Ismeretlen üreg beomlása

A XXII. kerületi alagútrendszerrel kapcsolatban került szóba a hozzászólásokban a lakásbiztosítások részeként az úgynevezett ismeretlen üreg beomlása nevű kiegészítő biztosítás.

Mivel erről még nem írtam, érdemes tudni, miről is szól ez a biztosítás.

Volt egy esetem sok éve. Egy fiatal pár vett egy házat, egyszer csak egy ismeretlen pince beomlott a melléképület mellett, ki is hívták a kárbecslőt. Mivel a beomlás miatt a melléképületben nem keletkezett kár, nem is lett belőle kifizetés.

Két év múlva tovább omlott a pince és ekkor már össze is omlott a melléképület.

A biztosító pedig nem fizetett egy fillért se.

Az ügyfél ki volt borulva miatta. Ha nem jelentette volna be az előző esetet, amire egy fillért sem kapott, akkor most járna a kártérítés, kérdezte.

Igen, így van, illetve nincs így, de hazudhatta volna azt, hogy nem tudott még az üregről.

Amit meg kell érteni, hogy nem véletlenül hívják a biztosítást ISMERETLEN üreg beomlásának.

A biztosítás az ellen véd, hogy nem tudsz arról, hogy üreg van alattad és az omlik be.

Az ügyfélnél két évvel a bekövetkezett káreset előtt nyilvánvalóvá vált, hogy egy pincerendszer húzódik az épület alatt (de lehetett volna egy vízmosás miatti üreg is, lényegtelen) és innentől kezdve az ő kötelessége lett volna a kár lehetőségét elhárítani.

Ha nem jelenti be az esetet két éve a biztosítónak, hazudhatta volna azt, hogy nem tudott az üregről, vagyis ismeretlen volt a számára. (De ez már a biztosítási csalás kategória, csak szólok.) De mivel a kárfelmérőt is kihívta, innentől kezdve egyértelművé vált, hogy tudott a problémáról, de nem tett ellene semmit, vagyis ismeretlen üreg beomlásáról nem lehet beszélni. Ez egy ismert üreg beomlása volt, amit a tulajdonosnak kellett volna ártalmatlanítani, mielőtt további kárt okozott volna, de ez elmaradt és ez okozta a kárt.

(A mai XXII kerület alól a 19. század közepén rengeteg mészkövet bányásztak ki az akkor még szőlőültetvények alól, az innen és Kőbányáról kitermelt kövekből épült fel Budapest nagy része. Ezek a járatok megmaradtak és a kerületben komoly gond, hogy azt sem tudják maradéktalanul, hol vannak ezek a járatok. Később az ismert járatok egy részében elkezdtek többek között gombát termeszteni, innen a gombapincék elnevezés.)

Update: sokan meglepődnek, hogy a biztosító csak olyan kárra fizet, amire szerződést kötöttél és aminek fizetted a díját. Ha hanyag kivitelezés miatt összedől az újépítésű házad, arra sem fog fizetni a biztosító, ha te csak földrengés, árvíz, tűz, betörés, rablás és hasonlókra kötöttél biztosítást. Mivel nem árvíz, tűz vagy földrengés okozta az ingatlanban keletkező kárt, a biztosítónak ehhez semmi köze nem lesz.

Ha beköltözés után derül ki, hogy a vállalkozó egy pincerendszerre építette a házadat és 15 millió forintodba kerül a probléma megoldása, akkor így jártál, marad a polgári per a vállalkozóval, mert nem ilyen esetre kötöttél biztosítást. Meg kellene érteni, ez nem a biztosító problémája, hanem a tiéd, ez ellen nem kötöttél biztosítást. (Ha szerencséd van, a vállalkozó viszont kötött felelősségbiztosítást és akkor az ő biztosítója fog neked fizetni őhelyette, de ez már egy teljesen másik történet.)

Ha pedig arra gyúrsz, hogy akkor majd a biztosító kifizeti a kárt, amikor összedől a házad a pince miatt, akkor fogsz úgy járni, mint a cikkben szereplő pár: ismert volt a probléma és semmit nem tettél ellene, pedig a kárenyhítés és kárelhárítás a tulajdonos kötelessége, ha ennek elmaradása miatt keletkezett kár, akkor mivel a tulajdonos a hibás és ő nem tett eleget a szerződéses kötelezettségeinek, megint csak nem fog fizetni a biztosító. S nem, nem azért, mert “minden biztosító csaló”.

Share

52 hozzászólás

  • 22.Laci
    A XXII. kerületi pince és bányarendszer nagyjából fel van mérve. Sokáig nem is adtak építési engedélyt ezek fölé. A mostanában épülő új “fejlesztések” viszont mind ilyen pincék-bányák tetejére épülnek. A bányakapitányság 2010 körül adott ki engedélyeket szigorú megkötésekkel, de a gyakorlatban ez a szigorúság erodálódott. Szemre azt mondanám, statikus sem látta a mostani építkezések többségét. Eurocode elötti stílusú kivitelezéssel ontják ezeket a házakat.
    Az ingatlanosok nem említenek üregeket sem MOL gázvezetékét a telek alatt, a 6kV-os elektromos gerincről meg azt szokták hazudni, hogy pár éven belül föld alá fog kerülni 🙂
    Az önkormányzatnak azonban van ilyen üregtérképe, érdemes megkeresni a honlapon, vagy az irodán betekintést kérni, ha konkrét telket, épületet kinézett valaki.Nem csak mészkő bányászat, hanem bentonit bányászat is volt. A veszéles hulladék lerakót is kerülném.
  • Zabalint
    A biztosító az első kárfelmérésnél nem volt korrekt, ugyanis a valódi kár az üreg elhárításának költsége lett volna, a biztosító viszont azt állapította tévesen, hogy nem keletkezett kár.

