Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Quaestor kárrendezési törvény egy részét
A Quaestor csődje sok befektetőt kényelmetlenül érintett, főleg azokat, akik azt sem tudták, mit is vesznek, amikor a Quaestor kötvényeibe fektetik a pénzüket.
Ráadásul komoly kormányzati összefonódás is volt a háttérben, ezért hoztak egy külön törvényt, ami csak és kizárólag a Quaestor károsultjain hivatott segíteni. A jogalkotó elrendelte, hogy annak ellenére, hogy a BEVA védelme nem terjed ki egy kötvénykibocsátó csődjére (az a befektető saját kockázata) és egyébként sem téríthet hatmilliónál többet a BEVA, mégis ebben az egy esetben tegyenek kivételt és a többi BEVA tag legyen már olyan kedves és dobja össze azt a hiányzó pár milliárdot, hogy ne kelljen kellemetlen kérdésekre válaszolni egy esetleges bírósági pereskedés során.
Ezen a törvényen aztán kiakadtak a BEVA vétlen tagjai (az ő zsebükből kártalanítanák azokat, akiknek nemi is járna kártalanítás, vagy messze nem annyi) és a többi károsult is, akik a BudaCash-nél, Hungáriánál és a többi csaló cégnél bukták be a pénzüket, nem a Quaestornál.
Így került az ügy az Alkotmánybíróság elé, amelyik ma hozott döntést, a főbb pontokban (egyelőre) elmeszelte a döntést.
Barnabás, a mi jogi oktatónk írt egy írást a hír örömére, amiben megvilágitja, miről is döntött ma a Bíróság és miként.
Következzen hát az ő írása:
Az Alkotmánybíróság kedden kihirdetett határozatával megsemmisítette a Quaestor kárrendezéssel kapcsolatos törvény több rendelkezését. Sajnos a határozat egy része már hétfő késő délután kiszivárgott, így már azelőtt megindultak a találgatások, vádaskodások, hogy egyáltalán a határozat szövegét láttuk volna. Gondoltam, írok néhány sort, hogy mit is jelent a döntés a gyakorlatban.
Egy törvény alkotmányellenességének megállapítását ún. alkotmányjogi panasszal bárki kérheti, akinek az alkotmányellenes rendelkezés jogát vagy jogos érdekét sérti (nagyon leegyszerűsítve). Ezzel a lehetőséggel élt három BEVA tag, illetve több Buda-Cash természetes személy károsult is a Quaestor törvénnyel szemben.
A BEVA tagok a jogállamiság, a tisztességes verseny, a szükségesség és arányosság, a tulajdonhoz való jog, valamint az indokolatlan megkülönböztetés tilalma, mint az Alaptörvény által biztosított jogok és jogosultságok megsértésében látták az alkotmányellenességet.
A magánszemélyek csak a hatályra vonatkozó rendelkezést támadták meg a megkülönböztetés tilalmára hivatkozva: az ő bajuk lényegében annyi volt, hogy kimaradtak.
Mit semmisített meg az Alkotmánybíróság? Az AB csak a törvény alkotmányellenesnek (Alaptörvény-ellenesnek) ítélt részeit semmisítette meg, ezek:
(1) a törvény hatálya, vagyis hogy a Quaestor kötvényekre vonatkozik;
(2) a kárrendezési alappal kapcsolatos azon rendelkezések, amikkel az alap a BEVA tagokat pótbefizetésre kötelezheti;
(3) a pótbefizetések után járó adólevonási jog.
A 3. ponttal nem foglalkozunk az írásban. Néhány mondatban kitérek viszont a Buda-Cash ügyfelek beadványaira, akik a megkülönböztetés (diszkrimináció) tilalmára hivatkoztak.
Először is, a diszkriminációjának két formája van: a pozitív és a negatív diszkrimináció. Itt gyakran előjön az a tévedés, hogy az a pozitív ha valakit előnyben részesítünk másokkal szemben, a negatív pedig, hogy valakit hátrányosabban kezelünk másokkal szemben.
