatlanítani, mielőtt további kárt okozott volna, de ez elmaradt és ez okozta a kárt.
(A mai XXII kerület alól a 19. század közepén rengeteg mészkövet bányásztak ki az akkor még szőlőültetvények alól, az innen és Kőbányáról kitermelt kövekből épült fel Budapest nagy része. Ezek a járatok megmaradtak és a kerületben komoly gond, hogy azt sem tudják maradéktalanul, hol vannak ezek a járatok. Később az ismert járatok egy részében elkezdtek többek között gombát termeszteni, innen a gombapincék elnevezés.)
Update: sokan meglepődnek, hogy a biztosító csak olyan kárra fizet, amire szerződést kötöttél és aminek fizetted a díját. Ha hanyag kivitelezés miatt összedől az újépítésű házad, arra sem fog fizetni a biztosító, ha te csak földrengés, árvíz, tűz, betörés, rablás és hasonlókra kötöttél biztosítást. Mivel nem árvíz, tűz vagy földrengés okozta az ingatlanban keletkező kárt, a biztosítónak ehhez semmi köze nem lesz.
Ha beköltözés után derül ki, hogy a vállalkozó egy pincerendszerre építette a házadat és 15 millió forintodba kerül a probléma megoldása, akkor így jártál, marad a polgári per a vállalkozóval, mert nem ilyen esetre kötöttél biztosítást. Meg kellene érteni, ez nem a biztosító problémája, hanem a tiéd, ez ellen nem kötöttél biztosítást. (Ha szerencséd van, a vállalkozó viszont kötött felelősségbiztosítást és akkor az ő biztosítója fog neked fizetni őhelyette, de ez már egy teljesen másik történet.)
Ha pedig arra gyúrsz, hogy akkor majd a biztosító kifizeti a kárt, amikor összedől a házad a pince miatt, akkor fogsz úgy járni, mint a cikkben szereplő pár: ismert volt a probléma és semmit nem tettél ellene, pedig a kárenyhítés és kárelhárítás a tulajdonos kötelessége, ha ennek elmaradása miatt keletkezett kár, akkor mivel a tulajdonos a hibás és ő nem tett eleget a szerződéses kötelezettségeinek, megint csak nem fog fizetni a biztosító. S nem, nem azért, mert "minden biztosító csaló".