    Nem, arra nem terjed ki a biztosítás és eleve nem akkor keletkezett az üreg, hanem már a biztosítás megkötése előtt is ott volt.

  • Slumbery
    Nem is tudtam, hogy a XXII. kerület is ilyen. Kőbánya nevezetes erről. Talán még most is le van zárva az Óhegy park azon része, ahol 2004-ben elnyelt a föld egy embert. (Legalábbis az utána következő 10 évben végig le volt zárva.)
  • GépÉsz
    A sugallt megoldás nem a legjobb.
    Ha beomlik a fél kért, akkor nem sumakolni kell, hanem megnézi a maradékot, nehogy a ház is utána menjen.
  • Wolfram Wellmann
    Na jó, viszont akkor az első esetben nem kellett volna a biztosítónak forrást biztosítania a lyuk betömésére/stabilizálására?

    Nem, miért? Nem arra kötöttél biztosítást és nem is a kertre, hanem arra, hogy az épületben keletkezett kárt téríti a biztosító. Tulajdonosként pedig kötelességed a kármegelőzés és kármentés, ami ebben az esetben elmaradt.

  • arul
    Zabalint: a biztosítás a ház épségére vonatkozik, nem a talaj épségére, gondolom. Biztosat persze úgy lehet tudni, ha megnézzük, mi van a kötvényben. De mivel te sem tudod mi áll benne, elég sarkos az állításod, hogy a biztosító nem volt korrekt
  • Petrence
    Ez azért elég para. De legalább jó tudni.
  • Ordas

    emlékszem rá… blikk.hu/aktualis/zsuzsa-majdnem-en-haltam-meg/lyrtvr9
    origo.hu/itthon/20040608szemetre.html

  • KL
    Akkor se járna a kártérítés, ha nem jelentette volna be az első esetet. Csak abban az esetben biztosítási csalással szerezhetne pénzt (ha nem derül ki). Nem kell emiatt kiborulni, a világ tele van lehetőségekkel egy bűnöző számára.
  • Cinikus
    Ha van lehetőség kibújni a fizetés alól, a biztosítók megtalálják. Mi csak reménykedhetünk, hogy ha történik valami, a biztosító fizetni fog, és nem csak köszönettel teszi el az életen keresztül befizetett pénzt. A jog és az erkölcs leváltak egymásról, ha egyáltalán volt valaha közük egmáshoz. Na de védeni őket…
    Van infó arról, hogy hány olyan alkalom volt, amikor a Kiszámoló életbiztosítás nem fizetett komoly ügyben?

    Értsük már meg, a biztosítás nem vonatkozott ismert üreg beomlására, arra nem is fizettél biztosítási díjat. Biztosítási díjat ismeretlen üreg beomlására fizettél.

    Mintha üvegtörés károd lenne, kérnéd a kártérítést, csak arra éppen nem fizettél biztosítási díjat, nem volt benne a szerződésedben sem.

  • Zabalint
    Ok, igazatok van, ez attól függ mi van a szerződésben. Csak ez mondjuk olyan, mint ha az életbiztosítás azért nem fizetne, mert nem haltál meg, mikor kiderült a rák, csak évekkel később, ezért ismert betegségben haltál meg. Az ilyen biztosítás nem sok mindenre jó, hiszen nem minden esemény vezet azonnali katasztrófához.

    A biztosító nem arra szerződött, hogy helyetted karban tartja a házad, hanem arra, ha az elvárható karbantartás mellett előre nem látható károd keletkezik.

    A tulajdonos kötelessége az ingatlan állagát megőrizni, az előrelátható károkat elhárítani. Ez itt egyértelműen elmaradt.

  • Szaky
    OFF

    Erről valaki hallott?

    “Felújítást, korszerűsítést tervez?

    Az MVM Bónuszprogrammal lehetőséget nyújtunk a nagyobb összegű kiadások fedezésére, és egyszerű megoldást kínálunk a váratlan helyzetekre.

    Ha rövidesen időszerűvé válik ingatlana külső-belső felújítása, ha napelemes rendszert telepítene, ha fűtéskorszerűsítést, nyílászárócserét, klímabeszerelést vagy akár fürdőszoba-felújítást tervez, nem kell mást tennie, mint minden hónapban Bónuszprogram vásárlási utalványt venni, majd a 13. hónaptól beváltani partnereinknél, akik egyedi kedvezményt biztosítanak a vásárlásából.”

    Ha volt már téma akkor elnézést!

  • drdragon
    ” 19. század közepén rengeteg mészkövet bányásztak ki az akkor még szőlőültetvények alól, az innen és Kőbányáról kitermelt kövekből épült fel Budapest nagy része.”