Csakhogy ez ugyanazt jelenti, mert ha valakit előnyben részesítünk, azzal szükségszerűen hátrányosabb helyzetbe hozunk másokat.
A valóságban: pozitív diszkrimináció, ha különböző helyzetű embereket azonos módon kezelünk; negatív diszkrimináció pedig ha azonos helyzetű embereket kezelünk különböző módon. A megkülönböztetés tehát nem tilos, csak akkor, ha annak nincs valós alapja. A Buda-Cash károsultak szerint jelent ügyben nem volt valós a megkülönböztetés alapja – ezt a véleményüket az AB osztotta.
A kárrendezési alap törvényjavaslatának indokolása gyakorlatilag a fiktív értékpapírok forgalmazására, illetve a Quaestor-károsultak nagy számára hivatkozott, hogy miért kell őket külön kezelni. Az Alkotmánybíróság szerint ez a két dolog nem csak a Quaestor károsultakra vonatkozik, olyan érveket pedig nem lehet elfogadni igazolásként, amik nem csak az adott csoportra vonatkoznak.
A törvény hatályára vonatkozó rendelkezés tehát a megkülönböztetés tilalmába ütközés miatt alkotmányellenes.
Két fontos megjegyzés: az AB kifejezetten kiemelte, hogy a kártalanítás nem alkotmányellenes, ha – gyakorlatilag – minden károsultat kifizetnek vagy találnak épkézláb különbségtételt az egyes cégek ügyfelei között; másrészről pedig figyelemmel kell arra lenni a későbbiekben, hogy a Quaestor- ügyfelek korábban magasabb kamatokat realizáltak a piacinál, így a teljes kártalanításnál jobban járnak mint azok, akik piaci kamatozású értékpapírba fektettek – ez megint csak az egyenlő bánásmód tilalmába ütközhet.
A kárrendezési alapba történő pótbefizetéssel részletesen foglalkozott a határozat, ezek közül csak pár részletet emelnék ki. Az AB szerint a pótbefizetés reális lehetőség volt mindvégig, tehát hiába használja a törvény az „igényelhet” szót, már a megalkotáskor nyilvánvaló volt, hogy a BEVA tagoknak fizetniük kell. A Tőkepiaci törvény szerint elő lehet írni a BEVA tagoknak rendkívüli befizetést, azonban a Tpt. meghatározza ennek a maximális mértékét is; a kártalanítással kapcsolatos előlegnél ugyanakkor nem határoz meg felső korlátot.
Ez komoly alkotmányossági probléma, hiszen az érintettek nem tudják előre kalkulálni, hogy mekkora mértékű lehet a befizetésük, erre csak akkor derül(t volna) fény, ha elrendelik a pótbefizetést. Összességében ez azt eredményezte, hogy a kellő felkészülési idő hiányában a rendelkezés alkotmányellenes.
A jogalkotó méltányosságból (ex gratia) döntött a Q. kötvény tulajdonosok kártalanítása mellett, annak terheit azonban – ráadásul meghatározhatatlan mértékben – a BEVA tagokra terhelte, ráadásul ellenszolgáltatás nélkül, így a tulajdonhoz való jogukat megsértette, ezért ebben a tekintetben is alkotmányellenes.
Az alkotmánybíróknak lehetséges párhuzamos indokolást, illetve különvéleményt is csatolni az egyes döntésekhez, amiket egyébként többségi szavazással hoznak meg, így előfordulhat hogy valaki máshogy indokolna vagy nem is ért egyet a többségi véleménnyel.
Ha máshogy indokolna, akkor jön a párhuzamos indokolás, ha nem ért egyet vele, akkor írhat különvéleményt. Az ügy természete legtöbbször előrevetíti hogy kik azok a bírók, akik különvéleményt írnak.