    Budapest döntően téglából épült, a reformkori Pest használta az innen származó faragott követ falazásra, a szabadságharc után még néha készültek vegyes falazatok, de ez a terület akkoriban nagyjából ki is merült

    pinceveszely.hu/tr04.pdf

  • Petike
    @Szaky: fizessek egy évig x összeget bizonytalan értékű kedvezményért?
  • Tamás, az eredeti
    Habár a biztosítónak technikailag igaza volt, szerintem a fairplay az lett volna, ha az első káreset után felhívják az ügyfél figyelmét, hogy valószínűleg ezt a biztosítást nem érdemes tovább fizetnie. (Igen, lehet, hogy ez ügyben maga ellen beszél, de legalább bizalmat épít, és lehet, hogy a többi biztosításomat nem hozom el tőle…) Ugyanis erre az üregre már az életben nem fog fizetni, ha betömi a tulaj, ha nem. Az meg valószínűtlen, hogy két üreg lenne a háza alatt, ha mégis, és a másik omlana be, arról ki fogják hozni, hogy ez ugyanaz az üreg és nem eléggé lett betömve.
  • Walahol
    Szerintem nem életszerű, hogy beomlik egy pince, és akkor napokon belül saját költségen milliós-10 milliós beruházást tud indítani az ott lakó.
    Ez egy előre nem látható esemény.
    HA: valóban a biztosítás csak a közvetlen eseményre fizet, de ha kicsit arrébb omlik be és utána 1 héttel a többi, akkor az már ismert üreg, akkor az szerintem előnytelen szerződés, mert nem jelent valós biztosítékot, de a látszat az, hogy igen.
    Azt gondolom, hogyha belátható rövid időn belül (ahol a tulajdonosnak nem volt lehetősége észszerűen lépni), az akkor egy esemény, nem bújhat ki a biztosító azzal, hogy egy héttel előtte már volt egy lyuk.

    Más kérdés, ha évekig el lett hanyagolva a dolog…A cikkben említett 2 év az sok.
    Másrészről a szerződés akkor lett volna korrekt, ha legalább a kockázat felmérésért térítette volna a biztosító -> nem igaz, hogy nem volt kár, a lyukkal az ingatlan értéke csökkent.

    Akkor is csökken az ingatlan értéke, ha egy autópályát építenek mellé vagy drogosok költöznek a szomszédba. Na és? Nem arra kötöttél biztosítást, hogy nem csökken az ingatlanod értéke.

    Ha egy hét telt el a üreg megismerése után, akkor nyilván fizet a biztosító, mert nem elvárható, hogy egy ekkora munkát egy hét alatt leszervezz és el is végezzenek. Akkor a kár közvetlenül összefügg az ismeretlen üreg beomlásával.

    Azt kellene megérteni, hogy a biztosító arra fizet, amire szerződést kötöttél. Ha újépítésű csodát vették és a hanyag kivitelezés miatt összeomlik, így jártál. Nem árvíz, nem földrengés, nem beázás, nem tűz, nem ismeretlen üreg, nem akármi más miatt dőlt össze, amire volt biztosításod. Hanyag kivitelezés miatti kárra volt biztosításod? Nem? Akkor marad a polgári per a kivitelezővel.

  • B.Csaba
    ” Mi csak reménykedhetünk, hogy ha történik valami, a biztosító fizetni fog, és nem csak köszönettel teszi el az életen keresztül befizetett pénzt. A jog és az erkölcs leváltak egymásról, ha egyáltalán volt valaha közük egmáshoz.”

    Nem vagyok biztositos, de tisztaban kell lenni azzal hogy az eleten at fizettem a gonosznak egy szocialista felfogas. Ott van olyan hogy feletted all. A biztosito veled egyenrangu, kozos szertodest kottok. O joggal mondhatna – maradva az en peldamnal 50m bizt.ertek, evi 50e Ft bizt.dij – hogy 10 ev alatt befizetett 0.5m-et, mire gondolt, uj hazat veszunk neki? Lehetne teljes biztositasi fedezet, mindenfelere fizet, de evi 5m lenne.

  • Don Estevao Coimbra de La Coronilla y Azevedo
    Ezen kár vitázni. A biztosítónak az az érdeke, hogy te fizessél havonta, ő meg ne fizessen. Ezzel nincs is baj egészen addig, amíg a biztosítást kötelezővé nem teszik.
  • Családfő
    Azért alap lenne elolvasni a biztosítási feltételeket kötés előtt, nem? Erre a blogra az értelmesebb emberek járnak, akik tudnak értelmezni pár oldal “apróbetűst”, szóval kevés mentségük lehet, miért nem olvasták át.

    A cikkben szereplő párt nem is értem: az első omlás után nem kérdeztek? A biztosítót, egy szakértőt, bárkit? Nem olvastak utána? Csak ültek és amikor 2 év múlva beütött a pech, akkor meg csodálkoztak és a biztosítóra mutogattak? Ez nem életszerű felelős felnőt emberektől.

  • Dani2
    Nekem azért a biztosító érvelése sem teljesen kerek.

    A biztosítási szerződés megkötése időpontjában az üreg ismeretlen volt, a biztosító akkor azt vállalta, hogy ha van ilyen, az beomlik és kárt okoz, fizet. Az, hogy közben az üreg (pince) egy része később ismertté vált, felmenti őt a kötelezettsége alól?…

    Nyilván ha a hiba normál karbantartással elhárítható lett volna, akkor az a tulaj dolga, de ha jól értem itt komplett újra alapozás kellett volna, lehet hogy a munka többe kerül mint maga a ház – azért ez nem az “elvárható karbantartás, kárenyhítés” kategória.

    Másrészt szerintem is minimum tájékoztatnia kellett volna a tulajt hogy a biztosítás legalábbis erre a pincére, ha tovább omlik, már lehet, hogy nem terjed ki, kössön “ismert” üreg beomlására is.

    Meg ennyi erővel minden üregre a kerületben lehetne mondani hogy “ismert”, hiszen az egész fel van mérve, bárki utánajárhat…

    Dani, a biztosított ÉPÜLETBEN nem okozott kárt az ismeretlen üreg. Az ismert igen.

    Nem tudom, miért csodálkoztok azon, hogy meg lehet szívni egy házvásárlást olyannal, amire nincs biztosítás? Ez egy klasszikus ilyen.

    Maximum a régi tulajt lehetne perelni, ha tudott a dologról és eltitkolta. De bizonyítani kell, hogy tudott róla.

    Veszel egy házat, ami kegyetlenül vizesedik, de a tulaj lefestette. Süllyed a ház oldala, de leglettelték, lefestették a repedéseket.

    Ezekre sem fog fizetni egy biztosítás sem.

  • Belavoltam
    “Hanyag kivitelezés miatti kárra volt biztosításod?”

    Jo tudni, hogy ilyen is van.

    Nincs ilyen, ez a te kockázatod.

  • tjhooker
    Kiszámoló: Azt kellene megérteni, hogy a biztosító arra fizet, amire szerződést kötöttél. Ha újépítésű csodát vették és a hanyag kivitelezés miatt összeomlik, így jártál. Nem árvíz, nem földrengés, nem beázás, nem tűz, nem ismeretlen üreg, nem akármi más miatt dőlt össze, amire volt biztosításod. Hanyag kivitelezés miatti kárra volt biztosításod? Nem? Akkor marad a polgári per a kivitelezővel.

    Értem miről írsz és igazad van a szerződés szövege szerint, de ahogy szoktak hivatkozni jogszabály “szellemiségére” itt is tök más lenne a fair leírás.
    1. Ismeretlen üreg beomlása + épület kár.: Első esetben nincs épületkár, a másodikban nincs ismeretlen üreg, de mi választja el a két esetet? A szerencsén kívül semmi… nyilván arra szerettél volna biztosítást kötni amit előre nem látsz a megkötésekor: az ismeretlen üreg. Ezt attól, hogy megismerted még besz*ptad és pont arra nem jó amire kötötted

  • tjhooker
    …. folyt:
    2. A biztosító szemszögéből: Ha úgy omlik be, hogy viszi az épületet akkor fizetnek. Gyk. ugyanaz a kockázat az ő szemszögükből is mindkét eset.

    3. És végül az idézett szöveg tőled fentebb: Lássuk be, ez sem az az eset amiről itt szó van. Ott más a kár oka. Beázás/földrengés helyett kihagyták a vasalatot? Nyilván semmi köze a két dolognak egymáshoz. Vagyis a vállalt kockázatnak (amit a biztosító áraz) a valós okhoz. Itt viszont tényleg ugyanaz történik, ha beomlik az – addig – ismeretlen lyuk és nem dől le a fal mint ha 3m-rel odább történik és ledől.

    Ettől még nem így volt megfogalmazva a szerződésben de elvi szinten így lenne korrekt szvsz.

  • Dani2
    @kiszamolo:

    Arra gondolok, hogy azt hogy mi az “ismert” üreg meg az “ismeretlen”, szerintem a szerződés aláírásakor érvényes infók alapján igazságos megítélni, hiszen mindkét fél azok alapján kötötte meg a biztosítást. Ha két évvel ezelőtt az egész egyszerre beomlik, fizetett volna a biztosító, így hogy szerencséjére két részletben omlott be, már nem: kicsit úgy érzem hogy a szavakon lovagolva kibújik az alól a (anyagilag valószínűleg nem kicsi) kockázat alól, amit az elején bevallalt.

    Az megint más kérdés, hogy ha a tulajdonos valahogy egyszerűen elháríthatta volna a további veszélyt, de szerintem annak nincs köze ahhoz h “ismert” vagy ismeretlen.

    Mondjuk valószínűleg én látom túl idealistan, jó tudni tényleg hogy a gyakorlatban így rá lehet faragni egy hazvasarlasnal meg hogy nem árt ha van pár millió felreteve ha egy üreg beomlana 🙂 Még emesztem a témát…

  • Mate
    A szerződéseknek nem szellemiségük, hanem jelentésük van. Egy két éve ismert üreg egy épület alatt pedig nem ismeretlen, hanem felróható hanyagság.
    Nem értem az itt kibontakozott vitát. Szerintetek azért kellett volna fizetnie a biztosítónak, mert a tulaj két évet várt arra, hogy leomoljon az egész? Mire számított? Hogy a kiskoboldok majd feltöltik arannyal?

    Lehet persze ilyen felfogással hozzáállni a dolgokhoz és lehet teli torokból szidni devizahitelesként a bankokat, ügyfélként a biztosítókat és értékpapítosként a Quaestor-t (nem azokról beszélek, akik ott vezették a számlat és meglopták őket, hanem azokról, akik értékpapírt vettek tőlük úgy, hogy ignorálták a kockázatot), de attól még a valóság nem hajlik meg. Aki kockáztat, az veszíthet is. (És nem foglalkozni egy épület alatti üreggel két évig az még csak nem is kockáztatás, hanem gondatlan veszélyeztetés.)