A különvélemények többségében az az indokolás jelenik meg, hogy mivel a jogalkotót nem kötelezte semmi kártalanításra és „kártalanítás alanyi jogon senkit nem illet meg”, így az ő kompetenciája volt, hogy kinek és mennyit juttat, nem számon kérhető, hogy mások miért nem kaptak. A különvéleményeknek egyébként jogi hatása nincs, jelen ügyben az összes különvéleményt író bírót 2010 után választották alkotmánybíróvá.
A döntés megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján: http://mkab.hu/download.php?h=1285
Ha szeretnél jobban eligazodni a jog világában, gyere el a jogi akadémiára, ahol közérthető módon és a mindennapi életből vett példákkal mutatjuk be, hogy a jog nem csak a jogászoké, hanem bárki számára érthető és világos – most kedvezményes, bevezető áron!
2. Az biztos, hogy teljes kártalanítás nem jár.
3. Az állam, mint ellenőrző hatóság csúfosan megbukott. Ennek semmi következménye nem lesz? Ha a boltban kenyeret veszek, akkor vizsgáltassam meg előtte, hogy nem-e mérgezett?
4. Kétszáztíz milliárd ft nemzetgazdasági szinten is nagyon jelentős. 20 ezer kisebb lakás, ami egy kisebb város. A nyomozás semmit nem derített ki. Az összes pénz elpárolgott?
Vérlázító a már adott 6m Ft-os kártalanítás is..
Az is a befektetési kockázat kategóriába tartozik ?
Vagy az sima csalás/lopás kategória, hiszen a befektetés nem történt meg valójában, csak abban a hiszemben tartották az ügyfelet.
Kerdes most mit lep a kormany, mert a quaestort megse irhatjak bele az alkotmanyba 🙂 bar, ki tudja…
Mondjuk azon is el lehet morfondírozni, hogy lényegtelen, hogy hamis volt-e a kötvény, mert ha igazi lett volna, akkor sem érne egy fillért se, így most az a furcsa helyzet van, hogy a hamis kötvény értékesebb lett, mint az igazi a kárpótlás szempontjából.
Az, hogy akire bízod, elcsalja vagy sikkasztja-e a pénzed, az is befektetői kockázat, úgy hívják, hogy partnerkockázat. Meg kell nézni, kiben hiszel és kire bízod a pénzt. Lásd még Marcsika, Cirmos és a többiek.
Igen, a partnerben is benne van a kockázat, de ha minden rendben működik, akkor ez ellen (a szándékos csalás és/vagy szakmai hozzá nem értés) adott értékhatárig védelmet/kártérítést nyújt a törvény.
Ez nyilván csak a megfelelő szervek által regiszrált, ellenőrzött szolgáltatók esetében van így, a Marcsikák ellen továbbra sincs védelem csak a józan ész.
Na ez az!
A piramis csúcsán lenyúlták a nagy zsetont, de erről senki sem beszél, mert szépen dobták a csontot, hogy kinek milyen jogon jár, vagy nem jár a kártalanítás azok zsebéből, akiknek közük nincs az egészhez.
Külügy nem 3,8 Milliárdot, hanem 72 milliárdot vett ki a bedőlés napján. Jött ellenük egy vád hűtlenkezenésre mivel a pénz ugyan meglett de a kamatoktól elesett az ország a főügyész ezt nem találta gyanúsnak mert idézem:
– A kettő között nincs összefüggés!
Ugye már az is erősen kérdéses, hogy a külügy pénze mit keresett a Q-ban.
Vagy hogy említsek még Orbán megválaszolja Tarsoly 10 -ére dátumozott levelét 9-én. Az ügyesség itt sem lát bennfente kereskedelmet, mert ugye Orbán megérezte, hogy baj lesz és kivetette a pénzt, bár nem tudom hogy érzett rá a levélre és tartalmára.