  • RP
    Akkor mérnöki oldalról, szigorúan csak az ismert infók alapján.
    Ez első omlás után az épület károsodott. Nem a falazata/teteje stb. hanem az alapozása. Ezt mi sem bizonyítja jobban annál, minthogy később az egész beomlott. Erről jó lett volna akkor egy szakértői véleményt beszerezni, és ekkor lehetett volna megpróbálni a kárt a biztosítóval szemben érvényesíteni (feltárás, megerősítés, akár újraépítés).
  • Doki
    Persze! Értjük mi! A biztosító arra fizet amire kötötted. Világos! De, Kiszámoló, ha bármelyik csalásról szóló cikkedet elolvassuk, mindegyikben arról van szó hogy a körmönfont módon megfogalmazott szerződés szerint a pénzedet kicsaló szolgáltató jogosan jár el, jogi szempontból támadhatatlan. Csak az átlagos jogi ismeretekkel felvértezett átlagos állampolgár számára(sőt, sokszor jogász számára is) egyértelműnek tűnik hogy jóval többet nyújt az a szolgáltató mint amit a sokszor mellékesen, apró betűs részben vagy sokadik oldal sokadik bekezdésében, mint valami mellékes információt a szerződésben közöl. Persze! Jogilag támadhatatlan. Miért nem olvastad el mielőtt aláírtad? A tanulság az hogy ne köss semmilyen biztosítást ami nem kötelező. Ha valami miatt kötelező(gépjármű felelősség, hitel ami az ingatlant terheli, stb.) akkor csak a legolcsóbb, minimálisan szükséges biztosítást kösd meg.
  • Doki
    A csalás ép azért csalás mert többnek tűnik mint ami valójában. Nem beszélve arról hogy(és ez 50 éves létemre minden eddigi, a piacon komoly cégnek számító biztosítóval személyes tapasztalatom) a biztosítási ügynök aki a céget képviseli és köti a szerződést úgy vág át hogy hozzá képest David Copperfield olcsó vásári ripacs. Bármelyik értelmező szótárban nézem ezt csalásnak hívják. Akkor mi más lenne minden biztosító mint csaló? Ilyen ismeretlen üreg esetünk nekünk is volt. Nem nagy ügy, 15000 ft-os kár(udvaron az eső kimosta a földet egy szakasz térkő alól és az beomlott). A szerződésünket a teljes ingatlanra kötöttük, nem a ház épületére. A komoly cégnek számító biztosító azért nem fizetett mert a házban nem keletkezett kár és szerintük az az ingatlan, a telek nem számít annak. Nyilván nem vittem jogi útra a dolgot, kötöttem máshol fél áron, ilyen üreg jellegű extrák nélküli biztosítást
  • gondolkozzunkbelaim
    , meg a többiek.
    A biztosító vagyonbiztosításoknál azt vállalja:
    1) valamilyen jól definiált típusú káresemény (a biztosító praxisában van tapasztalat róla, becsülni tudják a valószínűségét)
    2) előre nem látható módon, váratlanul/véletlenül (biztosított nem számíthatott a bekövetkeztére, és semmiképpen sem neki felróható okból)
    3) a biztosítás időtartama alatt
    4) bekövetkezik
    5) ÉS kárt okoz.
    Van egy üreg az ingatlanod alatt, tudsz róla, akkor az nem felel meg az “ismeretlen üreg” kategóriának, amiről ez a biztosítás szól. A biztosító a termékesített publikus kategóriákban tipikusan nem arra szerződik, hogy a biztosított időközben extra kockázatot vállal és nem tesz semmit ezek ellen.
    Ez ugyanaz, mint ha kötsz egy életbiztosítást átlagemberként, majd elmész zsoldosnak Irakba lövöldözni.
    Nem tartozol már abba a kategóriába.
  • swinger
    A biztosítónak nem az az érdeke, hogy ne fizessen, hanem hogy az egyes káreset típusok tényleges előfordulása ne legyen (számottevően) nagyobb, mint az elméleti várható érték a biztosítottak körében. Ha ez teljesül, akkor vígan kifizet minden jogos kártérítést, mert nem a csalásból van a haszna.

    Ha ISMERT üreg beomlására nem kalkulál valószínűséget a biztosító statisztikai alapon, akkor azt be se tudja építeni a biztosítói modelljébe. Megtehetné, ha akarná, de egyszerűen nem akar vele foglalkozni, akármilyen oknál fogva. Marad az ismeretlen üreg beomlása nevű, ismert valószínűségű esemény, amivel már jól tud kalkulálni.

  • zsozsi
    pro: ha az első esetben hívtak volna szakértőt, aki megállapítja, hogy a feltárt üreg súlyosan veszélyezteti a házat, és ügyvéd írt volna a biztosítónak, lehet, hogy második, harmadik felszólításra fizetnek
    contra: ha olajat cserélek a kocsidban, és mondom neked, hogy rá kéne nézni a láncra, majd te félév múlva visszajössz, hogy csináljak ingyen egy motorgenerált, mert a lánc szétszakadt, akkor ki a hibás?
    lakásbiztosítás beázás: kárösszeg, beírtam 20at, vissza is dobták, hogy akkor sok sikert, mert 30 az önerő, na akkor a ház biztosítójál már erre is figyeltem, és azok fizettek is
  • Zabalint

    Nem a második eseményről volt szó, hanem az elsőről. A biztosítás kötésekor az üreg ismeretlen volt. Az első eseményig szintén ismeretlen. Ezen belül az 5-ös pontot vonom kétségbe, hogy az üreg ne okozott volna kárt az első eseménynél. Nyilván ha a szerződésben ilyen káresemény nem szerepelt, akkor jogos. De mondom még egyszer, ha az életbiztosításodnál az szerepel a szerződésben, hogy korábban ismert betegség esetén nem fizet, akkor ugyanezen logika alapján, ha hasonlóan van megfogalmazva a szerződés, mint ezen lakásbiztosítás esetén, rák okozta halálra szinte soha nem fog fizetni, mert ott majdem minden esetben eltelik egy időszak a diagnózis és a halál között.

    De mondom, elismerem, hogy mivel nem ismerem a szerződés szövegét, ezért csak spekuláció, amit mondok, ami viszont biztos, hogy ilyen biztosítást nem kötnék.

  • Zabalint
    De akkor mondok egy másik hasonlatot, nem is annyira hasonlat, mert biztos vagyok benne, hogy ez a biztosítás erre sem fizetne. Földrengés mondjuk benne van a szerződésben. Földrengés miatt a házad mellett közvetlenül keletkezik egy hatalmas repedés. A házad viszont sértetlen, ellenben szakértők szerint bármikor beomolhat a repedésbe (ugyanez lehetne árvíz, ami meglazította alatta a talajt, mindegy melyik). Ennek megelőzése simán a házad értékének felét kitenné. A biztosító azt mondja, hogy nem fizet, mert a házad épségben van, az pedig karbantartási munka, hogy megakadályozd a házad összeomlását. De ok, értem, akkor emiatt sem fizet a biztosító, akkor ezek szerint az ok-okozati viszony nem számít, ha nem egy időpontban történik az ok és az okozat, és az sem számít kárnak, ami egy előre nem látható esemény miatt okoz plusz felújítási munkálatot. Akkor viszont minek kötni biztosítást?
  • -nb-
    Mostanában van a biztosításokhoz egy néhány oldalas és jól értető nem apróbetűs összefoglaló (életbiztosításokhoz nemtom, tapasztalat: casco, utazás, épület, felelősség).
    Mániákusan át szoktam olvasni a teljes szerződést, eddigi tapasztalataim szerint az összefoglaló igen jól összefoglalja az egészet, beleértve apróbetű.

    Itt most a bölcsész/tanár/semmiképpen nem műszaki szakon végzett szoftvermérnöki/manageri “én mindent IS jobban tudok, különben is érvelést tanultam 4 évig az egyetemen, tehát nekem van igazam” esetét tanulmányozhatjuk, ahol a nem túl bonyolult, IQ 50-el feldolgozható “ismeretlen” szó jelentésének az megváltoztatása a téma.
    😀

  • gondolkozzunkbelaim
    : “Ezen belül az 5-ös pontot vonom kétségbe, hogy az üreg ne okozott volna kárt az első eseménynél.”
    Igazad van, ezzel oda kellett volna menni kifizetést követelni, az is kár hogy védekezni kell az ismeretlen üreg beomlása után.
    Pár hónapja volt kerti csap szelep hiba miatt elfolyás. A biztosító 2 dologért fizet:
    – elfolyt víz
    – kerti csap javítása
    Tehát ha bekövetkezett a káresemény (elfolyt víz), akkor kifizetik, de ha nem javítattnám meg a csapot, akkor már nem fizetnék ki a további elfolyt vizet (már nem váratlan esemény, hanem hanyagság).
    Ugyanez szerintem az ismeretlen üregre is megállhatott volna, statikustól kapott papírral odamenni, hogy az épület megvédése X millióba fáj, fizessen a biztosító.
    De az is lehet hogy olyan volt a biztosítási szerződés, amire nem fizet erre a kárra, passz.
    De nem példa nélküli hogy a biztosító a további kárelhárításért is fizet.
  • Hardy
    Én sem értem a vitát, teljesen egyértelmű a helyzet a leírás alapján.

    Két dolgot lehet kifogásolni. Az első, hogy a biztosító nem fizeti a beomlott, a házat fenyegető, de abban még kárt nem okozó üreg felszámolását. Ez lehet, hogy nem szép, meg azt is elhiszem, hogy az üzletköző nem hívja fel az ilyenekre a figyelmet, de feketén-fehéren benne van a szerződésben. Ha nem tetszik, nem kell aláírni. Ha nincs más, az már egy másik probléma, aminek semmi köze a szerződés értelmezéséhez.

    A másik, hogy az üreg beomlása után a szerződés ezen része szép lassan okafogyottá vált. Lehet, hogy tévedek, de azt gondolnám, hogy józan ésszel nehéz elképzelni olyan helyzetet, hogy az üreg beomlása után egy másik, ismeretlennek számító üreg kárt okoz a házban. Ha esetleg egy különdíjas szolgáltatásról volt szó, akkor nem volt túl elegáns figyelmeztetés nélkül tovább vonni a díját.

  • drdragon
    gondolkozzunkbelaim
    2021-05-31 at 11:20

    talán nem arról szólt a biztosítás, hogyha valahogy felfedeződik egy kárveszélyt jelentő üreg akkor a veszélyelhárítását fedezi a biztosító, hanem arról hogy a kártérítés feltétele az hogy épületben létrejövő kárt az kár keletkezéség ismeretelen üreg beomlása okozza

  • Csaba
    Kedves Miklós.