Még egy apróság a BC után kis túlzással másnap ültek az emberek Tarsolyt 20 nappal később vették őrizetbe!!! Kálmán Olga műsorában a főügyészünk arra a kérdésre, hogy miért nem vették őrizetbe hamarabb azt válaszolja:
– Ugyan már mit tudott volna csinálni.
…
Az ügyész rokoni szálai a Q érdekeltében.
Szóval, ha csak annyi lett volna mint a BC rendben, de itt vastagon benne van a FIDESZ és ORBÁN keze minden idők legnagyobb bókérbotrányában. Meg ugye a kamu törvény amit előre tudtak, hogy nem lesz jó, persze halasztó hatállyal nem bírt eddig.
És, hogy pár hete a nagy menekült válság közepette ki akarták engedni Tarsoly, de a nagy felháborodás miatt még sem tették.
Szóval ne a bankok fizessen és az ártatlanok rendben adott akkor a VÉTKESEK, ha ők meg az ártatlanokkal fizettetnénk az meg megint kinek a baja?
És még rengeteg példa van de kevés szabad karakter.
Ezt a törvényt kaszálta most el az Alkotmánybíróság.
Igen és jogállamban élünk?
-Hoztak egy törvényt ki örül neki ki nem ez most mellékes. Betartották az általuk hozott törvényt? Bírt egészen tegnapik halasztó hatállyal az AB hez beadott kérelem?
Akkor ez hol is jogos , igazságos? Én úgy tudtam a demokráciában a törvényt be kell tartani.
Én ezzel nem azt akarom, hogy OTP K&H vagy Kis Pista esetleg Nagy Jóska fizessen, de azért ez itt egy Bűncselekmények elég nagy és látványos sorozata.
És úgy tudom aki bűncselekmény áldozata lesz annak jár az igazság. Ha nincs kárpótlás bűnhődjenek a felelősek. De mivel a saját törvényeiket sem tartják be így nem kell nagyon elmélkedni milyen büntetés lenne.
És említette kicsit feljebb, hogy a fiktív kötvények után fizetett a Beva / 6 millióig. A fiktív kötvények megítélését helyesnek és jogszerűnek téli? Azok minden kétséget kizárólag egyértelműsíthetőek?
Bottal ütnék a nyomukat? Meg bocsika, rosszul mondtuk, mégsem jár pénz, fizesd vissza az egészet?
Szerintem jó volt, hogy megvárták az Alkotmánybíróság döntését, ha már egy ilyen elfuserált és ordítóan politikai megrendelésre készült törvényt egyáltalán ki mertek adni.
Fiktív kötvények: azon is kellene gondolkodni, hogy a fiktív kötvények miért bírnak értékkel, ha akkor sem érnének egy lyukas garast se, ha valódiak lennének. De ez tényleg egy bonyolult jogi kérdés, hogy akkor azokat minek is vegyük.
De ha már azt mondjuk, hogy azok érnek valamit, akkor mindenkit arányosan kellene kifizetni a hatmillióig, függetlenül attól, hogy melyik valódi vagy hamis sorozatból vett, mindenki megkapná a pénzének az egyharmadát, de maximum 2 milliót.
Akkor jól értem a szavait? A demokráciában nem kell betartani a törvényt?
A bottal üthetik a nyomát -ra meg csak annyit, ha jól emlékszem nem egy nem két idős embert fenyegettek perrel aki az utolsó napokban kivette a pénzét, hogy adja vissza mert tudott a bedőlésről.
Akkor a következő törvényről lesz népszavazás, hogy ki szerint jó meg ki szerint nem? Szerintem a vasárnapi boltbezárás egy eszeveszett baromság de a törvényt nem érdekli. Csak egy példa.
Fiktív kötvények: Akkor jól értem, hogy azzal sem ért egyet ahogy a fiktív kötvények megnevezése történt?
Akkor tehát mondhatjuk, hogy “hasra ütésre” állapítottak meg kötvényeket ami után fizettek?
Ez törvényes vagy etikus?
Tehát nem értem, min is vitatkozunk.
Az Alkotmánybíróság csak annyit csinált, hogy a törvényt elkaszálta, mert alkotmányellenes volt. Ezen meg is lepődtem, eddig nem voltak ennyire nagyon finnyásak.
2. A jog nem igazságot szolgáltat, hanem jogot. A jogot is emberek csinálják, az pont olyan, mint ők maguk.
Én az “Üdvözítő, hogy most végre igazságos döntés született!
Vérlázító a már adott 6m Ft-os kártalanítás is..”
jellegű hozzáoszlásra reagáltam, tudom nem ön volt, de ön kérdezett és arra írtam amit írtam.
És így megismertem más álláspontot és remélhetőleg mások is több szemszögből láthatják ezeket, akik olvassák.
És még elfelejtettem, de küldtem egy freemail es levelet Questor tárgyal mivel ide nem tudok képet csatolni egy márciusi Beva oldal ahol egyértelműen látszik, hogy a Q Beva tag.
Egy kötvény lett értéktelen, ahhoz semmi köze a BEVA-nak.
Ha a Q csalt az ügyfelek pénzével, akkor és csak akkor a BEVA-nak kell helyt állnia maximum a 20 ezer euró 90%-áig.
Ez történt a fiktív kötvényeknél.
Ez megtörtént, más jogos követelés nem lehet a BEVA felé, ezt mondta ki az Alkotmánybíróság is.
Ők egyszerűen a pénzüket akarják visszakapni. Azt, amit befizettek!
A Q és a BC összemosása azért elég érdekes. A Q-t bizonyíthatóan elmarasztalta a hatóság korábban, mert Beva biztosítottnak hazudták a kötvényeiket, a BC meg határidős tőkeáttétes ügyletekben volt piacvezető.
Azért egy Bevásnak mondott papír és a 20-50szeres tőkeáttét egy kalap alá rakása igencsak negatív diszkrimináció az előbbiekre nézve!
Ha ezt gondolod, fogalmad nincs, mi az a BEVA és mikor kell fizetnie.
A leírásban egyértelműen le volt írva, hogy semmilyen védelem alatt nem áll a papír.
Csak el kellett volna olvasni.
Ezt írtam több mint két éve: //kiszamolo.hu/q-kotvenyrol-mit-kell-tudni/
Meg ezt. Aki akarta, értette, melyik magyar cégről írtam a fenti cikk után két nappal: //kiszamolo.hu/7-lecke-amit-erdemes-megtanulnod/
Akkor itt a Q nem csalt az ügyfelek pénzével?
A vállalati kötvény elértéktelenedett, mert a cég tönkrement, azért nem jár semmilyen kárpótlás.
Sajnálom a Questorosokat, a Marcsikásokat…, de 100%-ban még az államban se bízhat az ember.
A Széchényi bank károsultakat miért fizette ki az állam? Haverja lopott el több 10 Milliárd forintot
Eu-projektek kapcsán, több 10 milliárdokat nyúlnak le. Miért nekem kell megfizetni ezt is?
A Questor egyébként BEVA tag volt, befektetési ajánlata alacsony besorolású volt.
MNB felügyelettel, teljes átfogó PSZÁF engedélyekkel és ellenőrzés felett működött.
Miért történhetett meg?
Talán mert a fideSS-t ellepte a sok sz.r már amit magának csinált.
NEM A BANKOKNAK,
NEM AZ ADÓFIZETŐKNEK
KELL EZT A KÁRT MEGFIZETNIÜK,
HANEM AKIK MIATT MEGTÖRTÉNT, MNB, MAGYAR ÁLLAMI SZERVEK, VÉGSŐ SORON A CSALÓ POLITIKUSOKNAK.
Az ellopott 150 Milliárd FT meg van, azt kérjük vissza, CSAK A SAJÁT PÉNZÜNKET KÖVETELJÜK, NEM MÁSÉT, CSAK A SAJÁTUNKAT!