    Fel tudná tenni az akadémia 4. előadás 4. részét? Nagyon hiányolom, és az eddigi munkáját köszönöm!

    Van negyedik része? 🙂

  • Funkky
    Effektíve a kár akkor az “ismeretlen üreg ismertté válása” volt az első esetben. Ha azt nézzük hogy innentől, önhibádon kívül nagy kockázat és/vagy költség nehezedik rád, ami eddig nem a tiéd volt, ez nevezhető kárnak. Viszont erre a tételre nyilván nincs biztosításod.
    Engem leginkább az erdekelne hogy egy ilyen esetben mennyi lett volna a 2 eset között eltelt idő, amikor még fizetnek. 1 nap után nyilván, 2 év után nyilván nem. Mit jelent a “mindent megettem az elhárítására miután ismertté vált”? El tudok képzelni olyan esetet hogy ha megszakadok és nem eszek sem fog módomban állni 2 ev alatt sem megoldani a helyzetet, ekkor mivan? Szopacs?
    Szerintem az ismeretlen üreg indirekt kárt okozott a házban, már csak azzal is, hogy ismertté vált. Nyilván ezt nehezen magyarázod bele a szerződésbe.
    A fontos a hanyagság vs. Megoldás irreálisságának egymásra bizonyitása ebben az esetben.
  • Mate

    A cikkből három dolgot tudunk:
    * Beomlott egy ismeretlen üreg, ami nem okozott kárt az épületben
    * Két évig semmi sem történt annak érdekében, hogy az üreg maradéka ne omoljon be
    * Az (immár két éve ismert) üreg beomlott, jelentős károkat okozva a háznak

    Az, hogy a harmadik pontban miért nem fizet a biztosító (ami ismeretlen üreg beomlása által okozott kárt fizet), nem értem, hogy miért képezi vita tárgyát. Volt egy ismert probléma, ami a ház beomlásával fenyegetett és két évig ez senkit sem érdekelt.
    Hogy az első pont után miért nem fizetett a biztosító, az egy másik kérdés. Egy ilyen biztosításnak szerintem sincs sok értelme, ha nem fizet csak azért, mert a beomlás közvetlen kárt nem okozott. (Pontosabban de, mert azért egy üreg feltöltése/alátámasztása szerintem olcsóbb, mint a ház újbóli felépítése.)

  • V
    ha ennyire szorszalhasogatunk es a szerzodes szoveget probaljuk ertelmezni, akkor mar csak az lenne a kerdesem hogy az ureg elso beomlasa es az ebbol eredo, az epuletben kesobb bekovetkezo karesemeny kozott akkor mennyi ido telhet el maximum, hogy a biztosito fizessen? Nyilvan a ket ev az iszonyat sok igy itt jogosan jart el a biztosito, de el tudok kepzelni olyan esetet ahol par naponta tovabb omlik az ureg mondjuk esozesek miatt, mig aztan kb egy honap elteltevel osszeomlik az epulet. Nem hiszem hogy van ilyen idokorlat a szerzodesben, a biztosito meg persze jogaszokkal felvertezve, a kisembernek semmi eselye. Mindig lehet talalni pont valami indokot hogy miert ne kelljen fizetniuk, ez sajat tapasztalat is. Persze a dijat fizessem tovabb, ugyanannyit mint elotte de az XY-t kicsillagozzuk a kotvenyben, innentol gyakorlatilag kevesebb szolgaltatasert.
  • Copywriter
    Számomra teljesen érthetetlen, miért írják le ide az ordas nagy hülyeséget egyes kommentelők. Hogy SZERINTÜK miért csalás, átverés, szemétség stb., amit a biztosító írt. Azt hittem, ennél a szintnél feljebb vagyunk. Ugyanezek az emberek telefonálnak be szilveszter éjjelén a bankba, hogy a mocskosszemétsz.r bank nem engedi levenni az utolsó 980 Ft-ját kártyával, pedig tudja, hogy van rajta annyi, és ezért beperel mindenkit.

    Ehelyett vazz az is többet érne, ha kimennétek a gyerekkel játszani. Vagy ha már fáradt, akkor valamilyen új dologba fognátok, amiből pénz lesz.

  • Családfő
    Doki,

    Kíváncsiságból megkérdezhetem, hogy tényleg “doki” vagy-e? A kommented inkább hajaz az egyszerűbb képességű emberekére (nem minősítés!), annyira feketén-fehéren mondasz sommás véleményt, mint pl. minden biztosító és ügynöke csaló, átver stb. Ráadásul még ez is:

    “A tanulság az hogy ne köss semmilyen biztosítást ami nem kötelező. Ha valami miatt kötelező(gépjármű felelősség, hitel ami az ingatlant terheli, stb.) akkor csak a legolcsóbb, minimálisan szükséges biztosítást kösd meg.”

    Ezt legalább itt ne terjeszd, mert igencsak butaság. Olyan bizosítást kell kötni, aminek értelme van. Sokszor a legolcsóbbnak nincs, vagy legalábbis egy kicsit drágábbat kötve sokkal jobban lefedi azt, amire szükségde lehet. Vagyis a tartalmat kell nézni, nem az árat. Ehhez pedig tájékozódni kell a részletekről, ami az ügyintéző kérdezése mellett az ÁSZF stb. átolvasását is jelenti. Nem atomfizika.

  • Pisti
    OFF topic, de egyszerűbb itt megkérdezni, mint e-mailben.

    Miklós, nem tervezel esetleg mostanában egy összefoglalót arról, hogy hol érdemes brókerszámlát nyitni?

  • Mate
    Ez engem is érdekel.
    Gondolom ha két nap múlva továbbomlik, akkor nem szabad, hogy kérdéses legyen, ennyi idő alatt még a károkat sem lehet felmérni.
    Ez egyértelműen a másik véglet, mert azért két év alatt lapáttal fel lehet tölteni egy üreget…

    Mondjuk ha egy-két hónap alatt omlik be az üreg, miközben a tulaj keresi a megfelelő szakembert, akkor nem tudom, mi a biztosító policy-je és azt se, hogy mi a bírósági gyakorlat.

  • at3sz
    Hasonló témájú magyar oldalakon elérhető rendszeresen frissített összehasonlítás, ha rákeresel a “broker összehasonlítás”-ra kidobja egyből. Egy rakás tulajdonság fel van sorolva mindegyik brókernél így szerintem könnyű kiválasztani a megfelelőt, csak előtte érdemes összeszedni hogy számodra mik a fontos kritériumok (TBSZ van-e, befektetővédelem mekkora összegre van, van-e banki háttér, inaktivitási díj, tranzakciós költségek mértéke, stb.).
  • axt
    Számomra teljesen érthetetlen, hogy valaki tud egy üregről és 2 évet vár, amíg kárt okoz. És mi lett volna, ha emberéletet is kíván a dolog? Akkor már irány a börtön, nincs bocsánat. Tényleg meg kell várni, amíg minden összedől körülöttünk? Miért nem lehet kihívni egy statikust, az megmondja hogy mit kell csinálni. Valószínűleg egy sima aládúcolás elég lett volna, vagy beöntik az egészet betonnal, mit tudom én, nem értek hozzá. Sokkal kevesebb időt és ideget emészt fel valaminek a megelőzése, mint utólag sopánkodni meg takarítani a romokat. Az emberek annyira naivak tudnak lenni. Azt hiszik, az idő majd mindent megold. Old a nagy francokat.

    Mondjuk szerintem fogalmuk sem volt, mi is az pontosan. Nem tárták fel, azt sem tudták mit kellene vele csinálni vagy kihez kell vele fordulni. Első körben nem egy katlant csinált az udvar közepére. Nem azért, hogy védjem őket, de valószínűleg a legtöbb ember ugyanúgy nem csinált volna semmit egy kis berogyott föld miatt a kert közepén. Nem tudták, hogy egy komplett pincerendszer van ott.

  • Frossnag
    Az én meglátásom szerint először is azt kellene értelmezni, hogy mit nevezünk kárnak.

    Ugyanis felvetül a gondolat, hogy mivel minden épületnek alapvető tulajdonsága az állékonyság, ezen belül kiemelten hogy nem jelent veszélyt a benne tartózkodókra, (és bár nem ismerem a jogszabályi környezetet, de biztos vagyok benne, hogy ez valahol szerepel is valamilyen törvényben/rendeletben) és a pince beomlása következtében ezen tulajdonságát elvesztette, ezért mintegy károsodott az épület, csak a kár nem abban nyilvánult meg, hogy látványos repedések keletkeztek rajta (vagyis nem volt látható), hanem abban, hogy lakhatatlanná/használhatatlanná vált, amit az is bizonyít, hogy az a későbbiekben egy váratlan időpontban tényleg teljesen összeomlott.

    Az épületben NEM keletkezett kár.

  • Frossnag
    Röviden: a kár az épület állékonyságában keletkezett, amit a biztosító figyelmen kívül hagyott.

    Amennyiben nem tekintjük ezt kárnak, akkor közelítsük meg másfelől a dolgot:

    Mi lett volna, ha az első alkalomkor az épületen repedések keletkeznek. Akkor is a biztosító csak a repedések elvakolásáig fizette volna a költségeket, mint szerződéses kötelezettség, vagy akkor már a pince betömésének, és az épület statikai megerősítésének, vagyis az állékonyság helyreállításának a költsége is benne lett volna a biztosítási összegben?

    Nyilván az első lehetőség eléggé abszurdnak hangzik, tehát ebben az esetben nyilvánvalóan fizetné az egészet, akkor pedig hogy is mondjam, az itt tárgyalt valós esetben is kellett volna, ahol nem képződött látványos kár.

  • beszámoló
    A kötéskor ismeretlen volt az üreg? Igen.
    Az első kár bekövetkeztekor? Igen (volt káresemény, csak max. nem volt biztosítási esemény.)
    Igen, meg kell akadályozni a további károsodást. Milyen módon? Az ügyféltől elvárható módon. Tehát ha megkérdezett 1-2 szakembert, hogy “Te ezt mennyiért lehetne betömni?” és kapott rá 20M Ft-os árajánlatot, akkor egy egyébként minimálbérből élő 40 évre hitel miatt eladósodott embertől nem várható el, hogy kicsengesse a javítást. Ergó a kár is megtörtént, csak a kárenyhítés nem lett tökéletes. Azt meg szintén fizetnie kell(ene) a biztosítónak.

    Aztán nézzük feltétel szinten:

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.