A devizában felvett hitelezők is felelőtlenek? (bankok csak ezt kínálták)
A Quaestorba befektetők is felelőtlenek?
NÉZZÜK CSAK! Tények:
1. Szíjjártó nagy haverja Tarsoly
2. Szíjjártó kb. 1M keres, mégis honnan tellik nekik 1M-s zakókra?
3. Szíjjártó luxus családi háza 180M került, ha havi 1M keres, akkor 180M / 1M = 180 hónap, vagyis 15 évig kell legalább 1M keresnie?
Valóban családi összefogásból?
4. Szíjjártó luxus nyaralója a Balaton északi partján, értéke 250-400M között van, kiszámoljam?
Családi összefogás?
5. További fideSS politokus látványos gazdagodás (7 éves gyerek nevén 80M lakás, Lui-Vutyon táska 1M-ért?, stb..stb..stb…)
Tovább-is-van-mondjam-még?
SZÉT LOPNAK, CSALNAK, HAZUDNAK MINKET, akik tényleg nem látják ezt, sőt istenítik őket, ők valamit szednek, valamit nagyon erős cuccot.
Kezdok ezek…
Nagy tisztelője vagyok a blogodnak ezt már többször elmondtam itt is az ismerőseimnek is!
Viszont a Quaestor témában nem tudok teljes mértékben egyetérteni az álláspontoddal ! Amit Te írsz a BEVA-val kapcsolatban az egy normálisan működő, piaci kockázatokkal járó befektetés estére igaz, rosszul gazdálkodott a kötvényt kibocsájtó cég , veszteséget halmozott fel és a kötvénytulajdonosok elvesztették a kötvény-befektetésüket !
Ez egyébként még lehet részben igaz is de alapvetően a Q esetében nem (illetve pontosabban fogalmazva nemcsak) erről van szó ! A kötvénytulajdonosakat becsapták, a pénzüket ellopták és közben az állam / MNB nem végezte el a dolgát amiért felelősséggel, anyagi kártalanítás is tartozik. A politika is 100%-ig benne van a botrányban ez is egy külön téma természetesen szóval mégha igaza is van az AB-nek akkor sem lehet sommásan elintézni a dolgot !
“…kiderült, hogy a Quaestor munkatársai az ügyfelek szóbeli tájékoztatása során – a jogszabályokat megsértve – a valóságosnál jóval szélesebb körűnek állították be a termékhez kapcsolódó Beva által nyújtott garanciát. A kötvényre vonatkozó tájékoztatók, hirdetések magas hozamot ígérnek, ugyanakkor a szóbeli tájékoztatás során nem mutatják be részletesen a kötvényhez kapcsolódó kockázatokat. E tájékoztatási gyakorlat alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.” Index, 2010.04.08
A Q-ok túlnyomó többsége emiatt az – álcázott – biztonság miatt ment a céghez. A BC ügyfelek gyanítom tisztában voltak a tőkeáttétes ügyletek veszélyeivel.
Nem lebecsülve a blogot, azért feltételezhető, hogy az ügyfelek inkább személyesen a Q-hoz fordultak tájékoztatásért kötvényvásárlás előtt.
Az, hogy azt hazudták, hogy beva biztosított, nem jelenti azt, hogy az ügyfeleknek nost joguk lenne a beván számon kérni. Ha azt hazudták volna, hogy ha csődbe mennek, akkor joy fizeti, akkor jogosan követelnék rajtad?
Azt irtad, hogy ne az adófizetők fizessék vissza a pénzed, hanem pl az MNB, stb..
csakhogy azokban is csakis adófizetők pénze van. Sosem egy intézmény hibázik, hanem annak korrupt vezetői/alkalmazottai (maganszemély). Vagyis pereld őket (vagy vedd el tőlük úgy, ahogy ők tőled)
” mert Beva biztosítottnak hazudták a kötvényeiket”,
probaljatok mar egy kicsit magatokba nezni, es belatni, hogy NEM TUDTOK / AKARTATOK ELOLVASNI, hogy mit irtok ala, mit vesztek.
ezert at tudtak verni.
mondok egy peldat, Alma. elmesz a piacra, megnezed, rohadt ->nem veszed meg.
OVODA!!!!
Aki elolvasta, nem vette, nem sir, ennyi.
ettol fuggetlenul persze szomoru h evekig mindenki tudtaval lehetett lopni…
Kérlek figyelmesebben olvass. Nem azt írtam, hogy bárki a Beván kéri számon a pénzét.
Viszont a megtévesztés alkalmas volt arra, hogy sokan a banki betétek biztonságával egyenértékűnek tartották a Q-os garanciákat. (->értsd: 6M-ig visszakapja a pénzét mindenki)
Az állami szerv ezért elmarasztalta, de nem hangsúlyozta kellően az ügyfeleknek mondottakkal szemben a valós kockázatokat. (pl. a Q-t kötelezik h levélben tájékoztassa a kötvényeseket az elmarasztalásról)
Q magatartása nem változott a későbbiekben sem, amihez a hatóság “közreműködése” is kellett. Ezért merül fel komolyan az állam kártérítési felelőssége.
Honnan lenne az államnak pénze, ha nem az adókból??
Ha nyersz pályázaton,
ha sétálsz kivilágított utcán,
ha nyugdíj jár,
ha hivatalos ügyet intézel,
ha tömegközlekedsz,
ha lakástakarékod van
stb
akkor te “adófizetők pénzéből” is élsz. Eltérő mértékben, de mindenki.
De ha tisztában voltam a kockázatokkal, és ezért a bankbetétet vagy az államkötvényt választottam a Questor kötvény helyett, és ezzel kevesebb volt a hozamom is, akkor nekem nem fizet az állam kártérítést, és ettől függetlenül ugyanúgy fizetem az adót, és ugyanúgy igénybe veszem az állam szolgáltatásait, ahogy az is, akinek fizetnek kártérítést. Szóval nem ér azzal jönni, hogy mindenki kap az államtól, mert ceteris paribus kell ezt nézni, márpedig itt egy magáncég átvert embereket, akik meg hibás döntést hoztak, hogy ezt a magáncéget választották. Bizony ez a kártérítés azok pénzéből megy, akik meg máshogy döntöttek, és nem fektettek a questor kötvényeibe, akkor is ha a beva fizet, akkor is ha az állam.
ha sétálsz kivilágított utcán,
ha nyugdíj jár,
ha hivatalos ügyet intézel,
ha tömegközlekedsz,
ha lakástakarékod van
stb
akkor te “adófizetők pénzéből” is élsz. Eltérő mértékben, de mindenki.”
Igen. Aki “kártalanítást” akar a többi ember pénzéből, az is mind használj a fentieket, és ZENE FELÜL, PLUSZBAN még a “kártalanítás” is “jár” neki. Járni jár, csak nem jut.
Ha nincs kár érdekes lenne a kártérítés…
Emlékeztetőül a Beva csak 1M-ig kártalanít 100%osan, 1-6M-ig csak 90%ban.
Egy elméleti ügyfél, akinek 6M-ja van, 0,5M-ot bukik.
A “magáncég” állami engedélyekkel és állami “ellenőrző felügyelettel” működött. Banki szolgáltatásokat is nyújtott.
Ez mind így lenne, ha a FIDESZ nem segédkezik a Q pénzek ellopásában majd az eltusolásban.
BC nél volt FIDESZ érintettség? Nem volt ment minden a maga rendjében. A Q-nál volt, ha nem lett volna itt is ment volna minden a megszokottak szerint. Ez a különbség véleményem szerint.
A KELER-ben EGY számlája volt a Q kötvényeknek, oda volt beöntve az összes és mivel dematerializált értékpapírok, nem azonosíthatók személyre lebontva!
Akkor honnan tudták, hogy ki miből mennyit vett VALÓJÁBAN és mennyi a KAMU?
Pontosan azért lett volna méltányos és IGAZSÁGOS a TELJES kártérítés, mert az egész ügy NAGYRÉSZT az ÁLLAMI SZERVEK DISZFUNKCIÓJÁN MÚLT!
Azon, hogy sem az MNB, sem a PSZÁF ÉVEKIG NEM TETT SEMMIT!
Hogy kaphatott ENGEDÉLYT az MNB-től egy 10 milliós Kft -a QHrurira- HETVENMILLIÁRDOS kötvényprogramra?
Legutóbb 2014 őszén világították át a Q-t, amikor meg akarta venni a Credigen bankot. Hogy nem derült ki, hogy szar van a palacsintában?!?!
És az hogy lehetséges, hogy a KELER nem ÜGYFÉLRE LEBONTVA tartja nyilván az értékpapírokat???
Vicc ez az egész hazai pénzpiac…
De. Aki úgy vett kötvényt (és ezáltal hitelezett a Q-nak), hogy nem is tudja mi fán terem az, illetve nem mérlegelte a kockázatokat, az felelőtlen volt, ne másra mutogasson. Felnőtt emberként a felelősség vállalása beleférhetne… Aki ezekkel a kockázatokkal tisztában volt, mégis “hitelezett”, az meg nyilván elfogadja, h rossz lóra tett.
Aki pedig a kockázat miatt nem vett Q kötvényt (sokan vagyunk ilyenek…), az ellenállt a nagy hozam kísértésének, és vett helyette – mondjuk – állampapírt. Miért a józanul gondolkodók (is) állják a számlát az első két kategóriába tartozók miatt?
Ennyi.
“Aki úgy vett kötvényt (és ezáltal hitelezett a Q-nak), hogy nem is tudja mi fán terem az, illetve nem mérlegelte a kockázatokat, az felelőtlen volt, ne másra mutogasson.”
Azért ne bohóckodjunk már! Az mióta tartozik a normál kockázat körébe, hogy a benzinkúton, a hitelesített, ellenőrzött kútfejből pancsolt gázolaj jön, ami totálkárossá teszi az autódat?
Az mióta tartozik a normál kockázat körébe, hogy a háziorvos, akihez évtizedek óta jársz, egyszer csak elkezd félrekezelni és megmérgez szándékosan?
Az mióta tartozik a normál kockázat körébe, ha a hentes szándékosan romlott húst ad el?
Ezek mind olyan kockázatok, amiket az illetékes állami szerveknek kell kiszűrni. Ha nem teszik, vállalják a felelősséget. Igen, az anyagit is. Józan ésszel nem elvárható, hogy mindenhez érts. Ha kockázatosabb eszközt vásárolsz, magasabb hozamért, természetesen vállalod, de itt nem ez van.
Egyetértek, ne bohóckodjunk. A példáid nem jók. Ha a hentes szándékosan romlott húst ad el, akkor az államtól nem fogsz kártérítést kapni. A pancsolt gázolajnál sem. Ez esetben próbálhatod a hentestől/benzinkúttól megkapni a kártérítést (perelhetsz, vihetsz baseball ütőt stb). Egy MOL mondjuk kártalanít. Egy noname benzinkút nagy eséllyel nem. Tehát a kockázattűrő képességednek megfelelő helyen tankolsz. Vagy veszel húst. Az állami szerv legfeljebb megbünteti a benzinkutat (ha tudja/akarja), de az irreleváns, hisz abból pénzed nem lesz.
A Q esetén pénzt adtál egy vállalatnak. Nem az államnak. Miért döntöttél úgy, hogy rájuk bízod a pénzed? Ha nem tudnak fizetni, velük kell lerendezned. Miért kártalanítson az állam?
A Q egy igenis kockázatos termék volt, hisz a kamatkörnyezethez képest magasabb hozamot garantált. Miből? De ennek részleteit már Miklós is leírta, minek ismételjem.